1969 – A püspöki kar átrendezésének éve (tíz kinevezéssel). Ijjas József a kalocsai érsek

 

1969 – A püspöki kar átrendezésének éve (tíz kinevezéssel). Ijjas József a kalocsai érsek

január 1. Újévi körlevéli köszöntőjében Hamvas érsek megemlékezett az előző évben folyt felújítási munkákról. Befejeződtek az érseki palota rézlemezfedési munkálatai, s a főszékesegyház hasonló fedése után így hosszú időre biztosítottnak tűnt az állagmegóvás legfőbb feladata. Kalocsa-Szent Péterben elkészült a lelkészlak bővítése, ill. a temetőben a kápolna tatarozása, melyet a város végzett, közös megegyezéssel és ravatalozó hozzáépítésével. A főszékesegyház központi fűtésénél kazánt és pincei csőhálózatot cseréltek, függőben maradt a kéménnyel kapcsolatos problémák megoldása. A sükösdi templomot kívülről tatarozták a Szent Anna kápolnával együtt, Tabdi templomát kívülről vakolták. Szakmáron és Csávolyon a toronysisakokat kellett újból fedni, és a templomtetőt javítani. Említésre méltó állagmegóvási munkák folytak még a bácsszőlősi, felsőszentiváni, katymári és nagybaracskai templomoknál és a kisbócsai kápolnánál. Tataházán a templomteret rendezték. Teljesen új belső festést kaptak a csátaljai, kéleshalmi és madarasi templomok. Dusnokon átrendezték a templom liturgikus terét, új márványoltárat helyeztek el. Hercegszántón is hasonló átrendezésbe fogtak, ill. a kórus sikeres bővítése valósult meg. A plébániák épületei küzül átalakítás-felújítás történt: Borotán, Katymáron, Kunbaján, Négyestelepen, Miskén és Tataházán. Baja-Belvárosban bevezették a városi hálózati gázfűtést. (100/69. Körl.)

január 10. Kinevezés. VI. Pál pápa hozzájárult Hamvas Endre kalocsai érsek nyugalomba vonulásához, és ezzel egy időben Ijjas József csanádi apostoli kormányzót nevezte ki kalocsai érsekké. (SzK) Ezzel együtt összesen 10 új püspöki-apostoli kormányzói kinevezés születik, a kommunista rendszer életbe lépése óta első ízben fordul elő, hogy minden püspöki szék be van töltve. (B-L)

január 11. Személyi változások. Máhig Ervin rémi plébánost január 1-vel saját kérésére nyugállományba helyezték. Rémi plébánia vezetését Kövesi István rémi káplánra bízták, vicarius oeconomusként. (189/69. Körl.)

január 16. Életének 86., papságának 62. évében, hosszú betegség után a székesfehérvári Papi Otthonban elhunyt Farkas Lajos nyug. plébános, a főegyházmegye nesztora, aki kápláni éveit Bácskában töltötte, majd a háború után, 1952-ben Dávodról ment nyugdíjba. Székesfehérváron temették el, január 21-én. (233/69. Körl.)

január 20. Papi jubileumok körlevéli közlése. Aranymisés nincsen, ezüstmisések: Faddy József uszódi plébános, Dr. Kerekes János bácsalmási hitoktató-káplán, Kapocs Nándor c. esperes, szeremlei plébános, Kövesi István rémi h. plébános, Krix István bácsalmási plébános, Nagy Ferenc Tompa-Szent Anna plébánosa és Raffai István h. esperes, bácsbokodi plébános. (174/69. Körl.)

