1970 – A magyar kereszténység ezeréves jubileumának éve

 

1970 – A magyar kereszténység ezeréves jubileumának éve

január 1. Ijjas érsek újévi körlevelében az előző év értékelése kapcsán megemlékezik római tartózkodásairól, külföldi útjainak élményeiről. Számba véve az egyházmegyében zajló építési-felújítási munkákat, megállapítja, hogy az erre fordított összegek nőttek. Szembemiséző oltárt állítottak: Kalocsán a Főszékesegyházban és a Szent Imre templomban, Soltvadkerten, Szeremlén és Hercegszántón. Kalocsa-Szent Imrén a teljes belső tér is átalakult, de a legnagyobb átalakítás Hercegszántón történt, ahol az új márványoltár mellett belső festés is történt, és a kórus alá művészi kivitelű vasrácsot építettek. Szeremlén az Oltáriszentség őrzésére a belső térben kápolnát is kialakítottak. Teljes külső templom-tatarozás történt Bácsszentgyörgyön, Géderlakon és Soltvadkerten. Utóbbi helyen templomtetőt, orgonát és plébánia épületet is javítottak. Kalocsa-Szent István templom új bádogfestést kapott. Baja-Szent Istvánon a torony és tető szerkezetét javították. Baja-Belvárosban is a torony, a tető és a harangállványok szerkezetét javították, ill. a sekrestye és oratórium gáz-fűtést, a plébánia pedig új vízvezetéket és konyhai berendezést kapott. Belső festés volt Mátételkén és toronyablakokat is javítottak. Kápolna-felújítások történtek: Bácsbokodon a temetőben és Kunbaján a Szent Rókus kápolnán. Kápolna-tetőket javítottak Baja Szent Rókusban és a Császártöltéhez tartozó Csalapusztán. Új épületet vásárolt a Mélykút-beltéri egyházközség Öregmajorban, kápolna és harangozói lakás céljaira. Bádogos munkákat végeztek a templomokon Fajszon, Tataházán és Kalocsa-Szent Imrén. A plébániákon történ munkák: Fajsz (vízvezeték), Tataháza (bádogos munkák), Tompa-Szent Anna (teljes külső tatarozás), Dávod (fő- és melléképületek, kerítés helyreállítása), Kalocsa-Szent Péter (plébánia és kápolna vakolása, villanyszerelés), Bácsbokod (külső felújítás), Sükösd (vízvezeték bevezetése, épület bővítése), Dusnok (új kerítés). Madarason felújították a toronyórát és bekerítették a Kálváriát. Csátalján állványokat szereztek be a kerület tatarozásaihoz. Akasztón orgonát javítottak. Kalocsán a Főszékesegyházban új kémény épült a központi fűtés biztosításához, az érseki palotában a keleti szárny (könyvtár-front) visszakapcsolása történt meg a központi fűtési rendszerbe. Felújították a székház műemlék utcai kerítését is, valamint a nyári lakot, ahol ezidőszerint a Főpásztor lakik. Az újév kapcsán Ijjas érsek a Szent István évről és a felszabadulás 25. évfordulójáról írt, mint az év várható ünnepi eseményeiről. „Mint magyar állampolgárok, – akik a népből és a népért vagyunk papok lelkipásztorok – együtt ünnepeljük népünkkel új életformánk negyedszázados jubileumát. Ebben az ünneplésben is hivatásunkkal járó feladatot teljesítünk.” (100/70. Körl.)

január 20. Körlevelében Ijjas érsek rövid tudósítást adott az Egyházmegyei Papi Szenátus múlt év végi alakuló üléséről, a javaslatok kiértékelését-megvalósítását ígérte, és további javaslatokat Kékesi János EPSZ-titkár címére kérte. (265/70. Körl.)

január 28. Ijjas érsek körlevelében templomok hangosítására alkalmas hangszóró-együttest ajánlott, a terjedő hangerősítés színvonalas megoldására, a mikrofonok begerjedésének elkerülésére. (2894/70. Körl.)

