AZ IRATOK ISMERTETÉSE

TARTALOM:
1.) A  levéltári anyag története
2.)  levéltári anyag rendezése
3.) Az iratok ismertetése:

A KALOCSAI FŐSZÉKESKÁPTALANI LEVÉLTÁR (KFL II.)
(1734-1988, 53,31 ifm)

KFL.II.1. Főkáptalani magániratok 1734-1988, 9,00 ifm
a. Jegyzőkönyvek 1779-1973, 1,20 ifm
b. Szervezeti, működési iratok 1735-1945, 2,28 ifm
c. Hagyatéki iratok 1734-1942, 3,30 ifm
d. A főszékesegyház iratai 1787-1944, 0,40 ifm
e. Úriszéki iratok 1834-1847, 1,20 ifm
f. Patronátusi (kegyúri) iratok 1831-1878, 0,12 ifm
g. Úrbéri váltsági iratok 1849-1875, 0,20 ifm
h. 1945 utáni iratok 1945-1988, 0,30 ifm

KFL.II.2. Alapítványi iratok - A Főkáptalani Alapítványkezelő Hivatal iratai 1756-1931, 19,70 ifm
a. Alapítványok létrehozásának iratai 1756-1923, 1,70 ifm
b. Alapítványi kötetek 1799-1930, 2,00 ifm
c. Alapítványi számadások 1779-1931, 16,00 ifm

KFL.II.3. Gazdasági iratok - a Dékáni Hivatal és a Főkáptalani Uradalmi Jószágigazgatóság iratai1804-1946, 23,20 ifm
a. Egyes birtokok iratai 1804-1873, 0,60 ifm
b. Általános gazdasági iratok 1808-1946, 6,20 ifm
c. Számadások 1834-1944, 15,30 ifm
d. Gazdasági kötetek, segédletek 1859-1944, 1,10 ifm

KFL.II.4. Hiteleshelyi iratok 1735-1934, 1,41 ifm
a. Protocollumok, jegyzőkönyvek 1745-1894, 0,50 ifm
b. Iratok, okmányok 1735-1872, 0,82 ifm
c. Elenchusok, segédkönyvek 1756-1934, 0,09 ifm

1.) A LEVÉLTÁRI ANYAG TÖRTÉNETE

A káptalan levéltárát a káptalani jegyző - egy személyben ügyvéd - gondozta, kulcsát az őrkanonok kezelte. Az iratokat a székesegyház épületében, a káptalani sekrestye fölött, az emeleten helyezték el. Itt egy vasajtókkal zárt teremben gondosan elkülönítve őrizték a káptalan saját iratait, valamint hiteleshelyi levéltárát.
Az "országos levéltárat" - röviden csak így nevezték a hiteleshelyi anyagot - egyetlen vasalt szekrény fogadta magába, iratait közjogi jelentőségük miatt mindig is rendben tartották, megfelelő segédletekkel látták el.
Kevésbé precízen történt a káptalan magánlevéltárának kezelése. Csak nagyon későn, a két világháború között valósult meg például az itteni iratok iktatása, az iktatókönyveket azelőtt a káptalani ülésekről készített jegyzőkönyvek pótolták. A kb. heti gyakorisággal tartott káptalani ülés volt az ügyek intézésének legfontosabb fóruma. Az itt történteket jegyzőkönyvekben rögzítették, az érkező iratokat, a válaszok fogalmazványait pedig ezekhez a jegyzőkönyvekhez, pontosabban az azokba kerülő bejegyzésekhez kapcsolták, egyszerűen az iratokra vezetve az ügy adott jegyzőkönyvi folyószámát és az évszámot, vagy csupán a megfelelő káptalani ülés dátumát. A jelölés következetlenségeit részben az okozta, hogy maga a jegyzőkönyvezés módja is fokozatosan alakult ki - az ügyek éveken belüli folyamatos számozását is csak 1823-tól alkalmazták -, de nagyon zavaróan hat az is, hogy miután 1834-től a káptalan külön gazdasági üléseket is tartott, az ide kapcsolódó iratanyagnál hasonló jelzeteket használtak, és sajnos csak ritkán könnyítették meg az utókor helyzetét egy-egy sorszám elé biggyesztett "g"- betűvel, mely egyből eldönthetővé teszi számunkra, hogy a gazdasági vagy az általános jegyzőkönyvek sorában keressük az irat eredetét. Mivel a jegyzőkönyvekben általában kifejtették az ügyek tartalmát, ill. azok elintézési módját is, a káptalan számára múltját illetően nem is annyira az iratok, mint ezek a könyvek adtak elsődleges eligazítást. Előfordult, hogy mutatót is készítettek hozzájuk. A fontosabbnak ítélt iratokat, információkat - alapítási iratok, szabályzatok, beiktatások - pedig teljes terjedelmükben egy-két bekötött formátumú, később kódexnek nevezett könyvbe másolták, azok tehát innen voltak könnyen elérhetők.
Az idők során nagy mennyiségben összegyűlt, segédlet nélküli iratanyag kezelése valószínűleg egyre nagyobb gondot okozott. 1824-ben Jankovich Mihály káptalani jegyző végezte el a káptalan magánlevéltárának első tárgyi fölosztását, rendezését. Összegyűjtve a régi iratokat, A-tól Q-ig 16 betűvel jelölt tárgyi csoportot alkotott, majd e csoportokon belül időrendet teremtve arab számokkal egyszerűen megszámozta az iratokat. Ez az egy betűből és egy számból álló jelzet adta meg tehát az irat raktári helyét. Jankovich a rendezés során iratlajstromot, ún. Elenchust is készített, s ez a máig is meglévő kötet volt a káptalan magánlevéltárának első levéltári segédlete. (Elenchus Litteralium Instrumentorum in privato Metropolitani Colocensis Capitauli Archivo existentium, confectus primum sub Anno 1824-o per Michaelem Jankovich Juratum eiusdem Metropolitani Capituli Notarium.) Noha ez a tárgyi rendszer elsősorban a feudális kori irattermelésnek felelt meg, s a káptalan életében hamarosan bekövetkező változások - pl. a káptalan birtokadománya, az ezzel járó gazdálkodás - miatt is szűkössé váltak keretei, mégis használatban maradt egészen 1867-ig. A földesúri jogok gyakorlásával kapcsolatos - úriszéki, uradalmi gazdasági - iratok pedig az említett tárgyi rendszeren kívüli sorozatokat alkottak, valószínűleg nem is egy helyiségben tárolták őket. Ezért készült külön segédlet az úriszéki iratokról, valamint irattári lajstrom az 1848 előtti gazdasági számadások esetében.

A XIX. század második felétől a káptalanhoz kapcsolódó újabb intézmények irattermelésének köszönhetően jelentős mértékben szaporodott az iratok mennyisége. A Főkáptalani Alapítványkezelő Hivatal évről-évre folyamatosan küldte pénztárnaplóit, elszámolásait az alapítványi tőke felhasználásáról, és az egyes alapok forgalmáról. A kiépülő káptalani uradalom tiszttartója, később a Dékáni Hivatal egyre kiterjedtebb levelezést folytatott az egyes majorsági központokkal, a káptalan erdőhivatalával. Az előírásoknak megfelelően a XX. században a gazdasági elszámolások, a könyvelés színvonala is jelentősen változott. A fölsorolt szervek iratai azonban nem önálló iratkezelésű egységekként, hanem a káptalannal való levelezés, illetve az alapítványkezelő kanonok és a dékán kanonok személyén keresztül kerültek be a káptalani levéltárba, s ott a régi módszer szerint tematikus bontásra kerültek, ill. nagyrészt földolgozatlanul maradtak.
A levéltár anyaga századunk első felének háborús eseményeit épségben átvészelte. Közben minden bizonnyal nekiláttak rendezésének - Jankovich Mihály rendszerének szinte nyoma sem maradt -, de soha sem sikerült egészében földolgozni. A végzett munkáról, változtatásokról nem készítettek följegyzéseket, s nem maradt ránk az anyagot leíró leltárszerű dokumentáció sem. A hiteleshelyi anyag e téren természetesen kivétel. Történeti kutatások ekkor még nem nagyon fordultak elő a levéltárban, az újkori káptalan történetéről mindössze egyetlen munka készült, az is elsősorban a külön kezelt iratokra (az alapítási iratokra, szabályzatokra), valamint az érseki hivatal káptalanra vonatkozó iratanyagára épült. Szerzője Winkler Pál, e dolgozatban is sokat idézett munkája 1935-ben jelent meg. Ugyancsak ő végezhette az imént említett rendező munkát is a levéltár anyagában, erre enged következtetni, hogy a jelzetelésre használt papírlapokon az ő kézírását találtuk. Az szinte biztosra vehető, hogy jól ismerte a levéltárat, hiszen az ő véleményére hagyatkozott a káptalan, amikor 1928-ban a levéltárral kapcsolatos adatszolgáltatásra kérték. Azért is jelentős ez a mozzanat, mivel a káptalannak volt levéltárosa a káptalani jegyző személyében, mégis Winkler volt illetékes a válaszadásban. 1928. november 30-án kelt rövid jelentésében megírta, hogy a levéltár az iratok tárgya szerint van rendezve, letétje nincsen, 1735-től van iratanyaga, használható, azaz kutatható a káptalan engedélyével. Ismertetés nyomtatásban nem jelent meg róla, vezetője Máté-Tóth Jenő ügyvéd. Ugyanekkor Winkler a hiteleshelyi levéltár anyagáról egy jóval részletesebb jelentést adott.

1951. január 8-án kelt levelével a Vallás- és Közokatásügyi Minisztérium illetékese nemzeti érdekű magánlevéltárrá nyilvánította a levéltár teljes anyagát. Ekkoriban szállították át az iratokat a székesegyház épületéből az érseki palotába. Itt azután az évek során sajnos többször is helyet változtatott a levéltár, s az újabb költöztetések minden igyekezet ellenére is megviselték a rendezetlen anyagot. 1952-ben Dr. Leidecker Jenő, az akkori Bács-Kiskun Megyei Közlevéltár vezetője készítette el a káptalani levéltár alapleltárát. Ez a leltár még csak egy-két mondatos utalásokat tartalmazott az iratsorozatok évkörére, tárgyára, állapotára és elhelyezésére vonatkozóan. Alapul szolgált viszont egy későbbi részletesebb levéltári jegyzék készítéséhez. Az említett részletesebb leírást dr. Niklai Péter, a Levéltárak Országos Központja kiküldött munkatársa készítette 1954-ben. Ez a mára már sajnos hiányos leírás az említett pertinenciális egységeket egy-egy sorozatnak tekintve, 22 tételben ismerteti az anyagot, vizsgálati szempontjai pedig a következők: a sorozat tárgya, leírása, az irattári rendszer, kutathatóság, elhelyezés. A vizsgálat a talált állapotot tükrözte, rendezésre természetesen nem vállalkozhatott, s ugyanúgy egy tételként (azaz sorozatként) írta le egy úriszéki per maroknyi iratát, mint a gazdasági iratok sok folyóméternyi, összetett anyagát. A fölmérésben a következő tételek szerepeltek:

1. Alapítványi számadások XIX-XX. század
2. Massa XIX. század (Elhalt érsekek, kanonokok hagyatéki iratai) leírása hiányzik!
3. Antoni-Rácz per 1840-1845.
4. Haynald érsek jótékonysága (Az érsek adományainak jegyzéke, 1 kötet) leírása hiányzik!
5. Úrbéri váltsági iratok 1849-1873.
6. Patronatus capituli (Káptalani kegyuraság) 1832-1870.
7. Gazdasági iratok 1833-1944.
8. Érsekség átadási iratok 1810-1926. (Átadás-átvételkor készített leltárak, jkv-ek) leírása hiányzik!
9. Törzsvagyoni iratok 1927-1936.
10.+19. Haszonbérleti szerződések nyilvántartásai 1886-1944.
11.+12.+16. Számadási főkönyvek, pénztárnaplók, pénztárkönyvek
12. ld. előző pontnál
13. Biskói rév 1792-1840.
14. Protocolla (Jegyzőkönyvek) 1738-1925.
15. Uszód, Szentbenedek stb. birtokok összeírása 1816. (Conscriptio possessionem...)
16. ld. 11. tételnél
17. Kateszteri birtokívek 1920-1942.
18. Épületleltár 1930-1944.
19. ld. 10. tételnél
20. Úriszéki iratok (1835-1847.)
21. Gazdasági számadási irományok (1794-1943.)
22. Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztár R.T. irattára (1924-1948.)

A leírás idejében a levéltár nagyrészt a palota egyik földszinti helyiségében, kisebb részt a nagylevéltárban volt elhelyezve. Érdekes, hogy az Egyházmegyei Takarékpénztár iratait is a káptalan levéltárához sorolták, holott ez az intézmény - bár örökölte a káptalan Alapítványi Hivatalának feladatát, tőkéjét - nem tartozott közvetlenül a káptalanhoz. Említés esett jelentős mennyiségű Miscellanea - azaz vegyes - iratokról, s az egyes tételek végén általában ott szerepelt a megjegyzésekben, hogy még rendezendő az anyag. A leírás szerint az iratok egy része a földön kapott helyet, de a megadott raktári jelzetek, polcszámok is értelmetlenné váltak a következő költöztetések során, melyek közül az utolsóra 1988-ban került sor. Ekkor az érseki palota egy második emeleti szobájában egyesítették a káptalani levéltár iratanyagát. Ez a költöztetés a leírt állapothoz képest további keveredést okozott, ami nagyrészt az iratok rendezetlenségéből adódott, hiszen nem voltak kialakított, jól megfogható raktári egységek. Az ömlesztett anyag gondos költöztetése pedig nehezen volt kivitelezhető. A kisebb terjedelmű, jól átkötött, 1-2 csomóból álló sorozatok ennek megfelelően kevésbé sérültek.
A levéltár gazdátlanságát az okozta, hogy az érsekek a káptalan önállóságát tiszteletben tartva nem avatkoztak az iratanyag sorsába, a káptalan működése pedig gyökeresen átalakult, a testület emiatt nem volt képes régi feladatainak ellátására. Tagjainak zöme vidéken, más elfoglaltságok között élt, s nem volt már fizetett káptalani jegyző sem, aki egykor hivatásból végezte a levéltáros munkát. Az iratok keveredése és zsúfolt elhelyezése okozta a legnagyobb gondot.
A Művelődésügyi Minisztérium 1970. november 10-én kelt leiratában az 1969. évi 27. sz. törvényerejű rendelet értelmében a levéltárat Kalocsai Főkáptalan Levéltára megnevezéssel, Kalocsa székhellyel szaklevéltárrá nyilvánította. 1973 januárjában került sor a hiteleshelyi levéltár elszállítására. Iratait a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban helyezték el, az iratokat tároló, múlt század elején készült vasalt szekrény Kalocsán maradt. Az átadás a jegyzőkönyv kísérő iratainak tanúsága szerint az 1954-es, dr. Niklai Péter által készített leltári jegyzék alapján történt. A hiteleshelyi levéltár az 1995-ös levéltári törvénynek megfelelően 1997 szeptemberében került vissza Kalocsára.
Visszatérve az ismertetett leíráshoz, fontos megemlíteni, hogy láthatóan e munka alapján állították össze a levéltár fondjegyzékét az 1983-ban megjelenő Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei című kiadvány számára, s ebben olvasható néhány bevezető mondat után egy oldal terjedelemben a káptalani levéltár egyetlen nyomtatásban megjelent segédlete.

Az 1983-as fondjegyzék pedig a következő volt:
A Kalocsai Főkáptalan levéltárának fondjegyzéke 1738-1947, 33,98 fm
1. A Főkáptalan magánlevéltára (1738-1925) 3,95 fm
a. Protocolla (káptalani ülések jegyzőkönyvei) 1738-1925, 0,93 fm
b. Massa (Hagyatéki iratok) XVIII-XIX. sz. 2,08 fm
c. Patronatus Capituli (Kápt. kegyurasági iratok) 1832-1870, 0,08 fm
d. Vegyes iratok XX. sz. 0,86 fm
2. A Főkáptalan gazdasági levéltára (1792-1947) 6,6 fm
a. A káptalan birtokába került helységek összeírásai 1816, 0,03 fm
b. Gazdasági iratok 1833-1944, 0,28 fm
c. Gazdasági számadási irományok 1794-1942, 22,2 fm
d. Számadási főkönyvek, pénztárkönyvek 1899-1947, 1,04 fm
e. Úriszéki iratok 1835-1847, 0,84 fm
f. Úrbéri váltsági iratok 1849-1873, 0,10 fm
g. A biskói révre vonatkozó iratok 1792-1840, 0,14 fm
h. Haszonbérleti szerződések nyilvántartásai 1886-1944, 1,04 fm
i. Törzsvagyoni iratok 1927-1936, 0,31 fm
j. Kateszteri birtokügyek 1920-1944, 0,42 fm
k. Épületleltárak 1930-1941 0,20 fm
3. Főkáptalani Alapítványkezelő Hivatal iratai (XIX-XX. sz.) 3,37 fm
4. Tantos Gyula kanonok irathagyatéka (XX. sz.) 0,06 fm

Megállapítható, hogy az imént ismertetett leírás sorozatai majdnem pontosan megfelelnek a fondjegyzék állagainak. A fondok és az állagok kialakítása nagyrészt pertinenciális, kivételt képez talán a 3. fond, amely egy külön szerv, a Főkáptalani Alapítványkezelő Hivatal iratait foglalja magába. A káptalani levéltár anyaga így lényegében két nagyobb egységre oszlik: a magánlevéltárra és a gazdasági levéltárra. Tantos Gyula irathagyatéka véleményem szerint kicsit kilóg a fondok sorából. A sorozatok leírásánál már említett egyenetlenségek az állagok megválasztásánál is érződnek, így egyformán külön állagként szerepelhet egy rév iratanyaga 0,14 fm-rel (2/g.), a gazdasági számadásoké 22,2 fm-rel (2/c.), vagy egyetlen kéziratos kötet (2/a.). A fondjegyzék szerkezeti hiányosságait, adatainak pontatlanságát általában az okozta, hogy szükségszerűen a levéltár egyetlen fölmérése, és nem pedig a rendezése után készült. A levéltár rendezés előtti állapotának megismerése után folytassuk a végzett rendező munka leírásával.

