1957 - Szertefoszló remények, fokozatos visszarendeződés

 

1957 – Szertefoszló remények, fokozatos visszarendeződés

január 9. Életének 68., papságának 46. évében elhunyt Wier János regőcei esperes-plébános. (325/57. Körl.)

január 9. Személyi változás. Grősz érsek Dukay Károly alsómégyi helyi lelkészt, aki korábban a dubrovniki (ragúzai) egyházmegye papja volt, véglegesen átvette a kalocsai főegyházmegye kötelékébe. (2333/56. Körl.)

január 15. Kinevezés. Grősz érsek Gyetvai Pétert nevezte ki a főegyházmegye általános gondnokává (oeconomus generalis), az anyagi ügyek kezelésére-felügyeletére. (Körl. 221/57.)

január 15. Személyi változások. Simon Mátyás Császártöltésen és Raffai Alfonz Dusnokon újra átvette plébániája vezetését. Magyari Géza Kiskőrösre került hitoktató-káplánnak, Dr. Rózsahegyi György Kalocsa-belvárosi káplán lett. Dr. Bagó István felmentést kapott a bajai kerület esperesi tiszte alól, a kerület vezetését Grősz érsek Flach Andrásra bízta, helyettes esperesként. (276/57. Körl.)

január 21. A Sacra Congregatio Concilii dekrétuma felfüggesztette mindazokat, akik nem a kánonoknak megfelelően, hanem az ÁEH által kerültek hivatalukba. (BM-GJ) A témával kapcsolatban két dekrétum is született, az egyik elviekben szólította fel tisztségük elhagyására mindazokat, akik az egyházjoggal ellentétes módon kerültek állásaikba, a másik határozat viszont név szerint is felsorolta az ÁEH által az egyes egyházmegyékbe vikáriusnak és irodaigazgatónak kinevezett papokat, alkalmatlannak minősítve őket a vezető beosztásokra. (SzK) A kalocsai főegyházmegyében Kis Pál neve volt említve. Ő 1953 őszén jelent meg a Papi Békebizottság országos választmányában, mint kalocsai irodaigazgató, de váci egyházmegyés volt. (Pál 1995. 120, 46.) Grősz érsek 1956. szeptember 1-jén már leváltotta.

január 22. Hitoktatás. Grősz érsek körlevelében közölte az oktatásügyi kormánybiztos utasításait, melyek szerint az állami általános iskolákban, gimnáziumokban és szakközépiskolákban az igazgatóknak biztosítaniuk kell az adminisztratív kötöttségektől mentes fakultatív hitoktatást. Ennek értelmében a tanulók a hittanórákon külön beiratkozás nélkül is részt vehettek. A hitoktatókat az egyházi szervek bízzák meg, és az oktatásügyi hatóságok a megbízást tudomásul veszik. Hittan órák a rendes oktatás előtt vagy után, ill. szükség esetén az órarendbe illesztve is tarthatók. (245/57. Körl.)

január 26. Címek, kitüntetések. Grősz érsek Raffai Alfonz dusnoki plébánost érseki tanácsossá nevezte ki. (230/57. Körl.)

február 9. Kinevezés. Grősz József érsek szentszéki felhatalmazás alapján Endrey Mihály egri segédpüspököt nevezte ki speciális delegátusnak az esztergomi főegyházmegye kormányzására. (BM-GJ)

február 13. Grősz érsek körlevélben közölte, hogy elfogadta Dr. Gombos Károly lemondását a kanonokságról, azaz a Főszékesegyházi Káptalan tiszai főesperesi stallumáról. (483/57. Körl.)

február folyamán: Megbeszélések indultak a püspöki kar és az állam között a két fél viszonyáról, valamint a püspökök békemozgalomba való bekapcsolásáról. (BM-GJ)

február 19-én volt az egyik megbeszélés, ahol a fő témát nem a püspökök február 5-én benyújtott panaszai adták, hanem sokkal inkább az Apostoli Szentszék januári rendeletei. Az ÁEH vezetősége a magyar állam belügyeibe történő illetéktelen beavatkozásról beszélt, Grősz érsek viszont azt hangsúlyozta, hogy a dekrétum nem a békepapokról beszél, hanem mindazokról, akik jogtalanul kerültek hivatalaikba. A püspököknek tehát a rendeleteket feltétlenül végre kell hajtaniuk. (SzK)

