1958 – Újra kiépül a békepapi szervezet: megyei békebizottságok
január 1. Újévi köszöntőjében Grősz érsek megemlíti, hogy az előző évben részben állami segítséggel, részben a hívek támogatásával felújítási munkálatok történtek a Főszékesegyház és az Érseki Palota épületén. Az érsek hálát adott Tázlár-Alsótelep templomának októberben történt megáldásáért is, melynek alapkövét hat évvel korábban tették le. A lelki programok között megemlítette, hogy decemberben egész hetes missziót tarthattak az érseki székvárosban, Kalocsán. Grősz érsek 1958-ban ünnepelte püspökké szentelésének 30. évfordulóját. (100/58. Körl.)
január 1. Egyházszervezés. Ettől a naptól Szeremle plébániát a csátaljai esperesi kerülettől a bajai kerülethez csatolták. (4210/57. Körl.) Kecel-Újfalu lelkészség önállósulásának következményeként Kecel plébánia neve Kecel-Belterületre módosult. (4233/57. Körl.)
január 2. Grősz érsek körlevelében jelzi, hogy a katolikus fiúgimnáziumok elsődleges feladata, hogy a papi hivatással rendelkező ifjaknak biztosítsák a középiskolai tanulást. A papság és a hívek tájékozatlansága miatt azonban a hasonló ifjak sajnos nem kerültek be a katolikus gimnáziumokba. A helyzet megoldására a hivatások jelzését kérte az érsek, hogy felvételüket az intézményekkel időben egyeztethessék. (4070/57. Körl.)
január 11. Személyi változások. Plébánosi kinevezést kaptak: Raffai István Bácsbokodra, Gajdos István Borotára, Molnár G. Pál Érsekcsanádra, valamennyien eddig is ott működtek, vicarius oeconomus beosztásban. Őszi István csátaljai kisegítő lelkész káplán lett Kecel-Beltér plébánián. (232/58. Körl.)
január 11. Életének 83., papságának 60. évében, Hutthorm (Németország) kórházában elhunyt Léh Mátyás érseki tanácsos, nyug. plébános, aki korábban Bácskában szolgált, majd Németországba távozott. (421/58. Körl.)
január 12. Életének 46., papságának 24. évében, egy Bécsben végzett súlyos operáció után Sidney-ben (Kanada) elhunyt Lehmayer Béla érseki tanácsos, aki tíz évvel korábban került külföldre (421/58. Körl.)
január 12. Grősz érsek kijelölte a tavaszi espereskerületi gyűlések témáit, a középpontban a rózsefüzér imádkozása és a hitoktatás állt. (230/58. Körl.)
január 13. Grősz érsek körlevélben kérte plébániáit, hogy az új lelkészségek felszereléséhez régi, használaton kívüli tárgyaikat (bútorok, ruhák, kegytárgyak) adják tovább. (111/58. Körl.)
január 16. Anyagiak. Grősz érsek körlevelében jelezte, hogy a templomok tatarozásának segítése céljából az Érseki Hatóság épületállványzatot szerzett be, melyet önköltséges áron kölcsönöz a felújítást tervező egyházközségeknek. Az érsek a tervezett munkák jelzését kérte, hogy a mérnök az ütemezést elkészíthesse. (283/58. Körl.)
január 18. Grősz érsek május és június folyamán Baján és Kalocsán túl még hat bácskai településen tervezett bérmálást és kánoni vizitációt, segédpüspöke közreműködésével. (334/58. Körl.)