február 2. Ijjas érsek körlevelében köszönti Hamvas Endre ny. érseket közelgő 80. születésnapja alkalmából. A születésnap febr. 27-re esett, a megelőző vasárnapra külön könyörgést kért a szentmisékre, melynek szövegét a körlevél közölte. (534/70. Körl.)

február 4. Papi jubileumok körlevéli közlése. Aranymisés Ketterer Péter, a budapesti Alkantarai Szent Péter templom kisegítő lelkésze és Dr. Koszterszitz József kanonok, bácsi főesperes. Ezüstmisések: Kopasz Károly vaskúti káplán és Mihály Ferenc esperes, Kecel-beltéri plébános. (480/70. Körl.)

február 6. Ijjas érsek körlevelében jelzi, hogy április-június hónapokban 10 napon, összesen 18 helyen tervez bérmálást és kánoni vizitációt a bátyai, géderlaki és homokmégyi espereskerületekben. (272/70. Körl.)

február 6. Személyi változások. Plébánosi kinevezések: Dr. Belon Gellért c. apát (miskei vicarius oeconomus) Jánoshalmára, Dukay Károly (hartai plébános) Miskére, Tögyes Ferenc (érsekhartai lelkészi tisztséget továbbra is ellátva) Hartára került. Dr. Papp Imre zsinati vizsgáztató, Baja-Belváros kisegítő lelkészt betegszabadságra engedték. Dr. Tamás Péter helyettesíti, Baja-Belvárosba lett ideiglenesen káplánnak kinevezve. Suhajda Lajos Mélykút-Beltér hitoktató-káplán elhagyta állomáshelyét, ismeretlen helyre távozott, ezért ide Sz. Tóth Imre császártöltési káplánt nevezték ki. Császártöltésre egyelőre nem tudtak káplánt küldeni. Virágh József kápláni beosztást kaphatott a főegyházmegyében, ősztől Tompa-Szent Jánoson teljesít szolgálatot. (535/70. Körl.)

febuár 10. Életének 74., papságának 48. évében, a székesfehérvári Papi Otthonban elhunyt Máhig Ervin ny. rémi plébános. Február 14-én temette őt Ijjas érsek Székesfehérváron. (565/70. Körl.)

február 24. Anyagiak. Ijjas érsek körlevelében ír a misebor tisztaságával kapcsolatban. Felhívja a figyelmet, hogy misebort vagy ostyát csak olyan helyről szabad beszerezni, ahol az eladó maga őrli a búzát és maga sajtolja a bort, és így biztosított, hogy semmiféle idegen anyagot nem adnak hozzá (pl. vizet és cukrot a bor esetében). A minőséget az egyházmegye miseborszőlői és a székház pincéje a bor esetében, az ostya esetében pedig a Baján működő Főegyházmegyei Ostyasütő messzemenő körültekintéssel biztosítják. (728/70. Körl.)

február 28. Ijjas érsek körlevelében első alkalommal hívja egybe papjait a nagycsütörtöki olajszentelési szertartás keretében papi fogadalmuk megújítására, melyet VI. Pál pápa kezdeményezett. A körlevél teljes terjedelmében közölte a római kongregáció ide vonatkozó szövegét, és megemlékezett róla, hogy a pápa többször is aggodalmának adott hangot az Egyház életében mutatkozó belső krízisek miatt, ez ad különös aktualitást a hűség, a papi fogadalmak rendszeres megújítására. A megjelenő papságot az érsek koncelebrálásra kérte. (838, 842/70. Körl.)

március 12. Ijjas érsek körlevelében jelzi, hogy engedélyt adott a Vas megyei Fényképész KTSZ-nek, hogy a főegyházmegye templomairól és kápolnáiról fényképeket készíthessen. A fényképezés nem kötelező és nem jelent semmilyen anyagi megterhelést, az egyházközségek részéről anyagi költségekkel nem jár. (669/70. Körl.)

