1959 – Krízis a Központi Szemináriumban
január 15. Grősz érsek újévi köszöntőjében az elmúlt év kapcsán megemlékezett a Tázlár-Boldogasszony templom felszenteléséről, és hogy Tabdi és Mélykút templomépítései is befejezésükhöz közelednek. (100/59. Körl.)
január 14. Körlevéli közlés szerint Grősz érsek a április-június hónapok folyamán három espereskerületben (Csátalja, Mélykút, Bácsalmás), összesen 14 településen tervezett bérmálást és kánoni vizitációt segédpüspöke közreműködésével. (147/59. Körl.)
január 17. Személyi változások. Dr. Hegedűs Antal Tázlár-Boldogasszony lelkésze teol. tanári kinevezést kapott Szegedre, a Hittudományi Főiskolára. Bene László jánoshalmi hitoktató kapta meg Tázlár-Boldogasszony lelkészség vezetését, vicarius oeconomus minőségben. Marton Tivadar hitoktató Kalocsa-Szent Imréből Jánoshalmára került. Kalocsa-Szent Imrén Iván László újmisés kapott ideiglenes kisegítői beosztást. (228/59. Körl.)
január 21. Személyi változás. Grősz érsek felfüggesztette papi hivatalából Magyari Géza kiskőrösi hitoktatót. (256/59. Körl.)
február 5. Kanonoki kinevezések. Grősz érsek előterjesztésére XXIII. János pápa a következő kinevezéseket eszközölte: Dr. Kujáni Ferenc apostoli protonotárius, olvasókanonok nagypréposti, Dr. Horváth Alajos c. apát, idősebb mestekanonok olvasókanonoki, Kovács Vince érseki tanácsos, Kalocsa-Belváros id. lelkésze idősebb mesterkanonoki kinevezést kaptak. (466/59. Körl.)
február 6. Személyi változások. Szolgálati helyükön plébánossá kinevezett id. lelkészek: Mihályfi Istán érs. tanácsos, főszentszéki házassági kötelékvédő Kalocsa-Szent Imrén, Csiszár Géza érs. tanácsos, esperes Mélykúton, Kovács Vince kanonok, esperes Kalocsa-Belvárosban kaptak plébánosi kinevezést. Székely László nemesnádudvari és Nagygyörgy László bácsszőlősi káplánok helyet cseréltek. (468/59. Körl.)
február 9. A budapesti Hittudományi Akadémia Grősz József érseket díszdoktorrá avatta. (BM-GJ)
február 12. Grősz érsek témajavaslatai a tavaszi espereskerületi ülésekre: a templom ismert, és eddig kellőképpen nem kiaknázott lelkipásztori lehetőségei, ill. a házasság szentségének helyzete. (484/59. Körl.)
február 17. A püspöki kar konferenciája tiltakozott a hitoktatási és egyéb sérelmek miatt. (BM-GJ)
március 9. A budapesti Központi Papnevelő Intézetből a papi békemozgalommal szembeni ellenséges viselkedésük miatt, a kormány kívánságára kizártak 14 növendéket akik nem mentek el januárban egy békenagygyűlésre. Társaik többsége szolidaritást vállalt velük, ezért az ÁEH utasítására március 19-én további 59 hallgatót és 3 elöljárót is elbocsátottak. Mindössze 17 hallgató maradt az intézményben. (BM-GJ)
Az Új Ember január végi számában Szörényi Andor professzor kemény szavakkal ítélte el a központisták magatartását. Az elbocsátott három elöljáró között volt Dr. Papp Imre spirituális (kalocsai egyházmegyés), Dr. Takács Nándor harmadik prefektus és Huber Frigyes énektanár, Artner Edgár professzort pedig nyugdíjazták. Ugyanakkor a marxista eszmék terjesztésére beindították a szociológia oktatását. (SzK)
március 22. Életének 71., papságának 46. évében elhunyt Kovács Imre egyházmegyei tanácsos, ludaspusztai plébános. (Bácska) (869/59. Körl.)
