1951 - Az egyházkormányzat intézményes gúzsbakötése, Grősz érsek letartóztatása, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) születése

 

1951 – Az egyházkormányzat intézményes gúzsbakötése, Grősz érsek letartóztatása, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) születése

január 3. Életének 73., papságának 49. évében elhunyt Raich Balázs, a bácskai apostoli adminisztratúra általános helynöke, apostoli protonotárius, Szabadka-Szent Rókus plébánosa. (380/51. Körl.)

január 6. Grősz érsek újévi üzenetében arra kérte papságát és a híveket, hogy a szétszóratásban élő szerzeteseket minden lehetséges módon, imával és konkrét cselekedetekkel is segítsék, hogy hivatásuknak a rosszra fordult körülmények között is megfelelhessenek. (100/51. Körl.)

január 9. Grősz érsek körlevélben közli, hogy a Szentatya kiterjesztette a Szentévet az 1951-es évre is, egészen annak végéig. Ez idő alatt tehát julbileumi búcsú nyerhető, melynek feltételei a szentgyónás, szentáldozás, kijelölt négy templom vagy kápolna meglátogatása, és ott meghatározott imádságok elmondása a pápa szándékára. (214/51. Körl.)

január 7. Grősz érsek körlevelében közli, hogy állami rendeletek írták elő a történeti értékű iratgyűjtemények bejelentését a Levéltárak Országos Központjának. A rendelet szerint az egyházak hivatalainak, testületeinek és intézményeinek levéltárait közérdekű irattáraknak kell tekinteni, melyek kezelése korlátozott. Eszerint a levéltári anyagot elidegeníteni, őrzési helyét megváltoztatni, az iratanyagban selejtezést végezni nem szabad, csak a Levéltárak Országos Központjának engedélyével. (112/51. Körl.)

január 11. Címek, kitüntetések. Vorák Lajos espereskerületi jegyző, soltszentimrei plébános és Mihályfi István kalocsai hittanár, főszékesegyházi hitszónok (succentor) érseki tanácsosi kinevezést kaptak. (274/51. Körl.)

február 6. Címek, kitüntetések. Apáti és préposti kinevezések. Dr. Földesdy Antal tb. kanonok, keceli esperes-plébános címzetes martonosi apát, Morvai István bátyai esperes-plébános a Megváltóról nevezett címzetes dersi prépost kinevezést kapott. Földesdy az apáti jelvények használata érdekében lemondott a tiszteletbeli kanonokságról, melyet a káptalan tanácsára Horváth Károly nyug. esperes, géderlaki plébános kapott meg. (841/51. Körl.)

február 6. Címek, kitüntetések. Grősz érsek kérésére XII. Pius pápa Szörényi Andor érseki tanácsost, a nagyszeminárium rektorát belső kamarásának (cubicularius intimus), inter Cubicularios honoris Flach András espereskerületi jegyzőt, Baja-Szent József plébánosát tb. kamarásának (cubicularius honoris) nevezte ki. Titkos pápai kápláni címet (capellanus secretus) kaptak Dr. Dudás István mélykúti esperes-plébános és Kovács Vince számvevő, szemináriumi gondnok. (749/51. Körl.)

február 21. Anyagiak. Részletes tájékoztatás jelenik meg az egyházmegyei körlevélben az egyházi számviteli utasítás kiegészítése címén. Az alapos összefoglaló az 1922. és 1948. évi szabályozást egészítette ki. (1026/51. Körl.)

február 23. Grősz érsek körlevelében közli, hogy április 15. és július 1. között a hajósi, keceli és kiskőrösi espereskerületekben, összesen 17 településen tervez bérmálást és kánoni vizitációt. Ez alkalommal a bérmakörút során már nem egymást követő napokon voltak a bérmálások, hanem hétvégente. (883/51. Körl.)

