1956 – Grősz érsek szabadul. Forradalom, új remények
január 9. Életének 69., papságának 44. évében, Szabadkán elhunyt Vojnich Tunich Antal egyházmegyei tanácsos. (130/56. Körl.)
február 25. Az Elnöki Tanács kilenc elítélt papot kegyelemben részesített és szabadlábra helyeztetett. Köztük volt Gyetvai Péter és Sztrilich Károly, akiket a Grősz-perben ítéltek el. (BM-GJ)
február folyamán Grősz József érseket Felsőpetényből Tószegre (Szolnok megye) vitték és a plébánián internálták. (BM-GJ)
március 2. Az 1956-os évre az egyházmegye keceli, kiskőrösi és hajósi kerületében, 19 településen terveztek bérmálást és kánoni vizitációt. (Körl. 424/1956.)
március 12. Püspökkari körlevél a nagyheti szertartások új rendjéről, az Apostoli Szentszék rendelkezései alapján. (Körl. 474/1956.)
március 12. Személyi változások. Varga Somogyi Imre vaskúti káplán Csávolyra, Bálind Antal Baja-Szent Antal káplánja Vaskútra kapott áthelyezést, ugyancsak kápláni minőségben. (484/56. Körl.)
április 25. A budapesti Széher úti kórházban elhunyt Czapik Gyula, 1943-tól egri érsek, 1951-től, Grősz érsek távollétében a püspöki kar elnöke. (BM-GJ)
május 11. A katolikus püspöki kar többsége úgy határozott, hogy amnesztiát kér Grősz érsek számára. Az ügyben három tagú püspöki küldöttség ment Hegedűs András miniszterelnökhöz. (BM-GJ)
május 12. Az Elnöki Tanács az igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmi úton elengedte Grősz József érsek büntetését, aki visszatérhetett székhelyére. A miniszterelnök az esemény kapcsán az állam és az egyház közötti jó viszony ápolása mellett nyilatkozott. (BM-GJ)
május 19. Grősz József kalocsai érsek visszatért székhelyére és újra átvette a főegyházmegye kormányzását. (BM-GJ)
május 24. Életének 74., papságának 50. évében Baján elhunyt Szabó István c. apát, nyug. jánoshalmi plébános. (1075/56. Körl.)
június 13. A püspöki kar ülésén elnöklő Grősz érsek kiküldi a tanácskozásról a népszerűtlen és többek által besúgónak tartott Beresztóczy Miklós esztergomi érseki helynököt. (Szabó 2001. 57.o.)
június 13. A püspöki kar küldöttsége az ÁEH-ban benyújtotta azt a Hegedűs András miniszterelnöknek szánt előterjesztést, amely 11 pontban foglalta össze a katolikus egyház sérelmeit. Július 10-én Grősz érsek vezetésével püspöki küldöttség kereste föl a miniszterelnököt, aki számos sérelem jogosságát elismerte. (BM-GJ)
június 18. Körlevéli értesítés a hitoktatási beiratások dátumáról (jún. 27-28 délután, ill. délelőtt). A beiratkozás feltételeit (mindkét szülő aláírása, egyik személyes megjelenése stb.) részletesen ismertetik és kérik hirdetőtáblákon is közzétenni. A meglévő feszültségekre utal Grősz érsek határozott kérése, hogy panaszok-problémák esetén a helyi mozgolódást kerüljék, és csak indokolt és bizonyítható esetekben lépjenek fel panaszaikkal, az egyházmegyei hatóságot keresve. A papok lehetőség szerint biztosítsák a beiratások nyugodt légkörét. (Körl. 1104/1956.)
június 24. Papszentelés. Grősz érsek a kalocsai főszékesegyházban áldozópappá szentelte András Tibort és Nagygyörgy Lászlót, a főegyházmegye szerpapjait. (933/56. Körl.)
július 10. Életének 88., papságának 66. évében elhunyt Tumbász István tb. kanonok, bácsi plébános. (Bácska) (1398/56. Körl.)
