1953 - Sztálin halála és a Rákosi-rendszer megingásának éve

 

1953 – Sztálin halála és a Rákosi-rendszer megingásának éve

január 14. Püspökkari. A püspökkari konferencia tiltakozott a temetők államosítása miatt. (BM-GJ)

január 28. Körlevéli közlésben kérik a papságot, hogy ha a plébánia vagy az egyházközség tulajdonát képező ingóságot vagy ingatlant bárki igénybe akarná venni, azonnal jelentsék az Érseki Hatóságnak. A papság nem illetékes bármilyen egyházi tulajdon átadásában érseki hatósági engedély nélkül, forduljanak tehát közvetlenül az Érseki Hatósághoz. Semmiféle igénybevétel nem történhet az Állami Egyházügyi Hivatal hozzájárulása nélkül. (357/53. Körl.)

február 23. Személyi változások. Kis Pál érseki irodaigazgató Túr-Pásztói címzetes apáti kinevezést kapott (mely a váci egyházmegyéhez tartozó titulus). Amnesztiával szabadultak a börtönből a következő papok: Cserháti Gergely plébános, Dinnyés Gergely lelkész, Putterer Péter káplán. Vlaovits Jakab kisegítő lelkészként Hajósról Kunbajára, Szekulity István káplánként Kunbajáról Hajósra került. Hrubiány András garai vicarius oeconomus Huszár Ernő helyére került Bátmonostorra segédlelkészként, Hartmann Jakab garai káplán vicarius oeconomus lett ugyanott, Bauer Ferenc káplán Bácsborósdról Garára került, Dinnyés Gergely káplán lett Kalocsa-Szent Imrén. (549/53. Körl.)

április 4. A nagyszombati feltámadási körmeneteket délután 3-kor lehetett csak megrendezni úgy, hogy azok a felszabadulási ünnepségek kezdete előtt egy órával befejeződjenek. (SzK)

április 12. Életének 71., papságának 46. évében, Pösténypusztán elhunyt Reible Rókus egykori bácsordasi adminisztrátor (Bácska). (1044/53. Körl.)

április 20. Körlevéli közlés szerint ez évben csak az egyházmegye két városában, Baján és Kalocsán terveztek bérmálást és kánoni vizitációt. (954/53. Körl.)

május 10. Püspökkari szózatot olvasnak fel a vasárnapi szentmisék alkalmával a híveknek a választásokkal kapcsolatban. A képviselőjelöltek terveire, a termelés fokozására, a lakások számának növelésére és a szaporodó népességre a püspöki kar is egyértelmű igent mondott, számos kapcsolódási pontra hívta fel a figyelmet a kormány fejlesztési programja és az egyház tanítása között. Ennek fényében hívta fel a hívek figyelmét állampolgári kötelességük teljesítésére. (105653. Körl.) Az országgyűlési választásokon azután három vezető békepapot, Beresztóczy Miklóst, Horváth Richárdot és Máté Jánost képviselővé választották. (SzK)

május 21. Az egyházközségi képviselők lejáró mandátumát választások nélkül újabb három évre meghosszabbították egy püspökkari határozat értelmében. (1291/53. Körl.)

május 22. A korábbi évek rendszeres, kalocsai papi lelkigyakorlatai után, a szeminárium költözésével egyházmegyén kívüli helyszíneket ajánl lelkigyakorlat céljára a körlevél: az érdeklődők közvetlenül fordulhatnak Pannonhalmához vagy a szegedi szemináriumhoz. (1186/53. Körl.)

június 1. Megszűnt a teológusok hadmentességi adófizetési kötelezettsége. (1965-től viszont sor került a katonai szolgálatra alkalmasnak minősített kispapok behívására.) (BM-GJ)

június 4. Idős, nyugdíjas világi katolikus papok számára megnyílt a székesfehérvári Országos Papi Otthon, a megszüntetett szeminárium épületében. (BM-GJ)

június 7. Papszentelés. Dr. Hamvas Endre csanádi püspök Szegeden áldozópappá szentelte Ivó Józsefet, Nemes Vilmost és Szentgyörgyi Józsefet, a Kalocsai Főegyházmegye szerpapjait. (1911/53. Körl.)