február 26. Személyi változások. A tiszai főesperesség főesperes-helyettese (vice-archidiaconus) Szentmihályi Ferenc címzetes apát, bácsalmási esperes-plébános lett. Jagicza István kisegítő lelkészként Baja-Szent Antal plébániára került. Kókai József dunatetétleni helyi lelkész felmentést kapott az állampusztai vicarius oeconomus megbízatása alól, és az újonnan felállított állampusztai helyi lelkészség segédlelkésze lett. Dinnyés Gergely eddigi hartai helyi lelkész most a teljes jogú lelkészség lelkésze lett, és az ő gondozásába került Állampuszta helyi lelkészség. Asztalos-Farkas Mihály jánoshalmi hitoktató Madarasra került káplánnak, és saját kérésére szabadságot kapott, szolgálati helyét később meghatározott időpontban fogja elfoglalni. Jávor Ferenc káplán Baja-Belvárosból Jánoshalmára, Makra Gyula hitoktató pedig Baja-Szent Antalból ideiglenesen Baja-Belvárosba került segédlelkésznek. Dr. Gyenis András Kalocsa-Szent Istváni segédlelkész főszentszéki bíróság ügyvédje lett, mely tisztség alól Dr. Mészáros Károly madarasi vicarius oeconomus felmentést kapott. (254/51. Körl.)

március 21. Grősz érsek körelvélben is közölte az újságokból már ismert hírt, miszerint XII. Pius pápa c. Ulpiai püspökké és kalocsai segédpüspökké nevezte ki Dr. Bárd Jánost. (1624/51. Körl.)

március 24. Személyi változások. Dr. László János Vince dunapataji segédlelkészt Grősz érsek saját kérésére elbocsátotta a székesfehérvári egyházmegyébe. Dr. Jáki Ferenc Baja-Szent Szív káplánját áthelyezték Dunapatajra. Varga Imre Baja-Szent Szív hitoktató segédlelkészi megbízatást is kapott ugyanott. (1243/51. Körl.)

április 1. Kalocsán, a főszékesegyházban püspökké szentelték Dr. Bárd Jánost. A szentelők Grősz József érsek, valamint Hamvas Endre csanádi- és Kovács Sándor szombathelyi püspökök voltak. (L.F.)

április 3. A Szabad Nép élesen támadta Grősz érseket és néhány püspöktársát, mert előzőleg megtagadták a Béke Világtanács berlini felhívásának aláírását. (SzK) Ugyanezen a napon egyébként a püspöki kar körlevelet adott ki a békéről, melyet április első felében olvastak fel a templomokban. (1909/51. Körl.)

április 16. Hitoktatás. Czapik Gyula érsek tájékoztató levele szerint a lelkipásztoroknak a helyi tanácsokkal kell egyezkedniük, hogy a bérmálási és elsőáldozási felkészítések a templomban is végezhetők legyenek. Van, ahol a felkészítést csak hittanórák keretében engedélyezik. (BM-GJ)

május 5. Körlevéli közlés Mészáros Armand lefokozásáról (degradatio). (2399/51. Körl.)

május 18. Az esti órákban Kalocsán, az érseki székházban letartóztatták Grősz József kalocsai érseket, Gyetvai Péter érseki irodaigazgatót, Sztrilich Károly érseki titkárt és Gombos Károly kanonokot. (BM-GJ) A letartóztatott személyeket és a házkutatás során lefoglalt tárgyakat-iratokat Budapestre szállították.

május 19. Kihirdették az 1951: I. törvényt az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról. Az önálló hivatal közvetlenül a minisztertanács felügyelete alá tartozott, és az egyházi tevékenységet teljes egészében az ellenőrzése alá vonta. Első elnöke Kossa István eredeti szakmáját tekintve villamoskalauz volt. (BM-GJ)

