1968 – Véglegessé vált Bácska (Szabadka) egyházszervezeti önállósulása, többé nem használják az érsekek a kalocsa-bácsi címet

 

1968 – Véglegessé vált Bácska (Szabadka) egyházszervezeti önállósulása, többé nem használják az érsekek a kalocsa-bácsi címet

január 1. Hamvas érsek újévi köszöntőjében megjegyzi, hogy szobához kötöttsége mellett nagy vigasztalás számára, hogy papjai törekvéseikben hitvatásuk magaslatán állnak. Visszapillantva a világegyház eseményeire, kiemeli a Püspöki Synodus ülésezését, mely öt témával foglalkozott (egyházi törvénykönyv revíziója, szemináriumok nevelési és tanulmányi rendje, liturgia, hittani igazságok védelme, vegyes házasságok). Nagy jelentőségű volt a Szentatya törökországi látogatása és találkozása Atenagoras pátriárkával, majd a pátriárka római látogatása. Kiemelkedő volt a Laikusok Apostolságának világkongresszusa. A pápa jelentős erőfeszítéseket tett a világbéke érdekében, melyet a közelkeleti válság és a vietnámi háború is fenyegetett. Nem véletlen tehát, hogy a népek vezetőinél kezdeményezte, hogy az újév napja legyen mindig a béke napja. Az év során a pápa betegeskedett, de egy sikeres műtétnek köszönhetően állapota javult. Az egyházmegyére térve az érsek kiemeli a népnyelvű liturgia terjedését-fejlődését. Nyilvánvalóan vannak még hívek és papok, akik számára a régi rend a vonzóbb, és idegenkedne az újtól, de őket arra kéri, bízzák magukat a Szentlélek által vezetett Egyház bölcs irányítására, és egész szívvel-lélekkel álljanak be ők is a liturgikus megújulás szolgálatába. Kalocsa-Szőlőkben folytatódott a Szent Péter templom építése, az épület műszaki átvétele megtörtént, és karácsonyra meg is áldották. A még hátralevő kisebb munkák befejezése után, búcsúkor valószínűleg sor kerülhet majd a szentelésre is. Hercegszántón kicserélték a templom megrokkant tetőszerkezetét és külső felújítást is végeztek. Külső felújítás történt a templomokon Bátyán, Bócsa-Szent Margit és Dunaszentbenedek esetében, plébánia felújítás történt Bácsalmáson, Kalocs-Belvárosban. Kalocsán a Szent István templom tornya, utcai homlokzata és tetőzete kapott általános tatarozást, s ugyancsak Kalocsán megkezdődött az érseki palota tetőzete rézlemezfedésének cseréje is. Teljes helyreállítást végeztek Csávolyon a temetőkápolnán is. A Bajához tartozó Máriakönnyén a szabadtéri oltárt bővítették, Baja-Szent Antal templomban a tetőzetet állította helyre az egyházközség. Miskén a templom-ablakokat cserélték, Tabdin a teplombelső cementlapozását végezték el, Homokmégyen a templomtér rendezését és bekerítését kezdték meg. Kisebb munkák folytak még Bácsszőlősön, Csátalján, Hajóson, Madarason, Dunatetétlenen és Szakmáron a templomokon, és Baja-Belvárosban, Dusnokon, Felsőszentivánon, Kéleshalmon, Ordason és Uszódon pedig a plébániákon. (100/68. Körl.)

január 24. Hamvas érsek körlevelében jelzi, hogy a püspöki kar március 3-tól, nagyböjt első vasárnapjától kezdve bevezeti a misekánon egységes magyar szövegét. (305/68. Körl.)

január 25. VI. Pál pápa a bácskai apostoli kormányzóságot Szabadka (Subotica) székhellyel közvetlenül az Apostoli Szentszék alá rendelt püspökség rangjára emelte. Február 8-án Mate Zvekanovic apostoli adminisztrátort püspökké nevezte ki. (BM-GJ)

február 6. Hamvas érsek körlevelében jelzi, hogy április-június hónapokban a bajai és garai espereskerületekben 7 napon, összesen 12 alkalommal tervez bérmálást és kánoni vizitációt. (218/68. Körl.)

február 6. Papi jubileumok körlevéli közlése. Aranymisés Horváth Ferenc érseki tanácsos, ny. plébános, ezüstmisések Borsa Bertalan felsőszentiváni plébános, Szabó András esperes, homokmégyi plébános, Tóth János c. esperes, kisszállási plébános és Vörös István h. esperes, fajszi plébános. (400/68. Körl.)