január 23. Hamvas érsek körlevélben értesíti paptestvéreit és a híveket arról, hogy VI. Pál Pápa elfogadta lemondását, és kijelölte utódát Dr. Ijjas József személyében. Búcsúzójában arról ír, hogy kinevezésekor, öt évvel korábban nem így képzelte kalocsai működését. Akkor püspökkari elnökként szeme előtt lebegett a hosszú út, amelynek első ígéretes eredménye volt az 1964-bes részleges megállapodás. Tudta, hogy még sok munkára van szükség, hogy tovább kell fejleszteni a kölcsönös megértés és megbecsülés őszinte légkörét. Úgy érezte, rá is vár még ez a munka, s azután szeme előtt lebegett a zsinati határozatok-tennivalók sora. Egy rövid év alatt azonban sajnos kiderült, hogy a lélek kész volt, de a test már nem tudta legyűrni a betegséget. Nemcsak munkára, hanem kereszthordásra hívta Kalocsára az Üdvözítő. Papi lélekkel igyekezett elfogadni a keresztet, de több mint három éve már csak betegszobájából, helynökei és irodaigazgatója segítségével tudott kormányozni. Ezért amint lehetett, kérte felmentését, és nagy örömmel mutatja be Kalocsán már jól ismert utódát, Ijjas Józsefet, aki az egyházmegye papja volt püspöki kinevezéséig, és az utóbbi időben is visszajárt Kalocsára helyettesíteni, Hamvas érsek kérésére. Végezetül Hamvas érsek megjegyezte, rövid kormányzásának nem volt rendkívüli eseménye, a legfontosabbnak azt érzi, hogy sikerült a főegyházmegye nyugalmát-békéjét megőrizni a zsinat utáni mozgalmas időben. Zavartalanul folyt a papság és a hívek élete, ebben nagy része volt a főegyházmegye papságának közismerten jó lelkületének és fegyelmének, amelyet továbbra is kér megőrizni és az új érsek szolgálatába állítani. Az érseki búcsúzást-köszöntést február 2-án olvasták fel a szentmiséken az egyházmegye templomaiban. (293/69. Körl.)

január 29. Dr. Ijjas József érsek jelzi, hogy kinevezési okmányainak bemutatásával a főegyházmegye kormányzását átvette, az általános helynöki teendők végzésével Dr. Horváth Alajos c. apát, nagyprépostot bízta meg, felhatalmazva őt a szükséges joghatóságokkal. (331/69. Körl.)

február 10. Személyi változások. Dr. Udvardy József c. apát, jánoshalmi esperes-plébánost VI. Pál pápa címzetes püspökké és csanádi apostoli kormányzóvá nevezte ki. (Február 15-i hatállyal lemondott jánoshalmi plébániáról). A megüresedett plébánia vezetését Tassi László ottani káplánra bízták, vicarius oeconomusként. (830/69. Körl.)

február 18. Délelőtt 11-kor, ünnepélyes keretek között történt Dr. Ijjas József újonnan kinevezett kalocsai érsek beiktatása a főszékesegyházban. (100/69. Körl.)

február 19. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy április-június hónapok folyamán 9 napon, összesen 18 helyszínen tervez bérmálást és kánoni vizitációt a bácsalmási-, mélykúti- és csátaljai espereskerületekben. Egyben azt a szándékát is közölte, hogy a zsinati határozatok szellemében valamennyi plébániáját igyekszik hamarosan meglátogatni, ezért vasárnaponként már nagyböjtben is rendszeres utazásokba kezd. (282, 617/69. Körl.)

február 27. Ijjas érsek körlevelében meghívta a főegyházmegye kántorait és énekvezetőit szakmai továbbképzés céljából március 24-re az érseki székházba. (283/69. Körl.)

március 3. Ijjas érsek a tavaszi espereskerületi gyűlések témájául a következőket javasolta: 1.) A tekintély hitelvi alapjai az Egyházban. 2.) A földi béke: mása és következménye Krisztus békéjének. (787/69. Körl.)

március 4. Ijjas érsek körlevélben köszöntötte a híveket és papjait. Bizakodását fejezte ki, mivel munkatársai segítséget ígértek, és a szükséges állami jóváhagyást is megkapta. Nagyböjtben érkezett, s most ezzel kapcsolatban a böjt közösségi vonatkozásairól szólt. A vallásosság ui. nem egyének rejtett érzelemvilága, hanem Isten országába való beilleszkedés, közösségi élet. Nagyon helyes tehát, ha az ókeresztény példa hatására – amikor keresztelésre készítették elő a jelölteket – most is elsőáldozási- és bérmálkozási előkészítések, triduumok folynak. A Vatikáni Zsinat is hangsúlyozta az Egyház közösségi jellegét, a nagyböjt alkalmas idő arra, hogy ezt a programot komolyan vegyük, és gyűjtsük egybe Isten népét és szétszóródott fiait egyaránt. (849/69. Körl.)