(vissza a lap elejére)

2.) A LEVÉLTÁR RENDEZÉSE

A rendezési munkát természetesen megelőzte a tájékozódás, tapasztalatgyűjtés. A káptalani levéltárak nyomtatásban is megjelent segédleteit sajnos könnyen számba vehetjük. 1966-ban jelent meg a Levéltári Szemlében Soós Imrétől az egri káptalan magánlevéltárának leírása. Az 1983-ban kiadott egyházi levéltári fond- és állagjegyzékeknél mélyebb szintű leírás Soós Imre munkáján kívül csak a székesfehérvári káptalan levéltáráról jelent meg.
Frissebb adatok beszerzésének céljából levélben kerestem meg az ország káptalani levéltárait, melyben kértem, hogy tájékoztassanak rendelkezésükre álló segédleteikről, lehetőség szerint küldjék el azok másolatát. Választ Esztergomból, Győrből, Sopronból, Szegedről, Székesfehérvárról, Szombathelyről és Vácról kaptam. Ezekben nagyrészt arról tájékoztattak, hogy az 1983-ban megjelent fond- és állagjegyzékeken kívül nincsen részletesebb segédlete az említett levéltáraknak. Kivételt jelentett Esztergom és Székesfehérvár, ahonnan fondjegyzéknél részletesebb, raktári egységekig lemenő ismertetőt kaptam. Győrből egy levéltári leltár másolata érkezett, melynek vizsgálódási szempontjai föltünően hasonlóak az 1954-es kalocsaihoz, s ez arra enged következtetni, hogy az ötvenes években országszerte sikerült egységes szempontok szerint leltárakat készíteni a káptalani levéltárak anyagáról. A leltárak készítésekor érthető módon nem vállalkozhattak az iratanyag rendezésére, elsősorban az akkori állapotok tükörképét adták, hangsúlyozva a későbbi rendezés szükségességét. Sajnos ez a rendezés a legtöbb helyen azóta is elmaradt.
A fentiek alapján megállapítható, hogy csak Egerben, Esztergomban és Székesfehérváron történt középszintű rendezés, az ország többi káptalani levéltára meglehetősen rendezetlen. Bizonyos esetekben a régi irattári rendszer ép fennmaradása ma is viszonylag jó kutathatóságot biztosít. Újabb segédletek híján a levéltári anyagok összehasonlítási alapját így továbbra is csak az 1983-as fondjegyzékek jelenthetik. Erre az összehasonlításra vállalkozott néhány évvel ezelőtt Dr. Kiss Mária, Káptalani levéltárak, levéltári rendszerek c. előadásában. A fondjegyzékek szerkezetének összehasonlító ismertetésével az előadó elsősorban a káptalani levéltárak forrásértékére mutatott rá, kiemelve elhanyagolt állapotukat, rendezésük fontosságát. Szinte valamennyi káptalani levéltár két jelentős, rendszerint nagy terjedelmű fondja a káptalan magánlevéltára és a gazdasági iratok csoportja. A magánlevéltár kifejezés nagyon sokféle iratot takarhat, hiszen eredetileg a káptalani levéltárak klasszikus fölosztásában az összes nem országos - azaz nem hiteleshelyi -, hanem a káptalan testületével, életével kapcsolatos iratot - lényegében tehát szinte a teljes mai levéltár anyagát - ide sorolták. Érdemes ezzel kapcsolatban a szombathelyi, váci, veszprémi fondjegyzékekre utalni, melyek máig is egyetlen óriásfondból, a káptalan magánlevéltárából állnak. A szükséges további tagolás érdekében kézenfekvő volt az amúgy is nagy terjedelmű gazdasági iratok leválasztása, így született meg a fondjegyzékek már említett, második leggyakoribb fondja. A további fondok kialakítása történhetett egyrészt a két nagy fond jellegzetes állagainak kiemelésével - talán terjedelmi okok miatt, pl. Pécs esetében a székesegyházi iratok kiválása a magánlevéltárból -, másrészt a káptalannal kapcsolatban álló hivatalok, szervek - egyesületek, szövetkezetek, pl. alapítványkezelő hivatal, papnevelő intézet - iratai is fondképzők lehetnek. Esetenként a térképek, tervrajzok gyűjteményes fondokat alkothatnak. Végül akad példa arra is, amikor egyszerűen nem tudnak besorolni egy iratanyagot a fenti csoportokba, s így az végül külön fondot alkot. Pl. a Barco család iratai a Soproni Társaskáptalan levéltárában, vagy Tantos Gyula kanonok irathagyatéka Kalocsán.

Visszatérve Kalocsára, az itteni rendező munkához sajnos nem vehettük alapul a káptalani jegyzőkönyveket, mivel az iratok elhelyezése sohasem ezek alapján történt. Bár az egyes akták általában valamelyik jegyzőkönyvi ponthoz kapcsolhatók, megfelelő mutatók híján mégis csupán egy-két kezelhetetlen óriássorozatot hozhattunk volna létre. Ez a megoldás egyébként a tematikus alapon létrehozott iratcsomók szétszedését, a levéltár évszázados rendszerének fölrúgását jelentette volna. Nem tartottuk lehetségesnek az "ősi rend", az 1824-es tárgyszavas rendszer visszaállítását sem, hiszen annak kereteit a káptalan "kinőtte", nem véletlen hagyták abba az Elenchus vezetését 1867-ben. A régi rend helyreállítása a hiányzó iratok miatt is nehézkes, ill. csonka lett volna, az Elenchus bejegyzéseit és a mai iratcsomókat összehasonlítva ui. jelentős mennyiségű iratvesztést figyelhetünk meg. A külön feudális- és polgári kori levéltári rendszer alkalmazása, kialakítása a káptalan esetében mesterséges, erőltetett volna, hiszen a testület iratanyaga - tevékenységének jellegénél fogva - nem ilyen időhatárok alapján tagolódik. Elkerülve tehát mind a gyökeres újítás, mind pedig a régi állapotok változatlan megőrzésének kísértését, a középutat választottuk.
Elfogadtuk a levéltár alapvetően pertinenciális rendjét és tudomásul vettük annak folyamatos, szerves fejlődését, az iktatókönyvek és segédletek hiányát, pontosabban csekély számát. Megpróbáltuk rekonstruálni, összegyűjteni, kiegészíteni az irattári jelzetek alapján valaha összetartozó iratcsoportokat. A munka másik nagy részét a mindenfajta jelzet, tárgymeghatározás nélküli iratok elhelyezése, csoportosítása alkotta. Ebben segített a levéltár rendezés közben fokozatosan kirajzolódó szerkezetének megismerése, az egykori rendező szempontok figyelembe vétele, végül bizonyos esetekben a régi koncepció továbbgondolása. A jelzet nélküli iratok elhelyezése során azonban így sem sikerült mindig végleges megoldást találnunk.
Az újraalapított káptalan működésének kezdetétől 1945-ig nem tartottuk szükségesnek az iratanyag időrendi tagolását, pl. feudális és polgári kori iratokra. Nehézkes és indokolatlan lett volna a tematikus sorozatok megszakítása, a káptalan tevékenysége ugyanis nem változott 1848 után jelentős mértékben. Annál jelentősebb változás történt 1945 után. Ekkortól kezdődően a káptalan élete, működése igen jelentős mértékben átalakult. Az 1945 utáni iratok így különválasztva, egyetlen időrendi sorozatot alkotnak. Ez az anyag minden további tagolás nélkül is jól kezelhető csekély terjedelme miatt. A káptalan iratait a század második felében mindössze egyetlen füzet formátumú jegyzőkönyv (1956-1973) és egy iktatókönyv (1968-1985) egészíti ki.
Az iratok rendezése után kialakított új fondjegyzékben az egyes fondok a káptalan különféle működési területeit jelzik. A káptalan magánlevéltárában találhatók továbbra is a testület alapításával, legfontosabb tevékenységével, elsődleges feladataival kapcsolatos iratok - szabályzatok, liturgia, érseki tanácsadás, káptalani ülések, földesúri, kegyúri jogok -, a főszékesegyház iratai, valamint a káptalan tagjainak hagyatékai. Külön fondokat alkot ezen túl a káptalan néhány járulékos tevékenysége - pl. gazdálkodása, az egyházmegye alapítványainak gondozása, hiteleshelyi tevékenysége - során összegyűlt iratanyag, melynek fontosságát az adja, hogy éppen ez az iratanyag - pontosabban a hozzá kapcsolódó tevékenység - kapcsolta be a káptalant szervesen környezetének életébe. Az így kialakított fondjegyzéket a lap elején (tartalom) közöljük.

(vissza a lap elejére)

3.) AZ IRATOK ISMERTETÉSE:
A KALOCSAI FŐSZÉKESKÁPTALANI LEVÉLTÁR (KFL II.)
(1734-1988, 53,31 ifm)

KFLII.1. FŐKÁPTALANI MAGÁNIRATOK
1734-1988, 75 raktári egység, 9 ifm

KFL.II.1.a. Jegyzőkönyvek
1779-1973, 1,2 ifm (36 kötet) nyelv: magyar, latin

A káptalan legfontosabb testületi döntései a kb. heti rendszerességgel tartott üléseken születtek. Az itt tárgyalt ügyeket, s azok elintézési módját kezdettől fogva jegyzőkönyvekbe vezették. A részletes bejegyzések egyrészt alapvető eligazítást adtak a káptalan tevékenységéről, másrészt az iktatást is pótolták, ill. hosszú időn át helyettesítették az iratkezelésében. A káptalan iratai ugyanis iktatókönyvek híján tárgyalásuk jegyzőkönyvi sorszámait viselték. A káptalan 1832-ben kapott birtokainak, önálló gazdálkodásának következményeként érthető módon megszaporodtak a gazdasági jellegű tennivalók, melyek intézésére ekkortól külön gazdasági üléseket tartottak. Így született meg az általános jegyzőkönyvekkel párhuzamosan, külön könyvekben vezetett gazdasági jegyzőkönyvek sorozata. De folytassuk egyelőre a káptalan általános jegyzőkönyveinek leírásával.

Az általános jegyzőkönyvek sorozata 1779-ben kezdődik, a jelenlegi első kötet "Liber 2-us" fölirata azonban jelzi számunkra, hogy korábban is készült hasonló jegyzőkönyv, a "Liber Primus" az 1747-1778 közötti éveket tartalmazta, az 1952-es alapleltárban még szerepelt, az 1954-es leírásban azonban már nincsen nyoma. Ennek oka, hogy a kötet időközben átvitték a Főszékesegyházi Könyvtárba (feltehetően kutatás céljából), s onnan nem került vissza, sőt be is leltározták, és azóta a Könyvtár kézirattárának katalógusában szerepel. A jegyzőkönyveken belül az ügyeket kezdetben ülésenként előről kezdve, a tárgyalás sorrendjében számozták, 1823-tól tértek át az egész éven át folyamatosan növekvő számozásra. Általában a jegyzőkönyvek letisztázott másolatát kötötték be, néhol azonban ránkmaradtak az első példányok is, s így előfordulhat, hogy ugyanarról az évről több jegyzőkönyv is rendelkezésünkre áll - lásd 1801-1816, 1820-1826 közötti időszakot. Nyelvük 1845-ig latin, azután áttértek a magyar nyelvre. Segédlet általában nem készült hozzájuk, mindössze egyetlen alfabetikus tárgymutató maradt ránk, mely az 1920-1941 közötti évfolyamokhoz készült. Ebből az időszakból viszont nagyrészt az eredeti jegyzőkönyvek hiányoznak. Az 1926-1939 közötti jegyzőkönyveknek sajnos nincsen nyoma. További hiányok: 1816-1820, 1914 első félév, 1916. Az általános jegyzőkönyvek sora a következő:

KFL.II.1.a. 1. Protocollum Capitulare Actorum Privatum (Liber 2-us) 1779. március 2 - 1788. május 15.
KFL.II.1.a. 2. Protocollum Capitulare Actorum Privatum (Liber 3-us) 1788. május 16 - 1795. szeptember 14.
KFL.II.1.a. 3. Protocollum Capitulare Privatum (Liber 4-us) 1795. szeptember 29 - 1816. március 3.
KFL.II.1.a. 4. Protocollum Actorum Privatum (Liber 5-us) 1820. december 12 - 1836. december 30.
KFL.II.1.a. 5. Protocollum Capitulare Privatum (Irattartóban az első példányok füzetei): 1801. szeptember 7 - 1804. május 14, 1810. június 3 - 1811. szeptember 23, 1811. november 6 - 1812. május 9, 1812. május 11 - 1813. október 6, 1813. október 15 - 1813. december 20, 1814. január 11 - 1814. december 31, 1815. január 2 - 1816. március 3, 1820. december 18 -1821. augusztus 9, 1821. augusztus 15 - 1822. január 9, 1822. január 14 - 1823. március 15, 1823. március 18 - 1923. december 28, 1824. január 9 - 1824. december 22, 1825. január 4 - 1825. december 28.
KFL.II.1.a. 6. Főkáptalani Jegyzőkönyv (Protocollum Capitulare) 1837. január 13 - 1854. február 24.
KFL.II.1.a. 7. Főkápt. Jkv. 1854. március 10 - 1867. december 23.
KFL.II.1.a. 8. Főkápt. Jkv. 1866. január 5 - 1871. december 29.
KFL.II.1.a. 9. Főkápt. Jkv. 1868. január 10 - 1871. december 29.
KFL.II.1.a. 10. Főkápt. Jkv. 1872. január 12 - 1879. december 24.
KFL.II.1.a. 11. Főkápt. Jkv. 1880. január 2 - 1887. december 30.
KFL.II.1.a. 12. Főkápt. Jkv. 1888. január 13 - 1891. december 29.
KFL.II.1.a. 13. Főkápt. Jkv. 1892. január 8 - 1896. december 28.
KFL.II.1.a. 14. Főkápt. Jkv. 1897. január 8 - 1899. december 29.
KFL.II.1.a. 15. Főkápt. Jkv. 1900. január 5 - 1904. december 30.
KFL.II.1.a. 16. Főkápt. Jkv. 1905. január 7 - 1907. december 27.
KFL.II.1.a. 17. Főkápt. Jkv. 1908. január 3 - 1911. december 29.
KFL.II.1.a. 18. Főkápt. Jkv. 1912. január 5 - 1913. december 27.
KFL.II.1.a. 19. Főkápt. Jkv. 1914. július 3 - 1915. december 24.
KFL.II.1.a. 20. Főkápt. Jkv. 1917. január 7 - 1917. december 28.
KFL.II.1.a. 21. Főkápt. Jkv. 1918. január 4 - 1922. december 22.
KFL.II.1.a. 22. Főkápt. Jkv. 1923. január 5 - 1925. december 17.
KFL.II.1.a. 23. A kalocsai főkáptalan jkv-e 1939. január 4 - 1939. december 29.
KFL.II.1.a. 24. A kalocsai fő káptalan jkv-e 1940. január 5 - 1941. december 19.
KFL.II.1.a. 25. A kalocsai főkáptalan jkv-e 1942. január 2 - 1943. december 28.
KFL.II.1.a. 26. A kalocsai főkáptalan jkv-e 1944. január 7 - 1945. december 28.
KFL.II.1.a. 27. Főkáptalani jkv. 1946. január 18 - 1973. február 13.

A gazdasági jegyzőkönyvek sorozata 1834-1914-ig terjed. A jelzett időhatáron belül a sor szinte teljes. Már a kezdetektől évenként újrainduló folyószámmal látták el a bejegyzéseket, s e számokat az ügyekkel kapcsolatos iratokra is rávezették. Ezeket a számokat gyakran egy eléjük írt g-betűvel különböztették meg az általános jegyzőkönyvek hasonló jelzeteitől. A gazdasági jegyzőkönyvek vezetésében 1844-ben tértek át a magyar nyelvre, a korábbiak természetesen latinul olvashatók. Érdemes megjegyeznünk, hogy a jegyzőkönyvekben ismertetett gazdasági ülések nem jelentették a káptalan gazdasági ügyintézésének egyetlen fórumát. A vagyoni helyzetet érintő fontosabb döntéseket az általános káptalani üléseken hozták, a gazdasági üléseken inkább csak a mindennapos teendőket látták el, pl. az éppen aktuális kiadások, bevételek, jelentések bekérésével és jóváhagyásával. Az első világháború után ezeket a feladatokat minden bizonnyal a dékán kanonok személye körül kiépülő dékáni hivatal vette át, a főbb gazdasági kérdések pedig továbbra is megmaradtak a káptalani gyűlés hatáskörében. A gazdasági kötetek sora a következő:

KFL.II.1.a. 28. Protocollum Capitulare Oeconomicum 1803. december 9. (egy ülés jegyzőkönyve, füzet)
KFL.II.1.a. 29. Gazdászati Jegyző Könyv 1834. január 15 - 1846. december 21.
KFL.II.1.a. 30. Gazdászati Jegyző Könyv 1847. január 8 - 1860. november 14.
KFL.II.1.a. 31. Főkáptalani Gazdasági Jegyzőkönyv 1861. január 4 - 1871. december 29.
KFL.II.1.a. 32. Főkápt. Gazdasági Jegyzőkönyv 1872. január 12 - 1882. december 22.
KFL.II.1.a. 33. Főkápt. Gazdasági Jegyzőkönyv 1883. január 5 - 1891. december 18.
KFL.II.1.a. 34. Főkápt. Gazdasági Jegyzőkönyv 1892. január 8 - 1899. december 29.
KFL.II.1.a. 35. Főkápt. Gazdasági Jegyzőkönyv 1900. január 5 - 1907. december 30.
KFL.II.1.a. 36. Főkápt. Gazdasági Jegyzőkönyv 1908. január 3 - 1914. december 18.

(vissza a lap elejére)

KFL.II.1.b. Szervezeti, működési iratok
1735-1945, 2,28 ifm (1 fiók, 4 kötet, 9 doboz) nyelv: magyar, latin

A káptalan alapításával, szervezetével, életével kapcsolatos legfontosabb iratok éppúgy megtalálhatók ebben az állagban, mint a más kiemelt tevékenységekhez - azaz más címszavakhoz - be nem sorolható jelentéktelen, apró-cseprő ügyek. A témák tehát nagyon vegyesek, előfordulnak egy-egy stallum jövedelmével, betöltésével kapcsolatos döntések éppúgy, mint az országgyűlési követ küldéséről, adományok kifizetéséről, Kalocsa lakóinak szegénységéről vagy éppen a Vajas folyó vizének felfrissítéséről írt levelek. Ez a sokrétű, összetett iratanyag kapta végül közös nevezőként a működési iratok elnevezést, amely önmagában nem ad pontos meghatározást, de jobbat nem találtunk. Az állagon belüli legfőbb rendező elv az időrend lett, láthatóan a kezdetektől egészen a második világháború végéig vannak iratok. Utóbbi időhatárt nem "elvágólag" értelmeztük.

Az állag első sorozatát a külön kezelt iratok gyűjteménye alkotja. A káptalan tematikusan csoportosított levéltári anyaga mindig is kedvező alapot nyújtott a gyűjtemények létrehozásához. A különféle szempontok alapján fontossá vált iratanyag azután gyakran megkülönböztetett ellátásban, pl. darabszintű leírásban részesült. Formailag is jól elkülönültek az uralkodóktól, pápáktól a káptalanhoz érkező oklevelek. Nyelvük természetesen döntően latin. A káptalan legfontosabb jogait rögzítő oklevelek sora a következő:

KFL.II.1.b. 1. Oklevelek: (2002-től elhelyezésük a Gyűjtemények fondcsoportban, az Okleveleknél)
1) XII. Kelemen pápa 1735. november 30-án kelt oklevele, melyben megerősíti Patachich Gábor érsek káptalanszervezési szándékát, tervét. A terjedelmes, fűzött pergamen okirat egyben a szeminárium alapítását is jóváhagyja. A szokásos módon, a pápa ólombullájával megerősítve.
2) VI. (III.) Károly 1738. november 28-án, Bécsben kelt oklevele, melyben újraalapítja a káptalant, megerősíti javadalmazását. Vörös bársonyborítású, fűzött pergamen okirat, fa tokban a király függőpecsétjével megerősítve.
3) VI. (III.) Károly 1739. február 10-én, Bécsben kelt oklevele, melyben megerősíti a káptalan hiteleshelyi jogát és pecsétet adományoz neki. Egy lapos, összehajtott pergamen okirat a pecsét festett, szép kivitelű ábrázolásával. Fa tokban a király függőpecsétjével megerősítve.
4) Mária Terézia 1776. március 8-án, Bécsben kelt oklevele, melyben kibővíti a káptalan testületét, megállapítja javadalmazását. Szintén bőrkötésű pergamen okirat, fa tokban a királynő ép titkos függőpecsétjével.
5) Mária Terézia 1776. március 8-án, Bécsben kelt oklevelében megerősíti a kalocsai szeminárium alapítását, jóváhagyja annak javadalmazását. Bőrkötésű, pergamen irat, fa tokban a királynő ép titkos függőpecsétjével.
6) Mária Terézia 1777. május 31-én, Bécsben kelt oklevele Patachich Ádám érsek anyagi helyzetéről. Egy oldalas pergamen okirat, fa tokban a királynő titkos függőpecsétjével megerősítve.
7) Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a Crux Tolosana viselésére jogosítja fel a káptalan tagjait. Fűzött pergamen oklevél, bőr kötésben, első oldalán festett ábrázolás látható az adományozott kereszt két oldaláról. Réz tokban a királynő nagy függőpecsétjével megerősítve.
8) II. Lipót 1791. november 28-án, Bécsben kelt oklevele, melyben Kollonich László kérésére megerősíti a szentbenedeki rév bevételi jogát. Egy oldalas pergamen okirat, fa tokban a király titkos függőpecsétjével megerősítve, összehajtva, fém tokban tárolva.
9) I. Ferenc király 1827. augusztus 17-én, Bécsben kelt oklevele, melyben Újváry Dávid Uriel nagyprépostot címzetes püspökké nevezi ki.
10) I. (V.) Ferdinánd 1847. április 29-én, Bécsben kelt oklevele, melyben kibővíti és megerősíti a káptalan birtokadományát. Bársonnyal borított, pergamen okirat, réz tokban a király titkos függőpecsétjével megerősítve.

