1961 - Tömeges házkutatások és letartóztatások, újabb papi perek. Grősz érsek halála

 

1961 –Tömeges házkutatások és letartóztatások, újabb papi perek. Grősz érsek halála

január 1. Újévi üzenetében Grősz érsek az elmúlt év értékelésekor kiemelte a lelki programok közül a papi rekollekciókat, valamint a Csátalján, Kaskantyún és Sükösdön tartott népmissziókat. Megemlékezett az érseki székváros két temploma, a Szent István és Szent József templomok építésének 100 évfordulójáról, melyet megünnepelhettek. Befejeződött a Tabdi-Szent Erzsébet templom építése, melyet megáldása után használatba is vettek. A hartai munkálatok is befejeződtek, és a mélykúti építkezés is hamarosan végéhez ér. Külső- és belső templomfelújítások történtek Jánoshalmán, Csengődön, Szakmáron, Fajszon, Öregcsertőn, Foktőn, Dunaszentbenedeken és Madarason, ahol új torony is épült. Újonnan festették a templombelsőt Csengődön, Kecelen és Kalocsa-Szent Imrén. Megemlítette az érsek Bócsa-Szent Margit, Tázlár-Bodogasszony és Mélykút-Szent Erzsébet plébániák alapítását is. (100/1961. Körl.)

január 11. Grősz érsek körlevelében jelezte, hogy az év során április-június, ill. szeptember hónapokban három espereskerületben (Hajós, Kecel, Kiskőrös), összesen 22 településen tervez bérmálást és kánoni vizitációt, segédpüspöke közreműködésével. (227/1961. Körl.)

január 12. Grősz érsek a tavaszi espereskerületi ülések témájául a következőket javasolta: a papi kivatás és az áldozat, ill. a papi hivatás és a katolikus családok. (241/1961. Körl.)

február 6. Az éjszaka folyamán házkutatás volt 400 helyen Budapesten. Ifjúsági (kisközösségi) munka miatt letartóztattak 85 személyt, ebből 22 világi pap, 25 egykori szerzetes, 38 civil személy volt. (BM-GJ) Ezzel kezdetét vette egy minden eddiginél hatalmasabb „begyűjtési akció”, melyben a Belügyminisztérium 800 honvédségi járművet is igénybe vett, hogy a több ezer házkutatást és a tömeges letartóztatást sikeresen végrehajtsa. (SzK) Az ítéleteken túl 248 főt részesített figyelmeztetésben a Legfőbb Ügyészség, közülük 120 személy ellen fegyelmi eljárást is folytattak. (Kiszely 2001. 100-102.)

február 16. Személyi változások. Szentgyörgyi József dávodi vicarius oeconomus felmentés kapott megbízatása alól, és korábbi kápláni kinevezése kapott megerősítést. A dávodi plébánia további vezetésére Makra Gyula bácsalmási káplán kapott megbízást, vicarius oeconomus minőségben. Varga Imre, aki betegszabadsága előtt Tompa-Szent János plébánián volt káplán, Bácsalmásra került, szintén káplánként. Áthelyezett káplánok: Kopasz Károly Csávolyról Baja-Belvárosba, Marjai Dezső Dusnokról Csávolyra. (551/1961. Körl.)

március 15. A püspöki kar bizalmas körlevélben tájékoztatta a papságot a februári letartóztatásokról, és a bírósági ítéleteket megelőzve elhatárolódott a letartóztatottaktól, „az ilyen felelőtlen egyházi személyek cselekményeitől”. (BM-GJ) A körlevél szöveg különösen sajnálatosnak nevezte, hogy az államellenes szervezkedésben érintett személyek többsége „az államhatalom részéről több alkalommal tapasztalt türelem és amnesztiák ellenére újból okot adott arra, hogy ítélet alá kerüljön.” (917/1961. Körl.) A körlevél fontos érv lett a nyomozók kezében „Látják, a püspökeik is a mi oldalunkon állnak!” – mondogatták. Valójában a körlevél felelős kiadójaként feltüntetett Schwartz-Eggenhofer Artúr esztergomi apostoli helynök papjai előtt kijelentette, hogy csak a megjelentetés után látta a körlevél szövegét. (SzK)