május 25. Személyi változások. Dr. Bárd János segédpüspök lett a főegyházmegye missziós papi egyesületének elnöke. A papok szentségimádó egyesületének elnöke a Nagyszeminárium lelki igazgatójaként Dr. Angeli Ottó lett. Az érseki irodaigazgatói és hitoktatási főfelügyelői feladatok ellátására Dr. Várkonyi Imre teol. tanár kapott megbízatást. Érseki titkár és főszentszéki jegyző Tassi Ferenc, a kisszeminárium lelki igazgatója lett, az érseki javak gondnoka Dr. Mojzes Péter érs. tanácsos és teol. tanár. Dr. Várkonyi Imre saját kérésére felmentést kapott a szegények ügyvédje főszentszéki megbízatása és a Kalocsa-Szent Istváni kisegítő lelkészsége alól. A szegények ügyvédje Balla László Kalocsa-Szent Imre káplánja, Kalocsa Szent István segédlelkésze pedig Soproni János kalocsai hitoktató lett. Rózsa Ernő, az anyakönyvek gondnoka az érseki levéltárban a főszékesegyház praebendátusa lett a távozó Soproni János helyett. (2800/51. Körl.)

május 26. Személyi változás. Knapp József dávodi káplánt a főegyházmegyéből elbocsátották, a Váci Egyházmegye fogadta be. (2684/51. Körl.)

június 1. Életének 49., papságának 25. évében elhunyt Körmöczy Mátyás horgosi plébános. (Bácska) (2807/51. Körl.)

június 4. Kujáni Ferenc érseki helynök körlevélben kéri a plébániai levéltárak bejelentését a Levéltárak Országos Központjának, kiküldött kérdőívek alapján. Bejelentési kötelezettség alá estek az 1896 előtti anyakönyvek, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek, a Historia Domus-ok, és minden 1945 előtti iratanyag. (2797/51. Körl.)

június 5. A Grősz érsek letartóztatása utáni első körlevél Dr. Kujáni Ferenc érseki helynök aláírásával jelenik meg, és csak igen rövid utalást tartalmaz az érsek akadályoztatásáról, minden bővebb magyarázat nélkül. A körlevél a böjttel kapcsolatban megnyugtatja a hívek lelkiismeretét: a nem saját asztaluknál étkezők azt ehetik, amit kapnak, ha böjtjük nehézségekbe ütközik. (2817/51. Körl.)

június 9. Papszentelés. A főszékesegyházban Dr. Bárd János segédpüspök áldozópappá szentelte Kiss Ernőt és Széll Jánost. Szubdiakónusok letek: Antal Géza, Mátrai Dénes, Székely László és Varga Somogyi Imre. (3064/51. Körl.)

június 15. Budapesten, a Markó utcában megkezdődött Grősz József kalocsai érsek és társai perének tárgyalása. (BM-GJ)

június 21. Életének 48., papságának 25. évében elhunyt Moullion András futaki plébános. (Bácska) (3488/51. Körl.)

június 22. Az ÁEH elnöke közölte, hogy a Regnum Marianum templomot lebontják, mert a Városligetnek ezen a részén hatalmas teret akarnak kiképezni. Ígéretet tett egy másik templom építésére, de ennek megvalósítása később elmaradt. (BM-GJ)

június 22. A Budapesti Megyei Bíróságon megkezdték Grősz József és nyolc társa perének tárgyalását. Másnap ideiglenesen háziőrizetbe vették Hamvas Endre csanádi, Badalik Bertalan veszprémi, Pétery József váci és Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspököket. Kényszerítették őket, hogy békepapokat nevezzenek ki püspöki helynökké és irodaigazgatókká, ill. körlevélben ítéljék el Grősz érseket és társait. (BM-GJ)

június 28. Nyilvános tárgyalás után ítéletet hoztak a Grősz-perben. Az érseket 15 évi fegyházra ítélték a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés és más népellenes bűnök vádjával. A további nyolc vádlott közül Vezér Ferenc pálos szerzetest halálra ítélték. A Grősz-pernek további 24 mellékpere is volt, összesen 15 halálos ítéletet hoztak. (BM-GJ)

