1952 – Bezárt szemináriumok, korlátozott hitoktatás és istentiszteletek
február 9. Kujáni Ferenc érseki helynök körlevélben kéri a papságot, hogy az elhasznált levélbélyegeket ne dobják el, hanem összegyűjtve küldjék el a szegény szerzetesek segélyezésére a megadott címre. (5179/51. Körl.)
február 23. Életének 38., papságának 14. évében Újvidéken elhunyt Bencsik Ferenc, a Bácskai Apostoli Adminisztratúra papja. (1059/52. Körl.)
február 29. Életének 66., papságának 41. évében elhunyt Schäffer Ferenc magyarkanizsai plébános. (Bácska) (107/52. Körl.)
március 1. Az év során három esperesi kerületben (Jánoshalma, Kalocsa, Bácsbokod) terveztek bérmálást és kánoni vizitációt, ezek május 11-től kezdődően, egy hónapon át, Kalocsát leszámítva az egyházmegye hét másik településén történtek. (900/52. Körl.)
március 12. Személyi változások. Veres Mihály hercegszántói plébános nyugalomba vonult. Öffenberger József vicarius oeconomus Bácsalmás-Szőlőkben és Kadler Mihály vicarius oeconomus Imrehegyen szolgálati helyet cseréltek. Sábics Antal érsekhalmai helyi lelkész káplánként Nemesnádudvarra, Rosenthal Imre nemesnádudvari káplán és érsekhalmai helyi lelkész Hajósra került. Három egyházmegyés pap a börtönből szabadult, és a következő szolgálati helyre került: Dr. Gaál Gyula kisegítő lelkészként Kalocsa-Szent Istvánra, Kövesi István kisegítőként Bogyiszlóra, Nagy Ferenc káplánként Kalocsa-Szent Imrére. Dr. Mojzes Péter bogyiszlói kisegítő lelkészt betegség miatt felmentették, és eredeti szolgálati helyére, Baja-Szent Istvánra küldték kisegítő lelkészként. Áthelyezett káplánok: Dr. Tamás Péter Bácsalmásról Bácsbokodra, Tassi László Bácsbokodról Hercegszántóra. Kopasz Károly helyettes lelkész lett Hercegszántón. Dr. Papp Imre teológiai tanár, zsinati vizsgázgató lett és a viola színű öv viselésére jogosult. (1023/52. Körl.)
március 27. Püspökkari. A püspöki kar egységesen megfogalmazta a szentmisék végén a békéért mondandó imádságok bevezető szavait: „Imádkozzunk a világ békéjéért! Miatyánk… Üdvözlégy…” (1100/52. Körl.)
április 22. Életének 83., papságának 58. évében Budapesten elhunyt Udvary István nyugalmazott plébános. (1414/52. Körl.)
június 12. Papszentelés. Dr. Bárd János c. ulpiai püspök Szegeden áldozópappá szentelte Bauer Ferencet és Mentés Lászlót. (2079/52. Körl.)
június folyamán A hatóságok igénybe vették a pécsi és a szombathelyi papnevelő intézetek épületeit. (BM-GJ) Az év során összesen hat szeminárium szűnt meg (Kalocsa, Pécs, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Veszprém). (SzK)
július 25. Kinevezés. Dr. Mészáros Károly érseki irodaigazgató, madarasi vicarius oeconomus plébánosi kinevezést kapott ugyanott. (2260/52. Körl.)
július 25. Névváltozás. Lelkészségek névváltozása (követve a közigazgatási névváltozásokat): A kezdetben szarkási majd szentimrehegyi lelkészség neve a jövőben Imrehegy, a Bácsalmási Szőlők lelkészség neve Bácsszőllős, a felsőterézhalmi plébánia neve Kéleshalom lett. Utóbbi területén van a Kecskési lelkészség is, melynek neve változatlan. (2253/52. Körl.)
június 27. Körlevélben adják hírül Gyurits József szondi adminisztrátor halálát. Életének 68., papságának 44. évében érte a halál. (Bácska) (1996/52. Körl.)
augusztus 1. Személyi változás. Dr. Miklós István csengődi hitoktató Budapest-Középső Ferencváros plébániájára kapott kinevezést, az egyházmegyéből elbocsátották, s az Esztergomi Főegyházmegyébe befogadták. (2256/52. Körl.)