február 20. Hitoktatás. Grősz érsek körlevelében közli a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala rendeletét, mely lényegében visszavonta a hitoktatás terén előző hónapokban tett engedményeket. A döntés indoklása a következő volt: „Iskoláinkban az elmúlt hetekben a politikai reakció tevékenysége következtében olyan helyzet alakult ki, melyben nincs biztosítva a vallásoktatásban való részt nem vétel szabadsága. Ez a helyzet súlyosan zavarja az iskolai élet rendjét, fegyelmét, gátolja a megrövidült tanév eredményes befejezését és károsan befolyásolja az ifjúság nevelését.” A rendelet értelmében újra csak a beiratkozott diákok vehettek részt a hitoktatáson, új jelentkezések csak a következő tanévtől voltak elfogadhatók. (376/57. Körl.)

február 22. Kinevezések. Zsinati tisztségek megújítása. Grősz érsek az eddigi kinevezések érvényességének megszűntét megállapítva, tíz évi időtartamra kinevezte proszinodális bírákká: Dr. Angeli Ottót, Dr. Egerth Jakabot, Dr. Gyetvai Pétert, Dr. Horváth Alajost, Dr. Ijjas Józsefet, Dr. Koszterszitz Józsefet, Morvai Istvánt és Dr. Szalay Istvánt. Proszinodális vizsgáztatókká: Dr. Angeli Ottót, Dr. Egerth Jakabot, Dr. Földesdy Antalt, Dr. Horváth Alajost, Dr Ijjas Józsefet, Dr. Koszterszitz Józsefet, Dr. Pap Imrét, Dr. Szedlay Istvánt, Dr. Szörényi Andort és Dr. Udvardy Józsefet. Proszinodális tanácsos-plébánosokká: Bánhalmi Istvánt, Dr. Belon Gellértet, Dr. Dudás Istvánt, Flach Andrást, Kovács Ferencet, Kulcsár Jánost, Máhig Ervint és Vorák Lajost. (620/57. Körl.)

február 26. Személyi változások. Scharpf Egon csátaljai káplán Foktőre, Rosenthál Imre sükösdi káplán Csátaljára kapott áthelyezést. (646/57. Körl.)

március 1. Az Egyházügyi Hivatal vezetője, Horváth János így értékelte a kialakult helyzetet összefoglaló jelentésében. A forradalom és szabadságharc napjaiban, ill. azt követően a katolikus egyházban kb. 30 békepapot távolítottak el állásaikból és függesztették fel papi és közéleti tevékenységüktől. Ezekkel az intézkedésekkel a papi békemozgalmat lefejezték, és működésüket teljesen megbénították. A katolikus püspöki karban előtérbe kerültek a legreakciósabb személyek, akik megakadályozták a velünk megegyezni és együttműködni akaró püspököket is a helyzet békés rendezésében. A Vatikán jóváhagyta ezeket az intézkedéseket, sőt megerősítette, és kivette a rendezés lehetőségét a püspökök kezéből. Az elhelyezett békepapok helyére az esetek többségében reakciós papokat helyeztek.

Az Egyházügyi Hivatal követelte a püspököktől a régi helyzet visszaállítását, a püspöki kar azonban nem teljesítette a követeléseket. Ezért a rendezés igen határozott és erélyes intézkedéseket követel. (Mészáros II. 38-39.)

március 5. Püspökkari körlevél ad részletes tájékoztatást a papság és a hívek számára a megújított nagyheti szertartásokkal kapcsolatban, az 1955-ös határozatai alapján. A hívek számára az egyik legfontosabb változás, hogy a szent három nap (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat) liturgiáinak időpontjai a délutáni-esti órákra kerültek. Ez egyrészt jól illeszkedett az ünnepek jellegéhez, másrészt pedig többen tudtak résztvenni a szertartásokon. (1006/57. Körl.)

március 14. Kalocsán, az érseki székházban papi rekollekciót tartott Grősz érsek, ahová szeretettel hívta papjait. Körlevelében megemlítette, hogy a múlt év őszére tervezett rekollekciók az események miatt elmaradtak, azok utólagos megtartásáról a tavasz folyamán az illetékesek gondoskodjanak. (621/57. Körl.)

március 24. Közzétették az Elnöki Tanács 1957:22. számú rendeletét. Eszerint a pápai kinevezéstől függő egyházi állások esetében az Elnöki Tanács, a megyéspüspökök kinevezésétől függő egyházi állások betöltéséhez pedig a művelődésügyi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges. (BM-GJ)

március 27. Körlevéli közlés szerint május és június hónapokban Grősz érsek az egyházmegye 11 településén tervezett bérmálást és kánoni vizitációt. (890/57. Körl.)