június folyamán az ÁEH közölte a püspöki karral, hogy az ordináriusok egy éven át nem nevezhetnek ki és nem helyezhetnek át papokat és más egyházi funkcionáriusokat az ÁEH előzetes hozzájárulása nélkül. Valamennyi egyházmegyei hatósághoz miniszteri biztost neveztek ki, hogy ellenőrizzék azok mindennapos működését. (BM-GJ)

július 3. Püspökkari. A megfélemlített püspöki kar közzétette nyilatkozatát, melyben elítélnek minden államellenes tevékenységet, és ígéretet tesznek a népköztársaság törvényeinek és az egyház és az állam közötti megállapodás betartására. (BM-GJ) A nyilatkozat egyik részlete így szólt: „különösen elítéljük és megbélyegezzük azokat az egyházi személyeket, akiknek bűnös működésére a legutóbbi napok folyamán fény derült.” A szöveget a Kalocsai Főegyházmegyében július 12-én küldték ki, és a rákövetkező vasárnapon olvasták fel a templomokban. (3231/51. Körl.)

július 4. A Magyar Közlönyben megjelent az Elnöki Tanács 1941:20. számú rendelete, miszerint az egyházi vezető állások betöltéséhez (püspök, segédpüspök, főapát, apát, szerzetesrendi tartományfőnök) az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. (BM-GJ)

július 5. Betiltották a Szív című katolikus lapot. (BM-GJ)

július 8. Az Új Emberben megjelenik Grősz érsek segédpüspöke, Bárd János nyilatkozata: „Mélységesen sajnálom, hogy egy háborús bűnöst segítettem. Ez a pör megmutatta, hogy milyen úton nem járhat egy katolikus pap. Sajnálom és elítélem, hogy érsekem erre az útra tévedt. Kijelentem, hogy a jövőben semmiféle összeesküvésben, vagy bármiféle olyan cselekedetben, mely hazánk, népünk, Népköztársaságunk vagy Népköztársaságunk kormánya ellen irányul, részt nem veszek és becsülettel szolgálom hazánkat, népünket és Népköztársaságunk kormányát. Teljes erőmből támogatom a kormány békéért vívott harcát és mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormány népünk jólétéért, a mezőgazdasági szövetkezetek megteremtéséért folytat. Éppen ezért támogatom papjaink békemozgalmát.” A szöveg nyilvánvalóan nem Bárd Jánostól származik, a nyilatkozatot kikényszerítették. (Balogh-Szabó 2002. 59.)

július 9. Körlevéli közlés az istentiszteleti rendről az aratási és cséplési idő alatt. A rendelkezés szerint a mezőgazdasági munkák idején a szentmisét hétköznapokon reggel legkésőbb 6 órakor kell kezdeni, és a délután esedékes litániát is azonnal a mise után, recitálva kell elmondani. Ünnepeken és vasárnap a reggeli misét 8 óráig be kellett fejezni, ill. délután 4 óra után lehetett misézni. (3204/51. Körl.)

július 21. Az Elnöki Tanács elnöke előtt a püspökök és szerzetesrendi vezetők letették az esküt a Magyar Népköztársaságra és az alkotmányra. (BM-GJ)

augusztus 7. Püspökkari határozat értelmében valamennyi egyházi földingatlant (kántori, sekrestyési, templomi, alapítványi stb. földeket is) legkésőbb szeptember 1-jéig fel kell ajánlani az államnak, csereingatlan kérése, ill. elfogadása nélkül. (BM-GJ) Házikertként 800 négyszögöl területet lehetett az egyes plébánosoknak megtartani. (3533/51. Körl.)