július 18. A püspöki kar körlevélben fordult a hívekhez a nándorfehérvári diadal 500. évfordulója alkalmából, megemlékezve Hunyadi Jánosról és Kapisztrán Szent Jánosról. A körlevelet augusztus 12-én olvasták fel a templomokban. (Körl. 1111/1956.)
augusztus 12. Megszűnt A Kereszt című lap, amit a Szentszék áprilisban indexre tett, és helyette megjelent a Katolikus Szó első száma, mint a Katolikus Papok Országos Békebizottságának kétheti lapja. (BM-GJ)
augusztus 28. Kinevezés. Grősz érsek provikáriussá nevezte ki Gonczlik Kálmán éneklő kanonok, pápai prelátust, helynöki joghatósággal, az általános helynök akadályoztatása esetére. (Körl. 1613/1956.)
a nyár folyamán Tassi Ferenc érseki titkár 11 beépített mikrofont-lehallgató készüléket szerel le Grősz érsek lakosztályában, melyet nemsokkal korábban az Állami Egyházügyi Hivatal újított fel. Nem sikerül minden mikrofont megtalálni, s az „akció” eredményeképpen Tassit a következő év tavaszán letartóztatják. (Hetényi Varga II. 1994. 146-147.)
szeptember 1. Személyi változások. Grősz érsek Szedlay István kanonokot nevezi ki a Főszékesegyházi Könyvtár prefektusává, Kujáni Ferenc felmentésével (saját kérelmére). Sztrilich Károly érseki titkár irodaigazgatói megbízatást kap, miután Kis Pált az irodaigazgatói tisztség alól felmenti, és a váci egyházmegye szolgálatába elbocsátja Grősz érsek. Ugyanekkor Szommer Károly érseki levéltáros és könyvtáros, Fényi János érseki szertartó az érseki székház gondnoka lett. Dr. Ijjas József a homokmégyi kerület, Lovas István a géderlaki kerület esperese lett. Dr. Földesdy Antal a keceli, Tóth Mihály pedig a homokmégyi plébánia vezetését újból átvette. Csiszár Géza esperes-plébános Mélykútra, Szecskő Mihály esperes-plébános pedig Kelebiára nyert áthelyezést plébánosi minőségben. Jávor Ferenc bajai hitoktatót Baja-Szent Antal vezető lelkészévé nevezte ki Grősz érsek. Vág Imre főszékesegyházi zeneigazgató és karnagy érseki engedéllyel Szegedre távozott, hogy ott a teológiai főiskolán tanári állást vállaljon, és egyben érseki tanácsosi kinevezést is kapott. Török Vince kelebiai lelkész Bátmonostorra került plébános-helyettesnek. Hrubiány Endre bátmonostori plébános-helyettes főszékesegyházi karnagyi kinevezést kapott és a Kalocsa-belvárosi plébániára került kisegítőnek. Kókai József dunatetétleni helyi káplán Bogyiszlóra került lelkésznek. Pesitz József ordasi helyi káplán Dunatetétlenre, Kováts Géza kecskési helyi káplán Érsekhalmára, Bakos Ottó tompai hitoktató Kecskésre, Varga Imre kunbajai káplán Mélykút-Marschalltelepre, Nagy Ferenc kalocsai segédlelkész Ordasra kapott helyi kápláni kinevezést. Áthelyezett segédlelkészek: Kövesi István Bogyiszlóról Felsőszentivánra, Nemes Vilmos Érsekhalmáról Homokmégyre, Marton Tivadar Madarasról Kalocsa-Szent Imrére, Bálind Antal Vaskútról Baja-Szent Antalra, Borsa Bertalan Bácsalmásról Tompa-Szent János plébániára, Lőw Frigyes Mélykútról Hajósra, Székely László Hajósról Nemesnádudvarra, Scharpf Egon Foktőről Csátaljára, Prokop Péter Felsőszentivánról Kiskőrösre, Utry Zoltán Kalocsa-Szent Imréről Sükösdre, Bauer Ferenc Bácsszőlősről Madarasra, Kiss Ernő Mélykútról Bácsalmásra, Gregus Tamás Baja-Belvárosból Mélykútra, Nagygyörgy László újmisés Bácsszőlősre, András Tibor újmisés Fajszra került. Iványi Endre a főegyházmegye szolgálatába visszatérve a Baja-Belvárosi plébánián kapott irodai beosztást. Dr. Tamás Péter Kiskőrösről Foktőre került segédlelkésznek, majd tanulmányi szabadságot kapott. Mozsár Pált, Baja-Szent Antal eddigi lelkészét és Putterer Péter csátaljai segédlelkészt Grősz érsek szolgálaton kívül helyezte. (Körl. 1616/1956.)
szeptember 12. A püspöki kar körlevelében elítéli az abortuszt. (BM-GJ)
szeptember 14. Hitoktatás. Részletes körlevéli utasítás születik a hitoktatás módjával-lehetőségeivel kapcsolatban. Grősz érsek arra kéri papjait, hogy a tapasztalt nehézségek ne szegjék kedvüket, az iskolák vezetésével kerüljék az összetűzést. Nevelhetnek ministránsokat, de kerülniük kell 40-60 tagú ministránsgárdák szervezését, mert ez már ifjúsági szervezkedés jellegével bírna, ami a fennálló rendeletek szerint tilos. A hitoktatásban részesülő gyermekeknek nem adható osztályzat, ill. bizonyítvány. Tartózkodni kell vallási egyesületek szervezésétől, de a templomon belüli egyesületek (Rózsafüzértársulat, Oltáregylet) engedélyezettek, sőt erősítendők. (Körl. 1766/1956.)
szeptember 14. Grősz érsek körlevelében a „felmerült kételyekkel kapcsolatban” közli, hogy az espereskerületi konferenciákon (ún. koronák) csak a lelkipásztorkodó papság vehet rész, és azok tárgya a kánonjogban előírt (morális, liturgikus, lelkipásztori jellegű) lehet. Másfajta témák csak az Ordinárius engedélyével, ill. rendeletére tárgyalhatók. (Körl. 1768/1956.) A rendelkezésre nyilvánvalóan a békepapi témák elmúlt években történt „beszivárgása” miatt került sor.
szeptember 18-20. Néhány évnyi szünet után újra papi lelkigyakorlatot tartanak Kalocsán, az érseki székházban. A férőhelyek száma az épület befogadóképessége miatt sajnos korlátozott, így Grősz érsek elsősorban azokat várta, akik három vagy még több éve vettek részt utoljára lelkigyakorlaton. (1300/56. Körl.)
október 10. Személyi változás. Körlevéli közlés Asztalos Farkas Mihály egyházmegyés pap laikus státusba helyezéséről (degradatio). (Körl. 1967/1956.)
október 10. Grősz érsek körlevelében közli, hogy folytatni kívánja az 1949-ben szépen megindult, de az utóbbé években nagyrészt elakadt papi rekollekciókat. Az illetékes esperesek szervező közreműködését és a papság aktív részvételét kérte, bízva abban, hogy a kezdeményezést örömmel fogadják. (1975/56. Körl.)
október 24. Grősz érsek rádióbeszédében a híveket nyugalomra és a rend megőrzésére kérte, elítélve a vérontást és a pusztítást. (Szabó 2001. 58.)
október 25. Megalakult a Nagy Imre kormány. (BM-GJ)
október 28. XII. Pius pápa enciklikájában rokonszenvét fejezte ki a magyar nép felkelése iránt, s imát rendelt el a győzelemért. (BM-GJ)
október 29-30. Országszerte sok helyütt sor került az ÁEH által a püspöki aulákba kinevezett békepapok (vikárius, irodaigazgató) felmentésére. (Grősz érsek ezt már korábban megtette.) (Szabó 2005. 33.)
