1831-1878, 0,12 ifm (1 doboz) nyelv: magyar, latin
A káptalan földbirtokaival kapcsolatos kegyúri jogai alapján végezte a hozzá tartozó kegyúri épületek - templom, temető, paplak, gazdasági épületek - fönntartását, újáépítését, javításait. Ezen túl gondoskodott a plébános, a kántortanító, az egyházi segédszemélyzet fizetéséről, s üresedés esetén a tisztség betöltésére ajánlatot is tett. Érdekesség, hogy kegyúrként a területén illetékes református közösségek - Szentbenedek, Uszód - számára is biztosított egyházi kedvezményeket, pl. robotelengedést a harangozónak stb. A káptalan kegyúri tevékenységének nem vetett véget az úrbéri viszonyok megszűnése. Továbbra is felelősséget érzett az érintett területekért, így pl. jelentős adománnyal járult hozzá az úszódi iskola építéséhez 1859-ben, majd 1870-ben ugyanitt a plébánia megalapításában is nagy részt vállalt. A káptalan polgári korban is tovább gyakorolt kegyúri jogaival az irattermelés is folytatódott, ezek az iratok már általában egyszerűen a működési iratok közé kerültek, s megszűnt helységenkénti szétválogatásuk. Az iratanyag időbeni folytatását ennek megfelelően az 1/b. állag leírásában már láthattuk.
KFL.II.1.f. 1. Császártöltés 1835-1859. Dusnok 1841-1864. Kecel 1834-1867. Lak (Géderlak) 1803, 1811, 1831-1874. Dunaszentbenedek 1833-1874. Úszód 1833-1879. Vegyes 1831-1862. (általános ill. helységekhez be nem sorolható iratok)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges