1965 – A II. Vatikáni Zsinat befejezésének éve

 

1965 – A II. Vatikáni Zsinat befejezésének éve

január VI. Pál pápa Zemplén Györgyöt nevezte ki a Rómában megnyíló Pápai Magyar Egyházi Intézet (PMI) rektorává. (BM-GJ)

január 15. Hamvas érsek új tagokkal egészítette ki az előző évben felállított egyházmegyei liturgikus tanácsot. A tanács elnöke az ordinárius, ügyvezető elnök Dr. Angeli Ottó tb. kanonok, templomigazgató, tagok Abonyi Pál, Dr. Belon Gellért, Bene László, Dr. Csanád Béla, Dr. Hegedűs Antal, Jánoshegyi István, Kapocs Nándor, Kókai József, Kühner János, Schönberger József és a mindenkori irodaigazgató, ekkor Kováts Géza. A tanács feladata figyelemmel kísérni és előmozdítani a liturgikus reformok megvalósítását, meghallgatva a lelkipásztorkodó papság észrevételeit. (122/65. Körl.)

január 18. Körlevéli tájékoztatás jelenik meg arról, hogy a Szentatya a Zsinat harmadik ülésszakának befejezésekor a szentségi böjt idejét a korábbi három óráról egy órára csökkentette. A szentáldozástól számított egy órán belül nem szabad szilárd ételt fogyasztani, víz vagy orvosság bevétele pedig egyáltalán nem érinti a szentségi böjtöt. (176/65. Körl.)

február 3. Személyi változások. Dr. Ijjas József Baja-belvárosi vicarius oeconomus 1964. szept. 15-én c. püspök és a csanádi egyházmegye apostoli kormányzója lett, püspökszentelése október 28-án történt Budapesten, ahová számos hívő és paptárs elkísérte. Baja-Belváros vezetését vicarius oeconomus minőségben Porvay János Baja-Szent János lelkésze látja el. Kovács Vince halálával a megüresedett Kalocsa-belvárosi plébánia vezetését Bauer Ferenc káplán kapta meg vicarius oeconomus minőségben. A Főszékesegyház gondnoka Dr. Angeli Ottó tb. kanonok lett, Kalocsa-Szent István templomigazgatójává pedig Kékesi János főkönyvtáros kapott kinevezést. Kecel-Beltér vezetésére Széll János káplán, Kalocsa-Szent Imre vezetésére pedig Nagygyörgy László káplán kapott megbízást, vicarius oeconomus minőségben. Sz. Tóth Imre újmisés Kalocsa-Szent Imrébe került káplánnak. (304/65. Körl.)

február 5. Hamvas érsek körlevelében jelzi, hogy április-június hónapokban, 11 napon, összesen 17 helyszínen tart bérmálást és kánoni vizitációt. Mivel az őszi időszakot a zsinati ülésszak lefoglalja, szombati napokra is kerültek bérmálási időpontok, melyek este 6-kor kezdődnek. Hamvas érsek egyúttal kérte, hogy ne készítsenek fel elsőáldozókat a bérmálkozásra, a két szentség vétele között teljék el lehetőség szerint öt év, hiszen a bérmálás a lelki nagykorúság szentsége. Legyen inkább kevesebb bérmálkozó, de azok jól felkészültek és megfelelő korúak. (340/65. Körl.)

február 6. Kinevezés. Hamvas érsek általános helynökévé nevezte ki Dr. Pintér László kanonokot, Kalocsa-belvárosi plébánost. (538/65. Körl.)

február 11. A főegyházmegyei körlevél mellékleteként megjelenik a püspöki kar körlevele, mely a Rítuskongregáció 1964. szeptember 26-án kiadott liturgikus instrukciójának életbeléptetésével kapcsolatos információkat tartalmazza. Az egyik fontos változás, hogy az ünnepi szentmisék olvasmányainak (szentlecke és evangélium) nyelve népnyelvre változik, és ajánlatos a magyar nyelvű olvasmányok alkalmazása a hétköznapi miséken is. A hívek nélkül végzett miséken marad a latin nyelv a régi módon. Nemzetiségi helyeken természetesen az adott nemzetiség nyelve alkalmazható, bármely egyházilag jóváhagyott szöveg szerint. Többnyelvű helyeken az olvasmányok a mise alatti népének és a szentbeszéd nyelvéhez igazodnak. (552/65. Körl.)

