KFL.I.1. KALOCSAI ÉRSEKI HIVATAL

KFL.I.1.a. Egyházkormányzati iratok

145 sorozat 1699-1992, 154,22 ifm

TARTALOM:
Bevezető az iratrendezésről, "használati utasítás"
Tárgymutató
Az iratsorozatok leírása

BEVEZETŐ AZ IRATRENDEZÉSRŐL, "HASZNÁLATI UTASÍTÁS"

Amint azt az iratkezelésről írt bevezetőben olvashatjuk, az érseki hivatal "címszavas" irattári rendszerének alkalmazása az 1880-as években vált következetessé. A rendszer lényege volt, hogy az iratok az iktatás során valamilyen tárgyszót, rövid azonosító kifejezést kaptak, s ezek a "címkék" nyújtottak segítséget elhelyezésükben és keresésükben a későbbiekben. Egy-egy tárgyszó iratait együtt, egy időrendi sorban tárolták. Az immár több mint egy évszázada élő rendszer jelentőségét tovább növeli számunkra, hogy visszamenőleg is alkalmazták: a 18-19. század iratainak döntő többségét besorolták a sorozatokat képező tárgyszavak valamelyikébe. Rögtön hozzátehetjük, hogy nem volt nehéz dolguk, hiszen a korábbi irattári rendszerektől sem volt idegen a tárgyi alapon történő csoportosítás, vagyis rendelkezésre álltak bizonyos tárgyi sorozatkezdemények, amelyeket egyszerűen "be lehetett emelni" a címszavak világába.
Az Érseki Hivatal iratai között logikus módon külön csoportot alkottak a plébániánként kialakított iratsorozatok (KFL.I.1.b.), a személyekre vonatkozó, perszonális iratsorozatok (KFL.I.1.c.), és formailag is jól elkülönültek a hosszában félbehajtott, fraktúr iratoktól az anyakönyvek (KFL.I.1.d.), valamint a jegyzőkönyvek, egyéb kéziratos kötetek (KFL.I.1.e.). Az említetteken kívül az érseki hivatal tárgyi alapon elkülönített iratsorozatai adják a következőkben ismertetett egyházkormányzati iratok állagát. A tárgyszavak soha nem alkottak merev, lezárt rendszert. Az ügyek forgalma, az érseki hivatal működésének, az egyházmegye életének változásai folyamatosan termelték ki, hagyták el az iktatási kategóriákat. Előfordulnak több évszázadot átfogó, jelentős mennyiségű irattal rendelkező tárgyszavak éppúgy, mint alig néhány évtizeden, esetleg néhány éven át alkalmazott, azután eltűnő címszavak.

A rendező munkát az idők során alkalmazott valamennyi tárgyszó felkutatása és számbavétele, a különböző helyeken tárolt sorozatrészek egyesítése, a sorozatok időrendjének helyreállítása, valamint a rendezetlen iratok meghatározása és a kallódó akták reponálása jelentette. Mindezek a feladatok jól megférnek egyetlen mondatban, a valóságban azonban számos nehézséget tartogattak.
Az első, hogy nem álltak rendelkezésünkre régi jegyzékek az alkalmazott tárgyszavakról. A levéltárra és a hivatalra vonatkozó iratok kutatása során (ld. Archivaria, Cancellaria tárgyszavak) a következő leírásokat találtuk: a levéltárban 1939-ben tárolt tárgysorozatok, az érseki hivatal irattárában 1940-ben használt címszavak, a levéltár állapota 1943-1944-ben, végül a hivatalban alkalmazott tárgyszavak 1993-ban, s a levéltár állapota 1998-ban. A kb. hatvan évvel ezelőtti jegyzékeket Gyetvai Péter készítette, az 1993-as irodai lista lényegében az iratsorozatok zárásának állapotát, az 1998-as levéltári pedig a rendezés megkezdésének körülményeit tükrözte. Az egyes jegyzékek jelentős eltéréseket tartalmaztak.
A második nehézséget a sorozatrészek egyesítése kapcsán az jelentette, hogy a már említett visszamenőleges rendezés, az iratok utólagos átsorolása a tárgyszavas rendszerbe sajnos nem járt együtt megfelelő jelzeteléssel és levéltári segédlet készítésével. A rendezés annak idején inkább azt jelentette, hogy a kialakított tárgysorozatokat fizikailag, elhelyezésükben egyesítették. A korábbi akták egy részére ugyan rávezették az utólag adott címet, de egyáltalán nem a teljesség igényével, és előfordulhatott, hogy csak a csomó felső iratára, esetleg külön jelzőcédulára írták, ezek a csomók pedig egy későbbi átkötés, mozgatás esetén változhattak, a cédulák elkeveredhettek. Az alkalmazott rendszer "önmutató" jellege érthetővé teszi számunkra, hogy a rend kialakítói nem "szorultak rá" külön segédletekre, a sorozatok rendje viszont - megfelelő irattári jelzetek híján - sérülékeny maradt, és bármilyen későbbi raktári mozgatás magában rejtette a keveredés veszélyét.
A harmadik problémát tulajdonképpen már maguk az iktatók átélték, mi levéltárosok csupán megörököltük. Nehéz volt ui. a mindennapokban a tárgyszavakat pontosan, következetesen alkalmazni. A több tárgyat érintő ügyek, levelek besorolása örökre kérdéses maradt, és nem volt könnyű eldönteni, hogy egy adott téma mikor "érdemel" önálló, új tárgyszót, és meddig marad besorolható egy-egy nagyobb, gyűjtő kategóriába. Egy adott cím alatt megkezdett, aztán másutt folytatott és befejezett ügyek ide-odacsatolásokat, "vegyes aktákat" eredményeztek, és tovább bonyolították a helyzetet a személyi változásokból eredő értelmezési stb. különbségek.

A rendezés során a fentebb említett nehézségek ellenére a felismerhető sorozatok helyreállítására törekedtünk. Az alábbi leírás ismerteti a jegyzékekben talált valamennyi tárgyszót, utalva sorsukra, esetleges áthelyezésükre, egyesítésükre. A vegyes, több címszavat is tartalmazó akták szétszedésére nem vállalkoztunk, arra csak egy sokkal körültekintőbb darabszintű rendezés adhatna alapot. Megadjuk viszont a tárgyszavak névváltozatait és "rokonságát", vagyis az adott tárgysorozaton belül előforduló egyéb címszavakat, s a jelentéstartalmában közeli kategóriákat (utóbbiakat ld. megjegyzéssel).
Ezt követi a "keresőszavak" feltüntetése, amely a latin nyelvű címek rövid magyar nyelvű meghatározását, kibontását jelenti, segítve a gyors eligazodást, a tárgyi keresési lehetőségeket.
A sorozat szöveges ismertetése bővebben is kifejti a tárgyszavak tartalmát, s e tartalom változásait az idők folyamán. Kitér a sorozatban található iratok jellegére, szerkezetére, időnként forrásértékére, egyedi érdekességeire is. A tárgyszó további tagolódása esetén külön pontban olvashatjuk a tételek felsorolását-meghatározását. A több évszázadon át alkalmazott tárgyszavak esetén kitérünk az egyes korok iratmennyiségének arányára, az iratokban hiányzó vagy kevésbé képviselt időszakokra.
Az iratok nyelvére vonatkozó információkat részben a tételeknél, részben a sorozatok ismertetésének végén találhatunk.

 (vissza a lap elejére)

TÁRGYMUTATÓ AZ EGYHÁZKORMÁNYZATI IRATOKHOZ

A

Abstinentia (önmegtartóztatás) ld. Jejunium et abstitentia
Acatholica (nem katolikusok, másvallásúak)
Acta congregationis (espereskerületi ülések iratai)
Acta diaetalia (országgyűlések iratai)
Actio Catholica
adományok ld. gyűjtések
adó, adóügyek ld. Bona ecclesiastica, Congrua, Decimalitas, sedecima, Lecticalia, Parochialia, Residentia, Tributa dioecesana, Uradalmi
Ajánlások
Ajánlatok
alapítványok ld. Piae fundationes
állam és egyház kapcsolata ld. Autonómia
Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) ld. Cancellaria, Dimissio sacerdotum, Directorium, Laikátus
Állami támogatás
állami támogatás ld. még Congrua, Sztk
államosítás ld. Árpád Rt., Bona ecclesiastica, Haynald-Observatorium, Kisszeminárium, Szent István Társulat, Uradalmi
Alumnatus ld. Kisszeminárium
antimodernista eskü ld. Vegyes iratok
anyakönyvezés ld. Confirmatio, Matricularia, Politica, Taxatorium
Apostoli kormányzó, koadjutor
Archivaria (levéltár)
Árpád Nyomda ld. Árpád Rt.
Árpád Rt.
árvaházak ld. Árvák
Árvák
Assignatio, Beneficientia, Subsidia (segélyek)
Assumptio dogma ld. Cultus Sanctorum
Asylum (menedékjog)
áttérés ld. Baptismus, Conversio
Augustineum (bécsi felsőbb papnevelő intézet)
Autonómia (Katolikus Autonómia-mozgalom)
Auxiliaris episcopus (Segédpüspök)

(vissza a lap elejére)

B

Bácskai provincia ld. Kalocsai Iskolanővérek
Baptismus (keresztség)
Beneficientia (segélyek) ld. Assignatio, Beneficientia, Subsidia
bérmálás ld. Confirmatio
Bibliotheca (érseki könyvtár)
biztosítás ld. Bona ecclesiastica, Papi szociális intézmények, Residentia, Sztk
Bona ecclesiastica (egyházi javak)
böjt ld. Cultus divinus, Facultas, Jejunium et abstinentia, Votum
búcsúk ld. Cultus divinus, Cultus sanctorum, Facultas, Főszékesegyház, Graeco catholici, Indulgentia, Jubileum

(vissza a lap elejére)

C, Cs

Cancellaria (érseki iroda, hivatal)
Canonica visitatio ld. Visitatio Canonica
Cantores (kántorok) ld. Servitores ecclesiae
Capellanalia (káplánok ügyei)
Capitulum (káptalan)
Caritas
Caritas Hungarica (Magyar Karitász) ld. Caritas
Caritas Internationalis (Nemzetközi Karitász) ld. Caritas
cigánypasztoráció ld. Disciplina fidelium
Circulare (körlevelek)
ciszterek ld. Ordines religiosi
Collegium Germanicum (Róma)
Collegium Oenipontanum (Innsbruck)
Concursus (felvételi kérelmek, felvételi vizsgák)
Confirmatio (bérmálás)
Congrua (papi fizetés, jövedelemkiegészítés)
Consistorium (szentszéki bíróság) ld. Tribunal
Conversio (áttérés, megtérés)
cölibátus ld. Disciplina cleri
Cultus divinus (istentisztelet, liturgia)
Cultus sanctorum (szentek tisztelete)
cserkészet ld. Egyesületek
csillagászat ld. Haynald-Observatorium
Csillagda ld. Haynald-Observatorium
csodák ld. Cultus sanctorum

(vissza a lap elejére)

D

Decimalitas, sedecima (tized, egyházi jövedelmek)
Deficientia (idős, beteg papok otthona) ld. Nagyszeminárium
Diaetalia ld. Acta diaetalia
diakonátus, diákónus ld. Laikátus, Ordo
Dignitates, Distinctiones (rangok, méltóságok)
Dimissio sacerdotum (papok elbocsájtása, excardinatio)
Directorium (liturgikus naptár)
Disciplina cleri (papi fegyelem, magatartás)
Disciplina fidelium (hívek fegyelme, magatartása)
Dispositio (szolgálati beosztás, áthelyezés)
Distinctiones (rangok, méltóságok) ld. Dignitates, distinctiones
Districtualia, Vicearchidiaconalia (esperesi iratok)
Diversa (különfélék)

(vissza a lap elejére)

E

Egyesületek
egyetemek, egyetemi kollégiumok ld. Universitas
egyházgondnok ld. Syndicus, Servitores ecclesiae
egyházi ingatlanok ld. Bona Ecclesiastica, Egyházmegyei házak, Metropolitica, Ordines religiosi, Papi szociális intézmények, Parochialia, Relationes, Supellex ecclesiae
egyházi javak ld. Bona ecclesiastica, Egyházművészet, Facultas, Uradalmi
egyházi jövedelmek ld. Bona ecclesiastica, Congrua, Decimalitas, sedecima, Dignitates, distinctiones, Generalia de Archidioecesis, Intercalaria, Lecticalia, Missarum stipendia, Parochialia, Res religionis, Servitores ecclesiae, Taxatorium, Tributa dioecesana, Uradalmi
egyházi rendek ld. Ordo
egyházi vagyon ld. egyházi javak
egyházi zene ld. Főszékesegyház, Kántori, Cultus divinus
egyházjog ld. Jus ecclesiasticum
Egyházközségi Nővérek ld. Kalocsi olvasógyár, Ordines religiosi
egyházlátogatások ld. Visitatio canonica
egyházmegye területe, határai ld. Generalia de Archidioecesis
Egyházmegyei Házak
Egyházmegyei Központi Pénztár ld. Központi Pénztár
egyházmegyei névtárak ld. Schematismus
Egyházmegyei Papi Szenátus (E.P.Sz.)
egyházmegyei szinódus ld. Synodus
Egyházmegyei Takarékpénztár ld. Árpád Rt., Egyházmegyei házak, Központi Pénztár
egyházmegyei térképek ld. Generalia de Archidioecesis
Egyházművészet
egyházpolitika ld. Acta diaetalia, Autonómia, Politica
elkeresztelés ld. keresztség
elsőáldozás ld. Eucharistia, Relationes
Erdélyi Katholikus Státus ld. Autonómia, Diversa
ereklyék (Reliquiae) ld. Cultus sanctorum
érseki iroda ld. Cancellaria
érseki jogok, metropolita jogok ld. Jura sedis aeppalis, Metropolitica
Érseki Kincstár (Kalocsai Érseki Kincstár)
érseki palota, érseki háztartás ld. Residentia
Érseki Szent Kereszt Kórház ld. Kalocsai Kórház
esperesi iratok ld. Districtualia, vicearchidiaconalia, Relationes
espereskerületek beosztása, határai ld. Generalia de Archidioecesis
espereskerületi ülés ld. Acta congregationis, Themata theologica
Eucharistia (oltáriszentség)
eucharisztikus kongresszusok ld. Actio Catholica, Eucharistia
évkönyvek ld. Schematismus
Examen synodale, examen cleri (zsinati vizsgák, káplánvizsgák)
excardinatio ld. papok elbocsájtása
Exercitia spiritualis (lelkigyakorlatok)

(vissza a lap elejére)

F

Facultas (felmentések, feloldozások)
felmentések ld. Facultas, Jejunium et abstinentia, Votum
feloldozások ld. Facultas
felvételi vizsgák ld. Concursus
fenntartott esetek feloldozása ld. feloldozás
ferencesek ld. Acatholica, Exercitia spiritualis, Nagyszeminárium, Ordines religiosi
Finövelde (Stephaneum, kalocsai kollégium)
fogadalmak ld. Facultas, Kalocsai iskolanővérek, Votum
földingatlan felajánlások ld. Bona ecclesiastica
földreform ld. Bona ecclesiastica
Főszékesegyház
Főszékesegyházi Kórus ld. Főszékesegyház
Főszékesegyházi Könyvtár ld. Bibliotheca
Főtanfelügyelőség ld. Hitoktatás, Iskolai, Kántori, Tanítókháza

(vissza a lap elejére)

G, Gy

Generalia de Archidioecesis (az egyházmegyéről általában)
görög katolikusok ld. Graeco catholici
görögkeletiek ld. Acatholica, Conversio
Graeco catholici (görög katolikusok)
Gratulationes (Gratulációk)
gratulációk ld. Gratulationes
gyászjelentések ld. Obitus, Sepultura
gyűjtések ld. Egyesületek, Missio, Ordines religiosi, Politica, Pontifex, Res militaris, Symbolae, Szentföldi zarándoklat

(vissza a lap elejére)

H

háborús károk ld. Res militaris, Supellex ecclesiae
hadiárvák ld. Árvák
Haeretici et schismatici ld. Acatholica
Haynald-Observatorium (Csillagda)
házasság ld. Conversio, Facultas, Matrimonium, Politica, Res militaris, Res religionis, Tribunal
helynöki iratok ld. Vicarialia
Hitoktatás
hittanári vizsga ld. Hitoktatás
Hittudományi Akadémia ld. Universitas
hívek fegyelme, magaviselete ld. Disciplina fidelium

(vissza a lap elejére)

I, J

incardinatio ld. papok befogadása
Indulgentia (búcsúk, oltárkiváltságok)
Informatio (jelentések káplánokról, plébánosokról)
ingatlanok ld. egyházi ingatlanok
Intercalaria (időközi jövedelmek, jövedelemmegosztás)
Iskolai istentisztelet ld. Cultus divinus
járulékok ld. adók
Jejunium et Abstinentia (böjt, önmegtartóztatás)
Jézus Szíve tisztelet ld. Cultus divinus
jezsuiták ld. Collegium Oenipontanum, Exercitia spiritualis, Finövelde, Haynald-Observatorium, Kisszeminárium, Nagyszeminárium, Ordines religiosi
joghatóság ld. Jurisdictio
Josephinum ld. Finövelde
jótékonyság ld. Assignatio, beneficientia, subsidia
jövedelemkiegészítés ld. Congrua
József (II.) rendeletei ld. Facultas, Nagyszeminárium
Jubileum
Jura sedis aeppalis (az érseki szék jogai)
Jurcsó Nyomda ld. Árpád Rt.
Jurisdictio (joghatóság)
jurisdictiós vizsga ld. Examen synodale et cleri
Jus ecclesiasticum (egyházjog)

(vissza a lap elejére)

K

Kalocsai Collegium ld. Finövelde
Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egylet ld. Egyesületek
Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan ld. Capitulum
Kalocsai Iskolanővérek
kalocsai kollégium ld. Finövelde
Kalocsai Kórház
Kalocsai Néplap ld. Árpád Rt., Újságok
Kalocsai Olvasógyár
Kalocsai Papi Otthon ld. Papi Otthon
Kalocsai Szent Vince Egylet ld. Egyesületek
kánonjog ld. Jus ecclesiasticum
kanonoki kinevezések ld. Capitulum
kánoni egyházlátogatások ld. Visitatio canonica
Kántori
kántorok, kántortanítók ld. Kántori, Rebonificatio docentum, Rituale, Servitores ecclesiae, Taxatorium
káplánok, segédlelkészek ld. Capellanalia, Disciplina cleri, Dispositio, Examen cleri, Informatio
káptalan ld. Capitulum
karmeliták ld. Ordines religiosi
Katholikus Néplap ld. Újságok
Katolikus Autonómia, Katolikus Autonómia mozgalom ld. Autonómia
Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége ld. Egyesületek
Katolikus Iskolák
Katolikus Körök ld. Egyesületek
Katolikus Középiskolai Főhatóság ld. Katolikus Iskolák
Katolikus Lányok Országos Szövetsége ld. Egyesületek
Katolikus Népszövetség ld. Egyesületek
katonai szolgálat, katonai ügyek ld. Res militaris, Politica
kegyes alapítványok ld. Piae fundationes
kegyhelyek ld. Cultus sanctorum
kegyuraság ld. Patronatus
Keresztényszocialista egyesületek ld. Egyesületek
keresztség ld. Baptismus
kiállítások ld. Bibliotheca, Diversa, Érseki Kincstár, Szentírás
kínai misszió ld. Kalocsai iskolanővérek
Királyi Kamara ld. Patronatus
Kirche in Not Ostpriester Hilfe ld. Caritas
Kisszeminárium
Koadjutor ld. Apostoli kormányzó, koadjutor
kongresszusok ld. nagygyűlések
Kongrua ld. Congrua
kordaviselők ld. Acatholica
koróna (espereskerületi ülés) ld. Acta congregationis
könyvek ld. Libri
könyvtár ld. Bibliotheca
körlevelek ld. Circulare
követválasztások ld. Autonómia
Központi Pénztár
Központi Szeminárium

(vissza a lap elejére)

L

Lackenbacher ösztöndíj ld. Universitas
Laikátus
Lecticalia
Legényegyletek (Kalot) ld. Egyesületek
lelkigyakorlat ld. Exercitia spiritualis
lelkipásztori kisegítők ld. Laikátus
Levelező tagozat
levéltár ld. Archivaria
leventék ld. Egyesületek
Libri (könyvek)
liturgia ld. Cultus divinus, Eucharistia, Kántori, Ordo, Rituale
liturgikus naptár ld. Directorium
Lőcsei apácák ld. Ordines religiosi

(vissza a lap elejére)

M

Magyar Karitász ld. Caritas
Magyar Országos Eszperantó Egyesület ld. Egyesületek
magyar ünnepek ld. Cultus divinus
magyar szentek ld. Cultus sanctorum
Mária-Kongregáció ld. Egyesületek
Máriatisztelet ld. Cultus sanctorum
Massa Vigyázó
másvallásúak ld. Acatholica
Matricularia (anyakönyvi)
Matrimonium (házasság)
Maurinum (Szent Mór Kollégium, Pécs)
megtérés ld. Baptismus, Conversio
méltóságok ld. Dignitates, distinctiones
menedékjog ld. Asylum
metodisták ld. Acatholica
Metropolitica (érseki tartományi ügyek)
Millenium (1896)
mise ld. szentmise
miseintentio ld. szentmise
miseösszevonások, misék számának csökkentése ld. Reductio missarum
Missae sacrificium (szentmisék)
Missarum stipendia (miseintentiók)
Missio
missziók ld. Missio, Kalocsai iskolanővérek, Symbolae
munkaviszony igazolása ld. Uradalmi, Residentia
műtárgyak ld. Residentia, Érseki Kincstár

(vissza a lap elejére)

N

nagygyűlések, kongresszusok ld. Actio Catholica, Autonómia, Eucharistia, Vegyes iratok
Nagyszeminárium
nazarénusok (szerzetesrend) ld. Ordines Religiosi
nazarénusok (felekezet) ld. Acatholica
nem katolikusok ld. Acatholica
népmisszió ld. Missio
népművészet ld. Egyesületek, Egyházművészet
nőegyletek ld. Egyesületek
Nuntiatura

(vissza a lap elejére)

O, Ö

Obitus (gyászjelentések)
ókatolikusok ld. Acatholica
oktatás ld. Iskolai
Oleum (szentelt olajok)
Oltáregylet ld. Egyesületek
oltáriszentség ld. Eucharistia
oltárkiváltság, oltár-privilégium ld. Indulgentia
Opus Vocationum ld. Egyesületek
Ordines religiosi (szerzetesek)
Ordo (egyházi rendek)
orgonák ld. Főszékesegyház, Kántori, Res militaris, Supellex ecclesiae
országgyűlés ld. Acta diaetalia, Politica
ostyasütés ld. Eucharistia, Kalocsai Olvasógyár, Supellex ecclesiae
Ökumenizmus
Ösztöndíjas növendékek
ötéves jelentések az egyházmegyéről ld. Pontifex

(vissza a lap elejére)

P

pálosok ld. Ordines religiosi
pápai felhatalmazások ld. Facultas
Pápai Magyar Intézet
pápaság ld. Pontifex
papi fegyelem ld. Disciplina cleri
papi fizetés ld. egyházi jövedelmek
Papi nyugdíj
Papi Otthon
Papi Szociális Intézmények
Papi tized ld. Decimalitas, sedecima
Papi továbbképzés
papképzés, papnevelés ld. Augustineum, Collegium Germanicum, Collegium Oenipontanum, Kisszeminárium, Központi Szeminárium, Nagyszeminárium, Pazmaneum
papok befogadása ld. Receptio sacerdotum
papok elbocsájtása ld. Dimissio sacerdotum
papság államesküje ld. Disciplina cleri
papság igazolása ld. Disciplina cleri
papszentelés ld. Ordo
Parochialia (plébániai)
pártfogás, támogatás ld. Assignatio, Beneficientia, Subsidia
Patronatus (kegyuraság)
Pazmaneum
pecsétek ld. Circulare, Diversa
Pécsi ügyek
Pestmegyei Sárközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat ld. Egyesületek
Piae fundationes (kegyes alapítványok)
piaristák ld. Finövelde, Iskolai, Kisszeminárium, Nagyszeminárium, Ordines religiosi
plébániák ld. Parochialia
polgári házasság ld. házasság
Politica (politika)
Pontifex (pápaság, pápai ügyek)
Posthuma substantia (végrendeletek)
prímási jogok, prímási széküresedés ld. Primatus vacante, Sede vacante
Primatus vacante (prímási szék üresedése)
protestánsok, reformátusok ld. Acatholica, Conversio, Res religionis, Visitatio Canonica
Püspökkari

(vissza a lap elejére)

R

rádió ld. Cultus divinus, Diversa
rangok, méltóságok ld. Dignitates, Distinctiones
Rationes (számadások)
Rebonificatio docentum (kántortanítói, tanítói díjazás)
Receptio sacerdotum (papok befogadása)
Reductio missarum (miseösszevonások, misék számának csökkentése)
reformátusok ld. protestánsok
rekollekció ld. lelkigyakorlat
Relationes (jelentések)
Reliquiae (ereklyék) ld. Cultus sanctorum
Renovabis ld. Caritas
Rerum Novarum Emlékkönyv ld. Egyesületek
Res militaris (katonai ügyek, tábori lelkészség)
Res religionis (vallási ügyek)
Residentia (érseki háztartás, érseki palota)
Rituale (szertartások, liturgia)
Római ügyek ld. Római Agentia (Agentia Romana) néven a Cancellaria alatt
Rózsahegyi irgalmas nővérek ld. Ordines religiosi

(vissza a lap elejére)

S

Schematismus (egyházmegyei névtárak, évkönyvek)
Sede vacante (széküresedés)
Sedecima ld. Decimalitas, sedecima
segédlelkészek ld. káplánok
Segédpüspök ld. Auxiliaris episcopus
segélyek ld. Assignatio, Beneficientia, Subsidia
Sepultura (temetések, temetők)
Servitores ecclesiae (egyházi szolgálatban álló személyek)
Stephaneum ld. Finövelde
stóladíjszabás ld. Taxatorium
Subsidia (segélyek) ld. Assignatio, Beneficientia, Subsidia
Supellex ecclesiae (templomi felszerelés)
Symbolae (gyűjtések)
Syndicus (egyházgondnok) ld. Servitores ecclesiae
Synodus (zsinatok, egyházmegyei szinódusok)

(vissza a lap elejére)

Sz

számadások ld. Rationes
Szécsényi apácák ld. Ordines religiosi
szegénygondozás ld. Egyesületek, Kalocsai kórház
Székesfehérvári Papi Otthon ld. Papi szociális intézmények
széküresedés ld. Sede vacante
szemináriumok ld. Kisszeminárium, Központi Szeminárium, Nagyszeminárium
Szent István Társulat
Szent Kereszt Egyesület ld. Politica
Szent László Társulat ld. Egyesületek, Symbolae
Szent Mór Kollégium ld. Maurinum
Szent Szív Otthon ld. Kalocsai iskolanővérek
szentek tisztelete ld. Cultus sanctorum
szentelt olajok ld. Oleum
Szentföldi zarándoklat
Szentírás
szentmise ld. Missae sacrificium, Missarum stipendia, Reductio missarum
szentségek ld. Baptismus, Confirmatio, Cultus divinus, Disciplina fidelium, Eucharistia, Matrimonium, Oleum, Ordo
szentségimádás ld. Egyesületek (Oltáregylet), Eucharistia, Missae sacrificium
szentszéki bíróság ld. Tribunal
Szentszéki ügyek ld. Tribunal
szertartások ld. liturgia
szerzetesrendek ld. Ordines religiosi
Sziklatemplom ld. Ordines religiosi (Pálosok)
szinódus ld. egyházmegyei szinódus
Szociális Misszió Társulat ld. Egyesületek
szociális tevékenység ld. Actio catholica, Árvák
Szociális ügyek
szolgálati beosztás ld. Dispositio
SZTK
szuffraganeus (függő) egyházmegyék ld. Metropolitica

(vissza a lap elejére)

T

tábori lelkészség ld. Res militaris
Tanítókháza
Tanulmányi Alap ld. Vallási, tanügyi alapok
Taxatorium (stóladíjszabás, egyházi szolgáltatások díjai)
temetések, temetők ld. Sepultura
templomi felszerelések, berendezés ld. Supellex ecclesiae
Themata theologica (teológiai témák kidolgozása)
tiltott könyvek olvasása ld. Facultas, Libri
Tiszai Koronakerület ld. Patronatus
tized, egyházi jövedelmek ld. Decimalitas, sedecima
Tomori szobor (Kalocsa) ld. Diversa
Tribunal (szentszéki bíróság)
Tributa dioecesana (adók, központi járulékok)
Turdossini apácák ld. Ordines religiosi

(vissza a lap elejére)

U, Ü

Újságok
Unio Apostolica Sacerdotum (Unio Cleri) ld. Egyesületek
Universitas (egyetemi)
Uradalmi
ünnepek rendje, ünnepszegés ld. Cultus divinus
ünnepélyek ld. Diversa, Kisszeminárium, Központi Szeminárium, Nagyszeminárium

(vissza a lap elejére)

V

Vallás Alap ld. Vallási, tanügyi alapok
Vallási, tanügyi alapok
vallások ügyei ld. Res religionis
vallásváltoztatás ld. Baptismus, Conversio
Váskai apátság
végrendeletek ld. Posthuma substantia
Vegyes iratok
vegyesházasság ld. házasság
Vicarialia (helynöki)
Vicearchidiaconalia (esperesi) ld. Districtualia, vicearchidiaconalia
Visitatio canonica (kánoni egyházlátogatások)
Votum (felmentések fogadalmak alól)
Vöröskereszt Egylet ld. Egyesületek

(vissza a lap elejére)

Zs

zsidó vallás, zsidótörvények ld. Acatholica, Baptismus, Conversio, Kalocsai iskolanővérek, Matricularia, Politica, Visitatio canonica
zsinati vizsga ld. Examen synodale et cleri
zsinatok ld. Synodus
zsolozsma ld. Cultus divinus

(vissza a lap elejére)

AZ IRATSOROZATOK LEÍRÁSA

ABSTINENTIA Ld. Jejunium et Abstinentia tárgyszónál

ACATHOLICA 1731-1986, 1,02 ifm
Névváltozatok, rokonság: Acatholici, Haeretici, Nazareni, (Cultus Divinus, Generalia)
Keresőszavak: másvallásúak, nem katolikusok, protestánsok, izraeliták, görögkeletiek, nazarénusok, kordaviselők
A sorozat ismertetése: Acatholica, azaz "nem katolikus" tárgyszó alatt gyűjtötték össze a másvallásúakkal kapcsolatos ügyiratokat, s a sorozatot kézenfekvő módon vallásonként további tételekre bontották. Az iratok nagyobb részét az egyházmegye településeiről származó jelentések alkotják, melyek az egyes felekezetek, gyülekezetek számáról, tagjairól, s a velük kapcsolatos konfliktusokról tájékoztatnak számszerű adatokkal és részletes szöveges beszámolókkal. A konfliktusokból néha perek is adódtak. Előfordulnak helytartótanácsi leiratok, később minisztériumi tájékoztatások is a másvallásúak jogi helyzetéről, a velük kapcsolatos követendő magatartásról, továbbá különféle kiadványok hitelvi-hitvédelmi kérdésekben, s a tárgyra vonatkozó újságkivágások, sajtóhírek is megtalálhatók.
További tagolódás, tételek:

Kordaviselők "szektája" 1818-1836, 0,10 ifm, latin, (magyar). A ferences harmadrendből, Frankovits Mihály küllődi "együgyű legénytől" eredt a kordaviselők önkéntes remete mozgalma. A Frankovitscsal kapcsolatban lefolytatott vizsgálat teszi ki az iratanyag zömét, a mozgalom Küllőd és Csantavér mellett Béregen, Őrszálláson, Topolyán terjedt, de Szabadkán és Zomborban is előfordult.
Nazarénusok 1855-1912, 0,10 ifm, magyar (német, latin)
Zsidók 1791-1865, 0,06 ifm, latin.
Görögkeletiek 1732-1865, 0,20 ifm, latin.
Protestánsok általában (1640, 1691, 1712) 1731-1833, 0,17 ifm, latin. ·
Protestánsok gyülekezetenként 1731-1787, 0,17 ifm, latin. (Harta 1731-1784, Ordas 1784-1785, Csanád 1782, Kiszács 1784, Kiskőrös 1753-1782, Glosan (Futak) 1779-1785, Petrovácz 1746-1783, Uszód 1761-1782, Vadkert 1747-1787.)
Foktői protestánsok 1731, 1752-1788, 0,18 ifm, latin, magyar. Az anyag zöme az 1760-as évekből való, amikor a falu összetűzésbe került az érsekkel. 1767-ben vizsgálták ki a "zendülést", és a lelkészt is leváltották.
Acatholica vegyes iratok (Haeretici) 1875-1986, 0,04 ifm, magyar, (latin). Külön tételt nem alkotó kisegyházakkal, szektákkal (benne pl. metodisták, ókatolikusok is) kapcsolatos iratok.

(vissza a lap elejére)

ACTA CONGREGATIONIS 1748-1992, 4,64 ifm
Névváltozatok, rokonság: Acta Congregationum, Acta Districtus, Relatio de Congregatione, Districtus, Protocollum Congregationum, Acta Congr. Vernalis, Acta Congr. Autumnalis, ld. még Themata Theologica
Keresőszavak: espereskerületi ülés, koróna
Nyelv: kezdetben latin, 1845-48 között és az 1900-as évektől magyar
A sorozat ismertetése: Ősi hagyomány, hogy az espereskerületek papsága évente két alkalommal (ált. tavasszal és ősszel) közösen ülésezik. A tavaszi és őszi "korónának" is nevezett találkozások alkalmat adtak a lelkipásztori teendők megbeszélésére, s egyfajta továbbképző jellegük is volt: általában központilag meghatározott tárgyakat, teológiai vagy gyakorlati kérdéseket, ún. "tételeket" is feldolgoztak. Az egyes témáknak mindig volt egy előterjesztője, utána következtek a hozzászólások. Az üléseken történteket jegyzőkönyvben rögzítették és jóváhagyásra az érseki hivatalba küldték. Ezek a jegyzőkönyvek alkotják az iratsorozat zömét. Az iratok kisebb része az ülések időpontjával, tárgysorozatával foglalkozik. Az espereskerületi gyűlések anyagán kívül találhatók még iratok a főespereskerületek közös találkozóiról, sőt a káptalan és az esperesek részvételével tartott ún. káptalani-esperesi értekezletek anyagáról is. További tagolódás, tételek: Az espereskerületi határok az idők során többször is változtak. Az irattári rend ezeket a változásokat nem követte, lényegében két nagy időrendi sorozat született, a "déli részek", azaz a déli espereskerületek anyagának megkülönböztetésével, pontosabban külön gyűjtésével. Ez az elkülönítés azonban csak bizonyos időszakokban valósult meg, és akkor is következetlenül, azaz bizonyos kerületek anyaga mindkét sorozatban előfordult. Mivel az akták jelzetelésében, s az iktatókönyvekben ennek az elkülönítésnek nem volt nyoma, pontos rendszerét pedig nem sikerült felismerni, a két időrendi sorozat egyesítése mellett döntöttünk. Így alakult ki az anyag következő felosztása:

Vegyes iratok 1748-1959, 2,90 ifm (1748-1866, 0,93 ifm - 1867-1944, 1,50 ifm - 1945-1959, 0,47 ifm)
Káptalani-esperesi értekezletek 1949-1992, 0,18 ifm
Általános iratok a korónák helyéről, idejéről 1960-1990, 0,09 ifm
Kidolgozott koróna-tételek 1960, 1966-1978, 0,55 ifm
A korónák iratai kerületenként 1960-1992, 0,92 ifm (Baja 1960-1992, 0,11 ifm/ Bácsalmás 1960-1992, 0,11 ifm/ Bácsbokod 1960-1978, 0,05 ifm/ Bátya 1960-1978, 0,04 ifm/ Csátalja 1964-1978, 0,04 ifm/ Gara 1960-1978, 0,03 ifm/ Géderlak 1960-1978, 0,05 ifm/ Hajós 1960-1992, 0,08 ifm/ Homokmégy 1960-1978, 0,04 ifm/ Jánoshalma 1960-1992, 0,11 ifm/ Kalocsa 1960-1992, 0,11 ifm/ Kecel 1960-1992, 0,10 ifm/ Kiskőrös 1960-1978, 0,03 ifm/ Mélykút 1960-1978, 0,06 ifm)

(vissza a lap elejére)

ACTA DIAETALIA 1768-1861, 0,86 ifm
Névváltozatok, rokonság: Diaetalia, Acta Diaetalia Antiqua, ld. még Politica
Keresőszavak: országgyűlés, politika
Nyelv: latin, kevés magyar az 1830-as évekből és 1861-ből
A sorozat ismertetése: A sorozat időhatáraiból is látható, hogy szinte teljes egészében feudális kori, rendi országgyűlésekkel kapcsolatos iratok alkotják. Ezen belül is az 1790-1792, 1825-1827 közötti időszakok kitüntetettek: 0,65 ifm-t, vagyis az anyag terjedelmének döntő részét teszik ki. Az iratok jellege nagyon változatos: országgyűlési meghívóktól kezdve a begyűjtött követutasításokon, elhangzott beszédek szövegén túl felirati és törvénytervezeti fogalmazványok, követi előterjesztések, röpiratok is megtalálhatóak, változóan nyomtatott és kéziratos formában, és lényegében minden rendszerező elv nélkül. Eredetüket tekintve az iratok az országgyűléseken résztvevő érsekektől és káptalani követektől származnak. Az anyag irattárba kerülése és elhelyezése nem volt egyértelmű, az egyházkormányzati tevékenységtől távolabb eső országgyűlési munkát az egyes személyek (érsekek, kanonokok) különféleképpen értékelték, mást és mást "gyűjtöttek be", jegyeztek le. Az iratok elhelyezése is változatos volt, az egyházkormányzati iratok csoportján kívül bizonyos országgyűlési iratok a káptalani levéltárba kerültek (a káptalani követek révén ez logikus volt), a nyomtatott iratanyag egy része a Főszékesegyházi Könyvtárba, végül bizonyos iratokat az érsekek személyes irataik közé helyeztek el. Az egyházkormányzati iratokon belül több tárgysorozat is tartalmaz országgyűlési iratokat, az egyik legfontosabb rokoncímszó a Politica. Célirányos, tematikus gyűjtést talán csak egy esetben lehet fölfedezni: 1832-1833-ból létezik a vallás tárgyában mondott beszédek, javaslatok gyűjteménye egy kisebb csomónyi terjedelemben. Egyébként az iratok tárgya nagyon változatos. A fent említett iratkezelési, elhelyezési bizonytalanságok is csak részben adnak magyarázatot az anyag egyenetlenségére, fontos időszakok, országgyűlések teljes hiányára.
További tagolódás, tételek: Az iratok időrendben vannak elhelyezve, a következő évkörökből és terjedelemben találhatók: 1768, 1783-84, 0,01 ifm /1790-1792, 0,25 ifm /1805-1808, 0,10 ifm / 1825-1827, 0,40 ifm /1830-1843, 1861, 0,10 ifm

(vissza a lap elejére)

ACTIO CATHOLICA 1931-1990, 1,43 ifm
Keresőszavak: szociális tevékenység, továbbképzés
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Az Actio Catholica (A.C.) országos szervezetének, valamint az A.C. Egyházmegyei Központjának iratai alkotják a sorozatot. Megtalálhatóak az országos szervezet programjainak, továbbképzéseinek (akár lelki, akár szakmai, pl. pedagógiai tanfolyamok stb.) hirdetései, amelyeket az egyházmegye körleveleiben tovább közöltek. Természesen megtalálhatók az országos szervezet gyűléseinek jegyzőkönyvei, hasonlóképpen az egyházmegyei fórumoké (espereskerületi A.C. üléseké) is. Egyházközségi karitászok, csoportok alakultak, s a szociális tevékenység a háború után, 1946-tól tovább erősödött, ami az iratok mennyiségén, jellegén is érezhető. Egyre nagyobb mennyiségben szerepelnek ui. a különféle (gyakran amerikai) segélyek szétosztásának elszámolásai, ezzel összefüggően természetesen a kérések is egyre nagyobb mennyiségben futottak be. Az A.C. Egyházmegyei Központjának titkára ezekben az időkben Dr. Mojzes Ferenc volt, ő kezelte az iratokat. A gyarapodó iratmennyiséget már nem iktatták az Érseki Hivatalban, sőt az iktatott iratok mennyisége lassan kisebbségbe szorult. Mojzes atya vezetett egyfajta saját számozást az ügyek követésének megkönnyítésére, iktatókönyve azonban már nem áll rendelkezésünkre.
További tagolódás, tételek:

Vegyes iratok 1931-1990, 1,06 ifm
Országos katolikus nagygyűlések 1932-1943, 0,05 ifm
Espereskerületi A.C. ülések 1933-1940, 0,03 ifm
Autók (teherautók, segélyként érkeztek) 1948-1949, 0,04 ifm
Boldogasszony éve, Mária Napok egyházmegyei rendezvényei 1947-1950, 0,14 ifm
Budapesti Eucharisztikus Kongresszus és utóünnepségei 1938, 1941, 1948, 0,11 ifm

(vissza a lap elejére)

AJÁNLÁSOK 1915-1990, 3,56 ifm
Névváltozatok, rokonság: Ajánlás, Ajánlatok, ld. még Personalia
Keresőszavak: pártfogás, támogatás
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Általában személyek, ritkábban testületek, szervezetek kértek támogató sorokat az érsektől a legkülönfélébb ügyekben. A leggyakrabban állások betöltésével, munkalehetőséggel kapcsolatos kérések fordulnak elő, tisztviselőket, tanárokat, művészeket, orvosokat találhatunk a kérelmezők között, de még gyógyszerészüzlet indításához, újságíráshoz, hitelek elnyeréséhez is kértek pártfogást... Kisebb részben különféle kedvezmények, segélyek, nyugdíjak, ösztöndíjak elnyeréséről esett szó. Az egyes aktákban személyenként megtalálhatók a támogatást kérő levelek, azután az érsekek ajánló sorai az illetékeseknek, végül az ügy kimenetelét, az ajánlásra érkezett választ is gyakran megtalálhatjuk. Az iratanyag döntő része, kb. 3 ifm az 1920-as, 30-as évekből, Zichy Gyula érsek idejéből való. Ez az anyag a mennyiségét tekintve is figyelemre méltó, s az akták imént említett precíz vezetése miatt a kutatásokhoz is remek alapot ad. Az eddigiekben mellőzött anyag kutatását részletes személynévmutatóval lehetne segíteni. A zömében alfabetikus rendben tárolt iratok közé intézmények, szervezetek nevei is "keveredtek" néhány esetben, pl. apácák kértek támogatást gyűjtésükhöz, vagy programot, meghívót küldtek bizonyos rendezvényekre. Ezek az iratok nem egészen illenek a sorozat eddig ismertetett profiljához, s átmenetet képeznek az 1945 után bekövetkezett jelentésváltozáshoz, amikor az ajánlások iktatási címszót egyre tágabban értelmezték. Egyre több ajánlat, tevékenység hirdetése érkezett, az érsekségtől elsősorban megrendeléseket várva, s ez az iratanyag végül az ajánlatok tárgyszó használatához vezetett. A megmaradó, de számukban jelentősen lecsökkent ajánlások jellege is megváltozott, általában egyházi munkahelyek betöltésére, egyházi iskolákba történő felvételre korlátozódik, de előfordul külföldre szakadt magyarok hazatéréséhez vagy büntetés végrehajtás csökkentéséhez adott ajánlás is.
További tagolódás, tételek:

Ajánlások 1896, 1915-1944, 3,36 ifm (Alfabetikus rendben A-tól Zs-ig)
Ajánlások 1947-1990, 0,20 ifm (Időrendben)

(vissza a lap elejére)

AJÁNLATOK 1990-1992, 0,18 ifm
Névváltozatok, rokonság: Ajánlások
Keresőszavak: szolgáltatás, reklám
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Különféle cégek, vállalkozók, harangöntők, restaurátorok stb. kínálják szolgáltatásukat, munkájukat a megrendelés reményében. Templomok hangosítása, régi épületek nedvességmentesítése, egyházi számítógépes nyilvántartó programok és egyéb változatos témák is előfordulnak, gyakran katalógus mellékletekkel. 1990 óta szaporodó mennyiségük tette szükségessé a külön tárgyszó alkalmazását.