március 3. Nagyböjt első vasárnapjától kezdve a szentmise kánont a püspöki kar határozata alapján a nép részvételével végzett miséken magyarul mondták. (SzK)

március 7. Kalocsán az érseki székházban 10-16 óra között továbbképzést-megbeszélést tartottak a főegyházmegye kántorai és énekvezetői számára. (452/68. Körl.)

március 14. A püspöki kar elfogadta az egyházmegyékben megalakítandó Egyházmegyei Papi Szenátusok egységes szabályzatát. (BM-GJ)

március 22. Hamvas érsek körlevelében közli a liturgikus reform bevezetésének egyházmegyei tapasztalatait. A beszámoló alapját 82 kérdőív-jelentés adta, melyet a plébániáktól kapott a témával kapcsolatban. Eszerint a plébániák több mint felén, 45 helyen a vasárnapok és ünnepnapok mellett hétköznapokon is népnyelven miséznek. 19 helyen hétköznapokon csak bizonyos korlátozásokkal, 16 helyen pedig hétköznapokon maradt a latin. A püspökkari rendeletet tehát ezen a téren csak részben sikerült megvalósítani. A hívek mindenütt közösen mondják a népnyelvű feleleteket és az Ordinárium szövegeit. Sok helyen mondják szívesen, különösen a gyerekek és az asszonyok, a férfiak „nehezebben nyitják szólásra ajkukat”. Az Ordináriumot 59 helyen éneklik, nagyrészt Szigeti Kiliánét. Legalább egyet mindenütt meg kellene tanulni. A papok 62 helyen általában mindent népnyelven mondanak, amit szabad. Az igeliturgia és az áldozat liturgiájának térbeli elválasztása 9 hely kivételével megtörtént. Külön szék és ambo van 59 helyen, és 12 helyen amboként a szószék használatos. Szembeoltárt 17 helyen állítottak föl, és tervbe van véve még 6 helyen. Az érsek szorgalmazta szembeoltárok felállítását. A szentmise keretében konszekrált ostyákkal való áldoztatás csak kevéssé ment át a gyakorlatba, mindössze 7 helyen éltek ezzel a lehetőséggel. A hívek hozzáállásával kapcsolatos kérdésekre a következő válaszok születtek: a népnyelv bevezetése mindenütt megmozgatta a hívek lelkét és nem múlt el nyomtalanul felettük. De sokan nem igényelték sem a népnyelvet, sem az aktív bekapcsolódást a liturgia menetébe, mert megszokták a korábbi kényelmes passzivitást. Tartózkodás az újításokkal szemben inkább az öregeknél volt jellemző, de ők is változtak. Komoly ellenzést nem váltottak ki a liturgikus reformok a hívek körében. Problémaként és nehézségként elsősorban a megfelelő szövegkönyvek hiányát említették. A papság már nagyon várta az egységes, teljes magyar oltármisszálét. Jelentős probléma a kellően képzett kántorok hiánya. Ezen a hiányon kívánt segíteni a számukra tartott továbbképzés, mely eredményes volt. A további teendők között az érsek megemlítette a szövegekben történő elmélyülést, ill. a papok hangjának, recitálásának próbáit a templom több pontjáról is meghallgatva, melynek célja az érthetőség javítása volt. (966/68. Körl.)

március 15. Hamvas érsek körlevelében ír az Egyházművészeti Tanács működéséről. Az elmúlt évben megalakított Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanácsba a kalocsáról delegált szmályek Antal Géza érseki titkár és Kováts Attila főegyházmegyei építészmérnök. Kalocsán is bővítés történt az egyébként már 1930 óta működő Egyházművészeti Tanácsban, melynek tagjai hivatalból az érseki helynök (elnökként), az oeconomus generális (azaz általános gondnok, mint ügyvezető), az érseki irodaigazgató, az érseki titkár (mint jegyző) és a főegyházmegyei mérnök. A Tanács személy szerint is kinevezett tagjai a következők: Dr. Angeli Ottó (1931 óta), Antal Géza, Gallina Imre tanár, Dr. Gyetvai Péter, Hamvas József (OTP fiók igazgató), Kékesi János, Kováts Géza, Rökk Károly ny. tanár, építész, festőművész (1931 óta), Tajdina János mérnök. A tanács az előző évben bevezette azt a gyakorlatot, hogy jelentősebb ügyek tárgyalásánál bevonta az illetékes plébánost is. (916/68. Körl.)

