1964 – A részleges megegyezés éve. Hamvas Endre a kalocsai érseki széken
január 1. Újévi szózatában Várkonyi Imre káptalani helynök az előző évre emlékezve a lelki programok között megemlítette a papi rekollekciókat és lelkigyakorlatokat, melyeket a papság szorgalmasan látogatott. Népmissziót tartottak Bácsborsódon és több helyütt is volt triduum pl. advent, nagyböjt vagy bérmálás alkalmából. Nagy örömet okozott Vákonyi számára a kaskantyúi templom alapkövének elhelyezése és megáldása szeptemberben. Grősz érsekre is emlékezve lett a titulusa munkás Szent József. Várkonyi hálát adott, hogy a főszékesegyház külső felújítása a tető kivételével szerencsésen befejeződött, többek között a város és a megye civil hatóságainak hathatós segítségével. Akasztón külső javítások történtek a temetőkápolnán, Foktőn külső kő borítás és festés a templomon, Mélykút-Beltéren külső és belső javítások a főoltár áthelyezésével, Nagybaracskán és Öregcsertőn külső templomfelújítás történt. Érsekcsanádon, Tompa-Szent Jánosban és Uszódon templomtornyokat újítottak fel, Madarason két kisebb oltár képeit helyezték el, melyek Prokop Pétertől származtak. A plébánia épületeket újították fel Baja-Belvárosban, Homokmégyen és Alsómégyen. (100/64. Körl.)
január 17. Papi jubileumok körlevéli közlése. Aranymisés Dr. Horváth Alajos c. apát, kanonok, ezüstmisések: Bene László Tázlár-Boldogasszony plébánosa, Greksa József soltszentimrei plébános, Ruszthy Pál Kecel-Újfalu lelkésze, Dr. Tamás Péter kiskőrösi káplán, Bálind Antal Baja-Szent Antal káplánja, Sábics Antal csikériai plébános, Tiefenbach Rudolf garai hitoktató-káplán és Török Vince bátmonostori plébános. (238/64. Körl.)
január 25. VI. Pál pápa engedélyezte a szentmise koncelebrációját, vagyis több pap együtt misézését meghatározott alkalmakkor. (BM-GJ)
február 8. Várkonyi Imre káptalani helynök körlevelében közölte, hogy április-június hónapok folyamán 9 napon, összesen 18 alkalommal tervez bérmálást és kánoni vizitációt a bácsalmási, csátaljai és mélykúti kerületekben. Egyúttal javaslatot tett a tavaszi espereskerületi gyűlések témáira is: 1.) Jegyesoktatásunk a válások légkörében. 2.) A közösségi vagyon megbecsülése és védelme mint keresztény kötelesség. (204, 429/64. Körl.)
február 12. Várkonyi Imre káptalani helynök hívekhez írt nagyböjti körlevelének témája a mértékletesség, melynek kapcsán részletesen kitér az alkoholizmus problémájára. (444/64. Körl.)
február 25. A püspöki kar konferenciáján az Apostoli Szentszék óhajának megfelelően létrehozta az Országos Liturgikus Tanácsot. Első elnöke Kovács Sándor szombathelyi püspök lett. (BM-GJ)
február 25. A püspöki kar a papsághoz szóló körlevelében adott hírt a II. Vatikáni Zsinat Szent Liturgiáról szóló konstitúciójának legfontosabb előírásairól. Ebben elrendelték, hogy vasárnapokon és ünnepnapokon a szentmiséken a magyarul felolvasott evangélium után a papok tartsanak szentbeszédet. A homilia kötelezettsége alól csak jogos ok adhat felmentést, mivel az a liturgia szerves része. (828/64. Körl.)
február 27. Életének 76., papságának 52. évében elhunyt Koncz Dezső oromhegyesi esperes-plébános (Bácska) (905/64. Körl.)