augusztus 10. Az egyházmegyei körlevél arra kéri a papságot, hogy tevékenyen működjék közre a szövetkezeti mozgalom terjesztésében. Szentbeszédek alkalmával és más módon is győzzék meg a híveket, hogy jövőjüket csak közösségi termelőmunkában tudják biztosítani. (3536/51. Körl.) Az állampolgári esküt – az állami fizetéstől függetlenül – valamennyi papra kiterjesztették, bár a körlevéli közlés szerint az előző évi esküt követően alig vannak olyan személyek, akik eddig „kimaradtak”. (3523/51. Körl.) A házassági hirdetések alóli felmentéseket a jövőben nem kell felterjeszteni az Érseki Hatósághoz, hanem a felmentést a plébánosok is megadhatják a felhatalmazó rendelet számára történő hivatkozással. (3539/51. Körl.)

augusztus 10. Személyi változások. Molnár G. Pál kecskési lelkész a jánoshalmai espereskerület jegyzője és helyettes esperese lett. Kékesi János Kiskőrösről Hartára került kisegítő lelkészként. Áthelyezett káplánok: Dombay Ernő Kunbajáról Katymárra, Szekulity István Fajszról Kunbajára segédlelkészként, Kapocs Nándor Madarasról Nagybaracskára, Bakos Ottó Nagybaracskáról Madarasra, Krix István Bátyáról Dávodra, Dr. Miklós István Katymárról Csengődre hitoktatóként, Szabó András csengődi hitoktató-káplán Baja-Szent Józsefbe került káplánként. Újmisés káplánok: Kiss Ernő Bátya, Széll János Dunapataj. Dr. Jáki Ferencet saját kérésére felmentették az egyházmegyei szolgálat alól. (3065/51. Körl.)

augusztus 10. Kujáni Ferenc érseki helynök körlevélben ismerteti a közoktatásügyi minisztérium állásfoglalását a kisszeminaristák továbbtanulása ügyében. Eszerint a minisztérium nem fogadja el a teológiai előkészítő tanfolyam bizonyítványit, s az itt végzett tanulmányok nem számíthatóak be a tanulók középiskolai tanulmányaiba. Azt javasolják, az érintettek az utolsó állami bizonyítványuk óta eltelt időszakról tegyenek magánvizsgát valamelyik állami intézményben, s ott folytassák tanulmányaikat. (229/51.isk. Körl.)

augusztus 11. Személyi változások. Dr. Várkonyi Imrét saját kérésére felmentették az érseki hivatali és hitoktatási főfelügyelői teendői alól, s a jövőben kánonjogot tanít a szegedi szemináriumban. Az irodaigazgatói és hitoktatói felügyelői feladatot ezután Dr. Mészáros Károly madarasi vicarius oeconomus látja el. Marjai Dezső soltvadkerti kisegítő lelkész Miskére került káplánként, Szommer Károly pedig Miskéről Fajszra, kisegítőként. (3787/51. Körl.)

augusztus 11. Címek, kitüntetések. Dr. Várkonyi Imre szemináriumi tanár gédermonostori préposti címet kapott. (3789/51. Körl.)

augusztus 27. Hálaadás és új termények megáldása címmel Kujáni Ferenc érseki helynök köszönetet mond az aratási és cséplési munkák gyors és gondos végzéséért, és örömét fejezi ki, hogy a sikeres munkát az egyház is előmozdította. A körlevél második fele a termelőszövetkezeti mozgalom mellett agitál, kifejtve, hogy ez az egyedüli út a magyar dolgozó földműves nép boldogulása felé. (3765/51. Körl.)

augusztus 27. Körlevéli közlés adja hírül, hogy a Nagyszeminárium Szegedre való áthelyezésével a Kalocsára érkező papok szállásolását és étkeztetését az érseki székház fogja a jövőben ellátni. Az érkezőktől az előzetes jelzésen túl azt is kérik, hogy kenyérjegyet vagy megfelelő mennyiségű kenyeret hozzanak magukkal. (3754/51. Körl.)

