Karácsonyi üdvözlet, év végi zárva tartás (2017.12.20.)

Ezúton tájékoztatjuk kutatóinkat és minden kedves érdeklődőt, hogy az év végi ünnepek idején levéltárunkban a kutató- és ügyfélszolgálat két héten át, 2017. december 22-től 2018. január 5-ig szünetel. Regisztrált E-kutatóink számára az internetes kutatás ebben az időszakban is lehetséges, de új regisztrációkat december 22-ét követően legközelebb csak az újévben, január 5-én fogadunk. Advent napjaira tartalmas felkészülést, azt követően pedig áldott ünnepeket, boldog karácsonyt és eredményes új esztendőt kívánunk!
A képen Lorenzo Lotto: Pásztorok imádása (1534 körül) Isten Báránya és báránykája...
Az Istengyermek a pásztorokkal érkező bárány felé nyújtja karjait, mintha ismerkedne vele és simogatná. A térdelő Anya és a hódolatra érkező pásztorok arca mégis komoly, hiszen az imádott Gyermek egykor maga lesz majd az áldozati Bárány. A megnyílt szívekben egyszerre talál helyet a születés öröme és a megváltás titka, ezért ül a kisded játékához illő mosoly, nevetés helyett igazi méltóságteljes, elfogódott öröm az arcokon. Ez az evangélium örök, szétválaszthatatlan öröme és komolysága... A háttér borongós sötétjében vidáman rajzolódik ki a szamár füleinek sziluettje, s rá angyalszárnyak ívei felelnek, megismételve a figurát, mintegy összekapcsolva a legegyszerűbb evilági szolgálatot és a szellemlények túlvilági küldetését, örömhírét. Az angyalok keze kedvesen és bátorítóan a pásztorok vállán pihen, s a bárány közvetítésével létrejön az érintések láncolata a fényt sugárzó Gyermek felé. Valamennyi szempár Rá tekint, kivéve az angyalokét. Az egyik (őrző)angyal a képtérből kinézve minket keres, bennünket szólít, hogy számunkra is megélhetővé váljon ez a nem mindennapi találkozás. Vajon be tudunk-e kapcsolódni az Élet Urát szemlélők áhítatába, egymást erősítő láncolatába, közösségébe?