Beszámoló a projektről (Lakatos Andor, 2012)

Beszámoló TÁMOP-projektünkről

Azonosító kód: TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0185

Pályázó: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.

Elnyert támogatás: 13.645.845.- Ft

Cél: A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményére épülő, múltidéző programsorozatok megvalósítása

Foglalkozásaink a 2011-2012-es tanévben:

- 31 témanap (háromféle programmal)

- 10 szakköri foglalkozás, több mint 30 konzultáció, 60 internetes kutatás (családkutatás témában)

- Az említett foglalkozások alkalmával mintegy 750 diákkal, összesen több mint ezer alkalommal találkoztunk, a programok lebonyolításában a gyűjtemények hat munkatársa vett részt

A témanapok tematikus áttekintése:

A témanapok áttekintése iskolánként:

Egyéb statisztikai megfigyelések:

- A többség Kalocsa vidékéről érkezett: a résztvevők lakóhely szerinti megoszlása: Kalocsa és vidéke: 482 (59%), Kiskunmajsa: 174 (21%), Baja és vidéke: 166 (20%)

- A többség egyházi iskolából jött: egyházi fenntartású intézményből 494 diák (60%), önkormányzati fenntartásúból 328 diák (40%) érkezett.

- A résztvevők többsége önkéntes jelentkező volt: a programokra jelentkező diákok száma 445 (54%) volt, míg kötelező programként, osztályával érkezett 377 fő (45%).

- A résztvevők többsége középiskolás volt: a korosztályok megoszlása: középiskolás (9-12.o.) 560 fő (68%), általános iskolás (5-8.o.) 262 fő (32%)

- Voltak visszatérő, több programon részt vevő diákjaink is: erről egészen pontos kimutatásunk sajnos nincsen, a programok jelenléti ívein összesen több mint ezer aláírás gyűlt össze (témanapokon és szakkörök alkalmával, együttesen) de a nálunk járt diákok (személyek) számát az ismétlődéseket figyelembe véve 750-re becsüljük. (A programot alapvetően úgy terveztük, hogy egy-egy diák lehetőleg csak egy témanapon vegyen részt, hogy minél több résztvevőt fogadhassunk.)

A témanapok (egész délelőttös programok, ebéddel zárva) felépítése:

- 2 óra időkeretben a címadó levéltári vagy könyvtári vagy múzeumi foglalkozás (elmélet, gyakorlat, feladatok)

- 2 óra keretben „helytörténeti séta” a gyűjtemények állandó- és időszaki kiállításaiban, az igényekhez alkalmazkodó tárlatvezetésekkel

Bevont helyszínek:

- Katona István ház – első emeleti előadóterem, Érseki Kincstár állandó és időszaki kiállításai (Az ezer éves érsekség, Grősz József emlékkiállítás, Otthon a palotában – főpapi életmód)

- Érseki Palota – első emeleti barokk olvasóterem (Patachich-terem) és a második emeleti olvasó (könyvtártörténeti kiállítás, könyvtörténeti- és a világ vallásairól szóló időszaki kiállítások)

- Szent István ház – Paprika Múzeum állandó kiállítása (2012-től új helyszínen, a Szentháromság tér 2-3. szám alatt, az udvarban)

A témanapok foglalkozásai gyakran csoportbontásban (10-15 fős csoportokban, párhuzamosan) történtek, és ebéddel zárultak.

A foglalkozások időbeosztása:

- az első félévben intenzív két hónap október közepétől december közepéig (késői kezdés miatt, szeptemberben egyeztetések partnereinkkel, ill. foglalkozások helyszíneinek felszerelése), majd január elején még néhány nap

- a második félév kiegyensúlyozottabb tempóval, öt hónap alatt zajlott, a témanap foglalkozások általában hétfői napokon (gyűjteményi-múzeumi szünnapok, nyugalmasabb körülmények), partnerenként-iskolánként egy-egy hónapban voltak. Kedvezőbb volt ez a ritmus számunkra is és az iskolák számára is.