április 3. Életének 81., papságának 57., püspökségének 26. évében, Kalocsán elhunyt Dr. Hamvas András c. areai, nyugalmazott kalocsai érsek, az Opus Pacis díszelnöke, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozatának tulajdonosa. Április 7-én ünnepélyes keretek között, a főszékesegyház kriptájában temették el. Gyászmiséjét az az öt püspök koncelebrálta, akiket 1964-ben egyszerre szentelt püspökké. A gyászbeszédet a szentmise keretében Ijjas érsek mondta, kiemelve, hogy vállalja elődje munkájának folytatását, melyet jelmondatválasztása is jelez, ui. ugyanabból a zsoltárból választott püspöki jelmondatot (118. zs. 126. vers Hamvas érsek: Servus tuus sum – Szolgád vagyok én, Ijjas érsek: Tempus agendi Domino – Uram, itt az ideje a cselekvésnek). A kriptában búcsúztatót mondott Baráti József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is, kiemelve az elhunyt mélységes és bizakodó humánumát, mely közéleti megnyilatkozásaiban is érződött. (1403/70. Körl.)

április 8. Ijjas érsek így méltatta az elhunyt Hamvas Endre kalocsai „öregérsek”érdemeit a kecskeméti felszabadulási ünnepségen: „Hamvas érsek elment Rómába és elment Moszkvába. A tézis és antitézisben meglátta a szintézist és szolgálatába állott annak. Mint Mózes, a választott nép vezére, ő is még messziről látta az ígéret földjét, az új generáció munkálkodik majd benne. Öt püspököt szentelt és meglátta, van lehetőség arra, hogy a szintézis úgy álljon népe előtt, hogy az meg tudja nyerni a jövőt.” Hamvasnak csanádi püspökként, majd 1964-től kalocsai érsekként komoly érdemei voltak a nehéz körülmények között is, az egyház minimális működési feltételeinek biztosításában. A rugalmas diplomácia és a kompromisszumok embere volt. A katolikus papi békemozgalomban jelentős szerepet játszott 1957-től fogva. Az 1960-as években egyidejűleg a Magyar Püspöki Kar, az Opus Pacis és az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága (OBKB) elnöki tisztét is betöltötte. (Pál 1995. 214.)

április 14. Az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda határozatban mondta ki, hogy változtatásra van szükség a párt valláspolitikájában. Aczél György, az Osztály vezetője szerint az eszmei vitát a pozitív megoldások talajáról kell folytatni, átformálva a korábbi közvetlen egyházellenes-vallásellenes tevékenységet. A „vallás elleni harc” kifejezés ezután kikopott a szóhasználatból, és általában kerülték a hasonló kifejezéseket. Inkább a világnézeti nevelés, tudományos világnézet fogalmakat használták. A vita azért természetesen tovább folyt, és lényegi változást nem hozott az iskolákban folyó nevelésben (hittan visszaszorítása, marxista képzés erősítése stb.). (Mészáros II. 111-112.)

április 15. Ijjas érsek körlevelében közölte, hogy az Apostoli Szentszék engedélyével, a püspöki kar kérésére lehetővé vált, hogy a főpásztorok a vasárnapi misehallgatás kötelezettségét előző nap délutánjára is engedélyezhessék. Az ilyen szombati vagy előesti miséken a vasárnapi-ünnepi szövegeket kell alkalmazni. (1262/70. Körl.)