június 17. Czapik Gyula érsek, a püspöki kar elnöke fölszólalt a Béke Világtanács Budapesten tartott ülésén. (BM-GJ)

július 2. Lemondott Rákosi Mátyás. Utóda, Nagy Imre miniszterelnökként a törvénytelenségek megszüntetését ígérte. Egyházi téren megengedhetetlennek mondta az erőszakos eszközök alkalmazását. (SzK)

július 10. Püspökkari. A püspöki kar konferenciája megtárgyalta Nagy Imre miniszterelnök kormányprogramját, és annak rendkívüli jelentőséget tulajdonított. Egyben bírálták Czapik Gyula egri érsek magatartását, aki nem kívánt azonnali tárgyalásokat kezdeményezni a kormánnyal. (BM-GJ) Czapik csak egyes konkrét sérelmek tárgyalását javasolta, míg egyesek átfogó megegyezést szerettek volna. (SzK)

augusztus 1. Életének 78., papságának 56. évében elhunyt Maison Jeromos titeli plébános. (Bácska) (1745/53. Körl.)

augusztus 3. Személyi változások. Horváth Ferenc dunaszentbenedeki plébános a géderlaki espereskerület esperese, Dr. Bagó István Baja-Szent Antal lelkésze a bajai kerület jegyzője és helyettes esperese lett. Fényi János ordasi lelkész az érseki hivatalban lett jegyző és szertartó. A mélykúti plébánia vezetésére Faddy József kapott megbízást. Kinevezett lelkészek: Korsós Imre Hartán, Mihály Ferenc Tázlár-Alsótelepen, Sábics Antal Érsekhartán, Gregus Tamás Ordason. Kisegítő lelkészi beosztást nyertek: Cserháti Gergely Foktőn, Dr. Dudás István Homokmégyen, Kékesi János és Marjai Dezső Kalocsa-Szent Istvánon, Dr. Mojzes Péter Bogyiszlón és Raffai Alfonz Kalocsa-Szent Imrén. Hitoktatói, illetve segédlelkészi kinevezést kaptak: Abonyi Pál Baja-Szent Antal, Bauer Ferenc Bácsszőlős, Borsa Bertalan Kecel, Dinnyés Gergely Miske, Hegedűs Antal Baja-Szent István, Jávor Ferenc Baja, Kövesi István Bácsbokod, Krix István Gara, Kühner János Császártöltés, Mátrai Dénes Nemesnádudvar, Medgyesi József Baja-Belváros, Mentés László Baja-Szent Szív, Nagy Ferenc Kalocsa-Szent Imre, Németh Lajos Mélykút, Pesitz József Akasztó, Raffai Imre Sükösd, Dr. Rózsahegyi György Dunapataj, Soproni János Jánoshalma, Szentgyörgyi József Bátya, Dr. Tamás Péter Kiskőrös, Tiefenbach Rudolf Jánoshalma, Tóth István Bácsalmás. Rózsa Ernő foktői kisegítő lelekész nyugdíjba vonult. (1912/53. Körl.)

augusztus 20. Az internálások július végén történt megszüntetése és az augusztus 20-i amnesztia után kiszabadult papok számára megengedték, hogy püspökeik alkalmazhassák őket, de régi helyükre nem mehettek vissza. (SzK)

augusztus 26. Kujáni Ferenc érseki helynök körlevélben kérte papjait, hogy a hittanbeiratás körüli törvénysértéseket jelentsék. Nyomatékosan kérte, hogy csak helytálló és kivizsgálható adatokat jelentsenek. (1895/53. Körl.)