január 19. A Népszabadság ismertette az egyházaknak 1957-ben nyújtott anyagi támogatás mértékét. A római katolikus egyház 32 millió forintot kapott, s ezen kívül a kormány 14 millió Ft-ot juttatott templomok helyreállítására. Utóbbi összegből 60, zömmel katolikus templomot állítottak helyre. 1958-ban az államsegélyt kb. 10 %-kal emelték. (BM-GJ)
január 22. Egyházszervezés. Grősz érsek január 1-jei hatállyal plébánia rangjára emelte a következőket: Bácsszőlős, Harta (Kiskékes filiával és Állampuszta helyi lelkészség egy részével), Kisszállás (Négyestelep leválasztásával), Tázlár-Szent János (Tázlár-Felsőtelep központtal, a régi tázlári lelkészség kettéosztott területéből). Lelkészségek lettek: Bócsa-Szent Margit, Dunatetétlen, Érsekhalma, Érsekharta (Kiskékes leválasztásával), Kecel-Újfalu, Kecskés, Négyestelep (Kisszállástól elcsatolva, Kelebia egy részével, Vasútföld filiával), Ordas, Tabdi, Tázlár-Boldogasszony (Tázlár-Alsótelep központtal, önálló anyakönyvezés jogával). (365/58. Körl.)
február 2. A Zsinati Szent Kongregáció politikai szerepvállalás miatt kiközösítette Beresztóczy Miklós, Horváth Richárd és Máté János pap képviselőket. A rendelet kihirdetéséhez az állam nem járult hozzá, Máté János visszalépett képviselőségéből. (BM-GJ)
február 7. Személyi változások. Plébánosok lettek: Hartmann Jakab, Bácsszőlősön, Mihály Ferenc Hartán, Zimándi Zoltán Kisszálláson és Magas Imre Tázlár-Szent Jánoson, valamennyien korábban is ott működtek, lelkészi beosztásban. Lelkészek lettek: Kováts Géza Érsekhalmán, Ruszthy Pál Kecel-Újfalun, Tóth János Tabdin, Dr. Hegedűs Antal Tázlár-Boldogasszony lelkészségen, valamennyien korábban is ott működtek, szervező vagy id. lelkészi minőségben. Ideiglenes lelkészek (vicarii oeconomi) lettek a korábbi helyi lelkészek: Vörös István Bócsa-Szent Margit, Pesitz József Dunatetétlen, Király András Érsekharta, Bakos Ottó Kecskés, Schönberger József szervező lelkész Négyestelepen és Nagy Ferenc Ordason. Czár Menyhért érseki tanácsos, id. lelkész Akasztón plébánosi kinevezést kapott. (660/58. Körl.)
február 15. Grősz érsek körlevelében közölte Szakács Gyula miniszteri biztos, az Egyházügyi Hivatal megyei képviselője fogadó óráinak rendjét, aki a hét két napján Kecskeméten, a Megyei Tanács V.B. Művelődési Osztályán, keddenként pedig Kalocsán, az érseki irodában fogadta az érdeklődőket. Később, szeptembertől Kalocsán is két fogadónapot tartott, szerdán és pénteken. (755, 2960/58. Körl.)
március 12. Életének 42., papságának 17. évében elhunyt Pálics Márk szondi plébános (Bácska). (1132/58. Körl.)
március 16. Életének 85., papságának 61., püspökségének 31. évében Szabadkán elhunyt Budanovich Lajos felszentelt püspök, apostoli adminisztrátor, Szabadka-Szent Teréz plébánosa. (1132/58. Körl.)
április 20. Harminc fős egyházi delegáció utazott Moszkvába Hamvas Endre csanádi püspök vezetésével. A látogatás május 10-ig tartott, és bejárták a balti köztársaságokat. (BM-GJ)
április 30. Grősz érsek körlevelében beszámolt róla, hogy panaszt tett a Belügyminisztériumnál az előző évben a nyári tűzfigyelői szolgálatok alkalmával a templomtornyokban okozott károk és piszkítások miatt. Az illetékes hatóság elfogadta Grősz érsek kérését, és megfelelő felelősök kinevezését ígérte a hasonló szolgálatokra. (1619/58. Körl.)
