1979 – Új főesperességek és esperességek
január: Újévi szózatában Ijjas érsek visszatekint az előző év templomépítési munkáira: külső tatarozás történt Dunapatajon (toronysisak, ereszcsatornák javítása), Fajszon (sekrestyetető felújítása, bádogtető festése), Hercegszántón (új toronysisak), Homokmégyen (külső festés) és Sükösdön (toronysisak átfestése). Belső tatarozás történt Csávolyon, Hajóson, Miskén és Tabdin. Új liturgikus teret alakítottak ki Soltvadkerten. Villanyhálózatot újítottak fel Császártöltésen, Tabdin és Vaskúton. Harangok villamosítását végezték el Dunaszentbenedeken és Géderlakon. Lourdes-i kápolnát létesítettek Baja-Szent Istvánon. Kápolnákat újítottak fel Sükösdön (Szent Anna) és Vaskúton (Kálvária). Külső plébánia-tatarozást végeztek Hajóson. A jövőre vonatkozóan az érsek nagyobb tervekről is beszámol, a főszékesegyház külső- és belső tatarozását is tervbe vették. Az érsek végül kifejezte, hogy az új pápa kezdeményezéseit mindenben támogatni szeretnék. (100/79. Körl.)
február 19. Életének 67., papságának 45. évében, a szekszárdi kórházban elhunyt Barát László mátételkei plébános. Udvardy püspök temette február 23-án, Kalocsán, a papi kriptában helyezték örök nyugalomra. (406/79. Körl.)
február 22. Életének 71., papságának 47. évében, a kalocsai Papi Otthonban elhunyt Dr. Tamás József, aki az egyházmegyében csak mintegy tíz évet szolgált, utána szüleivel Budapesten lakott, és Máriaremetén teljesített kisegítő szolgálatot. Az egyházmegyébe nyugdíjasként tért vissza. Remetekertváros Szentlélek templomának kriptájában temették el. (416/79. Körl.)
március 7. Ijjas érsek körlevelében közli, hogy április-június hónapokban 12 napon, összesen 30 helyen tervez bérmálást és kánoni vizitációt. (203/79. Körl.)
március 7. Ijjas érsek javaslatot tett a tavaszi és őszi espereskerületi ülések témájára: A keresztény hitvestársak szentségi házassága, mint „Ecclesia domestica”, valamint a szülők a „családi egyházban”, mint gyermekeik első hithirdetői. (127/79. Körl.)
március 7. Papi jubileumok körlevéli közlése. Vasmisés: Dr. Horváth Alajos nagyprépost, c. apát, aki 65 évvel ezelőtt részesült a papszentelés kegyelmében. Aranymisések: Kovács Mihály c. esperes ny. lelkész, uszódi vicarius oeconomus, Nagy Abonyi Vilmos nyugdíjas ordasi lelkész és Porvay János Baja-Szent János egyházközség lelkésze. Ezüstmisések: Katona Lajos Bócsa-Szent Imre plébános, Dr. Scharpf Egon tataházi plébános, Antal Géza Kalocsa-Szent Imre kanonok-plébános és Király András soltvadkerti plébános. (128/79. Körl.)
március 7. Személyi változások. Csörgi István kiskőrösi kisegítő lelkészt január 1-i hatállyal nyugállományba helyezték és az egyházmegye szolgálatából elbocsátották. Jánoshegyi József tataházi plébánost megromlott egészségi állapotára való tekintettel 1978. december 18-i hatállyal a plébánia vezetése alól felmentették és kisegítő lelkésznek Madarasra küldték. Tataházára Dr. Scharpf Egont Bócsa-Szent Margit plébánosát nevezték ki plébánossá. Bócsa-Szent Margit plébánia vezetését Katona Lajos Bócsa-Szent Imre plébánosra bízták vicarius oeconomusi minőségben korábbi beosztása meghagyásával. Gubik Mihályt 1978. december 28-ával Dusnokra küldték kisegítő lelkésznek az egyelőre (autóbaleset miatt) munkaképtelenné vált Moró László káplán helyébe. (133/79. Körl.)
március 19. Életének 78., papságának 47. évében, a kalocsai Papi Otthonban elhunyt Tóth Mihály kiérdemesült esperes, ny. homokmégyi plébános, aki a jezsuita rendből jött át az egyházmegyébe, és 60 éves korától nyugállományban volt. Március 21-én temették el Soltvadkerten. (566/79. Körl.)
március 25. A Katolikus Szó közölte Lékai bíboros egy nyilatkozatát, melyet egy francia katolikus lapnak adott. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar egyházat külföldön gyakran hallgató egyháznak vagy csendre kényszerített egyháznak nevezik, a bíboros ellenvéleményének adott hangot. Ezeket a jelzőket igazságtalannak érezte, szerinte a magyar egyház valójában nyilvános dialógust folytat. Ez nem jelent ideológiai közeledést, de van előrelépés a mindennapi, gyakorlati kérdésekben. (Mészáros III.B. 161-162.)
