DECIMALITAS, SEDECIMA

1733-1950, 0,26 ifm
Névváltozatok, rokonság: (utólagos gyűjtőszóval: papi tized)
Keresőszavak: egyházi jövedelmek, papi tized
Nyelv: latin, kevés magyar
A sorozat ismertetése: A sorozat feudális kori iratai az egyházi tized ügyeivel, pontosabban a sedecima (plébániát illető) jövedelmével kapcsolatosak: egyes esetekben és általában is születtek erről iránymutatások, rendelkezések. A tized elvesztése után 1854-től a sedecima kártalanításának kérdése került előtérbe, alapos felméréseket, tervezeteket, az egész egyházmegyére kiterjedő összeírásokat készítettek ennek érdekében. A polgári korban változott a decimalitas fogalma: immár a plébániák jövedelmének tizedét jelentette, amelyet a papi nyugdíjintézeti és papnöveldei pénztárakba fizettek be, ez időtől fogva tehát amolyan jövedelmi adót jelentett, amely az egyházi javadalmakat és hagyatékokat is terhelte. Végül a 20. században, 1923 után a VKM fizetett sedecima-kárpótlást papi tized járadék címén, amelyet az Érseki Hivatal osztott el. Ekkoriban jelent meg a decimalitas következetesen iktatott tárgyszóként, és részben az állam által fizetett járulékot, részben pedig az egyházi kinevezésekkor, javadalmak elnyerésekor fizetendő egyházmegyei "adófajtát" értettek alatta. Ez pl. egy-egy kanonoki kinevezés alkalmával az éves jövedelem 3 %-a volt, amelyet a papi nyugdíjalapba, ill. a szeminárium pénztárába kellett befizetni, és szegényebb plébániákat is segélyeztek ezekből a jövedelmekből.
További tagolódás, tételek:

    · Sedecima-járadékok 1733-1846, 0,08 ifm
    · Sedecima-kártalanítás 1854, 1863-66, 1876-92. 0,13 ifm
    · Decimalitas 1899, 1908, 1923-1950, 0,05 ifm