április 16. Ijjas érsek körlevelében közölte a papi szabadságok kereteit. Az előző évek tapasztalatai, a problémák és lehetséges megoldások láttán úgy rendelkezett, hogy a plébániák és lelkészségek vezetőit egy hónapos, a káplánokat pedig két hetes szabadság illesse. A káplánokat ezen felül pótszabadság is megillette, szolgálati éveik számával egy-egy nappal nőtt két hetes szabadságuk, maximum egy hónapos ideig. A szabadságok rendes ideje június 15-től szeptember 15-ig tartott, ez idő alatt minden káplánnak és teológiai tanárnak legalább egy paptestvére helyettesítését kellett elvállalni. A konkrét időpontokról-részletekről az érintett papoknak kellett egymás között megegyezniük. (1347/70. Körl.)

június 3. Életének 73., papságának 50. évében, Kalocsán elhunyt Dr. Koszterszitz József bácsi főesperes, penitenciárius kanonok. Szinte egész életét az ifjúság nevelésének szentelte, kollégiumokban, szemináriumokban vagy éppen regényeivel. Koszter atyát Ijjas érsek temette június 5-én. (2008/70. Körl.)

június 11. Ijjas érsek körlevélben értesítette a papságot, hogy megkezdte működését az Érseki Hatóság postafiókja, így a megfelelő szám (Pf. 29.) feltüntetésével megfelelő módon kézbesítik a postai küldeményeket. (2009/70. Körl.)

június 20. Papszentelés. Ijjas érsek Baja-Belvárosban áldozópappá szentelte Kereskedő Zoltánt, majd június 22-én Kalocsán, a főszékesegyházban Novok Rostás Kálmánt, a papság és a hívek mindkét eseményen igen szép számban vettek részt. (1978/70. Körl.)

június 26. Ijjas érsek körlevelében a misézési engedélyek megújításáról rendelkezett. A korábbi délutáni- és többszöri misézési engedélyeket áttekinthetetlennek mondta, s ezért az év végétől megszüntnek tekinti. Kérte, hogy a papság a zsinati liturgikus reform fényében gondolja át a szükségleteket, vegyék figyelembe az ünnepnapok előestéjén mondható misék lehetőségét is, valamint azt a szempontot, hogy a közösségi ünneplés szempontjából nem szerencsés a misék számának szaporítása. Ennek fényében adják be újabb kérelmeiket az Érseki Hatóságnak. (2009/70. Körl.)

július 23. A püspöki kar körlevelet adott ki a Szent István király születésének ezeréves évfordulóján kezdett jubileumi évre. (BM-GJ) Az ünnepet a püspöki kar eredetileg 1972-ben szerette volna megülni, de a pártállami vezetés azt a felszabadulás 25. és a papi békemozgalom 20. évfordulójával kívánta összekötni. (SzK)

augusztus 19. Ijjas érsek körlevelében az őszi espereskerületi ülések témájául a következőket javasolta: 1.) Szent István király erkölcsi erényei, 2.) A temetés új szertartása. Az első téma kapcsán rendkívüli módon azt kérte, hogy ne csak egy előterjesztő, hanem mindenki dolgozza ki írásban, és aktívan szóljanak hozzá a megbeszélésen. (2058/70. Körl.)

augusztus 20. A püspöki kar koncelebrált szentmisével nyitotta meg a Szent István-bazilikában a Szent István-évet. Az evangélium után felolvasták VI. Pál pápa levelét a magyar hívekhez. (BM-GJ) A szentmise kezdete előtt az ország valamennyi templomának harangja negyed órán át zengett. (SzK)

augusztus 21. Ijjas érsek körlevélben számol be a Szent István jubileum megünnepléséről a Kalocsai Főegyházmegyében. Az érsek kérte, hogy paptestvérei tanulmányozzák a Szentatya ez alkalomból küldött levelét, melynek magyar fordítását teljes egészében közölte. Kifejtette, hogy a jubileum lényegénél fogva vallásos ünneplés. Célként jelölte meg Szent István király Mária-tiszteletének felelevenítését, a két főegyházmegyei Mária-búcsújáróhelyre (Hajós, Baja-Máriakönnye) meghirdetett zarándoklatokat. Tájékoztatott arról is, hogy a jubileumi évben Kalocsán vendég énekkarok közreműködésével templomi áhítatokat rendeznek a Szent István tiszteletét őrző régi liturgikus imádságok, zsolozsmák és himnuszok segítségével. Helyi programok, triduumok tartására is buzdított, és kifejtette, hogy a jubileumi év jó alkalom lehet a Historia Domusok elkészítésére-kiegészítésére, különös tekintettel a Szent Istvánhoz fűződő tisztelet és népszokások megörökítésére. (2562/70. Körl.)