március 21. Hamvas érsek körlevelében a tavaszi espereskerületi gyűlések témájául a következőket javasolja: 1.) A modern kultúra a II. Vatikáni Zsinat értékelésében. 2.) A béke védelme és a nemzetek közösségének erősítése zsinati dokumentumok alapján. (939/68. Körl.)

március 21. Anyagiak. Hamvas érsek körlevélben rendeli el, hogy a kalocsai főegyházmegyében is alkalmazzák azt a püspöki kar által jóváhagyott gyakorlatot, miszerint a pünkösdvasárnapi persely adományokat bekérik a központi pénztár számára. A gyűjtés szociális célból történik, a befolyt összeg az 1500 hívőnél kisebb létszámú egyházközségek támogatását szolgálja, ill. szükség esetén építési segélyezést tesz lehetővé. (883/68. Körl.)

március 22. Hamvas érsek körlevelében jelezte, hogy a Főegyházmegye részére szükséges olajok szentelését nagycsütörtökön Dr. Ijjas József püspök fogja végezni Szegeden, a szentelt olajat nagypénteken délelőtt osztják szét az érseki székház portáján. (957/68. Körl.)

március 22. Anyagiak. Hamvas érsek körlevelében igen részletes, öt oldal terjedelmű anyagi, gazdasági jellegű rendelkezéseket és állásfoglalásokat fogalmazott meg az egyházközségek gazdálkodásával kapcsolatban. Az egyházpénztárak kapcsán a papságtól lelkiismeretes pénzkezelést, azaz naprakész könyvelést és a hivatalos pénzek azonnali biztonságba helyezését, elzárását kérte. Helytelenítette azt az eljárást, hogy némelyek a felsőbb egyházi hatóság előtt bizonyos vagyoni állapotot eltitkolnak, mégha lelkiismeretesen történik is e vagyon felhasználása. A közösségi vagyonnal mindig a legszigorúbb pénzügyi gazdálkodási szabályok szerint kell eljárni. A költségvetések készítése kapcsán az érsek megjegyezte, hogy költségvetési hiány esetén a plébános járandósága az engedélyezett felső határ helyett az engedélyezett alsó határban számolandó el. Ha a pénztár végül adós marad a javadalmasnak, a hiány a következő évben még esetleg korrigálható, de több éven át hasonló adósságok nem görgethetők, ill. nem érvényesíthetők, áthelyezés esetén pl. az utód nem örökölhet hasonló adósságot. Váltáskor csak az adott éven belüli adósságok rendezhetők. Hamvas érsek rendkívül fontosnak látta, s ezért javasolta, hogy minden egyházközség rendelkezzék megfelelő tartalék-alappal, az éves gazdálkodást megalapozó forgótőkével, mely lehetőség szerint érje el az éves költségvetési keret 50 %-át. Rendkívüli esetekben, nagyobb beruházásoknál a tartalék felhasználható, de ekkor is törekedni kell egy-két éven belül az újabb tartalék képzésére. Kölcsön előzetes érseki hatósági engedély nélkül sehonnan sem vehető fel az Egyház részére (plébánostól, másik egyházközségtől sem). A kölcsönügyletek kapcsán az Érseki Hatóság jóváhagyás előtt meghallgatja a Consilium Administrationist (Vagyonügyi Tanácsot). Ha jóváhagyás nélkül vesznek fel valahol kölcsönt az Egyház részére, akkor azt az Érseki Hatóság érvénytelennek tekinti, visszafizetésére az egyházi bíróság a jogosulatlanul eljáró egyént saját személyében fogja kötelezni. Az alapítvány jellegű misék örökös jellegét a továbbiakban nem tanácsos vállalni, a gyakorlatban hasonló örökös misék teljesítése idővel akadályokba ütközött. Nagyobb adományoknál legyen az az elv, hogy amilyen időtálló az adomány-beruházás, olyan időtartamra vállalják a misekötelezettséget. A takarékbetétek kamatozásával kapcsolatban a Főegyházmegyei Központi Pénztárnál minden pap és egyházközség nyithat folyószámlát, és kezelésre pénzét ott elhelyezheti. A Központi Pénztár az így befizetett összegeket