április 24. Katolikus főpapok, köztük Grősz József érsek esküt tettek a Magyar Népköztársaság alkotmányára. (BM-GJ)
május 29. Grősz érsek körlevelében tájékoztatta a papságot, hogy külföldről teológiai könyvet, kegytárgyakat vagy liturgikus eszközöket csak az Actio Catholica közvetítésével lehet Magyarországra behozni. Nem teológiai tárgyú könyvek behozatala tilos, a személyes használatú, teológiai tárgyú könyvek megrendelése (1-2 példányban) ugyan megengedett, de azt is ellenőrizni jogosultak az állami hatóságok. Az Actio Catholica igénybevételével igazolható az egyes plébániák valós szükséglete, ill. elkerülhető a törvénytelen kereskedés vádja. (1383/59. Körl.)
június 1. Grősz érsek körlevelében jelezte, hogy a legutóbb 1956-ban meghosszabbított egyházközségi képviselőtestületek mandátumát a püspöki kar határozata értelmében újabb választások kiírása nélkül, további intézkedésig újfent meghosszabbítja. (1407/59. Körl.)
június 2. Az 1959:25. számú törvényerejű rendelet helyreállította az Állami Egyházügyi Hivatal önállóságát az 1956 előtti jogkörrel. Elnöke Olt Károly lett. (BM-GJ)
június 15. Grősz érsek körlevelében a papi lelkigyakorlatok utáni napokra, augusztus 26-ra és 28-ra lelkipásztori megbeszéléseket hirdetett melyre a lelkigyakorlatok résztvevőin túl a teljes papságot meghívta. (1535/59. Körl.)
június 21. Grősz érsek a kalocsai főszékesegyházban áldozópappá szentelte Gelányi Ferencet, Suhajda Lajost és Udvary Eleket. (1581/59. Körl.)
június 29. XXIII. János pápa az „Ad Petri cathedram” kezdetű enciklikájában a zsinat hivatalos meghirdetését a béke, a társadalmi igazságosság és az ökumenizmus szolgálatával kötötte egybe. (BM-GJ)
július 30. Életének 71., papságának 48. évében, Budapesten, a Széher úti kórházban elhunyt Máthis Kálmán nyug. plébános. (1912/59. Körl.)
augusztus 15. Életének 69., papságának 45. évében, Csávolyon elhunyt Wildmann Gyula nyug. plébános. (2031/59. Körl.)
augusztus 22. Anyagiak. Grősz érsek módosította az 1952-ben bevezetett főegyházmegyei egységes taxatóriumot, és általánosan kötelezővé tette az új táblázat összegeit. (2058/59. Körl.)
augusztus 27. Személyi változások. Kulcsár János érseki tanácsos, Baja-belvárosi kisegítő lelkész saját kérésére nyugállományba került. Dr. Papp Imre felmentést kapott a budapesti központi papnevelőintézetben viselt lelkiigazgatói tiszte alól és visszatérve a főegyházmegyébe Kecel-Beltérre kapott kápláni beosztást. Cserháti Gergely Kecel-beltéri kisegítő lelkész Kalocsára-Szent István templomba került ugyanilyen beosztásban. Áthelyeztett káplánok: Jánoshegyi József Vaskútról Kunbajára, Rosenthal Imre Csátaljáról Vaskútra, Gelányi Ferenc újmisés Csátaljára, Nemes Vilmos Bátyáról Baja-Belvárosba, Suhajda Lajos újmisés Bátyára, Szekulity István Baja-Szent Józsefről Rémre, Tassi László Dusnokról Baja-Szent Józsefbe, Székely László Bácsszőlősről Dusnokra, Udvary Elek újmisés Bácsszőlősre, Deli Imre Homokmégyről Madarasra, Németh Lajos Fajszról Homokmégyre, Raffai Imre Bácsalmásról Fajszra, Mentés László Madarasról Bácsalmásra került. (2098/59. Körl.)
augusztus 28. Grősz érsek körlevelében jelezte, hogy a papi rekollekciók helye továbbra is Kalocsa és Baja marad. Októbertől májusig minden hó második csütörtökén Kalocsán, negyedik csütörtökén pedig Baján gyűlhettek össze a papok, akiket ennek megfelelő időbeosztásra kért az érsek. (100/59. Körl.)