március 8. Életének 61., papságának 38. évében, Budapesten elhunyt Dr. Szörényi Andor Háj-Szentlőrinci c. prépost, a Hittudományi Akadémia tanszékvezető biblikus professzora. 1936-től kezdődően tanított a szemináriumban Kalocsán majd Szegeden, 1952-től pedig Budapesten. Néhány nappal korábban elhunyt édesanyjával együtt temette el Ijjas érsek Budapesten, a Farkasréti temetőben április 17-én. (1002/69. Körl.)

március 20. A püspöki kar konferenciája elhatározta, hogy bizottságot küldenek ki a katolikus egyház és az állam részéről kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdések tanulmányozására. Ugyanekkor döntöttek a Püspökkari Titkárság fölállításáról is. (BM-GJ)

március 22. Ijjas érsek körlevélben ír papjainak a papi hivatások VI. világnapja alkalmából, Jó Pásztor vasárnapjára. Kéri, hogy a homilia ezen a napon elsősorban a szülőkhöz szóljon, hiszen az ő áldozatos vallásosságukon múlik leginkább a papi hivatások születése-felismerése. Ha a szülők nyitottak a természetfelettire, az döntő lehet a hivatások fejlődése szempontjából. Mivel az életfelfogás és közszellem nem kedvez a papi hivatások számára, a hivatások világnapja imanap-jellege is hangsúlyos. Ami emberileg talán majdnem lehetetlen, azt a hívek kitartó és buzgó imádságára Isten megadhatja. (1001/69. Körl.)

március 25. Hamvas András ny. kalocsai érsek püspökké szentelésének 25. évfordulóját ünnepelte. Betegsége miatt nem tarthatott ünnepélyes szentmisét a főszékesegyházban, de jubileumán levélben köszöntötte VI. Pál pápa, (Hamvas érsek ekkor kapott engedélyt, hogy kalocsai érsek címét megtarthassa ny. kalocsai érsek formában), és Prantner József ÁEH elnök személyesen adta át neki a Munka Érdemrend arany fokozatát. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elismerését április 4. alkalmából adományozták-hozták nyilvánosságra, Ijjas érsek körlevéli értesítése április 3-án kelt. (1115/69. Körl.)

március 29. Kinevezés. Ijjas érsek Dr. Udvardy József püspöki kinevezésével-távozásával prosinodalis bíróvá nevezte ki Dr. Forgács Ferencet. (1522/69. Körl.)

április 23. Kinevezések. (EPSZ) Ijjas érsek az előző év novemberében zajlott szavazás lezárásável felállította az Egyházmegyei Papi Szenátust, melynek tagjai lettek: Dr. Várkonyi Imre (káptalan), Kékesi János (központi hivatalok), Dr. Földesdy Antal (nyugdíjasok), Dr. Belon Gellért, Kühner János és Katona Lajos (főszékesegyházi főesperesség), Flach András, Dr. Hegedűs Antal és Illés Ferenc (bácsi főesperesség), Raffai Imre, Dr. Kerekes János és Bergmann János (tiszai főesperesség), valamint Porvay János, Dinnyés Gergely, Bene László, Dr. Ipolyi László, Kapocs Nándor és Szentgyörgyi József (érseki delegáltak). A Szenátus titkára Kékesi János, jegyzője Szentgyörgyi József lett. (1244/69. Körl.)