március 14. Az országos kezdeményezésekhez és a zsinati előírásokhoz igazodva Várkonyi Imre káptalani helynök megalakította a kalocsai főegyházmegye liturgikus tanácsát. Az elnöki tisztet az ordináriusnak tartotta fenn, a tanács tagjai Dr. Angeli Ottó kanonok, templomigazgató, Dr. Csanád Béla központi szemináriumi lelkiigazgató, Dr. Ijjas József esperes, Baja-Belváros id. lelkész és Sztrilich Károly tb. főesperes, érseki irodaigazgató lettek. Az országos tanácsba delegált személy Angeli Ottó lett. (874/64. Körl.)
március 17. Cserháti Gergely kalocsai főegyházmegyés pap, és Pereszlényi Antal ny. kántor szerkesztésében, a Szent István Társulat kiadásában bunyevác nyelvű imakönyv jelent meg „DODJITE K’ MENI” címmel, mely 270 oldal éneket is tartalmazott. (897/64. Körl.)
március 25. A püspöki kar a népnyelvű liturgia zenei részeinek megalkotására létrehozta az Országos Egyházzenei Tanácsot. Vezetésével Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerzőt bízta meg. (BM-GJ)
április 2. Várkonyi Imre káptalani helynök a főszékesegyház helyreállítási munkáinak folytatása céljából újabb egyházmegyei gyűjtést rendel el pünkösd vasárnapjára (máj. 17.) Egyben beszámolt arról, hogy az előző évi gyűjtés eredménye igen változatos volt, az egy hívőre eső összeg templomonként 10-100 fillér között ingadozott, az átlag 40-50 fillér volt. (1026/64. Körl.)
április 9. Életének 70., papságának 47. évében elhunyt Szedlay István kanonok, főszékesegyházi főesperes. Halála után a főesperesi teendőket megbízottként Sztrilich Károly érseki irodaigazgató látta el. (1113, 1212/64. Körl.)
május 25. Személyi változás. Várkonyi Imre káptalani helynök körlevélben közölte, hogy elbocsátotta Dr. Bagó Istvánt, a kalocsai főegyházmegye papját a váci egyházmegyébe. Bagó inkardinációja Vácott május 15-én történt meg. (1523/64. Körl.)
május 27. Személyi változások. Dr. Földesdy Antal Kecel-beltéri plébánost saját kérésére, július 1-jei hatállyal nyugdíjazták. Dr. Mojzes Péter érseki tanácsos jánoshalmi kisegítő lelkész hosszabb betegszabadság után a váci egyházmegyébe nyert felvételt egy éves próbaidőre. (1611/64. Körl.)
június 6. A főegyházmegyei körlevélben kínálták fel további használatra a Mélykút-beltéri templom helyreállítása során felszabadult régi tárgyakat: a régi főoltárt szentségházzal együtt, 4 db függőlámpát, falikarokat és 2 db 14 karú mennyezeti csillárt. (1646/64. Körl.)
június 21. Papszentelés. Dr. Hamvas András csanádi püspök a kalocsai főszékesegyházban áldozópappá szentelte Engert Jakabot. (2749/64. Körl.)
július 2. A főegyházmegyei körlevél útján értesítik a híveket és a papságot, hogy az áldoztatás rendje az illetékes szentszéki kongregáció dekrétuma alapján megváltozott, az eddig szokásos szöveg elmarad, és az áldoztató pap a hívő felé fordulva csak annyit mond: Corpus Christi, azaz Krisztus teste. Az áldozó hívő erre csak annyit felel, Ámen, azaz úgy van. (1987/64. Körl.)
július 7. Körlevéli közlés Tamás Ferenc c. prépost, Zenta I. esperes-plébános haláláról. (Bácska) A pontos dátumot nem közlik, életének 84., papságának 62. évében halt meg. (1991/64. Körl.)
július 20. Várkonyi Imre káptalani helynök körlevelében rendeli el, hogy az év folyamán minden plébánián tartsanak ájtatosságot a keresztény egységért, a Szentatya szándékához csatlakozva. A körlevél teljes egészében közölte VI. Pál apostoli buzdítását, melyet még januárban írt ebben a témában. (1988/64. Körl.)