szeptember 1. Egy földművelésügyi rendelet szerint e napig valamennyi egyházi birtokos „önkéntesen” felajánlotta mezőgazdasági- és erdőingatlanait az államnak. Az egyháziak ezután csak az épületekhez kapcsolódó, ún. háztáji földet tarthatták meg, max. 800-1600 négyszögöl méretben. (BM-GJ)

szeptember 18. Körlevéli közlés a hívek állampolgári kötelességeiről az őszi munkák idején. Kujáni Ferenc érseki helynök világosan jelezte, hogy a híveket a tervgazdálkodás ütemének megfelelően kell buzdítani a munkák pontos és lelkiismeretes végzésére, „mert ezzel szolgáljuk a közösség és országunk erejének növelését a békeharcban, melyet szeretett hazánk vív és folytat soha nem szűnő lendülettel.” A hasonló célú közlések az egyházmegye körleveleiben rendszeressé váltak. (4107/51. Körl.)

szeptember 20. Dr. Mészáros Károly érseki irodaigazgató kapott kinevezést Dr. Mojzes Péter, az érseki székház gondnoka helyére. Mojzes központi szolgálatától felmentve Bogyiszlón lett segédlelkész. Pesitz József dusnoki segédlelkész Kiskőrösön lett káplán-hitoktató. Magyari Gáza jánoshalmi káplán Dusnokon lett segédlelkész. Bakos Ottó madarasi káplán segédlelkészi beosztást kapott ugyanott. Áthelyezett káplánok: Szikra István Baja-Belvárosból Jánoshalmára, Kopasz János Bácsalmásról Madarasra, Török Vince Baja-Szent Istvánról Bácsalmásra, Dr. Drozdik Ágoston Jánoshalmáról Baja-Belvárosba került (utóbbinak a Baja-Belvárosi Plébánia Hivatal vezetéséről is gondoskodnia kellett). Szőke János miskei és Lantos János katymári plébánosok tanácsos plébánosi kinevezést kaptak (parochus consultor). Berencz Ádám hajósi káplán megbízatásából visszahívva, a nyugalmazott papok házában kapott elhelyezést. (4108/51. Körl.)

szeptember 26. Kinevezések. Változások a Főegyházmegyei Szentszéki Bíróságnál. Az elnöki megbízatást (viceofficialis) Dr. Szedlay István kapta. Bírói tisztségük alól felmentést kaptak: Dr. Gyetvai Péter, Dr. Mojzes Péter, Dr. Szörényi Andor és Dr. Udvardy József, helyükre kinevezést kaptak: Dr. Angeli Ottó, Korsós Imre, Dr. Mészáros Károly és Morvai István. Dr. Papp Imrét felmentették a kötelékvédő megbízatásából, helyére Mihályfi István került, rendkívüli kötelékvédőként pedig Soproni János. Balla László, a szegények ügyvédje helyére Czár Menyhért került. A szentszéki ügyész Dr. Udvardy József felmentése után Dr. Angeli Ottó lett. Medgyesi József szentszéki jegyzői kinevezést kapott. (4195/51. Körl.)

szeptember 26. Személyi változás. Szakál István kiskőrösi hitoktató Jánoshalmára került káplánnak. (4194/51. Körl.)

október 3. Az Országos Papi Konferencián megválasztották az Országos Papi Békebizottságot (Országos Választmány, 75 tagú), a névsorban három kalocsai vonatkozású nevet találunk: Kujáni Ferenc érseki helynök, Lantos János katymári plébános és Mészáros Károly irodaigazgató személyében. (Pál 1995. 40-41.) A konferenciát egyébként Kujáni Ferenc nyitotta meg úgy, hogy a megnyitó szavait előzőleg írásban juttatták el hozzá az ÁEH titkárságáról. A megbízhatóbb személyek (Beresztóczy Miklós, Horváth Richárd) beszédeikhez „csak vázlatot” kaptak. (Pál 1995. 92.)

október 18. Életének 68., papságának 44. évében elhunyt Müller Péter szentfülöpi plébános (Bácska) (4591/51. Körl.)

október 21. Papszentelés. Hamvas Endre csanádi püspök Szegeden áldozópappá szentelte Hegedűs Antalt, Mátrai Dénest, Székely Lászlót és Varga Somogyi Imrét, a kalocsai főegyházmegye teológus hallgatóit. (4702/51. Körl.)

