1963 – Tárgyalások kezdődnek a Vatikánnal
január 1. Újévi köszöntőjében Várkonyi Imre káptalani helynök az elmúlt év eseményei közül a II. Vatikáni Zsinatot és a moszkvai béke világkongresszust emelte ki. Az egyházmegyében történtekre térve megjegyezte, hogy külső javítások és felújítások történtek Baján a Szent Rókus temetőkápolnában és a Szent János templomban, továbbá Császártöltés, Kecel-Beltér, Soltvadkert és Miske templomaiban, utóbbi helyen a plébánia épületén is. Belső templomfelújítás történt Akasztón és Keserűteleken. Tető- és toronyfelújítás történt Baja-Szent Istvánon, Dunaszentbenedeken és Tataházán. Bócsa-Szent Margit templomnál a tornyot a szükséges magasságra emelték. Mátételkén befejeződött a plébánia építése, amely a jövőben kényelmes elhelyezést nyújt a lelkipásztoroknak. Várkonyi megemlékezett róla, hogy az érseki székháznál is történtek felújítási munkálatok, pl. a palota melletti épületeknél, és az érseki kertet is falkerítéssel vették körül. Megemlékezett továbbá a két plébánia, Tabdi és Mátételke, továbbá Alsómégy lelkészség szervezéséről. Várkonyi várakozással tekintett a Zsinat második ülésszaka, és a Főszékesegyház tervezett felújítási munkálatai elé. (100/63. Körl.)
január 8. Anyagiak. Körlevélben hívják fel a papság figyelmét az egyházi épületek felújításával kapcsolatos teendőkre, az ezzel kapcsolatos tervezésre. A műszaki teendőket év elejétől Kováts Attila főegyházmegyei okl. építészmérnök látja el, aki budapesti lakos, és az egyházmegyében havonta egy-két alkalommal végez körutat. Az egyes építkezési részletkérdésekben a vagyonkezelők vele közvetlenül is levelezhetnek. (104/63. Körl.)
január 8. Körlevélben közlik a jubiláns papok névsorát. Aranymisés Dr. Kujáni Ferenc nagyprépost, ezüstmisések: Dr. Gyetvai Péter tb. kanonok, oeconomus generalis, Abonyi Pál karnagy, Baja-belvárosi kántor-káplán, Soproni János Baja-Szent Antal káplánja, Vág Imre a szegedi hittud. főiskola tanára és Molnár G. Pál esperes, dunapataji plébános. (240/63. Körl.)
január 16. Várkonyi Imre káptalani helynök körlevelében négy-négy rekollekciós időpontot hirdet meg a papság számára Kalocsán és Baján. Jelzi továbbá, hogy május-június hónapokban hét napon, összesen 12 településen tervez bérmálást és kánoni vizitációt a bajai és garai espereskerületekben. (185, 236/63. Körl.)
március 6. Várkonyi Imre körlevélben értesíti a papságot, hogy nagycsütörtökön Kalocsán nem lesz olajszentelés, a szükséges mennyiséget Szegeden szentelik és április 12-én, nagypéntek délelőtt osztják szét Kalocsán, az érseki székház portáján. (812/63. Körl.)
március 14. Várkonyi Imre káptalani helynök hívekhez írt nagyböjti körlevelének témája a munka megbecsülése. A munkával kapcsolatos felelősségről, örömekről és kötelességekről szólt. Ezt a témakört állította a nagyböjti lelkiismeretvizsgálat középpontjába. (888/63. Körl.)
január 27. Életének 56., papságának 32. évében elhunyt Dulics Miklós bajmoki esperes-plébános (Bácska). (798/63. Körl.)
január 30. Életének 63., papságának 40. évében elhunyt Gausz Konrád, aki korábban Zenta-Szent Szív lelkésze volt (Bácska) (798/63. Körl.)
február 7. Életének 68., papságának 45. évében, a bajai kórházban elhunyt Varga József érseki tanácsos, nyug. csikériai plébános. (798/63. Körl.)
február 24. Az országgyűlési választásokon három katolikus papot képviselővé választottak: Beresztóczy Miklóst, Horváth Richárdot és Várkonyi Imrét. (BM-GJ) Várkonyi Imre Kalocsa és környéke jelöltjeként került be, és a Kalocsai járásban tanácstag lett Barát László hajósi plébános, Bács megyei békebizottsági tag. (Pál 1995. 185.)
március 22. Amnesztia-rendelettel szabadul a börtönben lévő papok legnagyobb része. A gesztussal a rezsim a vatikáni tárgyalásokat kívánta kedvezően előkészíteni. (SzK) Összesen 54 börtönbüntetésre ítélt pap és szerzetes, valamint több világi hívő nyerte vissza szabadságát. (B-L)
március 27. Életének 75., papságának 51. évében, a székesfehérvári papi otthonban elhunyt Talcsik József nyug. áldozópap. (990/63. Körl.)