május 5. Horváth János, az Egyházügyi Hivatal elnökének e napon kelt jelentését még mindig az elégedetlenség jellemzi. Egy év alatt javult ugyan némiképpen a helyzet, de „a katolikus püspöki kar még mindig nem adta be ad derekát”. „Nem sikerült elérni a püspöki kar olyan működését, amely az állami követelményeknek minden tekintetben megfelelne és nem sikerült megtalálni annak módját, hogy az állam iránt lojális papok szervezetten és rendszeresen gyakoroljanak befolyást az egyház vezetésére.” A békepapi szervezetnek eszerint továbbra is nyomásgyakorló szerepet szántak. „Létrehozattuk a püspöki karral az Opus Pacis bizottságot, de ez nem váltotta be a reményeket, eddigi tevékenységében átmenetileg inkább a püspöki kar, mint az állam politikai szempontjai érvényesültek.” Ezután került sor az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága (OBKB) megerősítésére, ill. a megyei katolikus békebizottságok megszervezésére, hogy a lojális papoknak intenzív politikai nevelést adjanak, és utánpótlásukat biztosítsák. (Mészáros II. 41-42.)
május 9. Grősz érsek tb. kanonokká nevezte ki Mátrai Sándor nemesnádudvari esperes-plébánost, plébánosi megbízatásának 25. évfordulója alkalmából. (1693/58. Körl.)
május 9. Személyi változások. Lelkészi kinevezést kaptak a következő id. lelkészek: Rábai András Bócsa-Szent Imrén, Kovács Mihály Mátételkén. Dr. Csanád Béla teol. tanár lett Szegeden, a Hittudományi Főiskolán. Dinnyés Gergely hitoktató-káplán lett Jánoshalmán, Horváth Ferenc kisegítő lelkész lett Miskén. (1627/58. Körl.)
május folyamán: Az Opus Pacis rendezésében országszerte békegyűlésekre hívták össze a katolikus papokat. (BM-GJ)
június 3. Az MSZMP KB előterjesztést készített az Agitációs és Propaganda Osztályának az egyházpolitikai helyzetről. Eszerint az egyházakban három fő politikai áramlat létezik. Az egyik az együttműködő békepapok csoportja, amely számát és befolyását tekintve a legkisebb, kb. 8-10 %. A másik, legnagyobb csoport a távolságtartóké, akik távol állnak az első csoporttól, és jelentős reakciós befolyás is érvényesül náluk, ők a lelkészek 60-70 %-a. A tét tehát az ő megnyerésük. A harmadik csoport az aktív reakciósok csoportja, mely számszerűleg nem túl nagy, kb. 10-15 %, viszont befolyásuk papi körökben számarányuknál lényegesen nagyobb. (Kiszely 2001. 99.)
június 7. Az V. Magyar Békekongresszuson Grősz érsek az Opus Pacis nevében Grősz érsek is felszólalt, kinyilvánítva a stockholmi béke-világkongresszus céljaihoz való csatlakozását, s a leszerelésre buzdítva a vezető politikai hatalmakat. Latin nyelvű levelét a világkongresszuson Mag Béla ügyvezető igazgató olvasta fel, nagy sikert aratva. (Pál 1995. 139.)
június 8. Papszentelés. Grősz érsek a főszékesegyházban áldozópappá szentelte Deli Imrét és Süveges Jenőt.
június 9. Grősz érsek körlevelében jelzi, hogy a nyár folyamán eredetileg két papi lelkigyakorlatot tervezett Kalocsán, melyek közül azonban a székházban folyó, halaszthatatlan és hosszadalmas javítási munkák miatt az egyikről le kell mondania. Így csak egy lelkigyakorlattal tervez, augusztus végén-szeptember elején. (1999/58. Körl.)