augusztus 6. Személyi változások. A keceli esperesi kerület esperese a nyugalomba vonult Dr. Földesdy Antal felmentésével Sztrilich Károly lett. A csátaljai kerület esperese Tóth Tivadar nagybaracskai plébános felmentésével Jánoshegyi István hercegszántói plébános lett. Sztrilich Károly érseki irodaigazgató, mb. főesperes Kecel-Beltér plébánosa lett. Gärtner János kunbajai plébános mellé anyagiakban Varga Somogyi Imre kapott vicariusi kinevezést. Gelányi Ferenc imrehegyi helyi lelkész Bátyára került segédlelkésznek. Imrehegyre Lezák Gyula került helyi lelkésznek Kecel-Beltérről. Cserháti Gergely kisegítő lelkész Hercegszántóról Jánoshalmára került ugyanilyen minőségben. Áthelyezett segédlelkészek: Lőw Frigyes Rémről Nemesnádudvarra, Nagy Ferenc Császártöltésről Rémre, Tajdina József Nemesnádudvarról Császártöltésre, Jánoshegyi József Nagybaracskáról Bácsalmásra, Süveges Jenő Kalocsa-Belvárosból Nagybaracskára, Bauer Ferenc Mélykút-Beltérről Kalocsa-Belvárosba, Medgyesi József Bácsalmásról Mélykút-Beltérre, Tassi László Bátyáról Kecel-Beltérre, Dr. Iván László Akasztóról Jánoshalmára, Dr. Kerekes János Jánoshalmáról Akasztóra, András Tibor Dávodról Jánoshalmára, Katona Lajos Jánoshalmáról Dávodra és Engert Jakab újmisés Hercegszántóra. (2028/64. Körl.)
szeptember 15. Az Apostoli Szentszék megbízottai budapesti tárgyalásaik befejeztével megállapodást és jegyzőkönyvet írtak alá a magyar állam és a katolikus egyház viszonyairól. Konkrét megállapodás a püspöki kinevezésekről, a papok állampolgári esküjéről és a római Pápai Magyar Egyházi Intézet helyzetéről szólt. (BM-GJ)
szeptember 17. Várkonyi Imre káptalani helynök körlevél-különkiadásban adja hírül, hogy VI. Pál pápa Dr. Hamvas András csanádi püspököt nevezte ki kalocsa-bácsi érsekké. Várkonyi méltatta Hamvas életútját, kiemelve, hogy saját személyét és érdekeit egész élete során háttérbe szorította, hogy egyházának és hazájának is hűséges fia maradhasson. Így állt élére a békemunkának, melynek egyik elismerése mostani érseki kinevezése. (2714/64. Körl.)
szeptember 18. A II. Vatikáni Zsinat harmadik ülésszakára a püspökök jelentősebb számban kaptak kiutazási engedélyt. A harmadik ülésszak november 21-ig tartott, a magyar püspökök szeptember 18-án indultak Hamvas Endre kalocsai érsek vezetésével, és november 23-án tértek haza. (BM-GJ) Az ülésszakon 19 magyar püspökből csak kilencen vehettek részt, az otthon maradt 10 főből 7 „útlevél problémák” miatt maradt távol. (SzK) Ezen az ülésszakon – nem utolsó sorban az újabb püspöki kinevezéseknek köszönhetően – lényegesen javultak a magyar állami hírszerzés pozíciói, javult az ügynökök működésének hatékonysága. Az államvédelmis iratok ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy az AVH munkatársaiban ott élt a bizonytalanság, hogy az együttműködésre-jelentésekre késztetett főpapok – köztük pl. Ijjas József, későbbi kalocsai érsek – vajon nem kettős ügynökök-e, s attól féltek, hogy valójában a Vatikánnak dolgoznak. (Kiszely 2001. 133-134, 137.)
szeptember 28. Várkonyi Imre káptalani helynök az útlevelek igénylése kapcsán megjegyzi, hogy az Érseki Hatóság hozzájárulását csak a július 1-szeptember 1 közötti utakhoz adják meg a papság részére a rendkívüli okok (közeli hozzátartozó súlyos betegsége, halála) kivételével. A távollét idején történő helyettesítést előzőleg kötelesek rendezni. Egy személy csak 2-3 évente kísérelje meg az útlevél megszerzését, és mindenki legyen tekintettel a többi igénylőre is. (2653/64. Körl.)
