Kutatóink és ügyfeleink szempontjából

Miért keresnek bennünket kutatóink és ügyfeleink?

Egy évezreddel ezelőtt, Szent István király idején szorosan összefüggött a magyar állam és a keresztény egyházszervezet kiépítése. Az akkori események mégis csupán a kezdetét jelentették annak az együttműködésnek, amely azután évszázadokon át folytatódott, s melynek során az egyház a magyar társadalom életének szerves részévé vált, és tevékenysége annak legkülönbözőbb színtereit érintette. Az egyházi levéltárakban ránk maradt iratok segítségével végigkísérhetjük Magyarországot ezeréves útján, az itt őrzött dokumentumok  a magyar történetírás sokoldalú, nélkülözhetetlen forrásai.
A fentieket figyelembe véve semmiképpen sem nevezhető puszta véletlennek, hogy levéltárunkban nemcsak az egyháztörténet kutatói találnak számukra érdekes anyagot. A helytörténetírók számára nélkülözhetetlenek az egyházközségek és az érseki hivatal egyes helységekre vonatkozó iratai (pl. egyházlátogatási jegyzőkönyvek, plébániai- és egyesületi iratok), az egyházi birtokhoz tartozó települések esetében azok urbáriumai (adóívei), összeírásai és úriszéki iratai. Az oktatás történetével foglalkozók nem kerülhetik el a főtanfelügyelőség (s benne a népiskolák, középiskolák, elvi iratok) anyagának, valamint a helyi iskolaszékek iratainak vizsgálatát, a gazdaságtörténészek remek forrásokat találhatnak az érseki uradalom birtokainak működését dokumentáló gazdasági levéltárban. Egy-egy néprajzi kutató számára kincset érhetnek az úriszéki vagy szentszéki perek mindennapi életről tanúskodó vallomásai, az életmód-környezet kutatói számára a hagyatéki leltárak részletei, a családfakutatók számára az különféle anyakönyvek információi. A művészettörténészek általában nagyra értékelik a régi tárgyak, épületek (gyakran műemlékek) tervrajzait és leírásait, a tájkutatók egy-egy határjárást vagy éppen egy szépen megfestett, gondosan jelzetelt birtoktérkép részleteit, a demográfusok a népesség-összeírásokat és természetesen az anyakönyvek adatait... Tovább is folytathatnánk a sort, de talán az eddigiekből is érezhető a kérdések, a különféle kutatói vizsgálati szempontok változatossága.
Kutatóink és ügyfeleink szempontjából fontos kérdés a történeti kalocsai érsekség területi illetékessége, mely az évszázadok során természetesen sokat változott, de összességében (nagy vonalakban) a Duna és a Tisza közötti, Solt vonalától délre eső terület tartozott ide. Az egyházmegye rangját növeli, hogy Kalocsa az ország második érsekségeként egy érseki tartomány központja volt, melyhez több egyházmegye is tartozott, s melynek érsekei időnként fontos szerepet játszottak a nagyobb közösség, a Magyar Katolikus Egyház képviseletében. A térség életében súlyos törést jelentett a török hódoltság kora, melyet követően a 18. század elejétől valósulhatott meg az egyházszervezet újjáépítése. Levéltárunk ennek megfelelően - kevés középkori emlék mellett - döntő részben a 18. századtól kezdődően őriz iratokat.
Látogatóink számára általában feltűnő, hogy sajátosan "kis intézmény" vagyunk, mindössze két főállású dolgozóval. Számunkra ez elsősorban a feladatok változatosságát jelenti, kutatóink számára pedig a "családias" légkört, melynek értékeit a jövőben is szeretnénk megőrizni.