együttesen helyezi el az OTP-nél, és minden év végén 3 %-os kamatrészesedést ír jóvá a folyószámlán. A körlevél szóvá teszi, hogy a plébániai háztartás megoldása mind nagyobb gonddá válik, a modern életforma világszerte megnehezíti a papi háztartások vezetését. Nem szabad a helyzetet úgy egyszerűsíteni, hogy a főzéstől a takarításig minden háztartási munkát a pap végezzen, erejét és tudását inkább hivatásbeli teendőire kell koncentrálnia. Helytelen az is, ha az egyházi teendők sokaságát (harangozó, kántor, sekrestyés, templomtakarító) is magányosan végzi, meg kell találni a módját annak, hogy alkalmazottai legyenek az egyházközségnek és a plébánosnak, ez már a teljes elszigeteltség elkerülése miatt is fontos. Hangsúlyozták viszont, hogy a háztartási alkalmazott sohasem az egyházközség, hanem a javadalmas plébános alkalmazottja. A kántorok és adószedők kapcsán az érsek megjegyzi, hogy ebből az alkalmazásból megélni általában nem lehet, esetleg nagyobb helyeken, a két tevékenység összekapcsolásával. Szorgalmazni kell azt a gyakorlatot, hogy a hívek önként vigyék be az egyházi adót a plébániára, így elkerülhető az adószedők havi körüljárása és a beszedésért számított 10 %-os jutalék. Negyedéves- és féléves fizetések alkalmazása is elképzelhető, s így az adószedők tevékenysége lényegesen egyszerűsíthető. Munkájukért többszöri fizetési felszólítás, utánajárás esetén sem ajánlatos a beszedett adó 5 %-ánál többet fizetni. A körlevél felhívja a figyelmet az ingatlanok telekkönyvi nyilvántartásának ellenőrzésére-rendezésére is. Tisztázni kell a tagosításokat, cserejuttatásokat, és törekedni kell a helyes megnevezésekre, a tulajdonos ui. az adott település róm. kat. egyháza, nem pedig az egyházközség. Törekedni kell a háztáji földek és kertek, templomföldek megfelelő hasznosítására, de bérbeadás esetén be kell szerezni az Érseki Hatóság jóváhagyását. Ingatlan adás-vételi ügyekben, cserék, kisajátítások, tagosítások esetében is az ügyintézés az Érseki Hatóság jóváhagyása nélkül érvénytelen. A nagyobb felújítási munkákhoz és beruházásokhoz külön meg kell kérni az Érseki Hatóság jóváhagyását, még akkor is, ha a munka a jóváhagyott költségvetésben szerepel. A körlevél kitér arra is, hogy a gazdasági ügyekben adott szóbeli nyilatkozat-hozzájárulás jogilag rendszerint érvénytelen. Még az Ordinárius ilyen természetű megnyilatkozása is csak tájékoztató jellegű, az írásbeli előterjesztéseknek és válaszoknak van jogi hatálya. A javadalmasok és az 50 év feletti papok kötelesek végrendeletüket írásban elkészíteni és azt az érseki irodában letétbe helyezni. A hagyatékra vonatkozó statutumok módosításra szorulnak, és módosításuk valószínűleg meg is fog történni. Végezetül, a terjedelmes összefoglalás 20. pontjában Hamvas érsek a nyugdíjas papok elhelyezésének gondjairól ír, melyhez nyilvánvalóan kevés a székesfehérvári Papi Otthon. Ezért Kalocsán hasonló intézmény alapítását-létrehozását tervezik, az ehhez szükséges ingatlan biztosításáról tárgyalások folynak. (960/68. Körl.)

április 8. Hamvas érsek május 12-ét, húsvét 4. vasárnapját jelölte ki a vietnámi nép megsegítésére szánt gyűjtésre, melyet a püspöki kar országosan elrendelt. (1084/68. Körl.)

április 11. Hamvas érsek körlevelében jelzi, hogy április 28-án ötödször ünnepli az Egyház a Papi hivatások világnapját. Kalocsán ez egybeesik az Opus vocationum 25 éves jubileumával, melynek célja szintén a papnevelés támogatása volt. Az érsek a püspöki kar ez alkalomra írt körlevelét is mellékelte. (1081/68. Körl.)