április első napjaiban Kalocsán letartóztatják Grősz érsek két közeli munkatársát, Tassi Ferencet és Gyetvai Pétert. A néhány nap múlva hazaérkező érsek határozott fellépésének eredményeképpen végül szabadon engedik őket a rendőrség fogdájából. (Hetényi Varga II. 1994. 146-147.)

április 10. A püspöki kar bizakodó hangvételű nyilatkozatot adott ki a kormánnyal folytatott tárgyalásairól, amelyek a két fél békés együttműködését célozták. (BM-GJ)

április 11. Körlevél adta hírül, hogy a püspöki kar határozata értelmében ebben az évben a feltámadási és búzaszentelő körmeneteket a templomban kell megtartani. (1129/57. Körl.)

április 11. Személyi változások. Plébánosi kinevezést kaptak: Dr. Belon Gellért Baja-Belvárosba, Dr. Bagó István Baja-belvárosi id. lelkész Csengődre, Haltmayer Mihály foktői id. lelkész Foktőre, Gärtner János kunbajai id. lelkész Kunbajára. (1140/57. Körl.)

május 24. A püspöki kar határozatot hozott a békemozgalomban való részvételéről: megalakítja az Országos Béketanács Katolikus Bizottságát (elnöke Hamvas Endre csanádi püspök), a püspöki kar pedig az Opus Pacis (elnöke Grősz József kalocsai érsek) keretében szervezi a katolikus békemunkát. Újra megjelent a Magyar Kurír c. félhivatalos egyházi lap. (BM-GJ)

május 26. A Petőfi rádióban először közvetítettek római katolikus vallásos félórát. A jövőben négyhetenként, majd hetenként került sor vallási félórára, egyházi zenét, szentbeszédet, ill. szentmisét sugároztak. (BM-GJ)

május 27. Egyházszervezés. Csornapuszta leányegyházat Grősz érsek a szakmári plébániától az öregcsertői plébániához csatolta. (1639/57. Körl.)

május 27. Személyi változások. Dr. Bagó István lemondásával Szakál István kapott plébánosi kinevezést Csengődre. Korsós Imre érs. tanácsos, akasztói segédlelkész sükösdi plébános lett. Dr. Bagó István Dunaszentbenedeken lett vicarius substitutus. (1636/57. Körl.)

május 29. Grősz érsek körlevélben közölte a júniusi kalocsai papi rekollekció időpontját, és egyben azt is jelezte, hogy augusztus második felében Kalocsán papi lelkigyakorlatokat tartanak. (1679/57. Körl.)

június 2. Több mint féléves szünet után újra megjelent az Új Ember c. katolikus hetilap, és néhány nappal később a Vigilia c. folyóirat is. (BM-GJ)

június 5. A papi békemozgalom korábbi szerve, a Katolikus Papok Országos Békebizottsága csatlakozott az Opus Pacis célkitűzéseinek egységes megvalósításához. (BM-GJ)

július 16. Az Apostoli Szentszék kiközösítés terhe mellett megtiltotta, hogy engedélye nélkül katolikus papok politikai szerepet vagy országgyűlési képviselőséget vállaljanak. Elrendelte, hogy a már mandátummal rendelkezők egy hónapon belül mondjanak le. A rendelet kihirdetését a magyar állam nem engedélyezte. (BM-GJ) Az Egyházügyi Hivatal aug. 12-én kelt levelében tiltotta meg Grősz érseknek a dekrétum publikálását. Grősz aug. 14-én levélben fordult a Vatikánhoz, segítséget kérve, feltéve a kérdést, hogy most mitévő legyen. Közölje-e végrehajtás céljából az ordináriusokkal? „Magamat nem féltem. Öt évig voltam a Népköztársaság börtöneiben és kész vagyok oda visszamenni. De a károkért, amelyek a dekrétum végrehajtásából az egyházat fenyegetik, nem vállalhatok felelősséget. Mi legyen tehát a teendő?” Ezekre a kérdésekre válasz nem érkezett. (Pál 1995. 155.)