A külön kezelt iratok között ezenkívül megkülönböztetjük a kéziratos kötetek csoportját. A káptalan életével kapcsolatos, már keletkezésükkor fontosnak tartott iratokat ugyanis ilyen kötetekbe másolták, hasonlóképpen ide jegyezték föl a legfontosabb eseményeket is. Itt található a levéltár egyetlen, 1824 és 1867 között vezetett irattári segédlete, ún. Elenchusa is. Az iratok különféle szempontból történő kigyűjtésére később is volt példa, így pl. bizonyos jogi kérdésekkel, kiváltságokkal kapcsolatban, a régi szokások földerítése érdekében a káptalan tagjai is végeztek belső kutatásokat, elsősorban a statutumokban. A vizsgálódás során kigyűjtött iratok azután együtt maradhattak. Végül, de nem utolsó sorban a második világháború viszontagságaitól való félelem is szerepet játszhatott az iratok válogatásában, menekítésében, s ezért vihette magával pl. Máté-Tóth Jenő káptalani jegyző a káptalan alapításával kapcsolatos levelezést, s a testület statutumait. A háborús félelmek helyét később valószínűleg átvette a levéltár államosításától, bezárásától való félelem, nem csoda tehát, hogy csak sokára kerültek vissza helyükre az iratok. A kalandos évek után, végül 1959-ben hozták vissza pl. Mária Terézia 1779. november 19-én kelt oklevelét, melyet egyébként akkor a káptalan alapítólevelének hittek. Máté-Tóth Jenő ügyvéd pedig egy küldött útján 1954-ben juttatta el Kalocsára az addig általa őrzött iratokat.

Külön kezelt kéziratos kötetek:
KFL.II.1.b. 2. Protocollum Promotionum Capitularium 1738-1893. (Káptalani kinevezések könyve) Egybekötve még itt találhatók a székesegyház bevételei, kiadásai 1752-1760.
KFL.II.1.b. 3. Statuta Capituli Colocensis 1748. (A káptalan szabályzatának könyve) A szabályzat érseki megerősítése, későbbi módosításai mellett ide vezették be a használatos esküformákat is. Ebben a kötetben találhatók még a különféle királyi leiratok is, a már felsorolt okleveles anyag, s a továbbiakban ismertetendő alapítási iratok zöme itt is megtalálható másolatban.
KFL.II.1.b. 4. Responsa et Acta Visitationis Canonicae Metr. Capituli Colocensis 1846. (A káptalan 1846-os vizitációjának iratai) Részletekbe menő, igen életszerű képet ad a káptalanról ez a vizsgálati anyag, kiadásra volna érdemes.
KFL.II.1.b. 5. Elenchus Litteralium Instrumentorum in privato Metropolitani Colocensis Capituli Archivo existentium... 1824-1867. Jankovich György káptalani ügyvéd által elkezdett irattári segédlet, mely a káptalan okmányait 16 tárgyi csoportra osztotta. A kötetet 1867-ig tovább vezették. Ismertetését ld. 3. a. fejezetben.
KFL.II.1.b. 6. Alapítási iratok, statutumok
1) VI. Károly 1734. december 20-án, Bécsben kelt rescriptuma Patachich Gábor érsekhez a káptalan fölállításával kapcsolatban.
2) A helytartótanács 1735. április 27-én, Pozsonyban kelt levele - aláírta Pálffy János országbíró -, melyben tudatja a király jóváhagyását a káptalan fölállítását illetően.
3) Mária Terézia 1776. március 8-án, Bécsben kelt, a káptalanhoz intézett levele, melyben tudatja a testület kibővítésének, anyagi ellátásának jóváhagyását. Külön lapon mellékelve a káptalan új dotációjának táblázata.
4) Mária Terézia 1776. március 8-án, Bécsben kelt ünnepélyes oklevelének másolata - lásd KFL.II.1.b. 1/4. sz. oklevél.
5) Mária Terézia 1776. március 8-án, Bécsben kelt levelének XX. sz-i másolata, melyben átruházza kegyúri jogát Patachich Ádám érsekre a kanonokok kinevezésével kapcsolatban. Ugyanitt található a másolattal egyidős fordítás is.
6) A helytartótanács 1832. szeptember 8-án, Budán kelt leirata a káptalanhoz a testület részére kiadandó dotációról (birtokadomány). Pálffy Fidél gróf aláírásával. 7) 1834. június 14-én Rómában kelt, a káptalan dotációját jóváhagyó apostoli bréve másolata és fordítása 1934-ből.
8) Statuta Privata V. Capituli Colocensis Anno 1748. Die 8-a Augusti Condita (XIX. sz-i másolat).
9) Statuta Privata Metr. Capituli Colocensis anno 1847. condita seu potius modificata XIX-XX. századi másolatok, 3 db.
10) A kalocsai főszékesegyházi káptalan szabályzata, jóváhagyva 1985. június 14-én.

Az állag második sorozatát a bevezetőben említett, sokrétű anyagot tartalmazó vegyes működési iratok alkotják (1745-1945). Az időrendben tárolt iratokon kívül itt is találhatók bizonyos tematikus csoportok, tételek, melyeket a rendezés során helyreállítottunk illetve megőriztünk. Így alakult ki pl. az adományok, a részvétnyilvánítások iratainak csomója, illetve a különféle intézményekkel - kórházzal, néplappal, kisszemináriummal - kapcsolatos iratok sorozata. A polgári kor kegyúri iratainak elkülönített sora igazából a patronátusi iratok folytatása - lásd 1/f. állagot. A káptalan működésével, szervezetével, gazdálkodásával kapcsolatos egyéb témák a következők: XIX-XX. századi kinevezési iratok, birtokleírások, jövedelmi kimutatások. Olvashatunk a dékán kanonokok, a gazdatisztek kötelmeiről, az alapítványkezelő hivatal fölépítéséről is.
KFL.II.1.b. 7. Vegyes működési iratok 1745-1895.
KFL.II.1.b. 8. Vegyes működési iratok 1896-1945. Adományok 1853-1943.
KFL.II.1.b. 9. A káptalan javadalmazása 1822-1833. Dékáni, tiszttartói kötelmek, kanonoki kinevezések, taxák 1833-1945. Kalocsai kórházzal kapcsolatos iratok 1804-1871, 1909, 1939-1942. Kalocsai Néplap 1878-1921. Részvétnyilvánítások 1854-1857, 1938-1944. Kisszeminárium 1877-1909. Kegyúri iratok 1868-1944.

Érdekes és terjedelmes külön sorozatot alkot a káptalan két világháború közti irattára, melynek kezelése, kialakítása Máté-Tóth Jenő káptalani jegyző nevéhez fűződik. 1919 januárjában állt munkába, s jegyzőségének idején a régi iratsorozatokat figyelmen kívül hagyva folyamatosan új tételeket alkotott a gyarapodó iratokból. Idővel címet, sorszámot adott nekik, s alfabetikusan rendezte őket. Az alfabetikus rend később tarthatatlan lett az új témák, új címek születése miatt. A számozott, külön kezelt ügyek sorában 1946-ra eljutott egészen 157-ig, ezek közül azonban mára tekintélyes mennyiség hiányzik. A két világháború közti irattár kialakított rendjét megtartottuk, néhány tételt azonban témája alapján áthelyeztünk. Így pl. az állagon belül a kalocsai kórház sorozatához tettük át a 128-as tételt - Érseki Szent Kereszt Kórház iratai 1939 -, továbbá a hagyatékok állagához helyeztük át három kanonok, és két érsek hagyatéki iratait - Kis-Erős Ferenc 124, Wiederkehr József 142, Kalmár Sándor 143. Várady Lipót 95. Zichy Gyula 148. sz. tételeit. A "Máté-Tóth irattár" tételeit számsorrendben helyeztük el, de az anyag használatához segítségképpen közöljük a tételek címeinek alfabetikus listáját. Egy-egy szűkszavú címszó jelentését zárójelben fejtjük ki, majd megadjuk a tétel iratainak időhatárait s végül szintén zárójelben a tétel sorszámát, mely az elhelyezésre utal.
KFL.II.1.b. 10. Máté-Tóth irattár - a káptalan két világháború közti iratai - 1-7. tétel
KFL.II.1.b. 11. Máté-Tóth irattár 8-39. tétel
KFL.II.1.b. 12. Máté-Tóth irattár 40-55. tétel
KFL.II.1.b. 13. Máté-Tóth irattár 56-110. tétel
KFL.II.1.b. 14. Máté-Tóth irattár 111-157. és a számozás nélküli tételek

A káptalan két világháború közti irattárának (Máté-Tóth irattár) tételei alfabetikus rendben:
Ácsi bérgazdaság földreform 1917-1937. (3)
Ácsi bérgazdaság, haszonbérlet 1935-1944. (110)
Akasztói templombővítés 1939-1940. (135)
Alapok összevonása 1927-1930. (1)
Alsógaráb (erdőterület megzőgazdasági művelés alá vonása) 1927, 1933-34. (78)
Apátok, prépostok (jogállásuk, jelvényeik) 1927-1930. (2)
Ármentesítő Társulat (Pestmegyei Sárközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társ.) 1925-1941. (5)
Ármentesítő Társulat kisajátítás (Sárközi Ármentesítő Társulat által kért terület) 1927-1935. (4)
Árpád R.T. 1938-1940. (6)
Bácsi préposti stallum (koadjutor-kérdés) 1940-1944. (137)
Balázs-nyugdíj (Balázs Rezső alapítványi főkönyvelő nyugdíjának ügye) 1910-1928. (7)
Bátya, Oroszpuszta (bérlete, Országos Földrendezési Bíróság (OFB iratai) 1907, 1921-1935. (8)
Belső kölcsön (Hitelintézetek Szövetkezete, Bp.) 1937-1941. (76)
Beruházási hozzájárulás (lényegében adó) 1938-1940. (120)
Borsosháti iskola felállítása 1942-1943. (149)
Bölcske-Madocsa-Dunakömlődi Ármentesítő Társulat (Imsóssal kapcsolatos iratai) 1926-1929, 1942. (12)
Csala-Őrjegi csatorna (Pestmegyei Sárközi Ármentesítő...Társ.) 1927-1934. (14)
Csalai iskola (szervezése, létrehozása) 1923-1940. (16)
Csalai templom építése 1943-1944. (156)
Csalapuszta, ármentesítés 1931-1932. (65)
Császártöltés, csalai útrendezés 1943. (151)
Császártöltés-Csala (OFB) 1923-1932. (13)
Császártöltési templomépítés 1921-1944. (96) megjegyzés a felzeten: összefügghet a 494-es irodai csomó
Cselédek gyógykezelése 1930-1944. (77)
Dignitások (káptalani méltóságok és funkciók kérdése) 1924-1930. (18)
Dunakömlődi egyházközség fa ügye 1935-1936. (109)
Dunaszentbenedek O.F.B. 1922-1937. (22)
Dunaszentbenedek. Házhelyek árvízkárosultaknak 1936, 1941-1942. (146)
Dunaszentbenedeki plébánia (illetmények, jogosítványok) 1918-1930. (23)
Dunavölgylecsapoló (Pestvármegyei Dunavölgylecsapoló és Öntöző-Társulat) 1922-1936. (24)
Dusnok község O.F.B. 1925-1934. (21)
Dusnoki földrendezés (OFB) 1929-1941. (127)
Dusnoki iskola (új épület) 1926-1927. (19)
Dusnoki Vajas-halászat 1928-1944. (67)
Dusnoki Vajas-meder (tagosítás, patronátusi földek) 1932-1942. (89)
Dusnoki vízfok (földbirtokrendezés, OFB) 1931-1942. (108)
Egyházmegyei számvitel 1947. számozás nélkül
Egyházmegyei Takarékpénztár 1936-1943. számozás nélkül
Erdélyi Henrik (belvízlecsapolási ügye, Kecel) 1925-1927. (26)
Erdészet (üzemrendezési utasítás, üzemtervek) 1922-1925. (25)
Fa forgalmi adó 1927-1930. (27)
Földbirtokreform (általában) 1920. (28)
Géderlak O.F.B. 1921-1935. (29)
Géderlaki tanítói javadalom 1926-1937. (30)
Gyermeknyaraltatás (általában Orosz nevű birtokon, Bátya mellett) 1930-1937. (82)
Husszyné (ökördipusztai bérlői védgátjárulék fizetésének ügye) 1926-1927.
Imsós 1920-1938. (38.)
Ingó vagyonváltság 1921-1924. (36)
Kalocsa O.F.B. 1923-1940. (39)
Kántori állás (Kalocsa, belvárosi plébánia kántorának javadalmazása) 1930-1940. (115)
Káptalani lakások átengedése 1943. (154)
Karitász 1932-1934. számozás nélkül
Karkáplánok (kinevezésük, fizetésük, feladataik) 1932-1950. (81)
Kavicsbánya (Dunaszentbenedek közelében) 1925-1941. (84)
Kecel O.F.B. 1921-1932. (40)
Kegyúri egyházközségi képviselet 1934-1942. (119)
Képviselőtestületi közgyűlések (vegyes, kápt. birtokok által érintett falvakból) 1940-1944. (66)
Kongrua (kápt. által fizetendő hozzájárulás) 1927-1944. (42)
Lebosz (A földbirtokrendezés pénzügyi lebonyolítására alakult szövetkezet) 1928-1932. (43) ide csatolva még a (47) Pénzügyi lebonyolítás c. iratok Macskovics Pál (alapítványával kapcsolatos iratai, végrendelete) 1922-1931. (138)
Mesterkanonoki jövedelem fenntartása a szeminárium javára 1931-1942. (87)
Mezőőri ügyek 1938-39. (132)
Művelési ág változás, Csalapuszta 1930-1937. (44)
Ökördi puszta 1925-1936. (46)
Pálinka eladás 1931-1944. (48)
Papi nyugdíj (hozzájárulás a nyugdíj-alaphoz, annak szabályzata 1913-ból) 1913, 1930-1944. (86)
Papi nyugdíj 1944-1946. számozás nélkül
Praescissio 1937. (111)
Sokgyermekes családok házépítése 1940-1942. (145)
Stációk (fehérmárvány keresztút a székesegyházban) 1940-1941. (136)
Szarkási iskola 1925-1937. (49)
Szegszárdy Fanni hagyatéka (egyben alapítvány kalocsai szegény diákok számára) 1933-34. (79)
Szent Szív Otthon fa ügye (idős nővérek otthonának segítése) 1939-1940. (141)
Szentimrehegy (szarkási szőlő névváltoztatási ügye) 1930-1934. (50)
Tanítóképző elhelyezése 1941-1942. (147)
Telekkönyvi szemlék, betétek 1922-1936. (105, 61)
Telepítés (telepítési törvénnyel kapcsolatos ügyek, a katolikus vagyon, földbirtok jogi megítéléséről külön kis sajtó- és kiadvány gyűjtemény) 1935-1937. (106)
Tiszai főesperesi stallum (üresedésben tartása, jövedelme a Nagyszeminárium vízvezetékének és csatornázásának céljaira) 1934-1944. (90)
Tiszttartói lakás 1928-1930. (51)
Újmisés papok segélye 1942-1944. (157)
Uszód O.F.B. 1922-1941. (52)
Uszód-Szakmár (Pálföld közigazgatási helyzetéről) 1937-1938. (114)
Uszódi és géderlaki tanítói javadalom ingatlanai 1925-1943. (153)
Vagyonfelügyelet (egyházi közalapítványok, nagyjavadalmak felügyeletének kérdései, kegyúri jog) 1934-1944. (130)
Vagyonváltság 1921-1941. (53)
Valihora Ágnes pere (Valihora Ágoston hagyatékával kapcsolatban) 1924-1935. (139)
Vass József halálakor kapott részvétnyilvánítások 1930. (56)
Virilizmus 1930-1944. (55)

Csak a felzetei találhatók meg a következő tételeknek: Aszfalt (102) Géderlaki kobolya Megjegyzés: vitte Kemény úr 1936. január 23. (83) Kripta-terv (113) Uszódi plébánia földjei (93)
Hiányzó tételek: 9-11, 15, 17, 20, 31-34, 37, 41, 45, 54, 57-60, 62-64, 68-71, 73-75, 80, 85, 88, 91-95, 97-104, 107, 112, 116-118, 121-123, 125-126, 129, 131, 133-134, 140, 144, 148, 150, 152, 155.

  (vissza a lap elejére)

KFL.II.1.c. Hagyatéki iratok
1734-1942, 3,3 ifm (14 doboz) nyelv: latin, magyar, német

A hagyatéki iratok sorozatát túlnyomórészt a halálesetek bekövetkeztével kezdődő hagyatéki eljárások iratai alkotják. Bizonyos értelemben az anyag logikai előzményének tekinthetők a hiteleshelyi levéltár végrendeletei - lásd 4/c/8. sorozatot. Gyakorlatilag mégsincs minden hagyatéknak végrendeleti előzmény, ugyanakkor nem minden végrendelkező hagyatékát találhatjuk meg itt. Az iratanyag két fő csoportra osztható: az érseki s a kanonoki hagyatékok sorozatára.

A XIX. századi érsekek iratai (1-9. doboz) is nagyobb részt a hagyatéki eljárások irataiból állnak: hagyatéki leltárak, a hagyatéki tömeg kimutatásai, annak változásai, kifizetési bizonylatok, kintlevőségek behajtása, mindez gyakran évekig elhúzódott. Az ilyen jellegű iratanyag terjedelme miatt olykor előfordult, hogy külön hagyatéki iktatókönyvet is vezettek - pl. Haynald érsek hagyatéki levelezésének esetében. Általában megtalálhatók a halálesettel, temetéssel kapcsolatos iratok is. Nádasdy Ferenc és Kunszt József érsek esetében pl. különös részletességgel tükrözik a temetéssel kapcsolatos eseményeket a temetés és tor gondosan begyűjtött számlái. Kerülhetett vegyes jellegű, perszonális iratanyag is az érseki hagyatékok közé, előfordulhatnak pl. kinevezések, oklevelek, pápai bullák. Ilyen gyűjteménnyel rendelkezik pl. Klobusiczky Ferenc hagyatéka. A további rendezés során az okleveles anyagot ki fogjuk emelni innen, és megfelelő tárolóhelyen darabszintű nyilvántartásba vesszük majd. A káptalan számára logikailag az érseki hagyatékokhoz kapcsolódtak a halálesetek alkalmával készített leltárak, elszámolások is, melyek célja elsősorban az érseki vagyon vallásalap felé történő elszámolása, illetve az utód számára történő átadása volt. Az első részletesebb átadás-átvételi leltárak Városy Gyula hagyatékában találhatók. Ezek a leírások nagyon fontos metszetét adják az érsekség vagyoni helyzetének. A földbirtokok, a javadalom épületeinek, eszközeinek összeírásán túl kitérnek az érseki kastély fölszerelésére, a könyvekre, egyházi ruhákra, ékszerekre is. Sajnos mégsem kaphatunk teljes képet általában, mivel az elkészített leltárak sora gyakran hiányos.