július 7. Személyi változások. Dr. Horváth Alajos Kalocsa-belvárosi plébános saját kérésére felmentést kapott beosztásából, a plébánia vezetésével vicarius oeconomus minőségben Kovács Vincét, a szegedi szeminárium vicerektorát bízták meg. Kopasz János Garán lett plébános. Plébánosi kinevezést kaptak a következő id. lelkészek: Szabolcs Ferenc Tompa-Szent Anna, Kékesi János Kalocsa-Szőlőhegy, Király András Érsekharta. Schönberger József Négyestelepen lett lelkész. Kulcsár János dunapataji esperes-plébános betegsége miatt lemondott plébániájáról szeptember 1-jei hatállyal. Antal Géza érseki iktató és jegyző főszentszéki aljegyző lett. Áthelyezett segédlelkészek: Németh Lajos Akasztóról Fajszra, Mátrai Dénes Borotáról Akasztóra, Szentgyörgyi József Kelebiáról Borotára, Katona Lajos Bátyáról Kelebiára, Nemes Vilmos Homokmégyről Bátyára, Deli Imre újmisés Homokmégyre, Faddy József Baja-Szent Szívból Dunapatajra, Nagy Ferenc kisegítő lelkész Dunapatajról Miskére, Kövesi István Felsőszentivánról Baja-Szent Szívbe, Krix István Garáról Felsőszentivánra, Tiefenbach Rudolf Bácsalmásról Garára, Makra Gyula Baja-Szent Istvánról Bácsalmásra, Medgyesi József Sükösdről Baja-Szent Istvánra, András Tibor Fajszról Sükösdre, Kopasz Károly Bácsbokodról Csávolyra, Bauer Ferenc Császártöltésről Bácsbokodra, Varga Somogyi Imre Csávolyról Császártöltésre, Lőw Frigyes Hajósról Foktőre, Scharpf Egon Foktőről Kunbajára, Süveges Jenő újmisés Bácsborsódra. Faddy József megbízatást kapott az ordasi lelkészség vezetésére vicarius oeconomus minőségben. Horváth Ferenc érs. tanácsos, dunaszentbenedeki plébános nyugállományba került aug. 1-től. (2403/58. Körl.)
július 22. Az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága határozatot hozott a vallásos világnézet elleni eszmei harcról. Ebben károsnak minősítette az opportunizmust és a szektás türelmetlenséget is. Amíg a vallásos világnézet leküzdésében a felvilágosító és nevelő munka eszközeit kell alkalmazni, addig a klerikális reakció ellen a politikai és adminisztratív harc minden eszköze igénybe vehető. (BM-GJ) A párhatározat már számol azzal, hogy az egyházak hosszú ideig fennmaradnak, ezért a klerikális reakciót leszámítva velük pozitív együttműködésre kell törekedni. Párttagok esetében viszont a vallás nem lehet magánügy, számukra a részvétel a vallási szertartásokon megengedhetetlen. A határozat eredményeként kibontakozó új politikát kétfrontos harcként, ill. új típusú szövetségi politikaként emlegették. (GJ 158-159.)
július 23. A katolikus püspökök panaszt tettek az egyházat ért egyre súlyosabb sérelmek miatt az új miniszterelnöknél, Münnich Ferencnél. A téma elsősorban a hitoktatás ellehetetlenítése, az ellentétes agitáció volt, de szó esett arról is, hogy az állami hatóságok a templomok építését-javítását is akadályozták. A panaszok kapcsán történt tárgyalások végül nem hoztak konkrét eredményeket. (SzK)
augusztus 10. Papszentelés. Grősz érsek Homokmégyen áldozópappá szentelte Iván Lászlót és Lezák Gyulát. (2768/58. Körl.)
augusztus 26. Horváth János ÁEH elnök tájékoztatta a püspöki kart, hogy a Belügyminisztérium leleplezte Papp Kálmán győri püspök és társai Vatikánnak küldött titkos jelentéseit. Az ÁEH tehát egy újabb bűnügyi eljárással zsarolt, cserébe a püspökök együttműködését kérte az új kinevezésekhez, melyek eredményeképpen egyfajta visszarendeződés történt a korábban eltávolított békepapok ügyében. „Nyomatékul” internálták Endrey Mihály esztergomi speciális delegátust, és a korábban Mindszenty bíboros által vikáriusnak kinevezett három esztergomi kanonokot. (SzK)
szeptember 17. Személyi változások. Kulcsár János volt dunapataji plébános Baja-Belvárosban lett kisegítő lelkész. Dunapataji plébános Lovas István ker. esperes, uszódi plébános lett. Az uszódi plébánia vezetését vicarius oeconomusként , eddigi beosztásai meghagyásával Kühner János érseki szertartó kapta meg. Dr. Bagó István dunaszentbenedeki plébános a váci egyházmegyébe kapott felvételt ideiglenes jelleggel, plébániájáról így lemondott, távozásáig vicarius oeconomus maradt. Lezák Gyula Hajóson lett káplán. (3013/58. Körl.)