(vissza a lap elejére)

ÁLLAMI TÁMOGATÁS 1990-1992, 0,10 ifm
Keresőszavak: hitéleti-, közgyűjteményi-, hitoktatási támogatás, céltámogatás
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: 1990-től a többféle címen kapott állami támogatások (hitéleti-, közgyűjteményi-, hitoktatási támogatás, műemlékvédelmi és egyéb céltámogatás) iratai találhatók itt: költségvetések, felhasználási javaslatok, valamint az elszámolások.

(vissza a lap elejére)

ALUMNATUS Ld. a Kisszeminárium tárgyszónál.

APOSTOLI KORMÁNYZÓ, KOADJUTOR 1982-1987, 0,08 ifm
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A sorozat Paskai László koadjutor érsekkel (1982-1987) és Dankó László apostoli kormányzóval kapcsolatos iratokat tartalmazza. Beiktatásuk, esküjük iratain túl joghatóságuk, feladataik felsorolása is megtalálható.
További tagolódás, tételek: · Paskai László koadjutor érsek iratai 1982-1987, 0,04 ifm · Dankó László apostoli kormányzó iratai 1987, 0,04 ifm

(vissza a lap elejére)

ARCHIVARIA 1874-1992, 1,10 ifm
Névváltozatok, rokonság: Cancellaria
Keresőszavak: levéltár, irattár
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A levéltárral kapcsolatos ügyeket tartalmazza a sorozat. Az Archivaria tárgyszó az 1920-as évektől jelent meg az iktatásban, az ezt megelőző időből csak utólag besorolt néhány irat található. Régebben tulajdonképpen nem különböztették meg az irattártól, a levéltárosok is az érseki hivatal munkatársai voltak, gyakran az iktatási munkát is ők végezték. A levéltárral-irattárral-irodával kapcsolatos aktákat ekkoriban a Cancellaria tárgyszó alatt iktatták, ez a címszó tekinthető a levéltári sorozat előzményének. Keveredés, iktatási bizonytalanság, következetlenség az Archivaria és a Cancellaria tárgyszó használatában később is előfordult.
Mindenesetre az 1920-as évektől rendszeresen használták az Archivaria címszót, ide iktatva az érdeklődőknek küldött adatszolgáltatásokat (lényegében a "megbízásos" kutatások eredményét), a gyér számban előforduló kutatási engedélyeket, s a levéltári anyag elhelyezésével, gondozásával kapcsolatos iratokat.
Az anyag mennyisége igazából az 1950-es, 60-as évektől nőtt jelentős mértékben, megjelent a különféle felügyeleti fórumokkal (Levéltárak Országos Központja, Magyar Országos Levéltár, később Országos Katolikus Gyűjteményi Központ) folytatott levelezés, éves jelentések készültek, szabályozták a kutathatóságot, raktározási követelményeket stb. Kiszélesedett a levéltári ügyvitel, mikrofilmek készültek, külföldi családfakutatók sora érkezett vagy levelezett, külön Érseki Gazdasági Levéltár alakult stb. Közben munkáját tekintve lassan függetlenné vált a levéltáros is a hivataltól, sőt a 90-es évek elejétől többes számban, levéltárosokról beszélhetünk. A kutatások 1980-1990-es években tapasztalható élénkülését az egyre szaporodó iratanyag is jól jelzi. 1995-től az Érseki és Főkáptalani Levéltár önálló iratkezeléssel rendelkezik, de az Érseki Hivatalban az Archivaria tárgyszó továbbra is működik.
További tagolódás, tételek: A kutatási engedélyek, kérőlapok egy külön csoportját leszámítva, az anyag egyetlen időrendi sorozatot alkot. · Vegyes iratok 1874, 1883, 1909, 1925-1992, 1,05 ifm · Kutatási engedélyek, kérőlapok 1976-1992, 0,05 ifm

(vissza a lap elejére)

ASYLUM 1740-1793, 0,18 ifm
Névváltozatok, rokonság: refugium
Keresőszavak: menedékjog, kolostorok
Nyelv: latin, kevés német
A sorozat ismertetése: A menedékjog gyakorlatával kapcsolatos iratok találhatók a sorozatban. Bizonyos egyházi épületek, templomok, kolostorok az elfogatást, a büntetés végrehajtását megakadályozó menedékjoggal bírtak. A gyakorlatban uralkodói, helytartótanácsi rendeletek szabályozták a kérdést, de megtalálhatóak az iratok között az ezzel kapcsolatos vélemények is. Nagyobbrészt azonban a menedékjog konkrét alkalmazásának esetei alkotják az iratokat, nemcsak az egyházmegye, de az egész érseki tartomány területéről. Jegyzőkönyvek, beszámolók olvashatók az egyes esetekről, illetve megtalálhatók az érintettek peres iratai.

(vissza a lap elejére)

ASSIGNATIO, BENEFICIENTIA, SUBSIDIA 1762-1987, 2,22 ifm
Névváltozatok, rokonság: Assignationes, ld. még Piae Fundationes, Symbolae
Keresőszavak: segélyek, jótékonyság, gyűjtés
Nyelv: magyar, kevés latin
A sorozat ismertetése: Segélyezéssel, segélykérelmekkel kapcsolatos iratok alkotják a sorozatot. A kérelmezők legtöbbször magánszemélyek (laikusok és klerikusok), de szerzetesközösségek és más testületek, jótékonysági intézmények, vakok intézete, aggházak, kórházak, szeretetotthonok, nőegyletek és más egyesületek, templomépítési stb. célok is szerepeltek. A magánszemélyeknek kifizetett segélyeket legtöbbször a szegénység, ritkábban a felhasználási cél különlegessége indokolta. Ugyanazt a jelentéstartalmat az idők során több tárgyszóval is jelölték. Kezdetben, 1881-1924 között az Assignatio tárgyszó volt használatos, ezt követte a Subsidia alkalmazása, amely 1922-1944 között volt a legintenzívebb. A Beneficientia ugyan mindkettő mellett, párhuzamosan is előfordul, mégis a legjellemzőbb 1945 után lett. Elméletileg talán az lett volna a megkülönböztetés alapja, hogy a Beneficientia szolgált volna az intézményes segélyezési célokra, míg az Assignatio és Subsidia inkább a magánszemélyeknek nyújtott támogatásokra. Ennek kivitelezése viszont nem volt következetes, ezért tartottuk indokoltnak a három tárgyszó közös leírását-szerepeltetését.
Az 1945 utáni anyag nagy részét az 1956-os forradalmat követő segélyakciók élénkülése adta. Aktív működésbe kezdett az Actio Catholica, egyházmegyei raktárakat alakítottak ki, plébániánként karitász bizottságok alakultak, felmérték az igényeket, jegyzőkönyvezték a segélyek osztását, elszámolásokat készítettek. Külön mérték fel a papság szükségleteit is. Külföldi segélyezések később is történtek, de ekkor már elsősorban a papságra irányultak.
További tagolódás, tételek:

Vegyes segélyezési iratok (tárgyszó nélkül) 1762, 1783-1878, 0,07 ifm, latin
Assignatio 1881-1924 0,07 ifm, magyar
Beneficientia 1881-1987, 0,63 ifm, magyar
Beneficientia, segélyek szétosztásának iratai plébániánként alfabetikus rendben 1957, 0,25 ifm, magyar ·
Beneficientia, papság segélyezése, elismervények, utalványozások 1957-1959, 0,23 ifm, magyar
Subsidia 1922-1945, 0,93 ifm, (személyenként, alfabetikus rendben) magyar
Subsidia 1945-1956, 0,04 ifm (időrendben) magyar

(vissza a lap elejére)

AUGUSTINEUM 1816-1914, 0,14 ifm
Keresőszavak: papképzés, szeminárium
Nyelv: latin, kevés magyar
A sorozat ismertetése: A Szent Ágostonról nevezett bécsi felsőbb papnevelő intézet az egész monarchia papképzését szolgálta, magyar helyeit a prímás jelölése alapján töltötték be, így az ezzel kapcsolatos egyházmegyés igényeket Esztergomban kellett jelezni. 1914-ben pl. négy magyar hely volt az intézményben. A sorozatot elsősorban az ösztöndíjas növendékekkel kapcsolatos iratok (jelölésük, beiskolázásuk, támogatásuk, jelentés eredményeikről) alkotják. Az anyag terjedelmi megoszlása: 1816-1873, 0,10 ifm - 1873-1914, 0,04 ifm

(vissza a lap elejére)

AUTONÓMIA 1848-1921 1,22 ifm
Névváltozatok, rokonság: Katolikus Autonómia, Congressum Catholicum, Ecclesiastico-Politica, Politica Ecclesiastica
Keresőszavak: állam és egyház kapcsolata, állam és egyház elválasztása, autonómia-kongresszus, egyházpolitika, politika, vallásegyenlőség
Nyelv: magyar, kevés latin
A sorozat ismertetése: 1848-ban, a vallásegyenlőség kimondása után merült fel először a katolikus egyház államtól való elválasztásának, önállóságának, vagyis autonómiájának kérdése-kérése. Az abszolutizmus évtizedei során az éppen csak megkezdődő viták nyugvópontra jutottak, 1867 után azonban újra kérdéses lett a katolikus egyház helye, szerepe az újjáépülő polgári Magyarországon. A vallásegyenlőség elvére hivatkozva a katolikus egyház vagyonának és iskoláinak önálló kezelését, tulajdonjogát kérte, a kormányzatok pedig általában a kért vagyon kiadását (elsősorban a vallásalap és a tanulmányi alap tőkéjéről volt szó) bizonyos feltételekhez (pl. a vagyonkezelés demokratikus módja, civilkontroll) kötötték. A viták sajtóban, parlamentben és külön a katolikus autonómia megszervezésére, létrehozására hivatott kongresszusokon zajlottak, a folyamatok összességét nevezzük autonómia mozgalomnak. A mozgalom intenzitása más politikai eseményektől is függött, s természetesen a legfontosabb résztvevők háttérbeli kapcsolatai, bizalma, illetve a személyek változásai is befolyásolták.Az iratsorozatban 1848-ból egy petícióval kapcsolatos, az egész egyházmegyére kiterjedő aláírásgyűjtés ívei találhatók. Nádasdy Ferenc érsek 1848. május 16-án, Bécsben kelt körlevelében hirdette meg az aláírásgyűjtést a katolikus egyház alapítványi javadalmának önálló kezelése érdekében. Az aláírásokat plébániánként gyűjtötték, ill. küldték be. Az autonómia-mozgalom következő jelentős szakaszát az iratanyag mennyisége is jól jelzi: 1868-1871 között zajlott az első (szervező) kongresszus előkészítése, az autonómia szervezetének vitája. Megtalálható az előkészítő ülések és az említett kongresszus anyaga, főleg nyomtatványok a határozat-tervezetekről, bizottsági javaslatokról, kisebb mennyiségben levelezés a résztvevőkkel és más főpapokkal. Az autonómia mozgalom e korszakának iratai Haynald Lajostól származnak, aki fontos szereplője volt a történteknek. Az iratokon, szabályzatokon az érsek saját kézírása szerepel, s az irattári rendszerhez hasonlóan, de a hivatalon kívül (nyilvánvalóan a helyszínen, azaz Pesten) maga az érsek feliratozta az egyes aktákat. Az iratok zöme így az érsek hagyatékába, perszonális anyagába került amolyan "fenntartott" hivatali iratanyagként. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a szervező ülések és a kongresszus kapcsán megmaradtak a küldöttválasztások iratai, mind a papi küldöttek, mind pedig a világiak esetében, 1869-ből és 1870-ből egyaránt. A kongresszus végül megalkotta a katolikus egyház autonómiájának tervezetét, de politikai okokból a tervezet évtizedekre a fiókban maradt, nem nyert országgyűlési, kormányzati megerősítést. A mozgalom következő csúcspontja 1894-1903 között volt, ekkor már Császka György érsek képviselte az egyházmegyét. Az iratok között szintén megtaláljuk a szabályzatok előkészítését, a bizottsági munkák eredményeként megfogalmazott javaslatokat, a témával kapcsolatos püspökkari tárgyalások jegyzőkönyveit, az egyes püspökök körleveleit, s a folyamatokat kommentáló sajtó egy-egy darabját (1897-ből pl. az Autonómia kb. 15 száma van meg), a nyomtatott anyag aránya tehát továbbra is jelentős. A századfordulós kongresszusok követválasztásainak tetemes iratanyaga is megtalálható 1897-ből és 1900-ból, településenként összegezve a választásra jogosultak listáit, a leadott szavazatok összesítését, a választási bizottságok alakulásának iratait és a választási jegyzőkönyveket. A papság írásban (név szerint) leadott szavazatai is megvannak. Az autonómia szervezetének vitái során mindvégig ott húzódott az Erdélyi Katholikus Státus, mint az összehasonlítás, történeti párhuzam lehetősége. Ennek megfelelően a Státus üléseinek jegyzőkönyeit, dokumentumait is gyűjtötték, számos közülük megtalálható.
További tagolódás, tételek:

· Petíciók, aláírásgyűjtés ívei 1848, 0,06 ifm
· A mozgalom iratai 1866-1871, (1873, 1882, 1886, 1890) 1892-1903, 1906-1921, 0,47 ifm
· A követválasztások iratai 1869-1870, 1897, 1900-1918, 0,69 ifm

(vissza a lap elejére)

AUXILIARIS EPISCOPUS 1876-1977, 0,04 ifm
Névváltozatok, rokonság: Segédpüspök, Cancellaria, ld. még nevek alatt a perszonális iratokban
Nyelv: magyar, kevés latin (a kinevezések)
A sorozat ismertetése: Az érsekek munkájuk könnyítésére segédpüspököt kérhettek maguk mellé. A kiszemelt püspökjelöltek kineveztetéséhez 1918 előtt uralkodói engedély is kellett, s az érsekek feladata volt munkatársuk illő javadalmazásának, megfelelő fizetésének biztosítása is. A segédpüspökök kinevezésével, feladataival, személyük körüli ügyekkel kapcsolatos iratok alkotják ezt az apró sorozatot, melynek iratait a múlt században részben az érintett segédpüspökök neve alatt iktatták, illetve mivel gyakran az érsek hivatali helyetteseként szerepeltek, a Cancellaria tárgyszó alá is kerülhettek. A kis terjedelmű sorozat mindössze néhány személy iratait tartalmazza (Kubinszky Mihály, Lichtensteiger Ferenc, Majorosy János, Horváth Győző, Bárd János). 1914-1950 között az iratok sora megszakad.

(vissza a lap elejére)

ÁRPÁD RT. 1920-1950, 0,21 ifm
Névváltozatok, rokonság: Árpád Nyomda, Ajánlások (Árpád Rt. részére)
Keresőszavak: nyomda, érseki nyomda, Egyházmegyei Takarékpénztár, Kalocsai Néplap, Szent István Társulat, Jurcsó Nyomda, ifjúsági irodalom
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Az 1919-ben alakult Árpád Rt. céljait a következőképpen határozták meg: nyomdaipari és könyvkötészeti tevékenység, írószerek, könyv- és papíráru, kották, rózsafüzér és egyéb kegyeleti tárgyak forgalmazása, továbbá részesedés más nagyvállalatokban. A társaság az egykori Jurcsó Nyomda alaptőkéjét vette át 500 e. korona értékben, ehhez 300 e. koronás befizetés társult ezer egyenlő értékű részvényre bontva. A pénz értékének változásai után 1932-ben a részvényértéket 50 e. pengőben határozták meg. Jelentős érdekeltsége volt benne az Egyházmegyei Takarékpénztárnak, s a Nagyszeminárium is számos részvénnyel rendelkezett. Az Árpád Rt. átvette a régebbi érseki nyomdák funkcióját, s ellátta az egyházmegye kormányzatát, iskoláit, plébániáit a hivatalos ügyvitelhez szükséges nyomtatványokkal, illetve imakönyvekkel, énekeskönyvekkel stb. Nyomdájában készült a Kalocsai Néplap, boltja volt a Szent István Társulat helybeli forgalmazója. A bolt és a nyomda kb. 20 embernek adott munkát. Az Rt. az 1930-as évek végére súlyos pénzzavarba került, 1939-ben szanálását készítették elő, különösen a nyomdája vált veszteségessé. A második világháború után tartósan nehézzé vált a helyzet, egészen az államosításig gépek eladása, dolgozók elbocsájtása volt napirenden.
A cégvezető Lukács Márton, az igazgatóság tagjai 1922-ben: Berauer József, Tantos Ferenc, Máté-Tóth Jenő, Tímár Kálmán. 1944-ben: Kerner István, Kujáni Ferenc, Gombos Károly, Komáromy József, Laszczik Ernő. A székhely mindvégig Kalocsa maradt, boltalapítási kísérlet történt még pl. Kiskunmajsán. Kalocsa város és az egyházmegye helytörténete, továbbá az ifjúsági irodalom szempontjából jelentős kiadványok, kiadványsorozatok láttak napvilágot nyomdájában.
Az iratok között találhatók jelentések a nyomda, az Rt. éves forgalmáról, anyagi ügyeiről, nehézségeiről és terveiről. Az igazgatótanácsi ülések, közgyűlések jegyzőkönyvei mellett ide helyezték el a dolgozók kérelmeit, fizetésük emelésével kapcsolatos ügyeket is. A cég működését, pl. kölcsönhöz jutását segítő érseki ajánlások mellett a működésre vonatkozó panaszok, a szanálást előkészítő szakvélemények, különféle leltárak, végül 1950-ből az államosítás iratai is megtalálhatók.

(vissza a lap elejére)

ÁRVÁK 1763-1951 1,29 ifm
Névváltozatok, rokonság: Árvaház, Hadiárvák, Bácsi árvaház, Hajósi árvaház, Horgosi árvaház, Kalocsai árvaház, Zombori árvaház, Zita-alap, Res Militaris, Orphanatrophia, Domus Orphanorum, Karácsonyi segély
Keresőszavak: szociális tevékenység, Kalocsai Iskolanővérek
Nyelv: magyar, latin, részletesebben ld. tételeknél
A sorozat ismertetése: Az árvák gondozásával, az árvaházak létrehozásával és működtetésével kapcsolatos iratokat tartalmazza a sorozat. Az árván maradt gyermekeket általában az egyes plébánosok vagy gondozóik kérelmére helyezték el az árvaházba. Az igény ezzel kapcsolatban általában nagy volt, így a kérelmező levelek is az iratok nagy részét jelentik. Az iratok az árvaházakba felvettek későbbi sorsát, esetleges áthelyezését, kórházi ellátását is követik. Természetesen nemcsak árvaházi ellátás létezett. Egyházmegyei gyűjtésből, pl. az ún. Zita-alap révén központi pénz plébániákra történő szétosztásával alkalmi segélyezés is történt, főleg az ünnepekhez, karácsonyhoz kapcsolódóan. A plébánosok segítségével mérték fel a rászorulók számát, újabb árvaházak nyitásának igényét, melynek lendületet a múlt század végén a kalocsai iskolanővérek terjedése adott, ők lettek ui. a házak működtetői. Az árvaellátás ügyében az érsekek az illetékes közigazgatási fórumokkal, vármegyei hatóságokkal, később a Népjóléti Minisztériummal is érintkeztek és tőlük a szabályzatok mellé támogatást is kaptak. Az iratanyag főleg a 20. sz-ban, az árvaházak szaporodtával, illetve a második világháború embervesztsége miatt gyarapodott. Ez idő tájt váltotta fel a hagyományos Árvák címszó alatt történő iktatást a Hadiárvák megnevezés, valamint az egyes árvaházak neve. Könnyebb eligazodást jelentett ez a tagolás a nagy mennyiségű anyagban. A következő helységek árvaházai szerepelnek: Bács, Hajós, Horgos, Kalocsa, Zombor. Az elválasztás nem volt következetes, az általános iratok között továbbra is találunk egyes házakra vonatkozó aktákat, s a házak iratai között is előfordulnak csupán Árvák címen iktatott iratok.
További tagolódás, tételek:

· Árvák, árvaházak vegyes iratai 1763-1950, 0,40 ifm. 1842-ig latin nyelvű, utána magyar. A 19. sz-ból kevés irat található (ezt a korszakot ld. kalocsai árvaháznál), a legnagyobb rész 1763-1790 és 1900-1950 közötti.
· Bácsi árvaház 1884-1923, 0,04 ifm, magyar · Hajósi árvaház (Haynald árvaház) 1907-1951, 0,40 ifm, magyar (A kalocsai árvaházat költöztették át Hajósra.)
· Horgosi árvaház 1896-1926, 0,09 ifm, magyar · Kalocsai árvaház 1831-1917, 0,21 ifm. 1870-es évekig latin, utána magyar (Folytatása Hajóson.)
· Zombori árvaház 1888-1923, 1940-1943, 0,15 ifm, magyar

(vissza a lap elejére)

BAPTISMUS 1731-1991, 0,65 ifm
Névváltozatok, rokonság: Conversio, a 20. században a Baptismus + helynév iktatás is gyakori Keresőszavak: keresztség, elkeresztelés, vegyesvallásúak gyermekei, áttérés, megtérés, izraeliták, konvertiták, szentségek
Nyelv: magyar, 1880-as évek előtt latin
A sorozat ismertetése: A keresztség szentsége nemcsak elvont teológiai munkáknak adott témát, hanem a mindennapi életben, gyakorlati kérdésekben is sok fejtörést okozott papoknak, főpapoknak, politikusoknak egyaránt. Felvételének szabályozása, gyakorlata pápai útmutatások, főpapi utasítások tárgya volt, de igényt formáltak a beleszólásra a világi hatóságok, a helytartótanács, később a vallás- és közoktatásügyi miniszter is. Részben formai követelményekről esett szó, ilyen volt pl. az anyakönyvvezetés mikéntje. Az igazi nehézségeket azonban a társadalom szempontjából kényesebb megítélésű ügyek, pl. a vegyesvallású házaspárok gyermekeinek keresztelései, az ún. elkeresztelések vagy a zsidók áttérése okozták. Az említett kényes kérdések, a vegyesvallású házasok gyermekeinek keresztelése, a zsidó vallás egyenjogúsítása országgyűléseknek is témája volt, megtalálhatók ezzel kapcsolatban Haynald Lajos főrendiházi beszédei és bővebben kifejtett álláspontja, jegyzetei 1868-ból, azután 1890-ből az elkeresztelési vita további fejleményei, az április 12-én e témában tartott püspökkari ülés jegyzőkönyve, Hornig Károly veszprémi püspök és Samassa József egri érsek vitája, és végül a folyamatokat ismertető, értékelő sajtó részletei.
A "különleges" esetekhez: nazarénusok, izraeliták vagy egyáltalán csak felnőtt megtérők, egyszóval konvertiták kereszteléséhez a plébánosok engedélyt, ún. fakultást kértek az egyházmegye központjából. Ezek az iratok alkotják a sorozat jelentős részét. Számos esetben megtalálhatók a keresztséget kérők levelei, akik alkalmanként magát az érseket (pl. Haynaldot sok esetben) kérték keresztapának, de ezeket a kéréseket csak ritkán teljesítették.
A sorozat nagy részét a 20. sz-i iratok adják, azon belül érdekes módon a 30-as évek iratai hiányoznak. 1940-44 között a politikai változások eredményeképpen jelentősen megnőtt az izraelita áttérések száma és iratanyaga. 1945 után főleg a 80-as évtizedtől kezdődően gyarapodik az anyag, melyet ekkoriban már elsősorban a felnőttkeresztelések engedélyei s a használatos magyar nyelvű szertartáskönyvek ismertetései tesznek ki.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1731, 1742-1866, 0,15 ifm - 1867-1944, 0,26 ifm - 1945-1991, 0,24 ifm

(vissza a lap elejére)

BENEFICIENTIA Ismertetését ld. Assignatio, Beneficientia, Subsidia tárgyszó alatt.

BIBLIOTHECA 1758-1992, 1,21 ifm
Névváltozatok, rokonság: Könyvtár, Bibliotheca Archiepiscopalis, Bibliotheca Dioecesana, Érseki Könyvtár, Egyházmegyei Könyvtár, ld. még Libri
Keresőszavak: Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár, Bibliotheca Metropolitanae Ecclesiae Colocensis
Nyelv: magyar, 1870-es évekig latin
A sorozat ismertetése: A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárat - az érseki és káptalani könyvtárak egyesítésével - Patachich Ádám érsek alapította 1782-ben. Az új könyvtár az érseki palota keleti szárnyának első és második emeletén kapott helyet. Kollonich László érsek a könyvgyűjtés terén méltó utóda lett az alapítónak, s így a 19. sz. közepén már mintegy 50 ezer kötetből állt a gyűjtemény. A kezdeti enciklopédikus gyűjtőkör a könyvkiadás mennyiségi növekedésével fokozatosan a teológiai, filozófiai, egyházjogi, történeti és filológiai munkákra szűkült. Ma több mint 160 ezer kötetet őriznek itt. A könyvtár anyagát az egyházmegye papsága és Kalocsa város tanárai, diákjai (elsősorban a szeminárium, gimnázium, tanítóképző) használták. Fenntartója és gyarapítói az érsekek és a kanonokok voltak. Ők nevezték ki a működést biztosító személyzetet, könyvtárnokokat és könyvkötőket, s a káptalan egyik tagja viselte általában a könyvtárprefektus, azaz a könyvtárigazgató címet.
A könyvtár működésével kapcsolatos változatos iratanyag képezi sorozatunkat. Könyvajánlatok, vásárlások és eladások, kölcsönzések, kutatások, kiállítások, szakmai és hivatali kapcsolatok, személyi ügyek (könyvtárosok, prefektusok kinevezése, fizetése, feladatai, jelentősebb anyaga van pl. Werner Vencelnek és családjának, akik több nemzedéken át szolgáltak a könyvtárban, és Winkler Pál könyvtárosnak is), költségvetések és számadások, beruházások és javítások, könyvtárlátogatások vagy éppen szakmai kérdések mind megtalálhatók az iratok között. Nagyrészt egy időrendi sort, vegyes iratanyagot alkotnak, de akadnak bizonyos tárgyi alapon kialakított alsorozatok is, így pl. a számadásokról, a kölcsönzésekről és a plébániai könyvtárak leltárairól. A könyvtárnak az 1990-es évektől külön irattára, iratkezelése is van, azelőtt az érseki hivatalon át folyt teljes egészében az ügyintézés, levelezés. A könyvtár történetével kapcsolatban, főleg a könyvvásárlások, könyvgyűjtés terén jelentős dokumentumgyűjtemény található a könyvtár kézirattárában.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1758, 1773-1992, 1 ifm
· Számadások 1885-1930, 0,07 ifm (Éves beszámolók, jelentések a könyvtár anyagi helyzetéről, 1895-1917 között vezetett bevételi és kiadási napló, nyugták, csekkek.)
· Plébániai könyvtárak leltárai 1963-1971, 0,09 ifm (Az iratok zöme 1966-os felmérés eredménye.)
· Kölcsönzések 1939-1985, 0,05 ifm (Nem gyűjtötték ki következetesen valamennyi kölcsönzéses iratot.)

(vissza a lap elejére)

BONA ECCLESIASTICA 1850-1992, 2,80 ifm
Névváltozatok, rokonság: Administratio Bonorum, Egyházi Javak, Circa Bona Ecclesiastica, Tributum, Circulares, Diversa, Generalia de Archidioecesis
Keresőszavak: egyházi javak, ingatlanok, biztosítás, telekkönyvezés, 1945-ös földreform, gazdasági tanács, Consilium Administratio Bonorum, adóügyek, vagyonkezelés, földingatlan felajánlások Nyelv: magyar, kevés latin 1879-ig
A sorozat ismertetése: Az egyházi javak adminisztrációjának, kezelésének iratait tartalmazza a sorozat. A javak kezelése alatt itt elsősorban az anyagiak gondos megőrzését, állagmegóvását kell érteni, és nem vagyonkezelést, gazdasági tevékenységet. Zömében ingatlanok karbantartása, felújítása, telekkönyvezése, biztosítása, adói és mindezzel kapcsolatos segélyek teszik ki az anyag nagy részét.
Az általános iratok sora 1850-től, az úrbérrendezés, különféle adóügyek kérdéseivel kezdődik (egyházi személyek, egyházi javak polgári adója), majd érdekes módon 1879-ben megszakad, és csak 1930-ban folytatódik. A 20. sz-ban már megtalálhatók a műkincsvédelmi előírások, villamossági stb. szabványok, földek kezelésének, jogi állásának változásai, restaurátorok, festők ajánlatai munkák végzésére. Nagy terjedelemben, 1895-től kezdődően maradtak fenn biztosítási iratok. Ezek részben a központ (érseki palota, székesegyház stb.), részben személyek, részben pedig a plébániák épületeinek (templomok, parókiák) tűz- és harangbiztosításait jelentik. Az adóügyek a különféle illeték-kötelezettségeket, egyházi alkalmazottak jövedelemadóját és az egyházi adó ügyleteit is tartalmazzák.
1949-ben részletesen felmérték az egyházmegye plébániáinak vagyonát, majd egy 1951-es körlevéli utasításra az egyházmegye plébániái földjeiket felajánlották az illetékes tanácsoknál államosításra. A földingatlan felajánlásokról 1954-ben adatgyűjtés történt, a kimutatások szerint a felajánlott területekből egy-egy részt (800 négyszögöl) ált. megtartottak háztájiként a plébániák. Részletes központi telekkönyvi adatgyűjtés is történt az egyházmegyében a tulajdonviszonyok változásai, rögzülése után az 1960-as években.
A javak kezelésével az érsekek mellett egy gazdasági tanácsadó szerv, a Consilium Administrationis Bonorum, azaz a "javak kezelésének tanácsa", a gazdasági tanács is foglalkozott. Tagjai voltak az érsek mellett az általános gondnok, könyvelő, esperesek és néhány meghívott szakértő. Évenként egy-két alkalommal tartott üléseiken megtárgyalták a számadásokat és a költségvetést, s ezzel kapcsolatban természetesen annak témánkba vágó részeit. Az iratok között vannak az ülések jegyzőkönyvei, illetve a tagok kinevezései.
Az iratsorozatot az egyházi ingatlanok visszaigénylésének aktái zárják. Mivel a kárpótlási folyamat egészen napjainkig húzódik, ennek az anyagnak a jelentős része már az új egyházmegye iratai közé kerül.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1850-1879, 0,03 ifm /1930-1992, 0,29 ifm
· Biztosítások (általános) 1895-1992, 0,60 ifm
· Biztosítások (plébániánként, alfabetikus rendben) 1948-1975, 0,74 ifm
· 1945-ös földreform, földbirtokrendezés 1945-1970, 0,08 ifm
· Földbirtokrendezés, tűzbiztosítások (plébániánként alfabetikusan) 1948-1954, 0,11 ifm
· Vagyonkimutatás plébániákról 1949, 0,20 ifm (Egy 1949-es felmérés anyagát tartalmazza a sorozat. A felvételi íveken plébániánként feltüntették a vagyoni, jövedelmi állapotot (ingatlanok, föld, jövedelmek) 1945 előtt, illetve a tárgyévben. Célja nyilvánvalóan az anyagi helyzet változásának felmérése, dokumentálása volt. Az iratok a plébániák alfabetikus rendjében lettek elhelyezve.)
· Adóügyek 1963-1989, 0,20 ifm · Földingatlan felajánlások 1954. 0,14 ifm
· Telekkönyvi adatok bejelentése 1962-1977, 0,18 ifm
· Consilium Administrationis Bonorum iratai 1950-1992, 0,14 ifm
· Ingatlanok visszaigénylése 1952, 1959 (régi listák), 1990-1992, 0,09 ifm

(vissza a lap elejére)

CANCELLARIA 1738-1992, 2,25 ifm
Névváltozatok, rokonság: Érseki iroda, Agentia Romana, Árpád Rt., Taxa, Distinctiones, Pontifex, Archivaria
Keresőszavak: érseki iroda, hivatal Nyelv: magyar, latin, olasz (részletesebben ld. az alsorozatoknál)
A sorozat ismertetése: Az érseki iroda működésével kapcsolatos iratokat tartalmazza a sorozat. A hivatal rendtartásával, fegyelmével, az iktatás rendjével kapcsolatos szabályozásokon túl sokkal nagyobb mennyiségben fordulnak elő a működés mindennapos vonzatai: az ügymenetben gyakran használatos formulák gyűjteménye, postai díjak változásai, papír-, nyomtatvány-, viaszigénylések és vásárlások, továbbá egyházmegyei kiadványok, (pl. schematismusok, körlevelek) nyomdaköltségei. A nyomtatványrendelések terén átfedés tapasztalható az Árpád Rt. tárgysorozat irataival. Megtalálhatók az irodai felszerelések (kézikönyvtár, írószerek, írógépek) beszerzésének, javításának aktái.
A cancellaria tárgyszó alatt nyertek elhelyezést a vatikáni államtitkárságnak szóló jelentések a hívek számáról, hitéleti statisztikákról, s az adatszolgáltatások az Annuario részére. Rómán keresztül zajlott általában a direktóriumok (az egyházi év liturgiai rendjét meghatározó évkönyvek), breviáriumok beszerzése, ide fizették a különféle pápai kinevezések, címek taxáit. A római ügyek intézésére általában külön ügynök tevékenykedett az örök városban, illetve azokat bizonyos időszakban a monarchia római követsége útján intézték. 1945 után inkább csak könyvvásárlásokra korlátozódott a kapcsolat, ez is megszűnt a II. vatikáni zsinat után a nemzeti nyelvű direktóriumok, breviáriumok kiadásával.
A hivatal szempontjából jelentősek voltak a személyzettel kapcsolatos ügyek. Írnokok, kurzorok, érseki huszárok, titkárok, iktatók, levéltárosok, irodaigazgatók, szentszéki jegyzők kinevezéseit, fizetésük, kölcsöneik, szabadságkérelmük, beosztásuk ügyeit találhatjuk itt, s a tágan értelmezett iroda külső munkatársainak, a jogtanácsadónak és a műszaki tanácsadónak, azaz egyházmegyei mérnöknek az iratait is ide iktatták. A hivatal személyzetének, működési rendjének jó forrásai még az egyházmegye schematismusai. A 20. sz-i iratok között vannak az érseki tanácsosok kinevezései is, nyilvánvalóan a címmel járó taxa fizetése, ügyintézése miatt.
Külön csomóban találhatók az 1951-ben, a Grősz-per kapcsán lefoglalt főpapi insigniák, iratok visszaszolgáltatásának, azonosításának aktái, továbbá az Állami Egyházügyi Hivatal engedélyei a kinevezésekhez és különféle nyomtatványok (szentkép, gyászjelentés, körlevél) megjelenéséhez.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1738, 1767-1992, 1,64 ifm 1860 előtt latin, utána magyar, de a latin még előfordul. (1738-1866, 0,08 ifm - 1867-1944, 0,53 ifm - 1945-1992, 1,03 ifm)
· Személyi iratok (kinevezések, fizetések, szabadságok stb.) 1872-1944, 0,11 ifm magyar, kevés latin.
· Római agentia (Agentia Romana) 1899-1943, 0,09 ifm magyar, latin, olasz
· Írógépek (vétel, javítás) 1923-1944, 0,05 ifm
· Műszaki tanácsadók, egyházmegyei mérnökök 1949-1992, 0,24 ifm magyar (Személyes iratok, útijelentések, elszámolások is. Thomas Antal, Mezős Mihály, Vándor Ferenc, Kováts Attila.)
· Papír, bélyegző, nyomtatvány 1945-1965, 0,12 ifm magyar

(vissza a lap elejére)

CANONICA VISITATIO ld. Visitatio Canonica alatt

CANTORES ld. Servitores Ecclesiae alatt

CAPELLANALIA 1782-1969, 0,18 ifm
Névváltozatok, rokonság: Informationes, Inf. de Cooperatoris, Assignatio, Dispositio, időnként plébániák neve
Keresőszavak: káplánok, segédlelkészek
Nyelv: latin, 1870-es évektől magyar
A sorozat ismertetése: A káplánok ügyeit tartalmazó sorozat a kápláni állomások szervezésével, dispositios, azaz áthelyezési kérdésekkel, panaszokkal, plébános-káplán vitákkal foglalkozó iratokat tartalmaz. Fontos témája a káplánok fizetése, anyagi helyzete, kötelező járandósága, segélyezése.
Az általános, elvi döntéseken, szabályozásokon túl konkrét esetek is előfordulnak. Az iktatás e téren nem következetes, hiszen hasonló konkrét esetek a plébániai iratok, s az egyes papok személyes iratai közé is kerülhettek. Az iratsorozat 1927-1946 között mintegy két évtizedre megszakadt, majd 1946-1969 között is csak néhány irat keletkezett.
Terjedelmi megoszlás: 1782-1866, 0,06 ifm - 1868-1927, 0,1 ifm - 1946-1969, 0,02 ifm

(vissza a lap elejére)

CAPITULUM 1734-1992, 1,29 ifm
Névváltozatok, rokonság: Kalocsai Főkáptalan, Metrop. Capitulum, Dignitates, Metropolitana
Keresőszavak: káptalan, Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan, Kalocsai Főkáptalan
Nyelv: latin, magyar (részletesebben ld. az alsorozatoknál)
A sorozat ismertetése: A török után újjáépülő egyházmegyében Patachich Gábor érsek kezdte meg az érseki tanácsadó testület, a káptalan újjászervezését. 1735-ben sikerült beszereznie a szükséges uralkodói és pápai engedélyeket, az első kanonokok beiktatása 1738-ban történt. A káptalan szervezete kb. fél évszázad alatt épült ki teljesen, de a kanonokok még ezután is sokáig az érseki pénztárból, fizetésből éltek, külön birtokadományt csak 1832-ben kapott a testület. A káptalan önálló jogi személyiséggel rendelkezett. Tagjai töltötték be az egyházmegye legfontosabb egyházkormányzati, hivatali beosztásait, 25 ezer holdon gazdálkodtak és az alapítványkezelő hivatal vezetése, az alapítványi tőkék kezelése révén az egyházmegye jótékonysági, tanulmányi, szociális, karitatív tevékenységét is irányították. 1739-től hiteleshelyi tevékenységet is folytattak, s mindezek révén szervesen beágyazódtak a környék, a régió életébe.
Az iratanyag 1734-től kezdődően tükrözi a szervezés nehézségeit. A káptalan életrendjén, feladatain túl megtalálhatók a bérezés, ellátás, káptalani házak stb. kérdései is, ami természetes dolog, ha figyelembe vesszük, hogy az érseki pénztárból éltek. Rendszeresen előfordultak a hiteles hellyel kapcsolatos iratok is.
A vegyes iratokon túl nagy mennyiségben maradtak fenn a kinevezések iratai. Ezek nemcsak a konkrét (kortól függően érseki vagy uralkodói) kinevező okiratokat tartalmazzák, hanem a káptalani, érseki javaslatokat is a megüresedett stallum betöltésére, illetve a kinevezés után a káptalan értesítését, a beiktatás előkészületeit, az eskütételt is.
Harmadik nagy egységként a javadalommal, vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyeket nevezhetjük. Ezek az iratok a birtokadomány, azaz 1832 előtt a fizetéssel, ellátással kapcsolatosak, később a szerződések, beruházások, kölcsönök esetében kért érseki jóváhagyásokat, anyagi beszámolókat tartalmazzák. Az iratok fele, kb. 0,08 ifm a káptalan 1832-34 közötti javadalmazásával kapcsolatos.
A sorozat irataitól függetlenül a káptalan önálló levéltárral is rendelkezett.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1734-1861, 0,20 ifm /1892-1992, 0,27 ifm latin, magyar csak a 20. sz-ban.
· Kanonoki kinevezések 1780-1944, 0,40 ifm latin, 1900-tól a meglévő kevés anyag magyar
· Tiszteletbeli kanonoki kinevezések 1755-1924, 0,10 ifm latin, kis részben magyar
· Vagyonkezelés, javadalom 1747-1847, 1860, 1873-1944, 0,32 ifm

(vissza a lap elejére)