április 1. Megünnepelték Rómában a Collegium Germanico-Hungaricum egyesítésének 400. évfordulóját. Lékai bíboros bejelentette, hogy ősztől állami hozzájárulással magyar kispapok kezdhetik meg tanulmányaikat a Gergely-egyetemen. (BM-GJ)
április 5. Lékai László bíboros érsek megáldotta a fölújított római Pápai Magyar Egyházi Intézetet. Másnap a pápa levélben fordult a katolikusokhoz a hitoktatás fontossága érdekében. (BM-GJ)
június 1. Életének 58., papságának 30. évében elhunyt Pesitz József bácsbokodi plébános. Bácsbokodon temették el. (935/79. Körl.)
június 6. Egyházszervezés. Ijjas érsek körlevelében adott hírt a főegyházmegye esperesi kerületeinek új beosztásáról. A változtatást még Grősz érsek határozta el 1944-ben, a háború után azonban csak az egyházmegye északi részén vitte azt végbe 1947-ben. Időközben a Szabadkai Püspökség felállításával, és a kialakult paphiánnyal, oldallagos ellátásokkal sürgetővé vált az átalakítás következetes végrehajtása. Jelentős változás, hogy a Tiszai főesperesség megszűnt, helyette a Bodrogi főesperesség megnevezést alkalmazzák, amelyhez egykor, a középkorban a Bajától délre eső terület tartozott. Így összesen hat espereskerület született, átlagosan 10-12 plébániával, a következők szerint: Főszékesegyházi főesperesség (Kalocsai, Keceli esperesi kerületek), Bodrogi főesperesség (Bajai, Hajósi esperesi kerületek), Bácsi főesperesség (Bácsalmási, Jánoshalmi kerületek). (842/79. Körl.) Az átszervezéssel a régi esperesek és helyettesek felmentésére, valamint új esperesek kinevezésére is sor került, a következők szerint: Bauer Ferenc (Baja), Jánoshegyi István (Bácsalmás), Bene László (Hajós), Molnár G. Pál (Jánoshalma), Mentés László (Kalocsa), Szentgyörgyi József (Kecel). (933/79. Körl.)
június 6. Ijjas érsek körlevelében jelezte az éves papi továbbképzés tételeit, melyek mottója: „Egyház, mit mondasz magadról?” (872/79. Körl.)
június 6. Kanonoki kinevezések. Ijjas érsek körlevelében közli, hogy Morvai István bácsi kispréposttá, Dr. Mészáros Károlyt főszékesegyházi főesperessé, Antal Gézát bodrogi főesperessé, Nagygyörgy Lászlót bácsi főesperessé léptette elő, ill. nevezte ki. Az id. mesterkanonoki stallumot Vág Imre teológiai tanárnak adományozta. (898/79. Körl.)
június 6. Címek, kitüntetések. Tb. kanonoki és c. apáti-préposti kinevezések. Szabó András esperes, Kecel-beltéri plébános és Mentés László esperes, szakmári plébános a Főszékesegyházi Káptalan tiszteletbeli kanonokjai lettek. Krix István bácsalmási plébános c. tárnoki apáti, Szentgyörgyi József akasztói esperes-plébános pedig dézsi c. préposti címet kapott. (899/79. Körl.)
június 6. Kinevezés. Ijjas érsek körlevelében jelzi, hogy Novok Rostás Kálmán érseki szertartót eddigi megbízatása mellett érseki titkárrá nevezte ki. (760/79. Körl.)
június 6. Személyi változások. Barát László plébános halálával megüresedett mátételki plébánia ellátását és vezetését Dr. Scharpf Egon tataházi plébánosra bízták vicarius oeconomusi minőségben, február 23-i hatállyal. A balesetet szenvedett Moró László visszatért állomáshelyére, így Gubik Mihályt a gyengélkedő Pesitz József bácsbokodi plébános vicarius adiutorává nevezték ki. (901/79. Körl.)