augusztus 22. Személyi változások. Mátrai Sándor tb. kanonok, érd. esperes, nemesnádudvari plébánost saját kérelmére augusztus 1-jével nyugállományba helyezték. Nemesnádudvari plébánossá Kühner Jánost, öregcsertői plébánossá pedig Varga Imrét nevezték ki. Rábai Andrást saját kérésére felmentették a Bócsa-Szent Imre lelkészség vezetése alól és Kecel-Beltérre helyezték át káplánnak. Bócsa-Szent Imre lelkészség vezetését Katona Lajosra bízták. Dr. Tarjányi Bélát is felmentették a Kalocsa-Szent Imre plébánián viselt kápláni tiszte alól, teológiai tanári kinevezést kapott Szegeden. Az újmisés Kereskedő Zoltán kápláni kinevezést kapott Madarason.

Kápláni áthelyezések: Szekulity István Madarasról Baja-Szent Istvánra, Tassi László Jánoshalmáról Baja-Szent Antalba, Szabó István Sükösdről Jánoshalmára, Ferencz István Nemesnádudvarról Sükösdre, Kerekes János dr. Bácsalmásról Bátyára, Gelányi Ferenc Bátyáról Bácsalmásra, Horváth József Miskéről Kalocsa-Szent Imrébe, Székely László Kelebiáról Miskére, Iványi Endre Baja-Szent Józsefből Kelebiára. Nemesnádudvar és Baja-Szent József nem kapott káplánt. (2556/70. Körl.)

augusztus 22. Anyagiak. Ijjas érsek az éves népszámlálási adatok figyelembe vételével kérte a papságot a hívek számának aktuális megállapítására, melyre a központi járulékok, ill. a javadalmasok bizonyos járandóságának számítása miatt volt szükség. (2568/70. Körl.)

szeptember 10. Letartóztatási és kihallgatási hullám kezdődött, rövid időn belül több mint 150, főként regnumi papot és fiatalt állított elő a rendőrség. A Pax Romana nemzetközi katolikus mozgalom jogászai nemzetközi fórumok előtt tiltakoztak, vallásüldözésnek és az emberi szabadságjogok sárba tiprásának minősítve a történteket. Mindez nem akadályozta meg, hogy az ekkor kezdődő eljárásokban-perekben a következő év során ítéleteket is hozzanak. (SzK) (B-L)

szeptember 19. Anyagiak. Ijjas érsek körlevéli tájékoztatást ad a műemlék épületek kőporos vakolásának lehetőségeivel kapcsolatban az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai anyaga alapján. A kőpor adalékanyagként való alkalmazása megengedett, a vakolatok minőségére viszont oda kell figyelni, elsősorban mészhabarcsot kell alkalmazni, és kerülni kell a rossz minőségű bányahomok felhasználását. (2788/70. Körl.)

szeptember 29. A Pápai Liturgikus Kongregáció felhatalmazásával a főpásztorok engedélyeket adhatnak ki meghatározott alkalmakra a hívek két szín alatt való áldoztatására. (SzK)

október 7. Életének 78., papságának 56. évében elhunyt Dr. Földesdy Antal c. martonosi apát, ny. keceli plébános. Temetésén Ijjas érsek nem tudott részt venni, mert Rómában volt, de elkísérte utolsó útjára 75 paptestvére. (2990/70. Körl.)