szeptember 26. Grősz érsek körlevelében úgy rendelkezik a káplántartásról, hogy a káplánok kongruájuk 50 %-át adják át a plébánosoknak, cserében viszont teljes ellátásra, és télen fűtésre is jogosultak. (3130/58. Körl.)
október 1. A püspökkari konferencián Horváth János, az Egyházügyi Hivatal elnöke „elnököl”, Grősz érsek jobbján foglal helyet. (Balogh I. 2008. 26.)
október 9. Elhunyt XII. Pius pápa. Október 17-én a püspöki kar körlevelet adott ki a pápa halála alkalmából, s ugyanekkor körlevélben hívta fel a hívők figyelmét az országgyűlési választásokra, kérve, hogy a Hazafias Népfront jelöltjeit támogassák. (BM-GJ) A püspöki kar országgyűlési választásokkal kapcsolatos pásztorlevelének hangneme némileg változott a korábbiakhoz képest, a kormány (megkövetelt) támogatásán túl itt megjelennek az olyan megfogalmazások, melyek arra engednek következtetni, hogy az egyház keresi helyét és szerepét a szocialista társadalomban. (Pál 1995. 140.)
október 21. Személyi változások. Esperesi kinevezést kaptak: Dr. Udvardy József érseki tanácsos, jánoshalmi plébános és Kovács Vince érseki tanácsos Kalocsa-Belváros id. lelkésze. Uszódi plébános lett Faddy József ordasi id. lelkész. Dunaszentbenedekre Szabolcs Ferenc, Tompa-Szent Anna plébánosa kapott kinevezést. Dr. Ipolyi László bajai hitoktató teol. tanár lett Szegeden, a Hittudományi Főiskolán. Kápláni áthelyezést kaptak: Süveges Jenő Bácsborsódról Dunapatajra, Varga Somogyi Imre Császártöltésről Baja-Belvárosba, Lőw Frigyes Foktőről Császártöltésre. (3295/58. Körl.)
október 28. A bíborosok konklávéja Angelo Giuseppe Roncallit, a 77 éves velencei pátriárkát választotta meg pápának, aki a XXIII. János nevet vette föl. (BM-GJ)
november 30. Grősz József kalocsai érsek fölszentelte Esztergomban a vízivárosi plébániatemplom új márványoltárát, melyet a hívők adományaiból építettek. (BM-GJ)
ősszel: megszerveződtek a megyei békebizottságok katolikus bizottságai is, amolyan területi szervekként. Ekkortól ténylegesen már nem az Opus Pacis volt az irányító, hanem az Országos Béketanács Katolikus Békebizottsága irányította az Opus Pacist és a megyei békepap-szervezeteket is. Beresztóczy Miklós, Horváth Richárd, Várkonyi Imre, Mag Béla és mások – hátuk mögött az MSZMP és az államhatalom teljes támogatásával – diktálták a békemunkát a püspöki karnak éppen úgy, mint a lelkészkedő papságnak. (Mészáros II. 149.)
december 8. A püspöki kar körlevélben emlékezett meg arról, hogy 1958. február 11-én volt a Lourdesi jelenések 100. évfordulója. A körlevél röviden ismertette a 100 évvel korábban, Lourdesban történteket. (sz.n./58. Körl.)
december 13. Személyi változások. Dr. Rózsahegyi György Kalocsa-Belváros káplánja a Főszentszék rendkívüli házassági kötelékvédője lett. Sábics Antal csikériai káplán Tompa-Szent Anna plébánosa lett. Kinevezett lelkészek: Vörös István Bócsa-Szent Imre, Pesitz József Dunatetétlen, mindketten id. lelkészek voltak korábban ugyanott. Áthelyezett káplánok: Ivó József Tompáról Csikériára, Scharpf Egon Kunbajáról Tompa-Szent Jánosra került át. (3971/58. Körl.)
december 19. Személyi változások. Dr. Horváth Alajos c. apát, kanonok saját kérésére felmentést kapott a penitenciárius kanonoki megbízatása alól. Utóda Dr. Koszterszitz József kanonok lett. (3968/58. Körl.)