október 31. Mindszenty bíboros katonai kísérettel Budapestre érkezett, és bejelentette funkcióinak átvételét. A bíborost előző este a rétsági páncélos ezred tiszti különítménye szabadította ki felsőpetényi fogságából. (BM-GJ)
november 1. Mindszenty bíboros rövid rádióüzenetében nemzeti szabadságharcnak minősítette az eseményeket. A pápa táviratban üdvözölte a bíborost kiszabadulása alkalmából. (BM-GJ)
november 3. Mindszenty bíboros este 22 órakor rádiószózatot intézett a magyar néphez és a nagyvilághoz. Ebben nem ismerte el a Nagy Imre-kormányt, s az 1945 óta hozott változtatások fölülvizsgálatát követelte, hangsúlyozva a felelősségre vonások szükségességét. (BM-GJ)
november 4. A kora reggeli órákban a szovjet harckocsikkal körülvett Országházból Mindszenty József bíboros az amerikai követségre menekült, ahol politikai menedékjogot kapott. Másnap kiadott dekrétumában 11 békepapot fölmentett tisztségéből. (BM-GJ)
november 5, 10. XII. Pius pápa apostoli levelében, majd rádióbeszédében is elítélte a magyar forradalom leverését és a szovjet beavatkozást. (BM-GJ)
november 15. Hitoktatás. Körlevéli közlés a fakultatív hitoktatás ügyéről. A megyei iskolai hatóságok rendelkezése szerint a hitoktatásban minden általános és középfokú iskolai tanuló részesülhet, tekintet nélkül arra, hogy a beiratások alkalmával erre vonatkozó kérésüket a szülők bejelentették-e vagy sem. Csupán az szükséges, hogy a tanuló az iskolában kifejezze ezirányú óhaját. A rendelkezéstől Grősz érsek a hitoktatásban részesülők létszámának jelentős növekedését várta, s az erre való felkészüléssel, pl. az órák számának növelésével bízta meg a papságot. (Körl. 2178/1956.)
december elején: Életének 81., papságának 57. évében elhunyt Antalkovics (Molnár) Vilmos boróci vicarius oeconomus. (Bácska) (325/57. Körl.)
december 19. Az ÁEH elnöke, Horváth János Kalocsán keresi fel Grősz József érseket, miután előzőleg több alkalommal is hiába kért tőle találkozást. Nehezményezte a békepapok elbocsátását a vezető tisztségekből, és ügyükben új tárgyalásokat követelt. Megígérte, hogy az államhatalom az egyház sérelmeit orvosolni fogja. (SzK)
december 22. Grősz érsek Hamvas püspökhöz írt levelében a békemozgalmi emberekkel kapcsolatos nehézségekről a következőképpen fogalmaz: „ A múlttal eddig igyekeztem nem foglalkozni, tegnap mégis elolvastam A Kereszt 1951. évi októberi számát, és ezzel kapcsolatban rádöbbentem arra, hogy rettentően nehéz megbocsátani, nehéz lesz egyik-másik embernek kezet fogni, tehát nehéz lesz ezt a dolgot objektíve elintézni. Megbánás? Nagy részüknél egyelőre semmi. Gondolom, hogy neked is kellemetlen ez a dolog…” (Pál 1995. 132-133.)
december 24. Életének 75., papságának 53. évében elhunyt Czeizlinger Lajos nyug. kórházi lelkész. (210/57. Körl.)
december 28. Életének 58., papságának 35. évében, egy belgrádi kórházban elhunyt Stoffner Márton csonoplyai plébános. (Bácska) (325/57. Körl.)
december 31. Az Elnöki Tanács rendeletével megszüntette az ÁEH-t, helyette létrehozta a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalát. (BM-GJ)
december 31. 1956 szilveszterén, az év végi hálaadó szertartáson Grősz érsek a következő szavakkal emlékezett meg a forradalmi eseményekről a főszékesegyházban: „Aztán jöttek az október-novemberi napok. Vér folyt a magyar földön: magyar dolgozók, honvédek és diákok vére. Magyar dolgozók, honvédek és diákok rázták 12 éves elnyomatásuk bilincseit. Szabadok akartak lenni, független hazában akartak élni, a magyar életet nemzeti hagyományaiknak megfelelően, magyar módon akarták alakítani. Minden más állítással szemben meg kell állapítani, hogy az elmúlt hetek harcai ezért folytak és nem a Magyar Népköztársaság megdöntéséért, nem a szociális vívmányok megsemmisítéséért, nem a gyárosok és földesurak uralmának visszaállításáért.” (KFL.I.1.c. Grősz József perszonális iratai, Beszédek, 1956.)