április 9. Várkonyi Imre káptalani helynök pünkösd vasárnapjára (jún. 2.) az egyházmegye valamennyi templomában gyűjtést rendel el a kalocsai főszékesegyház felújítási munkálataira. A tervezett helyreállítási munkáknak csak egy része történik meg ebben az évben, Várkonyi azt is jelzi, hogy a szükséges fedezetet igyekszik a főegyházmegye különösebb megterhelése nélkül biztosítani. (988/63. Körl.)
április 10. XXIII: János pápa a Pacem in terris kezdetű, utolsó enciklikájában a különböző keresztény felekezetek közötti testvéri együttműködést állította előtérbe. Deklarálta az ateizmus elfogadhatatlanságát, de lehetségesnek tartotta, hogy a békéért harcoló bármely mozgalommal, így a kommunistákkal is együttműködjenek a katolikusok. (BM-GJ)
április 19. Franz König bíboros, bécsi érsek meglátogatta Mindszenty bíborost a budapesti amerikai nagykövetségen. (B-L)
április 29. a vatikáni-magyar tárgyalások előkészítésére Hamvas Endre és Brezanóczy Pál Bécsbe utazott, s ott a nunciatúra épületében találkozott Casarolival. Az ÁEH természetesen alaposan felkészítette őket a mondandót tekintve, viszont a megbeszéltektől eltérően, sőt annak ellenére Hamvas átadott Casarolinak egy 10 pontból álló feljegyzést, amelyben a tárgyaláson is érintett kérdésekben elfoglalt álláspontján kívül különböző egyházi sérelmek is fel voltak sorolva. Hamvas ezt a legszigorúbb diszkréció mellett adta át, Brezanóczyt külön megkérte arra, hogy erről itthon ne adjon tájékoztatást. Persze az egész belekerült az ügynöki jelentésekbe, és az állambiztonság szinte azonnal értesült róla. (Kiszely 2001. 116.)
május 4. Várkonyi Imre káptalani helynök körlevelében értesíti a papságot, hogy külföldi utazás esetén az útlevél-igénylő lapokon a „munkahely véleménye” rovatot ezentúl az Érseki Hatóság tölti ki és látja el javaslatával, az útlevél tehát csak ezzel a megjegyzéssel adható be az IBUSZ illetékes irodájába. (1330/63. Körl.)
május 7-9. Budapesten tárgyalások kezdődtek a Vatikán és Magyarország között. Előbbit Casaroli c. érsek, helyettes államtitkár, utóbbit Prantner József, az ÁEH elnöke képviselte. (BM-GJ) Az első tárgyalást a következő hónapokban további három megbeszélés követte, váltakozva Budapesten és Rómában. (SzK)
június 3. Pünkösdhétfőn, 82 éves korában meghalt XXIII. János pápa. Kádár János, a magyar kormány elnöke részvéttáviratot küldött a vatikáni államtitkársághoz. (BM-GJ) A körlevélben megjelent méltatásokban a püspöki kar és Várkonyi Imre káptalani helynök is nagy újítóként értékelte a pápa személyiségét, kiemelve, hogy rövid kormányzása ellenére enciklikái és az összehívott zsinat olyan hullámokat kavartak, melyek tényleges hatása valójában még fel sem mérhető, és következményei hosszabb távon is elkerülhetetlenek lesznek. (1591/63. Körl.)
június 4. Életének 61., papságának 38. évében elhunyt Kulcsár János nyug. esperes-plébános. (1608/63. Körl.)
június 12. Életének 79., papságának 53. évében elhunyt Gulyás Károly tiszakálmánfalvai plébános (Bácska). (1825/63. Körl.)
