1971 – A Mindszenty-ügy „megoldásának” éve, a bíboros számkivetése
január 1. Ijjas érsek újévi körlevelében az előző év kapcsán megemlékezett a felszabadulás 25. évfordulójáról, ill. a Szent István év ünnepi eseményeiről. Alsómégyen templom építésébe fogtak, melyet Szent István király tiszteletére szeretnének felépíteni a jubileumi esztendőben. Hercegszántón a plébánia épületét bővítették, a melléképületekből a tervek szerint kántorlakás lesz, külön bejárattal és telekkönyvileg is leválasztva. Kecel-Újfalun vasból új harangláb készült a plébánia melletti templomtelken. Jelentősebb templom-tatarozás történt: Baja-Szent Istvánon, Baja-Szent Jánosban, Bátyán és Császártöltésen. Jánoshalmán megerősítették a templom tetőszerkezetét és a temetőkápolnát tatarozták. Kunbaján a műemlék-jellegű Szent Rókus kápolna külsejét ízlésesen helyreállították. Madarason rendbehozták a toronyórát és világítással is felszerelték, Uszód templomán pedig külső felújítás történt 100 éves fennállása tiszteletére, és a plébánia felújítása is megkezdődött. Belső templomfestés történt a következő helyeken: Felsőszentiván, Kalocsa-Szent Péter, Tompa-Szent János. Foktőn a kórus alját művészi kovácsolt vasráccsal zárták le. Homokmégyen a villanyhálózatot újították fel. Szembemiséző, új oltárok készültek: Baja-Szent Rókus, Bácsszentgyörgy, Fajsz (belső átrendezéssel) és Kecel-Beltér szentélyeiben. Tatarozások, javítások történek a plébánia-épületeken: Baja-Belvárosban (tetőjavítás), Dusnokon és Soltszentimrén (melléképület). Tataházán új melléképület épült. A községi vízműhálózatba kötötték Bácsszentgyörgy, Hajós és Rém plébániáit, s az épületek elektro-ozmózisos víztelenítését oldották meg Foktőn és Géderlakon. (100/71. Körl.)
január 4. Ijjas érsek körlevelében közölte a megyei egyházügyi tanácsos hatáskörének szabályozását-változásait, melyről az ÁEH elnöke tájékoztatta. Az új szabályozás értelmében a megyei egyházügyi tanácsosok saját hatáskörükben járhattak el az építkezési-, tatarozási- és karbantartási ügyekben, az egyházi hivatali jellegű sajtótermékek sokszorosításának engedélyezése, ill. a hivatalok bélyegzőinek készítéséhez szükséges engedélyezés terén, valamint a zárolt, vagy szoros gazdálkodás alá vont anyagok és termékek kiutalásában, és az egyházi ingatlanok telekkönyvi bejegyzései ügyében. (100/71. Körl.)
január 7. Életének 63., papságának 39. évében elhunyt Dukay Károly miskei plébános, akit a ragusai egyházmegyében szenteltek pappá, és 1941-ben tért vissza a kalocsai főegyházmegyébe. Szülőföldjén, Magyarkanizsán temették el. (158/71. Körl.)
január 29. Ijjas érsek körlevelében részletesen jelezte a papi továbbképzés éves tudnivalóit. Az előző évi átfogó határozatnak megfelelően a téma a hitoktatás lett, ezzel kapcsolatban 20 tételt fogalmaztak meg a különféle továbbképzési alkalmak előadásainak témáiként. A körlevéli közlés részletes gyakorlati útmutatót is adott a programokhoz azok felépítését, az előadások idejét (max. 45 perc), a hozzászólások módját illetően. Az érsek elrendelte az előadások írásban történő gyűjtését is, kérte a papságtól a pozitív hozzáállást (ne csak kritikát, megoldási javaslatokat is fogalmazzanak meg), hangsúlyosnak érezte a helyi problémák, helyi szempontok jelzését az elvi összefoglalások mellett. Elfogadta továbbá az EPSZ azon javaslatát, hogy a továbbképzések költségei, részvételi díjai ne a papságot terheljék személyesen, hanem elkönyvelhetők legyenek a templompénztárakban. Ijjas érsek arra kérte a hitoktatókat, osszák meg tapasztalataikat a kateketikai munkacsoporttal, küldjék be mutatóban használt szemléltető- és segédanyagaikat, hogy a szeptemberi továbbképzési napokon ezeket kiállíthassák és felhasználhassák. (3299/70. Körl.)