Az egyes témanap-foglalkozások tematikája:

A kódexektől a digitális könyvtárakig

- a könyv története: kéziratok, kódexek, nyomtatott könyvek jellemzői vetítéssel és eredeti dokumentumok bevonásával

- a könyvtárak története, szerepük változásai a különböző korokban, könyvtár használat a 18. században – séta Patachich Ádám érsek barokk olvasótermében (berendezés, olvasópultok, könyvek kötésének-elrendezésének megfigyelésével)

- a könyvtárak funkciói, olvasóterem bemutatása, ízelítő a különleges darabokból, híres művek régi kiadásaiból, illusztrációk-díszítések megfigyelése

- a katalógusok fejlődése (kéziratos, cédulás, tematikus és betűrendes katalógusok, fiókos szekrény és számítógépes adatbázisok), keresési gyakorlatok különböző online katalógusokban, feladatlap kitöltésével (MEK, KFK Corvina-katalógus)

Az írás története

- az írás születése és funkciója, írás és történelem kapcsolata

- íráshordozó anyagok (kőbe vésett jelek, agyagtáblák, viasztáblák, papirusz, pergamen és rongypapír megismerése az anyagok vizsgálatával, ill. vetített képekkel a készítés technikájára vonatkozóan)

- íróeszközök megjelenése-felsorolása, társítása az íráshordozó anyagokkal (íróvessző-stílus, ólom, grafit, nád-calamus, lúdtoll-penna, fém tollhegyek, töltőtoll, írógép, golyóstoll

- írásképek (paleográfia), könyvírás és kurzív (folyó) kézírás, nagybetűs és kisbetűs írásmódok megkülönböztetése, stílus változásai korszakonként

- irattípusok, hivatali iratok (akták) születése-formátuma konkrét dokumentumok bemutatásával (eredeti, fogalmazvány, tisztázat, másolat-átírás, hitelesítés-pecsétek)

- „íráspróba” – régi íróeszközök (nád, lúdtoll, fém tollhegyek, mártogatós tinták, 19. sz-i írógép) használata

- „iratból forrás” – irattípusok szemléje olvasási-szövegértési gyakorlatokkal (oklevelek, tervrajzok, protocollumok-jegyzőkönyvek használatával, tájékozódás régi térképen)

- levéltárak feladatainak-működésének ismertetése-bemutatása

Ötvös műremekek

- az ötvösség fogalma, műfajai (használati tárgyak, ékszerek és díszítő tevékenységek)

- a nemesfémek fajtái, jellemzői (arany, ezüst, platinacsoport fizikai és kémiai tulajdonságai)

- a nemesfémek lelőhelyei (bányászat, pénzverés, aranyláz)

- ötvözetek (sárgaréz, bronz, újezüst-alpakka) – réz, cink, ón, nikkel elegyítése, fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk, felhasználásuk, érdekességek (pl. ónpestis)

- drágakövek fajtái, megmunkálása, értékes kövek kalandos történetei

- az ötvösség formaadó- és díszítő technikái (öntés, préselés, filigrán, trébelés, poncolás, cizellálás, maratás, vésés, zománcozás) bemutatás a művészettörténet híres alkotásain

- ötvös technikák felismerése az Érseki Kincstár eredeti tárgyain

Tapasztalatok a foglalkozásokról:

- A foglalkozások jó hangulatban, „osztálykirándulós” légkörben zajlottak, ezt az élményt erősítette a mozgalmas program, a helytörténeti séta-blokk, amely a helyszínek és a közreműködők terén is változatosságot eredményezett. A témanapok ebéddel zárultak, a csoportos éttermi étkezés, az elegáns, terített asztal jól szolgálta a pihentető levezetést, a diákok így összességében örömmel fogadták a programot. Ez az „osztálykirándulós” jelleg nemcsak egy érdekes hangulati elem volt, fontosságát növeli, hogy tapasztalataink szerint egyre kevesebb alkalom nyílik hasonló programokra az iskolákban, s így témanapjaink ebben az értelemben is „hiánypótlók” voltak.

- A figyelem, a résztvevők motiváltsága természetesen csoportonként eltérő volt. Általában elmondható, hogy az önkéntes jelentkezőkből verbuvált csoportok érdeklődése-aktivitása erősebb-kitartóbb volt, míg az iskolák által kirendelt osztályok számára ez is egy „kötelező program” volt a sok közül, ami a diákok között gyakran azonnali elutasítást-tartózkodást eredményez. Az eredeti tárgyak-enteriőrök varázsa, a történelmi közeg azonban általában segített őket is megszólítani és kimozdítani közömbös magatartásukból.