június 21. VI. Pál néven megkezdte kormányzását az újonnan megválasztott pápa, Giovanni Battista Montini milánói érsek. 1938-ban helyettes államtitkárként járt Budapesten az eucharisztikus világkongresszus alkalmával. A pápa július 3-án üzenetet intézett a magyar papsághoz és hívekhez. (BM-GJ)
június 22. Címek, kitüntetések. Soproni János Baja-Szent Antal káplánja ezüstmiséje alkalmából főegyházmegyei tanácsosi kinevezést kapott, és jogosulttá vált a vörös öv viselésére. (1778/63. Körl.)
június 25. Iván László akasztói hitoktató-káplán a budapesti Hittudományi Akadémián doktori fokozatot nyert. (1747/63. Körl.)
június 30. Papszentelés. Dr. Kovács Vince püspök, váci apostoli kormányzó a kalocsai főszékesegyházban áldozópappá szentelte Kovács Jenőt. (1856/63. Körl.)
július 1. Személyi változások. Mihály Ferenc c. esperes, hartai plébános Mélykút-Szent Erzsébet plébánosa lett. Dukay Károly alsómégyi lelkész hivataláról lemondva megbízást kapott a hartai plébánia vezetésére vicarius oeconomus minőségben. Az alsómégyi lelkészség vezetését Gregus Tamás madarasi káplán kapta vicarius oeconomus minőségben. Kisegítő lelkészi megbízást kaptak Cserháti Gergely jánoshalmi lelkész Csátaljára, Hrubiány Endre Kecel-beltéri káplán Vaskútra, Dr. Mojzes Péter Kecel-beltéri kisegítő lelkész Jánoshalmára, Dr. Papp Imre egyetemi magántanár, Kecel-beltéri hitoktató káplán Baja-Belvárosba, Raffai Imre fajszi káplán Baja-Szent Józsefbe. Kápláni áthelyezést kaptak: Kovács Jenő újmisés Dunapatajra, Őszi István Dunapatajról Soltvadkertre, Marton Tivadar Soltvadkertről Kecel-Beltérre, Szabó István Baja-Belvárosból Dusnokra, Suhajda Lajos Dusnokról Baja-Szent Szívbe, András Tibor Baja-Szent Szívből Dávodra, Szentgyörgyi József Dávodról Tompa-Szent Jánosra, Németh Lajos Tompa-Szent Jánosról Madarasra, Tóth István Mélykút-Szent Erzsébet vicarius oeconomusa Bácsborsódra, Nemes Vilmos Bácsborsódról Tompa-Szent Jánosra második káplánnak, Leányfalusi Vilmos Bácsbokodról Csengődre, Bergmann János Csengődről Csávolyra, Lezák Gyula Csávolyról Kecel-Beltérre, Széll János Vaskútról Kecel-Beltérre, Deli Imre Csátaljáról Fajszra, Székely László Baja-Szent Józsefből Katymárra, Illés Ferenc Katymárról Bácsbokodra került. (1851/63. Körl.)
július 22. Személyi változások. Dukay Károly hartai vicarius oeconomus ugyanott plébánosi, Gregus Tamás alsómégyi vicarius pedig ugyanott lelkészi kinevezést kapott. (2007/63. Körl.)
augusztus 27. Életének 56., papságának 32. évében elhunyt Szecskő Mihály c. esperes, kelebiai plébános, temetése Budapesten történt. (2247/63. Körl.)
szeptember 2. Anyagiak. Várkonyi Imre káptalani helynök körlevelében újra átfogóan szabályozza az egyházközségi költségvetések összeállításának módját. (2233/63. Körl.)
szeptember 4. A püspöki kar konferenciáján elítélte az illegális szenteléseket, melyekre pl. az 1959-ben elbocsátott központi szeminaristák között került sor. (BM-GJ)
szeptember 12. Életének 71., papságának 48. évében elhunyt Tittl György veprődi plébános (Bácska) (2551/63. Körl.)