február 9. Papi jubileumok körlevéli közlése. Aranymisések: Morvai István c. prépost bátyai plébános, Mátrai Sándor tb. kanonok, ny. nemesnádudvari plébános és Szentmihályi Ferenc c. apát, ny. bácsalmási plébános. Ezüstmisések: Lőw Frigyes hajósi káplán, Kühner János nemesnádudvari plébános és Medgyesi József esperes tataházi plébános. (575/71. Körl.)
február 10. Liturgia. Ijjas érsek körlevelében magyar fordításban közzétette a római Congregatio pro Cultu Divino (a rítuskongregáció utódszerve) harmadik instrukcióját a Szent Liturgiáról szóló zsinati konstitúció végrehajtásáról. (Az első két instrukciót 1964-ben és 1967-ben adták ki, és a püspöki kar kivonatosan ismertette.) Az instrukció kitért a Zsinat óta eltelt időszakban tapasztalt gyakorlati nehézségekre (bizonytalanságokra és túlzásokra), melyek az új rendelkezések bevezetésekor előfordultak. Igyekezett végleges, határozott, egységes útmutatást adni a témában, kitérve sokféle részletkérdésre. (558/71. Körl.)
február 11. Személyi változások. Cserháti Gergely jánoshalmi kisegítő lelkészt ismételt kérelmére január 1-i hatállyal nyugállományba helyezték. Dr. Hegedűs Antal főegyházmegyei tanácsos, hercegszántói plébánosnak a szabadkai megyéspüspök úr kérésére hosszabb szabadságot engedélyeztek, helyettesítésével Illés Ferenc garai káplánt bízták meg vicarius adiutorként. (599/71. Körl.)
február 24. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy április-június hónapokban 12 napon, összesen 23 helyen tervez bérmálást és kánoni vizitációt a hajósi, kiskőrösi és keceli esperesi kerületekben. (632/71. Körl.)
március 10. A püspöki kar körlevélben fordult a hívekhez Szent Margit halálának 700. évfordulója alkalmából, felidézve a szent életútját, vezeklő áldozatát, irgalmas szeretetének ragyogó példáját. (sz.n./71. Körl.)
március 11. A püspöki kar körlevélben ismertette az „Elsőáldozók hittankönyve” címmel megjelent új hittankönyvet. A könyv teljes egészében a szentáldozásra készít elő, és számos témában újszerű megközelítéseket tartalmaz (pl. szentgyónás módja, saját szavakkal történő imádkozás fejlesztése, énekek oktatása). (sz.n./71. Körl.)
március 14. Életének 69., papságának 44. évében elhunyt Murányi Péter szakmári plébános, aki 35 éven át szolgált a tanyák-szállások világában. (1202/71. Körl.)
március 16. Életének 60. évében, Bécsben elhunyt Mozsár Pál, aki korábban 22 évig szolgált a főegyházmegyében, majd fegyelmi eljárás után távozott. 1956 óta élt külföldön, ahol rehabilitálták, és éveken át újra papként működött. (1842/71. Körl.)
március 29. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy igazodva a zsinati határozatokhoz, melyek eltörölték a plébánosok beiktatásánál megkívánt „concursus”-okat, a jövőben nem jelennek meg pályázati felhívások a megüresedett plébániák betöltésével kapcsolatban a körlevelekben. Nincs akadálya viszont, hogy a papság akár írásban, akár szóban jelezze készségét valamely üresedésben lévő plébánia vállalására, dispoziciót kérve. (1210/71. Körl.)
április 16. Péter János külügyminisztert fogadta VI. Pál pápa. (BM-GJ)
április 17. Papszentelés. Ijjas érsek a kalocsai főszékesegyházban áldozópappá szentelte Szeghalmi Ambrust, az eseményen sok paptestvér és hívő vett részt. (1498/71. Körl.)
május 13-16. között Budapesten volt a Béke Világtanács közgyűlése, igen neves külföldi vendégekkel. (Pál 1995. 201.)