április 18. Személyi változások. Haltmayer Mihály foktői plébánost nyugdíjazták. A megürült foktői plébániára Gregus Tamás alsómégyi lelkészt nevezték ki plébánosnak. Az alsómégyi lelkészség vezetését vicarius oeconomusi minőségben Őszi István dusnoki hitoktató-káplánra bízták. Dusnokra Dr. Scharpf Egon madarasi káplánt helyezték át hitoktató-káplánnak. (1082/68. Körl.)

június 4. Életének 70., papságának 44. évében elhunyt Szöllősy János c. keő-i prépost, kiérd. esperes, ny. tataházi plébános. Tataházán temették el. (2183/68. Körl.)

június 24. Papszentelés. Dr. Ijjas József püspök, csanádi apostoli kormányzó a kalocsai Főszékesegyházban áldozópappá szentelte Fekete Lászlót és Horváth Józsefet. A szentelésre hétfői napon, a főegyházmegye papsága jelentős részének jelenlétében került sor, összekötve az alkalmat a hit évének egyházmegyei zárásával. A papság részvétele, s a két esemény-ünnep összekapcsolása Hamvas érsek kérése volt. (1502, 2180/68. Körl.)

július 5. Hamvas érsek körlevelében elrendelte a főegyházegyei papi szenátus felállításához szükséges szavazó eljárás lebonyolítását, és egyben csatolta a papi szenátusok egységes magyarországi szabályzatát. Az egyházmegyei papi szenátusok létrehozása nem érintette a káptalanok és az espereskerületek korábbi jogait-működését, a káptalan továbbra is a főpapok elsődleges tanácsadó testülete maradt, és a tavaszi-őszi korónákat is megtartották. (2027/68. Körl.)

július 6. A Magyar Katolikus Püspöki Kar arra kérte a kormányt, hogy az eddigi államsegélyt az 1950-es egyezményben rögzített időponton (1970) túl is elnyerhesse. A kormány a segélyt 1974 végéig megígérte. (BM-GJ)

július 6. Hamvas érsek körlevelében hírül adta, hogy a Bácskai Apostoli Adminisztratúrából VI. Pál pápa önálló püspökséget szervezett, Szabadkai Püspökség néven. Alapító bullájának szövegét (mely még január 25-én kelt Rómában) teljes terjedelmében közölte a körlevél. (2036/68. Körl.)

július 25. Megjelent VI. Pál pápa „Humanae vitae” kezdetű enciklikája, mely a keresztény házasságról és a születésszabályozásról szólt. (BM-GJ) Fő célja volt, hogy védje a család tisztaságát és a fogantatástól kezdve az emberi életet. (SzK)

augusztus 5. Személyi változások. Dr. Erdős József h. esperest, a Tompa-Szent Anna templom plébánosát váratlan betegsége miatt nyugállományba helyezték július 1-i hatállyal. Tompa-Szent Anna plébánia plébánosává Bauer Ferencet nevezték ki, aki a bócsai Szent Margit plébániát vezette. András Tibor, aki eddig Jánoshalmán mint hitoktató-káplán teljesített szolgálatot, vicarius oeconomusként került Bócsa-Szent Margit plébániára. Segédlelkészként kaptak áthelyezést: Bergmann János Garáról Jánoshalmára, Illés Ferenc Vaskútról Garára, Kopasz Károly Csávolyról Vaskútra, Raffai Imre Baja-Belvárosból Csávolyra, Utry Zoltán Kalocsa-Belvárosból Baja-Belvárosba, Leányfalusi Vilmos Rómából, egyházzenei tanulmányai végeztével Kalocsa-Belvárosba, Szekulity István Baja-Szent Józsefből Madarasra, Iványi Endre Baja-Belvárosból, Baja-Szent Józsefbe, Horváth József újmisés Miskére, Gelányi Ferenc Miskéről Csengődre és Kövesi István Tompa-Szent Jánosból Rémre. (2186/68. Körl.)

szeptember 30. Hamvas érsek az őszi espereskerületi ülések témájául a következőket javasolta: 1.) A liturgikus tér kialakítása. 2.) Az Egyházmegyei Papi Szenátus (EPSZ) tagjainak megválasztása. (2387/68. Körl.)

október 8. Könyvajánlás. Hamvas érsek körlevelében liturgikus és egyházművészeti tanulmányokat-szakirodalmat ajánlott papjai figyelmébe a szükséges műszaki átalakításokhoz és felújításokhoz, a könyvek elérhetőségét is megadva (általában 4-5 plébánián megvoltak). (2665/68. Körl.)