július 16. Személyi változás. Grősz érsek körlevelében szomorúan tudatta, hogy Antal József a 2388-as kánont értintő bűntette miatt kiközösítésbe esett. (2434/58. Körl.)

július 17. Egyházszervezés. Grősz érsek körlevélben közli, hogy a pécsi egyházmegyével esedékes határrendezés keretében, előzetesen a pécsi egyházmegyéhez tartozó Fadd plébániának engedte át Várszegpusztát, mely korábban Bogyiszló filiája volt. Az átcsatolást Várszegpuszta fekvése, Fadd közelsége indokolja. (2040/58. Körl.)

július 23. Grősz érsek az Opus Pacis által szervezett békegyűlés megnyitóján elmondta, hogy az Opus Pacis nem foglalkozik sem politikai, sem gazdasági kérdésekkel. Szívesen támogat minden törekvést, mely hazánk jobb jövőjére, népünk életszínvonalának emelésére irányul, de az Opus Pacisnak nem ez a feladata, hanem a béke szolgálata. (Pál 1995. 135.)

július 25. Életének 70., papságának 46. évében, Innsbruckban elhunyt Dr. Koráni Elemér tb. pápai kamarás, egykori újvidéki vicarius oeconomus (Szent Rókus), aki 1944-ben menekült Bácskából külföldre. (2542/58. Körl.)

július 26. Életének 78., papságának 55. évében, egy zágrábi kórházban elhunyt Barsy Viktor pápai kamarás (cubicularius s. s. secretus supranumerarius), topolyai esperes-plébános. (2542/58. Körl.)

augusztus 3. Életének 69., papságának 46. évében, a székesfehérvári Papi Otthonban elhunyt Garai Béla c. apát, nyug. Baja-belvárosi esperes-plébános. (2542/58. Körl.)

augusztus 5-8. Kalocsán, az érseki palotában tartott papi lelkigyakorlaton 45 pap vett részt. (2569, 2928/58. Körl.)

augusztus 11. Papszentelés. Grősz érsek a kalocsai főszékesegyházban áldozópappá szentelte a mélykúti születésű Illés Ferencet. (2528/58. Körl.)

augusztus 16. Személyi változások. Jánoshegyi István hercegszántói id. lelkész plébánosi kinevezést kapott ugyanott. Török Vince bátmonostori és Dr. Bagó István dunapataji plébános-helyettesek szolgálati helyükön plébánosi kinevezést kaptak. Király András soltvadkerti káplán Érsekhartára került helyi lelkésznek. Áthelyezett káplánok: Németh Lajos Borotáról Akasztóra, Mátrai Dénes Császártöltésről Borotára, Mentés László Baja-Szent József plébániáról Császártöltésre, Szekulity István Vaskútról Baja-Szent József plébániára, Jánoshegyi József Katymárról Vaskútra, Széll János Csikériáról Katymárra, Sábics Antal Érsekhartáról Csikériára, Szabó István Jánoshalmáról Soltvadkertre, Dr. Csanád Béla Csengődről Jánoshalmára, Borsa Bertalan Tompa-Szent János plébániáról Csengődre, Ivó József Dusnokról Tompa-Szent Jánosra, Tassi László Hercegszántóról Dusnokra, Illés Ferenc újmisés Hercegszántóra, Marjai Dezső Nagybaracskáról Tompa-Szent János plébániára második káplánnak, Utry Zoltán Sükösdről Nagybaracskára, Soproni János Jánoshalmáról Baja-Belvárosba, Dr. Tamás Péter tanulmányi szabadsága után Jánoshalmára kapott segédlelkészi beosztást. Iványi Endrét saját kérelmére elbocsátották a székesfehérvári egyházmegyébe. (2562/58. Körl.)

augusztus 17. Életének 50., papságának 25. évében, a siklósi kórházban váratlanul elhunyt Lantos János jánoshalmi esperes-plébános. Hívei körében, egy máriagyűdi zarándoklat során érte a halál. (2580/57. Körl.)