május 14. VI. Pál pápa „Octogesima adveniens” kezdetű apostoli levelében összefoglalta a szociális kérdésről vallott fölfogását. Eszerint az egyház csak a társadalmi-gazdasági változások reális számbavételével adhat válaszokat a kor kérdéseire. El kell ismerni a társadalmi fejlődés többféle alternatíváját, beleértve a szocialista utat is. (BM-GJ)
május 16. A nyugalomba vonuló Prantner József helyett Miklós Imrét nevezték ki az Állami Egyházügyi Hivatal elnökévé. (BM-GJ) Kezdettől fogva a hivatal munkatársa volt, 1963-64-ben elnökhelyettesként már fontos szerepet töltött be a tárgyalások alkalmával, és egészen az ÁEH megszűnéséig volt ezután annak elnöke. (SzK)
május 21. Újabb egyezmény aláírására került sor a magyar kormány és az Apostoli Szentszék között. Tartalmát nem hozták nyilvánosságra. (BM-GJ)
május 31. A regnumi atyák és tagok ellen folyó koncepciós perben hat személyt ítélnek el, általában néhány éves szabadságvesztésre. Az utolsó szó jogán a vádlottak itt már el tudták mondani, hogy csak hivatásbeli kötelességüket teljesítették, és tevékenységük semmiféle veszélyt nem jelentett a fennálló politikai rendszerre nézve. (SzK)
1971 pünkösdjén nemzeti zarándoklat járt Rómában, először a második világháború óta, 8 püspök, 70 pap és 300 hívő részvételével. A pápa a fogadásukon mondott beszédében a következőket mondta: „Nektek is Krisztus tanúinak kell lennetek!... Ez a küldetés igen nehéz olyan világban, amelyben – mint Szent Pál idejében is – a kereszt egyeseknek botrány, másoknak oktalanság. Mi mégis azt kívánjuk nektek szívből, hogy Krisztus maradjon számotokra és a rátok bízottak számára is Isten ereje és bölcsessége, az üdvösség és reményetek alapja.” - „A papi szolgálat ma igen sok nehézségbe, akadályba ütközik… Egyesek a sok nehézség és szorongattatás közepette tehetetlennek érzik magukat. Ezeknek a keresztény reménységből kell erőt meríteniük ahhoz, hogy kitartsanak.” - A pápa említette a börtönbe került, illetve a papi keretből kizárt papokat, s a világi pályára kényszerült szerzeteseket is. „Biztosak vagyunk abban, hogy ezt az egységet azok felé a paptestvérek felé is megőrzitek, akik bizonyos okok miatt nem dolgozhatnak az Úr szőlőjében. A püspökök és papok ne hagyják magukra, hanem nagylelkű szeretettel legyenek segítségükre.” - A hitoktatással kapcsolatban így fogalmazott: „A lelkipásztori munkával kapcsolatban főleg a vallási nevelés aggaszt bennünket. Tudjátok azt, hogy a lelkipásztoroknak legfőbb kötelessége a vallásoktatás. Kötelességük az is, hogy erre a feladatra figyelmeztessék mindazokat, akik ezt elhanyagolják… A nehézségek azonban nem szolgálhatnak mentségül a tétlenség és a tehetetlenség igazolására. A hit és a buzgóság felszítására van szükségük a papoknak, hogy minden olyan segédeszközt és lehetőséget felhasználjanak, amelyeket a magyar törvények megengednek.” - Végezetül azt kívánta, hogy a magyar egyházban elinduljon és kibontakozzon a lelki megújulás. (Mészáros II. 206-207.
június 25. A pápa megbízásából Zágon József és Giovanni Cheli vatikáni tisztviselők meglátogatták Mindszenty bíborost a budapesti amerikai nagykövetségen.
június 29. Papszentelés. Ijjas érsek a kalocsai főszékesegyházban áldozópappá szentelte Horváth Lászlót. (2282/71. Körl.)
július 10. A pápa levelet küldött Mindszenty bíborosnak.
július 14. Zágon József újabb látogatást tesz Mindszenty bíborosnál. (B-L)
július 15. Az Apostoli Szentszék Egyházi Közügyek Tanácsa föloldotta Beresztóczy Miklóst, Horváth Richárdot és Várkonyi Imrét a kiközösítés alól, amit politikai szereplésükkel vontak magukra. A döntést október 13-án hozták nyilvánosságra. (BM-GJ) Ennek ellenére Miklós Imre egy jelentése szerint a békepap-vezetők az ÁEH-ban már július 29-én köszönetet mondtak kiközösítésük feloldásáért. (Mészáros II. 208-209.)