CARITAS 1965-1992, 0,48 ifm
Névváltozatok, rokonság: Caritas Internationalis, Caritas Hungarica, Congrua, Püspökkari, Papi Nyugdíj, Központi Szeminárium, Hittudományi Akadémia
Keresőszavak: Europäischer Hilfsfonds, Kirche in Not Ostpriester Hilfe, Renovabis, Magyar Karitász, segélyek, karitatív tevékenység
Nyelv: magyar, kevés német
A sorozat ismertetése: A nemzetközi és a magyar karitász (Caritas Internationalis, Magyar Karitász) tevékenységével, segélyeivel kapcsolatos iratanyagot tartalmazza a sorozat. A Kath. Hilfswerk római és bécsi irodája 1972-ben Europäischer Hilfsfonds néven egyesült és a továbbiakban Bécsben működött. A Caritas Internationalis néven közismert szervezet lényegében osztrák és német egyházi segélyeket közvetített, és tevékenységében fontos szerepe volt 1971-ig Paulai Károlynak, majd az ő halála után Valentiny Géza lett a bécsi iroda vezetője. A Caritas segélyezettjei lehettek papok, ők általában nyugdíjkiegészítést, jövedelemkiegészítést vagy munkájuk megkönnyítésére autót kaptak, de az egyes plébániák, intézmények (egyházi iskolák, szemináriumok) is támogatáshoz juthattak pl. épületfelújítás, vagy ritkábban szociális segély címén.
Az iratok között ennek megfelelően legnagyobbrészt a segélyek küldésének, elosztásának, átvételének elismervényei, jegyzőkönyvei találhatók, s a beszámolók a pénz felhasználásáról. A tervszerű segélyezéshez természetesen előzetes felmérések, igénybejelentések is történtek. Kisebb részt az ügyintéző személyek és a szervezet változásainak aktái is megtalálhatók.
1990-ben, a rendszerváltás után alakult meg a Magyar Karitász és annak megfelelő egyházmegyei szervezete. Csekély terjedelmű iratanyagát a bejegyzéssel kapcsolatos iratok, továbbá az éves jelentések és pénzügyi beszámolók alkotják. Más újabb segélyszervek anyaga is ide került iktatásra, így pl. a Kirche in Not Ostpriester Hilfe (Königstein) és a Renovabis iratai is megtalálhatók.
További tagolódás, tételek:

· Caritas Internationalis (Nemzetközi Karitász) iratai 1965-1992, 0,44 ifm
· Magyar Karitász (Caritas Hungarica) iratai 1990-1992, 0,04 ifm

(vissza a lap elejére)

CIRCULARE 1739-1992, 0,87 ifm
Névváltozatok, rokonság: Circularis, Circulares, Litterae Circulares Indulgentiae, Litterae Encyclicae Quadragesimales, ld. még Árpád Rt., Cancellaria
Keresőszavak: körlevél, pecsétek
Nyelv: latin, 1870-es évektől részben magyar, 20. sz-tól túlnyomóan magyar
A sorozat ismertetése: A körlevél a plébániák és az egyházmegye központja közti információáramlás jellemző módjaként máig is az egyházkormányzat egyik hagyományos eszköze. Kezdetben a szó szoros értelmében körbeküldött levelet jelentett, amelyen megtalálhatók az egyes plébánosok aláírásai. Később nyomtatott formát kaptak, de igazán rendszeresen, egységes kivitelben csak a 19. sz. második felétől jelentek meg.
Változó volt a körlevelek "címzettje" is, készülhettek belső felhasználásra, a plébánosoknak, káplánoknak szánva, illetve a híveknek, ez utóbbiak közül az elsők Kollonich László érsek magyar nyelvű, nyomtatott körlevelei a hitoktatás fontosságáról és az egyházi parancsok betartásáról 1794-ből és 1796-ból. A levelek témája is egészen változatos lehetett, közigazgatási célzatútól (pl. himlőoltás) a lelkipásztori, tanító leveleken át egészen a pápai enciklikák kihirdetéséig. Gyakori volt a nagyböjti és újévi körlevelek kiadása. Előfordult más egyházmegyék leveleinek átvétele, utánnyomása, s a püspöki kar körleveleinek közlése is. A híveknek szóló tudósítások az egyházmegye nemzetiségeinek megfelelően több nyelven is megjelentek. Az aktuális hírek közlésén (pl. stóladíjszabás vagy a Szent László Társulat népszerűsítése) kívül bizonyos esetekben "kétirányúvá" vált a kapcsolat, és adatszolgáltatást, jelentést kértek a plébániáktól. Az iratok között épen megmaradt pl. 1916-ból a körlevélben bekért plébániai és iskolai pecsétek gyűjteménye az egyes helységek válaszleveleivel, pecsétlenyomataival.
A nyomdai ügyintézés iratai is megtalálhatóak, e téren átfedés tapasztalható az Árpád Rt. és a Cancellaria irataival. 1951-55 között az iratok sora megszakadt. A háború utáni iratok egyik jellegzetes részét adják a nyomtatáshoz szükséges engedélykérések, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága egyházügyi titkárának cenzúrázó iratai.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1739, 1780-1866, 0,13 ifm - 1867-1944, 0,28 ifm - 1945-1992, 0,46 ifm

(vissza a lap elejére)

COLLEGIUM GERMANICUM 1742-1950, 0,12 ifm
Névváltozatok, rokonság: Germanicum, Collegium Romanum Germanico-Hungaricum
Keresőszavak: papképzés, szeminárium
Nyelv: latin, majd az 1880-as évektől magyar, kevés német
A sorozat ismertetése: A római német-magyar intézet, a Germanicum nagy hagyományokkal rendelkezett a papképzés terén, és a magyar egyháznak is számos kiválóságot adott. Képzési rendje, fegyelme követendő példája volt a magyarországi szemináriumoknak, színvonalának köszönhetően a "germanista" megnevezés a magyar egyházban is fogalommá vált.
A kollégiummal, illetve a kiküldött növendékekkel kapcsolatos iratok alkotják a sorozatot. Értesítés a rektorok kinevezéséről; az intézményi átszervezésekről, költözésekről; a növendékek felvételével, tanulmányi eredményével, elbocsájtásával kapcsolatos iratok. Kalocsán arra törekedtek, hogy egy növendék az egyházmegyéből mindig legyen a Germanicumban. Érdekes részlet a germanisták 1935-ös, Kalocsán tartott találkozójának iratanyaga, melyben megtalálható az akkor élő és működő egykori germanisták névsora.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1742, 1778-1864, 0,03 ifm - 1867-1950, 0,09 ifm

(vissza a lap elejére)

COLLEGIUM OENIPONTANUM 1885-1947, 0,08 ifm
Névváltozatok, rokonság: Institutum Oenipontanum, Innsbruck
Keresőszavak: papképzés, szeminárium
Nyelv: magyar, német, latin
A sorozat ismertetése: Az innsbrucki egyetemre küldött teológus hallgatók ügyeivel kapcsolatos iratanyag alkotja a sorozatot. Elbocsájtásukat a hazai szemináriumból, költségeik fedezetét, segélyeik stb. ügyeit. Érdekesség, hogy a kiküldetés indoklásakor néha egészségi okokra is hivatkoztak: számítottak a jó fekvésű város gyógyító magaslati levegőjére. A kiküldött teológusok egyébként általában a jezsuita kollégiumban laktak.

(vissza a lap elejére)

CONCURSUS 1797-1992, 2,48 ifm
Névváltozatok, rokonság: Concursualia, Acta Concursualia
Keresőszavak: felvételi kérelmek, felvételi vizsgák, Kisszeminárium, Nagyszeminárium
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: Az egyházmegye papnövendékeinek felvételi iratanyagát tartalmazza a sorozat. Ez jelenti részben a beküldött jelentkezési anyagokat (önéletrajz, jellemzések, ajánlások), a felvételi vizsgák eredményét, s az érintett intézmények, szemináriumok értesítését a felvett személyekről. Mind a Nagyszeminárium, mind pedig a Kisszeminárium felvételi vizsgáit együttesen, ugyanazon a napon tartották, ennek köszönhetően ugyanaz a tárgyszó tartalmazza mindkét intézmény növendékeinek felvételi anyagát.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1797-1866, 0,13 ifm - 1867-1944, 1,89 ifm - 1945-1992, 0,46 ifm

(vissza a lap elejére)

CONFIRMATIO 1761-1992, 1,08 ifm
Névváltozatok, rokonság: Bérmálás, Itinerarium Confirmationale, Circulare
Keresőszavak: szentségek, paterna visitatio
Nyelv: magyar, 1880-as évek előtt latin, ritkán még utána is előfordul
A sorozat ismertetése: A bérmálás szentségének felvételével, kiszolgálásával kapcsolatos iratok alkotják a sorozatot. Az érsekek és segédpüspökeik tavaszi és szükség szerint őszi bérmakörutak során keresték fel az egyházmegye településeit. Ezek a bérmautak egyben a főpapi látogatásra (paterna visitatio) is alkalmat adtak. A lebonyolításhoz hozzátartozott az útvonal, a program megtervezése, az illetékes vendéglátók, plébánosok, polgármesterek, főispánok értesítése, bérmálási utasítások kiadása, melyben tájékoztatták az illetékeseket a szertartás rendjéről. Egy-egy bérmálás nagy ünnep volt a helység életében, csak néhány évente került rá sor, így általában ajándékok terén is történtek előkészületek: szentképek, rózsafüzérek, stb. készültek e célból.
A bérmautakról beszámolók készültek, pontos kimutatásokkal a bérmáltak számát illetően, s utólagos észrevételekben rögzítették a látogatás tapasztalatait, amelyekre esetleg válaszok is érkezhettek. Mindig nagy figyelemmel gondoskodtak az anyakönyvek elkészítéséről, a másodpéldányok begyűjtéséről és az eredeti könyvek hitelesítéséről. Az 1940-es évekből az iratok mellett pl. szentképmellékletek is előfordulnak.
Az 1960-as évektől itt is "évtizedes akták", amolyan alsorozat-kezdemények születtek tematikus bontás eredményeképpen: külön csomóban gyűjtötték a bérmálási utasításokat, az időbeosztással kapcsolatos, besorolást kérő leveleket, a bérmálási fakultás kérését a helynökök, irodaigazgatók számára (segédpüspökök híján ők voltak az érsekek segítői a bérmálásban).
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1761, 1763, 1784-1992, 0,97 ifm (1761-1866, 0,04 ifm - 1867-1944, 0,57 ifm - 1946-1992, 0,36 ifm)
· Anyakönyvezés (bérmálási anyakönyvek ügyei) 1930-1961, 0,11 ifm

(vissza a lap elejére)

CONGRUA 1885-1990, 1,95 ifm
Névváltozatok, rokonság: Kongrua, Congrua-ügy, Congrua és Párbér
Keresőszavak: jövedelemkiegészítés, papi fizetés, állami támogatás, korpótlék
Nyelv: magyar, kevés latin
A sorozat ismertetése: A lelkészi fizetések méltó megélhetést biztosító kiegészítését az ún. kongrua-ügyet Trefort Ágoston miniszter kezdeményezte a püspöki karnál 1885-ben. A cél a segélyre szorulók összeírása és az anyagi segítség forrásának meghatározása volt. A kezdődő tárgyalások 1887-ben uralkodói kinevezésre egy vegyes bizottság kezébe kerültek, amely főpapokból (Haynald Lajos, Schlauch Lőrinc, Samassa József ) valamint a központi kormányszervek képviselőiből állt. A vita egy országos és egységes felmérés lehetséges módjáról folyt, s a folyamatot jelentősen lassította, hogy állami részről a végleges rendezést bizonyos kérdések előzetes tisztázásához kötötték. Ilyen kérdések voltak a kegyúri viszony fenntartásának kérdése, az egyházközségi adók nemeinek tisztázása, rendezése, a stólajövedelmek egységesítése.
A háttérben mindvégig ott húzódott a nyíltan fel sem tett kérdés: milyen arányban részesedjék a mindenképpen szükséges lelkészi jövedelemkiegészítés fedezetéből az egyházi nagybirtok ill. az állami költségvetés?
A kongrua rendszerének kialakulásával a 20. sz-ban megjelennek a folyósítások és elszámolások iratai. A támogatást igénylőket nyilvántartották, a plébániák jövedelmeit, a szükséges segélyek mértékének megállapításához időről-időre újra felmérték. A 20-30-as évekből számos ilyen felmérő ív ránk maradt, hasonlóképpen 1946-ból is. Többféle címen is folyósítottak támogatást, létezett lelkészi korpótlék és családi támogatás is. Az érsekség általában a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériummal levelezett kongrua-ügyekben.
A második világháború után, a szocialista Magyarországon is megmaradt az állami segély a lelkészi fizetéseknél, bár eredetileg a támogatás fokozatos leépítését ígérték, végül mégis nagyjából őrizte értékét. Az állami támogatás felhasználásának egyik kikötése volt ekkoriban, hogy a lelkészkedő papság személyi költségeit fedezzék belőle elsősorban. Az 1960-as évektől itt is évtizedes akták találhatók, külön csomókban a kongrua elszámolásokkal, a további folyósítás ügyeivel vagy a kongrua lemondásokkal, ez utóbbiak főleg halálesetek miatt történtek.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1885-1944, 1,03 ifm - 1945-1990, 0,92 ifm

(vissza a lap elejére)

CONSISTORIUM Anyagát ld. a Tribunal tárgyszó alatt.

CONVERSIO 1735-1992, 1,00 ifm
Névváltozatok, rokonság: Consignatio, Facultas, de Apostatis, Haeresis, Conversio + településnév együttesen gyakran előfordul, ld. még Baptismus
Keresőszavak: áttérés, vallásváltoztatás, másvallásúak, megtértek anyakönyve
Nyelv: magyar, 1870-es évek előtt latin
A sorozat ismertetése: Az áttéréssel, vallásváltoztatással kapcsolatos iratokat tartalmazza a sorozat. Túlnyomórészt természetesen a katolikus hitre térők iratait, de a katolikus hitet elhagyókról is olvashatunk. Az áttérés feltételeit, módját időről-időre szabályozták, különféle engedélyekhez kötötték, s az áttérők listáiról rendszeresen jelentések is készültek. Ezeket a jelentésket egyébként a polgári hatóságok, a közigazgatás (helytartótanács, később VKM) is bekérte. A jelentések mellékleteként az iratok között egész "anyakönyvek" maradtak fenn (Syllabus Conversorum 1748, Protocollum Conversorum 1784 címen), melyek pl. a származási hely közlésével értékes adatokat nyújtanak a lakosság vándorlásáról, betelepüléséről. A sorozat témája érintette a vegyesházasságokat is, a gyermekek vallásának megítélése révén, amely gyakran okozott konfliktust, problémát. Míg a 18. sz. második felében a protestánsok és evangélikusok, addig a 19. sz. első felében mintha a görögkeleti áttérők iratai lennének túlsúlyban. Egyre rendszeresebben készült el a Tabella Convertitarum, az áttértek éves egyházmegyei listája, s a 19. sz. végétől egyre "személyesebb" az iratanyag, megjelennek a plébánosok, vagy maguk az érintett személyek kérelmei, a számukra adott válaszok, engedélyek, továbbá a hitvallások szövegei.
Az 1870-es évektől néhány zsidó áttérés iratai is megtalálhatók, mivel azonban ezek az esetek kereszteléssel jártak, inkább a Baptismus tárgyszó alatt kerültek iktatásra.
A századfordulótól a nazarénusok is feltűnnek az áttértek között. Az aktákon ekkor már a személyek nevei is rajta vannak, terjedelmes névmutatót lehetne készíteni az anyagból. (Az iratok kétharmadát egyébként a 20. sz-i rész adja.) Az 1960-70-es évektől az iratcsomókat inkább településenként alakították ki, és ezen belül találhatók meg a személyek.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1735, 1748-49, 1759, 1766-1866, 0,24 ifm - 1867-1944, 0,53 ifm - 1945-1992, 0,23 ifm

(vissza a lap elejére)

CULTUS DIVINUS 1747-1992, 1,94 ifm
Névváltozatok, rokonság: Circulares, Diversa, Cultus Divinus Occasionatiae, Casus Violationis Festorum, Sanctificatio Festorum, Specificatio Festorum ld. még Cultus Sanctorum
Keresőszavak: istentisztelet, zsolozsma, liturgia, szertartások, ünnepek rendje, szentségek, ünnepszegés, egyházi zene, Jézus Szíve tisztelete, magyar ünnepek, nagyheti szertartások, lectionarium, misekánon, Proprium Hungariae
Nyelv: latin, magyar, kevés német (részletesebben ld. a tételeknél)
A sorozat ismertetése: Az istentiszteletek, zsolozsmák rendje; a liturgikus tárgyak, ruhák használata, viselése; a liturgia nyelvének kérdései alkotják a sorozat iratait. Ide tartozik természetesen a Rómában meghatározott ünneprend, a római naptár változásai, de az olyan aprólékos, mindennapos kérdések is, mint pl. szükséges-e a keresztelőkút megáldása Pünkösd vigiliáján, szabad-e rádiós istentiszteleti közvetítést hallgatni a vendéglőkben, vagy éppen a keresztelés és utolsó kenet népnyelven történő feladásának, a harangozás rendjének engedélyezése.
Az iratok jelentős része kötődik alkalmi eseményekhez, pl. háború alatti imák elrendelése, búcsújárás betiltása járvány miatt, vasárnapi misék idejének módosítása a képviselőválasztások miatt stb. Az ünnepek jellegzetes csokrát alkotják az uralkodócsaláddal kapcsolatos események (születés, házasság, koronázás, névnap, születésnap), de történelmünk jeles eseményei (Budavár visszafoglalásának 200. évfordulója), nagy személyiségek halála (pl. Deák Ferencé) kapcsán is elrendeltek megemlékező miséket, imákat, könyörgéseket.
A plébániákkal történő levelezésen túl jelentős rész a témával kapcsolatos egyházmegyés "adminisztráció", mikor ki misézzen, ki helyettesítse, képviselje a főpásztort, jelentések Rómának a litániákról, imák, énekek engedélyeztetése.
A liturgia megújításával, a nemzeti nyelv használatának bevezetésével sok munkát adott a II. Vatikáni Zsinat e téren, jelzi ezt az iratok megszaporodó mennyisége is. Megkezdődött a misekánon, az olvasmányok, könyörgések magyar nyelvű fordítása; a fordítás véleményezése; az új könyvek nyomtatása; útmutatók, magyarázatok készítése. Az 1960-80-as évek iratai így újabb tételekre bomlottak: magyar szentek, egyházi zene, nagyheti szertartások, úrnapi körmenet, lectionarium, misekánon, zsolozsma, egyházmegyei liturgikus bizottság.
A sorozat átfedésben van némiképp a Cultus Sanctorum, azaz a szentek tiszteletének, kultuszának anyagával, hiszen a két téma precíz elválasztása szinte lehetetlen.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1781-1992, 1,11 ifm latin, 1870-től magyar és latin, 1930-tól magyar
· Vasárnapok és ünnepek 1747-1928, 0,11 ifm latin, kevés magyar 1900 után (magyar ünnepek, római naptár változásai, ünnepek redukciója, jelentések az ünnepek tartásáról)
· Ünnepszegések 1767-1853, 0,10 ifm latin (plébániai jelentések, érseki válaszok az ünnepszegések, vasárnapi munkák, böjt megtörése esetén, esetleges közigazgatási eljárások)
· Jézus Szíve tisztelete 1766, 1816, 1856, 1871-1950, 0,05 ifm latin, 1920-tól kevés magyar (Nagyrészt jelentések a Jézus Szíve ünnepségekről 1899-ből, 1898-ból a litánia engedélyezett magyar nyelvű szövege.)
· Magyar szentek ünnepei (Proprium Hungariae) 1960-1965, 0,05 ifm magyar (A zsinattal kapcsolatosan a magyar ünnepek alkalmával mondandó zsolozsma, olvasmányok, könyörgések szerkesztése.)
· Egyházi zene (Cantus ecclesiasticus) 1904-1944, 1967-1985, 0,16 ifm magyar (Népénektár, misepartitúrák.)
· Nagyheti szertartások 1950-1965, 0,05 ifm magyar
· Istentiszteleti adatok 1952-1953, 1961. 0,13 ifm magyar (Látogatottság, miserend, egyházmegyés jelentések plébániánként.)
· Lectionarium szerkesztése 1966-1980, 0,03 ifm magyar
· Misekánon 1967-1979, 0,04 ifm magyar
· Zsolozsma 1960-1986, 0,11 ifm magyar (Szövegének fordítása, javításai.)

(vissza a lap elejére)

CULTUS SANCTORUM 1733-1992, 0,92 ifm
Névváltozatok, rokonság: Circulares, Indulgentia, Reliquiae, Máriagyűd, Preces Occasionatiae, Peregrinatio Spiritualis, ld. még Cultus Divinus
Keresőszavak: szentek tisztelete, Mária tisztelet, ereklyék, kegyhelyek, Máriagyűd, Assumptio dogma, csodák jelentése
Nyelv: latin, magyar (részletesebben ld. a tételeknél)
A sorozat ismertetése: A sorozat a szentek, és külön kiemelhetően Szűz Mária tiszteletével kapcsolatos iratokat tartalmazza. A Cultus Divinus irataihoz hasonlóan megtalálhatók az egyházi naptárba történő felvétel; a szentekkel kapcsolatos könyörgések, zsolozsmák, imák engedélyezései; továbbá a velük kapcsolatos búcsúk; a boldoggá és szentté nyilvánítási eljárások kezdeményezése. A kultusz természetesen gyakran tárgyiasult is az idők során, így aztán előfordulnak szobrok, festmények állításával, készítésével, ereklyék, oltárkövek adományozásával, vagy éppen mellképek hordozásával kapcsolatos iratok is.
A szentek közül kiemelhető Mária és Szent István király személye, az ő tiszteletükkel, annak különféle megnyilvánulásával (pl. rózsafüzér, litániák, szent jobb tisztelete) bőségesen foglalkozik az iratanyag. Megtalálhatók a szeplőtelen fogantatás és az assumptio dogmájának iratai, Szent István és Szent László kanonizációjának 800. és 700. évfordulós ünnepségei (1880, 1892), Asztrik apát, első kalocsai érsek, valamint Hám János, Apor Vilmos, Tóth Tihamér boldoggáavatási eljárásának kérelmei.
A sorozat ereklyékkel, kegyhelyekkel kapcsolatos alsorozata tartalmazza az egyházmegyében történő csodák jelentéseit, szent kutak, természetfeletti jelenségek észlelését, vizsgálatát. A máriagyűdi kegyhely iratai egyrészt tartalmazzák a zarándoklatok szervezésének iratait, másrészt a kegyhely és környékének felújításával kapcsolatosak. A Mária-tiszteletről külön egyházmegyei adatgyűjtés is történt, egy tervezett Mária enciklopédia számára.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1737-1992, 0,71 ifm latin, 1880-tól vegyesen magyar és latin, 1930-tól túlnyomórészt magyar (1737-1866, 0,10 ifm - 1871-1944, 0,31 ifm - 1945-1992, 0,3 ifm)
· Reliquiae (Ereklyék, kegyhelyek) 1733-1927, 1950. 0,06 ifm latin, kevés magyar (A Szent Kereszt, szentek és mártírok ereklyéinek beszerzése, hitelesítése, átadása az egyházmegye templomainak, tiszteletük engedélyezése, ill. a velük kapcsolatos csodák jelentései.)
· Máriagyűdi kegyhely 1927-1940, 0,06 ifm magyar (Zarándoklatok iratai, a kegytemplom és környéke felújítása.)
· Assumptio dogma (Szűz Mária mennybevétele) 1929-1951, 0,04 ifm magyar, latin (A dogma kérelme, aláírásgyűjtéstől egészen a kimondásáig, új miseszövegek szerkesztése, liturgikus tanács összehívása az ügyben.)
· Mária enciklopédia 1951-1952, 0,05 ifm magyar (A plébániák jelentése és az egyházmegye összegző jelentése a Mária-tisztelet formáiról egy országos kötet készítéséhez.)

(vissza a lap elejére)

CSILLAGDA ld. Haynald-Observatorium

DECIMALITAS, SEDECIMA 1733-1950, 0,26 ifm
Névváltozatok, rokonság: (utólagos gyűjtőszóval: papi tized)
Keresőszavak: egyházi jövedelmek, papi tized
Nyelv: latin, kevés magyar
A sorozat ismertetése: A sorozat feudális kori iratai az egyházi tized ügyeivel, pontosabban a sedecima (plébániát illető) jövedelmével kapcsolatosak: egyes esetekben és általában is születtek erről iránymutatások, rendelkezések. A tized elvesztése után 1854-től a sedecima kártalanításának kérdése került előtérbe, alapos felméréseket, tervezeteket, az egész egyházmegyére kiterjedő összeírásokat készítettek ennek érdekében. A polgári korban változott a decimalitas fogalma: immár a plébániák jövedelmének tizedét jelentette, amelyet a papi nyugdíjintézeti és papnöveldei pénztárakba fizettek be, ez időtől fogva tehát amolyan jövedelmi adót jelentett, amely az egyházi javadalmakat és hagyatékokat is terhelte. Végül a 20. században, 1923 után a VKM fizetett sedecima-kárpótlást papi tized járadék címén, amelyet az Érseki Hivatal osztott el. Ekkoriban jelent meg a decimalitas következetesen iktatott tárgyszóként, és részben az állam által fizetett járulékot, részben pedig az egyházi kinevezésekkor, javadalmak elnyerésekor fizetendő egyházmegyei "adófajtát" értettek alatta. Ez pl. egy-egy kanonoki kinevezés alkalmával az éves jövedelem 3 %-a volt, amelyet a papi nyugdíjalapba, ill. a szeminárium pénztárába kellett befizetni, és szegényebb plébániákat is segélyeztek ezekből a jövedelmekből.
További tagolódás, tételek:

· Sedecima-járadékok 1733-1846, 0,08 ifm
· Sedecima-kártalanítás 1854, 1863-66, 1876-92. 0,13 ifm
· Decimalitas 1899, 1908, 1923-1950, 0,05 ifm

(vissza a lap elejére)

DIGNITATES, DISTINCTIONES 1735-1992, 0,78 ifm
Keresőszavak: címek, rangok, méltóságok, kinevezések
Nyelv: latin, 1880-tól nagyrészt magyar
A sorozat ismertetése: Tulajdonképpen két tartalmában nehezen elkülöníthető tárgyszó anyagából alkottuk sorozatunkat. Dignitates címszóval illették eredendően a pápai és királyi kitüntetésekkel kapcsolatos iratanyagot. A jóval később megalkotott Distinctiones tárgyszó alá iktatták az alacsonyabb, egyházmegyés hatáskörön belüli (érseki tanácsosi, címzetes főesperesi stb.), illetve közigazgatási, miniszteriális fórumok kitüntetéseit. Az elválasztás (mármint a királytól és pápától eredő méltóságok külön kezelése) logikus lehetett volna, a valóságban azonban nem működött. Az 1890-es évektől használatba vett Distictiones tárgyszó hamarosan dominált, az apáti és préposti kinevezéseken kívül lényegében átvette a Dignitates anyagát. A megkülönböztetés egyébként is nehézzé vált volna, ha figyelembe vesszük a főkegyúri jog terén 1918 és 1945 után bekövetkezett változásokat.
Kis egyszerűsítéssel úgy is fogalmazhatunk, hogy a különféle rangok és címek adományozásával kapcsolatos iratokat 1890 előtt Dignitates címen iktatták, azután pedig Distinctiones alatt, kivéve egy-két fenntartott ügyet (ezek lettek volna az apáti és préposti kinevezések), de itt is voltak következetlenségek. A fentiek alapján döntöttünk úgy, hogy külön alsorozatokként, de mégis egyetlen sorozatot alkotunk a két címszóból.
A kinevezési, adományozási iratok mellett természetesen megtalálhatók a jelölések (s az ezzel kapcsolatos személyes iratok, méltatások és jellemzések), a köszönőlevelek is, a kinevezések kapcsán fizetett taxák befizetésének igazolásai, apáti áldások és eskütételek stb. Egy-egy középkorban létezett apátság apáti címének elnyerése nem minden esetben jelentett puszta címet, komoly jövedelemmel is járhatott, s így alkalmas lehetett lelkészi állomáshellyel nem rendelkező, pl. szellemi, kutató munkát folytató, vagy egyesületi tevékenységet szervező papok függetlenítésére, egzisztenciájuk megteremtésére. Bizonyos értelemben tehát országos szinten "politizáltak" ezekkel a királyi, pontosabban főkegyúri adományokkal.
Az egyházmegye területén régen létezett apáti, préposti címek adományozása elméleti kérdéseket is fölvetett, fölmerült az igazolhatóság, történeti hitelesség igénye. Okleveles kutatások során próbálták meg egy-egy méltóság létjogosultságát alátámasztani vagy éppen megcáfolni. Utoljára Udvardy József végzett hasonló elemzéseket, s készített egy összegző tanulmányt e kérdésben.
További tagolódás, tételek:

· Dignitates 1735-1992, 0,49 ifm
· Distinctiones 1892-1992, 0,29 ifm

(vissza a lap elejére)

DIMISSIO SACERDOTUM 1734-1992, 0,23 ifm
Névváltozatok, rokonság: Receptio Sacerdotum, (Személynevek alatt is iktatták, ld. perszonális iratok.)
Keresőszavak: papok elbocsájtása, befogadása, excardinatio, incardinatio
Nyelv: 1866-ig latin, 1920-tól magyar és latin
A sorozat ismertetése: A papi személyek felszentelésükkel egy-egy egyházmegye vagy szerzetesrend keretei közt nyernek alkalmazást, s ezen intézmények elöljárói (püspökök, szerzetesi elöljárók) joghatósága alá tartoznak. Egyházmegyék és működési területek váltása csak az elöljárók engedélyével, azaz elbocsájtásukkal, illetve befogadásukkal történhet. A kalocsai egyházmegyével kapcsolatos elbocsájtások és befogadások (excardinatio, incardinatio) iratait tartalmazza a sorozat.
A távozásoknak és érkezéseknek sok oka lehetett. Egy-egy új érsek pl. általában hozott magával "kipróbált", megszokott munkatársakat, titkárt, segédszemélyzetet. Néhány egyházmegyés pap más egyházmegye területén lévő szemináriumba, egyetemre került tanárnak, de a háttérben állhatott akár fegyelmi ügy is.
1951 után külön gondot okozott a feloszlatott szerzetesrendek papjainak átvétele, elhelyezése a megszabott keretszámok miatt. Megjelentek a külföldre távozó személyek iratai, elbocsájtásai is, s a kényszeráthelyzések hátterében gyakran az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) állt. Egész kis személyes iratkötegek születtek, a perszonális levéltár anyagához hasonlóan, az egész életút dokumentumait begyűjtve.
A sorozatban feltűnő az 1866-1920 közötti hiány. Oka feltehetően az, hogy az egyes személyek nevére iktatva, a perszonális levéltárba kerültek ezek az iratok. Egyébként a közelmúltból, az 1980-as évekből is hiányoznak az iratok, valószínűleg szintén nem iratvesztésről, hanem inkább iktatási sajátosságról van szó.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1734-1817, 1847-1866, 0,02 ifm - 1920-1944, 0,06 ifm - 1945-1992, 0,15 ifm

(vissza a lap elejére)

DIRECTORIUM 1840-1992, 0,56 ifm
Névváltozatok, rokonság: Direktórium, Assignatio, Cultus Divinus, Directorium és Schematismus, ld. még Árpád Rt., Cancellaria
Keresőszavak: liturgikus naptár
Nyelv: nagyrészt magyar, 1870 előtt latin
A sorozat ismertetése: Az évenként megjelenő egyházi naptár, a direktórium szerkesztésével, kiadásával, elosztásával kapcsolatos iratokat tartalmazza a sorozat, melynek anyaga nagyrészt 20. századi. Megtalálhatjuk a szükséges római engedélyek beszerzését, javaslatokat a kiadvány szerkezetére, tartalmára, az egyes plébániák, papok igényléseit majd a kész könyvek átvételét, elosztását, az áruk beküldését. A nyomdai kivetelezés ügyében átfedés tapasztalható az Árpád Rt. és a Cancellaria tárgyszavak iratanyagával. Az 1950-es évektől a nyomtatáshoz, a példányszámok meghatározásához ki kellett kérni az AEH engedélyét.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1841-1866, 0,02 ifm - 1881-1943, 0,12 ifm - 1945-1992, 0,42 ifm

(vissza a lap elejére)

DISCIPLINA CLERI 1751-1992, 0,88 ifm
Névváltozatok, rokonság: Circulare, Generalia de Archidioecesis, ld. még Schematismus
Keresőszavak: papi fegyelem, -magatartás
Nyelv: 1870 előtt latin, majd magyar és latin vegyesen, 1900-tól nagyrészt magyar
A sorozat ismertetése: A papság fegyelmi ügyei, magatartása, erkölcse képezi a sorozat tárgyát. Fürdőzési szokásoktól, haj- és ruhaviselettől kezdve ide tartozott a világi hatóságokkal szemben tanúsított magaviselet, egyházi személyek kihallgatásának, tanúságának kérdése, egyházi és világi bíróságok hatáskörének ütközése stb. Részletes útmutatások, ajánlások születtek a papság számára az utazás módjáról, szolgálók alkalmazásáról, árvák örökbefogadásáról, kölcsönök felvételéről, káplán és plébános viszonyáról.
Megtalálhatjuk a fegyelmi vétségek miatt felfüggesztett papok ítéleteinek ismertetését is, s ezeket nemcsak az egyházmegyék határain belül tették közzé, hanem az egész országban körözték. Az 1840-es évektől egyre több a konkrét személyt érintő irat, majd a század végétől megjelennek a papi egyesületek, mozgalmak iratai is. 1912, 1941, 1951-ből fennmaradtak a papság személyi adatgyűjtő ívei, melyeket schematismus szerkesztése céljából, illetve központi utasításra (1951-ben az ÁEH számára) vettek fel. Az 1950-es évek jellegzetes anyaga után (papi igazolványok, munkakönyvek, disszidensek névsora, a papság államesküje) az 1970-es éveket követően újra megjelennek a papi lelkiségi mozgalmak, a különféle irányzatok dokumentációi (felszabadítás teológiája, békepapság, bulányisták, cölibátus-kérdés), és a papságról készített statisztikai jelentések.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1751-1992, 0,65 ifm (1751-1858, 0,07 ifm - 1870-1944, 0,12 ifm - 1945-1992, 0,46 ifm)
· Papság igazolása 1945-1949, 0,08 ifm (Az igazoló eljárásokkal kapcsolatos akták.)
· A papság személyi adatai 1951. 0,10 ifm (Az ÁEH számára készült.)
· Papság államesküje 1956-1958, 0,05 ifm (Nyilatkozatok az eskütételről személyenként, egyházmegyei jelentés az ÁEH-nak.)

(vissza a lap elejére)

DISCIPLINA FIDELIUM 1739-1992, 0,74 ifm
Névváltozatok, rokonság: Generalia de Archidioecesis, Relationes, Disciplina Populi, Mores Populi, ld. még Cultus Divinus
Keresőszavak: hívek fegyelme, magaviselete, szokásai, erkölcsei, ünnepszegés, cigánypasztoráció, szekták, abortusz
Nyelv: latin, 1910-től magyar
A sorozat ismertetése: A papságéhoz hasonlóan a hívek fegyelmével, szokásaival és erkölcseivel kapcsolatos iratsorozatot is létrehoztak. A témák sora itt is egészen változatos: farsangi mulatságok keretei, játékai, énekei; szitkozódások büntetése; párbajok, lányterhességek jelentése; teendők ágyassági viszonyból születő gyermekek esetében; böjti fegyelem, húsvéti gyónás, ünnepek megszegése; halászat és egyéb tevékenységek lehetősége az ünnepnapokon stb. Külön csomóban találhatók az egyházmegyében előforduló remeték iratai 1761-1782 között. A feudális kor végeztével az iratok sora 1865-tel megszakad, majd 1891-1936 közötti iratok mennyisége is csekély, azok sem lettek "szabályosan" iktatva, hanem más tárgyszavak alól, javítással, ceruzás áthúzásokkal-átírásokkal áthozva. A tárgyszó alkalmazása az iktatásban tehát csak 1945 után volt következetes, az iratok terjedelmének zöme is ebből a korból származik.
A modern korban megjelennek a laikus munkatársak képzésének, a civil egyesületeknek, a cigánypasztorációnak, magzatvédelemnek az iratai. A témák sokoldalúságát jelzik pl. a "nyugaton elhalt magyarok" jegyzékei 1947-1950 között. A környezetvédelem is előfordul, mint a teremtett világ megőrzésének feladata, felmerül a szektakérdés, a szentségek kiszolgálásának egységességével kapcsolatos igények stb. A II. Vatikáni Zsinat kiemelte a világi hívek felelősségét, feladatait Isten népének, az egyháznak életében. Az ösztönző hatás a hívek feladatival kapcsolatos iratanyag terjedelmének növekedéséből is érezhető, különösen a rendszerváltás után.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1739, 1752, 1767-1865, 0,18 ifm - 1891-1936, 0,02 ifm - 1945-1992, 0,54 ifm

(vissza a lap elejére)

DISPOSITIO 1815-1992, 0,89 ifm
Névváltozatok, rokonság: Dispositiones, Capellani Disponuntur, Cooperatores Disponuntur, Translocationes Capellanorum, Mutationes in Archi-Dioecesis ld. még nevek, helységnevek alatt is iktatva a peszonáliában és plébániai iratoknál is.
Keresőszavak: áthelyezés, szolgálati beosztás, személyi változások
Nyelv: latin, 1870-től vegyesen latin és magyar, 1900-tól túlnyomórészt magyar (ld. még a tételeknél)
A sorozat ismertetése: Az egyházmegyés papság szolgálati beosztását és annak változásait tartalmazza a sorozat. Ezen belül elsősorban az újmisések, káplánok, adminisztrátorok (azaz plébánoshelyettesek) áthelyezését, hiszen a plébánosok kinevezése kegyúri jogokat is érintett, javadalommal járt, s ennek kiterjedt levelezését az egyes plébániák iratain belül találhatjuk meg. A sorozat anyaga igazából az 1850-es évektől rendszeres, korábbról alig néhány irat található. A káplánok áthelyezése sokkal "egyszerűbb" volt, az érsek saját hatáskörén belül - ráadásul anyagi következmények nélkül -, bármikor megtehette, nem csoda tehát, hogy jóval gyakrabban került rá sor. Egy egyházmegyei archontológia elkészítésének kétségtelenül fontos forrása az anyag, de az említett időbeli és tárgyi megszorításokkal: 1850-től, és elsősorban a káplánokra nézve alapos a forrás. 1945 után már előfordulnak plébánosi áthelyezések is, ez a jogi helyzet változásának, a kegyuraság eltűnésének és a javadalmak megszűntének tudható be.
Az iratok között megtalálhatók az áthelyezések fogalmazványai, az érintett személyek (elsősorban az áthelyezettek, azután plébánosaik) értesítése a döntésről, illetve ezt megelőzően néhány esetben a plébánosok káplánt igénylő levelei, maguk a káplánok áthelyezési kérelmei, esetleg a közösség panaszai, kérései. Bár zömmel személyekhez és településekhez köthetők az iratok, előfordul néhány táblázat, az egész egyházmegye lelkipásztori ellátását átfogó tervezet is. Az áthelyezésekkel kapcsolatban néha helynöki, káptalani véleményt is kért az érsek, elsősorban a problémás esetekben.
Az egyházmegye papságát és a híveket általában körlevél útján értesítették a változásokról, e körlevéli fogalmazványok is részét alkotják az iratsorozatnak.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1815-1992, 0,76 ifm latin, 1870-től latin és magyar, 1900-tól főleg magyar (1815-1866, 0,07 ifm - 1867-1944, 0,53 ifm - 1945-1992, 0,16 ifm)
· Az áthelyezések körlevéli közlései 1880-1947, 1955-1987, 0,13 ifm latin, 1955-től magyar

(vissza a lap elejére)

DISTINCTIONES Ld. Dignitates tárgyszóval együtt.