március 22. Személyi változások. A főszékesegyházi könyvtár beteg prefektusának helyettesítésével Grősz érsek Szommer Károly érseki tanácsos, könyvtárost bízta meg, és egyben érseki főkönyvtárosi címet adományozott neki. Szommer felmentést kapott levéltárosi beosztása alól, levéltárossá Antal Géza érseki jegyzőt, főszentszéki aljegyzőt nevezte ki az érsek. Dinnyés Gergely plébánosi kinevezést kapott Géderlakon, ahol korábban vicarius oeconomus volt. (964/1961. Körl.)

március 23. Grősz érsek körlevelében a nagyszemináriumi felvételi időpontjának közlésekor szomorúan jegyzi meg, hogy érseksége idején ez lesz az első év, amikor nem szentel papot a főegyházmegyének. Különösen fájdalmas ez számára azért is, mivel pappá szentelésének 50. évfordulóját ünnepli ebben az évben. (984/1961. Körl.)

május 2. Grősz érsek körlevelében jelzi, hogy az előző évi körlevélben közölt Krisztus drágalátos Vérének litániáját bunyevác nyelvre is lefordíttatta, s az elkészült szöveg egy-egy példányát az érdekelt plébániákra eljuttatja. (1306/1961. Körl.)

június 27. Dr. Kujáni Ferenc nagyprépost, érseki helynök ünnepi körlevélben köszönti a július 14-én pappá szentelésének 50. évfordulóját ünneplő Grősz érseket. Az életút méltatása során szó esik arról is, hogy kalocsai érseksége idején 25 plébániát és lelkészséget szervezetett, és 10 helyen épült templom vagy kápolna. (1848/1961. Körl.)

július 14. Délelőtt 10 órakor ünnepi hálaadó szentmisén köszönti a papság az aranymisés Grősz érseket a főszékesegyházban. A szónok Dr. Bárd János segédpüspök volt. (1848/1961. Körl.)

július 16. Grősz érsek megáldotta a Mélykúton épített Szent Erzsébet templomot. (2188/1961. Körl.)

július 19. Grősz érsek körlevelében a következő témákat javasolta az őszi espereskerületi ülésekre: a plébános és a káplán egyházjogi helyzete és viszony, ill. a keresztény családi közösség és a lelkipásztor. (2055/1961. Körl.)

július 20. Budapesten, az Egyetemi templomban az esti mise keretében köszöntötték az aranymisés Grősz érseket a Hittudományi Akadémia professzorai és növendékei, az Actio Catholica vezetősége és a katolikus sajtóorgánumok képviselői. (2188/1961. Körl.)

július 23. Délelőtt újabb ünnepélyes szentmisét mondott az aranymisés Grősz érsek a főszékesegyházban, ekkor a rokonok és a hívek számára. Az ünnepi beszédet Kovács Sándor szombathelyi püspök mondta. (1848/1961. Körl.)

Grősz érsek aranymisés ünnepségei alkalmával mondta egyszer: „Nyugodtan építhetjük a szocializmust, és nyugodtan meghódíthatjuk a világűrt is anélkül, hogy az evangéliummal szembekerülnénk. Én az istennek és a népnek a szolgája vagyok. Én nem hódítom meg a világot, a világűrt, de készségesen támogatok minden törekvést a jobb magyar élet kialakítására. Ezért mondom, hogy dolgozhatunk, dolgozzunk is a nagyobb kenyérért, munkálkodhatunk és munkálkodjunk is népünk életszínvonalának és kultúrájának emeléséért.” (Pál 1995. 157.)

augusztus 25. A második nyári papi lelkigyakorlat végeztével Grősz érsek lelkipásztori megbeszélést hirdetett erre a napra Kalocsán. (2033/1961. Körl.)