július 15. Magyarországi tárgyalásainak során Kalocsán járt Cheli és Montalvo bíboros. (Pál 1995. 194.)
augusztus 1. Életének 72., papságának 48. évében, a székesfehérvári Papi Otthonban elhunyt Dr. Erdős József ny. plébános, aki zoológusként jelentős tudományos tevékenységet fejtett ki. Új állatfajok egész sorát (351) és új nemek nagy számát (49) fedezte fel és vezette be a tudományos irodalomba. Külföldi szakmai kongresszusokon is részt vett, nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezett, rovartani gyűjteményét és tudományos hagyatékát (könyvtárát-felszerelését) az Országos Természettudományi Múzeum Állattára kapta. 59 tudományos cikke jelent meg a szakirodalomban. Augusztus 4-én, Ijjas érsek temette Székesfehérváron. (2961/71. Körl.)
augusztus 25. Anyagiak. Ijjas érsek körlevelében egyházmegyei gyűjtést rendel el, és a nagyobb plébániák külön anyagi hozzájárulását kéri az alsómégyi Szent István templom építésének befejezéséhez. Új templomok és plébániák építésénél indokoltnak látja, ha a költségek kb. 20 %-ának helyi biztosításán túl a szükséges pénzt egyházmegyei építési segély-keretből biztosítják (EKRA-maradványok, Caritas, stipendium-segélyek, gyűjtés). A szeptember 26-ra elrendelt gyűjtéssel tehát az érsek építési alapot alapított. (2783/71. Körl.)
szeptember 6. Egyházszervezés. Ijjas érsek körlevelében „szomszédos plébániák ellátása, kisegítése” címen ír a lelkipásztori ellátásban tapasztalható gondokról, és azok megoldási javaslatáról. A változások egyik oka a városiasodás, a tanyák elnéptelenedése, másrészt a lelkipásztorkodó papság létszáma is csökken. Ijjas érsek megjegyzi, hogy már az 50-es években is szüneteltetni kellett több megszervezett és még jogilag ma is fennálló helyi lelkészséget (Antallapos, Szentkata, Csalapuszta), s egyes szervezés alatt álló lelkészségeket is (pl. Drágszél). Ebben az évben már megszervezett lelkészséget (Érsekharta és Kecskés) kellett az elnéptelenedés, valamint a paphiány miatt szüneteltetni és gondozását a szomszédos plébánosokra bízni. Év végétől erre a sorsra jut Tázlár-Szent János plébánia is. A jövőben számolni kell a kápláni állások csökkenésével is. A lelkipásztori gondokon enyhíthet, ha a szomszédos plébániákon a közeli káplánok kisegítenek. Ezért külön fizetést nem kapnának, de útiköltség-térítés, a közreműködésükkel kapcsolatos ellátás és stóla-díj természetesen megilletné őket. (2908/71. Körl.)
szeptember 6. Személyi változások. Morvai István c. prépost, bátyai plébános kanonokká történt kinevezése folytán megvált a bátyai esperesi kerülettől, esperesi tiszte alól felmentették, helyébe Bene Lászlót nevezték ki kerületi esperesnek Bátyára. Mihály Ferenc szintén lemondott a keceli kerületben viselt esperesi tisztéről, helyébe Szabó András kapott esperesi kinevezést. Mind a felmentésekhez, mind a kinevezésekhez az ÁEH előzetes hozzájárulását adta. Plébánosi kinevezést kaptak: Dukay Károly halála miatt megüresedett miskei plébániára Ivó József. Murányi Péter halála folytán megüresedett szakmári plébániára Mentés László. Morvai István bátyai plébános lemondása és kanonokká történt kinevezése miatt Bene László Bátyára. Mihály Ferenc lemondását a Kecel-Beltér plébániáról elfogadták, egy év szabadságot engedélyeztek neki. Helyébe Szabó András homokmégyi plébánost nevezték ki. A megürült homokmégyi plébánia vezetését Dr. Tamás Péterre bízták. Bene László áthelyezésével Tázlár-Boldogasszony plébániára Tóth István nevezték ki plébánosnak, Kelebiára pedig Kiss Ernőt. Udvary Elek Kaskantyúra kapott lelkészi kinevezést. Székely Lászlót rendelkezési állományba helyezték. Kápláni áthelyezések: Dr. Kerekes János Bátyáról Kalocsa-Belvárosba, Kovács Jenő Dunapatajról Bátyára, Iványi Endre Kelebiáról Dunapatajra, Tajdina József Dávodról Akasztóra, Gelányi Ferenc Bácsalmásról Dávodra, Hrubányi Endre Bácsbokodról Bácsalmásra, Novok Rostás Kálmán újmisés Bácsbokodra, Bergmann János Jánoshalmáról Kecel-Beltérre, Dr. Scharpf Egon Dusnokról Jánoshalmára, Horváth László újmisés Dusnokra, Dr. Fekete László Borotáról Baja-Belvárosba, Szeghalmi Ambrus újmisés Borotára, Kistamás István Katymárról Baja-Szent Szívbe, Tassi László Baja-Szent Antalból Baja-Szent Istvánra. Kisegítő káplánt kapott: Katymár Madarastól, Baja-Szent Antal Baja-Szent Szívből, Gara Vaskúttól. Szekulity István Baja-Szent István kisegítő lelkészt szeptember 1-i hatállyal nyugállományba helyezték. (2962/71. Körl.)