augusztus folyamán nagy feltűnést keltett az első Bulányi-per. Bulányi György mellett még másik hét piarista paptanárt, két apácát és egy világi hívőt is letartóztattak. Decemberben az államhatalom megdöntése céljából történt szervezkedés címén hoztak ítéletet, valójában az ifjúság templomon kívüli foglalkoztatását büntették. Bulányi atya életfogytiglani börtönbüntetést kapott. (SzK)
szeptember 1. Számos papnevelő intézet megszűnése után az egri, esztergomi, győri, hajdúdorogi (Nyíregyháza) és szegedi szemináriumok folytathatják működésüket. (BM-GJ)
szeptember 15. Személyi változások. Plébániát cseréltek Bánhalmi István bácsborsódi és Szecskő Mihály érsekcsnádi plébánosok, utóbbi a garai esperesi kerületbe esperesi kinevezést is kapott. Plébániájukról lemondtak és nyugdíjba vonultak Farkas Lajos dávodi és Szabó István jánoshalmi plébánosok. Jánoshalmai plébános, és egyben a kerület esperese Lantos János katymári plébános lett, a dávodi plébániát Dr. Drozdik Ágoston bajai kisegítő lelkész kapta meg. Kandler Mihály bácsszőllősi lelkész katymárra került át ugyanilyen beosztásba, Bácsszőllősre pedig Török Vince bácsalmási káplán kapott lelkészi kinevezést. Kápláni áthelyezések: Raffai Imre Akasztóról Dunapatajra, Kopasz János Dunapatajról Bácsbokodra, Dr. Tamás Péter Bácsbokodról Akasztóra, Dombay Ernő Katymárról Bácsalmásra, Abonyi Pál Bácsalmásról Baja-Belvárosba, Jánoshegyi József Csikériáról Katymárra, Széll János Császártöltésről Csikériára, Szakál István Jánoshalmáról Bácsalmásra, Dr. Csanád Béla Bácsborsódról Csengődre, Krix István Dávodról Bácsalmásra, Varga Imre Baja-Szent Szívből Dávodra, Soproni János Kalocsa-Szent Imréről Baja-Szent Szív plébániára, Anisich Jenő Vaskútról Kalocsa-Szent Imrére, Kiss Ernő Borotáról Csávolyra, Kováts Géza Csávolyról Borotára került. Újmisés káplánok: Varga Somogyi Imre Vaskútra, Székely László Csátaljára, Bauer Ferenc Bácsborsódra, Mentés László Baja-Szent Antal plébániára, Mátrai Dénes Császártöltésre kapott kinevezést. Dr. Mészáros Károly a madarasi plébániáról lemondott, annak vezetésére ideiglenesen Jánoshegyi István kapott megbízást. Dr. Mészáros Károly irodaigazgatói és hitoktatási főfelügyelői tisztségéről is lemondott, itt utóda Kis Pál kecskeméti hitoktató lett, a váci egyházmegyéből átvéve. Dr. Ipoly Ottó soltvadkerti káplán ideiglenes elbocsátást kapott, hogy a szegedi hittudományi főiskolán a biblikus tárgyakat oktassa. Dr. Mészáros Károly csengődön lett kisegítő lelkész. (2603/52. Körl.)
szeptember 16. Tételek körlevéli közlése az őszi papi gyűlésre: A munka keresztény szemlélete. – A népek békekongresszusának jelentősége a katolikus papság szempontjából. A vázlatot az előadók és hozzászólók számára külön megküldték. (2583/52. Körl.) (Néhány éve Grősz érsek még a témák vallásos jellegét védte, és a papság által kidolgozott előadásokat-hozzászólásokat kívánt.)
október 21. Istentiszteleti rend körlevéli közlése november 7-re. Az állami ünnep és az elsőpéntek egybeesése miatt Kujáni Ferenc érseki helynök tájékoztatta a papságot, hogy ezen a napon reggel 8 óra után semmiféle egyházi funkció nem végezhető, hogy a híveket az állami ünnepségeken való részvételtől nehogy elvonják. Ezen a napon esti szentmisét és ájtatosságot sem lehetett tartani. (3056/52. Körl.)