szeptember 30. Az Osservatore Romano közzétette a Szent Officium egy 1963-as döntését, miszerint a halotthamvasztás, ha nem keresztényellenes célból történik, megengedhető. (BM-GJ)
október 1. Személyi változások. Sztrilich Károly Kecel-beltéri plébánosi kinevezésével megürült az irodaigazgatói tiszt, melyet Hamvas érsek fog majd betölteni. Az ő intézkedéséig az iroda vezetését Kováts Géza szertartó látja el. Aulai szolgálatra rendelték be Tölgyes Ferenc borotai káplánt. Áthelyezett káplánok: Utry Zoltán Kalocsa-Belvárosból Csengődre, Leányfalusi Vilmos Csengődről Kalocsa-Belvárosba, Nemes Vilmos Tompa-Szent Jánosból Borotára, Ivó József Baja-Szent Istvánból Tompa-Szent Jánosba, Illés Ferent Bácsbokodról Baja-Szent Istvánba, Nagyházi Sándor Csátaljáról Bácsbokodra került. (2710/64. Körl.)
október 3. A főegyházmegyei körlevél közölte, hogy Hamvas érsek ünnepélyes székfoglalása november 1-jén lesz a főszékesegyházban. Ezt megelőzően, október 29-én rendezik a papság köszöntését a főszékesegyházban ill. az érseki székházban. (2717/64. Körl.)
október 28. Hamvas Endre kalocsai érsek Budapesten, a Szent István bazilikában öt újonnan kinevezett püspököt szentelt (köztük volt Ijjas József is). Az ünnep után hazafelé jövet, az 51-es főút 65-66 km-e között, tisztázatlan okokból belerohant a főegyházmegye négy papját szállító személygépkocsi egy útmentén álló tehergépkocsiba, s a baleset következtében valamennyi pap életét vesztette. Az elhunytak: Dr. Kujáni Ferenc apostoli protonotárius, nagyprépost, Kovács Vince Kalocsa-belvárosi kanonok-plébános, Mihályfi István tb. főesperes, Kalocsa-Szent Imre plébánosa és Sztrilich Károly megbízott főesperes, Kecel-beltéri plébános. A baleset kapcsán VI. Pál pápa is részvéttáviratot küldött. (2898, 2971/64. Körl.)
október 30. Plébániai műtárgyak védelme. Körlevéli rendelet tiltja meg, hogy régi liturgikus tárgyakat-eszközöket magángyűjtőknek vagy más érdeklődőknek értékesítsenek a plébániákon. Illetéktelen személyeknek lehetőleg ne mutassák meg a műtárgyakat, az értékesítéshez, tovább ajándékozáshoz vagy megsemmisítéshez pedig feltétlenül az Érseki Hatóság engedélye szükséges – szól a körlevél. (2544/64. Körl.)
november 1. Hamvas érsek székfoglalása alkalmából köszöntötte a főegyházmegye híveit. Elmondja, hogy a kinevezéssel kapcsolatos öröme gyászra változott az október 28-i autóbaleset következtében, ahol négy jeles papját veszítette el a főegyházmegye. Bár nehezére esik, de azonnal távoznia, utaznia kell, a II. Vatikáni Zsinat 3. ülésszaka november 21-ig tart, utána pedig a bombayi Eucharisztikus Kongresszuson vesz részt. A távozó érsek Várkonyi Imrét hatalmazta fel delegatus specialis minőségben a helyettesítésére, ill. mivel Bombayba ő is utazik, arra az időszakra Kováts Géza érseki irodaigazgató kapott hasonló megbízást. (2913, 2961/64. Körl.)
november 14. VI. Pál pápa fogadta a magyar katolikus püspököket. (BM-GJ)
december 1-6. Hamvas Endre kalocsai érsek és még két püspöktársa, részt vettek a Bombayban rendezett XXXVIII. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, ahol a VI Pál pápa is jelen volt. (BM-GJ)
december 27. Papszentelés. Hamvas érsek a kalocsai főszékesegyházban áldozópappá szentelte Sz. Tóth Imrét. (3306/64. 292/65. Körl.)