Az érseki hagyatéki iratok elhelyezése időrendben történt, a következők szerint:
KFL.II.1.c. 1. Patachich Gábor 1734-1746. Klobusiczky Ferenc 1751, 1760. (érseki kinevezési bullájával) Patachich Ádám 1776, 1780-86. Kollonich László 1805, 1817-1824. Klobusiczky Péter 1843-1887 (külön csomóban öt db. pápai bullája, s azok kísérő iratai)
KFL.II.1.c. 2. Nádasdy Ferenc 1851-1855, 1876.
KFL.II.1.c. 3. Kunszt József 1866-1898.
KFL.II.1.c. 4. Kunszt József 1866. (temetésével kapcsolatos számlák, kifizetések) 1895-1911. (hagyatéki pere, felperes Török Jánosné, alperes az érsekség és a káptalan) Lonovics József 1868-1869. (mindössze két irat)
KFL.II.1.c. 5. Haynald Lajos 1891-1901. (benne a már említett hagyatéki iktatófüzettel, 8 db. leltárfüzettel és egy Kimutatás című kötettel, amelybe Haynald 1867 és 1891 közti adományai vannak bejegyezve)
KFL.II.1.c. 6. Haynald Lajos 1891-1901. (folyt.)
KFL.II.1.c. 7. Városy Gyula 1910-1918. (ekkortól kezdődik az átadás-átvételi leltárak sora) Átvétel Csernoch János érsektől 1913. (kimutatás a javadalom földbirtokairól) A kalocsai érsekségi javadalom átadási iratai Várady Lipót Árpád érsek úrnak 1917.
KFL.II.1.c. 8. A kalocsai érsekségi javadalom átvétele Várady Lipót Árpád érsek halála után és átadása Zichy Gyula apostoli kormányzó részére 1923-1926. Várady érsek hagyatékával kapcsolatos néhány irat 1934-1937. A kalocsai érsekség átvétel-átadási munkálata Zichy Gyula és Grősz József érsekek között 1942-1944. (már külön, kötetes leltárak is)
KFL.II.1.c. 9. Zichy-Grősz átadás-átvétel folytatása, kötetes leltárak 1942-1944. (öt db. kimutatás az érseki könyvekről, a javadalombeli épületekről, az épületek rajzairól és helyszínrajzairól, a 42 korona értéken aluli javadalmi felszerelésekről és egy erdészeti szakvélemény)

A kanonokok hagyatéki anyagának iratai (10-14. doboz) általában szorosabban a hagyatéki eljáráshoz kötődnek, kisebb terjedelműek. Bár az iratok nagy részén egy N-betűből és egy sorszámból álló jelzet található, mégsem láttuk indokoltnak az "eredeti" állapot visszaállítását, mivel a jelzetek segítségével kirakott sor nem felelt meg sem az időrendnek, sem más logikus elrendezésnek. A talált hagyatéki anyagot így alfabetikus rendben helyeztük el, föltüntetve a kanonokok neve után halálozási évüket. Hagyatéki anyaguk is általában ehhez az évhez kötődik. A kanonoki hagyatékok között egyetlen világi anyag is szerepel, ez Khünel Antal 1847-ben elhunyt székesegyházi karnagyé. A mellékletek között általában megtalálható hagyatéki leltárak a korabeli házak, háztartási eszközök és vagyon részletes leírását adják.
KFL.II.1.c. 10. Ámon Pál +1930. Bagó Gergely +1885. (Uralkodói kanonoki kinevezésekkel.) Bajzik János +1839. Barakovics Antal +1868. Barkóczy Sándor +1780. Bartók Mátyás +1859. Bedcsula Tamás +1864. Bednánics Pál +1817. Csáby Mihály +1812. Csupor Mihály +1842. Demerácz Imre +1826. Gaslevich Antal +1787.
KFL.II.1.c. 11. Firán Miklós +1815. Girk György (1852-től pécsi pk. hagyatéki pere, a fiskus és a család között, 1879-1881) Glaser Gábor +1780. Göbel Ferenc +1856. Hausenplasz József +1860. Házy Pál +1801. Hedry Baltazár +1748. Horváth József +1837. Kalmár Sándor +1941. Katona István +1811.
KFL.II.1.c. 12. Khünel Antal +1847. (székesegyházi karnagy, világi) Kis Erős Ferenc +1939. Klassanovich Marián +1867. Knezovich Antal +1764. Korsós József +1850. Kovács János +1821. Körmöczy Miklós +1853. Kurcz Adolf +1939. Lovass Imre +1822. Markovich Antal +1858. Rácz József +1844. Rein Jakab +1848.
KFL.II.1.c. 13. Palma Ferenc +1787. Schreyer János +1878. Szathmáry Antal +1852. Szerdahelyi József +1802. Tantos Gyula +1955.(iratai: 1900-1937) Tary Ferenc +1865. Teklics József +1789.
KFL.II.1.c. 14. Tering Gáspár +1837. Thueguth Vencel +1839. Újváry Dávid Uriel +1831. Vojnics Adalbert +1805. Wagner Ferenc +1847. Wiederkehr József +1941.

(vissza a lap elejére)

KFL.II.1.d. A főszékesegyház iratai
1787-1944, 0,4 ifm (2 doboz) nyelv: latin, magyar, német

A főszékesegyház a káptalan "otthona" és működésének fontos helyszíne. Itt tartották a kanonokok közös imáikat, reggeli konventmiséiket, itt gyűltek össze az egyházi év nagyobb ünnepein. Ezeket a miséket, ünnepeket tette fényesebbé a főszékesegyházi kórus és zenekar, melyet szintén a káptalan felügyelt. A főszékesegyházban őrizték a káptalan "kincseit", azaz liturgikus tárgyait, ruháit és hiteleshelyi - vagy ahogyan régen nevezték: országos - levéltárát is.
Az iratok jelentős része a már említett föszékesegyházi kórussal és zenekarral kapcsolatos. Megtalálhatók itt a kórus működési, fegyelmi szabályzatai (1787-től!), a karnagyok, kórus- és zenekari tagok kinevezésével, jelölésével, fizetésével, nyugdíjával kapcsolatos iratok, számlák és nyugták a hangszerek javítását, breviáriumok vételezését illetően. Végül néhány leltár is található a kórus és zenekar eszközeiről, kottáiról. Az iratok másik része az épület fönntartásával - takarítás, berendezés, harangok, templomszolgák fizetése - foglalkozik. Emellett az ünnepek liturgikus rendjével kapcsolatos iratok is itt találhatók. Külön csomót alkotnak a székesegyház kiadásairól ránkmaradt számlamellékletek, kiadási bizonylatok. Különösen 1797-1812 között maradt meg épen ez a számlagyűjtemény.

KFL.II.1.d. 1. A főszékesegyház fenntartásával kapcsolatos iratok 1829-1944.
Leltárak 1794-1805, 1816.
A kórus és zenekar iratai 1787-1944.
KFL.II.1.d. 2. Rationes, erogationes (Számlamellékletek) 1797-1830.

  (vissza a lap elejére)

KFL.II.1.e. Úriszéki iratok
1834-1847, 1850, 1,2 ifm (5 doboz) nyelv: magyar

A kezdeti anyagi nehézségek után a káptalan ellátásának végleges megoldását az 1832-es királyi adomány jelentette. Birtokait az érseki uradalomból hasították ki, de csak 1834-ben került sor használatba vételükre. Ettől kezdődően tehát a káptalan földesúri joggal bírt az érintett területeken, azaz Császártöltés, Lak, Szentbenedek, Kecel és Uszód falvakban. Úriszéke 1835-1847 között működött, tevékenysége során főleg a jobbágyok magánjogi természetű peres ügyeiben bíráskodott - pl. örökösödési, hagyatéki ügyek, úrbéri telkek iránti követelések, közszerzeményi vagyon, hozomány visszaadásának megítélése, árvákra és azok vagyonára vonatkozó rendelkezések, adóssági, kártérítési keresetek stb. Büntetőjogi ügyek csak csekély számban fordulnak elő. Néhány esetben fellebbezett ügyeket továbbítottak, vagy fellebbviteli bíróságok ítéleteit hirdették ki. Az úriszék közigazgatási jellegű feladatai közé tartozott a községi adószedők és gyámok számadásainak elbírálása, a jobbágygazdálkodás rendjének felügyelete is. Ez utóbbiak között pl. megállapított nyomásrend szerinti földművelés, elegendő vonósjószág beszerzése, erdőpusztítás, jogtalan foglalások tiltása, robot mulasztása miatti fenyítés szerepelt.
A beérkező ügyeket a káptalan ügyvédje, Szabó Mihály kezelte, s azokat a káptalani birtokok, azaz települések szerinti csoportosításban helyezte el. Az úriszék üléseinek jegyzőkönyvei külön sorozatban gyűltek. Az idő haladtával nehezedett az eligazodás a szaporodó anyagban, így az előzmények fölkutatását, a keresést megkönnyítendő segédlet is készült: egy a peres felek neve szerinti alfabetikus mutató az úriszéki ítéletekről. Ez a füzet tartalmazza a káptalani úriszék ítéleteinek jegyzékét, a név mellett röviden meghatározza a per tárgyát, általában említi az érintett felek lakóhelyét, majd megadja a döntést hozó úriszéki ülés idejét, valamint az ítélet jegyzőkönyvi számát. A mutatót a rendelkezésre álló úriszéki jegyzőkönyvek alapján készítették, s azzal párhuzamosan a jegyzőkönyvi számokat a településenként tárolt peranyagok aktáira is ráírták. Az időrend s e számok szolgáltak a rendezés alapjául. A mutató 1845-ig egy kéz írása, az 1847-es, utolsó év bejegyzéseit már más készítette. Szintén a káptalani ügyvéd által végzett tevékenység során gyűltek össze az adásvételi szerződések elismerései. Ilyen iratok részben a településenként rendezett iratok közé kerültek, nagyobbrészt pedig egy külön füzetbe vezették őket. Ez a formátumában az úriszéki jegyzőkönyvek mutatójához hasonlító füzet az Eladások és vételek jegyzőkönyve. A bejegyzések folyamatosan növekvő sorszám alatt, időrendben, a helység- és személynév kiemelése után a szerződések szövegét tartalmazzák, melyek végén gyakran szerepel a földesúri jóváhagyás tényének, esetleg a jóváhagyó káptalani gazdasági ülés számának megjegyzése.

KFL.II.1.e. 1. A káptalani úriszék ítéleteinek jegyzéke 1835-1847. (füzet, 89 számozott oldallal)
Eladások és vételek jegyzőkönyve 1834-1842. (füzet, benne 215 adásvételi szerződés)
Császártöltés 1835-1847. (Benne külön csomóként nagy terjedelemben Reger Konrád periratai 1816-1847.)
Lak (Géderlak) 1835-1847.
KFL.II.1.e. 2. Szentbenedek (Dunaszentbenedek)1834-1847.
KFL.II.1.e. 3. Dusnok 1835-1847, 1850.
KFL.II.1.e. 4. Kecel 1834-1847. (Benne nagyobb terjedelmű csomókban Antoni-Rácz hagyatéki per 1840-1844; a Haszilló hagyatéki per 1828-1837; Kozmai János perei 1828-1844.)
KFL.II.1.e. 5. Uszód 1834-1847.
Úriszéki jegyzőkönyvek 1835-1847. (A jegyzőkönyvek keltezése a következő: 1835. május 7: Szentbenedek, Dusnok. 1835. május 18: Kecel. 1836. május 25: Kalocsa. 1837. május 8: Szentbenedek, Császártöltés. 1838. október 22: Szentbenedek. 1838. október 29: Kecel. 1839. december 2: Kalocsa. 1841. május 25: Kalocsa. 1842. június 13: Kalocsa. 1843. május 18: Kalocsa. 1844. május 20: Kalocsa. 1845. december 1: Kalocsa. 1847. április 26: Szentbenedek.) Itt találhatóak még a helységekhez be nem sorolható elismervények, följegyzések pl. perek kiadásáról, levelezés Pest vármegyével úriszéki ügyekben. (Csak néhány irat.)

  (vissza a lap elejére)

KFL.II.1.f. Patronátusi (kegyúri) iratok
1831-1878, 0,12 ifm (1 doboz) nyelv: magyar, latin

A káptalan földbirtokaival kapcsolatos kegyúri jogai alapján végezte a hozzá tartozó kegyúri épületek - templom, temető, paplak, gazdasági épületek - fönntartását, újáépítését, javításait. Ezen túl gondoskodott a plébános, a kántortanító, az egyházi segédszemélyzet fizetéséről, s üresedés esetén a tisztség betöltésére ajánlatot is tett. Érdekesség, hogy kegyúrként a területén illetékes református közösségek - Szentbenedek, Uszód - számára is biztosított egyházi kedvezményeket, pl. robotelengedést a harangozónak stb. A káptalan kegyúri tevékenységének nem vetett véget az úrbéri viszonyok megszűnése. Továbbra is felelősséget érzett az érintett területekért, így pl. jelentős adománnyal járult hozzá az úszódi iskola építéséhez 1859-ben, majd 1870-ben ugyanitt a plébánia megalapításában is nagy részt vállalt. A káptalan polgári korban is tovább gyakorolt kegyúri jogaival az irattermelés is folytatódott, ezek az iratok már általában egyszerűen a működési iratok közé kerültek, s megszűnt helységenkénti szétválogatásuk. Az iratanyag időbeni folytatását ennek megfelelően az 1/b. állag leírásában már láthattuk.

KFL.II.1.f. 1. Császártöltés 1835-1859. Dusnok 1841-1864. Kecel 1834-1867. Lak (Géderlak) 1803, 1811, 1831-1874. Dunaszentbenedek 1833-1874. Úszód 1833-1879. Vegyes 1831-1862. (általános ill. helységekhez be nem sorolható iratok)

  (vissza a lap elejére)

KFL.II.1.g. Úrbéri váltsági iratok
1849-1875, 0,2 ifm (1 doboz) nyelv: magyar

Ez az állag az úrbéri szolgáltatások megszüntetésével kapcsolatos iratokat tartalmazza. Érintve voltak ebben egyrészt a káptalan egykori földesúri birtokai - Császártöltés, Dunaszentbenedek, Dusnok, Lak, Kecel, Uszód -, illetve a dézsmaszolgáltatás megszűnése révén Kiskőrös város, Ordas, Tetétlen és Mikla puszták is. Az iratok 1849-ben Scitovszky prímás fölszólításával kezdődnek, erre az országos fölszólításra készítette el a káptalan úrbéri veszteségeinek listáját. A későbbi iratok között számos kimutatás található az egyes földbirtokok jobbágy- és zsellértelkeiről, művelési megosztásáról, az 1848 előtti jobbágyi- és dézsmaszolgáltatásokról. Az iratok egy másik része már a törvényszék által jóváhagyott úrbéri egyezségek végrehajtásával - határrendezés, telekkönyvi rendezés, örökváltsági részletek, kamatok fizetése - kapcsolatos. Ebből néha perek is születtek, így pl. a Dusnok községgel folytatott hosszas úrbéri rendezési per anyaga (1850-1875) külön csomót tesz ki. Egy másik csomót alkot a kalocsai telekkönyvi rendezéssel kapcsolatos, számos telket érintő káptalani zálogjog-kiterjesztés. Erre a közlegelőkből megnövelt birtokok új telekkönyvezése miatt került sor. Az ismertetett iratok időrendi sorba helyezve találhatók.

KFL.II.1.g. 1. Úrbéri váltsági iratok 1849-1875. (Szentbenedek, Uszód, Kecel, Császártöltés, Lak, Kalocsa - a kalocsai telekkönyvi rendezéssel kapcsolatos zálogjog-kiterjesztések /1875/ külön csomóban.) Dusnok község úrbéri és határrendezési pere és összegyűjtött iratai 1850-1875. (Benne külön nagyobb folio alakú füzetben Dusnok község volt jobbágy gazdái és zsellérei összes birtokának, maradványföldjének és az ezután járó váltsági tőkének a kimutatása 1864-ből.)

(vissza a lap elejére)

KFL.II.1.h. 1945 utáni iratok
1945-1988, 0,3 ifm (1 doboz, 1 kötet) nyelv: magyar

Az 1945 utáni iratanyag mennyisége is jól tükrözi a bevezetőben már érintett történelmi változásokat: az összes irat elfér egyetlen dobozban. Az anyag további tagolására nem történt kísérlet, ennek én sem láttam szükségét, ezért a dobozon belül egyszerűen időrendben helyeztük el az iratokat.
Az irattárat káptalani jegyző híján ebben az időszakban a nagyprépostok gondozták, rendszerint maguknál is tartották. A fogyatkozó, kb. évente tartott káptalani ülések jegyzőkönyveit 1973-ig még egy külön füzetben vezették, ekkortól ezek megléte is esetleges. Az 1968-1985 közötti időszak irataihoz iktatókönyv is rendelkezésünkre áll, s az évenkénti néhány bejegyzésnek megfelelően az iratok egy részén megjelentek az iktatószámok.
KFL.II.1.h. 1. A káptalan 1945 utáni iratai.
KFL.II.1.h. 2. A főkáptalan iktatókönyve 1968-1985.

