1980 – Szent Gellért évforduló. A Magyarok Nagyasszonya kápolna szentelése Rómában

 

1980 – Szent Gellért évforduló. A Magyarok Nagyasszonya kápolna szentelése Rómában

január 1. Az esztergomi főszékesegyházban Népi Vallásos Emléktár létesült Erdélyi Zsuzsanna vezetésével. (BM-GJ)

január: Ijjas érsek újévi köszöntőjében kiemelte, hogy II. János Pál pápa az 1980. évre Püspöki Synodust hirdetett, melynek téma „A keresztény család hivatása (szerepe) a mai világban”. A téma fontosságának jele volt a Szent Család ünnepének bevezetése, melyet először az előző év karácsonyának hetében ünnepelt az Egyház. Az előző év templomépítési munkái: külső tatarozás történt Bácsalmáson (új templomtető), Dunapatajon (tetőszerkezet felújítása), Érsekcsanádon (templomtető javítása), Garán (templomtető és külső tatarozás), Géderlakon (toronysisak újrafestése), Hajóson (új toronysisak, üvegablakok), Kiskőrösön (külső felújítás), Kisszálláson (tető javítása) és Madarason (külső tatarozás). Belső tatarozás történt Baja-Szent Józsefben (festés), Dunatetétlenen (belső felújítás), Mélykút-Beltérben (festés). Új liturgikus teret alakítottak ki Bátmonostoron, Dunapatajon, Hartán és Kaskantyún (oltárkép). A templom fűtését oldották meg Hajóson, Hercegszántón, Mélykút-Beltéren és Tabdin. Harangok villamosítását végezték Bácsborsódon, Hercegszántón. Villanyhálózatot korszerűsítettek Bácsbokodon és Kalocsa-Főszékesegyházban. Új orgonát építettek Soltvadkerten. Plébániai munkák: új lelkészlakás készült Baja-Szent Antalban és Dunatetétlenen. Külső felújítás történt Madarason és Szakmáron, utóbbi helyen belső felújítással.(100/80. Körl.)

január 10. Anyagiak. Miklós Imre államtitkár, az ÁEH elnöke közölte, hogy az állam 1984 végéig továbbra is biztosítja az államsegélyeket az 1979-ben juttatott összegeknek megfelelő mértékben. (BM-GJ)

január 31. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy az 1976-ban választott Egyházmegyei Papi Szenátus három éves megbízatása lejárt, ezért új szavazást rendelt el. A szavazás újdonsága, hogy a főesperességek névsorát két korcsoportba sorolták a korábbi három helyett. A szavazatok beküldésének határideje február 25. volt. (115/80. Körl.)

január 31. Ijjas érsek körlevelében jelezte, hogy május-június hónapokban 6 napon, összesen 8 helyen tervez bérmálást, ill. kánoni vizitációt. (119/80. Körl.) A korábbi évektől eltérően, ősszel további három alkalommal terveztek még bérmálást. (691/80. Körl.)

január 31. Ijjas érsek körlevelében a tavaszi- és őszi espereskerületi ülések témájául a papi szolgálat számvetését javasolta, a hívek lelkigondozása, ill. a plébániai hivatal ügyintézése terén. (120/80. Körl.)

január 31. Papi jubileumok körlevéli közlése. Gyémántmisés: Ketterer Péter ny. lelkész. Aranymisések: Szabolcs Ferenc érd. esp. dunaszentbenedeki plébános és Rózsa Ernő ny. lelkész. Ezüstmisés: Utry Zoltán bátmonostori plébános. (122/1980. Körl.)

február 24. A püspöki kar körlevélben fordult a hívekhez a tevékeny felebaráti szeretet gyakorlásának fontosságával kapcsolatban. A körlevél a karitász országos és helyi közösségi formáját, az egyéni segítség lehetőségeit is ajánlotta, ismertette. Az irgalmasság testi- és lelki cselekedeteit számba véve, a püspökök köszönetet mondtak az elmúlt évek központi gyűjtései (katolikus iskolák, missziók, öreg szerzetesek, árvíz) alkalmával megmutatkozott áldozatkészségért, melyet a hívek tanúsítottak. (sz.n./80. Körl.)

március 4-5. A püspöki kar a sajtótevékenység összehangolására Tömegkommunikációs Irodát hozott létre.

március 23. Életének 64., papságának 37. évében, a székesfehérvári Papi Otthonban elhunyt Vörös István fajszi plébános. Március 27-én temették Székesfehérváron. (585/80. Körl.)

április 3. A Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció Instrukciót adott ki az Oltáriszentség tiszteletével kapcsolatos néhány kötelező irányelvről, melyet magyar nyelven a körlevelek mellékleteként adtak közre. A dokumentum kiadását annak bevezető szövege szerint a tapasztalt hanyagságok indokolták (pl. eukarisztikus ima szövegeinek felcserélése vagy éppen együttes mondása a szentmisében, világi hívek által mondott homíliák, világiak áldoztatói tevékenysége a pap tartózkodásával, liturgikus öltözet használatának elhanyagolása, Oltáriszentség templomon kívüli, indokolatlan őrzése stb.) Az Instrukció célja a rend és a szent cselekmények méltóságának helyreállítása. (sz.n./80. Körl.)