február 16. Hamvas érsek körlevelében a tavaszi espereskerületi ülések egyik témájául a liturgikus reformokat javasolta (hívek bekapcsolása a liturgiába, problémák, teendők, javaslatok), a másik téma kijelölését pedig az esperesekre bízta. (640/65. Körl.)

február 18. Életének 72., papságának 49. évében elhunyt Dr. Hampel Ede ny. hódsági plébános (Bácska) (896/65. Körl.)

február 19. Hamvas érsek az elmúlt években üressé vált káptalani stallumokba új kanonokokat nevezett ki. Dr. Pintér László érseki helynök idősebb mesterkanonok, Dr. Várkonyi Imre c. prépost, AC országos igazgató őrkanonok, Kovács Ferenc Kalocsa-Szent Imre plébánosa bácsi kisprépost, Dr. Angeli Ottó templomigazgató, főszékesegyházi gondnok főszékesegyházi főesperes, Kováts Géza érseki irodaigazgató tiszai főesperes lett. (766/65. Körl.)

február 20. Személyi változások. A Sztrilich Károly távozásával megüresedett irodaigazgatói tisztségre Kováts Géza kapott kinevezést. Antal Géza eddigi munkakörének meghagyásával érseki titkár lett. A kalocsai kerület esperese Dr. Pintér László Kalocsa-belvárosi kanonok-plébános, a keceli kerületé Mihály Ferenc Kecel-beltéri plébános, a bajai kerület esperese pedig Dr. Mészáros Károly Baja-belvárosi h. plébános lett. Plébánosok lettek: Dr. Pintér László Kalocsa-Belváros, Kovács Ferenc Kalocsa-Szent Imre. Porvai János vicarius oeconomus felmentésével Baja-Belváros vezetését Dr. Mészáros Károly kapta meg vicarius oeconomus minőségben, miután lemondott a madarasi plébániáról. A megüresedett plébániák vezetésére vicarius oeconomus megbízatással a következő káplánok kaptak kinevezést: Suhajda Lajos Baja-Szent Szív, Deli Imre Fajsz, Mátrai Dénes Madaras.(765/65. Körl.)

március 7. Nagyböjt első vasárnapján a püspökkari rendelkezés értelmében életbe lépett Magyarországon a liturgikus reform. (BM-GJ)

március 13. MSZMP KB párthatározat született a párt néhány időszerű ideológiai feladatáról. „Hazánkban az állam kész továbbra is együttműködni az egyházakkal a társadalmi élet számos területén. A szocialista nemzeti összefogás keretében a kommunisták és a párton kívüli materialisták együtt dolgoznak a hívőkkel. Állami és társadalmi szerveinkben és intézményeinkben együttműködünk egyházi személyekkel is. Továbbra is bíráljuk azonban az egyház képviselőinek politikai állásfoglalásait és tevékenységét, amikor az egész nép érdekeit kifejező politikánkkal ellentétes törekvéseket tükröznek.” (GJ 162-163.)

március 16. Hamvas érsek körlevelében felvételt hirdet a nagyszemináriumba. A jelentkezők felvételi vizsgája a szokott módon, július 1-jén lesz az érseki irodában. Az érsek a felvételi kapcsán a hivatásokkal kapcsolatos felelősségéről és gondjairól is ír. Megjegyzi, hogy a teológiai tanulmányokat folytató egyházmegyés papnövendékek száma mindössze 6, ami nagyon kevés. Az érsek a papság és a hívek imáját kérte papi hivatásokért. (1047/65. Körl.)

március 17. Hamvas érsek körlevelében közölte a nagyheti szertartások időpontját. Eszerint virágvasárnap a barkaszentelés után a menet e templomon belül, az ajtóig vonul végig. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora miséje a kora esti órában kezdhető, utána szentségimádást-virrasztást lehet tartani éjfélig. Nagypénteken a szertartások 15-18 óra között tartandók. Nagyszombaton pedig a különböző szertartásokat és a feltámadási körmenetet 16-19 óra között lehet megtartani, a körmenet a templom körül, a legrövidebb útvonalon vonuljon, és a helyileg illetékes rendőrségen be kell jelenteni. (1049/65. Körl.)

március 17. Papi jubileumok körlevéli közlése. Aranymisések Borsay István ny. kiskőrösi plébános és Dr. Földesdy Antal ny. keceli plébános, ezüstmisés Varga Imre miskei káplán. (1048/65. Körl.)

március 29. Kinevezés. Kovács Ferenc kanonok, Kalocsa-Szent Imre plébánosa a Consilium Administrationis Bonorum (Vagyonügyi Tanács) tagja lett. (1165/65. Körl.)