DISTRICTUALIA, VICEARCHIDIACONALIA 1748-1992, 1,57 ifm
Névváltozatok, rokonság: Visitatio Districtualis, Relationes de Visita Vice-Archi-Diaconali, Reflexiones de Visitatione Districtuali, Notarialia, Notarius Districtus, Districtus + helynév, ld. még Informationes, Acta Congregationum és a plébániák vizitációs aktáit is.
Keresőszavak: esperes, főesperes, espereskerület, esperesi látogatás, esperesi jelentés, esperesi kinevezés Nyelv: latin, 1900-tól magyar (ld. még a tételeknél)
A sorozat ismertetése: Az főegyházmegye kormányzatának fontos "igazgatási egységei" voltak az espereskerületek. Az egyházmegye területe három főesperességre, és azon belül számos esperességre oszlott. Határaik, számuk, beosztásuk az idők során többször is változott, funkciójuk viszont állandó maradt. Az esperesek rendszeresen látogatták a területükhöz tartozó plébániákat, tapasztalataikat jelentésekben összegezték. Odafigyeltek a főpásztori utasítások végrehajtására, begyűjtötték a központ által kért információkat, első fokon ellenőrizték, véleményezték a számadásokat, stb. Összefogták a kerületi papság közös munkáját, pl. a korónák hagyományos találkozásain vagy akár iskolai téren, az egyházi iskolák látogatásával, tanfelügyelői munkájukkal. Szerteágazó tevékenységüket természetesen nem képes összefogni ez az egyetlen sorozat, megtalálhatók nyomai a plébániai, iskolai iratok között éppúgy, mint más egyházkormányzati tárgyszavak anyagában. Jelen sorozatunkat két tárgyszóként is itatták, az 1890-es évekig Districtus + helynév, utána 1950-ig Vicearchidiaconalia, majd végül Districtualia címen szerepelt, az iratanyag azonban láthatóan folytonos, csupán az esperesek személyéről (vicearchidiaconus) az espereskerületre (districtus) helyeződött a hangsúly.
A sorozat iratai egyrészt az esperesek kinevezésével, munkájuk, feladataik szabályozásával kapcsolatos. Megtalálhatók itt a szabályzatokon túl az utazásaik költségeinek elszámolásai, illetményük iratai is. A kinevezések pedig nemcsak esperesi kinevezéseket jelentenek, a feladatok sokasodásával helyettes espereseket, kerületi jegyzőket is kineveztek. A vegyes iratok tartalmazzák az espereskerületek beosztásának változásait is.
Terjedelmében is jelentős része a sorozatnak az esperesi látogatások anyaga. A kerületekről írt összegző jelentések találhatók itt sokféle témában (jelentések káplánokról, plébániákról, számadásokról, egyesületekről stb.), az egyes plébániák külön készített visitatiós aktái viszont a plébániai anyagokhoz kerültek. 1867-1944 között a korábbiakhoz képest jelentősen megfogyatkozott e jelentések tömege, ennek fő oka, hogy az 1850-es évek közepétől az esperesek által kerületük papságáról készített, Informationes de Curatis, Informationes tabellaris címet viselő táblázatos jelentések külön tárgyszó, az Informationes alatt gyarapodtak. Elsősorban tehát az egyedi, szöveges jelentések, ill. a Tabellaris relatio de visitatione vice-archi-diaconalis c. jelentések maradtak itt.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1748-1992, 0,94 ifm latin, 1880-tól latin és magyar, 1900-tól nagyrészt magyar. (1748-1865, 0,18 ifm - 1869-1944, 0,29 ifm - 1945-1992, 0,47 ifm)
· Jelentések esperesi látogatásokról 1766-1961, 0,63 ifm latin, kevés magyar csak az 1940-es évektől. (1766-1863, 0,29 ifm - 1867-1943, 0,13 ifm - 1944-1961, 0,21 ifm)

(vissza a lap elejére)

DIVERSA 1880-1992, 1,38 ifm
Névváltozatok, rokonság: Generalia de Archidioecesis
Keresőszavak: különfélék, rádió, Tomori szobor, ünnepélyek, kiállítások, politika, külföldi pasztoráció, plébániai pecsétek
Nyelv: magyar, kevés latin és német
A sorozat ismertetése: A latin tárgyszót magyarul talán különféléknek lehetne fordítani. Valójában az iktatási rendszer kereteit meghaladó, annak tárgyszavai közé be nem sorolható ügyek alkotják a sorozatot. Ennél közelebbi, jellegzetesebb meghatározást viszont nehéz adni, éppen az ide tartozó iratok sokfélesége miatt. Harangfelfüggesztési módszerektől kezdve a selyemfonó munkásainak helyzetén át egészen az árvízkárosultak megsegítéséig vagy éppen a Vatikáni Magyarországi Okirattár kiadásáig, kolera ellen használatos receptekig szinte minden megtalálható. Ha mégis valamiféle csoportosítást szeretnénk tenni, ki kell emelni a szoboravatások, emlékünnepélyek, versenyek (pl. újvidéki repülőverseny 1913-ból) kapcsán egybegyűlt iratanyagot, ezt viszonylag rendszeresen ide iktatták. Témájában talán ide kapcsolható még a főpapi portrék festésével, ajándékozásával kapcsolatos anyag, pl. Haynald Lajos portréjának ajándékozása az Erdélyi Katholikus Státus részére 1896-ban.
Van egy politikai jellegű vonulata is az iratoknak. Képviselőválasztási korteskedésről, pestmegyei alispáni szék betöltéséről, közgyűlések tárgysorozatáról is olvashatunk, és tágabb értelemben bőven találhatók még közérdekű, közhasznú iratok, pl. csalók hírének körözéséről, gyermekek nyaraltatásáról, akadémiai igazgatótanácsi ülésről, párizsi világkiállításra és más kiállításokra kölcsönzött anyagokról.
Az egyházkormányzathoz közelebb eső témák is előfordulnak, pl. anyakönyvi adatok bekérése, ezzel kapcsolatban vallási adatok szolgáltatása a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH); jelentések a szórványmagyarság pasztorációjáról (Amerikában, Moldvában vagy akár a kikötőkben); üdvözletek főpapi beiktatások, jubileumok alkalmából; adatgyűjtés plébániákról (pl. a Csanádi Egyházmegye plébániai pecsétjeinek lenyomatai megvannak 1911-ből).
Erősen jelen van a helytörténet, az érsekség Kalocsához fűződő kapcsolata, részben a már említett programok, ünnepélyek révén, de ezenkívül megtalálhatók pl. egy tervezett Kalocsai útmutató (értsd útikönyv) iratai 1935-ből, a város és benne az érsekség intézményeinek bemutatásával, beleértve uradalmát (ménesét, marhatenyésztését, komló-, szőlő- és gabonatermesztését) is. 1938-ból származnak a város régi pecsétjének iratai, melyet Kujáni Ferenc kanonok vett meg 32 pengőért a városi múzeum számára.
Az idők során változott, hogy mennyire éltek a Diversa iktatási lehetőségével, és mennyire értelmezték tágan a többi tárgyszót, hiszen ha belegondolunk, az ismertetett iratok jó részét besorolhatták volna az Egyházművészet, Jubileum, Disciplina Fidelium, Beneficientia, Politika, Personalia stb. címszavak alá. A sorozat döntő része az 1920-1950 közötti időszakból származik, ekkoriban tehát szívesen éltek a Diversa nyújtotta iktatási lehetőséggel, míg 1950 után az anyag jelentősen megfogyatkozik, s az 1970-es évektől a tárgyszó tulajdonképpen alig létezik.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1880-1992, 1,30 ifm (1880-1944, 1,09 ifm - 1945-1992, 0,21 ifm)
· Tomori Pál szobra Kalocsán 1926-1938, 0,01 ifm (A szoborállítással, avatással kapcsolatos iratok.)
· Rádió 1934-1949, 0,01 ifm (A rádió mint pasztorációs eszköz használatával kapcsolatos iratok.)
· Bittner Lajos 1936-1941, 0,06 ifm (Ötvösművész volt, ereklyetartókat, miseruhákat készített az egyházmegye számára.)

(vissza a lap elejére)

EGYESÜLETEK 1750-1992, 2,44 ifm
Névváltozatok, rokonság: 1867 előtt Confraternitas, Consociatio, Sodalitas, utána Egyletek, Társulatok, Diversa, Disciplina Fidelium, Circulares, Symbolae, de sok iktatás nélküli, ill. konkrét egyesületek nevére iktatott anyag is
Keresőszavak: Confraternitas, Sodalitas, Szent László Társulat, Katolikus Kör, Olvasókör, Vöröskereszt Egylet, Mária-Kongregáció, Congregatio Mariana, Legényegyletek, Kalocsai Szent Vince Egylet, Magyar Országos Eszperantó Egyesület, Cserkészet, Leventék, Oltáregylet, Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egyesület, Népművészeti Szövetkezet, Kalocsai népművészet, Országos Kat. Szanatórium Egyesület, Nőegyletek, Pestmegyei Sárközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat, Keresztényszocialista egyesületek, Katolikus Népszövetség, Szociális Misszió Társulat, Rerum Novarum Emlékkönyv, Opus Vocationum, Unio Apostolica Sacerdotum
Nyelv: magyar, kevés latin (részletesebben ld. a tételeknél)
A sorozat ismertetése: A feudális kor vallásos társulatai, az ún. konfraternitások és sodalitasok után a polgári kor sok-sok egyesületével kapcsolatosak a sorozat iratai. A 18. sz-ban főként Nepomuki Szent János, Szűz Mária, Szent István tiszteletére alakultak társulatok, később az egyesületek tevékenysége, profilja meghatározhatatlanul sokfélévé vált. A népszerű könyvek terjesztésétől a budai alagúton, gőzhajózáson át a nőegyletek, katolikus körök, legényegyletek és sportegyesületek világáig számos társadalmi és egyházi szervezet kért támogatást működéséhez, küldte el beszámolóit, meghívóit, kérte alapszabályának jóváhagyását, illetve ajánlotta programjait.
Az iratok mennyisége a 19-20. sz. fordulójától duzzad fel láthatóan, és ezután előfordult, hogy a nagyobb ügyforgalmú egyesületek nevét tárgyszóként, az Egyesületek cím mellett, vagy esetenként annak elhagyásával is feltüntették. Az iktatás egyébként is következetlen volt ebben az iratanyagban, láthatóan sok olyan iratot megőriztek, amelyet nem tartottak érdemesnek az iktatásra. Mindez sajnos az anyag állapotán is tükröződik. Változatos helyeken, valószínűleg nem irattári körülmények között tárolhatták, s a költözések során sok sérülést szenvedett, illetve részben el is veszhetett. Külön gondot jelentett az olyan egyházi egyesületek iratainak iktatása, amelyek egyházközségenként, elterjedten működtek. Ebben az esetben az iratok egyforma eséllyel kerülhettek a plébániák, vagy az egyházkormányzati iratok egyesületi tárgyszava alá. Az iratok sorában jelentősebb hiányok tapasztalhatók a 19. sz. első felében, majd a 20. sz. hetvenes-nyolcvanas éveiben is, utóbbi esetben nyilvánvalóan azért, mert nem is működtek vallásos egyesületek. A külön gyűjtött egyesületek iratait az alsorozatok között ismertetjük részletesebben.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1750, 1761-1796, 1847-1974, 1989-1992, 0,85 ifm 1860-as évektől magyar, előtte kevés latin (1750-1858, 0,06 ifm - 1867-1944, 0,58 ifm - 1945-1992, 0,21 ifm)
· Szent László Társulat 1861-1915, 1936-1938, 0,17 ifm 1860-as évekből latin, utána magyar. Az iratanyag jelzi a tevékenység intenzitását: az 1860-as évek anyaga több, mint a teljes utána következő anyag együttvéve. Főleg a Társulat támogatására tartott gyűjtések ívei, iratai találhatók meg, így meglehetős az átfedés a Symbolae címszóval.
· Katolikus Körök 1903-1911, 1927-1944, 0,10 ifm magyar. A századfordulótól a szabadidő eltöltésére alakuló olvasókörök plébániánként általában külön helyiséggel, kiskönyvtárral stb. rendelkeztek. Alapszabályaikat benyújtották jóváhagyásra, működésükről éves jelentéseket írtak. Érthetően nagy az átfedés a plébániai iratanyaggal.
· Vöröskereszt Egylet 1887-1914, 0,03 ifm magyar. Az egylet a sebesült magyar katonák ellátásáról, befogadásáról, ápolásáról próbált meg gondoskodni háború esetén, tevékenysége sajnálatosan aktuálissá vált. Felajánlásokat lehetett tenni az ellátásra vállalt személyek számáról, az érseki kórház húsz helyet ajánlott.
· Mária-Kongregáció (Congregatio Mariana) 1882-1905, 1920-1944, 1949. 0,03 ifm magyar. Főleg iskolákban szervezett, Mária tiszteletét szorgalmazó társulat.
· Legényegyletek 1889-1948, 0,25 ifm magyar. Szintén településenként alakult, elterjedt volt. Az országos szövetség iratai is megtalálhatóak, elnöki-, alelnöki-, kápláni kinevezések, az egyesület alapszabályának, vagyonának, házának kérdései. Tanfolyamok, népfőiskolák, segélykérések, végül a feloszlatás iratai is megvannak. A legényegyletek gyűjtőnév alatt számos névváltozat szerepel: ifjúsági egyesület, kath. ifj. egyesület, Országos Központi Kath. Legényegylet, KALOT.
· Kalocsai Szent Vince Egylet 1899-1904, 0,02 ifm magyar. A városi szegénygondozás, alamizsna, jótékonyság volt a feladata, érseki segítséggel végezte.
· Magyar Országos Eszperantó Egyesület 1928-1938, 0,03 ifm magyar. Zichy Gyula érsek volt az egyesület fővédnöke. Ezért érkeztek ide a programtervezetek, ajánlás kérések, meghívók és jókívánságok.
· Cserkészet 1922-1937, 0,02 ifm magyar. Jelentőségéhez képest kevés anyag maradt fenn a cserkészettel kapcsolatosan. Minden bizonnyal több volt, nagyrészt elveszhetett. A meglévő iratok között megtalálhatók a Magyar Cserkészszövetséghez köthető és a kalocsai csapattal kapcsolatos anyag is, pl. a táborokról készített, kézzel festett prospektusok a 30-as évekből.
· Leventék 1927-1944, 0,21 ifm magyar. A leventemozgalommal kapcsolatos jelentések szintén plébániánként érkeztek. Témájuk a létszám, a programok jelzésén túl a lelkigyakorlatok szervezése, misehallgatásuk biztosítása, illetve levente oktatók ügyei voltak.
· Oltáregylet 1895, 1909-1962, 0,10 ifm magyar. A szentségimádással kapcsolatos vallásos áhitat gyakorlása és terjesztése volt az oltáregyletek tevékenysége. Egyik érdekessége, hogy 1950 után is működhetett, de ez bizonyos fokig érthető, hiszen a templom falain belül maradt. Általában jelentések találhatók az egyes plébániákról.
· Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egylet (Népművészeti Szövetkezet) 1933-1936, 1946-1951, 0,12 ifm magyar. Az egylet Kujáni Ferenc kanonok vezetésével népművészettel, hímzéssel, festéssel stb. foglalkozott. Nagyrészt Kujáni iktatás nélküli iratai alkotják 1933-36-ból, ezek általában kiállítások, vásárok szervezése, rendezése kapcsán születtek, és érintik Gábor Lajos, a népművészeti ház igazgatójának tevékenységét is. 1945 után a feloszlatással kapcsolatos iratok már hatósági, iktatott akták.
· Országos Szent Imre Katolikus Szanatórium Egyesület 1925-1942, 0,07 ifm magyar. Egy katolikus kórház létrehozására irányult Budapesten, de a fenti időszakban csupán megvalósulatlan tervek születtek. Gyűjtések történtek, s a leendő személyi állományt is elkezdte szervezni Dr. Domokos Géza orvos, a tervezett intézmény igazgatója.
· Nőegyletek 1908-1948, 0,09 ifm magyar. Különféle nővédelmi egyesületek iratai, benne nagyobb mennyiségben: Katolikus Lányok Országos Szövetsége (KLOSZ), Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége, Kalász.
· Pestmegyei Sárközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat 1912-1942, 0,02 ifm magyar. Az ország harmadik legnagyobb árvízvédelmi társulata volt, tevékenysége az egyházi földbirtokok fekvése miatt az érsekséget, a káptalant is érintette.
· Keresztényszocialista egyesületek 1931-1944, 0,06 ifm magyar. Többféle mozgalom támogatást, ajánlást kérő iratai, programismertetői. · Katolikus Népszövetség 1918-1950, 0,11 ifm magyar
· Szociális Misszió Társulat 1926-1949, 0,05 ifm magyar
· Rerum Novarum Emlékkönyv 1941-42. 0,03 ifm magyar. Az enciklika kiadásának 50. évfordulójára tervezett könyv iratai.
· Opus Vocationum 1944. 0,03 ifm magyar. Benne jelentés plébániánként az egyes településekről származó papok névsoráról.
· Unio Apostolica Sacerdotum/Cleri (Union Apostolique de Clerge) 1969-1976, 0,05 ifm olasz, latin, francia, magyar. Nemzetközi papi szervezet iratai.

(vissza a lap elejére)

EGYHÁZMEGYEI PAPI SZENÁTUS (E.P.SZ.) 1969-1992, 0,17 ifm
Névváltozatok, rokonság: Synodus, EPSZ
Nyelv: magyar, kevés latin
A sorozat ismertetése: Az Egyházmegyei Papi Szenátus a II. Vatikáni Zsinat alkotta új egyházi testület volt, tanácsadói jogkörrel, az egyházmegye képviseletében. Tagjai a káptalan, esperesek, káplánok, plébánosok, nyugdíjasok, szentszéki bírák közül együttesen kerültek ki. Kalocsán az első EPSZ tanácskozás 1970-ben történt, 12 választott és 6 kinevezett taggal.
A sorozat anyagát az EPSZ megszervezésével, a tagok kinevezésével, jelölésével, valamint az országos tapasztalatszerzéssel, tájékozódással kapcsolatos iratok alkotják, a működés rendszeressé válásától pedig a testület üléseinek jegyzőkönyvei, illetve az ott elhangzott javaslatok, hozzászólások iratai vannak túlsúlyban.

(vissza a lap elejére)

EGYHÁZMEGYEI HÁZAK 1948-1960, 0,08 ifm
Névváltozatok, rokonság: Egyházmegyei Takarék, Egyházmegyei Takarékpénztár
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Az iratok három egyházmegyei ház sorsával kapcsolatosak: Szent István u. 30. (volt Egyházmegyei Takarék), Mayer püspök u. 3. (későbbi Ságvári E. u.), és a Kossuth Lajos u. 41-43. (Várady-féle ház). Ezen egyházi ingatlanok bérletének kezelésére a Központi Pénztárban külön alszámlát nyitottak Egyházmegyei Házak néven. Az iratok a bérlettel kapcsolatos pereskedéssel, az Egyházmegyei Takarék Rt. megszüntetésével, kintlevőségek behajtásával és az ingatlanok kisajátításával kapcsolatosak.

(vissza a lap elejére)

EGYHÁZMŰVÉSZET 1924-1992, 0,50 ifm
Névváltozatok, rokonság: Diversa, Püspökkari
Keresőszavak: műemlékvédelem, restaurálás, népművészet, kalocsai népművészet
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A művészeti javak kezelésével, megóvásával kapcsolatos intézkedések, adatgyűjtések, kiállítások, kölcsönzések iratait tartalmazza a sorozat. Külön érdekessége a Kalocsa-vidéki népművészet és miseruha c. iratcsomó 1939-ből, amely az iratok mellett kigyűjtött újsághírekkel is jellemzi a helyi népművészet és egyházművészet kapcsolatát, egymásra hatását.
Az anyag zöme 1945 utáni, általában műemléképületek, leginkább templomok állapotának felmérésével, felújításukkal, műemlékvédelmi utasítások végrehajtásával (pl. villámhárító felszerelése) kapcsolatos. Az elmúlt évtizedekben megjelentek a művészek ajánlatai is tárgyak vételére-eladására, különféle kiállítások meghívóit iktatták még ide.
Külön egységet alkot a műemlékvédelem, az egyházművészet országos, központi szerveivel történő levelezés, a szakmai továbbképzések. Ezek között megtalálhatjuk az Országos Műemlék Felügyelőség továbbképző tanfolyamai, a Főegyházmegyei- és Országos Egyházművészeti Tanács, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ (OKGYK) aktáit.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1924-1944, 0,05 ifm - 1948-1992, 0,45 ifm

(vissza a lap elejére)

EUCHARISTIA 1735-1992, 0,44 ifm
Névváltozatok, rokonság: Cultus Divinus, Facultas, Dispensatio (super jejunio eucharistico ante missam), időnként plébániák nevére iktatott iratok is, ld. még Actio Catholica az 1938-as Bp-i euch. kongr. anyagával
Keresőszavak: szentségek, oltáriszentség, szentségimádás, elsőáldozás, eucharistikus kongresszusok
Nyelv: 1870-es évek előtt latin, utána magyar és kevés latin
A sorozat ismertetése: Az oltáriszentséggel kapcsolatos iratsorozat egy része a szentségimádás módjával, körülményeivel, elírt rendjével foglalkozik, pl. a liturgia időtartama, gyakorisága, az örökimádás rendje, harangozás, örökmécses, egyéb kellékek stb. Másik része a szentáldozással, az átváltoztatott bor és kenyér minőségével, ostyasütéssel, elsőáldozással, az oltáriszentség betegekhez történő eljuttatásával kapcsolatos.
Az iratok mennyisége jól jelzi az örökimádás szokásának, az oltáriszentség tiszteletének éledését a 20. sz. elején, az azelőtti fél évszázadban szinte "szünetelt" a hasonló tárgyú irattermelés. Jelentős terjedelemben találhatók elsőáldozással (gyerek és felnőtt egyaránt) kapcsolatos iratok.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1735, 1752, 1771-1844, 1863, 1872, 1875, 1900-1992, 0,31 ifm (1735-1866, 0,05 ifm - 1872-1944, 0,11 ifm - 1945-1992, 0,15 ifm)
· Eucharistikus Kongresszusok 1894-1936, 0,04 ifm
· Gyermekek áldozása, elsőáldozás 1910-1930, 0,09 ifm

(vissza a lap elejére)

EXAMEN SYNODALE, EXAMEN CLERI 1780-1980, 0,95 ifm
Névváltozatok, rokonság: Examen Prosynodale, Circulare, Concursus, Concursus Capellanorum, Concursuale Examen
Keresőszavak: zsinati vizsga, káplánvizsga, jurisdictiós vizsga, papi ismétlő vizsgák
Nyelv: latin, 1880-as évektől magyar és latin vegyesen
A sorozat ismertetése: A plébániák vezetéséhez megkívánt ún. zsinati vizsgák, továbbá a kápláni vizsgák iratanyagát tartalmazza az iratsorozat. Ezeket a vizsgákat meghatározott anyagból, tárgyakból (pl. erkölcstan, dogmatika, pasztorális), meghatározott időnként (pl. a káplánvizsgát a lelkészkedés megkezdésétől három éven belül) tette le a papság, ennek pontos módját az egyházjog, valamint az egyházmegye statutumai szabályozták. Az iratok között a vizsgák meghirdetésén, a jelentkezéseken túl gyakran megtalálhatók az írásos tételkidolgozások, illetve azok rövid értékelései is. A vizsgáztatást ún. zsinati vizsgálóbírák végezték az ő kinevezési irataik, eskütételeik is a sorozat részét képezik. A zsinati vizsgával rendelkező papságot nyilvántartották, ennek megfelelően névsorokat, és a vizsgák eredményességéről készített kimutatásokat is találhatunk. A zsinati vizsgákat időnként meg kellett ismételni, emiatt természetesen rengeteg felmentési kérelem született, melyeket a korábbi vizsgák eredményessége alapján, esetleg bizonyos egészségügyi okok figyelembevételével bíráltak el.
Az iratsorozat az 1970-80-as években szinte megszűnt, azóta egy-két ilyen akta született csupán.
További tagolódás, tételek:

· Examen Synodale (zsinati vizsgák) 1780-1979, 0,75 ifm (1780-1857, 0,14 ifm - 1876-1944, 0,47 ifm - 1945-1979, 0,14 ifm)
· Examen Cleri (káplánvizsgák) 1920-1980, 0,20 ifm

(vissza a lap elejére)

EXERCITIA SPIRITUALIS 1768-1992, 1,34 ifm
Névváltozatok, rokonság: Exercitia Spiritualia, Exercitia pro Clero, Relatio de Spiritualibus Exercitiis, Relatio de Exercitiis, Sacra Exercitia, Circulares, Districtus...
Keresőszavak: lelkigyakorlat, rekollekció
Nyelv: 1880-as évek előtt latin, utána magyar és latin, 1920-as évektől magyar
A sorozat ismertetése: A lelkigyakorlatok szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos iratokat tartalmazza a sorozat. A kötelező papi lelkigyakorlatokat általában évente, espereskerületenként szervezték, rendszerint a nagyböjti-húsvéti időszakban. Az iratok között megtalálhatjuk a lelkigyakorlatokkal kapcsolatos körlevéli közléseket, ezek más egyházmegyékből is előfordulhatnak. Az egyes lelkigyakorlatokról részletes beszámolók is készültek, általában az esperes terjesztette be ezeket, beszámolva a lelkiismeretvizsgálati és elmélkedési szempontokról, a résztvevők számáról. A beszámolókból kiderül, hogy gyakran vendégelőadókat (szerzetesek, legtöbbször jezsuiták) is meghívtak. Később a papságról személyenként külön nyilvántartást vezettek a lelkigyakorlatok végzéséről, a részvételt kétévente legalább egyszer kötelezővé tették, mulasztás esetén figyelmeztetést küldött a Hivatal. A modern korban, a közlekedési lehetőségek változásával lehetővé vált a központi, kalocsai lelkigyakorlatok elérése a távolabb eső papság számára is, illetve lehetségessé vált, hogy a lelkigyakorlati kötelezettséget másutt (pl. különféle rendházakban, bajai ferenceseknél, jezsuiták Manrézájában) teljesítsék. Megjelentek a világiaknak tartott lelkigyakorlatok is, elsősorban az egyházi alkalmazottak, katolikus tanítók számára, de a kör egyre szélesedett.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1768, 1847-1992, 1,20 ifm (1768-1866, 0,07 ifm - 1867-1944, 0,38 ifm - 1945-1992, 0,75 ifm)
· Lelkigyakorlat világiaknak 1906-1949, 0,04 ifm
· Bajai, kalocsai rekollekciók 1962-1979, 0,10 ifm

(vissza a lap elejére)

ÉRSEKI KINCSTÁR 1988-1992, 0,07 ifm
Keresőszavak: múzeum, egyházművészet
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Az érseki kincstár gyűjteménye 1988-ban jött létre, múzeumi engedélyét egyházi gyűjteményként 1992-ben kapta. Az intézmény az egyházi tulajdonban lévő tárgyi emlékek alapján (legfőképpen az érsekek, a káptalan székesegyházban tárolt liturgikus tárgyai, ruhái), városi támogatással, a székesegyház épületében kezdte meg működését, egy állandó kiállítás formájában. Az iratok a kiállítás szervezésével, leltárával, majd működtetésével kapcsolatosak.

(vissza a lap elejére)

FACULTAS 1732-1992, 1,48 ifm
Névváltozatok, rokonság: Facultas Romana, Facultas Pontificia, Facultates Quinquennales, Agentia Romana, Assignatio, Libri Prohibiti, Facultas libros prohibitos legendi, Facultas Absolvendi (a casibus reservatis), Casus reservati
Keresőszavak: felhatalmazás, képesség, felmentés, feloldozások, áldások, tiltott könyvek olvasása, szentségi böjt, házassági felmentések
Nyelv: latin, magyar (részletesebben ld. még a tételeknél)
A sorozat ismertetése: Facultas címszó alatt a legkülönfélébb esetekre adtak felmentést, felhatalmazást. Ezeket jellegüknél fogva csoportosították, így tulajdonképpen további alsorozatok keletkeztek, melyek ismertetése alább található.
További tagolódás, tételek:

· Pápai felhatalmazások 1732-1744, 1762-1940, 0,23 ifm latin. A pápáknak fenntartott jogok (áldások, feloldozások, felmentések, kinevezések, egyházi javak feletti rendelkezés) meghatározott időre, vagy meghatározott esetekre (pl. öt év, ötven eset) történő átruházása az érsekekre.
· II. József rendeletei 1781-1789, 0,03 ifm latin. Elsősorban a házasságkötéssel (vérrokonság, hirdetések szabályozása) kapcsolatosan hozott rendeletek.
· Tiltott könyvek olvasása 1877, 1894, 1900-1943, 0,03 ifm latin, magyar. Az indexre tett könyvek olvasására legtöbbször teológiai tanárok, tudományos érdeklődésű papok, kutatók kértek engedélyt. Az engedélyezett olvasás ideje alatt a könyveket zár alatt kellett tartaniuk.
· Fenntartott esetek feloldozása 1761, 1777, 1801, 1812-1992, 0,38 ifm 1900-as évekig latin, utána magyar. Papi személyek felhatalmazása bizonyos időre vagy meghatározott számú esetre a fenntartott bűnök feloldozására. A feudális korban pl. a hajósi búcsú alkalmából számos esetben adtak hasonló felhatalmazást a gyóntatóknak. Kevés elméleti jellegű irat is található a fenntartott bűnök fajtáiról.
· Különféle áldások 1822-1944, 0,10 ifm 1900-as évektől magyar, előtte latin. Érseki felhatalmazások a papság számára pápai áldások adására, haldoklók megáldására, rózsafüzér, kereszt, szobor stb. megáldására.
· Vegyes iratok 1900-1920, 1944-1991, 0,21 ifm magyar. A "máshová be nem sorolt" ügyek: magánkápolnák, kápolnák berendezésével, használatával kapcsolatos felhatalmazások, házimisézés engedélyezése, zsolozsmázás alóli felmentések stb.
· Papszentelés, papnövendékek 1945-1951, 0,03 ifm magyar. Korhiány alóli felmentések a szentelések kapcsán, felszentelési engedélyek megadása, átruházása más elöljárókra.
· Szentségi böjt alóli felmentések 1945-1951, 0,07 ifm magyar, latin
· Misézés, papok feloldozása 1945-1951, 0,05 ifm magyar, latin. Otthoni misézés, napi többszöri misézés engedélyezése, miseszöveggel kapcsolatos változtatások. Ebben az időszakban Grősz érsek funkciója révén más egyházmegyék fakultásai is megtalálhatók!
· Házassággal kapcsolatos felmentések 1945-1953, 0,11 ifm magyar, latin. Gyökeres orvoslás, vegyes vallás, valláskülönbség akadálya alóli felmentések más egyházmegyékből is.
· Szerzetesek, szerzetesnők 1945-1951, 0,13 ifm magyar, latin. Fogadalmak alóli felmentések, korhiány alóli felmentések fogadalomtételnél, noviciátusi idő rövidítésének engedélyezése, törvénytelen születésűek felvétele, szabályzatok elfogadása, szintén más egyházmegyéből is.
· Római 1949-1951, 0,11 ifm latin. 1949. február 13-án kelt pápai felhatalmazás alapján Grősz érsek által adott, a magyar egyházmegyékben érvényes különféle felmentések, vegyes ügyekben (pl. házassági: korhiány alóli, vérrokonság, törvényesítés).

(vissza a lap elejére)

FINÖVELDE 1768-1929, 0,49 ifm
Névváltozatok, rokonság: Stephaneum, Convictus Colocensis, Collegium Colocense, Collegium Jesuitarum, Stipendia Aeppalia
Keresőszavak: Josephinum, kollégium, konviktus, jezsuiták, piaristák
Nyelv: latin és magyar, 1870-es évektől magyar
A sorozat ismertetése: A gimnáziumhoz kapcsolódó piarista, később jezsuita kollégium iratai alkotják a sorozatot. 1860-tól működött a jezsuiták ún. Finöveldéje, azaz kollégiuma, melynek megnevezése a vonatkozó iratok tárgyszavaként az 1870-es évektől lett általános. A kollégiumot egyébként a gimnázium névadója, Szent István király után Stephaneumként is emlegették. Érdekesség, hogy míg a gimnázium tanulói közé másvallású, pl. görögkeleti, zsidó fiatalokat is felvettek, a konviktusba csak katolikus ifjakat helyeztek el a kötelező vallásgyakorlat miatt. Kunszt József érsek ösztöndíját 1860-tól 16, később 18 diák kapta. 1885-ben, a konviktus kibővítése után Menyhárt László igazgató javaslatára szintén érseki segítséggel alapították a Josephinumot, amely 20 szegény diák ingyenes elhelyezését szolgálta. Az iratanyag zöme az említett érseki ösztöndíjakkal, azok megítélésével, az arra érdemes személyek ajánlásával, az ösztöndíjas növendékek beszámolóival kapcsolatos. Ezen túl megtalálhatók a kollégium érseki támogatással történő tatarozásának, javításának, bővítésének, villamosításának stb. iratai is. Végül időnként a kollégium életével kapcsolatos beszámolók is olvashatók, továbbá meghívók karácsonyi- és egyéb alkalmakból rendezett ünnepségekre, színi előadásokra.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1768-1866, 0,05 ifm - 1867-1929, 0,44 ifm

(vissza a lap elejére)

FŐSZÉKESEGYHÁZ 1734-1992, 2,21 ifm
Névváltozatok, rokonság: Székesegyház, Ecclesia Metropolitana, Metr. Eccl. Colocensis, Főszékesegyházi Kórus, Chorus M. Eccles., Chorus Ecclesiasticus, Főszékesegyházi Zenekar, Diversa (Egyházi Ének), Servitores Eccl., Officiantes Ecclesiastici
Keresőszavak: főszékesegyházi alkalmazottak, kórus, zenekar, praebendatus, succentor, concionator
Nyelv: 1870 előtt latin és német, utána magyar, latin és német, az 1940-es évektől magyar
A sorozat ismertetése: Az érseki főszékesegyház épületének történetét tulajdonképpen az alapkő letételétől nyomon követik az iratok. Az építkezések, bővítések, átépítések, javítások, illetve a templom berendezésének, felszerelésének aktái teszik ki a sorozat gerincét. A dologi ügyek sorát hosszasan folytathatnánk: oltárállítások, lámpák, harangok felszerelése, liturgikus tárgyak beszerzése, villamosítás, restaurálás stb. (Az 1910-1914 közötti, ún. Városy Gyula féle restaurálás iratai külön csomót alkotnak.) A főszékesegyház pillanatnyi állapotát, felszereltségét jól mutatják a különféle korok leltárai. Kisebb mennyiségben, de azért természetesen megtalálhatók a templomszenteléssel, búcsúkkal, különféle alkalmakból tartott rendezvényekkel (pl. Szent Jobb látogatása), kincstári tárgyak kölcsönzésével kapcsolatos iratok is, de ez utóbbiak már a 20. sz-ba vezetnek át bennünket.
Az épület iratain túl külön alsorozatot alkotnak a főszékesegyházi alkalmazottak iratai, döntő részt természetesen a kinevezések, de előfordulnak az egyes munkakörökkel járó feladatok leírásai is, illetve a tevékenységek átszervezésével kapcsolatos iratok. Az alkalmazottak között pedig a templomigazgatót, hitszónokot, karkáplánokat éppúgy megtalálhatjuk, mint a harangozót, sekrestyést és a takarítókat.
Szintén külön tárgyi csoportot alkot a főszékesegyház zenekarának, kórusának anyaga. Legnagyobb részt itt is a zenészek, énekesek, karnagyok kinevezésével, fizetésével, segélyezésével, kérelmeivel kapcsolatos ügyeket találunk, s a ritkábban előforduló iratok közé tartoznak a kórusleltárak, a kották, hangszerek beszerzéseinek aktái, az éneklés módszertani-, hatékonysági vitái, illetve az egyházi zenével kapcsolatos pápai, zsinati dokumentumok végrehajtásának kérdései. Az orgona építésének, bővítésének, javításainak iratai is nagyrészt a kórus iratai közé kerültek.
Mivel a főszékesegyház kezelője a káptalan volt, levéltári anyaga található még a káptalani levéltárban is.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1734-1992, 1,60 ifm magyar, latin, német (1734-1866, 0,12 ifm - 1869-1944, 0,28 ifm - 1945-1992, 1,2 ifm)
· Városy féle restaurálás iratai 1910-1914, 0,18 ifm magyar
· Főszékesegyházi alkalmazottak 1776, 1815-1949, 0,08 ifm latin és magyar, 1870-es évektől nagyrészt magyar
· Főszékesegyházi Kórus 1873-1992, 0,25 ifm magyar, latin, német
· Zárszámadás, költségvetés 1948-1992, 0,10 ifm magyar
Megjegyzés: a Főszékesegyháznak jelentős anyaga található a Főkáptalani Levéltárban

(vissza a lap elejére)

GENERALIA DE ARCHIDIOECESIS 1701-1992, 0,84 ifm
Névváltozatok, rokonság: Generalia, Generalia Parochiarum, Cancellaria (pl. a térképek esetében) ld. még Acatholica, Bona Ecclesiastica, Disciplina Cleri, Disciplina Fidelium, Diversa, Jura sedis aeppalis, Lecticalia, Parochialia, Politica, Supellex ecclesiae
Keresőszavak: egyházmegyei birtokviszonyok, lélekszám, határok, területi beosztás, térképek, espereskerületi központok
Nyelv: latin, magyar (váltás a századfordulón)
A sorozat ismertetése: Az egyházmegye helyzetére, működésére jellemző legfontosabb kimutatásokat, összeírásokat és adatgyűjtéseket tartalmazza a sorozat. Ilyen jellemző adatok pl. a birtokviszonyok, érseki jövedelem, a hívek száma, plébániák száma-szervezése, az espereskerületek beosztása, az egyházmegye határainak változásai, s az egyes állapotokat dokumentáló térképek. A felsorolás talán máris érzékelteti, hogy a tárgyszó tartalma túlságosan általánosra sikeredett, és azonnal több másik tárgyszót is felsorolhatnánk, amely hasonló iratokat tartalmaz (ld. fentebb, a névváltozatoknál). A sorozat terjedelmének fele 1865 előtti, fontos szerepe van tehát a feudális kori összeírásoknak, pl. a szép számban jelen lévő papi létszámjelentéseknek (Status numericus cleri) az anyagban. Az egyházmegyei térképekre vonatkozó iratok nem folytonosak, a határrendezések, egyházigazgatási átszervezések idején több iratot találunk, míg más időszakok hiányoznak. Jelentősebb anyagot találunk pl. 1868-1869-ben (espereskerületek átszervezése), 1919-1921, 1941-1942, és 1968-1969-ben (az egyházmegye bácskai részének kiválása és visszatérése, majd végleges elszakadása után új egyházmegyei térkép készítése).
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1701, 1712-1892, 1904-1992, 0,75 ifm latin, 20. sz-tól magyar (1701-1865, 0,38 ifm - 1868-1944, 0,28 ifm - 1945-1992, 0,09 ifm)
· Főegyházmegyei térképek 1786, 1835, 1841, 1850-1856, 1868, 1942-1944, 1951-1991, 0,09 ifm magyar (Térképek készítésével kapcsolatos egyházmegyei adatgyűjtés, megrendelések.)

(vissza a lap elejére)

GRAECO CATHOLICI 1735-1991, 0,24 ifm
Névváltozatok, rokonság: Görög katolikusok, Correlatio Rituum, Correlatio ad Graec., Correlatio inter varios Ritus
Nyelv: latin, magyar, német (ld. még a tételeknél)
A sorozat ismertetése: A sorozat 20. századnál régebbi anyaga az egyházmegye görög katolikusok által lakott településeire vonatkozik (pl. Keresztúr v. Bácskeresztúr v. Nagykeresztúr, Kuczora, Kúla és Újvidék), és talán a plébániai iratokhoz hasonlítható: összeírások, kimutatások, status animarum, néhány áttérés, rítus alóli felmentés ügye, ritkábban elvi, elméleti kérdések is az unióval kapcsolatban. Századunk iratai már inkább az egyházmegye területén változó-kiépülő görög katolikus egyházszervezettel való kapcsolattartás során születtek, így pl. a Szabadkai Apostoli Adminisztratúra görög katolikus helynökével, dr. Szegedi Joachim bácskeresztúri plébánossal, továbbá a Hajdúdorogi püspökséggel folytatott levelezés során.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1735, 1751-1848, 1861, 1894-1903, 0,12 ifm latin, német, kevés magyar
· A Szabadkai Apostoli Adminisztratúra görög katolikus helynöksége 1941-1944, 0,05 ifm magyar, latin (Az Érseki Hatóság és a Szabadkai Érseki Biztosi Hivatal levelezése gör. kat. ügyekben.)
· A Hajdúdorogi püspökség joghatóságának időszaka 1968-1991, 0,07 ifm magyar (Máriapócsi búcsúk, a miskolci gör. kat. apostoli kormányzóság adatai, püspökszentelés, ünnepi események.)

(vissza a lap elejére)

GRATULATIONES 1968-1992, 0,12 ifm
Névváltozatok, rokonság: ld. még Perszonális iratoknál
Keresőszavak: köszöntők, gratulációk, ünnepi alkalmak
Nyelv: magyar, német, latin
A sorozat ismertetése: A legkülönfélébb alkalmakból (pl. aranymisék, papi jubileumok, karácsony, stb.) kifejezett és kapott köszöntőket, gratulációkat, üdvözleteket tartalmaz a sorozat. Az itt meglévő iratokon kívül jelentős mennyiségű korábbi anyag található a személyes iratok között, az ún. érseki- és papi perszonáliákban.

(vissza a lap elejére)

HAERETICI ET SCHISMATICI Ld. Acatholica tárgyszó alatt.

HAYNALD-OBSERVATORIUM 1870-1950, 0,12 ifm
Névváltozatok, rokonság: Haynald-Obszervatórium, Csillagda, Kalocsai Csillagda, Astronomica Turris, Libri, Beneficiencia
Keresőszavak: csillagászat
Nyelv: magyar, német, latin, francia
A sorozat ismertetése: A jezsuiták kalocsai gimnáziumában folyó képzés kiegészítésének céljából határozta el Haynald Lajos érsek egy csillagászati és meteorológiai megfigyelőállomás létesítését a gimnázium tetején. Az érsek 1870-ben levelezésbe kezdett Schenzl Guidoval, a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet igazgatójával egy meteorológiai állomás létrehozásáról. A csillagda építéséhez Konkoly-Thege Miklós, az ógyallai csillagászati intézet alapítója adott tanácsokat, a tervező-kivitelező végül Braun Károly S.J. lett. A csillagvizsgáló építése, felszerelése 1877-1879 között zajlott. Megtalálhatók ebből az időből a technikai eszközök és szakkönyvek beszerzésének iratai, pl. londoni optikusok számlái stb. Az iratanyag zöme 19. sz-i, s az alapítás, felszerelés után elsősorban jelentéseket találhatunk a csillagda működéséről, könyvek, csillagászati munkák tiszteletpéldányait küldték el és mondtak érte köszönetet a különféle intézmények (akadémia, egyetemi könyvtár, külföldi intézetek). A csillagda Fényi Gyula S.J. (megh. 1927.) tevékenységének idején világhírnévre tett szert, elsősorban a napfolttevékenység vizsgálata terén ért el jelentős tudományos eredményeket a jezsuita atya.
1940 után már csak az államosítás, illetve megszűntetés iratai találhatók.