augusztus 31. Püspökkari Felmerült panaszok kapcsán a püspöki kar úgy határozott, hogy a vasárnapi és ünnepi istentiszteleti rend mindenkor megtartandó. Ha egyes esetekben a helyi viszonyok megokolt változtatást tesznek szükségessé, az Egyházi Hatóság engedélyét kell kikérni, mégpedig kellő időben. (A rendelkezésre nyilvánvalóan az előző időszakban tapasztalt korlátozások miatt került sor, amelyek pl. állami ünnepek zavartalansága, ill. fokozott munkavégzés miatt történtek.) (1915/53. Körl.)

szeptember 8. Az ÁEH nem engedélyezte a Mária-évvel kapcsolatos pápai körlevél kihirdetését. (BM-GJ)

szeptember 16. Életének 50., papságának 26. évében elhunyt Dr. Bohner György bogyiszlói plébános, aki egy évtizeddel korábban került át a premontrei rendből az egyházmegye szolgálatába. (2087/53. Körl.)

szeptember 24. Életének 72., papságának 46. évében elhunyt Veres Mihály nyug. hercegszántói plébános, aki nyugdíjas éveit az érseki palotában töltötte. (2157/53. Körl.)

szeptember 28. Püspökkari. A püspöki kar „Kedves Földmíves Híveink!” kezdetű körlevélben ír a mezőgazdasággal kapcsolatos aktuális kérdésekről, óva intve a földműves lakosságot a meg nem fontolt lépésektől. A püspökök úgy vélik, hogy a termelőszövetkezetek esetleges feloszlása, a közös munka elhagyása anyagi nehézségeket eredményezhet egyéneknek és köznek egyaránt. A munka folytatására, a kötelességek teljesítésére szólítják fel a híveket. A körlevelet az október 4-i szentmisék alkalmával olvasták fel. (2194/53. Körl.)

október 12. Személyi változás. (Excommunicatio) Körlevélben tudatták, hogy Dr. Czirfusz János a 2388. kánon alapján, cselekedeténél fogva önmagától beálló (ipso facto) kiközösítésbe esett. (2283/53. Körl.)

október 20-21. A Katolikus Papok Országos Békebizottsága Választmányának értekezletén két új püspöki helynököt és hat tekintélyes kanonokot küldtek a választmányba. (BM-GJ)

október 27. Czapik Gyula, Hamvas Endre és Papp Kálmán püspökök tárgyalásokat folytattak Nagy Imre miniszterelnökkel. Az eredményről a december 2-i püspökkari konferencián számoltak be 16 pontban. (BM-GJ) Elsősorban az egyház adminisztratív, szigorú bejelentési kötelezettségein sikerült néhány ponton enyhíteni, viszont az ÁEH továbbra is fenntartotta az 1951-ben kialakult (akkor egy évre tervezett) gyakorlatot, hogy a püspököknek engedélyt kell kérniük a hivataltól papjaik áthelyezése előtt. Engedményként mindössze annyit ígértek, hogy idegen egyházmegyés papokat vezető tisztségviselőknek többé nem neveztetnek ki. (SzK)

november 30. A püspöki kar bizalmas körlevélben tájékoztatta az espereseket a Nagy Imre-kormánnyal folytatott tárgyalásairól.

november 30. Személyi változások. Javadalomcsere folytán Wetzstein Ádám Öregcsertőn, Barát László pedig Hajóson lett plébános. Dr. Mojzes Péter bogyiszlói kisegítő ugyanott lelkészi kinevezést kapott. Áthelyezett káplánok: Szekulity István Hajósról Baja-Szent Istvánra, Anisich Jenő Kalocsa-Szent Imréről Hajósra került. (2751/53. Körl.)

december 8. A Szentatya szándékának megfelelően Mária-év veszi kezdetét, melyet a pápa szeptember 8-án hirdetett meg. Az év megnyitása alkalmából a Püspöki Kar részleteket közölt a pápa leveléből, és ismertette a Mária-évre engedélyezett búcsúkat is, ill. az alkalomra írt pápai imát. (2736/53. Körl.)