- Témanapjaink anyaga elsősorban a résztvevők nagyobb részét jelentő középiskolások szintjéhez-ismereteihez volt igazítva. Az általános iskolások között csak szerényebb elméleti háttérrel lehetett előadni, ennek ellenére a kisebbeknél sem voltak kevésbé sikeresek a foglalkozások, hiszen itt a hiányzó elméleti háttértudást pótolhatta lelkes vállalkozókészségük a gyakorlati feladatok terén. Ez a kisebbeknél tapasztalható vállalkozó kedv és őszinteség, a gyakori jelentkezés-kérdés a kamaszoknál sajnos alábbhagy, ők gyakran félnek megszólalni, társaik visszajelzését-megjegyzéseit méregetik, nehogy „ciki” legyen a helyzetük, esetleg „strébernek” tűnjenek…

- A témanap-foglalkozások célja elsősorban nem az elméleti tudás átadása-gyarapítása volt, ezek a programos sokkal inkább szolgálták bizonyos készségek-képességek felismerését-fejlesztését, és fontos jellemzőjük volt, hogy élményszerűek legyenek, hogy senki ne távozzon valamilyen rácsodálkozás, „hűha” élmény nélkül. A diákok szembesültek vele, hogy az olyan hétköznapi, egyszerű tevékenység, mint az írás milyen összetett, és milyen sokféle szempontból vizsgálható jelenség (történelem, kémia, filológia, művészettörténet stb.). Felismerhették, hogy a különféle iskolai tantárgyak ismeretei együttesen, egymáshoz kapcsolódva alkalmazhatók igazán (mint ahogy az ötvös személyében is találkozik a kézműves, a művész és az anyagok alapos ismerete, a kémiai-fizikai tudás). Megtapasztalhatták, hogy a tudást közvetítő könyvek világában ma már az internetes keresések megfelelő alkalmazásával lehet csak boldogulni, és maguk is végezhettek hasonló gyakorlatokat-kereséseket.

- A témanapok programjában hangsúlyos volt a helytörténeti elem, melynek célja Kalocsa, az érseki város kulturális gazdagságának, történeti szerepének-értékeinek bemutatása volt. Figyelembe véve a résztvevők körét, ez a cél teljesen indokolt és helyénvaló volt: a kalocsai intézmények esetében az érintettség világos, hiszen a diákok környékbeliek, viszont mégis ritkán jutnak el a most bejárt helyszínekre. A vidékről (Kiskunmajsáról és Bajáról) érkező résztvevők pedig egyházi iskolákból jöttek, így az ő számukra Kalocsa az egyházmegye központjaként, ill. egyháztörténeti múltja miatt is érdekes. A helytörténeti séta tehát tapasztalataink szerint mindenképpen megőrzésre érdemes, változatos és sikeres része programjainknak.

Családkutató szakkörök:

- A családkutató szakkörök tanórán kívüli, rendszeresebb elfoglaltságot jelentettek, és így több áldozattal jártak a diákok részéről. A résztvevőket kalocsai partnerintézményeink adták, a jelentkezés önkéntes volt. A szakkör intézményes kerete félévenként öt, azaz kb. havonta egy másfél órás foglalkozás volt.

- Családkutatás terén nagyon gazdagok levéltárunk lehetőségei (forrásanyag és internetes kutatói szolgáltatás terén is), ebből kívántunk ízelítőt adni a diákoknak. A résztvevők a levéltár gazdag anyakönyvi állományát, 700 ezres digitális képállományát, valamint Kalocsa és szállásai teljes szövegű anyakönyvi adatbázisát is használhatták.

- Kalocsai partnereinktől a 10 szakköri foglalkozás keretében összesen 42 diák érkezett hozzánk, de közülük öt személy csak egy-egy foglalkozáson vett részt. Nagyon változóak voltak a diákok igényei, néhányan egyszeri tájékoztatással megelégedtek de volt, akit személyes konzultációk alkalmával, visszatérő kutatóként is segíthettünk. A foglalkozáson túl kutatási konzultációt több mint 30 esetben végeztünk, hasonló személyre szabott foglalkozást összesen 8 diák igényelt. A szakkör résztvevői számára létrehozott felhasználónévvel mintegy 60 alkalommal kutattak honlapunkon, a résztvevők tehát e-kutatóként is dolgoztak, ill. jelen voltak levéltárunk életében. Komolyabb-tartalmasabb családkutatást csak a résztvevők egyötöde végzett, esetükben gyakran jelentős volt az otthonról hozott, háttérben rejlő szülői érdeklődés.

- Tapasztalataink alapján elmondható, hogy a kamasz korosztálynál a családkutatás témája-lehetősége még nem ad elég erős ösztönzést a rendszeres munkához, ez inkább az idősebb korosztályokat jellemzi. A jövőben a diákoknál inkább a tájékoztatásra helyeznénk a hangsúlyt, és nem a rendszeres kutatásokra. A családkutatás lehetőségeit egy levéltári témanap keretében is áttekinthetnénk-feldolgozhatnánk, a középiskolás korosztály esetében ez is elegendő volna, s a kutatásra elszánt kisebbség a foglalkozások kereteink kívül, ill. az interneten is elérhet bennünket.

Kalocsa, 2012. június 22.

Dr. Lakatos Andor

projektmenedzser, levéltárvezető