október 24. Az egyházmegyei körlevélben újabb részletes összefoglaló jelent meg a hitoktatás rendjéről és lehetőségeiről. Kujáni Ferenc érseki helynök ismét jelezte, hogy rendszeres hitoktatás (leckével, kikérdezéssel) csak az iskolaépületben tartható, a hitoktatásra jelentkezett tanulók előtt. Iskolán kívül csak gyónási-, bérmálási-, elsőáldozási előkészületek és éves lelkigyakorlat (középiskolásoknál) tarthatók, ezek viszont szigorúan a templomépületben. Ezek a felkészítő alkalmak nyilvánosak, és a helyi tanácsnál jelezni kell őket. Az elsőáldozási előkészítés maximum 2 hónap, a bérmálási legfeljebb 1 hónap lehet, heti két órában. A vallásszabadság jegyében nincs akadálya az egyházi törvények által is előírt ún. keresztény tanításnak a templomban, ezek a beszédek azonban egyszerűek és rövidek legyenek, és itt nem alkalmazhatóak hitoktatási módszerek, pl. kérdések vagy lecke feladása. A téma ismétlődése, ill. az utolsó mondat felhívása arra utal, hogy az említett szabályok betartásával adódhattak gondok. Ezért kérte Kujáni helynök szigorúan, hogy a papág pontosan tartsa be a leírtakat. (3107/52. Körl.)
november 22. Czapik Gyula egri érsek fölszólalt a III. Magyar Békekonferencián. (BM-GJ) Czapik hosszas vonakodás után döntött a megjelenés mellett, kikötve, hogy szövegét valóban saját maga írhatja. Püspöktársaival is egyeztetett, jóváhagyásukat kérve, nagy viták után ahhoz kötötték Czapik szereplését, hogy az ÁEH vegye tudomásul az egyház sérelmeit és orvosolja azokat. A decemberben beterjesztett listában kérték többek között az internált papok hazaengedését, a hitoktatással és az istentisztelettel kapcsolatos korlátozások megszüntetését, valamint a papságnak okozott szenvedések orvoslását (a besúgó hálózat és a pártakciók beszüntetését). Konkrét eredményt egy kérés kapcsán sikerült elérniük: karácsonykor 35 papot amnesztiában részesítettek. (SzK)
november 30. Bűnvádi eljárás indult Gábor János sárszentágotai római katolikus pap ellen, mert a tanácsnál hamisan jelentette be 2 kat. hold búza bevetését. (BM-GJ)
december 9. Anyagiak. Körlevélben közlik, hogy a Püspöki Kar és az ÁEH megállapodása alapján 1953. január 1-jétől hatályba lép az egységes pénzkezelés és könyvelés, az új számvitelhez szükséges űrlapokat az Ecclesia Szövetkezet küldte ki a plébániák számára. (3500/52. Körl.)
december 17. Személyi változások. Szept. 1-től nyugalomba vonult Bökényi Miklós csengődi plébános. Kulcsár János a géderlaki esperesi tisztségről, Dr. Belon Gellért a hajósi kerületi jegyzői tisztségéről lemondtak. Szőke János miskei plébános a homokmégyi kerület esperese, Barát László öregcsertői plébános pedig a kerület jegyzője lett. Dr. Drozdik Ágoston dávodi plébános a csátaljai, Gärtner János bácsszentgyörgyi lelkész a garai kerület jegyzői lettek. Szikra István jánoshalmi káplán és Nagy Ferenc soltvadkerti kisegítő káplán betegszabadságot kaptak. Áthelyezett káplánok: Abonyi Pál Baja-Belvárosból Jánoshalmára, Szakál István Bácsalmásról Soltvadkertre, Vlaovits Jakab Hajósról Kunbajára, Szekulity István Kunbajáról Hajósra került. Dr. Gaál Gyula érseki levéltárosi- valamint templomigazgatói kinevezést kapott a Kalocsa-Szent István templomba. Ugyanitt Korsós Imre lett a kisegítő lelkész. (3552/52. Körl.)
december 24. Három hónapra megvonták Hammer Viktor kiskunmajsai nyugalmazott plébános nyugdíját, mert 5-6 fő előtt kijelentette: mivel nincs kenyér, jobban és buzgóbban kell imádkozni. (BM-GJ)
az év folyamán A hívek körében vegyes érzelmeket váltottak ki a püspöki megnyilatkozások. A körlevelek mondandója rendszeresen a mezőgazdasági teendőkre, ill. békekölcsön jegyzésére korlátozódott, s ezt sokan értetlenül fogadták. (SzK)