augusztus 29. A püspöki kar elítélte az ENSZ által a magyar kérdés vizsgálatára kiküldött ötös bizottság munkáját. (BM-GJ)

szeptember 10-12. Papi lelkigyakorlatot tartottak Baján 28 fő részvételével, s a férőhelyek korlátozott száma miatt ez alkalommal a bejárást is engedélyezték, nem volt kötelező a helyben lakás. (2684, 2928/58. Körl.)

szeptember 10. Egyházszervezés. Grősz érsek a mélykúti plébániától Tompa-Szent Jánoshoz csatolta a Dózsa és Cifra majorok elnevezésű területet. (2861/58. Körl.)

szeptember 18. Egyházszervezés. Grősz érsek körlevelében közli, hogy a Miske és Bátya községek közötti terület-átadáshoz igazodva egyházilag is átcsatolta Miskétől Bátyához az érintett 292 kat. holdas területet. (2941/58. Körl.)

szeptember 19. Személyi változás. (Degradatio) Grősz érsek körlevelében szomorúan tudatta, hogy Antal Józsefet egyházi tisztségeitől felmentve laikus státusba helyezték. (2945/58. Körl.)

szeptember 19. Grősz érsek meghirdette az októberi rózsafűzér-ájtatosságok imaszándékát, a papi hivatások számának emelkedését. Hasonló témát jelölt az őszi espereskerületi gyűlésekre is megbeszélésre. A közlések szövegéből kiderül, hogy az érsek aggódott a főegyházmegye papi utánpótlásáért. (3000, 3007, 3409/58. Körl.) Grősz érsek körlevelében papi rekollekciós központokat-időpontokat is kijelölt. Ezután Kalocsán októbertől júniusig minden hónap második szerdáján, Baján pedig az év hat hónapjában minden hónap negyedik csütörtökén volt papi rekollekció. Az érsek buzdította a részvételre a papságot. (3004/58. Körl.)

szeptember 20. Személyi változások. Mentés László császártöltési és Bauer Ferenc madarasi káplánok helyet cseréltek. Plébánosi kinevezést kaptak: Dr. Udvardy József érseki tanácsos, teol. tanár Jánoshalmára, Kandler Mihály katymári id. lelkész Katymárra, Fényi János érseki jegyző és szertartó Öregcsertőre és Kapocs Nándor szeremlei id. lelkész Szeremlére. Esperesi kinevezést kaptak: Dr. Belon Gellért bajai plébános a bajai kerületben, Csiszár Géza mélykúti plébános a mélykúti kerületben és Kandler Mihály katymári plébános a garai kerületben. (3008/58. Körl.)

szeptember 20. Anyagiak. Grősz érsek körlevéli közlése a műszaki munkálatok végzésének rendjéről az egyházmegyében. Az épületek felújítása, jelentősebb műszaki munkálatok során a továbbiakban az Érseki Hatóság központi mérnökét-szakértőjét kellett igénybe venni a tervezés és az ellenőrzés-átvétel fázisában. Az új mérnök feladata volt, hogy felmérje a főegyházmegye egyházi épületeit, és azok állapotáról jelentést, felújításuk sürgősségi sorrendjére pedig javaslatot tegyen. A körlevél nevet és címet is közölt: Mezős Mihály okl. építészmérnök, Baja, Attila u. 7. (2999/58. Körl.)

szeptember 28. Hitoktatás. Grősz érsek körlevélben közölte, hogy szétküldte a megyei tanács művelődési osztályától kapott hitoktatói megbízatásokat. Egyben figyelmeztetett a hitoktatás felelősségteljes feladatára, kérte papjait, hogy az iskolák mellett a templomi hitoktatás lehetőségével is éljenek, heti két órát tartva (egyet a vasárnapi szentmiséhez kapcsolódva, egyet pedig hétköznap). Az érsek szerint így volt feloldható a papok számára az a lelkiismereti konfliktushelyzet, melyet a minisztériumi utasítás okozott: „A vallásórákon kizárólag a vallásoktatásra beírt tanulók vehetnek részt. Beiratkozás nélkül vallásórán résztvevő tanulókat a hitoktató köteles eltávolítani.” (3102/58. Körl.)