április 6. Húsvét alkalmából II. János Pál pápa levélben fordult a Magyar Katolikus Egyházhoz, melyet a sajtó is közölt, és a körlevelekben is közöltek belőle részleteket. A levél a hitoktatás fontosságára irányította a figyelmet, és az egység megőrzését hangsúlyozta a bázisközösségekkel, valamint a hierarchia, a klérus és a hívek számára. (sz.n./80. Körl.)

A hitoktatással kapcsolatban a pápa kifejtette, hogy munkába kell állítani világi hitoktatókat is, ez azonban Magyarországon egyelőre nem volt lehetséges, képzésük megszervezésére az első kísérletek 1983-ban történtek. (Mészáros III.B. 59-60.)

április 26. Papszentelés. Baján, a belvárosi templomban Ijjas érsek áldozópappá szentelte Hegedűs Gyulát. (859/80. Körl.)

május 5. Kinevezések. Körlevelében Ijjas érsek a korábbi választást érvényesnek nyilvánítva hírt ad az Egyházmegyei Papi Szenátus újjáalakításáról, és közli annak névsorát: Antal Géza (káptalan), Kovács Mihály (nyugdíjasok), Dr. Kerekes Károly (szentszéki csoport), Széll János és Tölgyes Ferenc (főszékesegyházi főesperesség), Tassi László és Virágh József (bodrogi főesperesség), Dr. Belon Gellért és Bergmann János (bácsi főesperesség), valamint Kováts Géza, Novok Rostás Kálmán, Sz. Tóth Imre és Boromisza Péter (érseki delegáltak). (696/80. Körl.)

május 5. Címek, kitüntetések. Ijjas érsek körlevelében közli, hogy Kovács Mihály c. esperes, ny. lelkész, uszódi vicarius oeconomust a Főszékesegyházi Káptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. (682/80. Körl.)

május 5. Ijjas érsek körlevelében ismertette az év papi továbbképzési tervét-tételeit, melynek témája a „Dei Verbum” zsinati konstitúció volt. (434/80. Körl.)

május 25. Nagymaroson az ifjúsági találkozón Lékai László bíboros misézett mintegy ötven pap társaságában. (BM-GJ) Nem sokkal később, június 1-jén megjelenik az Új Emberben Cserháti József püspök írása a kisközösségekről. (B-L)

június 6. Elhunyt Horváth Richárd volt ciszterci szerzetes, 1951-58 között esztergomi kanonok, a Katolikus Szó főszerkesztője, a békepapi mozgalom egyik legismertebb alakja. (BM-GJ)

július 30. Ezen a napon ünnepelte a békepap-szervezet fennállásának 30. évfordulóját. Az ünnepségen Ijjas érsek mondott bevezetőt, Várkonyi Imre mondott ünnepi beszédet. (Mészáros III.B. 133.)

augusztus 20. Ijjas József érsek megkapta a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval ékesített Zászlórendjének I. fokozatát. (1069/84. Körl.) Hasonló kitüntetést kaptak Pataky Kornél, Timkó Imre és Cserháti József püspökök is. (Mészáros III. B. 134.)

szeptember 27. Szent Gellért születésének ezredik évfordulóján Lékai bíboros és Ijjas József érsek és Cserháti József pécsi püspök a Gellért-hegyen megkoszorúzták Szent Gellért szobrát. (BM-GJ)

szeptember 28. Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár vezetésével koncelebrált szentmisét mutattak be az esztergomi bazilikában a Szent Gellért ünnepségekre érkezett hazai és külföldi püspökök előtt. Felolvasták a pápa ez alkalomból küldött levelét. Casarolit másnap Kádár János, Losonczi Pál és Miklós Imre a parlamentben fogadta.(BM-GJ)

október 8. II. János Pál pápa szentmise keretében fölszentelte a Szent Péter-bazilika altemplomában kiépített Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya) kápolnát. (BM-GJ) Az eseményről Ijjas érsek is megemlékezett körlevelében, kiemelve, hogy az új szentély Szent István országalkotó és nemzetnevelő örökségének fennmaradását segíti, remek helyszín az itthoni és külföldi magyarok testvéri találkozójára, és a magyar szentek bemutatásával Európa más nemzeteinek is üzen. (1626/80. Körl.)

október 21. Életének 70., papságának 45. évében elhunyt Kiss Gábor keserűteleki plébános. 37 évet szolgált Keserűteleken, de családja kívánságára szülőhelyén, Mélykúton temették el. (1517/80. Körl.)

december 18. Címek, kitüntetések. Ijjas érsek körlevelében tudatta, hogy Anisich Jenő pápai káplán, Karitász igazgatónak a Szent Ágostonról elnevezett kalocsai apátság címét adományozta. A kitüntetéssel azt a kiemelkedő karitatív tevékenységet méltányolta, melyet Anisich Jenő az egyházmegye áldozópapjaként külföldön végzett: rendszeres segélyek beszerzésével és közvetítésével egyházi épületek, intézmények és személyek megsegítésére. (1237/80. Körl.)

december 18. Személyi változások. Vörös István halálával megüresedett fajszi plébániára Szeghalmi Ambrust nevezték ki plébánosnak. Kiss Gábor halálával megüresedett keserűteleki plébánia vezetését vicarius oeconomusi minőségben Székely László akasztói káplánra bízták. Az öregcsertői plébánia ellátásával eddigi beosztásának meghagyásával Lei János bátyai káplánt bízták meg. Kápláni áthelyezés: Gál Jenő Hercegszántóról Kalocsa-Belvárosba került. Hercegszántóra és Akasztóra nem tudtak káplánt küldeni. (1419/80. Körl.)