(vissza a lap elejére)

HITOKTATÁS 1761-1992, 4,75 ifm
Névváltozatok, rokonság: Hitoktatói, Hittanári vizsga, Iskolai, Cathecesis, ld. még a Főtanfelügyelőség hitoktatási iratait.
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: A hitoktatással kapcsolatos, terjedelmes iratanyag alkotja a sorozatot. Szabályozása, ellenőrzése, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása mindig is fontos feladata volt az egyházmegye központjának, az érsekek ezt a feladatot érseki hitoktatási megbízottak, szakértői bizottságok kinevezésével, illetve időnként külön hivatal létrehozásával (Főegyházmegyei Főtanfelügyelőség) segítették. A hitoktatás iratai így az iratkezelés során több helyre is kerülhettek: a feudális korban a Hitoktatás tárgyszón kívül az egyes plébániák iratai között is előfordulnak, a Főtanfelügyelőség működésének idejében (1868-1950) pedig a Főtanfelügyelőség iratain belül, pl. az egyes helységek iskoláinak iratai között vannak hitoktatással kapcsolatos anyagok, hiszen ebben az időben ez a szervezet volt a hitoktatás felelőse. A 20. sz. első, majd még inkább a második felében a mennyiségében felszaporodó anyagot további alsorozatokra bontották, kiemelték többek között a hitoktatói megbízások, jelentések jellegzetes tömegét. Megpróbálták a hitoktatók személyi ügyeivel (ált. kinevezések, megbízások) kapcsolatos iratokat Hitoktatói tárgyszó alatt megkülönböztetni. A párhuzamos iktatás ezentúl végigkísér, azonban nem annyira következetes, hogy ez alapján a sorozatot fel lehethe bontani, s a sikertelen kísérlet miatt a Hitoktatói tárgyszó felvétele - logikus tárgyi elkülöníthetőség híján - nem indokolt.
További tagolódás, tételek:

· Általános iratok 1761-1992, 0,97 ifm magyar, 20. sz. előtt latin. A katekézis tartalmáról, az oktatás módjáról, a legfontosabb teendőkről, a hitoktatást érintő törvényekről, rendszabályokról szólnak ezek az iratok. A 20. sz. első felében megnő a központi rendelkezések, hittanári kinevezések és jelentések anyaga, míg azok végül külön csoportokba gyűjtve ki is válnak. A 20. sz. második felében így inkább a templomi hitoktatás, a hittankönyvek engedélyezése, terjesztése; a hitoktatással kapcsolatos panaszok, átszervezések; időnként speciális célból, püspökkari megrendelésre készített felmérések, adatgyűjtések; s az ÁEH-levelezés alkotják az anyagot. (1761-1866, 0,05 ifm - 1868-1950, 0,07 ifm - 1951-1992, 0,85 ifm)
· Hitoktatás nemkatolikus iskolákban 1819, 1826, 1842-1883, 0,11 ifm latin, magyar. Zömmel bácskai helységek nemkatolikus intézményeit érinti (pl. újvidéki gör. nem egyesült gimnázium, evangélikus stb. iskolák). Helytartótanácsi engedélyek az ott tanuláshoz katolikus gyermekeknek, plébánosi-, hittanári jelentések a hitoktatás eredményességéről, a résztvevők számáról, a katolikus növendékek vallási életéről.
· Hitoktatói megbízások 1941-1992, 1,17 ifm magyar. Hitoktatói kinevezések, a hitoktatást felügyelő egyházi és állami intézmények (pl. főtanfelügyelőség, ÁEH) hozzájárulása, működési engedélye hitoktatók számára, ún. canonica missiók, önálló lelkészi-hittanári állomások létesítésével és betöltésével kapcsolatos iratok alkotják.
· Jelentések 1949-1987, 1,42 ifm magyar. Három fő típusa található itt a hitoktatással kapcsolatos jelentéseknek: legnagyobb számban hitoktatói évzáró jelentések, kisebb részt év eleji, ún. létszámjelentések, végül a hitoktatást felügyelő esperesek, érseki megbízottak összegző jelentései is megtalálhatók. A hitoktatói jelentések gyakran egységes űrlapokon olvashatók, elhelyezésük időrendben, bizonyos időszakban espereskerületenként kigyűjtve történt.
· Hittanári vizsga 1884-1950, 0,13 ifm magyar. A hittanárok vizsgára való jelentkezésének, bizonyítványaik kiadásának, a vizsgáztató bizottságok és a tananyag kijelölésének iratait tartalmazza.
· Hitoktatói óradíjak 1909-1992, 0,40 ifm magyar. Az óradíjak összegének meghatározása, a kifizetések, folyósítások részletkérdései, s az ezzel kapcsolatos felmérések iratai alkotják.
· Bajai hitoktatás 1935-1950, 0,08 ifm magyar. A város középfokú itézményeiben folyó hitoktatással kapcsolatos iratok. (Tulajdonképpen a korábbi főtanfelügyelőségi iratok folytatása.)
· Kalocsai hitoktatás 1931-1950, 0,07 ifm magyar. Hitoktatók kinevezése, jelentései stb. a város oktatási intézményeiből, elsősorban a középfokú intézményekről. (Az egykori főtanfelügyelőségi iratok folytatása.)
· Bácskai hitoktatás 1941-1944, 0,14 ifm magyar. Az Érseki Hatóság, a Szabadkai Érseki Biztosi Hivatal hitoktatással kapcsolatos iratai alkotják, helységenként és időrendben elhelyezve. Az anyag a Trianonnal megszakadt bácskai főtanfelügyelőségi hitoktatási iratok folytatása az újjászervezés rövid időszakában.
· Katekizmus, hittankönyvek 1774-1957, 0,26 ifm

(vissza a lap elejére)

IFJÚSÁG 1988-1992, 0,14 ifm
Keresőszavak: ifjúsági találkozók, táborok, ifjúsági egyesületek, szervezetek
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A rendszerváltással megszaporodó és legálissá váló ifjúsági találkozók, szervezetek programjai, egyesületek, mozgalmak támogatása, alapszabályainak jóváhagyása alkotják a sorozatot.

(vissza a lap elejére)

INDULGENTIA 1724-1985, 0,27 ifm
Névváltozatok, rokonság: Indulgentiae, Altare Privilegiatum, (plébániák nevére is iktatva)
Keresőszavak: búcsú, teljes búcsú, oltárkiváltság, oltár-privilégium
Nyelv: latin, kevés magyar
A sorozat ismertetése: Az egyházmegyében meghirdetett, engedélyezett teljes és ideiglenes búcsúkkal kapcsolatos iratok alkotják a sorozatot. Búcsúk igénylése, meghirdetése, összeírása, engedélyezése, a búcsú elnyerésének feltételei adják az iratok zömét. A búcsúk pápai engedéllyel történtek. Egy-egy helységben több alkalommal is tarthattak pl. teljes búcsút, 1794 után rendszerint a templom védőszentjének ünnepén, és még ált. két másik napon. Az engedélyező pápai brévéket gyakran eredetiben őrizték. A 19. században, a később épített templomok, plébániák esetében már inkább ideiglenes, meghatározott időre szóló engedélyeket adtak. A búcsúkról időnként egyházmegyés összeírásokat is készítettek, ezek az összeírások a templomok titulusainak, az egyes helységek ünnepeinek jó forrásai. Bizonyos évfordulók, alkalmi ünnepek kapcsán is hirdettek búcsúkat. A körlevéli közlések, pápai, hatósági leiratok is megtalálhatók erről. 1967-ben jelent meg az új apostoli konstitúció a búcsúkról, a velük kapcsolatos eljárást ezentúl a részletes Enchiridion Indulgentiarum szabályozta.
A búcsúkhoz kapcsolódott az oltárkiváltságok (lat. Altare privilegiatum) ügye. A kiváltságos oltárokon bemutatott szentmisék teljes búcsúval jártak, időbeni korlátozás nélkül mutathattak be rajtuk halotti szentmisét stb. Az egyházmegye plébániatemplomainak főoltárai általában hét évre, pápai engedéllyel kapták meg az "altare privilegiatumot", a megfelelő taxa fejében kiállított római okmányt gyakran bekereteztették, s az oltár mellé függesztették. 1927-ben az új kódex értelmében az érsek saját hatáskörében örökös oltárkiváltságot adott az egyházmegye templomainak, pontosabban azok főoltárainak, s a búcsúk 1968-as szabályozását követően ez a kiváltság tulajdonképpen megszűnt.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1736-1968, 1985. 0,22 ifm latin, kevés magyar
· Oltárkiváltság 1724, 1744-1927, 0,05 ifm latin, kevés magyar

(vissza a lap elejére)

INFORMATIO 1855-1971, 0,43 ifm
Névváltozatok, rokonság: Informationes de Curatis, Informationes de Capellanis, ld. még Districtualia, perszonális iratok is
Keresőszavak: jelentések káplánokról, plébánosokról
Nyelv: latin, kevés magyar
A sorozat ismertetése: Az egyházmegye papjairól szóló jelentések alkotják a sorozatot. Az Informationes de Curatis és az Informationes de Capellanis c. íveket általában espereskerületenként készítették, és gondosan meghatározott szempontok, kérdések alapján készültek. A jelentések néhány esetben (ritkán) szöveges formában, szabadon íródtak, egyébként az űrlapok megfelelő kérdéseire válaszoltak. A személyi adatokat tartalmazó jelentések azután időrendben, illetve espereskerületenként kerültek elhelyezésre. Átfedés tapasztalható a perszonális iratokkal, 1945 után pl. gyakran csak a jelentések gyűjtő felzetei maradtak, míg a személyenként külön lapokon készített információk az egyes személyek iratanyagához kerültek. Az egyes személyekről készülő külön jelentések (amelyek ugyancsak szép számban készültek) helye mindig is határozottan a perszonális "levéltár" volt. Az anyag terjedelmének legnagyobb része az 1850-60-as és az 1910-1940-es évekből való.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1855-1864, 0,18 ifm - 1865-1944, 0,25 ifm + néhány irat 1971-ig.

(vissza a lap elejére)

INTERCALARIA 1738-1887, 0,18 ifm
Névváltozatok, rokonság: Intercalaria Parochialis, Norma Divisionis, Ratione Divisionis
Keresőszavak: időközi jövedelem, jövedelemmegosztás, plébánosok, plébániák jövedelme, anyagiak
Nyelv: latin, nagyon kevés magyar
A sorozat ismertetése: A latin szó eredetileg időközi jövedelmet jelent, s az elnevezés az egyházi javadalmak üresedésének idején befolyt jövedelmekre utalt. Plébánosok, plébánoshelyettesek működése során székhelyváltások is történhettek, s az ilyen évközbeni átadás-átvételek szükséges és fontos része volt a plébánia jövedelmeinek időarányos megosztása. Ez a jövedelmek összetettsége, természetbeni jellege miatt nem is volt könnyű feladat. Az év kezdetétől a javadalmas haláláig a jövedelem a hagyatékot illette, a tisztség betöltésétől természetesen az utódot, a két időpont között pedig az ideiglenes kormányzót vagy plébánoshelyettest, latinul ún. adminisztrátort. A megosztásokról szóló jegyzőkönyvek, megállapodások alkotják a sorozatot. Vitás esetekben az érseki hatóság adott utasítást a követendő eljárásra nézve. A döntően feudális kori iratanyag folytatása-kiegészítése valószínűleg az egyes plébániák iratai között található (pl. átadás-átvételi iratok).

(vissza a lap elejére)

ISKOLAI 1761-1920, 2,20 ifm
Névváltozatok, rokonság: Scholaria, Circulares ld. még Hitoktatás, Katolikus iskolák tárgyszókat, a Főtanfelügyelőség és a plébániák iratait is.
Keresőszavak: oktatás, hitoktatás, piaristák
Nyelv: latin, kevés magyar
A sorozat ismertetése: Az oktatás, az iskola kérdése a 18. sz-ban, de még később is szorosan összefüggött a hitoktatás, a katekézis kérdésével. Az első átfogóbb, egész egyházmegyére kiterjedő szervezés idején (1760-as évek) Batthyány József érsek még a felnőtteket is megfelelő oktatási korcsoportokba osztotta, keresztény "tudományos társulatokat" hozva létre számukra. A tárgysorozat iratai elsősorban az iskolaügyekkel kapcsolatos központi (helytartótanácsi, később minisztériumi, illetve egyházmegyei) rendelkezéseket, az iskolákat általában érintő előírásokat tartalmazzák, illetve a jelentéseket azok megvalósulásáról, az oktatásban részt vevők számáról, előrehaladásukról stb. A 19. sz-ban megjelennek a tankönyvek, a módszertan kérdései, egyre magasabb a követelmény a színvonalat, tanári végzettséget illetően. A plébánosok-esperesek egyre több felügyeleti, ellenőrzési teendőt látnak el az iskolákban, erre központi buzdítást is kapnak. A 19. sz. 40-50-es éveiben a legterjedelmesebb az anyag, s ez a terjedelem jelzi egyben az 1868-ban megalapított külön intézmény, a Főtanfelügyelőség megalapításának indokoltságát.
A sorozat 18. sz-i része egyébként kb. 0,20 ifm terjedelmű, elmondható tehát, hogy a nagy mennyiségű anyag kb. fél évszázad termése. Külön csomót alkot a piarista renddel kapcsolatos anyag (Commissio data Aeppo Ladislao Kollonitz super restauranda in Ordine Scholar. Piar. disciplina religiosa et subsidio eidem ordini praestando 1802-1815). A helytartótanács, nádor bekapcsolódásával terjedelmes iratokban véleményezték a piaristák konstitúcióit, iskoláik rendjét. Az anyag a rend történetére nézve általában is értékes, mellékletként megtalálhatók a korabeli piarista iskolák, rendtagok összeírásai, és pl. valamennyi iskola alapítólevelének másolata.
1868 után a Főtanfelügyelőség vette át az iskolaügy irányításával kapcsolatos teendőket, így érthető, hogy ezután csupán néhány cm irat található az Iskolai tárgyszó alatt. Inkább más egyházmegyék iskolai ügyeit, országos intézmények (pl. egyetem) iratait, s az iskolaügyet általában (pl. törvények szintjén) érintő iratokat iktatták ide.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1761-1920, 2,03 ifm latin, kevés magyar
· Piaristák 1790, 1808-1815, 0,15 ifm latin
· Szolgálati idő, iskolai végzettség igazolása 1954-1978, 0,02 ifm magyar

(vissza a lap elejére)

JEJUNIUM ET ABSTINENTIA 1762-1991, 0,28 ifm
Névváltozatok, rokonság: Jejunium, Abstinentia, külön és fordított sorrendben is, Facultas
Keresőszavak: böjt, önmegtartóztatás, böjti fegyelem, böjt alóli felmentés
Nyelv: latin, 1990-as évektől latin és magyar, 1930-as évektől magyar
A sorozat ismertetése: A böjttel kapcsolatos fegyelmi és gyakorlati előírások és a böjt alóli felmentések ügyeit tartalmazza a sorozat. Elsősorban a felmentések dominálnak, ami érthető, ha arra gondolunk, hogy régen sokkal több böjti nap volt az egyházi évben, a pénteki önmegtartóztatáson túl nagyböjtben pl. a szerda és szombat is böjti napok voltak, melyek megtartásának előírásai (étkezések száma, húsétel fogyaszthatósága) többször változtak. A felmentések indoklása általában gyengeség, betegség, szegénység, esetleg ünnepi alkalmak voltak, nemzeti ünnepeink (Pl. Szent István kir. ünnepe, március 15.) pl. feloldhatták a böjti napok kötelezettségeit, de egyéb rendkívüli alkalmak, indokok (pl. tornaverseny, katonaság, háború) is előfordulhattak. A felmentések anyaga elsősorban a 20. sz. első felében terjedelmes, a II. Vatikáni Zsinat rendelkezései után a sok felmentés eltűnik.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1762-1866, 0,07 ifm - 1867-1942, 0,15 ifm - 1951-1991, 0,06 ifm

(vissza a lap elejére)

JUBILEUM 1721-1992, 1,50 ifm
Névváltozatok, rokonság: Pápai jubileum, ld. még Indulgentia, Diversa, Jubileum sacerdotalis suae Santitatis, Pápai Jubileum, Jubileum Leonis, érsekek anyaga a perszonális iratoknál.
Keresőszavak: ünnepek, búcsúk, évfordulók, jubileumi évek (1795, 1825-26, 1900), pápai jubileum (XIII. Leó), millenium (1896), Szent Imre év (1930), Szent István jubileum (1970)
Nyelv: latin, 20. sz-tól magyar, latin
A sorozat ismertetése: A római pápák bizonyos időszakonként (kb. 50, majd 25 évenként) a bűnbánat és megtérés jegyében kiemelt kegyelmi éveket, búcsú- és zarándoklehetőségeket hirdettek meg. Ezekben az években Rómában zarándoklatokat szerveztek, de a hívek otthonukban is bekapcsolódhattak lelkiekben a helyben szervezett programok segítségével. A megtérés és áhitat kegyelmi éveit nevezték jubileumi éveknek, s az ezekkel kapcsolatos iratok alkotják a sorozat nagy részét ( a jubileumi év meghirdetése, pápai oklevelei, egyházmegyei hirdetése, helyi- és római zarándoklatok, programok szervezése, végül a jelentések ezek sikeréről). Mivel a levéltári anyag elsősorban a jubileumi évekhez kapcsolódik, érthető módon nem folyamatos, évtizedekre is megszakadhat. Fontosabb jubileumi évek, jelentősebb iratanyaggal a következők: 1795, 1825-26, 1900. A fentebb említett jubileumi évek mellett megjelentek természetesen a szentek ünnepei, évfordulói is, megtalálhatók pl. a Lourdesi jelenések 50. évfordulós jubileumának (1908), vagy a Szent István év (1970) iratai. Egyházfők személyes ünnepei alkalmából is szerveztek programokat, jelentős anyaga van XIII. Leó aranymiséjének (1888), az ezzel kapcsolatos események több éven át tartottak, kezdve az ünnepet előkészítő bizottságok megalakulásától (1885) a fő programok lebonyolításán át (1887-88) egészen a szervezők megjutalmazásáig, az ünnepségek utáni pápai kitüntetések átvételéig (1890). Simor prímás aranymiséjéről (1886), később Hamvas Endre és Ijjas József érsekek születésnapjáról, Haynald Lajos érsek halálának századik évfordulóján tartott történeti konfrerenciáról (1991) is találhatók iratok, de a kalocsai érsekek személyes ünnepeinek iratai egyébként inkább perszonális iratanyagukba kerültek. Kisebb számban ugyan, de állami-, világi ünnepek is előfordulnak, ezek közül jelentősebb mennyiségű anyaga csak az 1896-os Milleniumnak volt, de ezt a részt következetes külön iktatása miatt leválasztottuk, ld. Millenium tárgyszó alatt.
Az egész anyagban jellegénél fogva sok a nyomtatvány, az ünnepeket- programokat meghirdető, ismertető plakátok, meghívók, füzetek, méltató életrajzok, köszöntők stb.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1721-1992. 1,25 ifm latin, 20. sz-tól magyar, kevés latin (1721-1865, 0,21 ifm - 1869-1941, 0,47 ifm - 1948-1992, 0,57 ifm)
· XIII. Leó pápa 50 éves papi jubileuma (Jubileum sacerdotalis suae Santitatis, Pápai Jubileum, Jubileum Leonis) 1885-1890, 0,25 ifm magyar

(vissza a lap elejére)

JURA SEDIS AEPPALIS 1733-1865, 0,16 ifm
Névváltozatok, rokonság: Jura et Attributa Sedis Aeppalis, Metropolitica, Politica, Generalia de Archidioecesis
Keresőszavak: érseki jogok, metropolita jogkör, jogviták
Nyelv: latin, kevés magyar
A sorozat ismertetése: A kalocsai érsekek számára mindig fontos volt érseki székük jogainak védelme. A sor Patachich Gáborral, az első helyben lakó újkori érsekkel kezdődik "Defensio Summariae Provinciae contra Praetensionem Metr. Strigoniensis". Az esztergomi vita később is folytatódik, a kalocsai álláspontot kifejezi Szucsics Pál Mátyás kanonok jogi dolgozatának címe is, miszerint a kalocsai szék viszonya az esztergomihoz "semper soror, nunquam filia". Az önálló metropolita-jogkör, Kalocsa önálló zsinati joga (1822-es nemzeti zsinat kapcsán, amikor kifejezésre került, hogy a kalocsai érseki tartomány csak a haza érdekében, és nem az esztergomi érsek hívásának kijáró engedelmességből jelent meg), a praecedentia más későbbi érsekségekkel szemben (pl. Egerrel kapcsolatban 1845-47-ben), a kalocsai érsek hétszemélyes táblabírói joga, az egyházmegye Rómához való közvetlen fellebbezési joga alkotják a sorozat legfontosabb témáit. Az anyag nem folyamatos, nagyobb mennyiségben egyes események (pl. az imént említett 1822-es nemzeti zsinat) kapcsán halmozódott fel.

(vissza a lap elejére)

JURISDICTIO 1798-1986, 0,39 ifm
Névváltozatok, rokonság: Testimoniales de Exameni Jurisdictionali
Keresőszavak: joghatóság, egyházmegyés papság, vendégpapok, szerzetesek
Nyelv: latin, 1910-es évektől magyar, latin, 1950-es évektől magyar
A sorozat ismertetése: Az egyházmegye területén folytatott papi tevékenység engedélyezése, azaz a papi joghatóság, ún. jurisdictio megadása az érsekek joga és feladata volt. Ezt a joghatóságot az egyházmegyés papságon kívül a vendégpapságnak, az ideiglenesen itt ténykedő (pl. nyaralás alkalmával lelkipásztori tevékenységet folytató, gyóntató) atyáknak is be kellett szerezni, hasonlóképpen a szerzetesek egyházmegyés lelkipásztorkodása esetén. A joghatóságot meghatározatlan időre, visszavonásig, de meghatározott időszakra is adhatták. A vendégek esetében kézenfekvő módon ittartózkodásuk idejére, de pl. az újmisések esetében is csak ált. három évre adták, meghosszabbítását pedig jurisdictionalis alkalmassági vizsgához kötötték. Ezeket a vizsgákat a célra kijelölt jurisdictionalis bizottság előtt kellett letenni, ahol az akták formulái szerint középpontban szerepelt a gyóntatáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalók ismerete. 1949-ig az irattárban külön gyűjtötték az "idegenek" és az egyházmegyés papok jurisdictios aktáit, 1950-től azonban egyetlen sort alkotnak.
További tagolódás, tételek:

· Idegenek 1800-1949, 0,18 ifm
· Egyházmegyés papok 1798-1949, 0,14 ifm
· Vegyes jurisdictios iratok 1950-1986, 0,07 ifm

(vissza a lap elejére)

JUS ECCLESIASTICUM 1966-1986, 0,09 ifm
Névváltozatok, rokonság: Jus Canonicum
Keresőszavak: kánonjog, egyházjog
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: A kánonjog módosítása, II. Vatikáni Zsinat rendelkezéseinek megfelelő átdolgozásával kapcsolatos iratok alkotják a sorozatot. A témában tartott kánonjogi konferenciák, püspöki szinódusok, az új kódex kidolgozására, részleteire tett javaslatok, végül a kánonjog tanításának kérdéseivel foglalkozó iratok is előfordulnak.

(vissza a lap elejére)

KALOCSAI COLLEGIUM Ld. Finövelde tárgyszónál

KALOCSAI ISKOLANŐVÉREK 1856-1959, 2,53 ifm
Névváltozatok, rokonság: Kalocsai Iskolanénék, Kalocsai Apácák, Iskolanénék, Moniales, Moniales Colocenses, Claustrum Monialium, Kalocsai Sanatorium, Szent Szív Otthon, A Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Társulata, Sanctimoniales Scholae Sororum Coloczae
Keresőszavak: kalocsai iskolanővérek, szerzetesek, oktatás
Nyelv: magyar, latin, német (ld. még a tételeknél)
A sorozat ismertetése: Az iskolanővéreket Kunszt József érsek 1860-ban telepítette le Kalocsán. Az első nővérek Csehországból érkeztek, a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek kongregációjához tartozó Franz Mária Terézia anya vezetésével. Az érsekség és a nővérek kapcsolata továbbra is szoros maradt, Kunszt érsek utódai is rendházak-iskolák sorát alapították számukra szerte az egyházmegye területén. Az önálló magyar társulatot Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata néven a Szentszék 1907-ben hagyta jóvá. A Társulat a 20. sz-ban is jelentősen fejlődött, 1948-ban közel ezer volt a nővérek száma, házaik már az egyházmegye határain túl is terjedtek, három tanítóképzőt, egy óvónőképzőt, három líceumot, egy mezőgazdasági középiskolát, 11 polgári iskolát, 31 elemi iskolát, 23 óvodát, két főiskolás otthont és egy árvaházat vezettek. Tanítványaik száma 1948-ban kb. 12.500 volt.
A tárgyszó a nővérekkel kapcsolatos iratokat tartalmazza. A terjedelmében is jelentős iratanyag lényegében a feloszlatásig követi figyelemmel a Társulat sorsát, az 1989 után újrakezdett működés dokumentumai már nem kerültek ide. Az iratanyag természetesen az Érsekség és a Társulat kapcsolatát tükrözi. Az egyes intézményekben, rendházakban felhalmozódott iratanyag nagy része az államosítások idején sajnos jórészt elveszett, ill. megmentett részei találhatók más levéltárakban, így pl. a Bács-Kiskum Megyei Önkormányzat Levéltára is őriz nővérekkel kapcsolatos anyagokat. A sorozat részletes ismertetése az alábbiakban, az alsorozatoknál olvasható.
További tagolódás, tételek:

· Személyi iratok 1860-1950, 0,29 ifm latin, német, 1880-as évektől magyar, latin, német. A nővérek listáin, összeírásain túl megtalálhatók az egyes nővérek rendi életének főbb eseményeivel kapcsolatos iratok: a felvétel ügyei, a fogadalmakkal kapcsolatos engedélyek (felmentések, kortöbbség, korhiány, törvénytelen születés alól), a nővérek elbocsájtása, távozása esetén fogadalmak alóli felmentések, halálesetkor híradás, örökségi, hagyatéki kérdések, és természetesen egyéb ügyek, pl. zárdán kívüli tartózkodás engedélyezése, rítusváltoztatás stb.
· Az anyaház anyagi ügyei 1859-1946, 0,28 ifm latin, német, 1870-es évektől magyar. Az iratok a zárda 1859-60-as kialakításával, berendezésével kezdődnek. A bővítések, javítások, további beszerzések dokumentumai, számlái később is megtalálhatók. 1871-ben történt nagyobb átalakítás, s a címben említett anyaház megnevezés ez időtől fogva nagyobb épületegyüttest jelent. A templom és az oktatási intézmények fenntartásának, javításának, érseki segélyezésének (tornaterem építésétől a tűzifa biztosításán át egészen a kölcsönökig) iratai is itt találhatók.
· Vegyes iratok 1856-1951, 1956, 1957. 0,27 ifm latin, német, magyar, 1880-as évektől magyar. A vegyes iratok egyik fő részét a nővérek iskoláinak iratai (növendéklisták, vizsgabeszámolók, felvételi kérelmek, ajánlások, ösztöndíjak, karácsonyi stb. ünnepség) alkotják. Éves jelentések készültek az elemi iskoláról, tanítónőképzőről, átfogó jelentés készült a rend 20 éves működéséről 1880-ban. Megtalálhatók a rend életével kapcsolatos fontosabb események iratai is (alapítólevelek, érseki alapítványok szövegei, főnöknőválasztás, káptalani gyűlés, vizitáció, új házak telepítésének kérelmei, kormányzó tanács tanácskozási jkv-ei 1847 júliusától 1950 májusáig, rendi körlevelek 1947-1948), végül az igazán egyedi témák, pl. Augusta német özvegy császárné ajándékai az intézetnek stb.
· Beöltözések, fogadalom 1862-1950, 0,24 ifm latin, német, 1880-as évektől magyar, kevés latin. Az ideiglenes- és örök fogadalom előtt álló nővérek kánoni vizsgálatának iratai, a fogadalomtétel időpontjának kitűzése, érseki biztos, főcelebráns kiküldése az eseményre, jelentések a fogadalmak "kivételéről", azaz megtörténtéről, esetleg a fogadalomtételhez kapcsolódó felmentések (pl. hozomány alól).
· Római jelentések 1912-1948, 0,08 ifm latin, kevés magyar. A Congregatio Religiosisnak küldött Relatio triennalis, majd a 30-as évektől quinquennalis, azaz három- és ötéves jelentések anyaga, illetve az arra kapott válaszok, megjegyzések.
· Vidéki házak iratai összesen: 1873-1949, 0,32 ifm magyar, latin (Baja 1895-1949, Bácsalmás 1927-1942, Bácsbokod 1932-1944, Bátya 1924-1942, Dávod 1928-1941, Dunapataj 1929-1945, Hajós 1898-1937, Hercegszántó 1929-1939, Jánoshalma 1881-1943, Kecel 1927-1940, Kiskőrös 1928-1941, Kunbaja 1904-1941, Mélykút 1897-1944, Újvidék 1873-1919)
· Bácskai házak iratai összesen: 1869-1944, 0,58 ifm magyar, latin (Ada 1896-1945, 0,04 ifm /Bács 1892-1942, 0,11 ifm /Bácsszentiván 1907-1920, 0,02 ifm /Hódság 1895-1943, 0,02 ifm /Horgos 1896-1944, 0,01 ifm /Kula 1907-1943, 0,02 ifm /Magyarkanizsa 1901-1944, 0,05 ifm /Martonos 1908-1944, 0,01 ifm /Mohol 1882-1945, 0,04 ifm /Óbecse 1911-1920, 0,01 ifm /Őrszállás 1917-1942, 0,01 ifm /Palánka 1884-1944, 0,06 ifm /Péterréve 1903-1942, 0,01 ifm /Szentfülöp 1903-1943, 0,03 ifm /Szenttamás 1911-1944, 0,06 ifm /Temerin 1879-1942, 0,04 ifm /Topolya 1869-1944, 0,03 ifm /Újvidék 1873-1919, 0,10 ifm)
· Szabályzat 1869-1933, 1948. 0,16 ifm latin, magyar. A rendi szabályzat (Constitutiones...) változatai, módosítása. Érseki vélemények, római jóváhagyások.
· A nővérek gyóntatói 1861, 1881-1950, 0,13 ifm magyar, latin. Gyóntatók kinevezése házanként, illetve tartózkodási helyenként.
· Szent Szív Otthon (Szanatórium) 1909-1950, 1959. 0,06 ifm magyar. Az otthont az idős, beteg nővérek ellátására hozták létre. Lelkipásztori ellátását a kalocsai Szent Imre plébánia végezte. 1945 után iratait Szent Szív Otthon, Kalocsa-Szent Szív Otthon néven külön iktatták, azelőtt az Iskolanővérek címszó alatt találjuk. 1950-ben, a rend feloszlatásakor az intézményt megszüntették. Az iratok az otthon segélyezésével, javításaival; a kápolna, oltáriszentség, búcsúk kérdésével, illetve a miséző atyák biztosításával foglalkoznak.
· Bácskai provincia 1923-1950, 0,06 ifm magyar, kevés latin. Trianon után a határon kívül került részek (házak, nővérek) személyi stb. ügyeivel, illetve a működési keretek meghatározásával az önálló Bácskai Provinciával kapcsolatosak az iratok.
· Kínai misszió 1926-1948, 0,02 ifm magyar. Taming volt a kínai misszió helyszíne, a nővérek kiküldésén, segélyek, kiutalások engedélyezésén túl beszámolókat, híradásokat is találhatunk.
· Igazoló bizottság iratai 1945-1946, 0,04 ifm magyar. Igazolások, nyilatkozatok politikai- és a zsidótörvényekkel kapcsolatos magatartásról, szolgálati hely esetleges elhagyásáról.

(vissza a lap elejére)

KALOCSAI KÓRHÁZ 1789-1990, 1,54 ifm
Névváltozatok, rokonság: Xenodochium, Noscomium, Noscomium Colocense, Irgalmasnénék, Aggház, Kórház, Kalocsai Irgalmasnénék, Kalocsai Aggház, Kalocsai Kór- és Aggház
Keresőszavak: szegénygondozás, öregek
Nyelv: latin, magyar, német, 1870-es évektől magyar
A sorozat ismertetése: A koldusok és szegények gondozásának céljaira Kollonich László érsek 1804-ben 8.000, 1805-ben 2.000, majd 1810-ben 10.000 forintos alapítványt tett. 1805-ben elkészült az első koldusszabályzat is. Az ún. Xenodochium alapot a káptalan gondozta, a 19. sz. első felének iratait nagyrészt a kassza állásáról írt tájékoztatók, jelentések, a befizetések kötelezvényei alkotják. 1826-ban Karátson Lázár lett az ispotály építésének gondnoka, 1826-27-ből megmaradtak az építkezés szerződései, számlái. Az intézmény működését az érsekek természetesen folyamatosan segítették. 1839-ben elkészült az ispotály lakóinak és gondnokának kötelességeit megszabó szabályzat. 1848-tól Nádasdy Ferenc érsek határozata szerint az alapítványi tőke felét a betegek ápolására, másik felét pedig a korábbi módon szegény öregek gondozására fordították. Ez volt a Noscomium és a Xenodochium alapok születésének ideje. Otthon ápoltak, segélyezettek, gondozottak is voltak, nemcsak "bennlakók". 1867-től a Szatmári Irgalmasnővérek gondozták az Érseki Szent Kereszt Kórházat. 1868-ban Haynald Lajos érsek kórház céljára alakította át az aggházat, s utóbbi ideiglenesen meg is szűnt. 1875-től indult újra az aggház 12 hellyel, kb. 30 szegényről, 20 betegről gondoskodtak.
Az iratok zömét felvételi kérelmek, orvosi, ápolói, gondnoki állások betöltése, éves jelentések, kimutatások alkotják a gyógyítottak számáról, koráról, az ápolási napok számáról, az eredményességről. Az alapítványok szándéka szerint a kórházba csak gyógyítható beteget, az aggházba pedig csak kalocsaiakat vettek fel. Az aggházi felvételekről az érsek döntött esetenként, az intézményvezető kanonok ajánlatára. A későbbi építkezések, javítások terjedelmes anyaga maradt ránk, a sorozat az 1960-as években a kápolna kisajátításának, kiürítésének, lebontásának ügyével zárul.
Az anyag terjedelmi tagolódása: 1789-1866, 0,14 ifm - 1867-1944, 1,28 ifm - 1945-1968, 1990, 0,12 ifm

(vissza a lap elejére)

KALOCSAI OLVASÓGYÁR 1904-1944, 0,20 ifm
Névváltozatok, rokonság: Olvasógyár, Kalocsai Rózsafüzérgyár, Nagyszeminárium, Rózsafüzérkészítő háziipar
Keresőszavak: kegytárgyak gyártása, ostyasütés, Egyházközségi Nővérek Társasága, Kalocsai Iskolanővérek, Nagyszeminárium
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Az olvasógyárat Schweitzer József nagyprépost alapította 1904-ben, és a Nagyszeminárium tulajdonába adta. Az intézményben ostyasütés, valamint kegytárgyak gyártása folyt kisipari keretek között. 1920-ban kb. 6-8 főt foglalkoztatott. Gondnok-igazgatója később Tantos Ferenc tb. kanonok lett. 1917-27 között két kalocsai iskolanővér segédkezett, de őket a rend visszavonta. 1937-től így egyházközségi nővérek dolgoztak itt, társulatuk végül 1944-ben meg is vette az olvasógyárat nyolcvanezer pengőért.
Az iratok az üzem működésével kapcsolatos jelentéseket, átszervezéseket, alkalmazottak ügyeit stb. tartalmazzák.

(vissza a lap elejére)

KÁNTORI 1860-1992, 0,75 ifm
Névváltozatok, rokonság: Egyházi zene, Cantus Ecclesiasticus, Cultus Divinus a 20-as, 30-as évektől nagyrészt felülbírálva Cant. Eccl. címen az énekrendről, liturgiai kérdésekről, orgonák karbantartásáról. Ld. még Főtanfelügyelőség hasonló tárgyszavát.
Keresőszavak: kántorképzés, egyházi zene, kántortanítók, kántortanítói nyugdíj
Nyelv: magyar, kevés latin
A sorozat ismertetése: A sorozat a kántortanítói nyugdíjintézet aktáival, és szolgálati szabályzatokkal kezdődik. A múlt század végéig elsősorban pénztárkimutatások, jelentések, kántori járandóság kérdései alkotják. Az 1920-30-as évek Cultus Divinus címszava alól átvett akták egyházi zenével, énekeskönyvek kiadásával, liturgiával, az egyházmegye orgonáinak karbantartásával kapcsolatosak. 1929-től megjelennek a kántortanfolyamok ügyei, a képzésen túl a kántori szakfelügyelet, kántori javadalmazás kérdései is felmerülnek. Tulajdonképpen csak 1948-tól következetes Kántori, ill. Kántorképzés iktatás egy ideig a Főtanfelügyelőség fejlécbélyegzőjével, emlékeztetve arra, hogy 1868-1950 között a Főtanfelügyelőség kezelte a kántori ügyeket, a tárgyszót ebben az időszakban ott alkalmazták. 1950 után a képesítővizsgák, jelentkezések, felvételik, a kántorképző éves jelentései és a kántorképzősök személyes iratai dominálnak. Kántori összejöveteleket, továbbképzéseket is tartottak. Immár szervezeti és működési szabályzat alapján működtek a bajai és a budapesti képzők is. Külön alsorozatot alkotnak a kántori bizonyítványok másolatai.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1853, 1860-1992, 0,72 ifm magyar, kevés latin. (1860-1942, 0,07 ifm - 1952-1992, 0,65 ifm)
· Bizonyítványok 1951-1968, 0,03 ifm magyar (A Főegyházmegyei Kántorképzőn végzettek oklevélmásolatai)

(vissza a lap elejére)

KATOLIKUS ISKOLÁK 1950-1992, 0,36 ifm
Névváltozatok, rokonság: Iskolai, ld. még Hitoktatás
Keresőszavak: oktatás, iskolák, Katolikus Középiskolai Főhatóság
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Az 1950-es VKM és Katolikus Egyház közötti megállapodás (mely egyben a sorozat kezdőirata) értelmében 8 gimnázium maradt egyházi kezelésben, létrejött felügyeleti szervük, a Katolikus Középiskolai Főhatóság (KKF). Az iskolák 1968-ban részletes rendtartást, szabályzatot kaptak. Fenntartásukat a működtető szerzetesrendeknek a püspökkari támogatáson túl külföldi segélyek, s az e célra tartott évenkénti templomi gyűjtések is segítették. A KKF működésének, üléseinek iratai is megtalálhatók: tanárok kitüntetése, versenypályázatok diákok számára, külföldi konferenciák katolikus iskolák számára, növendékek ösztöndíjai. 1989-92 között változik az iratok jellege, új iskolák indítására is lehetőség nyílt, igényfelmérések, összeírások, jelentések előzték meg az iskolaalapításokat, Országos Katolikus Iskolabizottság született stb. Ebben a három évben keletkezett a sorozat anyagának közel fele.

(vissza a lap elejére)

KISSZEMINÁRIUM 1877-1992, 1,82 ifm
Névváltozatok, rokonság: Érseki kisebb papnevelő intézet, Kisebb papnövelde, Seminarium Puerorum, Gyermekszeminárium, Alumnatus, Hittudományi középiskola, ld. még Concursus, Nagyszeminárium
Keresőszavak: papnevelés, szeminárium, hivatásgondozás Nyelv: magyar, kevés latin (ld. még a tételeknél)
A sorozat ismertetése: A Kisszeminárium létrehozásának gondolatát az 1863-as kalocsai tartományi zsinat vetette fel elsőként. Kunszt József érsek életében a tervet nem tudta megvalósítani, de végrendeletében jelentős összeget hagyott erre a célra. Ezt a vagyont tovább gyarapítva, kiegészítve Haynald Lajos érsek 1879-ben, az akkor lebontott régi városi plébánia és templom helyén építtette meg a kb. 60 fő befogadására alkalmas intézményt, mely a gimnazista korú fiatalok papi hivatásgondozójaként működött, s egyben a Nagyszemináriumba jelentkező hallgatók válogatásához is segítséget nyújtott. Több év kollégiumi tapasztalatai, s az időközben írt jelentések alapján a kisszemináriumi évek végeztével alaposabban dönthettek a jelentkezők jellembeli alkalmasságáról, tanulmányi képességeiről, s eszerint tudták az egyes hallgatókat azonnal a megfelelő szemináriumba (Nagyszeminárium, Központi Szeminárium, esetleg külföldi intézmények) küldeni. Az intézmény élére Haynald érsek ún. regenst állított, akinek személye az egyházmegye papjai, ill. gyakran a főszékesegyház kanonokai közül került ki. Munkáját subregens és spiritualis segítette. A Kisszeminárium lakói mindvégig a jezsuita gimnázium növendékei voltak, Városy Gyula érsek 1907-től végül a jezsuita rendre bízta a szemináriumi vezetést is. A Kisszeminárium és a jezsuita gimnázium államosítása után egy Hittudományi középiskola működtetését tervezték, de 1950 végére hamarosan bebizonyosodott, hogy erre sem lesz lehetőség. A hivatásgondozás feladatát ezután a továbbra is működési engedélyt kapott szerzetesi gimnáziumokban látták el, az iratanyag tehát az államosítás után ezekkel a gimnáziumokkal (ált. kecskeméti piarista, pannonhalmi bencés gimnáziumokkal), illetve az ott tanuló fiatalokkal kapcsolatos.
További tagolódás, tételek:

· Anyagi ügyek 1877-1949, 0,41 ifm magyar, kevés latin. Nagyrészt az építkezések, tatarozás, bővítés, javítások, illetve az épület berendezésével kapcsolatos iratok alkotják, elsősorban a kezdeti építés (1879-1880,) és az 1900-1901-es bővítés idejéből. A telekrendezés, a kert biztosításának iratai is megtalálhatók, ezen kívül éves számadások, elszámolások a kiadásokról, segélyek felhasználásáról.
· Jelentések (informationes de alumnis) 1881-1951, 0,18 ifm magyar, 1890-es évek előtti rész latin. A regensek, subregensek általában félévente írtak jelentést a növendékek magaviseletéről, tanulmányi eredményéről, az intézet fejlődéséről, problémáiról az érseknek. A tanulmányi eredmények általában összegző táblázatokban, míg a jellemzések egyénenként találhatók meg.
· Növendékek 1879-1949, 0,18 ifm magyar, az 1880-as évek előtt latin. A növendékek személyi ügyei alkotják: tandíjmentességi, segélyezési kérelmek, kilépések, fegyelmi ügyek, betegségek és azok kezeltetése, vizsgadíjak térítése, munkavállalás engedélyezése, személyes okmányok, pl. bizonyítványok, kivonatok beszerzése, felvételükkel kapcsolatos kérdések.
· Elöljárók 1880-1951, 0,04 ifm magyar, kevés latin. Regensek, subregensek, spiritualisok, prefektusok és gyóntatók kinevezései, megbízásai.
· Alumnatus 1929-1950, 0,12 ifm magyar. Tulajdonképpen külön iktatási tárgyszóként alkalmazták az Érseki Hivatalban, mégsem alkotott soha önálló intézményt. A Kisszemináriumon belül az alsóbb gimnáziumi osztályokba járók (II-IV) csoportját nevezték így, mely csak századunkban létezett, valószínűleg a jezsuita vezetés kezdeményezésére. Azelőtt csupán a felsőbb gimnáziumi osztályba járók lehettek kisszeminaristák. Az Alumnatus így a kisdiákok életkori sajátosságai miatt is "külön elbánást" igényelt az intézményben, melynek jelentkezési, felvételi iratai, jelentései, fegyelmi ügyei stb. külön iratcsoportot alkotnak.
· Vegyes iratok 1880-1949, 0,06 ifm magyar, kevés latin. Szabályzatok, ünnepélyek, karácsony, a cselédség és tanárok béremelése, az intézet 50 éves jubileuma (1930-31), kisszeminaristák fegyelme, szabadsága, hazaengedése, az énekoktatás kérdései mind megtalálhatók, ide tették le a külön alsorozatokba nem sorolható iratokat.
· Államosítás 1945-1950, 0,04 ifm magyar. A Kisszeminárium épületébe először a rendőrség költözött be, még 1946-ban, majd a későbbi államosítást hosszú viták, javaslatok előzték meg a megosztás lehetőségeiről, az épület lehetséges funkcióiról. A sort az átadás kapcsán készített leltárak zárják.
· Vegyes iratok 1949-1992, 0,79 ifm magyar. Az államosítás utáni egyetlen, vegyes iratsorozat magába foglalja az egykori épülettel, illetve a későbbi hivatásgondozással kapcsolatos valamennyi iratot. A régi Kisszeminárium épületében, annak kápolnájában sokáig szolgalmi joga volt az érsekségnek, a végleges tulajdonrendezés visszatérő téma lett egészen 1978-ig. A hivatásgondozás funkcióját a rendszerváltásig néhány szerzetesi gimnázium látta el az egyházmegye számára (elsősorban Kecskemét és Pannonhalma). A levelezés tartalmazza az anyagi segélyezések ügyeit, jelentések is készültek a növendékekről, időnként látogatták őket az egyházmegye megbízottai. Nyári találkozókat, hivatásgondozó táborokat szerveztek számukra. Ide iktatták a papi hivatások ébresztésével, gondozásával kapcsolatos elméleti anyagokat, pápai megnyilatkozásokat, ajánlásokat, s az ezzel kapcsolatos egyházmegyés véleményeket is.