április 29. Újabb regnumi per kezdődik, hét regnumi atyát ítélnek különböző időtartamú szabadságvesztésre. (B-L) Májusban papi perek keretében összesen 30 papot ítélnek el ifjúsági lelkipásztori munka, ill. a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt. (SzK)

május 9. Püspökkari. Az ország templomaiban felolvasták a püspöki kar körlevelét, mely a II. világháború befejezésének 20. évfordulójára született, és a békéért tett erőfeszítéseket, a békemunka eredményeit méltatja. (sz.n./65. Körl.)

május 29. Személyi változások. A csátaljai kerületben Jánoshegyi István felmentésével Makra Gyula dávodi plébános kapott esperesi kinevezést. Plébánosi kinevezések: Jánoshegyi István Madarasra, Soproni János Baja-Szent Antal-i kisegítő lelkész Baja-Szent Szívbe, Vörös István Bócsa-Szent Margit-i plébános Fajszra, Széll János Mélykút-Szent Erzsébet-i vicarius oeconomus ugyanoda kapott plébánosi kinevezést. Vicarius oeconomusok lettek: Dr. Hegedűs Antal Hercegszántón, aki teológiai tanári megbízatásából lett hazaredelve egyházmegyei szolgálatra, Bauer Ferenc Kalocsa-belvárosi káplán Bócsa-Szent Margitban. Szentgyörgyi József káplán áthelyezést kapott Tompa-Szent Jánosból Kalocsa-Belvárosba. (1849/65. Körl.)

június 20. Papszentelés. Dr. Ijjas József püspök, csanádi apostoli kormányzó a kalocsai főszékesegyházban áldozópapokká szentelte Ferencz Istvánt és Tarjányi Bélát. (2267/65. Körl.)

június 21. Életének 72., papságának 49. évében, hosszas betegeskedés után elhunyt Teesz Imre a főegyházmegye nyugalmazott papja, aki 1944 óta testvérével Albertfalván élt. (2043/65. Körl.)

július 18. A főegyházmegye templomaiban 73 ezer forintot gyűjtenek össze a vasárnapi szentmisék alkalmával az árvízkárosultak javára. A papság és a központ adományaival kiegészítve így közel 100 ezer forintot adhattak át a Magyar Vöröskereszt Bács-Kiskun megyei Titkárságának. (2800/65. Körl.)

július 23. Személyi változás. Hamvas érsek körlevelében jelzi Dr. Gaál Gyula egyházmegyés pap hivatalától történő megfosztását és laikus státusba helyezését. (2803/65. Körl.)

augusztus 7. Hamvas érsek körlevelében közölte az őszi espereskerületi ülések témajavaslatait: 1.) Az Egyház és a világ, a világgal folytatott párbeszéd teológiai kifejtése. 2.) A lelkipásztor szociális önnevelése. Kell-e szociális papnevelés, mire és hogyan? (2818/65. Körl.)

augusztus 8. Kinevezés. Hamvas érsek Dr. Horváth Alajos nagyprépostot másodhelynökké nevezte ki, hogy távolléte idején a Főegyházmegye kormányzása zavartalan lehessen. (2804/65. Körl.)

augusztus 16. Beiktatták hivatalába a Kalocsai Főszékeskáptalan új nagyprépostját, Dr. Horváth Alajos c. apát, eddigi olvasókanonokot, akit VI. Pál pápa nevezett ki, és a Parlamentben az Elnöki Tanács elnöke előtt az államesküt is letette. (2682/65. Körl.)