október 8. Személyi változások. Dr. Angeli Ottót a főszékesegyházi karnagyi tisztsége alól, Utry Zoltánt pedig a főszékesegyház orgonistája tisztség alól mentették fel. A Kalocsai Főszékesegyház karnagyává és orgonistájává Leányfalusi Vilmost nevezték ki. Segédlelkészi minőségben áthelyezték Gelányi Ferencet Bátyára, Nagyházi Sándort Császártöltésre és Ferencz Istvánt Nemesnádudvarra. (2662/68. Körl.)

október 21. Hamvas érsek körlevelében ismerteti a főpapi szertartások megújításáról szóló római instrukciót. Fontos változás, hogy a címzetes apátok és prépostok a jövőben nem viselhetnek főpapi jelvényeket. Egyszerűsödnek a püspökök liturgikus ruhái-jelvényei is. (2749/68. Körl.)

október 21. Életének 21., papságának 48. évében elhunyt Berencz Ádám érseki tanácsos, nyugalmazott plébános, aki 1944-ben Apatinból menekült Kalocsára. 1951-ben az állameskü megtagadása miatt kizárta magát az aktív munkából, és kegydíjasként majd nyugdíjasként élt Székesfehérvárott és Kalocsán. Hosszú betegeskedése ellenére is derűs személyiség maradt. (2881/68. Körl.)

november 5. Hamvas érsek körlevelében részletesen ismerteti a búcsúkra vonatkozó gyakorlati tudnivalókat és konkrét szabályokat, a zsinat után megjelent „Enchiridion indulgentiarum” szövege alapján. (2890/68. Körl.)

november 29. Körlevéli közlés a papi nyugdíjazási korhatárról. Hivatkozással a zsinati dokumentumokra a körlevél megjegyzi, hogy 75. életév betöltése után nem ajánlatos felelősségteljes hivatalok vállalása. Ennek megfelelően, ill. az erősödő paphiányra való tekintettel az Érseki Főszentszék azt javasolta, hogy a papság 75 éves kor előtt csak abban az esetben kérje nyugdíjazását, ha megromlott egészségi állapota indokolja. Hamvas érsek a javaslatot elfogadta, tájékoztatva a papságot, hogy a 75 éves kor előtt nyugdíjba vonulóktól kisegítői munkát, bizonyos szolgálatokat fognak kérni. (2644/68. Körl.)

december 2. Anyagiak. Az 1959-ben kihirdetett egységes egyházmegyei taxatórium az 1965-ös, kisebb változtatások után ezúttal jelentős mértékben, 46 tételnél módosult, a javítások az esperesek és a Consislium Administrationis Bonorum javaslatai alapján, a Főszékesegyházi Káptalan meghallgatásával történtek, és 1969. január 1-től léptek érvénybe. (3105/68. Körl.)

december 25. A püspöki kar karácsony-újév alkalmából körlevélben fordul a hívekhez. A körlevél utolsó része köszönetet mond azért, hogy az állam az alkotmányhoz és a szabadság eszméihez híven a következő évi költségvetésbe is belevette az egyházak és vallási közösségek anyagi támogatását. A püspökök ebben híveik munkájának és vallásos igényeinek elismerését látják. Köszönetet mondanak a gondoskodásért, és ígérik, hogy a tények és a közös jót szolgáló tettek beszédével fognak méltó módon válaszolni. „Csak úgy tudunk híveinkkel és minden hazánkfiával újévelni, hogy velük együtt ünnepeljük meg eddigi eredményeinket és velük együtt veszünk továbbra is részt szocialista gazdasági célkitűzéseink megvalósításában. Közben zavartalanul tápláljuk azon reményünket, hogy akadálytalanul teljesíthetjük Istentől nyert pásztori és hívő küldetésünket.” (sz.n./68. Körl.)

az év folyamán: Ausztriában megjelent a magyar papság számára szerkesztett Szolgálat c. időszaki, később negyedévi kiadvány első száma. Szerkesztője Marosi László. (B-L)

1968-69 folyamán: a püspöki kar megnyilatkozásaiban elfogadta a szocialista állam ideológiájának megfelelő vallásszabadság-értelmezést. Ekkortól kezdve maga is hirdette itthon és külföldön, hogy vallásszabadság van. Annak fogadta el a templomokba zárt vallásosságot, a minimálisra szorított hitoktatást, a nyolc katolikus középiskolát, az erősen cenzúrázott egyházi sajtót. (Mészáros II. 202.)