november 12. Országszerte idegenből (más egyházmegyékből) jött békepapok és „bajuszos püspökök” (az ÁEH teljhatalmú megbízottai) kerültek a püspöki aulákba. (BM-GJ)

november 14. Személyi változások. Dr. Bárd János segédpüspök lett a szegedi egyházmegyeközi szeminárium rektora, és a teológia tanára. Dr. Szörényi Andor a szeminárium rektorhelyettese a budapesti Teológiai Akadémián kapott rendes professzori kinevezést. Mozsár Pál bácsalmási káplán Vaskúton lett vicarius oeconomus. Segédlelkészi (vicarii adiutores) kinevezések: Vlaovits Jakab csalai helyi lelkész Hajóson, Gregus Tamás sükösdi káplán Homokmégyen, Fényi János ordasi helyi lelkész Dunaszentbenedeken, Rózsa Ernő anyakönyvi gondnok Foktőn, Czár Menyhért Kalocsa-Szőlőhegyi lelkész Kalocsa-Belvárosban, Krix István dávodi káplán ugyanott. Lelkész-helyettes Madarason Bakos Ottó hitoktató helyett Jánoshegyi István csávolyi káplán lett. Korsós Imre Kalocsa-belvárosi káplán Kalocsa Szent István templomigazgatója lett. Helyi lelkészek lettek: Tóth János Csengőd-Tabdin, Molnár Gábor Pál Jánoshalma-Kecskésen, Kandler Mihály Kecel-Szentimrehegyen, Schönberger József Kelebia-Négyestelepen, Percsich Vince Mélykút-Marschalltelepen. Mihály Ferenc szentkatai helyi lelkész káplán lett Bátyán, Dr. Tamás Péter Baja-Szent Jánosi vicarius oeconomus káplán lett Bácsalmáson, Soproni János hitoktató Kalocsa-Szent Imrén lett kisegítő lelkész. Áthelyezett káplánok: Kiss Ernő Bátyáról Borotára, Széll János Dunapatajról Császártöltésre, Kopasz János Madarasról Dunapatajra, Antal József Hercegszántóról Dusnokra, Kopasz Károly Hajósról Hercegszántóra, Borsa Bertalan Homokmégyről Sükösdre, Kováts Géza Dusnokról Csávolyra. Dr. Czirfusz János vicarius oeconomus engedélyt kapott, hogy világi iskolában tanári állást vállaljon. A főegyházmegye szolgálatából elbocsátották: Balla Lászlót, Csörgi Istvánt, Dr. Gyenis Andrást és Takács Antalt. (4701/51. Körl.)

december 10. Személyi változás. Müller Antal antallaposi helyi lelkészt ideiglenesen elbocsátották az egyházmegyéből, és a Pécsi Egyházmegyében, Püspökpusztán kapott vicarius oeconomus kinevezést. (4970/51. Körl.)

december 21. Körlevéli tájékoztató az elsőáldozásra és a bérmálásra való előkészület rendjéről. Kujáni Ferenc tájékoztatást adott a kapcsolódó jogszabályok hivatalos értelmezéséről, eszerint vallásórák (hitoktatás) csak az iskolaépületekben tarthatók, viszont az elsőáldozási és bérmálási felkészítést csak a templomban lehet tartani. Az elsőáldozási felkészítésre kettő, a bérmálásira egy hónap állt rendelkezésre, az oktatás pontos idejét a helyi tanácsoknál jelenteni kellett. (5137/51. Körl.)

december 24. Életének 83., papságának 58. évében elhunyt Tantos Ferenc tb. kanonok, nyugállományban lévő egyházmegyés pap. (107/52. Körl.)

az év folyamán XII. Pius pápa eltörölte a katolikus egyházfők feudális eredetű titulusait, ezzel megszűnt a hercegprímási cím Magyarországon.