(vissza a lap elejére)

KFL.II.2. ALAPÍTVÁNYI IRATOK
1756-1931, 19,7 ifm (154 raktári egység)

KFL.II.2.a. Az alapítványok létrehozásának, kezelésének iratai
1756-1923, 1,7 ifm (7 doboz) nyelv: latin, magyar

Bár történeti bevezetőben már szó esett az alapítványok kezeléséről, röviden talán mégis érdemes visszatérni a hivatal és az iratanyag történetére. Az Alapítványkezelő Hivatal 1867-ben a hivatalt felügyelő kanonok házában kapott helyet. A nyilvánvalóan ideiglenes megoldás Schwerer János alapítványkezelő kanonok kérésére 1875-ben változott: a hivatal ekkor a Nagyszeminárium épületének földszinti helyiségeibe költözhetett. Az alapítványkezelő kanonok legalább negyedévente ellenőrizte a hivatal rendjét, felülvizsgálta a könyvelést. A káptalani ügyvéd feladata volt a kölcsönök kiadásának elbírálása. Ez a tevékenység kötötte le az ügyvéd munkaidejének legjelentősebb részét. A belső kölcsönműveleteken túl ugyanis az alapítványi tőkékből jelzálogos kölcsönöket adtak, melyeket főként kisemberek vettek igénybe. A könyveléshez, az elszámolások készítéséhez két könyvelőt és egy gyakornokot alkalmaztak, ők biztosították a hivatal nyitvatartását.
A számadások kivételével lényegében a hivatal iratai alkotják állagunkat. Természetesen ide tartoznak az alapítványok kezelésével kapcsolatos, de a hivatal működését időben megelőző iratok is. Tematikus alapon elkülönítettük az alapítványok létrehozásával kapcsolatos alapítói iratokat. Hasonlóképpen külön sorozatot alkot az alapok kezelésével, a hivatal működésével kapcsolatos anyag - ezen belül szabályzatok, támogatási kérelmek egyének és egyesületek, testületek részéről, észrevételek számadásokról stb. Néhány alap kezelése során külön csomók keletkeztek, ezeket is meghagytuk. Végül mintegy a működés mellékleteiként szerepelnek az alapítványi összegek kifizetésével kapcsolatos elismervények, kötelezvények. A raktári egységek fölsorolása előtt először rövid ismertetőt adunk a legfontosabb alapok létrejöttéről, feladatáról:
Megyei nagy alap (1817) Kollonich László érsek hagyatékának 1/3 részéből keletkezett. Rendeltetése: a papnövelde segítése, a kegyuraságot nélkülöző templomok, plébániák építése és fenntartása, szűköldödő plébánosok, káplánok, tanítók istápolása.
Megyei kis alap (1808) Királyi rendeletre alalkult a megürült kanonoki jövedelmek 1/3 része alapján. Később a végrendelet nélkül elhunyt javadalmasok hagyatékának 1/3 része az egyházhoz került, ennek a harmadnak újabb egyharmad része a kispénztárat illette. Szegényebb plébániák segélyezésére, valamint beteg és fenyíték alatt álló papok gyógyítására szolgált. Klobusiczky Péter érsek 12 500 forinttal gyarapította az alapot.
Papi nyugdíj alap Az egyházmegyei papság adójából és önkéntes adományaiból, nagyobb részt pedig érseki hozzájárulásból keletkezett.
Haynald-alap (1872) Haynald érsek alapítványa az egyházmegye iskolai céljaira szólt. E célra éves jövedelméből 40 ezer koronát kötött le, s ennek fizetését pápai és királyi jóváhagyással utódaira is kötelezővé tette. Ez az alap lett Haynald örököse is. Tőkéje 1910-ben 1 760 000 koronát tett ki. Halálától kezdve az alapot néha Segély-alapnak is nevezik.
Kántortanítói nyugdíjalap (1858) az egyházmegyei papság adományaiból, valamint Kunszt, Haynald, Császka érsekek és Mayer Béla püspök adományaiból alakult.
Egyházmegyei r.k. népiskolák alapja (1871) érseki rendeletre született, fejlesztésre, illetve új iskolák, zárdai intézetek létesítésére hasznosították.
Tébolyda-alap (1847) vagy Nádasdy-alap. Az érsek végrendeleti alapítványa a tébolydában ápolandó betegek javára. Elsőbbséggel bírtak az egyházmegye betegei, a Nádasdy-család birtokain lakó betegek. Ösztöndíjas intézményi helyeire a káptalant illette az ajánlás joga.
Konvertiták alapja. Klobusiczky Péter érseknek köszönhető, célja a protestáns vallásról áttérők (katolizálók) támogatása volt.
Főszékesegyházi alap (1799) Kanonoki hagyatékokból, a székesegyházi jövedelmekből gyarapodott, a székesegyházi kiadások fedezésére szolgált.
Zenekari nyugdíj-alap (1871) Haynald alapítványa a székesegyházi zenekar javára.
Főszékesegyházi könyvtári alap (1784) Patachich Ádám végrendeletével egyesült a kanonokok és az érsekek könyvtára. A könyvtárőrök fizetésére, új könyvek beszerzésére szolgált az alapítvány.
Jezsuita kollégium alapja (1860) Kunszt érseknek köszönhető, a rendház, főgimnázium és konviktus létrehozására, működtetésére szolgált. A nagy összegű alapítvány kamatait a káptalan utalta ki, felhasználásáról azonban a jezsuita rendfőnök nem volt köteles beszámolni.
Finövelde alap (1872) Kunszt József érsek hagyatékának 1/4 részéből keletkezett. A támogatott intézményben (ún. Finöveldében) elsősorban az érsekség és a káptalan tisztjeinek, ill. az egyházmegye köztisztviselőinek gyermekei kaptak helyet.
Gyermekszeminárium vagy Kisszeminárium (1859) Kisebb adományok után Kunszt érsek hagyatékának felét rendelte e célra. Az intézetet Haynald érsek építtette meg 1878-ban. A századfordulón 60 érettségi előtt álló fiatal gimnazista készült itt a papi hivatásra. 1907-től az intézetet a jezsuiták működtették.
Iskolanővérek alapítványa (1860) Kunszt József érsek a leánygyermekek nevelésére Kalocsán zárdaiskolát alapított, melyet a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek vezetésére bízott. A fejlődésnek induló rend többi intézményére, s a régiek fenntartására később még számos alapítványt tettek az érsekek.
Árvaházi alap Klobusiczky Péter érsek nevéhez fűződik, tőkéjét Nádasdy érsek is gyarapította. Haynald érsek az árvák nevelését az iskolanővérekre bízta, templomuk szomszédságában új árvaházat építtetett, az árvaalapba 33 ezer forintot fizetett. Az árvaház 1908-ban Hajósra, az egykori érseki vadászkastély épületébe költözött.
Tanítók Háza (1896) A milleneum alkalmából létrehozott alapítvány az egyházmegye tanítóinak Kalocsán tanuló gyermekeit segítette. Császka György érsek és Mayer Béla püspök adományainak, valamint a széles körű gyűjtésnek köszönhetően 80 tanuló elhelyezése, ellátása volt biztosítva.
Aggház alap (1804-1811) Kollonich érsek indította, számos egyházi férfiú gyarapította, ki lehet emleni Lovas Imre kanonkot, akinek általános örököse lett ez az alap. Így épülhetett föl 1825-ben az ispotálynak nevezett épület, melyben a rászoruló elhagyatott öregek ingyen lakást, élelmezési segélyt, esetleg teljes ellátást kaptak.
Kórházi alap (1848) Nádasdy érsek rendeletére az aggház alap jövedelmének felét évente átírták a kórházi alapba, mely a kalocsai szegények gyógykezelésére és temetési költségeire szolgált. Haynald érsek és mások is tovább növelték tőkéjét, 1910-ben jelentős bevétele volt a Szőnyi alapítvány révén, mely 105 ezer koronát tett ki. Az említett főbb alapítványokon túl még számos létezett, az alapítványok teljes listájáról a megnevezés szintjén tájékoztat a számadások segítségével összeállított lista. Lásd a 2/c. állagnál.

A kialakított raktári egységek a következők:
KFL.II.2.a. 1. Alapítólevelek, alapítványok létrehozásával kapcsolatos iratok 1756-1919, 1937.
KFL.II.2.a. 2. Az alapok kezelésével, a hivatal működésével kapcsolatos iratok 1783-1896.
KFL.II.2.a. 3. Az alapok kezelésével, a hivatal működésével kapcsolatos iratok 1897-1928.
KFL.II.2.a. 4. Számadási észrevételek 1791-1923. Szervezeti iratok 1867-1921. Az alapok adója 1910-1921. Bedics-alap iratai 1863-1922.
KFL.II.2.a. 5. Nádasdy-alap iratai 1854-1923. Xenodochium (Ispotály) 1838-1864.
KFL.II.2.a. 6. Kifezetések, kötelezvények 1803-1869.
KFL.II.2.a. 7. Kifizetések, kötelezvények 1870-1922.

(vissza a lap elejére)

KFL.II.2.b. Alapítványi kötetek
1799-1930, 2 ifm (78 kötet) nyelv: magyar, latin

Az alapítványi kötetek anyaga formailag jól elkülöníthető, tartalmát illetően pedig a másik két alapítványi állag között áll. Az egyes alapítványokról kéziratos könyveket vezettek, ezekbe általában bejegyezték az alapítvány létrehozásának történetét, kezelésének főbb szempontjait. Hasonló információkhoz az alapítványi iratokból juthatunk. A kötetekből ezen túl a tőke felhasználásának részletei, a bevételek, kiadások, kölcsönök is nyomon követhetők. Ehhez hasonló funkciója pedig a számadásoknak, pénztárkönyveknek van. A külön vezetett könyveket az Alapítványi Hivatal tulajdonképpen megörökölte, hiszen az alapítványkezelés kezdeti stádiumában, első száz évében az egyes alapítványok tőkéit gondosan elkülönítve, gyakran más-más személyek kezelték. Az 1867-ben létrejött hivatal megőrizte e hagyományokat, és akár a többszörös adminisztráció árán is igyekezett minden egyes alapítvány állásával kapcsolatban napra kész lenni.
Sajnos nem tudunk egyszerű, jól használható leírást adni az állag anyagáról, mivel az egy alapítvány-egy kötet elv a gyakorlatban nem mindig érvényesült. Az évszázados használat során szükségszerűen beteltek kötetek, s a folytatásnál csábító lehetőség volt a kisebb forgalmú, vagy éppen megszűnt alapítványok fölös oldalait is fölhasználni, így jöttek létre az alábbi változatos évkörök, kapcsolódások. Két sorozatot különböztettünk meg az anyagban: az egyes alapítványok köteteit, valamint a kötetek használatát könnyítő mutatók, segédletek sorát. Az alfabetikus és kronologikus rend híján megpróbáltuk a raktári egységek fölsorolását minél jobban mutatózni, az egyes tételek végén található zárójeles számok ennek megfelelően ugyanennek az állagnak más tételeit jelölik, és általában az adott téma folytatására vagy éppen előzményére utalnak.

Az egyes alapítványok kötetei tehát a következők:
KFL.II.2.b. 1. Protocollum cassae sacrorum 1847-1906. (ld. 2, 21.)
KFL.II.2.b. 2. Alapítványozott szentmisék törzskönyve 1757-1921. (ld. 1, 21.)
KFL.II.2.b. 3. Protocollum cassae professoralis 1835-1903. (ld. 65.)
KFL.II.2.b. 4. Kántortanítói nyugdíj könyv 1858-1902.
KFL.II.2.b. 5. Haynald-alap 1902-1922. (ld. 29, 30, 38.)
KFL.II.2.b. 6. Titeli apáca zárda (Hümpfner-alap) 1860-1930.
KFL.II.2.b. 7. Katolikus egyetem alap 1899-1930.
KFL.II.2.b. 8. Agg papok alap 1858-1893.
KFL.II.2.b. 9. Jubileumi ösztöndíj-, tankönyv-, Molnár-misszió (ld. 20.), Gritzmann-misszió alap 1887-1930.
KFL.II.2.b. 10. Schwerer-alap 1868-1901. (ld. 26, 65.) Schreyer-alap 1878-1901. (ld. 25.) Majorossy-alap 1885-1901. (ld. 25.)
KFL.II.2.b. 11. Lichtensteiger-alap 1867-1930. Dunabökényi templomépítés 1914-1930. Macskovics Pál (palicsi templomépítési) alap 1917-1930. Sebesics-alap (palicsi templom) 1903-1930.
KFL.II.2.b. 12. Protocollum Cassae Seminarii 1866-1891. (ld. 18.)
KFL.II.2.b. 13. Leó-ösztöndíj 1903. Keceli plébánia, Boromissza-alapok 1901-1930. Városy-alap 1897-1910. Hódsági plébánia és kántorföld 1910-1930. Szilágyi plébánia és kántorföld 1912-1930.
KFL.II.2.b. 14. Papi nyugdíj-alap 1846-1896.
KFL.II.2.b. 15. Szathmáry-alap 1868-1930. Szegény tanítók alap 1889-1930.
KFL.II.2.b. 16. Protocollum Cassae Maioris Dioecesanae 1847-1867. (ld. 52, 66.)
KFL.II.2.b. 17. Tébolyda-alap 1852-1869.
KFL.II.2.b. 18. Seminarii Colocensis Cassae 1824-1867. (ld. 12.)
KFL.II.2.b. 19. Papi nyugdíj-alap 1923-1930.
KFL.II.2.b. 20. Csanádi plébános 1868-1930. (ld. 65.) Molnár-alap 1903-1930. (ld. 9.)
KFL.II.2.b. 21. Templomépítési alap 1890-1931. Kalocsa külvárosi plébánia kegyúri alap 1922-1930. Kalocsa külvárosi plébánia templom felszerelés 1916-1922. Csamáry-alap 1890-1930. Ómoraviczay kegyúri alap 1892-1904. Kossuthfalvi patronatus 1913-1930. Korsós alap 1894-1930. (ld. 44.) Újváry alap 1894-1930. Missae alap (nagyszemináriumi mise alap) 1894-1930. (ld. 1.) (Melléklet: szentmisealapítványok törzskönyve 1850-1916. (ld. 2.)
KFL.II.2.b. 22. Proventus Canonicales 1834-1874. Cassa Fundationalii 1842-1848. Csupor Mihály alap 1858.
KFL.II.2.b. 23. Zenekari Nyugdíj 1871-1930.
KFL.II.2.b. 24. Nádasdy könyvalapítvány 1869-1930. (ld. 27.) Markovics könyvalapítvány 1869-1930.
KFL.II.2.b. 25. Schwerer-alapítvány 1902-1930. (ld. 10, 65.) Schreyer-alapítvány 1902-1930. (ld. 10.) Tumbász alapítvány 1909-1930. Majorosy-alapítvány 1902-1930. (ld. 10.)
KFL.II.2.b. 26. Katona-alapítvány pénztárnaplója 1836-1886. (ld. 37, 49.)
KFL.II.2.b. 27. Protocollum Cassae Fundationum Nádasdy 1854-1867. (ld. 24, 40, 41, 47.)
KFL.II.2.b. 28. Horgosi árvaház 1902-1930. Ókanizsai nőiskolai alap 1890-1901. Foktői óvó- és gyermekmenhely 1890-1930. Haynald szegény plébániák alap 1890-1930.
KFL.II.2.b. 29. Haynald érsek alapítványa 1872-1890. (ld. 5, 30, 38.) Haynald iskolai alapítvány (kalocsai népiskola) 1878-1898. (ld. 34.)
KFL.II.2.b. 30. Haynald alap 1891-1901. (ld. 5, 29, 38.)
KFL.II.2.b. 31. Elisabethinum 1892-1901. Bácsi nőzárda és árvaházi fenntartási alap 1893-1930. Haynald obszervatórium 1892-1930.
KFL.II.2.b. 32. Konvertiták alapja 1868-1902. (ld. 38, 65.)
KFL.II.2.b. 33. Nőnöveldei alap 1872-1895.
KFL.II.2.b. 34. Kalocsai népiskola (Haynald alapítvány) 1899-1930. (ld. 29.) Császka kalocsai szegények alapítványa 1900-1930.
KFL.II.2.b. 35. Tanári pénztár 1824-1930.
KFL.II.2.b. 36. Gimnáziumi első oszt. tanári alapítvány 1868-1900.
KFL.II.2.b. 37. Katona-ösztöndíj alap 1887-1930. (ld. 26, 49.) Rosty alap 1909-1930. Bende és Mészáros ösztöndíj alap 1880-1930. (ld. 45.)
KFL.II.2.b. 38. Konvertiták 1903-1930. (ld. 32, 65.) Haynald alap 1922-1931. (ld. 5, 29, 30.)
KFL.II.2.b. 39. Parcsetics I. alap 1868-1930. Parcsetics II. alap 1867-1930.
KFL.II.2.b. 40. Nádasdy árvák 1868-1887. (ld. 41, 64.)
KFL.II.2.b. 41. Nádasdy árvák 1888-1930. (ld. 40, 64.)
KFL.II.2.b. 42. Bence-alapítványok: ösztöndíj 1901-1930. Templom-alap 1901-1930. Szegény-alap 1901-1930.
KFL.II.2.b. 43. Kunszt fiúnöveldei alap 1867-1871. Kunszt jezsuiták növendéki alap 1872-1892.
KFL.II.2.b. 44. Protocollum Fundationis Korsós 1851-1894. (ld. 21.)
KFL.II.2.b. 45. Kalocsai főegyházmegye róm. kat. alapítvány 1871-1930. Vadkerti róm. kat. patronátusi teherváltsági alap 1876-1930. Bikityi róm. kat. kápolna alapítvány 1877-1895. Bende Imre ösztöndíj alapítvány 1897-1930. (ld. 37.)
KFL.II.2.b. 46. Bácsi róm. kat. elemi iskolai alapítvány 1874-1930. Bajai róm. kat. nőnövelde 1874-1930. Bajai óvoda alap 1902-1930. Bácsi róm. kat. nőtanodai alap 1874-1930.
KFL.II.2.b. 47. Irgalmasnénék pénztárának naplókönyve 1868-1930. Hoffmann alapítvány 1914-1930. Irgalomháza alap 1857-1867. Nádasdy alap 1857-1867. (ld. 24, 27, 40, 47.)
KFL.II.2.b. 48. Protocollum Ecclesiae Metr. Status Act. et Pass. 1833-1837. (ld. 67.)
KFL.II.2.b. 49. Liber manualis rationum piae fundationis reverendissimi domini Stephanus Katona 1849-1860. (ld. 26, 37.)
KFL.II.2.b. 50. Status activus et passivus cassae Noscomii Colocensis (ispotály) 1848-1867.
KFL.II.2.b. 51. Liber perceptionum erogationum cassae aedilitiae (építkezési alap) 1852-1903.
KFL.II.2.b. 52. Liber cassae Coloniciana 1825-1838. (ld. 16, 66.)
KFL.II.2.b. 53. Liber rationum cassae Xenodochii Colocensis (aggház) 1855-1890.
KFL.II.2.b. 54. Kiss Rozália alapítvány 1823-1841. KFL.II.2.b. 55. Tary Ferenc alapítványa a kalocsai iskolák tanítóinak, özvegyeiknek, árváiknak 1855-1930.
KFL.II.2.b. 56. Batthyány alap 1868-1900. (ld. 65.)
KFL.II.2.b. 57. Romániai alap, Amerikai alap, Szent László Társulati alap, Bukaresti templomépítési alap 1914-1922.
KFL.II.2.b. 58. Főkáptalani közös cassa pénztárkönyve 1858-1930.
KFL.II.2.b. 59. Kovács-alapítvány 1869-1930. Berényi Dániel alap 1895-1930.
KFL.II.2.b. 60. Bedics-ösztöndíj alap 1864-1930.
KFL.II.2.b. 61. Kezelési alap (tiszti nyugdíj) 1878-1902.
KFL.II.2.b. 62. Kezelési alap (tiszti nyugdíj) 1907-1928.
KFL.II.2.b. 63. Tiszti nyugdíj és kezelési alapok 1875-1899.
KFL.II.2.b. 64. Protocollum Cassae orphanotrophii Fundationis Nádasdyana 1851-1866. (ld. 40, 41.) Status activus et passivus cassae orphanotrophii Colocensis piae fundationis Petri Klobusiczky 1855-1866.
KFL.II.2.b. 65. Cassa minor dioecesana 1855-1867. Fundatio pro professore 1855-1867. (ld. 3.) Fundatio pro parochia Csanadiensi 1855-1867. (ld. 20.) Konvertiták alapja 1855-1868. (ld. 32, 38.) Fundatio pro prolibus 1855-1867. Fundatio domini Schwerer pro libris 1855-1866. (ld. 10, 25.) Cassa Batthyányana 1860-1867. (ld. 56.)
KFL.II.2.b. 66. Kollonitz-alap (egyházmegyei nagypénztár) 1825-1847. (ld. 16, 52.)
KFL.II.2.b. 67. Cassa Ecclesiae Metropolitanae (székesegyházi pénztár) 1799-1865. (ld. 48.)
KFL.II.2.b. 68. Bogyiszlói iskola alap 1879-1928. Szeremlei iskola alap 1893-1922. Az alapítványi kötetek sorát a következő segédletek, mutatók egészítik ki:
KFL.II.2.b. 69. Érseki és káptalani kifizetési rendeletek tára 1867-1883.
KFL.II.2.b. 70. Érseki és káptalani kifizetési rendeletek tára 1887-1901.
KFL.II.2.b. 71. Ordo alphabeticus membrorum instituti pensionalis
KFL.II.2.b. 72. Mutató az értékpapírokhoz és takarékbetétekhez 1891-1915.
KFL.II.2.b. 73. Adósok mutatója (vegyes) 1830-1867.
KFL.II.2.b. 74. Adósok nevei (alfabetikus mutató)
KFL.II.2.b. 75. Mutató az adósokhoz, kamathátralékok 1917.
KFL.II.2.b. 76. Mutató az adósokról (alapítványi pénztárak) XX. sz.
KFL.II.2.b. 77. Zita alap (árvaházi) iktatókönyve 1917-1919.
KFL.II.2.b. 78. Az alapítványi hivatal iktatója 1907-1925.