(vissza a lap elejére)

KOADJUTOR Ld. Apostoli kormányzó tárgyszónál

KÖZPONTI SZEMINÁRIUM 1804-1992, 0,71 ifm
Névváltozatok, rokonság: Központi Papnevelde, Központi Papnevelő, Seminarium Centrale
Keresőszavak: szeminárium, papképzés
Nyelv: latin, 19. sz. végétől magyar és latin, 1940-es évektől magyar
A sorozat ismertetése: A Központi Papnevelő Intézet 1806-ban alakult Pesten. A 19. sz-i iratok nagyrészt a növendékekkel kapcsolatos információk, azaz kb. évenként írt jelentések, ill. egyéb személyes ügyek (pl. a növendékek kilépése, visszahívása, fegyelmi vétségek). Előfordulnak még az intézmény működtetésével, a kispapok segélyezésével kapcsolatos anyagi ügyek, és a különféle ünnepélyek meghívói, ismertetői (pl. a növendék papság magyar egyházirodalmi iskolájának kiadványai, rendezvényeinek programjai). Az egyházmegye rendelkezett a szemináriumban ún. alapítványi helyekkel, ezek betöltésének iratai külön kis csomót alkotnak, hasonlóképpen a rektori kinevezések, felmentések iratai. A 20. sz-i anyagban is a személyes ügyek dominálnak, bár az anyagi természetű iratok (zárszámadások, költségvetések, segélyek felhasználása stb.) aránya is megnő. Továbbra is viszonylag kevés tanulmányi vonatkozású aktát (tanári kar kinevezései, vizsgarend, tankönyvek) találhatunk.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1804-1863, 0,12 ifm - 1867-1944, 0,17 ifm - 1945-1992, 0,42 ifm

(vissza a lap elejére)

KÖZPONTI PÉNZTÁR 1948-1992, 0,81 ifm
Névváltozatok, rokonság: Egyházmegyei Takarékpénztár, ld. még a Kötetek állagot.
Keresőszavak: könyvelés, gazdálkodás
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Az érseki uradalom utódjaként, Központi Pénztár néven jött létre az a hivatal, amely átvette az egyházmegye könyvelését, pénzkezelését. Az iratsorozatot egyrészt a számadások, a könyveléssel kapcsolatos iratok (költséghelyek kialakítása, különféle járulékok, normák megállapítása, illetékek, kamatok, letétek elszámolása, banki ügyek, folyószámlavezetés) alkotják, másrészt a pénztárat is érintő egyházkormányzati döntések értesítései (pl. kifizetési megbízások) is megtalálhatók. Mivel anyagi vonzata szinte minden ügynek van, a másolatbeli értesítések, fizetési utasítások helyett inkább a tárgyuknak megfelelően iktatott eredeti akták mentek át a pénztári ügyintézésen, s elintézés után visszakerültek megfelelő irattári helyükre.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1948-1992, 0,65 ifm
· Számadások 1969-1985, 0,16 ifm

(vissza a lap elejére)

LAIKÁTUS 1974-1992, 0,24 ifm
Névváltozatok, rokonság: ld. még Levelező Tagozat
Keresőszavak: világiak, állandó diakonátus, lelkipásztori kisegítők, bajai egyházmegyei levelező teológiai tanfolyam
Nyelv: magyar, kevés német, angol 1974-ből
A sorozat ismertetése: A világiak lelkipásztori szolgálatának, egyházi megbízatásának lehetőségeivel foglalkozik a sorozat. 1974-ben, a nemzeti laikus bizottságok európai találkozójának irataival (kérdőívek, válaszok, munkadokumentumok) kezdődik az anyag, 1981-ben megjelenik az állandó diakonátus kérdése, majd a világi lelkipásztori ténykedés kánonjogi feltételei, szabályzata is elkészült az 1980-as évek második felére. A képzést adó háttérként beindulhatott az egyházmegyei levelező teológiai tanfolyam Baján. 1990-től új lehetőségek nyíltak, az Állami Egyházügyi Hivatal engedélyező eljárásaitól szabadulva megszaporodnak a civil munkatársak, ún. lelkipásztori kisegítők megbízásával kapcsolatos kinevezések, szerződések, ill. a munkájukkal kapcsolatos továbbképzések, lelkigyakorlatok stb. iratai.

(vissza a lap elejére)

LECTICALIA 1756-1949, 0,33 ifm
Névváltozatok, rokonság: Párbér, Rationes, Diversa, Generalia de AD., Bona Ecclesiastica, ld. még Decimalitas
Keresőszavak: plébániai jövedelmek, párbér, stóla, egyházi adó, tanítói járandóságok, egyházi javadalmak taxája, megosztása
Nyelv: magyar, 1880-as évek előtt latin és német is
A sorozat ismertetése: A sorozat címe tulajdonképpen megtévesztő, hiszen a párbéren kívül valamennyi plébániai jövedelemmel kapcsolatban találunk itt iratot. Természetesen nem az egyedi eseteket, hanem az általános, azaz mindenkire vonatkozó agyagi ügyeket. Pl. szabályzatok, előírások a stóláról, javadalom megosztásakor követendő irányelvek plébánosváltás esetén, egyházi javadalmak elnyerése esetén fizetendő taxák, anyakönyvezési taxák, időnként tanítói járandóságra vonatkozó iratok is. 1869-ben egyházmegyei "kollektív szerződés" készült a plébániákat illető járandóságokról, az egyedi esetekben ezentúl ezt tekintették mintának, ettől eltérni csak az érsekség engedélyével lehetett. A múlt század végétől az iratok közt adózási kérdések, jogviták is előfordulnak. Kik fizessék a párbért, mi minősül külön családnak, másvallásúak, vegyes házasságok fizetésének kérdései, csendőrök felmentése a párbérilleték alól stb. Az 1920-as években a párbér jogi természetét taglaló-vitató kiadványok is megjelentek, az egyházi adó szabályozására is szükség volt az alakuló egyházközségek mellett, szó esett az egyházi adó esetleges közigazgatási úton történő behajtásáról is. Jogszabályjavaslatok születtek a népiskolai terhek arányosítására, az egyházközségek adóztatási gyakorlatára.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1756-1824, 1835, 1852-1866, 0,06 ifm - 1868-1944, 0,27 ifm + néhány későbbi irat.

(vissza a lap elejére)

LEVELEZŐ TAGOZAT 1988-1992, 0,05 ifm
Névváltozatok, rokonság: Teológiai tagozat
Keresőszavak: hitoktatóképzés, teológiai tanfolyam
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A sorozatot az egyházmegyei teológiai tanfolyam, hitoktatóképző szervezésével, igazgatásával, tanrendjével kapcsolatos iratok alkotják. A szabályzatokon, tanári kinevezéseken túl megtalálhatók a felvételi jelentkezések, vizsgák iratai is, ill. az éves jelentések az intézmény működéséről, gazdálkodásáról.

(vissza a lap elejére)

LEVENTÉK Ld. az Egyesületek tárgyszónál.

LIBRI 1779-1992, 2,75 ifm
Névváltozatok, rokonság: Libri imprimatur, Imprimatur, Libri prohibiti, Újságok, Cultus Divinus
Keresőszavak: könyvek, könyvkiadási engedélyek, tiltott könyvek, könyvvásárlás, könyvajánlatok, kották, újságok
Nyelv: magyar, 1870-es évek előtt latin, kevés német
A sorozat ismertetése: A hivatal könyvekkel kapcsolatos iratai alkotják a sorozatot, melynek legnagyobb részét a beérkezett könyvajánlatok, illetve a könyvbeszerzések aktái jelentik. A vásárolt és ajándékba kapott könyvek az érseki könyvtárakba kerültek, s ma nagyrészt a Főszékesegyházi Könyvtárban találhatók.
A vallásos tárgyú, illetve egyházi személyek által írt munkák kiadásához általában kiadási engedélyt kértek, ezekől az érsekek kijelölt cenzorok véleménye alapján döntöttek. A könyvkiadás engedélyezésével, cenzori bírálatokkal kapcsolatos iratok viselték egy időben a Libri imprimatur megnevezést, segítségükkel nyomon követhető az egyházmegyében folyó, pontosabban az egyházmegyét érintő könyvkiadás.
A Libri sorozat tartalmazza az indexen lévő, azaz tiltott könyvek olvasásával, tartásával kapcsolatos engedélyeket is, ezeket elsősorban tanároknak, tudományos kutatóknak adták, és gyakran Libri prohibiti néven iktatták.
A könyvkiadással, könyvajánlatokkal kapcsolatos iratok terjedelme jelentős, a könyvek beszerzése pedig változatos volt, kezdve az egyedi vételektől, ajándékoktól egészen a szervezett formákig, pl. jó könyvek baráti társasága működött stb. A sokféle témájú könyv között (imádságos könyvektől, katekizmusoktól, misekönyvektől kezdve a tankönyveken át gazdasági, tudományos munkákig szinte minden megtalálható) itt-ott egy-egy folyóirat, kotta, dalszerzemény is előfordul.
További tagolódás, tételek:

· Libri 1779-1992, 2,46 ifm (1742-1866, 0,41 ifm - 1867-1944, 1,59 ifm - 1945-1992, 0,46 ifm)
· Imprimatur v. Libri imprimatur 1903-1980, 0,29 ifm

(vissza a lap elejére)

MASSA VIGYÁZÓ 1928-1945, 0,25 ifm
Keresőszavak: MTA, katolikus kultúra, Vigyázó-hagyaték
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Vigyázó Ferenc 1921-ben, Bécsben végrendelkezett apjától, Vigyázó Sándortól örökölt nagy vagyonáról, ezzel vette kezdetét a később híressé vált Vigyázó-hagyaték története. A vagyon örököse a Magyar Tudományos Akadémia lett, a végrendeleti végrehajtó pedig a mindenkori kalocsai érsek. Hamarosan értelmezési viták keletkeztek Zichy Gyula érsek és az akadémia között. 1930-ban írta alá a két fél a szerződést, melynek értelmében a vagyon jövedelmének 10%-a évenkénti elszámolással katolikus kulturális célokat szolgál (a 10% mint végrendeleti végrehajtót, amolyan tiszteletdíjként illette az érseket). Az összeg felhasználója-elosztója Zichy Gyula érsek volt, aki éves jelentésekben tárta az akadémia elé beszámolóját, illetve terveit. A felhasználás általában könyvkiadás, tudományos munka támogatása, tanulmányi ösztöndíj, műemlékek restaurálása, felújítása formájában történt. Az akadémia szintén évente jelezte az alapítványi vagyon jövedelmét, vagyis a rendelkezésre álló keretet.
A vagyon legnagyobb része földbirtok volt, így az 1945-ben államosításra került, utolsó kísérletként 100 holdat próbáltak (eredménytelenül) megmenteni belőle az alapítványi célokra…

(vissza a lap elejére)

MATRICULARIA 1770-1992, 1,92 ifm
Névváltozatok, rokonság: Statisztikai táblázatok, Népmozgalmi adatok
Keresőszavak: anyakönyvezés, anyakönyvi kivonatok, statisztikák
Nyelv: kezdetben latin, 1870-es évektől magyar
A sorozat ismertetése: Az anyakönyvezéssel kapcsolatos szabályozás, általános ügyek iratai alkotják a sorozatot. Az anyakönyvek vezetésének módja, azok rovatainak előírásán túl a 19. sz. elején sor került a másod-, harmadpéldányok készítésének kérésére is. 1826-tól az egyházmegye, 1828-tól az illetékes vármegyék kérték a plébániák anyakönyveinek évenkénti másolatait. (A végrehajtás azután természetesen kérdéses lett, de az egyházmegye általában következetesen behajtotta másodpéldányait.) Az aprólékos szabályozással kapcsolatban természetesen rengeteg uralkodói, pontosabban helytartótanácsi leirat született. A formai, gyakorlati tennivalók közé tartozott még a különféle űrlapok, nyomtatványok biztosítása, vásárlása, megrendelése, a kivonatok kiállításával kapcsolatos illetékek meghatározása.
Az anyakönyvek adataira népességnyilvántartási okokból is szükség volt, az uralkodó, később pedig Róma kérésére is születtek egyházmegyei anyakönyvi összegző statisztikák.
Konkrét személyekkel kapcsolatos kérések, feladatok is adódhattak. A központi hatóság gyakran ismeretlen eredetű személyek adatait köröztette, keresve születési helyüket, s időnként igazolások kiadására, anyakönyvi helyreigazításokra, javításokra is szükség volt (névváltoztatások, címek, rangok bejegyzése), bár ezek az iratok jellegüknél fogva inkább a plébániai iratok közé kerültek, az engedélyeztetési eljárásokból néhány mégis Matricularia tárgyszó alatt található. A 20. sz-ban tovább növekedtek a közigazgatási jellegű feladatok. Ennek okai sokfélék: egyházváltoztatással kapcsolatos kijelentkezések adminisztrálása, illetve keresztlevelek kiadása származás igazolására pl. munkavállalási okokból, az időközben jugoszláv területté vált országrészből származó lakosság esetében, és jelentős iratnövekedést okozott a zsidótörvény utáni igazolások kora is.
Az 1960-as évektől megjelent az országosan egységes anyakönyvezés, megjelentek a külföldre kivándorolt, kitelepített lakosság anyakönyvi kérései (részben hivatalos, részben családtörténeti-kutatási célokból), az 1970-es évektől pedig rendszeressé váltak a Rómába küldött anyakönyvi statisztikák is.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1770-1864, 0,25 ifm - 1868-1944, 0,87 ifm - 1945-1992, 0,80 ifm

(vissza a lap elejére)

MATRIMONIUM 1732-1992, 1,62 ifm
Névváltozatok, rokonság: Circulares, Matrimonia Mixta, Polgári házasság, Matrimonia Civilis, Concubinatus, Gyermekek vallása, Matrimonii Revalidatio, Facultas in casibus matrimonialibus dispensare, Dispensandi Facultas
Keresőszavak: házassági ügyek, házasságkötés szabályozása
Nyelv: latin, kevés német, 1840-es évek, valamint 1870-es évektől magyar is, 1900-as évektől többségében magyar
A sorozat ismertetése: A házasságkötés és házasodási szokások szabályozásának részleteit, változásait tartalmazza a sorozat. Nagyrészt az egyházi és világi szabályozás törvényi, általános elveit tárgyalják az iratok, de néha egy-egy konkrét esettel kapcsolatos vita is előfordul. A 18. sz-ból helytartótanácsi leiratok rendelkeznek pl. a szökött jobbágyok, idegen bevándorlók házasságkötésének feltételeiről, a szükséges engedélyek beszerzéséről. Az 1760-as évektől egyre több konkrét eset is előfordul az egyházmegye határain kívülről és belülről egyaránt. Örökzöld téma lett a vegyesházasságok kötésének szabályozása, a szertartás részleteivel kapcsolatos utasítások egyes konkrét esetekben. Az 1780-as évektől az uralkodói Intimatumok is megszaporodtak e kérdésben, 1783, 1786-ban házassági törvények születtek, melyek végrehajtásáról körlevéli úton történt intézkedés. Meghatározták a peres rendtartási szabályokat, a házassági esküvel kapcsolatos formulákat, a szentszéki bírósági eljárások menetét, a feljebbviteli bírói fórumokat stb...
Az 1830-as évektől kezdve az egyházmegyés plébánosok egyre több konkrét esetben fordulnak a központhoz tanácsért, általában vegyes vallású esketések esetében. 1841-ben megjelent XVI. Gergely bullája, az instructio Lambruschini a vegyes házasságok ügyében. A házasodási szokásokról is egyre több megjegyzés fordul elő. Az 1856-os újabb házassági törvény eredményeként, a végrehatjás módját illetően újra levéldömping figyelhető meg. 1867 előtt külön alsorozatot alkot a vegyesházasságok (matrimonia mixta) ügye. A századfordulótól aztán a polgári házasságkötés bevezetésének eredményeként megjelennek a gyökeres orvoslások, tövényesítések, házasságrendezések aktái, a Rómával kapcsolatos egyeztetés a jogi eljárásbeli és gyakorlati kérdésekről. A háborúk, határmódosítások, kitelepítések eredményeként a 20. sz. második felére jelentős tömegben születtek értesítések az elszármazott lakosság külföldön kötött házasságairól. Ezekre a születési anyakönyvekbe történő bejegyzés, illetve a szabad állapot igazolásának céljából lehetett szükség. Általában német egyházmegyékből érkeztek az értesítések és kérések.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1732, 1743, 1754-1992, 0,97 ifm 1870 előtt latin és német, azután kevés magyar is, a 20. sz-tól többségében magyar (1732-1866, 0,45 ifm - 1867-1944, 0,30 ifm - 1945-1992, 0,22 ifm)
· Matrimonia mixta 1754-1908, 0,43 ifm latin, magyar. Az alsorozat a vegyesházasságok jogi szabályozását követi figyelemmel világi és egyházi téren egyaránt. Ez az anyag régebben a Politica tárgyszó része volt, de ilyen iktatószót sosem viselt, és tárgyi alapon mindig gondosan elkülönítették. Országgyűlési iratok, nyomtatványok, feliratok, megyegyűlések álláspontjai szép számmal olvashatók a reformkorból, az 1840-41-es évekből való az alsorozat terjedelmének több mint fele. A vegyes iratok is tartalmaznak vegyes házasságokkal kapcsolatos aktákat, de ott inkább konkrét esetek elbírálásával kapcsolatos ügyekről van szó, a matrimonia mixta címszó mindvégig szigorúan elvi marad.
· Testimonium celebrationis matrimonii (Külföldi házasságkötésekről értesítések) 1950-1988, 0,22 ifm latin

(vissza a lap elejére)

MAURINUM 1927-1944, 0,20 ifm
Névváltozatok, rokonság: Szent Mór Kollégium, Pécs - Maurinum, ld. még Pécsi ügyek
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A pécsi Szent Mór Kollégium a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem fiú hallgatói számára épült, és 1929-től működött. Zichy Gyula érsek a kollégium céljaira létrehozott közalapítvány egyik alapító tagja volt, Mosonyi Dénes prelátus pedig az igazgató tanács tagja. A kollégium építésével, működtetésével, fenntartásával kapcsolatos hírek, igazgatótanácsi értekezletek, személyi kérdések, alapítványi helyek betöltése az iratok témája általában, de sok kiadvány, tájékoztató füzet, évkönyv is található. A levelezés döntő részét Mosonyi Dénes prelátus, nagyprépost intézte, a levelek zöme az ő nevére szól, és általában iktatószámot sem kapott (bár a hivatali iratkezelés egyéb formai jellegzetességeit alkalmazták-megtartották).

(vissza a lap elejére)

METROPOLITICA 1701-1992, 3,04 ifm
Névváltozatok, rokonság: Extran. Eccl., Diversa, Litterae Episcoporum
Keresőszavak: más egyházmegyék, szuffraganeus egyházmegyék
Nyelv: latin, magyar, német (ld. még a tételeknél)
A sorozat ismertetése: Az érseki tartományt, azaz metropóliát alkotó egyházmegyék természetesen kapcsolatban álltak az érseki székhellyel, jórészt e kapcsolat eredménye a sorozat iratanyaga. A tartomány területe az idők során változott, a 18. sz-ban még Zágráb, Bosznia, Szerém, Zeng-Modrus, Várad, Csanád, Erdély is ide tartozott, később a 19. sz. második felében ez a terület a zágrábi érseki tartomány kiválásával csökkent, Trianon után pedig szinte csak a csanádi egyházmegye területére korlátozódott a kalocsai fennhatóság. Az itatási tárgyszó tartalmát azonban nem csak a szuffraganeus egyházmegyék ügyei alkották, mindig is tágabban értelmezték, ide helyezték el általában a más egyházmegyékből érkező, más egyházmegyékkel kapcsolatos ügyeket is. Ez okozza az anyagbőséget, s hogy a sorozat tekintélyes feudális kori résszel rendelkezik, melyek tárgya igen változatos. Olvashatunk bennük jelentéseket más egyházmegyékről, uralkodói leiratokat velük kapcsolatban. A jelentések lehetnek általánosak vagy konkrét témájúak (pl. kánoni vizitációk eredményéről vagy a görög egyesült és nem egyesült egyházak helyzetéről, viszonyáról a nagyváradi egyházmegyében 1754-1756, stb). Az iratok egyik jelentős része tárgy szerint a személyi kérdések köré csoportosítható (püspöki, kanonoki kinevezések, káptalani helynöki választások, ezzel kapcsolatos szentelések, beiktatások), a másik jelentős rész anyagi természetű (nagyobb alapítványok, végrendeletek, építkezések) bejelentése, jóváhagyásának, megerősítésének kérése. A harmadik jellegzetes csoportot a vitás esetek, peres anyagok adják (más egyházmegyékből származó fegyelmi panaszok, anyagi, jogi viták, javadalmazás, kegyúri jogok értelmezése, bírói illetékesség stb. tárgyában). A 19. sz-tól megjelentek az értesítések egyházmegyei szinódusokról, az 1830-as évektől jelentések a szemináriumokról. 1848-49-ből megtalálhatók az Eötvös József által kezdeményezett, a Muraköz szombathelyi egyházmegyéhez csatolását célzó iratok is. Az 1850-es évekből pedig jelentős mennyiségű irata van az erdélyi teológia oktatásának. Az 1870-es évektől válnak ki külön tételként az anyagi ügyek, megkülönböztetve az általános iratoktól. A 19. sz. végén, a 20. sz. elején nagyobb mennyiségben találhatók az erdélyi státusgyűlések jegyzőkönyvei, 1920 után pedig a területi fogyatkozás az iratok mennyiségén is észrevehető, s bár a többi egykori szuffraganeussal is marad egyfajta megfigyelő-tájékoztató jellegű kapcsolat, általában csak személyi változások hírül adására, s az ezzel kapcsolatos események (temetések, beiktatások, szentelések) meghívóira terjed ki az anyag. A második világháború után majdnem két évtizedre meg is szakad a sorozat.
További tagolódás, tételek:

· Általános iratok 1701, 1707, 1722-1992, 2,26 ifm latin, magyar, német (1701-1866, 1,81 ifm - 1867-1944, 0,40 ifm - 1947-1949, 1965-1992, 0,05 ifm)
· Szuffraganeusok peres ügyei Diakovár 1788-1798, 0,13 ifm /Zágráb 1790-1799, 0,20 ifm /Zeng-Modrus 1829-1837, 0,17 ifm latin
· Metropolitae consensus in rebus oeconomialibus (beleegyezések anyagi ügyekben) 1871-1939, 0,28 ifm magyar. A váradi, erdélyi, csanádi egyházmegyék törzsvagyonát érintő kérdésekben (kölcsönfelvétel, föld-, erdő- és más ingatlanok eladása-vétele, nagyobb építkezés, részvényvásárlás, alapítványok elhelyezése stb.) a megyéspüspökök általában kikérték a metropolita véleményét, jóváhagyását. Ezt az érsekek általában káptalanjuk véleményének meghallgatása után tették meg.

(vissza a lap elejére)

MILLENIUM 1894-1896, 0,09 ifm
Névváltozatok, rokonság: ld. még Jubileum
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A tárgysorozat iratai az 1896-os millenium eseményeivel kapcsolatosak, és zömmel ebből az évből is valók. Egyrészt az országos események tükrét (ünnepségek, programok meghírdetése, műalkotások tervezése-rendelése) találjuk itt, s Császka György érsek részvételét ezeken az eseményeken, másrészt az iskolai, plébánosi jelentéseket a helyi eseményekről ("milleniumi emléklapok" címen beszámolók faültetési- stb. helyi ünnepi rendezvényekről-megemlékezésekről). A címszó eredetileg a Jubileum iratai között szerepelt, következetes önálló iktatási használata miatt emeltük ki onnan.

(vissza a lap elejére)

MISSAE SACRIFICIUM 1761-1991, 0,56 ifm
Névváltozatok, rokonság: Eucharistia, Diversa, Cultus Divinus, Plébániák nevei is előfordulnak
Keresőszavak: szentmise, szentségimádás, binandi-trinandi facultas Nyelv: magyar, 18-19. sz-i latin, de mennyiségileg kevés
A sorozat ismertetése: A szentmisék tartásával kapcsolatos központi és egyházmegyei rendelkezések, engedélyek iratai alkotják a sorozatot. Ezek leggyakrabban a szentmisék számával, időpontjával, valamint a szentségimádások rendjével kapcsolatosak. Az anyag 18-19. sz-i része mindössze kb. 4 cm.
Az iratok zöme 1950 utáni binandi-trinandi facultas (azaz napi kétszeri, háromszori misézési engedélyek), továbbá szabadbani, délutáni stb. misézési engedélykérések, mindezek plébániánként, azon belül időrendben vannak elhelyezve.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1761, 1765, 1804-1865, 0,03 ifm - 1868-1944, 0,10 ifm - 1947-1991, 0,43 ifm

(vissza a lap elejére)

MISSARUM STIPENDIA 1780-1992, 2,35 ifm
Keresőszavak: intentio, misék a főpásztor szándékára, misék egyházmegyei célokra
Nyelv: magyar, kevés latin és német
A sorozat ismertetése: A fizetett misék iratanyagát tartalmazza a sorozat. A múlt századi rész kb. 0,02 ifm, főpapi szándékok, egyházmegyei célok, különféle gyűjtések alkalmából vállalt misék ügyei alkotják. Ebben az esetben az egyházmegye papjai által vállalt és elmondott misék ellenértékét az érsek kapta, illetve a központilag meghatározott célra költötték. Az egyházmegyei célokra, főpapi szándékokra mondott misék ezután tulajdonképpen végig jelen vannak, de századunk 20-as éveitől megjelennek az egyes papok segélyezésére, gyengébb jövedelmű plébániák bevételeinek pótlására küldött miseintentiók, illetve az ezzel kapcsolatosan rendelkezésre álló pénz szétosztásának iratai, a misék elvégzésének igazolásai. Az ilyen célra felhasználható összegek rendszerint egy-egy közvetítő személytől érkeztek, az 1920-30-as években pl. Mosonyi Dénestől. Természetesen megjelentek az egyes lelkészek intentiót kérő levelei, illetve az intentiós csomagok (gyakran nemzetközi) átadásával kapcsolatos iratok. Az 1950-60-as évektől az egyházmegye és a főpásztor céljaira mondott misék dokumentálása, illetve a papi segélyezést szolgáló intentiók dokumentálása kettévált, külön tételeket alkottak belőlük. A segélyezésre szolgáló összegeket közvetítő személyek szerint tartották számon. Megjelent a fizetett misék vállalásának, mondásának szabályozása is, elkerülendő a visszaéléseket, az egyházmegyék ez ügyben egymás között is tájékozódtak. A központ tudta nélkül az egyházmegye papjai jelentősebb mennyiségű intentiót nem vállalhattak.
További tagolódás, tételek:

· Az ordinárius szándékára, egyházmegyei célokra mondott misék iratai, vegyes iratok 1872-1992, 1,19 ifm magyar, kevés latin és német (1943 előtti anyag alig 0,05 ifm terjedelmű)
· Vegyes intentiók 1960-1992, 1,16 ifm magyar

(vissza a lap elejére)

MISSIO 1734-1992, 1,18 ifm
Névváltozatok, rokonság: Missiones, Népmisszió, Beneficientia, Symbolae
Keresőszavak: misszió, népmissziók, szerzetesrendek is érintve, Missio Leopoldina, Institutum Leopoldinum, Missio Africae Centralis, Afrika Társulat
Nyelv: magyar, 1870-es évek előtt latin
A sorozat ismertetése: Ez a sorozat tartalmazza az egyház hagyományos értelemben vett missziós tevékenységével kapcsolatos iratokat, a világmissziós híreket, információkat, tájékoztatást a missziók működéséről, eredményességükről, a misszionáriusok üldöztetéséről stb. Természetesen fontos részt alkotnak a missziós célzatú gyűjtések aktái. A missziós vállalkozások közül az Institutum Leopoldinum vagy másnéven Missio Leopoldina volt az (Bécsi központtal működött a 18. sz-ban, a 19. sz. elejétől Amerikai missziók néven is szerepelt), melynek anyaga az 1830-as évektől szaporodott fel igazán. A Közép-Afrikai Misszió (Missiones Africae Centralis, Comite des Marien Vereines für Central Africa in Wien) iratai már kisebb mennyiségben, az 1850-es évektől találhatók. A legrégebbi iratok a Szentfölddel kapcsolatosak (Missiones Terrae Sanctae), de igen kis terjedelműek. Mindezek mellett természetesen más missziók iratai, gyűjtései is megjelentek, az Afrika Társulat iratai pedig az 1870-1880-as évekből már inkább a tudományos célokkal működő társulatok felé vezetnek át bennünket.
A sorozat másik fő részét a múlt század végén megjelenő, majd egyre nagyobb mértékben terjedő népmisszók anyaga jelenti. A vallási élet újraéledésének jelei voltak ezek az események az egyházmegye településein, néhány napos lelkigyakorlatos alkalmat jelentett ez a plébániák lakosságának gyónási alkalmakkal, szentségekhez járulással egybekötve. Ezekről az alkalmakról jelentések születtek, szervezésük-lebonyolításuk valóságos mozgalom lett.
További tagolódás, tételek:

· Missziós iratok 1734-1992, 0,96 ifm latin, 1870-es évektől magyar (1734-1866, 0,28 ifm - 1867-1944, 0,58 ifm - 1946-1992, 0,10 ifm
· Népmissziós iratok (helységenként) 1923-1984, 0,16 ifm magyar
· Causa criminalis contra P. Petrum Lipovtsich Societatis Jesu per Archidioecesim Colos. missionarium 1762-1764. 0,06 ifm latin (Lipovtsich Péter jezsuita misszionárius pere)

(vissza a lap elejére)

NAGYSZEMINÁRIUM 1733-1992, 6,65 ifm
Névváltozatok, rokonság: Seminarium Majus Archiepiscopale Colocense, Seminarium Majus, Seminarium Aeppale, Seminarium Colocense, Lyceum Archiepiscopale, időnként Deficientia, Litterae Testimoniales, Ordines Religiosi, Segélyezés, Diversa, Szent Ágoston Egylet, Visitatio Seminarii, Triennalis Relatio, Ordo, Theses Lycei, Informatio, Classificatio is.
Keresőszavak: Papképzés, idős papok otthona
Nyelv: latin és magyar, részletesebben ld. az alsorozatoknál
A sorozat ismertetése: Mivel az egyházmegye egyik nagymúltú, jelentős intézményéről van szó, indokolt kicsit részletesebben kitérnünk történetére. A török elvonultával, a 18. század eleji Kalocsán a szeminárium létrehozása ľ amely egyébként az egyházmegyét újjászervező érsekek legfontosabb céljai között szerepelt ľ egy ideig még anyagi nehézségekbe ütközött. Patachich Gábor 1733-ban történt kinevezése után fél éven belül egy uradalmi fogadó épületét alakíttatta át szemináriummá, s 1733 novemberében nyolc növendékkel és két "kölcsönkért" ferences tanárral meg is kezdődhetett az oktatás. A kápolna, s egyben az intézmény védőszentje Borromei Szent Károly lett, akinek alakját később az intézmény pecsétje is viselte.
Az egykori vendéglő épülete hamarosan szűkösnek bizonyult, s Klobusiczky Ferenc érsek újabb építkezésbe fogott 1757-ben. Batthyány József érsek idején, 1764-ben készen állt az egyemeletes, tágas, zsindellyel fedett épület a székesegyház közelében. Később erre egy második emeletet is építtetett Kollonich László érsek 1807-ben, majd további bővítések is történtek 1823-ban és a 19. sz. végén Klobusiczky Péter és Császka György érsekeknek köszönhetően, míg végül elnyerte az épület végleges formáját.
A szeminárium működését a Tridenti zsinat előírásainak megfelelően szervezték meg. Szabályzatának alapját a római Collegium Germanicum-Hungaricum adta. A növendékek száma fokozatosan növekedett, míg végül 30-40 fő között érte el az átlaglétszámot. Itt képezték a Kalocsa-Bácsi egyházmegye papságát, tehát a délvidék, Bácska papjait is. A képzés ideje általában 5 év volt. Az oktatás folyamatosságát csak II. József központosító rendeletei szakították meg 1785 és 1790 között. A papnevelde alapját ekkor a vallásalapba kellett beszolgáltatni, sőt az intézmény könyvtárát, kápolnájának berendezését is Budára kellett küldeni. 1790 után természetesen visszaállt a régi helyzet. Rövid cezúrát jelentett még 1849-ben az épület hadikórházzá alakítása, a növendékeket ekkor hazaengedték, ill. jórészt katonának álltak.
A 4-5 fős tanári karok fölállításában, folyamatos ellátásában nagy szerepet játszottak a szerzetesrendek. A kezdetben meghívott ferenceseket később felváltották a Kalocsán letelepedő piaristák majd jezsuiták. (A tanárok, elöljárók közül talán érdemes megemlíteni Katona István, Palma Ferenc jezsuiták, ill. Alber János piarista nevét.) Fontos szerepük volt még a tanításban a káptalan canonicus theologusainak és más jelesebb kanonoknak. A tanári kart szükség szerint néha képzettebb egyházmegyés papokkal is kiegészítették.
A képzés rendjét, a tanított tárgyakat, használt tankönyveket itt nem áll módunkban részletezni, de érdemes megjegyezni, hogy e kérdéseket részletes és alapos központi előírások szabályozták mind az egyházi, mind az állami oldalról. Az 1920-30-as években a hagyományos teológiai tárgyakon túl a szociológia, néprajz oktatására is kísérletet tettek, s ez idő tájt kérték a minisztériumot egy hatodik tanári állás létrehozására. A testgyakorlásra és zenei képzésre már korábban is nagy súlyt fektettek. A papnövendékek önképzésében, mindennapi életük színesítésében nagy szerepe volt Szent Ágoston Egyletüknek, melynek anyaga levéltárunk egyik külön fondját alkotja. A jogilag 1867-ben alakult egyesület eredete az 1848 utáni magyar nyelvművelő olvasókörre nyúlik vissza. Célja a magyar és más nyelvek művelésén át a vallásos irányultságú irodalmi önképzés volt. Hetente közgyűléseken olvashatta föl a tagság önálló dolgozatait, verses, zenés ünnepélyeket szerveztek, színdarabokat adtak elő. A világháborúk megpróbáltatásait - leszámítva a két nap alatti kényszerű költözést 1945 tavaszán - sikerrel átvészelte az intézmény, nem utolsó sorban az áldozatos segélyeknek köszönhetően. A szeminárium rendje csakhamar helyreállt. Az ötvenes évek elején azonban közbeszólt a politikai akarat, s 1951-52-es tanév utáni szünidőről nem jöttek vissza többé a jellegzetes kék reverendás fiatal arcok Kalocsára. Azóta jórészt Szegeden, ill. más szemináriumokban képzik az egyházmegye papjait. (A Nagyszeminárium történetéhez ld. WINKLER Pál: A papnevelés története a kalocsai egyházmegyében. Kalocsa, 1934. 61 o.)

A Nagyszeminárium élete jelentős részben megjelent az érseki hivatal irattermelésében. Az érsekség volt az intézmény fönntartója, s e fontos anyagi kötődés mellett a mindenkori érsek nevezte ki és mentette föl a tanárokat, vette föl a növendékeket. Káptalanja segítségével ellenőrizte az intézmény fegyelmét, felügyelte annak tanulmányi életét. Lényegében tehát az érsekek éltek az intézmény igazgatói jogkörével, noha ezt külön címként sosem viselték. A konkrét vezetéssel megbízott személyek, vagyis a szeminárium rektorai lényegében az érsek képviseletében intézkedtek, tevékenységükről részletesen beszámoltak, ill. azzal kapcsolatosan egyeztettek az érseki aulában. Az illetékes kormányzati szervek, a helytartótanács, majd a VKM is az érsekeken keresztül levelezett a szemináriummal.
Az imént említett tevékenységek során az Érseki Hivatalban képződő iratanyagot mindvégig megkülönböztették, s az iratok tárgya szerint csoportosították. A rendező szempontok az idők során természetesen változtak, e változásokat tükrözik az anyag hivatali iktatásában található következetlenségek is. Csak lassan, a 19. sz. végére vált megszokottá a szemináriumi anyag egyértelmű, Nagyszeminárium címszóval (esetleg latinul: Seminarium majus, Lyceum Aeppale) történő jelölése az érseki hivatal iktatókönyveiben. Egyébként a szeminárium iratai között mindezek mellett számos más egyházkormányzati iktatószót is alkalmaztak, s ezzel tulajdonképpen a terjedelmes iratanyagot kívánták kezelhetőbbé tenni a mindennapos irattári feladatok során.
A szemináriumi anyagban más intézményekre vonatkozó iratok is megtalálhatók. Ennek oka pl. az agg papok otthonának, az ún. Deficientiának esetében a közös épülethasználat s a közös vezetés volt. A szeminárium rektorai kezdettől fogva egyben Deficientia igazgatók is voltak. Az öreg, gyengélkedő papokra vonatkozó iratok így érthető módon vegyültek a szemináriumi iratok közé, általában Deficientia címszó alatt iktatva. Az 1878-tól önállóan működő Kisszeminárium is az intézmény keretei közül nőtt ki (iratait ld. külön tárgyszó alatt), s ezen kívül találhatók információk a szemináriumi iratok között más intézménybe küldött diákokról is. (A tehetségesebb növendékeket gyakran irányították Pestre, Bécsbe, Rómába.) Előfordult, hogy képzési együttműködés alakult ki más intézménnyel, pl. a kalocsai növendékek bölcseleti éveiket egy időben Egerben végezték, Egri Főiskola címmel ennek külön iratanyaga maradt fenn. Érdemes kitérnünk a Szent Ágoston Egylettel kapcsolatos iratokra is. Az egylet működése ugyanis kis mértékben az érseki hivatal irattermelésében is megjelent, főleg meghívók, rövid programértesítők formájában. Fönnmaradtak azonban ezen kívül az egylet eredeti, saját iratai dokumentumai is, ezek nyilvánvalóan a szeminárumban keletkeztek, ott is tárolták őket az intézmény és az egylet megszüntetéséig. Ez a levéltárunkba menekített anyag egyik önálló fondját alkotja állományunknak. Az egylet irataihoz hasonlóan, az intézmény megszüntetésekor, ill. Szegedre költöztetésekor más iratok is kerültek az érseki levéltárba (Pl. Historia domus, anyakönyvek, egyéb könyvformátumú anyag, gondnoki levelezés), amelyek együtt ugyancsak önálló fondot alkotnak.
1950 után az iratok az egyházmegye szegedi szeminaristáinak ügyeit követik figyelemmel, ettől az időszaktól kezdve ez a tárgyszó lényegében a Szegedi Hittudományi Főiskola, ill. annak kalocsai egyházmegyés növendékeivel történő kapcsolattartást szolgálja.
További tagolódás, tételek, altételek:

a. Intézményi, képzési ügyek , 1733-1951, 2,46 ifm
· az intézmény létrehozásával, történetével kapcs. iratok 1733-1944, 0,05 ifm
· elöljárói tanácskozmányok jegyzőkönyvei 1882, 1926-1951, 0,12 ifm
· jelentések (visitatio seminarii, triennalis relatio) 1760-1944, 0,08 ifm
· tanulmányi rend (oktatás rendje, tankönyvek) 1735-1949, 0,39 ifm
· vizsgarend, vizsgatételek (theses lycei) 1761-1951, 0,52 ifm
· tanulmányi eredmények (classificatio) 1761-1912, 0,27 ifm
· tanári kinevezések, felmentések 1777-1950, 0,15 ifm
· információ tanárokról 1798-1859, 1907-1951, 0,09 ifm
· információ növendékekről 1771-1951, 0,51 ifm · házirend 1733-1935, 0,08 ifm
· II. József rendeletei 1782-1799, 0,07 ifm
· Egri Főiskola 1784-1847, 0,05 ifm
· Ordo (papi rendek felvételével kapcs. iratok) 1919-1942, 0,08 ifm
b. Növendékek ügyei 1788-1951, 0,59 ifm
· növendékek személyi ügyei 1788, 1807-1951, 0,27 ifm
· ajánló levelek (litterae testimoniales) 1862-1947, 0,16 ifm
· idegen egyházmegyés növendékek 1909-1919, 0,02 ifm
· elbocsájtások, kilépések 1868-1937, 0,11 ifm
· betegek 1882-1920, 0,03 ifm
c. Anyagi ügyek 1756-1952, 2,30 ifm
· épület, berendezés, javítások 1868-1951, 0,21 ifm
· költségvetések 1768-1876, 0,04 ifm
· számadások 1780, 1800-1951, 0,95 ifm
· leltárak 1771-1938, 0,08 ifm
· anyagi alapok 1756-1925, 0,34 ifm
· tanárok fizetése 1765, 1790, 1803-1952, 0,18 ifm
· növendékek segélyezése 1883-1924, 0,02 ifm
· különböző kifizetések, általános anyagi ügyek 1865-1952, 0,48 ifm
d. Egyéb 1786-1992, 1,30 ifm
· Deficientia 1786-1842-1939, 0,12 ifm
· Papi lakók, vendégek, ünnepélyek, Szent Ágoston Egylet 1867-1948, 0,08 ifm
· Diversa 1867-1951, 0,15 ifm
· Vegyes iratok 1950-1992, 0,95 ifm

(vissza a lap elejére)

NAZARENI Ld. az Acatholica és Ordines Religiosi tárgyszóknál.