szeptember 8. Személyi változások. A hajósi kerület esperese Mátrai Sándor nemesnádudvari plébános felmentésével Barát László hajósi plébános lett. Plébánosi kinevezést kaptak: Dr. Hegedűs Antal Hercegszántón, Kókai József Bogyiszlón, Bauer Ferenc Bócsa-Szent Margitban. Nagygyörgy László Kalocsa-Szent Imre káplánja érseki szertartó lett. Áthelyezett káplánok: Bergmann János Csávolyról Garára, Csörgi István Kiskőrösre, Deli Imre Fajszról Rémre, majd innen betegszabadságra, Fekete Ferenc Bácsalmásról Tompa-Szent Jánosba, Ferencz István újmisés Miskére, Katona Lajos Dávodról Hajósra, Kopasz Károly Baja-Belvárosból Csávolyra, Lőw Frigyes Nemesnádudvarról Nagybaracskára, Marton Tivadar Kecel-Beltérről Sükösdre, Mátrai Dénes Madarasról Baja-Szent Szívbe, Mentés László Sükösdről Kalocsa-Szent Imrébe, Nagy Ferenc Rémről Nemesnádudvarra, Raffai Imre Baja-Szent Józsefből Baja-Belvárosba, Dr. Scharpf Egon Hajósról Madarasra, Székely László Katymárról Dávodra, Szekulity István Baja-Szent Antalból Baja-Szent Józsefbe, Süveges Jenő Nagybaracskáról Bácsalmásra, Suhajda Lajos Baja-Szent Szívből Rémre, Dr. Tamás Péter Kiskőrösről Katymárra, Tölgyes Ferenc az érseki hivatalból Kecel-Beltérre, Sz. Tóth Imre még korábban Kalocsa-Szent Imréről Csengődre, Utry Zoltán szabadságról Jánoshalmára majd Bácsalmásra, Varga Imre Miskéről Baja-Szent Antalba. (2798/65. Körl.)

szeptember 9-december 10. A II. Vatikáni Zsinat negyedik ülésszakán Hamvas Endre kalocsai érsek vezette a minden korábbinál népesebb magyar püspöki küldöttséget. A negyedik ülésszakon, 1965. szeptember 14-december 7. között Hamvas érsek mellett Kováts Géza kanonok, érseki irodaigazgató is részt vett. (Szabó 2005.28.)

október 21. Életének 77., papságának 54., szerzetességének 60. évében, Baján elhunyt Jagicza István, a főegyházmegye papsága által nagyrabecsült Juvenál atya. (3060/65. Körl.)

november 19. Életének 80., papságának 56. évében, Kalocsán elhunyt Dr. Gonczlik Kálmán prelátus-kanonok, főszentszéki elnök, a főegyházmegye nagytekintélyű papja. (3434/65. Körl.)

december 15. Személyi változások. Dr. Gonczlik Kálmán halálával a megüresedett officialisi (főszentszéki helynöki) tisztségre Dr. Angeli Ottó kapott megbízást. A bácsalmási kerület jegyzője és helyettes esperese Dr. Mészáros Károly felmentésével Jánoshegyi István madarasi plébános lett. A keceli kerület jegyzője és helyettes esperese, Tóth Ferenc saját kérésére felmentését kapott az említett megbízatásai alól. Leányfalusi Vilmos Kalocsa-belvárosi kántor-káplán Rómába került a Pápai Magyar Intézetbe magasabb fokú egyházzenei tanulmányok végzésére. Utry Zoltán Bácsalmásról Kalocsa-Belvárosba került át kántor-kápláni minőségben. Áthelyezett káplánok: Ivó József Tompa-Szent Jánosból Bácsalmásra, Kövesi István Mélykút-Beltérről Tompa-Szent Jánosba, Fekete Ferenc Tompa-Szent Jánosból Mélykút-Beltérre került. Iványi Endre Bácsalmásra kapott kinevezést, de betegsége miatt nem foglalta el szolgálati helyét. (3425/65. Körl.)

december 16. Címek, kitüntetések. Címzetes apáti és préposti kinevezések. Dr. Pintér László érseki helynök tárnoki apáti címet, Dr. Erdey Ferenc tb. kanonok, a Hittudományi Akadémia tanára Szűz Máriáról nevezett alsóadorjáni apáti címet, Dr. Szörényi Andor, a Hittudományi Akadémia rendes tanára Háj-Szentlőrinci Szent Lőrincről nevezett préposti címet kapott. (3437/65. Körl.)

december 22. A püspöki kar a hívekhez intézett szilveszteri körlevelében a II. Vatikáni Zsinat eredményeit és határozatait méltatta. A püspökök kiemelték, hogy a zsinaton történtek csak egy folyamat kezdetét jelentették, és jelezték a pápa által meghirdetett rendkívüli jubileumi időszakot, mely 1966 januárjától pünkösdig tart, és célja a zsinati határozatok megismerése. (sz.n./65. Körl.)

az év során: Az Opus Pacis intézőbizottságát 1965-ben bővítették, bekerültek az új püspökök és más egyházi vezetők, így pl. Ijjas József és Várkonyi Imre prépost, AC igazgató is. (Pál 1995. 187.) Komoly problémája maradt a békemozgalomnak a fiatal papság távolmaradása, a békeszervek elöregedése.