április 29. Ijjas érsek Rómában átvette VI. Pál pápától az érseki palliumot. (100/70. Körl.)

május 9. Ijjas érsek három magyar püspöktársával együtt pápai kihallgatáson vett részt Rómában. (100/70. Körl.)

június 18. A Szent István Társulat közgyűlésén Ijjas József érsek bejelentette, hogy 1972-ben a magyar katolikus egyház meg kívánja ünnepelni a magyar nép kereszténnyé válása kezdetének millenniumát (Géza fejedelem és családja 972-es megkeresztelkedése emlékére). A párt viszont másként határozott, a kérést nem engedélyezte, viszont volt egy másik ajánlata: kapcsolják az egyház jubileumát, Szent István megünnepléseként, a felszabadulás 25. évfordulójához, az 1950-es egyezmény 20. évfordulójához. Így aztán az 1970-es év a szocializmus sikeres építésének népfrontos ünnepi esztendeje lett, a hívők és nem hívők által közösen győzelemre vitt szocializmus került a középpontba. (Mészáros II. 204-205.)

június 20. Dr. Udvardy József püspök, csanádi apostoli kormányzó a kalocsai főszékesegyházban áldozópappá szentelte Cselik Lászlót a főegyházmegye papsága jelentős részének és a hívek képviselőinek jelenlétében. (2285/69. Körl.)

június végén: Ijjas József érsek Berlinben járt a béke világtalálkozón (Pál 1995. 200.)

július 5-11. Ijjas érsek részt vett a svájci Chur-ban az európai Püspökök Symposion-ján, és beszámolója szerint itt találkozott első alkalommal közvetlenül a nyugati papság újkori problémáival. (100/70. Körl.)

július 22. Fekete László borotai káplán, a budapesti Hittudományi Akadémia növendéke tanulmányai befejeztével doktori fokozatot nyert. (2152/69. Körl.)

augusztus 1. Személyi változások. A kalocsai főszékesegyházi plébánia plébánosává és a kalocsai kerület esperesévé Kovács Ferenc kanonokot nevezték ki. Antal Géza eddigi érseki titkár plébános lett Kalocsa-Szent Imre plébánián. Plébánosi kinevezést kaptak: Dr. Mészáros Károly Baja-Belváros, Kövesi István Rém, András Tibor Bócsa-Szent Margit.

Nyugalomba vonult Simon Mátyás helyébe Császártöltésre plébánosnak Bakos Ottó kecskési lelkész került. Nagyházi Sándor volt császártöltési káplánt áthelyezték Kecskésre lelkésznek.

Titkárrá és levéltárossá Nagygyörgy Lászlót, szertartóvá Szentgyörgyi Józsefet nevezték ki. Káplánok lettek: a tanulmányairól visszatérő Dr. Tarjányi Béla Kalocsa-Szent Imre, Dr. Fekete László Borota, az újmisés Cselik László Hercegszántó.

Kápláni áthelyezetések: Mentés László Kalocsa-Szent Imréből Kalocsa-Belvárosba, Sz. Tóth Imre Kecel-Beltérről Császártöltésre, Udvary Elek Soltvadkertről Kecel-Belvárosba, Engert Jakab Katymárról Soltvadkertre, Kistamás István Hercegszántóról Katymárra, Kovács Jenő Dávodról Dunapatajra, Tajdina József Borotáról Dávodra, Raffai Imre Csávolyról Nagybaracskára, Dr. Huszár Ernő Kelebiáról Csávolyra, Székely László Baja-Szent Szívből Kelebiára, Nemes Vilmos Nagybaracskáról Baja-Szent Szívbe. (2280/69. Körl.)

szeptember 17. Püspökkari. A korábbi kiközösítések feloldásáért, a politikai tevékenység engedélyezésének magyarországi püspöki hatáskörbe történő átengedéséért a magyar püspökök többször is Rómához fordultak. A püspökkari konferencián Ijjas József érsek újra indítványozta az ügyet. Ijjas kifejtette, hogy az egyháznak nincsen kárára, sőt javára van az, hogy a törvényhozásban avatottan emelhetnek szót a pap képviselők, ráadásul párttól függetlenek, és követhetik lelkiismeretük szavát és szabadon beszélhetnek. Ijjas szerint egyházi és társadalmi vonalon sok jót eredményezett a munkájuk. (Pál 1995. 191.)

