KFL.III.8. Számvevő Hivatal iratai 1729-1859 (1860)

168 raktári egység (118 doboz, 30 csomó, 9 kötet, 11 füzet)
Az érseki gazdasági levéltár legbonyolultabb irat-együttese a számvevő hivatal / számvevőség anyaga. Az uradalmi számvevőtől már az 1740-es évekből vannak iratok, amikor működése a provizorok és egyéb tisztviselők számadásainak befogadására és ellenőrzésére terjedt ki. Az 1770-es években már szervezett hivatal (Exactoratus) működött. (Vezető: Olearius Vilmos)
A Számvevő Hivatal iratanyagának részei: - iratok, - számadások és nyilvántartások, - udvarmesteri számadások, - kontraktusok, - kamarai és számvevői leltárak.
A számadások magukban foglalják az egyes kerületek jelentéseit, a számvevő azokra tett megjegyzéseit, sőt a replikákat is, amivel a jelentéseket készítő tisztviselők védekeztek. A nyilvántartások közül a legfontosabb a 18. század végétől az állandó jövedelmekkel kapcsolatos. Az udvarmesteri számadások az érseki háztartásra vonatkoznak. A kamarai és számvevői leltárak jórészt széküresedéskor készültek.