szeptember 15. Grősz érsek körlevelében az októberi rózsafűzér-ájtatosságokra buzdított. Imaszándékként a hit kegyelméért való könyörgést említette, és szólt a válságba jutott családi életről, a könnyelmű házasságkötésekről, meggondolatlan válásokról, terméketlen házasságokról, melyek nemcsak valláserkölcsi szempontból fájdalmasak, de a társadalomra is veszélyt jelentenek. (2277/59. Körl.)
október 8. Életének 57., papságának 34. évében elhunyt Raible Ferenc csonoplyai plébános (Bácska). (2561/59. Körl.)
október 16. Életének 74., papságának 50. évében elhunyt Szőke János esperes, nyug. plébános. (2583/59. Körl.)
október 28. Anyagiak. Grősz érsek részletes rendelkezéseket közöl körlevelében az egyházi épületek karbantartásával kapcsolatban. Az egyházi épületek állapotának felülvizsgálata a plébános éves, rendszeres feladatai közé tartozik, melyet szakemberek bevonásával kell végeznie. Az állagmegóvást célzó apróbb javításokat azonnal meg kell tenni, ezeket az espereseknek is ellenőrizniük kell. Plébánia kertben és javadalmi földön a fák kiírtása vagy szőlő megszüntetése érseki hatósági engedély nélkül tilos. A kivágott fák helyett nyomban újat kell ültetni. (2640/59. Körl.)
november 2. Személyi változás. (Degradatio) Grősz érsek körlevelében szomorúan tudatta, hogy Dr. Gombos Károlyt, a főegyházmegye papját papi hivatalától és az egyházi ruha viselésétől eltiltotta, és laikus státusba helyezte. (2710/59. Körl.)
november 25. Grősz érsek körlevelében közli a papi rekollekciók új rendjét. Ezután négy hónapban, szeptemberben, novemberben, februárban és áprilisban tartottak rekollekciókat, továbbra is két városban, Kalocsán és Baján. (2757/59. Körl.)
november 27. Életének 82., papságának 59. évében, Békásmegyeren elhunyt Bittermann József nyugalmazott plébános. (2982/59. Körl.)
november 27. Személyi változások. Horváth Károly tb. kanonok, géderlaki plébános saját kérelmére szeptember 20-tól nyugdíjba került. Cserháti Gergely érs. tanácsos, Kalocsa-Szent István templom kisegítő lelkésze azonos minőségben Jánoshalmára került. Dr Mojzes Péter Kalocsa-Szent István templomigazgató kisegítő lelkész lett Kiskőrösön. Süveges Jenő dunapataji káplán betegségére való tekintettel hosszabb időre szabadságot kapott. Németh Lajos homokmégyi káplán Dunapatajra, Varga Somogyi Imre Baja-belvárosi káplán pedig Homokmégyre került. (2956/59. Körl.)
december 31. Püspökkari. Az új évtized kezdetén a püspöki kar szilveszteri körlevélben fordult a hívekhez. A köszönet szavai mellett a körlevél fogytékosságokat is említett, pl. a vasárnapi szentmisék mulasztása, ill. a gyermekek vallásos nevelése terén. Biztatták a híveket, hogy éljenek a keresztség és a házasság szentségével, és legyenek tudatában a házasság felbonthatatlanságának. A püspökök úgy fogalmaztak, hogy az elmúlt esztendőben az egyház és az állam jóviszonyának kialakítására törekedtek, és hasonló szándékot tapasztaltak az állam képviselőitől is. Négy magyar egyházmegye élére kerülhetett újonnan kinevezett apostoli kormányzó. A körlevél végül részletesen méltatta a világháború óta eltelt másfél évtizedben elért termelési eredményeket, az életszínvonal növekedését és a békéért tett erőfeszítéseket. (240/60. Körl.)
Az év folyamán az ÁEH a pécsi segédpüspökké kinevezett Belon Gellért és a szombathelyi segédpüspökké kinevezett Winkler József püspökké szentelését azon a cím tiltotta meg Grősz József érseknek, hogy a kinevezéseket késedelemmel jelentette be. (SzK) Winkler József helyzetét a tárgyalások eredményeként 1964-ben rendezték, Belon Gellértét 1982-ben (ha ez 71 évesen, betegen, öt évvel a halála előtt egyáltalán rendezésnek nevezhető). (Szabó 2005. 35-36.)