október 22. Plébániai műtárgyak felmérése. Ijjas érsek közreműködést kér körlevelében az egyházi műkincsek felmérése érdekében, melyet az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ kezdeményezett. Az ezzel kapcsolatos kérdőíveket kiküldte a papságnak. A felmérés célja, hogy a használatból kivont tárgyakat is megóvja a pusztulástól és elidegenítéstől, ezért kérték, hogy a látszólag értéküket vesztett tárgyakra is ki kell térni. (2190/70. Körl.)

október 28. Hitoktatás. Ijjas érsek terjedelmes összefoglalót közöl körlevelében a hitoktatás kérdéseiről. Tájékoztatást adott egyrészt az új hittankönyvek kiadásáról, mellyel kapcsolatban a püspöki kar 1968-ban hirdetett pályázatot, de a beérkező pályaművek közül végül egyet sem talált alkalmasnak a kiadásra. Ezért aztán könyvenként-korosztályonként külön szerkesztőbizottságok születtek, ezek készítették-készítik folyamatosan a könyveket öt korosztály számára (5-14 év között). A hitoktatás ügyének fontossága miatt az EPSZ keretén belül, külső tagok bevonásával Katekétikai Munkacsoport jött létre, melynek feladata egy kisszakkönyvtár létrehozása, ill. a legszükségesebb munkák kivonatos ismertetése, továbbá ötletek és szemléltető eszközök gyűjtése-népszerűsítése, valamint a hitoktatók segítése, a „szaktanácsadás”. A katekizmus mellett hangsúlyos a keresztény életre való nevelés, a szentségek vételével. Ijjas érsek tájékoztatott arról is, hogy felmerült az elsőáldozás és a bérmálás korhatárának emelése is (pl. elsőáldozás 2. osztály helyett 3. osztályban), melyet fontolóra vesz. Végezetül arra kérte a hitoktatókat, hogy ne veszítsék kedvüket, ha érdektelenséget tapasztalnak a hitoktatás iránt a szülőknél, mert ez sajnos világjelenség. (3160/70. Körl.)

november 6. Ijjas érsek az előző évi rendezvény sikerén felbuzdulva körlevelében újabb kántori megbeszélést kezdeményez továbbképzési célzattal, melynek időpontja november 18., helyszín az érseki székház. (3137/70. Körl.)

november 16. Megtartotta éves ülését a főegyházmegye Papi Szenátusa. A találkozó egyetlen témája a papi továbbképzés, előterjesztője Dr. Ipolyi László volt, figyelembe véve a római papi kongregáció előző évi körlevelét. A papi továbbképzés terén az EPSZ 5 éves ciklusokat javasolt, a káplánvizsgák is ehhez igazodnának, szervesen beépítve a II. vatikáni zsinat anyagát és legújabb rendelkezéseit. Ugyanezt a tematikát évente két papi továbbképzés is követné, ezek három naposak lennének nyár elején, ill. szeptemberben, mindenki számára kötelező részvétellel. Az évenként rendezett négy rekollekció és az espereskerületi ülések is ezekhez a témákhoz csatlakoznának. Évente húsz-húsz tételt dolgoznának föl az említett alkalmak során, a következő tematika szerint: A év – lelkiéletünk (Dr. Belon Gellért), B év – apostolkodásunk (Bergmann János), C év – hitoktatásunk (Dr. Kerekes János), D év – igehirdetésünk (Kühner János), E év – liturgikus életünk (Dr. Angeli Ottó). A továbbképzést az új rendszer C évével, a hitoktatással kezdték 1971-ben. Az eredményes munka érdekében az érsek kérte a Katekétikai Munkacsoport segítségét, melynek vezetői: Dr. Kerekes János és Dr. Csanád Béla, tagjai Bene László, Bergmann János, Illés Ferenc, Széll János, Tajdina József és Tassi László. (3521/70. Körl.)