(vissza a lap elejére)

KFL.II.2.c. Alapítványi számadások
1779-1931, 16 ifm (69 doboz) nyelv: magyar, latin

Az alapítványi tőkék kezelése során kezdettől fogva készítettek elszámolásokat, melyek az idők során egyre részletesebbé és egységesebbé váltak. 1822-ben Klobusiczky Péter érsek szabályozta a számadások rendjét, előírta az elszámolások táblázatos formátumát. Később az Alapítványkezelő Hivatal fölállításának köszönhetően fejlődött tovább az adminisztráció. Évenként és alapítványonként tételesen följegyezték az alaptőke gyarapodását, a ki- és befizetések összegeit, a kamatok fölhasználását. Az anyag döntő részét adják a jellegzetes "Status Activus et Passivus Fundationis..." fejlécű pénztárnaplói ívek, de jelentős mennyiségű melléklet - pl. a kifizetések bizonylatai, elismervények - is találhatók a pénztárkönyvekbe hajtogatva. Ezek az iratok duzzasztják föl a századfordulótól az évenkénti számadások anyagát olykor annyira, hogy több dobozba sem fér el egyetlen év iratanyaga. Célszerű volna ezeket a mellékleteket a pénztárnaplókról leválasztani, ezt egyszer már meg is kezdték az 1910-1920-as évek esetében. A teljesen összekeveredett anyagból egyelőre időrendi sort alkottunk, összegyűjtve az egy évhez tartozó számadásokat. Bár az elszámolások alaponként és évenként önállóak, mégsem lehetett őket alapítványonként időrendi sorba rendezni, mivel a múlt század közepétől a század végéig terjedő számadási íveket évenként egybefűzték.
A kezelt alapítványok számát jól érzékelteti az a fölsorolás, mely a raktári egységek leírása után az állag ismertetését zárja, s amely a számadásokban előforduló alapok neveinek alfabetikus rendbe állításával készült. A számadások alaposabb felmérése és részletesebb leírása során a lista időhatárokkal is bővíthető volna. A raktári egységek ismertetésénél az egyes dobozoknál csak az évkört tüntetjük föl, nem írjuk ki minden esetben az anyag megnevezését, mely mindvégig egységesen: alapítványi számadások. Néhány "készen talált", tematikus alapon összegyűjtött számadási csoportot meghagytunk, ezek az utolsó két dobozban találhatók.
KFL.II.2.c. 1. 1779-1831.
KFL.II.2.c. 2. 1831-1841.
KFL.II.2.c. 3. 1841-1848.
KFL.II.2.c. 4. 1848-1851.
KFL.II.2.c. 5. 1851-1856.
KFL.II.2.c. 6. 1856-1858.
KFL.II.2.c. 7. 1858-1860.
KFL.II.2.c. 8. 1861-1863.
KFL.II.2.c. 9. 1864-1867.
KFL.II.2.c. 10. 1867-1868.
KFL.II.2.c. 11. 1868-1870.
KFL.II.2.c. 12. 1870-1872.
KFL.II.2.c. 13. 1872-1874.
KFL.II.2.c. 14. 1874-1876.
KFL.II.2.c. 15. 1876.
KFL.II.2.c. 16. 1876-1878.
KFL.II.2.c. 17. 1878-1880.
KFL.II.2.c. 18. 1880-1881.
KFL.II.2.c. 19. 1881-1882.
KFL.II.2.c. 20. 1882-1883.
KFL.II.2.c. 21. 1883-1884.
KFL.II.2.c. 22. 1884-1885.
KFL.II.2.c. 23. 1885-1886.
KFL.II.2.c. 24. 1887-1888.
KFL.II.2.c. 25. 1888-1889.
KFL.II.2.c. 26. 1889-1890.
KFL.II.2.c. 27. 1890-1891.
KFL.II.2.c. 28. 1892.
KFL.II.2.c. 29. 1893-1894.
KFL.II.2.c. 30. 1894-1895.
KFL.II.2.c. 31. 1895.
KFL.II.2.c. 32. 1895-1896.
KFL.II.2.c. 33. 1896.
KFL.II.2.c. 34. 1897.
KFL.II.2.c. 35. 1898.
KFL.II.2.c. 36. 1898-1899.
KFL.II.2.c. 37. 1899-1900.
KFL.II.2.c. 38. 1900-1901.
KFL.II.2.c. 39. 1901.
KFL.II.2.c. 40. 1901.
KFL.II.2.c. 41. 1901.
KFL.II.2.c. 42. 1902.
KFL.II.2.c. 43. 1902.
KFL.II.2.c. 44. 1902-1903.
KFL.II.2.c. 45. 1903.
KFL.II.2.c. 46. 1903.
KFL.II.2.c. 47. 1903-1904.
KFL.II.2.c. 48. 1904.
KFL.II.2.c. 49. 1905.
KFL.II.2.c. 50. 1905.
KFL.II.2.c. 51. 1905-1906.
KFL.II.2.c. 52. 1906.
KFL.II.2.c. 53. 1906-1907.
KFL.II.2.c. 54. 1907.
KFL.II.2.c. 55. 1907.
KFL.II.2.c. 56. 1908.
KFL.II.2.c. 57. 1908.
KFL.II.2.c. 58. 1908-1909.
KFL.II.2.c. 59. 1909.
KFL.II.2.c. 60. 1909-1910.
KFL.II.2.c. 61. 1911-1912.
KFL.II.2.c. 62. 1913-1914.
KFL.II.2.c. 63. 1915.
KFL.II.2.c. 64. 1916-1917.
KFL.II.2.c. 65. 1917-1918.
KFL.II.2.c. 66. 1919-1920.
KFL.II.2.c. 67. 1921-1922.
KFL.II.2.c. 68. 1924-1925. (Az 1923-as év hiányzik.)
KFL.II.2.c. 69. 1926-1927. Xenodochium 1839-1861. Nádasdy-szegények 1851-1861. Alapok fizetési ívei 1900-1920. Nagyszeminárium számadásai 1906-1920. Székesegyházi alap (Rationes Cassae Metr. Colocensis) 1787-1805.
KFL.II.2.c. 70. Votivalis alap pénztárnaplói 1857-1892. Alapítványi tőkék adótáblái 1860-1893.

A számadásokban előforduló alapítványok nevei alfabetikus sorrendben:
Agg papok (régibb)
Agg papok (újabb)
Akasztói kegyúri
Alapítványi tiszti nyugdíj
Általános számlakönyv
Árvák
Ave Maria
Bácsalmási kegyúri
Bácsi nőtanoda
Bácsi plébániai javadalom
Bácsi rk. elemi isk.
Bajai árvaház
Bajai felsőleányiskola
Bajai iskolanénék
Bajai nőtanoda
Bajai óvoda
Bátmonostori kegyúri
Batthyány
Bedics-ösztöndíj
Bencze-alapok
Bencze-ösztöndíj
Bencze szegények
Bende és Mészáros
Bende-ösztöndíj
Berényi
Bikityi kápona
Biztosítási
Bóbics
Bócsai templom és plébánia
Bogyiszlói rk. iskola
Bogyiszlói templomépítés
Boróczi plébánia fenntartás
Boromisza
Cantoralis (főegyházi zenészek)
Csamáry
Csanádi plébános
Császártöltési új templom építés (Macskovics)
Császka bajai felső lányisk.
Császka érsek
Császka kalocsai szegények
Császka kántortanítói nyugdíj
Császka tanítók háza
Császka zombori árvaház
Csátaljai szegények
Csátaljai templombővítési
Csernoch
Csernoch folyószámla
Csernoch papnövelde
Dávodi plébános
Dunabökényi templom
Egyházm. r. kat. népisk.
Egyházmegyei hadiárvák
Egyházmegyei segély
Elaggottak (régi)
Elaggottak (új)
Elisabethinum
Elisabethinum fenntartási
Énekiskola
Építkezési
Érseki iroda folyószámla
Fenntartási
Fiképezde fenntartási
Finövelde
Foktői óvoda
Főegyházi (főszékesegyházi)
Főegyházi zenekari
Főkáptalani közös
Földváltság-kiegészítés
Földváltsági pénztár
Főszékesegyházi könyvtár
Franz Mária Terézia
Gabler
Garai leányiskola
Gazdasági
Gregorics-ösztöndíj
Gritzmann missio
Gyermekszeminárium
Gymn. 1. o. tanári
Haynald érsek
Haynald kalocsai népisk.
Haynald szegény plébániák
Haynald zombori árvaház
Hercegszántói tanítóföld
Hódsági plébános
Hoffmann
Hoffmann sír
Horgosi A. (kegyúri)
Horgosi árvaház
Horgosi B. (kegyúri)
Horgosi szegények
Hümpfner
Hümpfner-ösztöndíj
Irgalmas nénék
Irgalmas nénék mise
Irgalom háza
Iskolanénék ellátási
Iskolanénék mise
Iskolanénék nevelési
Iskolanővérek
Iskolatestvérek
Jubileumi ösztöndíj
Kalocsa külv-i hitk. kegyúri alap
Kalocsa külvárosi temp. felszerelés
Kalocsai árvák (Klobusiczky)
Kalocsai hadiárvák és özvegyek
Kalocsai népiskola
Kántortanítói nyugdíj
Káptalani uradalmi pénztár
Karsány
Katolikus egyetemi
Katolikus iskola
Katolikus sajtó
Katona-ösztöndíj
Katymári kegyúri
Katymári plébánia
Keceli kántor
Keceli plébános
Keleti missio és boszn-i köz. isk. tan.
Kezelési
Kirschbaum apáca sanatorium
Kirschbaum-ösztöndíj
Kis-Erős
Kisszeminárium
Kleiner jótékonysági
Konvertiták
Kórházi ruha
Korsós-ösztöndíj
Kossuthfalvi kegyúri
Kovács
Kovács-féle óbecsei a. városi org.
Kovácsics
Kovacsits Máté
Közös pénztár
Kucorai templom
Kunszt szegény plébániák
Kunszt-finöveldei
Kunszt-gyermekszemináriumi
Kunszt-nőnöveldei
Küllődi plébánia
Külvárosi templomépítés
Latinovics mise
Leó-ösztöndíj
Lichtensteiger
Macskovics palicsi templom
Magyarkanizsai Szent Pál kápolna
Majorossy
Majorossy-ösztöndíj
Majorossy péterfillér
Mamuzsits
Markovich könyv
Markovics
Mayer kántortanítói nyugdíj
Megyei kis pénztár
Megyei nagy pénztár (Kollonich)
Molnár missio
Molnár-ösztöndíj
Nádasdy könyv
Nádasdy papok
Nádasdy szegények
Nádasdy tanítók
Nagybaracskai kántorföld
Nagybaracskai plébániaföld
Nagyobb papnöveldei mise
Népessy (katolikus) egyetem
Noscomium (kórház)
Nőnevelde
Ó-moraviczai patronátus
Óbecsei iskolanénék
Óbecsei nőtanoda
Obszervatórium (csillagda)
Ókanizsai nőtanoda
Oskolás (missio)
Őrszállási kántorföld
Őrszállási patronátus
Őrszállási plébániaföld
Őrszállási plébános
Palics
Papi nyugdíj
Papnövelde gazdasági
Papnöveldei
Parcsetich I.
Parcsetich II.
Patronátus
Pesti M. K. Bank folyószámla
Povischil iskolanénék jelölt
Rechner (Szt. Ágoston)
Redl-alap
Rédl fenntartási
Redl mise
Roglatica
Rokkantak kalocsai kertesház-telep
Romániai
Rosty
Sajkáslaki lelkész
Schmierl
Schreyer
Schweitzer
Schweitzer nagyobb papnövelde
Schwerer
Sebesits
Segély
Steécz főkápt. öröksége
Szabadkai iskolanénék
Szabadkai nőtanoda
Szakácsy zárda (Kula)
Szathmáry
Szegény tanítók
Székesegyh. könyvtári
Szent László segély
Szentfülöpi plébánia
Szeremlei rk. iskola
Szilágyi plébánia
Szilágyi plébános
Szőnyi
Tanári
Tanári I. deák iskola
Tanítók háza
Tankönyv
Tartalék
Tary
Templomépítés
Tiszakálmánfalvi pléb. fenntartása
Tiszti nyugdíj (alapítványi)
Tiszti nyugdíj (főkápt. uradalmi)
Titeli apácazárda
Titeli plébánia
Titeli szegények (Kirschbaum)
Titeli új templom felszerelés
Topolyai alapok
Topolyai Bóbics
Topolyai hitoktatói
Topolyai kálvária
Topolyai kegyúri
Topolyai kereszt
Topolyai könyvalapítvány
Topolyai mise
Topolyai sírboltok
Topolyai szobrok
Tumbász
Tüskös uradalmi
Újmisések
Újváry
Újvidéki plébánia
Uradalmi befektetési alap
Uszódi plébánia
Vadkerti patronátus
Vajszkai kántor
Vajszkai párbér
Vajszkai plébániai szérűskert
Vajszkai templom javadalom
Vak katonák házépítési
Városy
Veprődi templom bővítési
Vértesi
Verusicsi templomépítés (Macskovics)
Vitt ösztöndíj
Votivális
Witt ösztöndíj
Xenodochium
Zenekari nyugdíj
Zenta fenntartási
Zenta Szent István pléb. fenntartás
Zomborcsevics árvalányok
Zomborcsevics mise
Zombori árvaház (Császka)
Zombori árvaház (Haynald)

(vissza a lap elejére)

KFL.II.3. GAZDASÁGI IRATOK
1804-1946, 23,2 ifm (155 raktári egység)

KFL.II.3.a. Az egyes birtokok iratai
1804-1873, 0,6 ifm (3 doboz, 2 kötet) nyelv: magyar, latin

A sorozatot nagyrészt a káptalan egyes birtokainak feudális kori iratai alkotják. Az iratok tartalma legtöbbször különféle jogok engedélyezésével kapcsolatos: bolti jog, kocsmák, malmok, iparűzés, költözések, zsidók letelepedésének engedélyezése. A témák között a jobbágyi szolgáltatások is szerepelnek, pl. a robot, hosszúfuvarszolgáltatás, faizás mértékének megállapítása, jelentések ezen munkákról. Ritkább esetekben segélykérelmek, gazdatisztek, jegyzők visszaéléséről tett följelentések, vizsgálatok is előfordulnak. Az 1849 utáni anyag legfőképpen jogtisztázó iratokból - pl. vadászati jog - és segélykérésekből áll.
Külön csomót alkot a biskói rév jogával kapcsolatos hosszú pereskedés, levelezés. A káptalan a Tolna megyei Paksy család leányági örököseiből alakult közbirtokossággal került szembe e kérdésben. A káptalan biskói révének közelében ugyanis a paksi közbirtokosság egy másik átkelőt, a zádori révet működtette. A régi kiváltságok alapján a jog a káptalan mellett foglalt állást, s a zádori révbér szedését megtiltották. Ezzel azonban nem oldódott meg a probléma, mivel közlekedési szempontból a zádori rév volt előnyösebb. E dunai rév történetének terjedelmes anyaga érdekes jogtörténeti, közigazgatási, közlekedési vizsgálatok tárgya lehet. Későbbi iratai a következő állagon belül találhatók.
Egy érdekes kötetes összeírás is található - két példányban - a káptalani birtokokról, pontosabban a későbbi káptalani birtokokról, mivel a leírások készítésének idején, 1816-ban még az érseki birtok részei voltak az említett területek. E köteteket nyilvánvalóan a tájékozódás céljából szerezte be a káptalan, mielőtt még birtokadományát megkapta volna.
Az iratanyagot valószínűleg Winkler Pál rendezte birtokonkénti csoportokba, erre a jelzeteléshez használt papír, valamint a kézírás utal.

KFL.II.3.a. 1. Császártöltés 1833-1873. Dusnok 1834-1873. Kecel 1834-1849.
KFL.II.3.a. 2. Lak 1804-1870. Szentbenedek 1833-1872. Uszód 1833-1866.
KFL.II.3.a. 3. A biskói rév iratai 1792-1840.
KFL.II.3.a. 4-5. Káptalani birtokok összeírása (Conscriptio possessionum Uszód, Szentbenedek etc.) 1816. 2 db. kötet. (A később királyi adomány útján megkapott, de az össszeírás idején még érseki tulajdonban levő birtokok részletes leírása két példányban.)