szeptember 7. Könyvajánlás. Ijjas érsek körlevelében jelzi, hogy megjelent az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács, valamint az Országos Műemléki Felügyelőség közreműködésével az „Egyházi épületek és műtárgyak gondozása” c. 176 oldalas könyv. A munka a zsinat liturgikus törekvéseinek figyelembevételével készült, Ijjas érsek valamennyi plébánia könyvtára számára megrendelte. (2819/71. Körl.)
szeptember 9. Az Apostoli Szentszék és a magyar kormány megállapodott Mindszenty József távozásának feltételeiről. (BM-GJ)
szeptember 11. Ijjas érsek körlevélben figyelmezteti papságát, hogy sok helyről nem érkeztek vissza az Országos Katolikus Gyűjteményi központ kitöltött kérdőívei az egyházi műkincsállományról. A beküldés új határideje október 10., ha valahonnan addig sem érkezik válasz, központi kiküldött fog kiutazni a műkincsek felmérése céljából, Székely László személyében. (2018/71. Körl.)
szeptember 11. Ijjas érsek az aranymisés Morvai István c. prépost, bátyai plébánosnak a főszékesegyházi káptalan üresedésben lévő idősebb mesterkanonoki stallumát adományozta. (2846/71. Körl.)
szeptember 15. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy a közelgő római Püspöki Synoduson ő képviseli a Magyar Katolikus Püspöki Kart. Egyben kérte, hogy a pápa óhajának megfelelően szeptember 26-án valamennyi templomban imádkozzanak a rendezvény sikeréért, a körlevélhez mellékelt hívek könyörgései segítségével. (2984/71. Körl.)
szeptember 26. Dr. Horváth Alajos érseki helynök Ijjas érsek közelgő 70. születésnapjáról, és a tervezett ünnepi eseményekről értesítette a papságot. Az EPSZ május 25-i ülésén döntött arról, hogy ez alkalomból a főszékesegyház liturgikus terének korszerű átalakításával lepik meg a főpásztort. Az ehhez szükséges tervek, ill. a megvalósítás költségeinek előteremtéséhez a papság részéről szentmisék vállalását (5-5 miseintenció) kérték. A születésnap november 5-re esett, de az ünneplés pontos dátumának meghatározását későbbre halasztották, mivel az Ijjas érsek római tartózkodásának idejétől függött. A hívek imáit november 7-re kérték, és az ekkori gyűjtés eredményét szintén a cél megvalósításához rendelték. (3153/71. Körl.)