augusztus 28. Személyi változások. Áthelyezett káplánok: Dr. Tamás Péter Bácsbokodról Kiskőrösre, Dr. Mojzes Péter Kiskőrösről Kecel-Beltérre kisegítő lelkésznek, Őszi István Kecel-Beltérről Kalocsa-Szent Imrére, Rosenthal Imre Kalocsa-Szent Imréről Tompa-Szent Jánosra, Scharpf Egon Tompa-Szent Jánosról Csikériára, Ivó József Csikériáról Bácsbokodra, Jánoshegyi József Bácsbokodról Csátaljára, Gelányi Ferenc Csátaljáról Sükösdre, Mátrai Dénes Sükösdről Bácsszőlősre, Udvary Elek Bácsszőlősről Dunapatajra, Németh Lajos Dunapatajról Tompa-Szent Jánosra, Dr. Kerekes János Baja-Belvárosból Jánoshalmára, Marton Tivadar Jánoshalmáról Soltvadkertre, Iván László Soltvadkertről Rémre, Szekulity István Rémről Baja-Szent Antalra került. (2222/1961. Körl.)

szeptember 25. Grősz érsek körlevelében jelezte, hogy az illetékes megyei tanács művelődési osztályának hozzájárulása után azonnal elküldte a következő iskolaévre szóló hitoktatási megbízásokat. Ezen kívül részletes útmutatást is adott a hitoktatás módjához-lelkületéhez. (2532/1961. Körl.)

október 2. A főegyházmegyei körlevélben megjelenik XIII. János pápa köszöntő levelének szövege, melyet az aranymiséjét ünneplő Grősz érseknek írt június 29-én. (2562/1961. Körl.) A levél nagy örömet okozott az érseknek, latin nyelvű válaszát-köszönetét nagy gonddal, személyesen fogalmazta.

október 2. Személyi változások. Plébánossá kinevezett id. lelkészek: Makra Gyula Dávodon, Öffenberger József Csávolyon kapott plébánosi kinevezést. (2586/1961. Körl.)

október 3. Életének 74., papságának 51., püspökségének 33., érsekségének 19. évében, reggeli szentmiséje után elhunyt Grősz József érsek Kalocsán. Hamvas Endre csanádi püspök lett a püspökkari konferencia, az Opus Pacis és az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának elnöke. (BM-GJ) A körlevéli megemlékezésben így írtak Grősz érsek egyéniségéről: „Jelmondata, amelyet püspöki címerébe vésetett, tömören fejezi ki egyéniségét és felfogását: Szívet szívért!... Nem merev parancsokat osztogatott, hanem a lélekhez akart férkőzni, hogy helyes cselekvésre bírja s így belső sugallatból tegye a jót, s kerülje a tilos dolgokat. Szívből eredő nyájassága mindenkit meghódított. Ez nem volt soha tettetett leereszkedés, hanem igazi szívjóság, ami megtalálta a kellő hangot a kisgyermekhez, az egyszerű emberekhez és a művelt egyénekhez, mert hiszen a szeretet nyelvét minden ember egyaránt megérti.” (2700/61. Körl.)

október 4. Rövid körlevéli közlés született Dr. Várkonyi Imre c. géderi prépost, AC igazgató káptalani helynökké történt megválasztásáról. (2701/1961. Körl.) Grősz halála után a Szentszék Bárd János segédpüspököt nevezte ki a főegyházmegye vezetőjévé. Az ÁEH azonban Várkonyi Imrét választatta meg káptalani helynökké, és Bárdnak távoznia kellett Kalocsáról a Kecskemét melletti Kerekegyházára. (SzK)

október 5. Várkonyi Imre káptalani helynök beköszöntő beszéde megjelenik a főegyházmegyei körlevélben. Várkonyi ebben kormányzati programot ad, méltatja Grősz érsek szellemi örökségét, a pápához való hűséget ígér, és részletesen kitér a hazaszeretetre, ill. a szocializmus építésének sikereire. A béke hívének mondja magát, aki mindig meg fogja tartani hazája törvényeit. Ezzel kapcsolatban a közelmúlt kiábrándító tapasztalataira is utal, kifejtve, hogy az egyéni célok kergetése sok kárt okoz az Anyaszentegyháznak is. (2722/1961. Körl.)