(vissza a lap elejére)

KFL.II.3.b. Általános gazdasági iratok
1808-1946, 6,2 ifm (24 doboz) nyelv: magyar, latin

Tulajdonképpen az uradalmi jószágigazgatóság és a dékáni hivatal működésének iratanyagát gyűjti egybe az állag, illetve a káptalan velük kapcsolatos gazdasági levelezését. Az iratok döntő része természetesen a káptalan 1832-es birtokadományát követő időszakból való. Mivel a káptalan gazdasági szerveinek iktatói, mutatói nem maradtak ránk - a XX. század előtt nem is nagyon vezettek ilyeneket -, az anyag segédletét csak a gazdasági jegyzőkönyvek sorozata jelentheti, s ez szükségszerűen behatárolja a rendezés lehetőségeit, hiszen nem minden irat jelent meg a káptalan gazdasági ülésein. (A gazdasági jegyzőkönyvek ismertetését ld. a KFL.II.1.a. állagnál. A dékáni hivatal rendezés után előkerült iktatókönyveit ld. a 3.d. állagnál.) Maradt tehát a régi módszer, a tematikus csoportosítás. A fölismerhető módon elkülönített témákat megpróbáltam megőrizni és kiegészíteni. Ezután is jelentős maradt a tagolás nélküli, általános gazdasági iratok mennyisége, ezeket egyszerűen időrendi sorba állítottam. További rendezésre volna szükség még ebben az anyagban, érdemes volna pl. a különféle gazdasági szervek iratait elválasztani, de ez segédletek híján nem könnyű feladat, s a helyzetet súlyosbítja, hogy az iratok jelentős részén irattári jelzetnek nyoma sincs.
Pertinenciális alapon elkülönülnek a káptalan haszonbérleti ügyei, melyek a múlt század 50-es éveitől egyre gyakoribbá váltak. Külön csoportot alkotnak az erdők kezelésével, a káptalan adózásával kapcsolatos iratok. Itt található a kalocsai főkáptalan 1940-ben készített teljes épületleltára. A káptalani házakon, kegyúri plébániákon túl megtalálhatók itt a gazdasági épületek helyszínrajzai és műszaki leírásai is. Külön csomót alkotnak a káptalani birtokokat is érintő Dunaszabályozás iratai. További tematikus iratcsoportok csupán felsorolásszerűen: a káptalan törzsvagyonának nyilvántartásai, számadási észrevételek, gazdatiszti jelentések, kateszteri birtokívek. Az állag raktári egységei a következők:

KFL.II.3.b. 1. Általános gazdasági iratok 1808-1848.
KFL.II.3.b. 2. Általános gazdasági iratok 1850-1862.
KFL.II.3.b. 3. Általános gazdasági iratok 1863-1876.
KFL.II.3.b. 4. Általános gazdasági iratok 1877-1892.
KFL.II.3.b. 5. Általános gazdasági iratok 1893-1915.
KFL.II.3.b. 6. Általános gazdasági iratok 1916-1923.
KFL.II.3.b. 7. Általános gazdasági iratok 1924-1929. (é.n. 20-30-as évekből)
KFL.II.3.b. 8. Általános gazdasági iratok 1930-1936.
KFL.II.3.b. 9. Általános gazdasági iratok 1937-1942.
KFL.II.3.b. 10. Általános gazdasági iratok 1943-1946. Tantos Gyula dékán iratai 1938-1947.
KFL.II.3.b. 11. Adóügyek, jövedelembevallás 1824-1946. (Várerősítés, ínségadó, hadiadó, földadó, ingatlanadó.)
KFL.II.3.b. 12. Főkáptalani számbírálószéki határozatok, észrevételek az éves uradalmi számadásokra 1859-1903. Erdőügyek, a káptalani erdők kezelése 1862-1946.
KFL.II.3.b. 13. Csala-Császártöltés örökbérleti szerződések 1858-1861. Vegyes bérletek 1901-1945.
KFL.II.3.b. 14. Oroszi, Ökördi, Ács puszták bérlete 1841-1915. Vegyes bérletek 1910-1943.
KFL.II.3.b. 15. Törzsvagyon 1860-1925.
KFL.II.3.b. 16. Törzsvagyon 1895, 1921-1936. Érseki törzsvagyon 1850-1919.
KFL.II.3.b. 17. Kateszteri birtokívek 1876, 1888-1937.
KFL.II.3.b. 18. Kateszteri birtokívek 1921-1938, 1942.
KFL.II.3.b. 19-20. Gazdatiszti heti jelentések 1931-1944. (Borsoshát-Oroszpuszta, Császártöltés-Csala, Akasztó-Ökördi gazdaságok.)
KFL.II.3.b. 21. Dunaszabályozás, ármentesítés, védgátépítés 1833-1875, 1897, 1909. Szarkási szőlőtelep létesítése 1898-1912.
KFL.II.3.b. 22. A biskói rév iratai 1852-1951. Tüsköspuszta eladása 1907-1918.
KFL.II.3.b. 23. Csalai építkezés 1896-1916, 1931. Káptalani épületleltár 1940.
KFL.II.3.b. 24. Káptalani épületleltár 1940. (folyt.)

(vissza a lap elejére)

KFL.II.3.c. Számadások
1834-1944, 15,3 ifm (86 raktári egység) nyelv: latin, magyar

A számadási irományok állagát két nagy sorozatra osztottuk, az első a feudális kori számadásoké. Ebben az időben a káptalan birtokai négy nagyobb kerületre tagozódtak: a benedeki, császártöltési, dusnoki és keceli ispánságokra. A tiszti számadásokat ispánságonként készítették, ill. külön számadásokat készített az egész gazdaságot összefogó kasznári hivatal. Mind az ispáni, mind a kasznári számadások sora hiányos, de összességében, egymást kiegészítve szinte teljes képet adnak. A számadásokban leírják az egyes gazdaságok és a kasznári hivatal bevételeit, kiadásait - készpénzben, terményekben, állatokban, borban, munkában, robotban. Az ispánságok beszámolói nemcsak a névadó település adatait tartalmazzák, hanem a kerületbe tartozó többi birtokét is, így pl. a benedeki ispánság alatt szentbenedeki, laki és uszódi anyagot is találunk, Kecel pedig 1838-ban történt "önállósulásáig" Császártöltésnél szerepelt. Egy fennmaradt jegyzék szerint e számadások - akkor még majdnem teljes - anyagát 1861-ben szállították be a káptalan levéltárába. Addig minden bizonnyal a kasznárság épületében őrizték.

KFL.II.3.c. 1-10. Kasznári számadások 1834-1844. (1845-1848 között hiányzik!)
KFL.II.3.c. 1. 1834.
KFL.II.3.c. 2. 1835.
KFL.II.3.c. 3. 1836.
KFL.II.3.c. 4. 1837.
KFL.II.3.c. 5. 1838.
KFL.II.3.c. 6. 1839.
KFL.II.3.c. 7. 1840.
KFL.II.3.c. 8. 1841.
KFL.II.3.c. 9. 1842.
KFL.II.3.c. 10. 1843.
KFL.II.3.c. 11. 1844.
KFL.II.3.c. 12-19. A benedeki ispánság iratai
KFL.II.3.c. 12. Számadások 1831-1847. Számadás mellékletek 1835-1847.
KFL.II.3.c. 13. Robotlapok 1834-1835.
KFL.II.3.c. 14. Robotlapok 1836-1837.
KFL.II.3.c. 15. Robotlapok 1838-1839.
KFL .II.3.c. 16. Robotlapok 1840-1841.
KFL.II.3.c. 17. Robotlapok 1842-1843.
KFL.II.3.c. 18. Robotlapok 1844-1845.
KFL.II.3.c. 19. Robotlapok 1846-1847.
KFL.II.3.c. 20-22. A császártöltési ispánság iratai
KFL.II.3.c. 20. Számadások 1834-1838. Számadás mellékletek 1834-1838.
KFL.II.3.c. 21. Robotlapok 1834-1837.
KFL.II.3.c. 22. Robotlapok 1838.
KFL.II.3.c. 23-26. A dusnoki ispánság iratai
KFL.II.3.c. 23. Számadások 1835-1848. Számadás mellékletek 1835-1848.
KFL.II.3.c. 24. Robotlapok 1834-1839.
KFL.II.3.c. 25. Robotlapok 1840-1843.
KFL.II.3.c. 26. Robotlapok 1844-1847.
KFL.II.3.c. 27-28. A keceli ispánság iratai
KFL.II.3.c. 27. Számadások 1839-1848. Számadás mellékletek 1839-1848.
KFL.II.3.c. 28. Robotlapok 1839-1847.

Természetesen a polgári korban is folytatódott az uradalmi számadások sora. Ebben az időszakban a kasznári feladatokat az uradalmi tiszttartóság és a dékáni hivatal örökölte. Itt készültek azok a "modern" számadások amelyeket már évenként csomagoltak, gondosan átkötöttek, sőt az 1930-as évektől irattári dobozokban helyeztek el. Az így kezelt iratanyag jobban viselte a költözéseket is, s ma is eredeti raktári rendjében található. Az épen maradt évfolyamok számadásainál megtalálhatók az uradalmi pénztár különféle bevételi és kiadási mellékletei, bizonylatai is, az adott kornak megfelelő tematikus csoportosításban. Sajnos a két sorozat anyaga "nem ér össze", több mint három évtized számadásai hiányoznak, sorsukról semmit nem tudunk. A számadások felzetén évenként a következő feliratok szerepelnek: 1900-ig Főkáptalani uradalmi tiszttartósági számadások, 1900-1925 között Főkáptalani uradalmi számadások, majd 1925 után Főkáptalani uradalmi számadás és mellékletei. Ha a következőkben a raktári egységek jelzete mellett csak egy évszám szerepel, az teljes számadást jelent. Egyébként a mellékletek hiányát külön jeleztem.

KFL.II.3.c. 29. 1884.
KFL.II.3.c. 30. 1885.
KFL.II.3.c. 31. 1886.
KFL.II.3.c. 32. 1887.
KFL.II.3.c. 33. 1888.
KFL.II.3.c. 34. 1889.
KFL.II.3.c. 35. 1890.
KFL.II.3.c. 36. 1891.
KFL.II.3.c. 37. 1892.
KFL.II.3.c. 38. 1893.
KFL.II.3.c. 39. 1894
KFL.II.3.c. 40. 1895 (hiányzó mellékletek), 1896.
KFL.II.3.c. 41. 1897.
KFL.II.3.c. 42. 1898.
KFL.II.3.c. 43. 1899, 1900. (hiányzó mellékletek)
KFL.II.3.c. 44. 1901.
KFL.II.3.c. 45. 1903 (hiányzó mellékletek), 1904.
KFL.II.3.c. 46. 1905-1910. (hiányzó mellékletek)
KFL.II.3.c. 47. Számadás-töredékek 1911, 1913, 1915, 1916. Mellékletek 1911-1919.
KFL.II.3.c. 48. Számadás-töredékek 1920-1930.
KFL.II.3.c. 49. Mellékletek 1924.
KFL.II.3.c. 50. Mellékletek 1925.
KFL.II.3.c. 51. Mellékletek 1926.
KFL.II.3.c. 52. Számadások 1927-1929.
KFL.II.3.c. 53. Mellékletek 1927.
KFL.II.3.c. 54. Mellékletek 1928.
KFL.II.3.c. 55-56. Mellékletek 1929.
KFL.II.3.c. 57-58. Mellékletek 1930.
KFL.II.3.c. 59-60. Mellékletek 1931.
KFL.II.3.c. 61. Mellékletek 1932. Kecel-Szentimrehegyi Szőlőtelep számadásai 1933-1943.
KFL.II.3.c. 62. Számadás-töredékek 1930-1932. (Leltárak, kimutatások, anyagszámadások, pénztárnaplók.)
KFL.II.3.c. 63. 1932.
KFL.II.3.c. 64-65. 1933.
KFL.II.3.c. 66-67. 1934.
KFL.II.3.c. 68-69. 1935.
KFL.II.3.c. 70-71. 1936.
KFL.II.3.c. 72-73. 1937.
KFL.II.3.c. 74-75. 1938.
KFL.II.3.c. 76-77. 1939.
KFL.II.3.c. 78-79. 1940.
KFL.II.3.c. 80-82. 1941.
KFL.II.3.c. 83-85. 1942.
KFL.II.3.c. 86. 1943-1944.

(vissza a lap elejére)

KFL.II.3.d. Gazdasági kötetek, segédletek
1859-1944, 1,1 ifm (40 kötet) nyelv: magyar

A kalocsai főkáptalani uradalom gazdálkodásával kapcsolatosan keletkeztek a bevételeket és kiadásokat nyilvántartó számadási főkönyvek, pénztárnaplók és egyéb kimutatások. A kötetek sora láthatóan erősen foghíjas. Az állag fontos részét jelentik a Dékáni Hivatal megkerült iktatókönyvei, melyek segítségével az általános gazdasági iratok között (3/b. állag) valószínűleg még további rendezés is végezhető.

KFL.II.3.d. 1. Számadási Főkönyv 1929.
KFL.II.3.d. 2. Számadási Főkönyv 1930.
KFL.II.3.d. 3. Számadási Főkönyv 1931.
KFL.II.3.d. 4. Számadási Főkönyv 1932.
KFL.II.3.d. 5. Számadási Főkönyv 1933.
KFL.II.3.d. 6. Számadási Főkönyv 1934.
KFL.II.3.d. 7. Számadási Főkönyv 1935.
KFL.II.3.d. 8. Számadási Főkönyv 1936.
KFL.II.3.d. 9. Számadási Főkönyv 1937.
KFL.II.3.d. 10. Számadási Főkönyv 1938.
KFL.II.3.d. 11. Számadási Főkönyv 1939.
KFL.II.3.d. 12. Számadási Főkönyv 1940.
KFL.II.3.d. 13. Számadási Főkönyv 1941.
KFL.II.3.d. 14. Gazdasági főkönyv 1937-1941.
KFL.II.3.d. 15. Uradalmi Pénztárnapló 1884-1895.
KFL.II.3.d. 16. Uradalmi Pénztárnapló 1896-1907.
KFL.II.3.d. 17. Uradalmi Pénztárnapló 1908-1927.
KFL.II.3.d. 18. Uradalmi Pénztárnapló 1927-1933.
KFL.II.3.d. 19. Uradalmi Pénztárnapló 1934-1941.
KFL.II.3.d. 20. Uradalmi Pénztárnapló 1941-1945.
KFL.II.3.d. 21. Szarkási szőlőtelep pénztári naplója 1900-1916.
KFL.II.3.d. 22. Borsósháti gazdasági pénztári könyv 1929-1944.
KFL.II.3.d. 23. Kalocsai Főkáptalan Erdőhivatalának számadása 1928.
KFL.II.3.d. 24. Haszonbérek, közadók főkönyve 1927-1932.
KFL.II.3.d. 25. Haszonbérek, közadók főkönyve 1932-1942.
KFL.II.3.d. 26. Haszonbérek, közadók főkönyve 1943-1944.
KFL.II.3.d. 27. Haszonbérleti óvadéki napló 1886-1917.
KFL.II.3.d. 28. A káptalani ingó törzsvagyon nyilvántartása 1859-1917.
KFL.II.3.d. 29. Nyilvántartás a káptalan ingatlan törzsvagyonáról 1940.
KFL.II.3.d. 30. Térítvénykönyv (Főkáptalani kötvények) 1899-1911.
KFL.II.3.d. 31. Uradalmi befektetési napló 1900-1921.
KFL.II.3.d. 32. A kanonokok deputatumáról vezetett könyv 1892-1944.
KFL.II.3.d. 33. Dr. Révay Tibor fa deputatumáról vezetett könyv 1916-1930.
KFL.II.3.d. 34. Javadalmasok és alkalmazottak fajárandósága 1919-1944.
KFL.II.3.d. 35. Illetmények és egyéb kiadások 1926-1935.
KFL.II.3.d. 36. Javadalmasok és alkalmazottak illetményfőkönyve 1936-1944.
KFL.II.3.d. 37. A Főkáptalan Dékáni Hivatalának iktatókönyve 1927. november 17- 1928. október 27.
KFL.II.3.d. 38. A Főkáptalan Dékáni Hivatalának iktatókönyve 1928. október 29- 1929. október 30.
KFL.II.3.d. 39. A Főkáptalan Dékáni Hivatalának iktatókönyve 1929. október 30- 1938. december 9.
KFL.II.3.d. 40. A Főkáptalan Dékáni Hivatalának iktatókönyve 1939. március 2- 1945. szeptember 25.

(vissza a lap elejére)

KFL.II.4. HITELESHELYI IRATOK
1735-1934, 1,41 ifm (30 raktári egység)

A káptalan hiteleshelyi tevékenységére a történeti bevezetőben már kitértünk, ezért a következőkben már csak a levéltári anyagot érintő megjegyzésekre szorítkozunk. A hiteleshelyi levéltár iratainak zöme a XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig terjedő időszakban keletkezett. A hiteles helyek ez időben országszerte veszítettek jelentőségükből, forgalmuk csökkent, ez a tendencia a kalocsai iratanyagon is megfigyelhető. Az abszolutizmus idején hazánkban is bevezették a közjegyzői intézményt (1858), s bár ezt az országbírói értekezlet még eltörölte, visszaállítva a hiteleshelyek jogfolytonosságát, mégis végleg eljárt felettük az idő. A gyakorlatban már régóta átvették funkciójukat a kiépülő vidéki bíróságok és bizonyos vármegyei fórumok. 1874-ben törvényesen is elismerték a gyakorlati változásokat: az 1874. XXXV. tc. megszüntette a káptalanok és konventek hiteleshelyi jogát és bevezette a királyi közjegyzőség intézményét. Az iratképzés azonban ezzel nem szűnt meg, mintegy fél évszázadon át kértek még másolatokat az egykori iratokról. Nem véletlen tehát, hogy a hiteleshelyi levéltárat gondosan rendben tartották, mutatókkal, segédkönyvekkel is ellátták.
Az 1950. évi 29. sz. tvr. a hiteleshelyi levéltárakat a megszervezendő állami kerületi levéltárak gyűjtőkörébe utalta. 1954-ben Kalocsán dr. Niklai Péter, a Levéltárak Országos Központja kiküldött munkatársa készített leltárt az iratokról, ezzel valószínűleg már az átadás-átvételt készítették elő. Érdekes módon a rendelet végrehajtása ezután sokat késett, s csak 1973 januárjában szállították el az iratokat Kecskemétre, a Bács-Kiskun Megyei Levéltárba.
Az 1995. évi LXVI. törvény 31. §-ának 2. bekezdése lehetővé tette a hiteleshelyi iratok visszaigénylését. Élve a törvényadta lehetőséggel 1996. júliusában Dankó László Kalocsa-Kecskeméti érsek és Kováts Géza nagyprépost levélben kérték Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztert, hogy tegye lehetővé az említett hiteleshelyi levéltár anyagának visszaadását, és engedélyezze annak Kalocsán történő elhelyezését. A szükséges mikrofilmezés, helyszíni szemlék után miniszteri engedéllyel került vissza a hiteleshelyi levéltár anyaga 1997 szeptemberében Kalocsára. 1973-ban természetesen leltár alapján adták- ill. vették át az iratanyagot, ennek alapját azonban Niklai Péter jegyzéke adta. Kecskeméten Péterné Fehér Mária levéltáros készítette el az anyag dobozolás utáni segédletét, leírását. Az alábbiakban az ő munkáik segítségével, illetve a levéltári anyag régi alfabetikus jelzeteinek sorrendjében ismertetem a hiteleshelyi levéltár sorozatait.

(vissza a lap elejére)

KFL.II.4.a. Protocollumok (Jegyzőkönyvek)
1745-1894, 0,5 ifm (9 kötet, 2 füzet) nyelv: latin

A protocollumok, azaz jegyzőkönyvek sorát a főkáptalani levéltárban elhelyezett köziratok keletkezésével, letétbehelyezésével, kiadásával és kezelésével kapcsolatos följegyzések alkotják, melyek a főkáptalani hiteleshely újkori működésének rendszeressé válásától, tehát 1745-től kezdődően 1894-ig nyolc kötetben maradtak fenn. Az első kötetnek van egy ugyancsak bekötött fogalmazvány-változata is, ez a sorozat végén foglal helyet. A jegyzőkönyvek az okiratokat a tárgyalás időrendjében közlik, és az érdekelt természetes vagy jogi személyek neve a margón szerepel. Hozzájuk készült a régi és új latin-magyar nyelvű formulák gyűjteménye, mely az esztergomi, kalocsai, székesfehérvári és veszprémi káptalanok gyakorlatán alapult, és mintául szolgált a hiteleshely kezelői számára. Ez a füzet ma már sajnos szakadozott, széthulló darabokból áll. A protocollumok mellett rendelkezésünkre áll egy modern mutató-jegyzék, amely 1745 és 1852 közötti bejegyzések rövid magyar kivonatát tartalmazza időrendben.

KFL.II.4.a. 1. Prothocollum actorum publicorum Capituli Colocensis inchoatum ab 1745 usque 1762. Liber I. Egykorú arannyomásos díszes bőrkötés. (1-450 p.)
KFL.II.4.a. 2. Prothocollum actorum publicorum ab anno 1762 usque 1775. Liber II. Egykorú félbőrkötés. (1-334 p.)
KFL.II.4.a. 3. Felirat-nélküli kötet, félbörkötés egyik oldala hiányzik. 1775-1791. (1-382 p.)
KFL.II.4.a. 4. Prothocollum capitulare publicum, 1791. 8. Augusti usque 1795. 30. Augusti. Liber IV. (1-382 p.)
KFL.II.4.a. 5. Prothocollum capitulare actorum publicum inchoatum anno 1795. usque annum 1820. Liber V. Egykorú félbőrkötés, 1/3 része üres. (1-261 p.)
KFL.II.4.a. 6. Prothocollum actorum publicorum Capituli Metr. Colocensis ad mentem art. 29: 1723 confectum, ab anno 1820. inchoatum usque 1835. Liber VI. Egykorú félbőrkötés. (1-521 p.)
KFL.II.4.a. 7. Prothocollum actorum publicorum Capituli M. Colocensis ad mentem art. 39: 1723 confectum, ab anno 1835, inclusive usque annum 1843. Liber VII. Egykorú félbőrkötés. (1-342 p.)
KFL.II.4.a. 8. Prothocollum actorum publicorum, inchoatum ab anno 1844. (usque 1894). Liber VIII. Egykorú félbőrkötés, fele üres. (1-235 p)
KFL.II.4.a. 9. Prorocollum-fogalmazvány 1745-1763. Eredeti félbőr kötés, szakadozott borító. (1-454 p.)
KFL.II.4.a. 10. Magyar nyelvű jegyzék a protocollumok bejegyzéseiről 1745-1852. A XX. században készített, kézzel írt segédlet. (1-47 p.)
KFL.II.4.a. 11. Latin és magyar nyelvű formulák gyűjteménye. Szakadozott, széthulló darabok. Év nélkül. (1-46 p.)