NUNTIATURA 1862-1992, 0,06 ifm
Névváltozatok, rokonság: Nuntius Apostolicus, Pontifex, Agentia Romana, Cancellaria
Nyelv: latin, magyar, olasz
A sorozat ismertetése: Az érseki hivatal és a nunciatúra érintkezésének iratait tartalmazza a sorozat. Nunciusok bemutatkozása, köszöntése, búcsúztatása. Jelentések a hivatal felállásáról, költözéséről, nagyrészt tehát protokoll jellegű az anyag. Kicsit bővebb terjedelemben találhatók meg Jacobini (1878), Annutelli (1884) és Schioppa (1921) nunciusok kalocsai látogatásainak iratai. Bizonyos ügyekben a nunciusok időnként jelentést kértek, pl. a konkordátum betartásáról 1864-ben. 1939-1990 között a tárgyszó szünetelt, 1990-től az újra működő magyarországi nunciatúra iratai alig néhány iratot tesznek ki.

(vissza a lap elejére)

OBITUS 1758-1992, 0,78 ifm
Névváltozatok, rokonság: ld. még Sepultura
Keresőszavak: gyászjelentések
Nyelv: magyar, kevés latin
A sorozat ismertetése: E tárgyszó alá gyűjtötték a különféle gyászjelentéseket. Az egyházmegyés papság gyászjelentésein kívül (amelyek főleg az 1920-as évektől szaporodnak) megtalálhatók itt más egyházmegyés tisztviselők (pl. uradalmi gazdatisztek, jószágkormányzók), s az érsekek társadalmi helyzetének megfelelő protokolláris kapcsolatok révén megismert személyek, arisztokraták, az uralkodóház tagjainak gyászjelentései is. 1945 után más egyházak vezetőinek, képviselőinek gyászjelentései is előfordulnak. Az 1920 előtti anyag alig 5 cm, az iratok döntő része tehát ezutáni. Az 1920-40-es évekből néhány gyászjelentés és részvétnyilvánítás előfordul a Sepultura tárgyszó alatt is.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1758-1847, 1862, 0,03 ifm - 1867-1944, 0,27 ifm - 1945-1992, 0,48 ifm

(vissza a lap elejére)

OLEUM 1812-1992, 0,27 ifm
Névváltozatok, rokonság: Olajok (1960-as évektől használatos)
Keresőszavak: szentelt olajok, szentelmények
Nyelv: magyar, 1900-as évek előtt latin
A sorozat ismertetése: A szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatban nagy szerepe van a különféle olajoknak. Ezeket az olajokat a nagycsütörtöki főpapi mise keretében szentelték. Az olajszentelés szertartásával, a nagycsütörtöki események meghívóival, szervezésével, továbbá az olajok beszerzésével (általában Rómából történt) kapcsolatos iratok alkotják a sorozatot.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1812-1861, 0,04 ifm - 1869-1944, 0,08 ifm - 1945-1992, 0,15 ifm

(vissza a lap elejére)

ORDINES RELIGIOSI 1699-1992, 3,45 ifm
Névváltozatok, rokonság: Generalia de Regularibus, Ferencesek, Jezsuiták, Nazareni, Piaristák, Pálosok, Karmeliták, Moniales, Moniales extranei, Jurisdictio, Kalocsai Kollégium, Kalocsai Gimnázium
Keresőszavak: szerzetesek
Nyelv: latin, magyar
A sorozat ismertetése: A sorozat egyrészt általában szól a szerzetesrendek és az egyházmegye kapcsolatáról: rendek megtelepedése, joghatóság kérése-megadása lelkipásztorkodáshoz, egyházmegyés papság kisegítése, anyagi segítségkérés, tájékoztató a működésről, szabályzatokról stb. kapcsán. Az általános iratoknak külön sora található a férfi- és a női rendek (Moniales) esetében. Természetesen a fegyelmi problémákról, egyes rendtagok elbocsájtásáról is értesítették az egyházmegyét. 1950 után a szerzetesrendek feloszlatásának eredményeként az iratok folytatását elsősorban személyi ügyek jelentik: szolgálati idő igazolása ált. nyugdíj rendezéséhez, alkalmanként előfordul még egy-egy akta a volt szerzetesi vagyon hasznosításáról, az ingatlanok sorsáról. 1990-92 között újra jelentős mértékben megnőtt az irattermelés a szerzetesrendek újraindulása kapcsán.
Külön tételeket alkotnak az egyházmegyében jelentősebb számban, huzamosabb időn át jelen lévő rendek, ill. azok egyes rendházai. Itt általában az egyes házak anyagán belül találjuk meg a rendre, ill. az egyes házakra vonatkozó létszámjelentéseket, tájékoztatást-segítségkérést anyagi ügyekben, személyi változások bejelentését, peres iratokat és jurisdictiós iratokat is, mivel a szerzetesek általában pasztorációs tevékenységet is folytattak, utóbbiakat általában szép számban.
További tagolódás, tételek:

· Általános iratok 1732-1992, 0,92 ifm (1732-1865, 0,21 ifm - 1872-1944, 0,12 ifm - 1945-1992, 0,59 ifm)
· Ferencesek általában 1733-1944, 0,21 ifm
· Ferencesek, Szabadka 1798-1944, 0,11 ifm
· Ferencesek, Baja 1761-1943, 0,26 ifm
· Ferencesek, Zombor 1761-1787, 0,05 ifm
· Ferencesek, Bács 1745-1942, 0,17 ifm
· Ciszterek, Baja 1880-1949, 0,06 ifm
· Koldulórendek alamizsna ügyei (gyűjtésekre engedélyek) 1734-1939, 0,12 ifm
· Jezsuiták általában 1699-1859, 0,10 ifm
· Jezsuiták, Kalocsa 1860-1950, 0,16 ifm (Kollégium átvétele a piaristáktól, bővítése.)
· Karmeliták, Zombor 1904-1942, 0,12 ifm
· Nazareni (Nazarénusok) 1766-69, 1779. 0,01 ifm
· Piaristák, Kalocsa 1742-1862, 0,11 ifm
· Pálosok sziklatemploma 1930-1942, 0,08 ifm
· Pálosok (hazatelepítés, Pécsi ház, adományok, jelentkezések) 1926-1942, 0,30 ifm (ált. iktatás nélküli levelezés, Mosonyi prelátus ügyintézésével)
· Moniales (Szerzetesnők) 1772-1959, 0,21 ifm magyar, 1870-es évek előtt latin
· Turdossini apácák 1885-1904, 0,07 ifm magyar. Császka érsek szepesi püspök korában, Turdossin községben alapított az irgalmas nővérek vezetése alatt leánynevelő intézetet, s azt kalocsai érsekként is támogatta.
· Lőcsei apácák 1893-1905, 0,06 ifm magyar (Ugyancsak Császka érsek pártfogoltjai.)
· Rózsahegyi irgalmas nővérek v. Rózsahegyi apácák 1893-1903, 0,03 ifm magyar. Támogatásuk Császka érsek nevéhez fűződik.
· Szécsényi apácák (irgalmas nővérek) 1869-1897, 1910. 0,11 ifm magyar, német, kevés latin Haynald érsek alapította szülővárosában intézményeiket (hármas intézetük árvaházból, óvodából és iskolából állt), az ő érseksége idején volt igazán rendszeres a kapcsolat.
· A Legszentebb Megváltóról nevezett apácák 1897-1923, 0,08 ifm magyar. Benne: szabadkai és újvidéki kórház 1897-1923, 0,05 ifm /szabadkai árvaház 1900-1909, 0,01 ifm /zentai szegényház 1903-1921, 0,02 ifm
· Az Isteni Üdvözítőről nevezett Nővérek - Óbecse, szegényház 1904-1923, 1942, 0,03 ifm
· Egyházközségi Nővérek 1930-1950, 0,08 ifm magyar (Alapítás, szabályzat, káptalanok híradásai.)

(vissza a lap elejére)

ORDO 1735-1992, 1,88 ifm
Névváltozatok, rokonság: Ordinatio, Dispensatio in aetate, Tonsura, Litterae testimoniales, Celebret, Dimissoriales, ld. még Nagyszeminárium és a Kötetek állagát.
Keresőszavak: egyházi rendek felvétele, papszentelés
Nyelv: latin, kevés magyar
A sorozat ismertetése: Az egyházi rendekkel kapcsolatos iratok alkotják a sorozatot. Elsősorban természetesen az egyes rendek (pl. akolitus, lektor, szubdiákónus, diákónus, papság) felvételének kérdései, a pontos feltételek, s az ezzel kapcsolatos felmentések (pl. korhiány alól), eskütétel, kötelező lelkigyakorlatok végzése stb. merülnek fel az iratokban. Megtalálhatók az elvi, teológiai-liturgiai előírások is az egyházi rendekről és a felvételükhöz kapcsolódó szertartásokról általában. Az egyházi rendek felvétele legtöbbször papi szemináriumok keretein belül történt. Az eseményt megelőzték az alkalmasságot igazoló levélváltások, illetve a szükséges engedélyek beszerzése a jogilag illetékes főpásztortól, azután általában értesítések, igazolások is születtek a szentelésekről (litterae testimoniales). Hasonló engedélyeket adtak, ill. kaptak itt Kalocsán is a másutt tanuló, ill. itt tanuló más egyházmegyés növendékek esetében. Az Ordo tárgyszó alá kerültek a papi rendből történő elbocsájtások, ill. a papság igazolásának (papi igazolványok, celebretek) iratai is.
Az anyag terjedelmének megoszlása: 1735, 1740, 1763-1866, 0,25 ifm - 1867-1944, 0,93 ifm - 1945-1992, 0,70 ifm

(vissza a lap elejére)

ÖKUMENIZMUS 1971-1992, 0,16 ifm
Névváltozatok, rokonság: Ökumené
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A sorozat egyrészt az ökumenikus mozgalom, a világegyház híreiből-visszhangjából áll, másrészt megtalálhatók az egyházmegyés programok, események dokumentumai is. Az ökumenikus imahetek rendszeres programján kívül meghívók érkeztek más egyházak ünnepi alkalmaira-programjaira is, mindezek együtt alkották az újonnan létrehozott tárgyszó iratait.

(vissza a lap elejére)

ÖSZTÖNDÍJAS NÖVENDÉKEK
Iktatási tárgyszóként sohasem létezett, csak mint gyűjtőfogalomként szerepelt egy időben, egybegyűjtve az Augustineum, Collegium Germanicum, Collegium Oenipontanum, Pazmaneum és a Központi Szeminárium ösztöndíjas növendékeinek ügyeit. A kb. 0,40 ifm terjedelmű anyagot szétválogattuk, és a fent említett, egyébként is létező iktatási tárgyszavak alatt helyeztük el. A gyűjtőszó ezzel megszűnt.

(vissza a lap elejére)

PAPI NYUGDÍJ 1783-1992, 1,52 ifm
Névváltozatok, rokonság: Deficientia, ld. még perszonális iratok
Keresőszavak: nyugdíjas papok
Nyelv: magyar, kevés latin
A sorozat ismertetése: A sorozat a papi nyugdíjak kezelésével kapcsolatos. Ezen belül előfordulnak a jogosultságot, egyes személyek járandóságát meghatározó iratok, vagy éppen nyugdíjintézeti alapszabály, a járulékok kezelésének aktái, s a nyugdíjak fizetésével kapcsolatos általános, elvi szabályozás. Az egyes személyekre vonatkozó aktákat 1945 után inkább a perszonális iratok között helyezték el.
További tagolódás, tételek:

· Általános iratok 1785-1952, 0,46 ifm (1783-1868, 0,06 ifm - 1867-1944, 0,18 ifm - 1945-1992, 0,22 ifm)
· Szabályzatok országszerte 1870-1944, 0,03 ifm
· Nyugdíjalap kezelése, 1820-1946, 0,10 ifm
· Nyugdíjjárulék fizetése, 1840-1949, 0,17 ifm
· Jövedelembevallások 1896-1944, 0,13 ifm
· Nyugdíj ügyek személyenként 1868-1944, 0,51 ifm
· Államsegély nyugdíjakhoz 1926-1949, 0,06 ifm
· Szentszéki vélemények nyugdíj ügyekben 1950-1983, 0,06 ifm

(vissza a lap elejére)

PAPI OTTHON 1969-1992, 0,30 ifm
Keresőszavak: Kalocsai Papi Otthon
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A Kalocsai Papi Otthon létrehozásának és működtetésének iratai alkotják a sorozatot. Az egyházmegyés nyugdíjas papok szociális otthona 1969-ben egy ingatlancsere eredményeként kapott önálló épületet az érseki palota szomszédságában, egy volt kanonoki házban. Az épület felújítása, átépítése azután 1974-ig elhúzódott, valójában ekkor kezdhette meg az intézmény működését. Első igazgatója Gyetvai Péter gondosságának köszönhetően a Papi Otthon működése jól dokumentált, önálló irattára (mely levéltárunk egyik külön fondját alkotja) bőségesebb tájékozódási lehetőséget nyújt az Érseki Hivatal Papi Otthon tárgyszavának iratainál.
A sorozat iratai nagyrészt az épület felújításával, karbantarásával, berendezésével, terveivel kapcsolatosak, kisebb részt pedig a lakók felvételének, gondozásának ügyei alkotják. Jelentős mennyiségű, kb. 0,10 ifm terjedelmű, 1970-es évekből származó tervrajz anyagot választottunk le az iratokról, ezek az épület papi otthon céljára történő átalakításával kapcsolatosak, tervtárunkban helyeztük el őket.

(vissza a lap elejére)

PAPI SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK 1940-1990, 0,42 ifm
Névváltozatok, rokonság: Disciplina Cleri 1948-ig, EUGE 1958-ig
Keresőszavak: Stella, Papi otthonok, betegbiztosítás, betegsegélyező
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A sorozat az EUGE Papi Betegsegélyező irataival kezdődik. A papi betegbiztosítások iratain, az egyes esetekben folyósított segélyeken túl megjelennek az üdülési lehetőségek, az egyik legfontosabb a mátraszentimrei Stella üdülő lett, de hasonló lehetőség volt Hévízen és Szelíden is. Ezek igénybevételének, kedvezményes üdülési lehetőségeinek, az ingatlanok ügyeinek iratain kívül nagyrészt a Székesfehérvári Papi Otthon, ill. az ország más papi szociális otthonainak iratai alkotják a sorozatot.
További tagolódás, tételek:

· Euge Papi betegsegélyező, betegbiztosítások 1940, 1946-1958, 0,14 ifm
· Üdülők, Stella-Mátraszentimre 1959-1990, 0,17 ifm
· Székesfehérvári Papi Otthon 1961-1984, 0,11 ifm

(vissza a lap elejére)

PAPI TIZED ld. Decimalitas, Sedecima tárgyszóknál

PAPI TOVÁBBKÉPZÉS 1971-1992, 0,17 ifm
Keresőszavak: rekollekció, lelkigyakorlat, továbbképzés
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A hetvenes évek elejétől évente ált. egy alkalommal 2-3 napos nyári továbbképzést tartottak az egyházmegye papsága számára (ált. az érseki központban, Kalocsán). A teológiai témájú továbbképzéseket vendégelőadók tartották, az ő meghívásuk, programegyeztetésük alkotja a sorozat egy részét. Ezen kívül megtalálhatók a papság jelentkezései, ill. a távollétek igazolása, hasonlóképpen a más egyházmegyékben végzett továbbképzésről is igazolásokat küldtek.

(vissza a lap elejére)

PAROCHIALIA 1733-1992, 2,01 ifm
Névváltozatok, rokonság: Generalia de Archidioecesis
Keresőszavak: plébániák
Nyelv: magyar, latin, német, részletesebben ld. az alsorozatoknál
A sorozat ismertetése: A plébániákkal kapcsolatos legváltozatosabb ügyek alkotják a sorozatot: összeírások plébániákról, alapítások, anyagi fenntartásuk, jövedelmeik vitás pontjai, plébánosi-kápláni járandóságok meghatározása, képviselőtestületek-egyháztanácsok megválasztása, költségvetések és elszámolások szabályzata, adózás-adómentesség kérdései. Mindez az általános, elvi szinten, valamennyi plébániát érintő szabályozásként-útmutatásként (ami azért természetesen nem zárja ki, hogy az általános útmutatások konkrét esetek kapcsán születtek). A parochialia tárgyszó egyik fő részét a feudális kori összeírások adják, ezekben olvashatunk pl. a plébániák jövedelméről, a plébániák-filiák számáról, titulusáról, a Vallási Alap plébániákkal kapcsolatos támogatásáról stb. Az 1868-1944 közötti iratok terjedelme mindössze 7 cm, az 1890-es évektől közel negyven éven át egyáltalán nincsenek a sorozatnak iratai, az 1930-as évekből egyházközségi szabályzatok, képviselőválasztások, plébániákkal kapcsolatos vagyoni kérdések merülnek fel. A parochialia rendszeres iktatási tárgyszóként tulajdonképpen csak 1945 után él, ez időben a plébániákat általában érintő következő ügyek fordulnak elő: templomépítés, ingatlanok felújításának lehetőségei; motorkerékpárok, autók beszerzése; szolgálati lakások rendtartása, használata; toronyórák, harangok javítása; költségvetések, számadások elkészítésének szabályozása, irányelvei; templomok fűtése stb.
További tagolódás, tételek:

· Plébániák általában 1733-1992, 1,44 ifm magyar, 1890 előtti időszak latin (1733-1866, 0,18 ifm - 1868-1944, 0,07 ifm - 1945-1992, 1,19 ifm)
· A Vallás Alap számadásai a plébániákkal kapcsolatos kiadásokról 1733-1862, 0,12 ifm latin, német
· Conscriptio parochiarum (plébániák összeírásai) 1768-1817, 0,17 ifm latin
· Plébánosi jobbágytelkek 1734-1794, 0,04 ifm latin
· Épületállványok közös használata 1958-1979, 0,24 ifm magyar

(vissza a lap elejére)

PATRONATUS 1734-1958, 0,58 ifm
Keresőszavak: kegyuraság, kegyúri jogok és kötelességek
Nyelv: latin, magyar, német
A sorozat ismertetése: A sorozat egyik részét a kegyurasággal kapcsolatos általános rendelkezések, egyházi és világi jogi szabályozások adják, ezen kívül megtalálhatók a kegyurak konkrét megkeresései is az egyes esetek (pl. anyagi segítség kérése, beruházások, plébános kinevezése) kapcsán. A "nagyobb", jelentősebb számú plébániával rendelkező kegyurak ügyeit külön csomóban gyűjtötték. 1945 után egy 1947-es felmérés, majd ezt követően néhány lemondás fordul még elő a kegyúri jogokról, pl. a káptalan mondott le prezentálási jogáról 1958-ban.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1756-1947, 1958, 0,26 ifm magyar, az 1860-as évek előtt latin
· Királyi Kamara 1734-1853, 1861. 0,18 ifm latin, német
· Vallási Alap 1789-1943, 0,08 ifm latin, magyar
· Tiszai koronakerület 1735-1909, 0,06 ifm magyar, latin

(vissza a lap elejére)

PAZMANEUM 1753-1976, 0,24 ifm
Névváltozatok, rokonság: Collegium Pazmaneum, Assignatio
Keresőszavak: papképzés, szeminárium
Nyelv: latin, 1900-as évektől magyar
A sorozat ismertetése: Az iratsorozatot részben az intézménnyel, nagyobb részt pedig a növendékekkel kapcsolatos iratok alkotják. Az egyházmegye természetesen hozzájárult a Pázmáneum fenntartásához, a rendszeres költségekhez éppúgy, mint az alkalmi kiadásokhoz (pl. kápolna építése). 1832-től két kalocsai egyházmegyés növendék lehetett folyamatosan jelen az intézményben. Az iratok zöme az ő segélyezésükkel, információikkal (jelentések tanulmányi előmenetelükről) és egyéb ügyeikkel kapcsolatos. Irataik nevük alatt, külön csomókban találhatók. Tartásdíjukat itthonról a Nagyszeminárium közvetítette. Érdekes színfolt az anyagi iratok között a Pázmáneum szociális körének iratanyaga. A kör 1905-től működött, 1913-1930 között vannak itt iratai.
1945 után alig néhány akta található, ezek elsősorban az intézmény további sorsával, a magyar egyház külföldi ingatlanjának tulajdonrendezésével kapcsolatosak.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1753, 1778, 1788, 1813-1865, 0,10 ifm - 1867-1976, 0,14 ifm

(vissza a lap elejére)

PÁPAI MAGYAR INTÉZET (PMI) 1964-1992, 0,45 ifm
Névváltozatok, rokonság: Püspökkari
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A Pápai Magyar Intézet beindításának iratai, a posztgraduális képzésre kiküldött papok névsora, a rektorok kinevezése, szabadsága, helyettesítése, az intézet fenntartásának, felújításának költségei, jelentések a programokról, tanulmányi eredményekről és anyagiakról találhatók a sorozat iratai között.

(vissza a lap elejére)

PÉCSI ÜGYEK 1929-1942 0,18 ifm
Névváltozatok, rokonság: Pécs
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Az iratanyag eredete Zichy Gyula érsek személyével kapcsolatos. Ő pécsi püspök korából számos befejezetlen ügyét (pl. intézmények felépítésének, alapításának anyagi terhét) "hozta át" Kalocsára, s a pécsi ügyeknek így természetesen folytatása lett Kalocsán is. A következő ügyek tartoztak ide: karitászházak, Jézus Szíve templom, pécsi temetőkápolna, Pius-intézet, Ciszter gimnázium, belvárosi templom kriptája stb. Az iratok bekerültek ugyan a hivatal irattárába, de nem iktatták őket, az ügyeket Mosonyi Dénes nagyprépost, Zichy érsek Pécsről áthozott munkatársa intézte.

(vissza a lap elejére)

PIAE FUNDATIONES 1744-1984, 1,55 ifm
Névváltozatok, rokonság: Alapítványkezelés, Alapítványkezelő Hivatal, Haynald Alap, időnként más alapítványok nevén is iktattak, ld. még plébániai iratok, Főkáptalani Levéltár alapítványi iratai.
Keresőszavak: egyházmegyei alapítványok, egyházmegyei pénztárak
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: Az egyházmegyei alapítványok, különféle célokra elkülönített anyagi alapok vagy helyi kifejezéssel élve röviden csak "kasszák" általános szabályozása, illetve az egyes pénztárok állásának értesítései, számadásai, és időnként a konkrét kifizetések dokumentumai együttesen alkotják a sorozatot. A korai időktől fogva a káptalan, ill. a káptalan alapítványkezeléssel megbízott kanonokja volt az alapítványi ügyek és pénzek felelőse. 1868 után ezt a tisztet, a megsokasodott teendőket vette át az Alapítványkezelő Hivatal, amely a káptalan kötelékében maradt, s a káptalani levéltár így részletesebb és terjedelmesebb anyagot tárol az alapítványkezeléssel kapcsolatban. A sorozat iratai között többféle célból készült beszámolókat, tájékoztatásokat találhatunk. Szükség volt ezekre belső, egyházmegyei szinten, de az egyre szabályozottabb polgári korban az államigazgatás, a kormányzati szervek felé is. Egyre szigorúbbak lettek ui. az alapítványok bejegyzésének és kezelésének formai, jogi követelményei. Az egyes alapítványok ügyei, problémái éppúgy előfordulnak az iratok között, mint az általános utasítások, szabályzatok, beszámolók. 1945 után az alapítványok sokfélesége megszűnt, lényegében a misealapítványok dokumentálására szűkült az iratanyag, és mindössze 2 cm-t tesz ki.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1744-1866, 0,37 ifm - 1867-1944, 1,16 ifm - 1947-1970, 1984, 0,02 ifm

(vissza a lap elejére)

POLITICA 1703-1992, 4,71 ifm
Névváltozatok, rokonság: Politika, Politica Ecclesiastica, Generalia de Archidioecesis, ld. még Parochialia
Keresőszavak: politika, egyházpolitika, conscriptio proventum parochialium
Nyelv: magyar, latin, német
A sorozat ismertetése: A sorozat iratait a kormányszervek (Helytartótanács, Kamara stb.), országgyűlés és más politikai fórumok eljárásai, megkeresései alkotják, általában egyházpolitikai ügyekben, de a témák sora a konkrét esetekben még változatosabb. Az egyházmegye részéről készített jelentések között tulajdonképpen átfedések tapasztalhatók, így pl. az 1770-es éveknek plébániai jövedelemösszeírásai (conscriptio proventum parochialium) szoros rokonságban állnak a Parochialia tárgyszava alatt tárolt jelentésekkel. Az 1790-es évektől az 1820-as évekig a háborús segélyek (gabonában, adóban) uralják az iratokat, majd az 1820-as évektől megjelennek a vármegyei közgyűlések, országgyűlések tájékoztatói, az elhangzott fontosabb beszédek szövegei. Az 1830-as évektől rendszeresen megküldték a Kancelláriához az egyházmegye Rómába küldött éves jelentéseinek szövegét. Az egész korszakot végigkísérik misék, imák, gyűjtések elrendelése és végrehajtása háborúk, természeti csapások, az uralkodóházat érintő halálesetek kapcsán. Értesítések közigazgatási, kormányzati változásokról, a pénz értékének változásairól stb. Jelentősebb terjedelmű részt alkotnak az 1848-49-es iratok a plébániák károsodásáról, a papok részvételéről, Kossuth-bankók begyűjtéséről stb. A polgári korban megjelentek a pártok és választások iratai is, ugyancsak terjedelmes gyűjteménye van 1893-1895 között az egyházpolitikai törvényeknek (a vallás szabad gyakorlatáról, a gyermekek vallásáról, az izraelita vallásról, polgári anyakönyvezés). Külön alsorozatot alkotnak a zsidótörvények és ezzel kapcsolatosan a Szent Kereszt Egyesület iratai, 1945 után pedig az ÁEH veszi át a legfontosabb politikai partner szerepét, az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront rendezvényeivel, állami ünnepek kapcsán tartott fogadások irataival együttesen. Megtalálhatók az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet magyar bizottsági üléseinek iratai is, itt minden bizonnyal a püspöki kar képviseletében volt jelen Ijjas József érsek.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1703, 1725-1992, 4,03 ifm magyar, 1860-as évek előtt latin (1703-1866, 1,23 ifm - 1867-1944, 0,61 ifm - 1945-1992, 2,19 ifm
· Alkalmilag elrendelt imák 1736-1847, 0,12 ifm latin
· 1848-49-es iratok (1848-1852) 0,26 ifm magyar, latin, német
· 1895-ös egyházpolitikai törvények 1893-1896, 0,14 ifm magyar
· Zsidótörvények és hatásaik, Szent Kereszt Egyesület 1939-1946, 1949, 1950, 0,16 ifm Az iratok kisebb részt a zsidótörvények magyarázatát tartalmazzák, nagyobb részt inkább a törvény által sújtott keresztények ügyeivel, s az emiatt létrehozott Szent Kereszt Egyesülettel kapcsolatosak. Az egyesület fővédnöke 1940-től Zichy Gyula érsek volt, s ez idő tájt a püspöki kar is létrehozott a zsidó származású keresztény hívek támogatására egy bizottságot. Az egyesület a zsidó származású katolikus hívek egyesülete volt, a közösségi-hitéleti célok mellett szociális segítségnyújtást is végeztek (keresetüktől eleső testvérek támogatása, segélyalap létrehozása), s az egyesület jogsegélyt is nyújtott bizonyos esetekben. A célok konkrét megvalósításáról részben az iratok is tanúskodnak, számos közbenjárás dokumentumai maradtak fent pl. állásügyekben. 1945 után néhány akta található, amely összefoglalóan ír a zsidóság és Kalocsa, a zsidóság és a kalocsai érsekek kapcsolatáról.

(vissza a lap elejére)

PONTIFEX 1735-1992, 1,32 ifm
Névváltozatok, rokonság: Status Archi-Dioecesis, Relatio de Status, Relatio quinquennales, Codex Iuris Canonici, Pápai jubileum, ld. még Jubileum
Keresőszavak: pápaválasztás, pápai enciklikák, gyűjtések pápai célokra
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: A sorozat iratainak egy része a pápák személyével kapcsolatos: megválasztásuk, jubileumaik híradásai és az ezzel kapcsolatos gratulációk. Fontos másik részt jelentenek a pápai szándékok, melyek segítésére imákat mondtak és gyűjtéseket végeztek. Kiegészítik mindezt a pápai hivatalok hírei, változásaik, átszervezésük ismertetése, és itt szerepelnek a kánonjogi kódex kidolgozásának iratai is 1913-1915-ből. Külön tételben találhatók a pápai megnyilatkozások dokumentumai, a pápai beszédek és enciklikák anyaga. Végül az egyházmegye és a római pápa kapcsolatának egyik formája volt a különféle jelentések készítése és elküldése (ezek közül a leggyakrabbi az ötéves jelentés, az ún. Relatio quinquennales volt), mellyel kapcsolatban időnként a jelentés céljából végzett egyházmegyén belüli vizitációk dokumentumai is megtalálhatók.
További tagolódás, tételek:

· Pápai enciklikák, beszédek 1745, 1809-1944, 0,29 ifm latin, magyar (1745-1866, 0,07 ifm - 1867-1944, 0,22 ifm)
· Jelentések az egyházmegyéről (Relatio quinquennales, ötéves jelentések) 1833, 1851, 1857, 1875-1944, 0,11 ifm latin
· Vegyes iratok 1735-1992, 0,92 ifm magyar, 1900-as évek előtt latin (1735-1863, 0,12 ifm - 1869-1943, 0,16 ifm - 1946-1992, 0,64 ifm)

(vissza a lap elejére)

POSTHUMA SUBSTANTIA 1703-1992, 0,23 ifm
Névváltozatok, rokonság: Posthuma substantia et testamenta, ld. még perszonális iratoknál
Keresőszavak: végrendeletek
Nyelv: latin, magyar
A sorozat ismertetése: A papi és főpapi végrendelkezés szabályozása és az ezzel kapcsolatos állami és egyházjogi előírások, utasítások alkotják a sorozat anyagát. A 19. sz. végéig inkább elméleti, elvi az anyag, rendszeres és következetes iktatása viszont csak az 1920-as évektől kezdődik, ekkortól viszont már inkább konkrét személyekre vonatkozik. Az iratok tárgya ezután elsősorban az, hogy leadták-e az adott személyek végrendeleteiket, s ezt az "adminisztratív" korszakot már személyenkénti iratcsomók jellemzik, amelyek így remek alkalmat adtak arra, hogy a perszonáliához kerüljenek. A sorozat átfedése tehát igen jelentős a személyekre vonatkozó iratsorozatokkal.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1703-1855, 0,07 ifm - 1872-1941, 0,07 ifm - 1941-1992, 0,09 ifm

(vissza a lap elejére)

PRIMATUS VACANTE 1737-1905, 0,29 ifm
Névváltozatok, rokonság: Primatus suplentia, ld. még Metropolitica, Központi Szeminárium
Keresőszavak: prímási szék üresedése, prímási jogok, prímási jubileum
Nyelv: latin, kevés magyar
A sorozat ismertetése: A prímási szék üresedésével és betöltésével kapcsolatos iratok alkotják a sorozatot. Az üresedés idején szükséges intézkedések, javaslattételek anyaga is előfordul. Széküresedés esetén ui. bizonyos esetekben volt a kalocsai érsekeknek egyfajta helyettesítési szerepe a püspöki kar élén, prímási jogokat érintő jelentések, bizonyos kinevezések megerősítése és hasonló kérdések futhattak be Kalocsára. A prímási jogok helyettesítése pl. a Központi Szeminárium kapcsán többször is előfordul. Nem egészen logikus, de időnként prímási jubileumok aktái is előfordulnak.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1737, 1765-1848, 0,29 ifm + még néhány későbbi irat.

(vissza a lap elejére)

PÜSPÖKKARI 1850-1992, 4,82 ifm
Névváltozatok, rokonság: Püspöki konferencia
Keresőszavak: püspökkari értekezletek, püspökkari konferenciák
Nyelv: magyar, kevés latin és német
A sorozat ismertetése: A püspöki kar tagjai időnként egyeztetés, megbeszélés céljából már évszázadok óta összegyűltek, de rendszeresebb formát, iktatott iratanyagot és gondosan gyűjtött jegyzőkönyveket csak a múlt század végétől találhatunk. Kezdetként az 1850-1856 közötti bécsi birodalmi püspöki konferenciák anyagát találhatjuk a Konkordátum kapcsán, majd közel három évtizednyi szünet következik. Az iratsorozat egyik jól megkülönböztethető részét alkotják a tanácskozmányok jegyzőkönyvei. Az iratok másik része az értekezletek előkészítésével, lebonyolításával (meghívások, időpontegyeztetések, tárgysorozat kijelölése, előző értekezlet jegyzőkönyvének jóváhagyása) kapcsolatos, végül a harmadik nagy részt a püspökök egymás közti levelezése, az egyházmegyék határain túl is érdeklődésre számot tartó hírek, vélemények körözése, a magyar egyház és az ország sorsának aktuális kérdései alkotják. A sorozat anyaga természetesen egyik fontos tükre a korabeli egyháztörténetnek, de sajnos mind az iratok, mind a jegyzőkönyvek sora erősen hiányos.
További tagolódás, tételek:

· Iratok 1850-1856, 1884-1992, 3,92 ifm (1850-1944, 0,23 ifm - 1945-1992, 3,69 ifm)
· Jegyzőkönyvek 1892-1986, 0,90 ifm

(vissza a lap elejére)

RATIONES 1754-1988, 1,44 ifm
Névváltozatok, rokonság: ld. még Parochialia, Piae Fundationes, ld. még plébániákra vonatkozó iratok
Keresőszavak: számadási észrevételek, egyházközségi számadások
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: Az egyházközségek számadásaival kapcsolatos iratok alkotják a sorozatot. Kisebb része a témához kapcsolódó általános, elvi iratokból áll, a számadások készítésének (formátumának, példányszámának stb.) szabályozásán túl ezek időnként gazdálkodási ügyeket is tartalmaznak, és főszámvevők, számvevők kinvezését, a számvevőszék működését is érintik. Nagyobb részt azonban az egyes egyházközségek konkrét számadásaival kapcsolatos észrevételeket találhatjuk, hiányok megjegyzését és pótlását. Ezek a számadási észrevételek az 1870-es évektől a 19. sz. végéig folymatosan gyarapodnak, majd az 1900-1920 közötti időszakban érik el a terjedelmi csúcsot (ez a rész több mint 0,60 ifm), 1920 után azonban jelentősen csökken terjedelme. A változások oka részben az, hogy a számadási észrevételeket időnként az érintett plébániák iratai között helyezték el.
További tagolódás, tételek:

· Általános iratok 1754, 1768-1988, 0,30 ifm latin, magyar
· Számadási észrevételek plébániánként 1870-1940, 1,14 ifm magyar

(vissza a lap elejére)

REBONIFICATIO DOCENTUM 1800-1928, 0,23 ifm
Névváltozatok, rokonság: Rebonificatio docentum e fundo religionis, Quotta bonificationis docentum, ld. még Kántori, Cantores, Servitores Ecclesiae
Keresőszavak: kántori, tanítói díjazás
Nyelv: latin, 20. sz. elejétől magyar
A sorozat ismertetése: A vallási és tanulmányi alapokból elkülönített illetékből elsősorban a nemkatolikus vidékek katolikus kántorainak-tanítóinak fizetését pótolták, a pótlás elvi magyarázatát a nemkatolikus lakosság részéről kieső tanítói jövedelmek adták. Leggyakrabban Kiskőrös, Vadkert és Bajsa katolikus tanítói kapták a kiegészítést az iratok tanúsága szerint.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1800-1865, 0,12 ifm - 1867-1928, 0,11 ifm

(vissza a lap elejére)

RECEPTIO SACERDOTUM 1736-1992, 0,24 ifm
Névváltozatok, rokonság: Ordines Religiosi, és egyes személyek neve alatt is, ld. még Dimissio Sacerdotum
Keresőszavak: inkardináció, exkardináció, papok befogadása és elbocsájtása
Nyelv: magyar, 1880-as évek előtt latin
A sorozat ismertetése: Az egyházmegyébe befogadott papok iratai alkotják a sorozatot: információk a személyekről, jelentkezés, befogadó nyilatkozatok, egyeztetés az illetők előző egyházi főhatóságával. Az egyházmegyék cseréjét, a környezetváltást leggyakrabban személyes, ill. alkalmanként politikai okok is motiválták. Viszonylag gyakori volt a szerzetesek befogadása, alkalmazása lelkipásztori célokra. A kalocsai egyházmegyés papok távozása esetében ide is kerülhettek azok elbocsájtó dokumentumai.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1736, 1738, 1762-1867, 0,03 ifm - 1867-1944, 0,09 ifm - 1945-1992, 0,12 ifm

(vissza a lap elejére)

REDUCTIO MISSARUM 1779-1979, 0,57 ifm
Névváltozatok, rokonság: Ld. még Missae Sacrificium
Keresőszavak: miseösszevonások
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: A különféle célokból tett alapítványi szentmisék összevonása időnként elkerülhetetlenné vált, részben az alapítók szándékának "elévülése", részben a régi alapítványi összegek elértéktelenedése miatt. A múltban vállalt misék terhei enélkül szinte elviselhetetlen terhet róttak volna a papokra. Az összevonás eredményeként az érsekek általában 1-2 misében összevonva engedélyezték a számos régi misekötelezettség együttes teljesítését, s a miséket más templomokba is "átvehették". Az ezzel kapcsolatos iratok, s a jelentős mennyiségű elszámolás együttesen alkotja a sorozatot. Az iratok mennyiségét tekintve a sorozat nem folyamatos, 1914 előtt néhány irat kivételével fél évszázad marad ki, és 1929 után újra jelentősen csökken a terjedelem. A két fő irattermelő időszak tehát 1914-1929, 1945-1983.

(vissza a lap elejére)

RELATIONES 1867-1972, 0,34 ifm
Névváltozatok, rokonság: Relationes Tabellares, Tabellaris Conspectus, ld. még Districtualia, Vicearchidiaconalia
Keresőszavak: esperesi jelentések
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: Az esperesi jelentések anyaga alkotja a sorozatot. Az esperesek rendszeresen írtak jelentéseket kerületükről (bár ennek gyakorisága változott, éves jelentésektől egészen a három hónaposakig), a konkrét jelentések anyagán kívül ezek kérése, hiányolása vagy éppen pótlása adják a sorozat iratait. A kisebb, 19. sz-i rész Relationes Tabellares, Tabellaris Conspectus című táblázatos jelentésekből áll, a 20. sz-ban azután a jelentések gyakorisága, oka igen változatos: leginkább konkrét esetekben, határozott céllal készült jelentéseket találhatunk itt. Így pl. 1934-ben a plébániai ingatlanok felméréséről, 1940-ben az elsőáldozókról, 1943-ban a bácskai plébániákról stb. 1952-56 között esperesek heti jelentéseit találhatjuk itt, 1958-65 között iktatás nélküli főesperesi jelentéseket, 1971-ben végül statisztikai adatszolgáltatás zárja a sort.

(vissza a lap elejére)

RELIQUIAE Ld. Cultus Sanctorum alatt

RESIDENTIA 1867-1992, 4,57 ifm
Névváltozatok, rokonság: Érseki kastély, Érseki kápolna
Keresőszavak: érseki palota, érseki háztartás
Nyelv: magyar, kevés latin
A sorozat ismertetése: az érseki háztartással, az érseki palota épületével és személyzetével kapcsolatos iratok alkotják a sorozatot. Az építkezések, javítások, beszerzések, vásárlások iratai mellett megtalálhatók a háztartás éves számadásai, költségvetései is; az ingatlan biztosítási- és adóügyei; a személyzet munkaviszonyával, feladataival kapcsolatos iratok, és a ház fontosabb eseményeinek emlékei. A nagyobb témák külön alsorozatban gyűltek.
Az 1867-1910 közötti időszakban az iratok leggyakrabban az érseki kápolnáról, annak felszereléséről, műtárgyainak vásárlásáról, kölcsönzéséről, leltárairól szólnak. Ezen kívül építkezések, bútorbeszerzések iratai fordulnak elő, és időnként a vendégek fogadásának emlékei-beszámolói. (Az 1920-as évekből pl. megvan a farsangi és más alkalmakból adott érseki ebédek meghívottainak, menüinek listája.) Az iratok döntő része 1945 utáni, s a nagy mennyiségű anyagot tárgyi szempontok alapján tovább tagolták.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1867-1992, 0,89 ifm, magyar, kevés latin a 19. sz-ban (1867-1944, 0,14 ifm - 1945-1992, 0,75 ifm)
· Alkalmazottak 1921-1992, 0,89 ifm, magyar (Dolgozók felvétele, munkaszerződések, illetmények, fegyelmi ügyek, elbocsájtás, sztk és egyéb járulékok, munkaviszony igazolások.)
· Építés, felújítás 1945-1992, 1,08 ifm, magyar (Kerítések, gazdasági épületek, garázsok építése, festése, tatarozása, tetőjavítások, kapuk, kőműves és lakatosmunkák, térkövezés, 1989-től a palota külső-belső felújítása, aranyozás stb.)
· Kert, park, állatok 1948-1992, 0,40 ifm, magyar (A kert, a gazdasági udvar kezelése, beruházásai, munkaeszközei, hasznosítása. A park felújítási tervei, állatok beszerzése, gondozása.)
· Fűtés 1948-1991, 0,36 ifm, magyar (Kályhák karbantartása, központi fűtés szerelések, kazánbeszerzések, javítások, tüzelőanyag vásárlás.)
· Konyha 1947-1987, 0,24 ifm, magyar (Étkezési beszerzések, konyhafelszerelés.)
· Műtárgyak 1946-1992, 0,19 ifm, magyar (Régi festmények, szobrok, bútorok, órák és más berendezési tárgyak javítása, kölcsönzése, leltára és leírásai, kezelésükkel és tárolásukkal kapcsolatos rendszabályok, fotózási, kutatási engedélyek és beszámolók azok eredményeiről.)
· Pince, bor 1949-1992, 0,12 ifm, magyar (A pince kezelése, borleltárak, borvásárlás, miseborok tárolása, kezelése.)
· Autók 1950-1990, 0,40 ifm, magyar (Gépjárművek beszerzésének, működtetésének és eladásának iratai.)