október 6. A kalocsai főszékesegyház kriptájában eltemették Grősz József érseket. (2700/61. Körl.)

október 6. Belügyminisztériumi feljegyzés szerint a februári letartóztatások óta további 300 személy ellen indult eljárás. 120 fő állami felelősségre vonásban részesült. Közülük 50 pap volt, zömüket megfosztották állásától, ill. kongrua megvonással és áthelyezéssel büntették őket. A civileket általában állásuk elvesztésével, ill. alacsonyabb beosztással büntették, ill. 21 főiskolai és egyetemi hallgatót kitiltottak az ország felsőoktatási intézményeiből. (BM-GJ)

november 1. Életének 56., papságának 31. évében elhunyt Lovas István dunapataji esperes-plébános. (2851/1961. Körl.)

november 4. A dunapataji plébánia vezetésére Dr. Rózsahegyi György Kalocsa-belvárosi káplán kapott kinevezést vicarius oeconomus minőségben. Ugyancsak ő kapott megbízást a géderlaki esperesi kerületben az esperesi teendők ellátására. Áthelyezett káplánok: Székely László Dusnokról Baja-Szent Józsefbe, Tassi László Baja-Szent Józsefből Bátyára, Suhajda Lajos Bátyáról Dusnokra került. (2834/1961. Körl.)

december 7. Várkonyi Imre káptalani helynök körlevelében elrendelte az istentiszteleti rend kifüggesztését a főegyházmegye templomaiban. Lehetőség szerint a gyóntatási rend, ill. a szomszédos templomok miserendjének a közlését is kérte. (3177/1961. Körl.)

december 7. Személyi változások. Kühner János felmentést kapott érseki szertartói és irodai szolgálatai alól, és Kalocsa-Belvárosba kapott kisegítő lelkészi beosztást, valamint az Érseki Főszentszék rendkívüli kötelékvédője lett. Várkonyi Imre káptalani helynök Antal Gézát nevezte ki személyi titkárává, korábbi megbízatásai (érseki levéltáros, jegyző, iktató, főszentszéki aljegyző) meghagyásával. Kováts Géza érsekhalmi lelkész lemondását elfogadva, őt központi szolgálatra (szertartó, irodatiszt, kezelő) rendelte. Az érsekhalmi lelkészség vezetését Mátrai Dénes bácsszőlősi káplán kapta meg vicarius oeconomus minőségben. (3146/1961. Körl.)

december 13. Anyagiak. Várkonyi Imre helynök körlvélben kéri a papságot, hogy az egyházi ingatlanok tulajdonjogát ellenőrizzék az illetékes telekkönyvi hivatalokban, és váltsák ki az egyes ingatlanok telekkönyvi szemléjét (templom, kápolna, plébánia-épület, kántorlakás, temető, kálvária, alapítványi keresztek, szobrok, háztáji földek). Cél a tévedések elkerülése, a szükséges javítások-helyesbítések elvégzése. (3162/1961. Körl.)

december 23. A püspöki kar évvégi szózata keretében elsősorban a béke értékeiről és a békét fenyegető veszélyekről írt. (3292/1961. Körl.)

december folyamán: a szövetségi politika jeleként mondta Kádár János a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén: „Aki nincs a Magyar Népköztársaság ellen, az vele van. Aki nincs az MSZMP ellen, az vele van. Aki nincs a Népfront ellen, az vele van.” Az új jelszó tehát: aki nincs ellenünk, az velünk van. (Szabó 2005. 20.)

Az év során 12 nagy per keretében 54 papot ítéltek el, az üldözési hullám célja volt egyrészt az ifjúságra gyakorolt egyházi hatás csökkentése, másrészt talán a kedvező tárgyalási pozíció megszerzése is a közelgő szentszéki tárgyalásokhoz. (Így volt miből engedni, jóindulatúan amnesztiát hirdetni.) (SzK)