októberben: Ijjas érsek Rómában tartózkodott, és részt vett a püspöki Synodus két hetes rendezvényén. Október 11-én ünnepélyes keretek között ünnepelték meg a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 7. évfordulóját. A Synodus emlékére Ijjas érsek egy kelyhet is kapott a Szentatyától, akivel október 30-án külön kihallgatás keretében is találkozott. A teljes római tartózkodás végül hat hetes volt. (100/70. Körl.)

október 30. Ijjas érsek körlevelében ír az új végleges miserend (Ordo Missae) és kalendárium bevezetéséről, mellyel kapcsolatban 16 oldalas püspökkari körlevél is született. Az új Ordo Missae november 30-tól, advent első vasárnapjától kötelező, az új kalendárium pedig 1970. január 1-től. Az új miserendet tartalmazó latin-magyar nyelvű oltármisszálé kiadása késett, decemberre várták, így az érsek a bevezetés határidejével kapcsolatban türelmet hirdetett, a lehetőségeknek megfelelő eljárást kérve. (2984/69. Körl.)

november 20. Papi végrendeletek. Ijjas érsek körlevelében jelzi a papság szabad végrendelkezési jogát. Megemlékezik róla, hogy a papság végrendelkezési jogát korábban különleges állami törvények szabályozták, ezeket azonban a Legfelsőbb Bíróság 1952-ben megszüntette. Az 1960-ban életbe lépett új polgári törvénykönyv sem tartalmazott semmiféle külön rendelkezést az egyházi személyekkel kapcsolatban. A téma 1968-ban a püspöki kar elé került, s a püspökök nem látták szükségét ezzel kapcsolatos jogszabály indítványozásának. Ennek fényében Ijjas érsek is hatályon kívül helyezi a végrendelkezéssel kapcsolatos egyházmegyei szabályozásokat, és papságának teljesen szabad végrendelkezési jogot biztosít. Ugyanakkor emlékeztet a régi eljárásra, melynek fényében a hagyaték 10-15 %-ának egyházi célú felajánlását továbbra is követendő példának tartja, esetleg százalékok helyett konkrét pénzösszegek és vagyontárgyak céljának meghatározásával. Figyelmeztet rá, hogy minden 50. életévét betöltött pap köteles végrendeletet készíteni és azt az érseki irodában letétbe helyezni. (2887/69. Körl.)

november 21. Ijjas érsek körlevelében közölte az Állami Egyházügyi Hivatal fogadóóráit. Budapesten az ÁEH elnöke, elnökhelyettese előzetes bejelentés nélkül fogadott a hónap egy-egy napján, a hivatal munkatársai folyamatosan, hivatali időben. A megyében Kecskeméten hetente egy napon, Baján havonta egy napon tartott fogadóórát Fekete János egyházügyi tanácsos. (3254/69. Körl.)

november 23. Az Országos Magyar Cecília Társulat budapesti egyesített kórusai mintegy kétezer énekessel ünnepi szentmisén együtt énekeltek a Szent István-bazilikában. (BM-GJ)

december 25. A magyar püspöki kar karácsonyi-újévi körlevelében a béke világnapja kapcsán megemlékezett a felszabadulás 25. évfordulójának ünnepi előkészületeiről, csatlakozva az ünnephez. Egyben meghirdették az augusztus 20-án kezdődő, Szent István királyra emlékező millenáris évet, a magyar kereszténység ezer éves jubileumát. (sz.n./69. Körl.)

december 29. Kalocsán az érseki székházban megtartotta alakuló ülését a főegyházmegye Papi Szenátusa. A 12 választott és 6 kinevezett tag egy kivétellel jelen volt, a három kijelölt témakör és azok előterjesztői a következők voltak: 1.) Papi életünk mai helyzetünkben (Dr. Belon Gellért), 2.) A papok továbbképzése (Dr. Ipolyi László), 3.) Anyagi helyzetünk (Dr. Hegedűs Antal). (265/70. Körl.)