(vissza a lap elejére)

RES MILITARIS 1745-1988, 2,25 ifm
Névváltozatok, rokonság: Katonai lelkészség, Cura animarum militaris, Clerus militaris, ld. még Matrimonium, Politica, Püspökkari iratoknál (katonai ügyek) is. Időnként személynevek és helynevek alatt is iktatva, utóbbi főleg az egyházmegyés felméréseknél, adatszolgálatásoknál.
Keresőszavak: tábori lelkészség, katonák lelkigondozása, papok katonai szolgálata
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: A tábori lelkészi szolgálat, a katonai lelkigondozás iratai alkotják a sorozatot. Ez részben személyi ügyeket, lelkészek, káplánok kinevezését, megbízását, joghatósággal való felruházását jelenti, másrészt a tevékenység tartalmáról, a lelkipásztorkodás eredményességéről, a hadseregben meglévő erkölcsi feltételekről is olvashatunk jelentéseket. A feudális kori iratokban a tábori lelkészség iratain (tábori lelkészek kijelölése, visszafogadása az egyházmegyébe, egyházmegyés papok közreműködése a katonák lelkipásztori ellátásában) kívül a katonák házasságával, hadirokkantak ügyeivel kapcsolatos iratok is vannak szép számmal. Az 1848-49-es tábori lelkészi iratok hiányoznak, ebből a korból a Politica tárgyszó alá kerültek az iratok. Az egyetlen fontos "maradvány" egy 1853-as aktacsomó, amely helységenként sorolja fel az 1848-49-ben elesett katonai személyeket az egyházmegyében. Az 1850-es évektől különösen megszaporodnak a házassági ügyek, felmentések, igazolások kérése katonák esketéséhez. Az első világháború közeledtével az iratok mennyisége is jelentősen nő. Az egyházi alkalmazásban lévő személyek (civilek is!) katonai szolgálatának iratai, szolgálati felmentések, igazolások, utasítások, majd a háborús eseményekkel sebesültek ellátása, jótékonysági célú gyűjtések, rendezvények, kézimunkák stb. szervezése. 1915-ből a Hindenburg bakák hetilapja a lövészárokból c. sokszorosított kiadvány néhány példánya is megtalálható. Külön érdekesség 1918-1920-ból egy csomónyi irat, mely a teológusok hadi élményeit, beszámolóit tartalmazza. 1920 után az iratok mennyisége megcsappan, 1940-1944 között lesz újra jelentősebb, 1945 után hadifogoly papok ügyeit is megtalálhatjuk. 1945 után az egyházi személyek katonai szolgálatát érintő kérdésekre, rendelkezésekre korlátozódik az anyag.
További tagolódás, tételek:

· Általános iratok 1745-1988, 1,38 ifm magyar, 1870-es évek előtt latin, kevés német
· Mozgósítás, szegedi kórház ellátása 1914-1916, 0,31 ifm magyar
· Réztárgyak, harangok, orgonák (felmérése, rekvirálások, beszolgáltatások, háború utáni helyzet) 1915-1921, 0,26 ifm magyar
· Hadikölcsön 1914-1918, 0,11 ifm, magyar
· Sebesültek, szegedi tábori kórház, hadifoglyok, 1914-1917, 0,08 ifm, magyar
· Gyűjtések, segélyek rokkantak, hadiárvák részére 1914-1918, 0,11 ifm, magyar

(vissza a lap elejére)

RES RELIGIONIS 1781-1834, 0,12 ifm
Névváltozatok, rokonság: ld. még Politica, Acatholica, Matrimonium, Res Militaris
Nyelv: latin, magyar
A sorozat ismertetése: a "vallási kérdés" (tanok, vallásgyakorlat, különböző vallásúak házasságai stb.) iratai alkotják a sorozatot. Az iratok általában a jogalkotók és kormányzati fórumok véleményét, szabályozását tartalmazzák, s az elméleti kérdésekről a konkrét ügyek gyakorlati megoldásáig sokféle téma előfordulhat. A reformátusokkal, másvallásúakkal kapcsolatos jogi viták általában az országgyűlések idején erősödtek föl. A háborúk kapcsán az özvegyek, az eltűntek hozzátartozóinak újraházasodási kérdései merülnek fel, és időnként természetesen az egyházi vagyon természetéről, jellegéről folytatott viták is előfordulnak. Keltezés nélküli, elméleti tanulmányok olvashatók pl. a szentelésekkel kapcsolatos kételyekről, a papi jövedelmek szabályozásáról, a pallium történetéről, használatáról. A tárgyszó meglehetősen általános témájának köszönhetően számos egyéb iktatási sorozatot is érintett, a Res religionis anyagát később inkább ide helyezték el, így szünhetett meg a sorozat.

(vissza a lap elejére)

RITUALE 1881-1974, 0,50 ifm
Névváltozatok, rokonság: Cultus Divinus, Rituale Colocense
Keresőszavak: szertartások nyelve, liturgiája
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: A sorozat részben a római változásokat, s az ehhez igazodó kalocsai szabályozást követi figyelemmel az egyházi szertartások terén. Az 1888-as új római rituálénak megfelelően a kalocsai érseki tartomány is igyekezett elkészíteni saját változatát. 1912-15 között egy erre kijelölt bizottság dolgozott Kleiner Lajos vezetésével, s a munka végén meg is született javaslatuk a rituale romano-colocense-re (ennek kéziratai is megtalálhatók). A sorozat iratai egyébként a jelentősebb római és hazai mérföldkövek - a teljes rituale változtatások - között sem szűntek meg. Állandó foglalatosságot jelentett pl. a fordítási munka a különféle nemzetiségi nyelvekre (elsősorban bunyevác, német), az újabb kiadások szervezése, ellenőrzése, a folyamatos adatgyűjtés az egymástól eltérő helyi szokásokról, és az ilyen helyi imaváltozatok-szertartások engedélyezése. Az 1970-es években újra rengeteg teendőt jelentett a II. Vatikáni Zsinat eredményeképpen megújuló nemzeti nyelvű szertartáskönyvek teljes körű bevezetése, ill. betanítása. Utóbbi célból pl. papi, kántori összejöveteleket is tartottak.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1881-1941, 0,18 ifm - 1950-1974, 0,12 ifm + nyomtatványok rituálék szövegével 0,20 ifm

(vissza a lap elejére)

RÓMAI ÜGYEK Iratait ld. Római Agentia (Agentia Romana) címen a Cancellaria tárgyszó alatt.

SCHEMATISMUS 1882-1990, 1,18 ifm
Keresőszavak: névtárak, évkönyvek, almanachok
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: Már az 1770-es évektől megjelentek nyomtatásban az egyházmegye schematismusai, azaz névtárai, amelyek egybegyűjtötték az egyházi szervezettel, igazgatással kapcsolatos legfontosabb adatokat. A megjelenő információkat általában területi rendben, azaz főesperességek, espereskerületek és plébániák szerint, illetve személyek szerint is csoportosították. A schematismusok nyelve egészen 1950-ig latin volt. A sorozat iratai a névtárak megjelentetésével, az ehhez szükséges adatgyűjtés elvégzésével kapcsolatosak. Az egyházmegyés névtárakon kívül megtalálhatók a más országos egyházi kiadványok, almanachok számára összegyűjtött és átadott adatok is.
További tagolódás, tételek:

· Adatgyűjtő ívek 1939, 1942, 1950-1951, 1968, 0,69 ifm
· Egyéb iratok 1882-1990, 0,49 ifm

(vissza a lap elejére)

SEDE VACANTE 1784-1984, 0,17 ifm
Névváltozatok, rokonság: ld. még Metropolitica, Prímási jogok
Keresőszavak: széküresedés
Nyelv: latin, magyar
A sorozat ismertetése: Az érseki szék üresedésével felmerülő ügyek-tennivalók iratai alkotják a sorozatot. Ezek részben személyiek: a helyettesítésre választott káptalani helynökök, később egyházmegyei adminisztrátorok választása, esküje, személyük ismertetése Rómával. Másrészt számos fontos teendő is akadt az érsekek halálát követően, ezek közül elsősorban az anyagiak (intercalaris jövedelmek, aulai és egyéb kifizetések rendezése) iratai maradtak ránk. Időnként más egyházmegyék széküresedéséről is találhatók értesítések a tárgyszó alatt. 1945 után alig néhány akta található. (Grősz érsek visszatérése az egyházmegye kormányzatához 1956-1957, Várkonyi Imre káptalani helynökké választása 1961-62, Paskai László levele az egyházmegyei adminisztrátor választásáról 1984.)
Az anyag terjedelmének megoszlása: 1784-1866, 0, 07 ifm - 1867-1944, 0,08 ifm - 1956-57, 1961-62, 1984, 0,02 ifm

(vissza a lap elejére)

SEDECIMA Ld. Decimalitas alatt.

SEGÉDPÜSPÖK Iratait ld. az Auxiliaris Episcopus tárgyszó alatt.

SEPULTURA 1741-1942, 0,24 ifm
Névváltozatok, rokonság: Cryptae, Cemeteria, Crematio, Crematis Cadaverum, ld. még Obitus
Keresőszavak: temetések, temetők
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: A temetésekkel, temetőkkel kapcsolatos ügyek alkotják a sorozatot. Temetésekkel kapcsolatos elvi állásfoglalások (miniszteri és egyházi rendeletek), útmutatások és vélemények pl. a hamvasztás, öngyilkosok temetése ügyében, vagy általában a temetés szertartását, módját érintő kérdések adják az iratok fő témáit. Ide kerültek a temetők kezelésével kapcsolatos kérdések, állapotjelentések is.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1741, 1769-1912, 1928-1930, 1934, 0,19 ifm latin, magyar
· Gyűjtés IX. Piusz pápa síremlékére 1884-1885, 0,02 ifm magyar
· Gyászjelentések, részvétnyilvánítások 1923-1931, 0,02 ifm magyar (Egyházmegyén kívüli, ill. civil személyek.)
· Mosonyi Dénes pécsi sírkápolnája 1941-1942, 0,01 ifm magyar

(vissza a lap elejére)

SERVITORES ECCLESIAE 1781-1866, 0,12 ifm
Névváltozatok, rokonság: Cantores, Syndici, ld. még Kántori
Nyelv: latin, kevés magyar
A sorozat ismertetése: az iratsorozat az egyházi szolgálatban álló személyek kinevezésével, esküjével, megerősítésével, feladataival, jövedelmével kapcsolatos. Legnagyobbrészt 1859-1866 közötti iratok alkotják, amikor háromévente hosszabbították meg "működési engedélyüket", talán ez indokolta a téma időszakos külön kezelését is, egyébként a plébániai iratok között, ill. részben más tárgyszavaknál találjuk a hasonló iratokat.

(vissza a lap elejére)

SUBSIDIA ld. Beneficientia alatt

SUPELLEX ECCLESIAE 1762-1992 0,79 ifm
Névváltozatok, rokonság: Generalia de Archidioecesis, Functiones sacrae, Harangok Harangszentelés, Missae sacrificium, Diversa, időnként plébániák neve alá iktatva
Keresőszavak: templomi felszerelések, berendezési tárgyak
Nyelv: magyar, latin
A sorozat ismertetése: A templomi felszerelések, berendezési tárgyak (pl. orgonák, gyóntatószékek, oltárak, kelyhek, ruhák, misebor, gyertyák, tömjén, ostyasütők stb.) gyártásával, beszerzésével, készítésével és használatával kapcsolatos iratok alkotják a sorozatot. Időnként felmérési célzattal is sor került ezek összeírására, az így készült jegyzékeknek egyházművészeti jelentősége is lehetett. A berendezést kicsit tágabban értelmezve, néha az ingatlanokkal, vagyoni kérdésekkel kapcsolatos akták is ide kerültek bizonyos plébániák vonatkozásában. Az anyag jellegénél fogva elkerülhetetlen átfedések vannak a plébániák iratanyagával, bár oda inkább az egyedi esetek, konkrét vásárlások stb. anyaga került. 1945 után háborús károk felméréséről olvashatunk, pl. a harangok vonakozásában, később komoly orgonafelmérés történt 1959-60-ban az egyházmegye teljes területén, s a hagyományos témákon (ostyasütő, miseborszőlők kezelése, gyertyarendelések) túl reverendák beszerzésének aktái is előfordulnak.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1762, 1777, 1781-1866, 0,07 ifm - 1867-1944, 0,09 ifm - 1945-1992, 0,63 ifm

(vissza a lap elejére)

SYMBOLAE 1807-1992, 1,15 ifm
Névváltozatok, rokonság: ld. még Beneficientia, Subsidia
Keresőszavak: gyűjtések, adományok, péterfillérek
Nyelv: magyar, 1880-as évek előtt latin
A sorozat ismertetése: Az egyházi szervezet igénybevételével végzett gyűjtések anyaga alkotja a sorozatot. Az ilyen gyűjtésekre elsősorban engedélyt kellett adnia az illetékes főpapnak, esetünkben az érseknek. E legfontosabb lépésen túl időnként megtalálhatók még a gyűjtések lebonyolítására, az összegyűjtött pénz továbbítására vonatkozó információk is. A gyűjtések célja nagyon változatos lehetett: pápai céloktól, szerzetesrendek fenntartásától, missziós céloktól egészen a templomépítésekig, tűzvészek, természeti csapások károsultjainak megsegítéséig terjedt. A segélyezettek köre is különféle: országos céloktól egy-egy város megsegítésén át eljuthatunk egészen az egyes személyekig. Jelentősebb mennyiségű gyűjtési iratanyag található a Szent László Társulat, Katholikus Sajtó Egyesület, az Irgalom Háza Alapítvány és a missziók számára. Az első világháborúk idején az özvegyek, árvák számára végzett gyűjtéseket részben a Res Militaris tárgyszó alatt kezelték, az 1920-as évektől pedig megjelentek a Péterfillér gyűjtések aktái. A befizetések összegzéseinek is vannak kimutatásai, kivonatok (nagyobb ívek) az egyes ügyek "folyószámláiról".
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1807, 1817-1866, 0,17 ifm - 1867-1944, 0,92 ifm - 1945-1968, 1985-1992, 0,06 ifm

(vissza a lap elejére)

SYNDICUS ld. Servitores Ecclesiae alatt

SYNODUS 1730-1986, 1,86 ifm
Névváltozatok, rokonság: Synodalia, Conferentiae Ecclesiasticae
Keresőszavak: zsinat, egyházmegyei szinódus
Nyelv: latin, magyar
A sorozat ismertetése: A sorozatot elsősorban az egyházmegyei és érseki tartományi szinódusok iratai alkotják. Kalocsa mellett azonban - nyilvánvalóan a példa kedvéért, használatra - megtalálhatók még más egyházmegyei szinódusok, sőt a világegyház zsinatainak döntései, munkadokumentumai is.
Egy-egy szinódus anyagát a tanácskozmányok összehívása, a vélemények és javaslatok begyűjtése, a munkadokumentumok elkészítése, javítása, megvitatása, végül a hozott határozatok kihirdetése, esetleg nyomtatásban való megjelentetése, közlése alkotta. Ilyen teljes dokumentáció azonban csak ritkán áll rendelkezésünkre, egy-egy szinódust tekintve általában csak a felsorolt elemek egy részét találhatjuk meg az iratok között. Az iratok alapján a következő évekre tehetők egyházmegyei szinódusok: 1738, 1763, 1821-1822, 1848, 1869, 1871-1872, 1878, 1882, 1928. Érseki tartományi zsinat volt 1863-ban. (Az 1763-as anyagát ld. még a Köteteknél, KFL.I.1. e. E/10-13.)
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1730-1837, 0,12 ifm - 1848, 0,25 ifm - 1856-1865, 0,43 ifm - 1869-1883, 0,17 ifm - 1924-1943, 0,21 ifm - 1947-1986, 0,68 ifm

(vissza a lap elejére)

SZENT ISTVÁN TÁRSULAT 1850-1992, 0,33 ifm
Névváltozatok, rokonság: Püspökkari, Egyesületek, Symbolae
Nyelv: magyar, 1880-as évek előtt latin
A sorozat ismertetése: A Szent István Társulattal kapcsolatos iratok alkotják a sorozatot: alapítása, átszervezése, szabályzatának megalkotása és módosításai, különféle osztályainak létrehozása, könyvkiadásának segítése, anyagi támogatása és ehhez gyűjtések szervezése, egyházmegyei ügynökség működtetése a terjesztési munka segítésére stb. Az 1920-as évektől a sorozat feltűnően hiányos. 1948-49, az államosítás iratai után 1963-tól indul újra az iratsorozat, ezután még egy évtizeden át a Püspökkari iktatók is előfordulnak. Az 1970-es évektől terjedelmesebb az anyag, mely ezután elsősorban a közgyűlésekkel, az új alapszabállyal kapcsolatos. A Társulat közgyűlésein, ünnepi ülésein időnként az érsek elnökölt, ill. mondott megnyitó beszédet.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1850-1866, 0,03 ifm - 1867-1922, 1937, 1941, 0,12 ifm - 1948-1949, 1963-1992, 0,18 ifm

(vissza a lap elejére)

SZENTFÖLDI ZARÁNDOKLAT 1929-1950, 0,28 ifm
Névváltozatok, rokonság: Szentföld, Római zarándoklat
Keresőszavak: zarándoklat
Nyelv: magyar, olasz
A sorozat ismertetése: A zarándoklatok meghirdetésével, ajánlásával, lebonyolításával kapcsolatos levelezés, illetve a zarándokhelyekkel kapcsolatos egyéb iratok (pl. Magyarok Nagyasszonya kápolna a Sion hegyén, Agónia bazilika kápolnájának mozaikképe) alkotják a sorozatot. Az iratok nem voltak iktatva, de az Érseki Hivatalban keletkeztek.
További tagolódás, tételek:

· Szentföldi zarándoklatok 1929-1943, 0,23 ifm (Benne: gyűjtések, adományok szentföldi célokra, Agónia bazilika mozaikképe, Sion hegyi Magyarok Nagyasszonya kápolna ügye)
· Levelezés a szentföldi biztossal 1932-1941, 1946, 1950, 0,01 ifm
· Egyéb zarándoklatok (Lourdes, Mariazell, Róma) 1903-1929, 0,04 ifm

(vissza a lap elejére)

SZENTÍRÁS 1969-1992, 0,09 ifm
Névváltozatok, rokonság: Püspökkari
Nyelv: magyar, német, olasz
A sorozat ismertetése: A sorozat anyaga a püspökkari iratok közül vált ki 1971-1974 között. Kezdetben a Szentírás vasárnapja bevezetésével kapcsolatos, majd az 1974-es új, teljes magyar fordítás elkészítésével, Szentírás Bizottság kijelölésével, fordító munkájával, az elkészült szöveg megjelentetésével, nemzetközi visszhangjával, később újabb kiadásaival a Szent István Társulatnál. Ezután 1990-től kezdődik újra az iratok sora, jórészt biblikus konferenciák meghívójával, anyagával, ill. az újonnan alakult Szent Jeromos Bibliatársulat programjaival, de a témák között bibliák rendelése-vásárlása, biblikus kiállítás is szerepel.

(vissza a lap elejére)

SZENTSZÉKI ÜGYEK Anyagát ld. a Tribunal tárgyszónál.

SZIKLATEMPLOM Anyagát ld. Ordines Religiosi tárgyszó Pálos részénél.

SZOCIÁLIS ÜGYEK 1989-1992, 0,07 ifm
Névváltozatok, rokonság: ld. még Subsidia, Beneficientia
Keresőszavak: segélyek
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Különféle segélykérelmek és segélyek kifizetése alkotják a sorozatot. A jelzett időszakban ez nagyrészt erdélyi menekültek, gyerekek (intézményes és személyre szóló) megsegítését jelentette. A tárgyszó tulajdonképpen a megszűnő Beneficientia és Subsidia tárgyszavak utódja.

(vissza a lap elejére)

SZTK 1951-1992, 0,30 ifm
Névváltozatok, rokonság: Papi nyugdíj, Euge, ld. még Tributa Dioecesana
Keresőszavak: társadalombiztosítás
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A sorozat anyaga az egyházmegye alkalmazásában lévő személyek (papok, más dolgozók) társadalombiztosítási járulékának meghatározásával, fizetésével, SZTK igazolványok kiadásával, s az ehhez fűződő állami támogatással kapcsolatos. Ide kerültek az utazási és egyéb kedvezmények iratai is.

(vissza a lap elejére)

TANÍTÓKHÁZA 1894-1972, 0,26 ifm
Névváltozatok, rokonság: ld. még a Főtanfelügyelőség iratait
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A Tanítókházát az egyházmegyei tanítóegylet alapította, s a ház az érsekség felügyelete mellett működött. 1896-ban 50 ezer koronás ösztöndíj-alapítványt tett Császka György érsek, melynek kamatjövedelme a Tanítókházában elhelyezett tanító-gyermekek intézetszerű ellátását, ill. ellátási díjak segélyezését szolgálta. Az ösztöndíj gondozására főegyházmegyei bizottság alakult. Az iratok között megtalálhatjuk a ház programjainak értesítőit, meghívókat a koncertekre, karácsonyi játékokra stb. Az épület bővítésével, szervezeti szabályzatával, számadásaival kapcsolatos iratok, tervek a ház további sorsáról az 1920-as években, igazgatók megbízása, kormányzóbizottsági ülések jegyzőkönyvei. 1945 után a ház jogviszonyainak tisztázása, államosítás, annunciata nővérek távozása vissza szombathelyi anyaházukba, leltárak az átadással kapcsolatban, majd dolgozók szolgálati idejének igazolása. A Tanítókházával kapcsolatos iratok a Főtanfelügyelőség anyagában is előfordulnak, s a sorozat bizonyos részein "isk." azaz iskolai iktatók is szerepelnek.

(vissza a lap elejére)

TAXATORIUM 1754-1992, 0,79 ifm
Névváltozatok, rokonság: Stóla, Stóla-díjszabás
Keresőszavak: stóla, egyházi szolgáltatások díjai
Nyelv: magyar, 1859 előtt latin
A sorozat ismertetése: Bőséges anyag az egyházi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak, járandóságok szabályozására. Két fő kérdés merült fel ezzel kapcsolatban: az egyik a jövedelmek nagyságának meghatározása, a másik pedig a bevétel szétosztása az egyes cselekményekben részt vevők (pl. pap, kántor, harangozó) között. A stólabevételek lényegében az esketés és a temetés szertartásai, valamint az anyakönyvezés (kivonatok kiadása) és a különféle felmentések (korhiány háromszori hirdetés stb. alól) köré csoportosultak, de ezen belül rengeteg fajtájuk lehetett aszerint, hogy milyen "pompával" zajlott a szertartás, milyen ruhát viselt a pap, mennyit harangoztak, mekkora volt az ének szerepe, hogyan díszítették a templomot stb. A stóladíjszabás hosszú időn át nem volt egységes, az egyes településeken belül kialakult szokásjog szabályozta, amelynek változásait plébániánként külön felterjesztették jóváhagyásra. 1916-tól kezdődően a plébániánként jóváhagyott táblázatok Taxatorium + helynév iktatás mellett évtizedes, helységenkénti aktacsomókat eredményeztek. 1973 után, az egységes stóladíjszabással jóval kevesebb lett az iratok mennyisége, hiszen központi szabályozással az egész egyházmegyére kiterjedő, sőt országos érvényességű táblázatok születtek.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1754-1859, 0,10 ifm - 1916-1952, 0,56 ifm - 1959-1992, 0,13 ifm

(vissza a lap elejére)

THEMATA THEOLOGICA 1763-1991, 2,49 ifm
Névváltozatok, rokonság: Resolutio thematum, Resolutio generalis thematum, ld még Districtualia, Papi továbbképzés
Keresőszavak: teológiai témák kidolgozása, papi továbbképzés
Nyelv: magyar, múlt század vége előtt latin
A sorozat ismertetése: A papi továbbképzés célját szolgálta az évenként általában két alkalommal kiadott teológiai témák írásos kidolgozásának, illetve az espereskerületi korónákon történő szóbeli feldolgozásának kötelezettsége. A témák kiírásának, a válaszok begyűjtésének és értékelésének, az esetleges hiányok pótlásának iratai alkotják a sorozatot. A teológiai témák feldolgozásának fegyelme, minősége természetesen koronként eltérő lehetett, ezt jelzi részben az iratanyag mennyisége, hiányosságai is. A sorozat az 1860-as, 1920-40-es években terjedelmes igazán. A második világháború után az 1966-ig részletesen kidolgozott és beküldött "témák" később fokozatosan egyszerűsödtek. A személyes feldolgozást felváltotta egy-egy felelős előterjesztése, ill. az espereskerületi ülések rövid összefoglalója. 1987-től már csak témameghirdetések körlevéli közlései szerepelnek, mindenfajta elméleti kidolgozás nélkül.
Az anyag terjedelmének megoszlása: 1763, 1797-1865, 0,33 ifm - 1869-1944, 1,32 ifm - 1947-1991, 0,84 ifm

(vissza a lap elejére)

TRIBUNAL 1752-1992, 0,86 ifm
Névváltozatok, rokonság: Consistorium, Szentszéki ügyek, Szentszéki, Főszentszéki, Perrendtartás ld. még Érseki Főszentszék iratai
Keresőszavak: szentszéki bíróság
Nyelv: magyar, 1867 előtt latin, utána 1890-ig vegyes
A sorozat ismertetése: A sorozat anyagát a szentszéki bíróság ügyei alkotják. Ez a bíróság volt az egyházmegye elsőfokú, az érseki tartomány más egyházmegyéinek pedig másodfokú ítélkezési fóruma. Az iratok egyik része a bírósági tisztségviselők (bírák, ügyészek, jegyzők) kinevezésével, eskütételével, felmentésével, feladataik meghatározásával kapcsolatos; másik része a bíróság működését, a perrendtartás részleteit, jogi és eljárási változások bevezetését tárgyalja. A bíróság jelentéseket is készített, pl. házassági perekről Rómának stb. A jelentéstartalom változása nélkül az iktatásban 1950 táján történt váltás: az azelőtt Consistorium tárgyszóval jelölt iratok ezután a Tribunal megnevezést kapták. Érdekesség Apor Vilmos boldoggá avatási ügye 1948-ból, a bizonyító eljárás első ülése ui. Kalocsán, a szentszék közreműködésével történt.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1752-1866, 0,06 ifm, 1867-1944, 0,57 ifm - 1945-1992, 0,23 ifm

(vissza a lap elejére)

TRIBUTA DIOECESANA 1948-1989, 1,05 ifm
Névváltozatok, rokonság: 1948-1951 között Nagyszeminárium iktatású akták is előfordulnak, ld. még SZTK
Keresőszavak: adók, járulékok
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A sorozat anyaga különféle adók, központi járulékok és céltámogatások beszedésével, továbbításával kapcsolatos. Érintette egyrészt az egyházközségek bevételeit az Országos Központi Rendelkezési Alap (OKRA), az Egyházmegyei Központi Rendelkezési Alap (EKRA), az építési és nagyszemináriumi alapok számára történő befiztések révén, másrészt a személyek jövedelmét is a nyugdíjjárulékok, EUGE betegbiztosítási járulék beszedése révén. A különféle járulékok kivetése és beszedése espereskerületenként zajlott, a nyugdíjjárulékok kapcsán pedig a papságon kívül valamennyi egyházi alkalmazásban lévő személy érintve volt. Az iratok között természetesen megtalálhatók az említett járulékokkal kapcsolatos központi rendelkezések, törvényi háttér változásai is.
További tagolódás, tételek:

· Vegyes iratok 1948-1989, 0,47 ifm
· Járulékok fizetése (elsősorban nyugdíjjárulék) 1948-1975, 0,58 ifm (Részben espereskerületenként, ill. plébániánként alfabetikus rendben elhelyezve.)

(vissza a lap elejére)

ÚJSÁGOK 1848-1992, 1,34 ifm
Névváltozatok, rokonság: Árpád Rt., ld. még Libri
Keresőszavak: sajtó, újságok megrendelése, ajánlása
Nyelv: magyar, kevés latin
A sorozat ismertetése: A sorozat anyaga az újságok ajánlásával, megrendelésével, támogatásával kapcsolatos. Az adminisztratív és anyagi ügyeken kívül időnként értékeléseket, fontosabb hírek kapcsán visszhangot is tartalmaz. Az érsekségnek közelebbi kapcsolata is volt a Kalocsai Néplappal. Meghatározó támogatói szerepének köszönhetően itt a lap működtetésével, szerkesztésével kapcsolatos iratok is előfordulnak. A sorozat 19. századi anyaga alig néhány cm, 1918 előtt az általános iratok összesen 0,12 ifm-t tesznek ki, a terjedelem elsősorban az 1930-as években gyarapszik.
További tagolódás, tételek:

· Előfizetők a Katholikus Néplapra 1848-1854, 0,05 ifm, magyar
· Általános iratok 1867-1992, 1,19 ifm magyar, kevés latin
· Kalocsai Néplap 1877-1945, 0,10 ifm magyar (A lap támogatása, a szerkesztőség hírei, beszámolói, személyi változások.)

(vissza a lap elejére)

UNIVERSITAS 1753-1992, 0,52 ifm
Névváltozatok, rokonság: Universitas Scientiarum, Hittudományi Akadémia, Egyetem, Magyar Királyi Egyetem, Katolikus Egyetem
Keresőszavak: egyetemek, tudományegyetemek, Pázmány Péter Tudományegyetem, Pécsi Egyetem, Budapesti Egyetemi Lelkészség, Szent Ignác Kollégium. Szent Imre Collegium, Lackenbacher
Nyelv: magyar, 1870-es évek előtt latin
A sorozat ismertetése: A sorozat anyaga a tudományegyetemekkel kapcsolatos. Ez kezdetben a Nagyszombaton, Budán, majd Pesten működő királyi tudományegyetemet jelentette. Az egyetem érseki irattárban történő megjelenésének oka, hogy működésének katolikus forrásai, anyagi alapjai is voltak. Megtalálhatók az intézmény tanrendjével, fontosabb eseményeivel, személyi kérdésekkel, pályázatokkal kapcsolatos iratok, tájékoztatások és királyi leiratok is. Az egyetem katolikus jellegét sokat vitatták. Az 1880-as években azután meg is jelent Haynald Lajos érsek javaslataként, hogy válasszák le a katolikus alapokat a pesti egyetemről, s hozzon létre a magyar katolikus egyház önálló egyetemet. A terv nem valósult meg, lényegében maradt a régi állapot. Az 1930-as években jelenik meg az iratok között a pécsi egyetem ügye. Fontos időhatárt jelent a második világháború: ezután jelenik meg az egyetemből kivált, majd önállósult Hittudományi Akadémia, amellyel azután már szorosabb kapcsolata lett az egyházi igazgatásnak. Megjelennek a meghívók az Akadémia tanévnyitóira, doktori avatásaira. Hírek érkeznek a tanszékek betöltéséről, tanárok kinevezéséről, fizetéséről és nyugdíjáról, dékánválasztásról, tanrendi változásokról, jelentések készültek az intézmény anyagi helyzetéről.
1990-től, a Hittudományi Akadémia átalakulása után megjelentek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Budapesti Egyetemi Lelkészség és a Szent Ignác Katolikus Egyetemi Kollégium hírei, első életjelei is.
További tagolódás, tételek:

· Általános iratok 1753-1944, 0,25 ifm latin, 1870-es évektől magyar
· Szent Imre Collegium 1915-1921, 0,02 ifm magyar (Városy Gyula érsek két alapítványi helyet létesített a kollégiumban, az iratok a helyek betöltésével kapcsolatosak - folyamodványok és támogatási döntések.)
· Proemium Lackenbacher (Lackenbacher-féle pályázat bibliafordítások támogatására, az ügyeket a VKM bonyolította) 1871-1915, 0,01 ifm latin, magyar
· Hittudományi Akadémia 1945-1992, 0,24 ifm magyar

(vissza a lap elejére)

URADALMI 1771-1992, 4,52 ifm
Névváltozatok, rokonság: Dominalis, Dominalia, Bona Aeppalia
Keresőszavak: munkaviszony igazolása, szolgálati idő igazolása
Nyelv: latin, 1830-as évektől latin és magyar, 1850-es évektől magyar
A sorozat ismertetése: A sorozat anyagát az érseki javak kezelésével, az érseki uradalom működésével kapcsolatos iratok alkotják. Adóügyek, birtokhatárkérdések mellett az alkalmazottak fizetésének ügyei, zsoldjegyzékek is előfordulnak. Az intézményes kapcsolat az uradalom szervezetével igazából az 1820-as évektől működik, ezt az iratok mennyisége is jól jelzi számunkra. Ekkortól részletesen olvashatunk gazdasági beszámolókat, bérletek, árendák jövedelmeit, dézsmafeljegyzéseket, bevételi és kiadási kimutatásokat. 1867 után a személyi iratok, alkalmazottak felvételének ügyei is gyakrabban fordulnak elő. Megtalálhatók az erdők, vadászati jogok s egyéb haszonvételek bérletének iratai. Leiratok a jószáigazgatókhoz szinte bármilyen témában, konkrét kifizetések kapcsán bőségesen előfordulhatnak. Az érsekség és az uradalom kapcsolatának aktivitását jól jelzi az iratanyag mennyisége: az 1920-as évektől van egy-egy évnek jelentősebb iratanyaga, az 1830-as évekre egy-egy év eléri a 0,10 ifm-t. 1834-1840 között kevesebb az irat, azután 1841-1843, majd 1851-1854 között újra terjedelmesebb évfolyamok következnek. Ezután 1892-től találhatunk nagyobb évfolyamokat, 1896-tól már kb. 0,20 ifm egy-egy év anyaga, míg végül a terjedelmi csúcsot 1902-ben érjük el, kb. 0,30 ifm-rel. Az utolsó nagyobb évfolyam 1904. Az államosítás, az uradalom megszűnése után 1966-től az egykori alkalmazottak munkaviszony-igazolásai alkotják a sorozatot, melyeket általában a nyugdíjazási eljáráshoz állítottak ki.
Az iratok "kiegészítéseként" három kéziratos kötet, mutató található az Uradalmi tárgyszó iratairól az 1893-1904 közötti időszakból. Ezek a kötetek kiegészítik az Érseki Hivatal iktatóit, mivel az itt szereplő iktatószámok a Hivatal iktatóiban üresek. Az uradalmi iratok terjedelme, jellege miatt tehát külön iktatót vezettek, de ez az iktatás mégsem különült el az Érseki Hivatal ügyvitelétől, hanem annak részét képezte. (Ld. KFL.I.1.e. A/148-150.)

(vissza a lap elejére)

VALLÁSI, TANÜGYI ALAPOK 1866-1892, 1949, 0,31 ifm
Névváltozatok, rokonság: Magyar katholikus alapok, Fundus religionis et studiorum
Keresőszavak: vallásalap, tanulmányi alap
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: Az iratok iktatás nélkül, tulajdonképpen Haynald Lajos érsek munkájának, megbízatásának köszönhetően kerültek Kalocsára. Haynald ui. a magyar vallás- és tanulmányi alapokra felügyelő és azok kezelését ellenőrző bizottság tagja, ill. a bizottság által kiküldött albizottságnak elnöke volt. Az iratok között így a bizottság működésével kapcsolatos iratok, jegyzőkönyvek találhatók, s itt szerepelnek a VKM-miniszter előterjesztésében az alapok költségvetési javaslatai és beszámolói is. Nagyrészt ezek az iratok, továbbá az alapok jogi természetével kapcsolatos kérdések-viták alkotják a sorozat anyagát. Haynald halála után, jóval később, 1949-ből az egyetlen irat az alapokat ellenőrző bizottság megszüntetésével kapcsolatos.

VÁSKAI APÁTSÁG 1928-1942, 0,38 ifm
Névváltozatok, rokonság: ld. még Pécsi ügyek
Nyelv: magyar
A sorozat ismertetése: A váskai apátság birtoka Felsőszentmártonban, a Dráva partján feküdt. A folyó szabályozás híján a 20. század elején jókora részt mosott el a birtokból, a birtokot használó kisbérlők pedig a gazdasági válság idejére tönkrementek, még a lecsökkentett havi apáti járandóságot sem tudták gróf Vay Péter püspök-apátnak megfizetni. A helyzet megoldásában Zichy érsek megpróbált közvetíteni. Országos szervekkel, a földművelésügyi tárcával is egyeztetett, hosszú időn át keresve a birtok hasznosításának lehetőségét (házhelyek kiadása, nőzárda megtelepedése is felmerült). Az iratok iktatás nélküliek, az ügyeket Mosonyi Dénes prelátus, nagyprépost intézte, az anyagi ügyek lebonyolítója a Pécsegyházmegyei Takarékpénztár volt, ez a tárgyszó is a pécsi eredetű ügyek, Zichy érsek által Pécsről áthozott teendők egyike volt.

(vissza a lap elejére)

VICARIALIA 1737-1990, 0,12 ifm
Névváltozatok, rokonság: Vicarius, Vicarialia Aeppalia, ld. még Cancellaria
Keresőszavak: általános helynök, érseki helynök, provikárius
Nyelv: latin, 1890-től magyar
A sorozat ismertetése: A tárgyszó alatt az érseki helynökökkel kapcsolatos iratokat helyezték el. Elsősorban kinevezéseket és felmentéseket találhatunk, illetve kisebb részben a helynöki teendőkre vonatkozó feljegyzéseket (ezzel kapcsolatos utalásokat általában a kinevezések is tartalmaztak). Időnként más egyházmegyék helynöki tisztének betöltéséről is érkeztek értesítések, s a 19. sz. végétől a helynökök személyével kapcsolatos információkat (pl. szabadságos távollétüket, egészségi állapotuk jelzését stb.) is ide iktatták. A helynökök helyettesei, a provikáriusok kinevezései is itt találhatók.

(vissza a lap elejére)

VICEARCHIDIACONALIA Anyagát ld. a Districtualia tárgyszónál.

VISITATIO CANONICA 1734-1979, 0,74 ifm
Névváltozatok, rokonság: Acta Visitationis Canonicae, Protocollum Visit. Can., Observationes in Visitationem Canonicam, Relatio de Visitatione, Responsiones D. Visitatoris, Visitatio Generalis
Keresőszavak: egyházlátogatási jegyzőkönyv, településtörténet
Nyelv: latin
A sorozat ismertetése: Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek kedvelt forrásai a helytörténetírásnak. Az egyes településekről külön készített jegyzőkönyvek, azaz a vizitációs anyag nagyobb része a plébániai iratok között található, ez a rész már korábban mikrofilmezésre került és Dr. Dóka Klára darabszintű segédletet készített hozzá. A most ismertetett, egyházkormányzati anyagban található "közös" (több plébániára vonatkozó, pl. espereskerületenként készített, egybefűzött) vizitációk kevésbé ismertek és kutatottak. Mikrofilmezésük csak részben történt meg, pedig forrásértékük hasonló, sőt külön érdekességet jelenthet a több település esetében megvalósuló egységes vizsgálati szempontrendszer. A közös vizitációk jegyzőkönyvei mellett természetesen megtalálhatók a kérdések-válaszok értelmezéséhez, a jelentések megírásához szükséges és hasznos útmutatók, továbbá a jelentésekkel kapcsolatos vélemények, megjegyzések is. (Vizitációs jegyzőkönyvek vannak még a Kötetek között is, ld. KFL.I.1.e. E/15-17.)
További tagolódás, tételek:

· "Közös" vizitációk jegyzőkönyvei 1734, 1748, 1756, 1764, 1766-68, 1771-74, 1791-94, 1803-1843, 0,41 ifm · Protestáns és zsidó gyülekezetek vizitációi 1738-1782, 0,02 ifm
· Általános iratok (utasítások, űrlapok, látogatási útvonaltervek, módszertan) 1734-1843, 0,25 ifm
· Bérmálások alkalmával végzett vizsgálatok, jelentések 1906, 1908, 1948, 1975-1979, 0,06 ifm

(vissza a lap elejére)

VOTUM 1763-1928, 0,12 ifm
Névváltozatok, rokonság: ld. még Facultas, Ordo, Dispensationes
Keresőszavak: fogadalmak alóli felmentések
Nyelv: latin, 20. sz. elejétől magyar
A sorozat ismertetése: A különféle fogadalmak alóli felmentések alkotják a sorozatot. Feloldást nyerhettek pl. szerzetesi fogadalmak, legtöbbször azonban ennél "egyszerűbb" esetekben (pl. hústól való tartózkodás, rendszeres koplalás és egyéb önmegtartóztató cselekedetek) derült ki, hogy a fogadalmat tevők bizonyos okok miatt nem képesek egykori elhatározásuk teljesítésére. A fogadalmak megváltására általában imát rendelt el az érintettek számára az érseki hivatal. Az anyag feudális kori részében elsősorban idős papok felmentése fordul elő breviárium mondása, misék mondása alól, általában egészségügyi okokból, de előfordul engedély "vendéghaj hordozhatására", azaz paróka viselésére is (1846-ban). Hasonló iratok időnként a perszonális iratok közé is kerültek. A votum iktatószót 1887-től használták, de később is találhatunk a sorozatban Ordo, Facultas címszóval iktatott iratokat, s a felmentések témája továbbra is változatos: a böjt mellett a templom javára; kereszt, oltár állítására tett fogadalmak is előfordulnak.
Az anyag terjedelmi megoszlása: 1763, 1772, 1781-1865, 0,05 ifm - 1869-1928, 0,07 ifm

(vissza a lap elejére)

VEGYES IRATOK "MISCELLANEA" 1703-1944, 1,80 ifm

· 1703-1866, 0,95 ifm · 1867-1944, 0,30 ifm
· Római dispensatiók vegyesen 1918, 0,06 ifm
· Papság antimodernista esküje (esküívek) 1910-1911, 0,16 ifm
· Annuntia funerum et coronatio regis 1916-1917, 0,05 ifm
· VI. Alföldi Katolikus Nagygyűlés Kalocsán 1927, 0,08 ifm
· Újságok, nyomtatványok 0,20 ifm

(vissza a lap elejére)

© Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, a honlapot és az ismertetés alapját jelentő
levéltári segédletet készítette: Lakatos Andor