szeptember 25-december 7. A II. Vatikáni Zsinat második ülésszakán Hamvas Endre püspök vezetésével a püspöki kar 6 tagja vehet részt. December 4-én a pápa közzétette az első konstitúciót, a Sacrosanctum Conciliumot a szent liturgiáról. (BM-GJ) Az állambiztonság fontos akciókat tervezett a II. Vatikáni Zsinat ülésszakai, a kiutazó magyar küldöttségek kapcsán. Az 1963 őszén tartott 2. ülésszakon pl. a 13 fős magyar küldöttség (ebből 6 zsinati atya, közülük 1 ügynök) tagjai között 7 ügynök volt. (Elsősorban kísérőként-segítőként.) Emellett természetesen lazább kapcsolatban, újságíróként, orvosként további ügynökök, ill. összekötő személyek is voltak a közelükben. A teljes akció hatékonyságát illetően tanulságos, hogy alig tudtak elérni valamit a céljaikból (talán az egyetlen jelentősebb eredmény, hogy a püspöki kinevezésekre Hamvas által javasolt személyek nevét sikerült megtudniuk). A sikertelenségnek több oka is volt. A Vatikánban pl. azonnal leválasztották a zsinati atyákat a kísérőkről, külön szállást adva a két csoportnak, s elvágva a közvetlen információszerzés lehetőségét. Maguk a zsinati atyák is elzárkóztak, nem voltak hajlandók beszélgetésekre, nem igényeltek különféle segítséget, inkább maguk intézték ügyeiket. Az összekötő rendőrtiszt székhelye a követségen volt, és szinte azonnal észlelte az olasz titkosszolgálat figyelőinek jelenlétét, mozgását. Az olaszok valójában sikeres elhárítást hajtottak végre, az összekötő alig jutott információhoz, lényegében a követségen dekkolt. A Vatikán illetékesei pedig óvatosak voltak, tudták, hogy ki előtt hogyan beszélhetnek. Jól megkülönböztették ők is az említett kisegítő, valójában tétlen, ill. más feladatokkal megbízott személyeket. Az ügynökök pedig személyes ambícióik miatt lényegében érdemi információk helyett egymást marták, jelentéseikben egymást kritizálták. (Kiszely 2001. 118-121.)
október 3. Címek, kitüntetések. Nagy Zámbó Ferenc plébános 25 éves felsőszentiváni szolgálata alkalmából főegyházmegyei tanácsosi kinevezést kapott, és jogosulttá vált a vörös öv viselésére. (2561/63. Körl.)
október 15. Személyi változások. Tóth István bácsborsódi káplán plébános lett Kelebián. Németh Lajos madarasi káplán Érsekhalmára kapott lelkészi kinevezést. Bakos Ottó kecskési id. lelkész ugyanott lelkészi kinevezést kapott. Mátrai Dénes érsekhalmi id. lelkész Madarason kapott kápláni beosztást. Áthelyezett káplánok: Lőw Frigyes Kelebiáról Rémre, Varga Somogyi Imre Rémről Miskére, Udvary Elek Miskéről Kelebiára került. (2833/63. Körl.)
október 26. Plébániai könyvtárak. Várkonyi Imre káptalni helynök körlevélben rendeli el, hogy valamennyi plébánia könyvtáráról új leltár készüljön, melyet a hivatalvezetők három példányban küldjenek meg az Érseki Hatóságnak 1964. március 1-ig. A beküldési határidő később június 30-ra módosult (2587, 3181/63. Körl.)
december 24. Címek, kitüntetések karácsonyra: Mihályfi István Kalocsa-Szent Imre plébános tb. főesperes lett. Címzetes esperesek lettek: Kiss Gábor keserűteleki plébános, Kovács Mihály mátételki plébános, Magas Imre Tázlár-Szent János plébános, Öffenberger József csávolyi plébános és Tóth János tabdi plébános. Főegyházmegyei tanácsosok lettek: Dombay Ernő bácsszentgyörgyi plébános, Faddy József uszódi plébános, Ruszthy Pál Kecel-újfalui lelkész, Schönberger József négyestelepi lelkész, és Török Vince bátmonostori plébános. (3227/63. Körl.)
december 24. Személyi változások. Dr. Csanád Béla felmentést kapott tanári megbízatása alól a szegedi hittudományi főiskolán, és lelkiigazgatói kinevezést nyert a budapesti központi papnevelő intézetbe. Cserháti Gergely csátaljai kisegítő lelkész áthelyezést kapott Hercegszántóra azonos minőségben. Nagyházi Sándor káplán Hercegszántóról Csátaljára került. Varga Somogyi Imre miskei káplán huzamosabb időre betegszabadságot kapott, helyére Varga Imre bácsalmási káplán került. Fekete Ferenc szolgálaton kívüli pap Bácsalmáson kapott kápláni beosztást. (3113/63. Körl.)