(vissza a lap elejére)

KFL.II.4.b. Iratok, okmányok
1735-1872, 0,82 ifm (11 doboz) nyelv: latin, kevés magyar

Protestationes seu contradictiones /et revocationes/ (Tiltakozások, ellentmondások és visszavonások) 1737-1869. Ezt az iratcsoportot a kalocsai főkáptalani hiteleshely előtt írásban vagy szóban előterjesztett tiltakozások, ellentmondások és visszavonások kapcsán keletkezett, "A" betűjellel és sorszámmal jelzetelt okiratok alkotják. Szóbeli nyilatkozatok esetén külön jegyzőkönyveket vettek fel. Az iratanyagot alkotó oklevelek elsősorban birtokjogi ügyekkel kapcsolatosak, de kiterjednek a magánjog egyéb területeire, így pl. családjogi ügyekre is. Az esetek nagy részében birtokba iktatás, ingatlaneladás, hatalmaskodás, osztályos szerződés, ősi birtok elzálogosítása elleni tiltakozások és ellentmondások fordulnak elő. Kisebb mennyiségben találkozunk végrendeletek, közszerzemény elidegenítése és perbeli egyezségek elleni tiltakozásokkal. A visszavonások tárgyai főként birtokügyekben tett vallomásokkal, perbeli meghatalmazásokkal és kiskorúak szerződéseivel kapcsolatosak. A tiltakozást vagy ellentmondást bejelentők sora változatos, egyházi és világi természetes és jogi személyek, hatóságok is lehetnek - pl. más káptalanok, vármegyék, városok. Területileg az esetek túlnyomó többsége Bács és Pest vármegyékből származik, de vannak ügyek, amelyek a szomszéd vármegyékkel - Baranya, Tolna, Csongrád - kapcsolatosak, sőt távolabb fekvő területek - Nyitra vármegye, Erdély - is előfordulnak. Az iratok birtok-, család- és jogtörténeti szempontból is érdekesek lehetnek.
Az eredetileg 1-159-ig számozott iratok közül jelenleg hiányzik a 9, 36, 87, 90, 132, 133, 144, 158. számú tétel.
KFL.II.4.b. 1. Protestationes seu contradictiones 1-159. sz.

Statutiones earumque relationes (Birtokbaiktató parancsok és azokról jelentések) 1741-1845. A sorozat a királyi birtokadományok kapcsán a káptalanhoz intézett birtokba iktató parancsokat, továbbá a királyi ember és a káptalani kiküldött jelenlétében végrehajtott beiktatások és birtokátadások jelentéseit tartalmazza. Az iratok "B" betűjelet, valamint 1-105-ig terjedő sorszámot viselnek. Hiányzik a 3. és a 47. számú tétel. Részleges hiányok - vagy a birtokbaiktató levél, vagy a jelentés - vannak még a 90, 93, 94, 95, 96, 97, 99, 100, 101,102. sz. tételeknél.
KFL.II.4.b. 2. Statutiones earumque relationes 1-55. sz.
KFL.II.4.b. 3. Statutiones earumque relationes 56-80. sz.
KFL.II.4.b. 4. Statutiones earumque relationes 81-105. sz.

Mandata requisitoria, V. Capitulo sonantia (A káptalanhoz intézett megkerestető parancsok) 1774-1872. A káptalan "Országos Levéltárát" szentnek és sérthetetlennek nevezték. Ezt a megbecsülést jelezte az is, hogy okmányainak használatát királyi engedélyhez kötötték. Ha tehát egy per során bármelyik félnek szüksége volt a hiteleshelyi levéltár egyik oklevelére, az illető a királyhoz fordult, kérve őt, adjon ki kerestető parancsot az illetékes káptalan számára. A hiteleshely ezután elkezdte keresni az oklevelet, majd hiteles másolatot adott ki róla, belefoglalva a királyi utasítás teljes szövegét is. Az így született átírt oklevélnek, másolatnak feltétlen hitele volt, egyenlő értékű és erejű volt az eredetivel. Az utolsó királyi megkerestető parancs 1868-ból való. A királyi parancsokon kívül előfordulnak országbírói megkerestető parancsok is, sőt az utolsó években magánfelek kérelmei is hiteles másolatok kiadatásának céljából. Az okiratok egy "C" betűből és egy sorszámból álló jelzetet viselnek. Föltüntették még általában a tárgyat, továbbá az okirat főkáptalanban történt felolvasásának dátumát is. A 187 számozott ügyiratból a 182. tétel hiányzik, a 141. és 142. szám viszont kétszer is szerepel, így összesen 188 az okiratok száma. Zavart okozhat, hogy a 114. és 142. sorszám között gyakran felcserélték a számokat, így a lajstromkönyv sorszámai és az iratokon szereplő számok nem mindig egyeznek.
KFL.II.4.b. 5. Mandata requisitoria 1-187. sz.

Mandata compulsoria (Vallató parancsok) 1744-1748. A vallató parancsok elnevezés tulajdonképpen királyi megbízásból végzett vizsgálatokat jelent. A sorozat összesen nyolc darab okiratból áll, ezek közül hat darab vallató parancs a hozzájuk kapcsolódó jelentésekkel (relationes inquisitionales) a pécsi püspöknek Pécs városával, a pécsi jezsuitákkal (kilencedügy) és Mohács városával fennállott peres ügyeiben készült 1744-ben, nádori és káptalani kiküldöttek részvételével. Két darab vallató parancs a királyi és káptalani kiküldöttek jelentése egy kunbajai határvizsgálat (inquisitio metalis) ügyében 1748-ban készült. Az iratok betűjele: "D".
KFL.II.4.c. 5. Mandata compulsoria 1-8. sz.

Fassiones coram V. Capitulo celebratae (A káptalan előtt tett vallomások) 1745-1850. A sorozat nagyrészt a hiteleshely előtt tett örökbevallásokból (fassionales perennales) áll, melyek a földbirtokok, részbirtokok, birtokjogok, egyéb ingatlanok és ingók adásvételével kapcsolatosak. Előfordul néhány birtokcserék alkalmával tett (fassio concambialis), valamint követelések kielégítéséről szóló vallomás is. Területileg az ország különböző vármegyéiben fekvő birtokok szerepelnek az okiratokban. Az iratok család-, birtok- és jogtörténeti, valamint ártörténeti szempontból is érdekesek. Jelzetük "E", 1-412-ig sorszámozva.
Az első kötegből hiányzik a 23. számú irat, viszont a 34. és 59. sorszám kétszer fordul elő. A 34. b. számmal jelzett irat Házy Pál kalocsai kanonok bevallása (a lajstromkönyvben és indexben nem szerepel), az 59. I. számú irat Piukovics József fassioja. A második kötegből hiányzik a 181. és 182. számú irat, a 195. számú ketté van szakadva. A harmadik köteg teljes. A negyedik kötegből hiányzik a 325. és 326. számú irat. Az okiratok tényleges száma tehát összesen 409.
KFL.II.4.b. 6. Fassiones 1-200. sz.
KFL.II.4.b. 7. Fassiones 201-412. sz.

Testimoniales super nobilitate, paria etiam armalium (Nemesi bizonyságlevelek, címeres levelek és levélmásolatok) 1738-1808. Ebbe a sorozatba kerültek a nemesi bizonyságlevelek, címeres levelek, és ezek másolatai. A néhány eredeti címeres levél mellett díszes kiállításban (bordó bársony vagy aranyozott papír kötésben), fém- és fatokban tárolva találhatók az adománylevelek. A sorozat iratai "F" betűjelet és 1-29-ig terjedő sorszámot viselnek. A számozott iratok közül öt tétel (5, 7, 8, 27, 29.) hiányzik. A nemesi bizonyságlevelek, királyi adománylevelek és címeres levelek az eredeti számozás szerint nem különülnek el, egy sorozatként kezelték őket.
A nemesi bizonyságlevelek (Testimoniales) között a következő család- és személynevek fordulnak elő: Boczor (1737), Dienes József 1740), Pribék (1743), Vörös, másként Kovács (1799), Kliegl József, Póka.
A királyi adománylevelekben (Donationales) előforduló nevek a következők: Vojnits (Bajsa birtokra, 1793), Vojnits (Rogalitza, 1793), Pocskay Sándor (Pacsér, 1801), Pocskay Sándor (előnévhasználat, 1801), Odry András (Pacsér, 1801), Odry András (előnévhasználat, 1801), Vojnits Fábián és József (Ómoravicza, 1802), Nemesmilitics nemesi közbirtokosság (Nemesmilitics kamarai birtokra, 1803), Bernátffy báró (átírt másolat), Végh (hiányzik).
Címeres levelek (Armales), ill. azok másolatai (Copia Armalium) kapcsán előforduló nevek: Pocskay Gergely (1742), Váradi (hiányzik), Pocskay Sándor (eredeti 1790, másolata hiányzik), Nagy Mihály (hiányzik), Vojnits (1741), Zombory (1741), Nagy Péter és Máthé György (1669, másolat), Deissl János Jakab (1847), Ugróczy (hiányzik).
KFL.II.4.b. 8. Testimoniales… 1-14. sz.
KFL.II.4.b. 9. Testimoniales… 15-29. sz.

Diversa acta coram Capitulo interventa (A káptalan közreműködésével keletkezett különböző iratok) 1743-1847. A sorozat különböző, nagyrészt vagyonjogi ügyekkel kapcsolatos, a káptalan közbejöttével létrejött okiratokból áll. Ilyenek, pl.: egyezségek, szerződések, ügyvédvallások, meghatalmazások, birtokosztálylevelek, alapítólevelek és egy földesúri elbocsájtólevél nemesítés után. Egy oklevél közjogi jellegű, Mária Terézia 1774. augusztus 1-jén kelt kiváltságlevele a tiszai kerület római katolikus lakosságának, mely szerint őket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a görögkeleti rácokat. Az iratok "G" betűjelet és 1-54-ig terjedő sorszámot viselnek.
A lajstromkönyvhöz viszonyítva hiányoznak a következő tételek: 30. (Katona István alapítványa a kiskőrösi adminisztrátor támogatására 1806-ban), 42. (Klobusiczky Péter érsek alapítványa a csanádi plébánia számára 1838-ban), 43. (Klobusiczky érsek alapítványa a kalocsai árvaház számára 1839-ben), 44. (Klobusiczky Péter alapítványa a kalocsai piarista kollégium első, grammatikai osztálya számára 1839-ben), 51. (Nádasdy Ferenc érsek lepecsételt levele), és az 53. (a régi kalocsai főkáptalannak nemes családok jogairól szóló eredeti kiadványai 11 darabban). Ez utóbbiak valószínűleg azonosak azzal a 11 darab okirattal, melyekről az 1844-1894 évi káptalani hiteleshelyi protocollum 79. oldalán az olvasható, hogy Nádasdy érsek Rakovszky Ferenc táblabírótól kapta őket, majd a főkáptalannak továbbadományozta. Feltételezhető, hogy ma a középkori oklevelek egy részét alkotják.
KFL.II.1.b. 10. Diversa acta… 1-54. sz.

Testamenta (Végrendeletek) 1748-1872. A káptalan nemcsak tagjainak végrendeleteit őrizte, szívesen helyezték el itt letétbe végrendeletüket az érsekek, az egyházmegye plébánosai is. Valóban kézenfekvő megoldás volt ez a káptalan hiteleshelyi tevékenységének korában. Az itt őrzött végrendeleteket a halál bekövetkeztével a káptalan ülésein olvasták fel, gyakran a káptalan volt a végrehajtó testület is, amely biztosította a végakarat pontos teljesítését.
Az egyes iratok a beadás sorrendjében, azaz időrendben egy H-betűből és egy sorszámból álló jelzetet kaptak. Egy személy több végrendeletet is készíthetett. A halálozás után néhol rájuk vezették annak a káptalani ülésnek a jegyzőkönyvi számát, amelyen fölolvasásra kerültek. Századunk első évtizedeiben az anyagot rendezték, némelyik végrendelet új felzetet kapott, jelzetük sorszámát nagy kék számokkal az akták felső lapjára vezették. A köteg elejére a Végrendeletek 1-117-ig címet írták, de a tételek közül mára már számos hiányt lehet fölfedezni. Talán érdemes megjegyezni, hogy az anyag remek forrása lehet a különféle pecsétek vizsgálatának. A végrendelkezők s hitelesítő személyek a biztonságos lezárás és hitelesség végett bőven látták el az iratokat pecsétjeikkel, melyek nagy része sértetlenül megmaradt, több mint száz éven át gyönyörű sorozatát adva az egyházi személyek, vármegyei- és városi tisztviselők pecsétjeinek. Az alábbiakban a végrendelkező személyek nevét, a végrendeletek keltét is megadjuk.
KFL.II.4.b. 10. Végrendeletek 1748-1872. (Számozva 1-117-ig, alfabetikus rendben, hiányokkal.)
Agnelli Erzsébet 1783.
Alázatos Éva, Pandúr István özvegye 1796.
Asturovich Margit 1775.
Bajsai Vojnits Lőrinc 1846.
Bajsai Vojnits Lukács 1794, 1795, 1801.
Bajsai Vojnits Máté 1834.
Bajzik János 1830.
Barakovics Antal 1866.
Baráthy József 1805.
Bednanics Pál 1817. (Két db., két nap időkülönbséggel.)
Benes Mihály 1817.
Benevics Brigitta, Németh Sándor özvegye 1815.
Borbélyi Zsuzsanna 1814.
Boross Márton 1813.
Borsodi Latinovics Anna 1787.
Borsodi Latinovics Miklós 1806.
Borsodi Latinovics Péter 1773.
Böhm Pál karnagy 1822.
Bubreg Anna 1842.
Csáby Mihály 1812.
Cseh László 1819.
Csupor Mihály 1841, 1842.
Demerácz Imre 1824.
Domkovics Zsigmond 1788.
Domsics Mihály 1764.
Draskovich János orvos 1815.
Friberth Sámuel 1805.
Gebhardt Erzsébet, Lang András özvegye 1817.
Gerstner Lénárd (Leonardus) 1810.
Golubrics Iván 1779.
Gregus Tamás 1836.
Házy Mihály 1778.
Hofman Keresztély Dominik 1758.
Kászony Ferenc 1800.
Katona István 1803, 1810.
Klassanovich Marián 1862.
Kligor Pál 1787.
Klobusiczky Péter 1837, 1839.
Kováts János 1820, 1821.
Kováts József 1868.
Kronevetter Eleonóra 1783.
Kunszt József 1859.
Lakner József 1807.
Lonovics József 1863, 1865, 1867.
Lovas Imre 1817, 1821, 1822.
Nádasdy Ferenc 1845, 1847, 1849, 1851.
Nagy Józsefné, szül.
Magyar Izabella 1863.
Németh Sándor 1814.
Pilaszenovity István 1774.
Plekthil Mátyás 1754.
Rácz József 1843.
Rein Jakab 1841, 1845, 1848.
Répásy János 1866, 1867.
Rigyiczai Kovács Katalin, szül. Versegi Márffy asszony 1818.
Schuster János 1825.
Schwerer János 1872.
Sophia Packlin 1809.
Szabó József 1820.
Szalai Erzsébet 1753.
Szalay István 1824.
Szathmáry Antal 1852.
Szent György Völgyi Szabó Ferenc 1820.
Szlávy Miklós 1864.
Tamásy György 1807.
Tanninger András 1755.
Thueguth Vencel 1839.
Ujváry Dávid 1827.
Vermes Mihály (de Nagy-Budafa) 1792.
Vietor János 1755.
Wagner Ferenc Seraphin 1847.
Wolarics János 1797.
Zlinszky Mátyás 1794.

Vegyes okiratok XVIII-XIX. század. A sorozatot jelzet nélküli, vegyes tárgyú iratok alkotják, nem tudni, honnan kerültek a hiteleshelyi levéltár anyagába.
KFL.II.4.b. 11. Vegyes iratok XVIII-XIX. sz.

(vissza a lap elejére)

KFL.II.4.c. Elenchusok, segédkönyvek
1756-1934, 0,09 ifm (7 kötet ill. füzet) nyelv: latin, magyar

Az elenchusok, vagy lajstromkönyvek 7 darabból álló sorozatot alkotnak. A harmadik kötet a legteljesebb és legjobban használható, a kezdetektől 1872-ig terjedő bejegyzéseket tartalmaz. 40 számozatlan lapból áll, és a régi cistabeosztás megtartásával a következő tárgyi beosztást tartalmazza: A. Protestationes, contradictiones et revocationes. B. Statutiones, earumque relationes. C. Mandata armales. D. Diversa acta coram Capitulo interventa. H. Testamenta. Az egyes betűk alatt közli a folyószámot, a tárgyat az érdekelt nevével és az okirat keletkezésének idejét. Csatlakozik hozzá egy 52 számozatlan lapból álló szigorú betűrendes név- és helymutató, mely utóbbi a 3-7. lapon nem szabályos betűrendben található és valószínűleg nem kimerítő. A tárgy mellett közli a betűt és a folyószámot, az L. betű a protocollumot jelenti, annak kötet- és lapszámával. A kötet végén még egy régi szerkesztésű index is található. A mutatókönyvek sorát a hiteleshelyi iktatókönyv zárja, mely 1845-1934 közötti bejegyzéseket tartalmaz.
KFL.II.4.c. 1. Elenchus litteralium instrumentorum in archivo metropolitani Capituli Colocensis habitorum in suis cistis distinctis literis signatis contentorum secundum seriem annorum ab 1756 in Martio confectus. Kötetlen füzet az 1700-as évekből. (28 p.)
KFL.II.4.c. 2. Elenchus litteralium instrumentorum in archivo metropolitani Capituli Colocensis habitorum juxta seriem annorum confectus. Kötetlen füzet, utolsó bejegyzései 1800-ból valók. (25 p.)
KFL.II.4.c. 3. Országos levéltári okmányok tárgy- és névmutatója. Ez a legteljesebb, legjobban használható mutató. (197 p.)
KFL.II.4.c. 4. Országos levéltári okmányok tárgy- és névmutatója 1800-as évek. (89 p.)
KFL.II.4.c. 5. Országos levéltári okmányok tárgy- és névmutatója. Múlt századi, ez sem teljes. (80 p.)
KFL.II.4.c. 6. Lajstromtöredékek E és F jelű iratokhoz. (17 p.)
KFL.II.4.c. 7. A "Kalocsai Főkáptalan Hiteles Levéltárának iktatókönyve" 1845-1934. Háromnegyed része üres. (13 p.)

(vissza a lap elejére)

© Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, a honlapot és a lapon közölt
segédleteket készítette: Lakatos Andor.