szeptember 28. Reggel fél 9-kor Mindszenty József bíboros eltávozhatott a budapesti amerikai követségről, és a bécsi pápai nuncius gépkocsiján elhagyta az országot. Bécsből repülőn azonnal továbbutazott Rómába. Az Elnöki Tanács kegyelemben részesítette, és megszüntette ellene a büntetőeljárást. (BM-GJ) A Vatikánban VI. Pál pápa fogadta a bíborost, majd a Szent János toronyban előkészített lakosztályába kísérte, és elbeszélgetett vele. Búcsúzáskor mellkeresztjét Mindszenty bíborosra helyezte, és püspökgyűrűjét is ujjára húzta. Mindszenty a pápához írt levelében élete „talán legnagyobb keresztjének” nevezte, hogy el kellett hagynia házáját. (B-L)
október 1. Ijjas József kalocsai érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke értesítést kapott, hogy a püspöki kar kérésére a Szenszék megszüntette a papok politikai tevékenységét tiltó rendelkezésének hatályát, az abban megfogalmazott jogot a püspöki konferenciára ruházta. (BM-GJ) Ezzel a korábbi kiközösítések is hatályukat veszítették, a határozatot október 13-én hozták nyilvánosságra. A feloldás szövegét egyébként már 1970. októberében megfogalmazták, és Ijjas József érsek tudomására hozták azzal a megkötéssel, hogy csak akkor közölheti, ha azt a Szentszék kifejezetten megengedi. (Szabó 2005. 34.) Az engedélyt Mindszenty bíboros helyzetének „rendezése” után kapta meg a püspöki kar, vagyis a két ügyet Rómában nyilvánvalóan összekapcsolták.
október 15. Az ÁEH rendeletben szabályozta az egyházi állások betöltésének módját, miután hatályát veszítette a témával kapcsolatos 1959-es kormányrendelet. Az eljárásban enyhítés történt, alsóbb szintű egyházi állások esetében nem szükséges előzetes hozzájárulás, elég a bejelentés, és ha a hivatal 15 napon belül nem tesz észrevételt, a kinevezés érvényesnek tekinthető. (BM-GJ) A magasabb beosztásoknál (püspöki, helynöki, irodaigazgatói, esperesi és teológiai tanári) továbbra is előzetes hozzájárulást kellett kérni.
október 23. Mindszenty József bíboros Rómából Bécsbe érkezett, és lakhelyéül a Pázmáneumot választotta. (BM-GJ)
október 30. VI. Pál pápa magánkönyvtárában kihallgatáson fogadta Ijjas József érseket, melynek végeztével Ijjas érsek Szent Pált idézve kérte a pápa áldását, hogy „aki megkezdte bennünk a jót, be is fejezze azt.” (Fil. 1,6.) (100/72. Körl.)
november 27. Délután Ijjas érsek felszentelte és átadta a híveknek az alsómégyi Szent István templomot és lelkészlakot, mely a jubileumi évben épült. Az érsek hálás köszönetet mondott a Szentatya jelentős adományáért, mellyel az építkezést segítette, és köszönetét fejezte ki a segédkező híveknek, ill. Őszi István lelkésznek. (100/72. Körl.)
december 6. Életének 75., papságának 49. évében, egy budapesti kórházban elhunyt Wettstein Ádám ny. plébános. Buzgó papi életútját megtörte, hogy az állameskü letételének megtagadása miatt 1955-ben, viszonylag fiatalon befejezte aktív egyházmegyei szolgálatát, de a későbbi időkben is igyekezett segédkezni, ahol csak tehette. (3719/71. Körl.)
december folyamán: az egyházmegyei körlevélben Ijjas érsek köszönetet mondott a 70. születésnapjára kapott köszöntésekért és jókívánságokért. Tájékoztatott arról is, hogy ez alkalomból megkapta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának kitüntetését, a Zászlórend I. fokozatát, mellyel kapcsolatban az elismerést és megtiszteltetést áthárította Egyházára és világnézetére. (3714/71. Körl.)
december 29. Egyházszervezés. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy január 1-től nyugdíjaztatás, ill. a hívek létszámának csökkenése miatt a Tázlár-Szent János plébánia gondozását a Tázlár-Boldogasszony (Beltér) plébánosára bízta. Ezzel gyakorlatilag megszűnt az egyik tázlári plébánia, a postai címzésben is elegendő a település nevének feltüntetése. (3673/71. Körl.)
az év során: megalakult az Országos Hitoktatási Bizottság, Udvardy József püspök elnökletével. A bizottság a következő évtől kezdve minden évben megrendezte a hitoktatók továbbképző lelkigyakorlatát. (Mészáros III.B. 58.) Tavasszal Kismaroson ifjúsági lelkigyakorlatot tartottak, budapesti kisközösségek tagjainak részvételével. A program néhány éven át ismétlődött, de a templom szűkössé vált. Így aztán 1976-tól Nagymaros temploma fogadta be minden év májusában és októberében a fiatalokat. (Mészáros III.B. 72.)