október 5. Grősz József érsek megállapodást írt alá az ÁEH-ban arról, hogy az állam – tekintettel az erősödő jó viszonyra – az 1950-ben kötött egyezményből következő kongruacsökkentést 1958 végéig rendkívüli államsegélyből pótolja. (BM-GJ)

október 25. Kinevezések. Grősz érsek újra életre hívta az egyházi javak kezelésének egyházmegyei tanácsát. Elnöke maga az érsek volt, tagjai Dr. Bárd János, Dr. Belon Gellért, Dr. Gyetvai Péter, Morvai István, Szentmihályi Ferenc és Tóth Tivadar. (3225/58. Körl.)

október 26. Személyi változások. Dombay Ernő id. lelkész plébánosi kinevezést kapott Bácsszentgyörgyön. Faddy József káplán lett Baja-Szent Szív plébánián. (3411/58. Körl.)

november 21. Személyi változások. Müller Antal id. lelkész plébánosi kinevezést kapott Bácsborsódon. Bánhalmi István érsekcsanádi plébános átkerült Baja-Szent István plébániára, ugyanolyan beosztásban. Molnár G. Pál h. esperes, borotai id. lelkész vicarius oeconomus lett Érsekcsanádon. Gajdos István, Baja-Szent István vicarius oeconomusa Borotára került ugyanilyen beosztásban. Antal Géza sükösdi káplán központi szolgálatra Kalocsára került érseki jegyző és iktató beosztásban. Kinevezett káplánok: Medgyesi József Sükösd, Dr. Kerekes János Baja-Belváros. Őszi István kisegítő lett Csátalján. (3719/58. Körl.)

november 24. Püspökkari. Az egyházmegye templomaiban is felolvasták a püspöki kar körlevelét, melyet Árpádházi Szent Erzsébet születésének 750 éves évfordulójára adott ki. (3651/58. Körl.)

december 7. Az Elnöki Tanács Grősz érseknek 70. születésnapja alkalmából a békemozgalomban valamint az állam és egyház viszonyában kifejtett munkásságáért a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozata kitüntetést adományozta. (BM-GJ) Grősz érsek 70. születésnapja jó alkalom volt az erősödő jó viszony kifejezésére az állami részről. Grősz érsek köszönő szavai ugyanakkor nem egészen a várt stílust adták, és nem feleltek meg békepapi programnak: „Azt hiszem, mi legjobban akkor teljesítjük kötelességeinket hazánkkal szemben, ha megmaradunk a magunk területén, hirdetjük Krisztus evangéliumát és ezzel igyekszünk hazánknak minél jobb állampolgárokat nevelni. Az evangéliumtól nem kell félnie senkinek és nem kell félteni senkit. Az evangélium nem szocialista program, nem is gazdasági rendszer, de éppen elég eligazítást ad a földi élet dolgában is. Mi arra tanítjuk híveinket, hogy lelkiismeretesen teljesítsék kötelességeiket ott, ahová a Gondviselés állította őket.” (Mészáros II. 143.)

december 20. Személyi változások. Kühner János érseki irodatiszt és kezelő eddigi beosztásai mellé érseki szertartói kinevezést kapott. Berta Imre szabadságolt akasztói plébánost és Dr. Gaál Gyula betegszabadságon lévő lelkészt Grősz érsek nyugállományba helyezte. (4104/58. Körl.)

az év folyamán megalakult az Országos Műemléki Felügyelőség és a Budapesti Műemléki Felügyelőség, mindkettő számos templom helyreállítását végezte el a következő évtizedekben. Februárban internálták az 1956 októberében ideiglenesen kiszabadult Pétery József váci püspököt és Kisberk Imre székesfehérvári segédpüspököt. Szabó Imre esztergomi segédpüspököt kitiltották Budapestről. (BM-GJ)

Badalik Bertalan veszprémi püspököt augusztus 15-én hurcolták Hejcére, és több titokzatos papgyilkosság is történt az év során, melyeket különös kegyetlenséggel követtek el: Kenyeres Lajos tiszavárkonyi plébánost a falu határában halálra kínozták majd elásták, holtteste csak egy év múlva került elő. Brenner János rábakethelyi káplánt pedig 38 késszúrással ölték meg. A forradalom alatt kiszabadult papokat, ha elérték őket, tavasszal visszavitték börtöneikbe. Májusban a Központi Szemináriumban 7 személyt tartóztattak le. (SzK)