november 17. Statisztika. Ijjas érsek körlevelében közölte a népszámlálás eredményét és a hívek számát. A főegyházmegye területén 258.661 lakos élt, akik közül a katolikus hívek száma 218.624 volt. A lakosság száma az 1949-es adathoz képest (291.529) közel 33 ezerrel csökkent, a hívek száma évtizedenként kb. tízezerrel, azaz évenként átlagosan ezerrel csökkent. (3154/70. Körl.)

november 29. A püspöki kar kötelezővé tette a néppel mondott szentmisékben a megújított, magyar nyelvű miserendet. (SzK)

december 4. Életének 76., papságának 52. évében, Bregenzben (Ausztria) elhunyt Ábel Ádám aki a második világháború idején menekült külföldre, és lépett a voralbergi egyházmegye szolgálatába. (3664/70. Körl.)

december 11. Ijjas érsek körlevélben jelezte, hogy hamarosan megjelenik az oltárhasználatra szánt magyar Misekönyv I. (Ordo Missae), valamint a C évre szóló olvasmányok könyve. A megjelenő kiadványokhoz püspökkari liturgikus rendelkezés is készült, melyet a körlevélhez mellékelt. (3536/70. Körl.)

december 11. Személyi változások. Nagyházi Sándor lemondott a kecskési lelkészségről, Hercegszántóra helyezték át segédlelkésznek. Cselik László Hercegszántóról Jánoshalmára került segédlelkésznek. (3519/70. Körl.)

december 11. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy a liturgikus előírások folytán megszűnt Hatvanad vasárnap helyett a Szentírásvasárnapot ezentúl január utolsó vasárnapján kell ünnepelni a püspöki kar határozatának megfelelően. (3520/70. Körl.)

december 25. A püspöki kar karácsonyi-újévi körlevelében elsősorban a Szent István évről szólt, a tudatos hitet, és a szülők keresztséggel kapcsolatos felelősségét hangsúlyozva. A püspökök az Egyház küldetését az egyetemes erkölcsi értékek szempontjából is kiemelték, utalva a házasságok és a gyermekvállalás válságára. A híveknek példát adva kell őrizniük házasságukat és vállalni-nevelni gyermekeiket. „Amikor világszerte tapasztalható, hogy az ifjúságban megfogyatkozott a tekintélytisztelet és a komoly munka felelőssége, ellenben nagyonis megnőttek az igények, a keresztény fiatalok tanulják meg újra a hálát, a szerénységet, a nagylelkűséget, a könnyelműség megtagadását.” (sz.n./70. Körl.)

december folyamán: A Szent István társulat kiadásában megjelent az új magyar nyelvű Misekönyv, valamint az új hittankönyv-sorozat első kötete, A Mennyei Atya szeret minket címmel. (BM-GJ)

az év során: Szent István emlékkiállítást szerveztek Székesfehérvárott, az egykori királyi székhelyen. A kiállításnak feltűnően nagy sikere volt, ezért aztán el is bocsátották az állami múzeum igazgatóját, amiért túlságosan jól végezte a dolgát, és Szent István alakja a kiállításon „megdicsőült”. (Bozsóky-Lukács 1995. 89-90.)

év folyamán: Giovanni Cheli vatikáni kiküldött Ijjas érsek és Fábián Árpád, a PMI rektora társaságában meglátogatta Bárd János c. püspököt Öregcsertőn. Fábián tolmácsnak jött, de Bárd püspök nem vette igénybe szolgálatát, és négyszemközti beszélgetést kért Chelitől. Kettejük beszélgetése idején Cheli kabátzsebében zsebrádió szólt (ezzel nyilván a lehallgatást kívánta elkerülni a vatikáni tisztviselő). Kühner plébános nyári áthelyezésével Bárd püspök visszatért Kalocsára, az érseki székházba. (KFL.I.1.e. Kötetek. B.) Kimenő iratok, főpapi funkciók jegyzőkönyvei: Liber Functionum Aeppalium 1911-1919, 1943- (Varia 33.) Dombay Ernő utólagos, 1991-es bejegyzése az 1961 utáni eseményekhez.)