június 6. Címek, kitüntetések. Ijjas érsek kalocsai érseki kinevezésének 10. évfordulóján Gajdos István borotai esperes-plébános tb. főesperesi címet kapott. Érseki tanácsosok lettek: Hrubiány Endre Mélykút-beltéri kisegítő lelkész, Kopasz Károly garai káplán, Kövesi István Kalocsa-Szent Péter vicarius oeconomusa, Leányfalusi Vilmos főszékesegyházi karnagy-káplán, Müller Antal bácsborsódi plébános, Novok Rostás Kálmán érseki titkár, Szabó István dunapataji plébános, Dr. Tarjányi Béla hittud. akadémiai tanár, Tassi László hercegszántói plébános. (908/79. Körl.)
július 1. Az életbe lépett Büntető Törvénykönyv 156. §-a szerint 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki valamely vallási csoport tagjának a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz. (BM-GJ)
szeptember 1. A püspöki kar pályázatot hirdetett a 6 könyvből álló hittnakönyv-sorozat 3 új könyvének megírására. (sz.n./79. Körl.)
szeptember 26. A püspöki kar körlevéllel fordult a hívekhez a Nemzetközi Gyermekév kapcsán. A körlevél a keresztény nevelés területeit-célját fejtegette. (sz.n./79. Körl.)
október 5. Egyházi gyűjtemények kincsei címmel kiállítás nyílt Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. (BM-GJ)
október 21. Életének 84., papságának 59. évében, Kalocsán elhunyt Morvai István prépost-kanonok. (1519/79. Körl.)
november 4. Interjú jelent meg a Katolikus Szóban Mészáros Károly Baja-belvárosi plébánossal, a Bács-Kiskun megyei békepap-bizottság elnökével. A mozgalom jövőjéről kérdezték, különösen a kevés fiatal miatt. Mészáros generációs problémával, ill. a helyi hatóságok túlkapásaival, hibáival magyarázta a dolgot (elismerve a helyi hatóságok időnkénti egyházellenes fellépését). (Mészáros III.B. 132.)
december 12. Anyagiak. Ijjas érsek körlevelében közölte, hogy a püspöki kar 1980. január 1-től új stóladíjszabást vezetett be, melynek alkalmazását elrendelte. (1490/79. Körl.)
december 12. Személyi változások. Dr. Mojzes Ferenc csátaljai plébános október 1-i hatállyal nyugállományba helyezték. A megüresedett csátaljai plébániára Mátrai Dénes öregcsertői plébánost nevezték ki plébánossá. Az öregcsertői plébániára állandó jelleggel kint lakó lelkészt nem tudnak biztosítani, az ott élő hívek ellátását (központi beosztása meghagyásával) Novok Rostás Kálmán érseki titkárra bízták vicarius oeconomusként. Kalocsa-Szent István templom igazgatásával Vág Imre kanonokot bízták meg. Pesitz József halálával megüresedett bácsbokodi plébániára Gubik Mihály kapott vicarius oeconomusi kinevezést. Kápláni áthelyezések: Gál Jenő Bátyáról Hercegszántóra, Lei János Hercegszántóról Bátyára került.
Saját kérelmére, február 28-án engedélyezték Kovács Jenő segédlelkésznek, hogy ideiglenesen a veszprémi egyházmegyében folytassa papi működését. (1597/79. Körl.)
december 12. Kinevezés. Ijjas érsek az elhunyt Morvai István utódaként főegyházmegyei főszámvevővé Vág Imre kanonokot nevezte ki. (1646/79. Körl.)
Könyvkiadás az 1970-es évek végén és a 80-as évek elején: Katolikus könyvkiadás alapvetően két kiadó tevékenységeként működött, s a kiadott könyvek száma az 1970-es évek végéig meglehetősen alacsony volt. A Szent István Társulat évente 5-6, az Ecclesia Szövetkezet 3-4 könyvet jelentetett meg. Nagyobb példányszámban csak a Biblia és a hittankönyvek jelenhettek meg. 1981-től kezdődően mindkét kiadónál jelentősen nőttek az említett számok, a 80-as évekre így a Szent István Társulatot évi 20-22 könyv, az Ecclesia Szövetkezetet pedig 6-8 új kiadvány jellemezte. (Mészáros III.B. 51.)
Statisztika (kb. a 70-es 80-as évekről): a vidéken született gyermekek 75-80 %-át megkeresztelték, a városiaknál ez csak 50-60 % volt, iparvidéken 30-40 %. A vidéki fiatalok 75 %-a, a városiak fele kötött egyházi házasságot. Az egyházi temetések aránya a városokban 75 %, vidéken 95 % volt. Hitoktatáson a vidéki gyermekek 15-35 %-a, a városiak 7-12 %-a vett részt. (Bozsóky-Lukács 1995. 102.)