1756-1923, 1,7 ifm (7 doboz) nyelv: latin, magyar
Bár történeti bevezetőben már szó esett az alapítványok kezeléséről, röviden talán mégis érdemes visszatérni a hivatal és az iratanyag történetére. Az Alapítványkezelő Hivatal 1867-ben a hivatalt felügyelő kanonok házában kapott helyet. A nyilvánvalóan ideiglenes megoldás Schwerer János alapítványkezelő kanonok kérésére 1875-ben változott: a hivatal ekkor a Nagyszeminárium épületének földszinti helyiségeibe költözhetett. Az alapítványkezelő kanonok legalább negyedévente ellenőrizte a hivatal rendjét, felülvizsgálta a könyvelést. A káptalani ügyvéd feladata volt a kölcsönök kiadásának elbírálása. Ez a tevékenység kötötte le az ügyvéd munkaidejének legjelentősebb részét. A belső kölcsönműveleteken túl ugyanis az alapítványi tőkékből jelzálogos kölcsönöket adtak, melyeket főként kisemberek vettek igénybe. A könyveléshez, az elszámolások készítéséhez két könyvelőt és egy gyakornokot alkalmaztak, ők biztosították a hivatal nyitvatartását.
A számadások kivételével lényegében a hivatal iratai alkotják állagunkat. Természetesen ide tartoznak az alapítványok kezelésével kapcsolatos, de a hivatal működését időben megelőző iratok is. Tematikus alapon elkülönítettük az alapítványok létrehozásával kapcsolatos alapítói iratokat. Hasonlóképpen külön sorozatot alkot az alapok kezelésével, a hivatal működésével kapcsolatos anyag - ezen belül szabályzatok, támogatási kérelmek egyének és egyesületek, testületek részéről, észrevételek számadásokról stb. Néhány alap kezelése során külön csomók keletkeztek, ezeket is meghagytuk. Végül mintegy a működés mellékleteiként szerepelnek az alapítványi összegek kifizetésével kapcsolatos elismervények, kötelezvények. A raktári egységek fölsorolása előtt először rövid ismertetőt adunk a legfontosabb alapok létrejöttéről, feladatáról:
Megyei nagy alap (1817) Kollonich László érsek hagyatékának 1/3 részéből keletkezett. Rendeltetése: a papnövelde segítése, a kegyuraságot nélkülöző templomok, plébániák építése és fenntartása, szűköldödő plébánosok, káplánok, tanítók istápolása.
Megyei kis alap (1808) Királyi rendeletre alalkult a megürült kanonoki jövedelmek 1/3 része alapján. Később a végrendelet nélkül elhunyt javadalmasok hagyatékának 1/3 része az egyházhoz került, ennek a harmadnak újabb egyharmad része a kispénztárat illette. Szegényebb plébániák segélyezésére, valamint beteg és fenyíték alatt álló papok gyógyítására szolgált. Klobusiczky Péter érsek 12 500 forinttal gyarapította az alapot.
Papi nyugdíj alap Az egyházmegyei papság adójából és önkéntes adományaiból, nagyobb részt pedig érseki hozzájárulásból keletkezett.
Haynald-alap (1872) Haynald érsek alapítványa az egyházmegye iskolai céljaira szólt. E célra éves jövedelméből 40 ezer koronát kötött le, s ennek fizetését pápai és királyi jóváhagyással utódaira is kötelezővé tette. Ez az alap lett Haynald örököse is. Tőkéje 1910-ben 1 760 000 koronát tett ki. Halálától kezdve az alapot néha Segély-alapnak is nevezik.
Kántortanítói nyugdíjalap (1858) az egyházmegyei papság adományaiból, valamint Kunszt, Haynald, Császka érsekek és Mayer Béla püspök adományaiból alakult.
Egyházmegyei r.k. népiskolák alapja (1871) érseki rendeletre született, fejlesztésre, illetve új iskolák, zárdai intézetek létesítésére hasznosították.
Tébolyda-alap (1847) vagy Nádasdy-alap. Az érsek végrendeleti alapítványa a tébolydában ápolandó betegek javára. Elsőbbséggel bírtak az egyházmegye betegei, a Nádasdy-család birtokain lakó betegek. Ösztöndíjas intézményi helyeire a káptalant illette az ajánlás joga.
Konvertiták alapja. Klobusiczky Péter érseknek köszönhető, célja a protestáns vallásról áttérők (katolizálók) támogatása volt.
Főszékesegyházi alap (1799) Kanonoki hagyatékokból, a székesegyházi jövedelmekből gyarapodott, a székesegyházi kiadások fedezésére szolgált.
Zenekari nyugdíj-alap (1871) Haynald alapítványa a székesegyházi zenekar javára.
Főszékesegyházi könyvtári alap (1784) Patachich Ádám végrendeletével egyesült a kanonokok és az érsekek könyvtára. A könyvtárőrök fizetésére, új könyvek beszerzésére szolgált az alapítvány.
Jezsuita kollégium alapja (1860) Kunszt érseknek köszönhető, a rendház, főgimnázium és konviktus létrehozására, működtetésére szolgált. A nagy összegű alapítvány kamatait a káptalan utalta ki, felhasználásáról azonban a jezsuita rendfőnök nem volt köteles beszámolni.
Finövelde alap (1872) Kunszt József érsek hagyatékának 1/4 részéből keletkezett. A támogatott intézményben (ún. Finöveldében) elsősorban az érsekség és a káptalan tisztjeinek, ill. az egyházmegye köztisztviselőinek gyermekei kaptak helyet.
Gyermekszeminárium vagy Kisszeminárium (1859) Kisebb adományok után Kunszt érsek hagyatékának felét rendelte e célra. Az intézetet Haynald érsek építtette meg 1878-ban. A századfordulón 60 érettségi előtt álló fiatal gimnazista készült itt a papi hivatásra. 1907-től az intézetet a jezsuiták működtették.
Iskolanővérek alapítványa (1860) Kunszt József érsek a leánygyermekek nevelésére Kalocsán zárdaiskolát alapított, melyet a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek vezetésére bízott. A fejlődésnek induló rend többi intézményére, s a régiek fenntartására később még számos alapítványt tettek az érsekek.
Árvaházi alap Klobusiczky Péter érsek nevéhez fűződik, tőkéjét Nádasdy érsek is gyarapította. Haynald érsek az árvák nevelését az iskolanővérekre bízta, templomuk szomszédságában új árvaházat építtetett, az árvaalapba 33 ezer forintot fizetett. Az árvaház 1908-ban Hajósra, az egykori érseki vadászkastély épületébe költözött.
Tanítók Háza (1896) A milleneum alkalmából létrehozott alapítvány az egyházmegye tanítóinak Kalocsán tanuló gyermekeit segítette. Császka György érsek és Mayer Béla püspök adományainak, valamint a széles körű gyűjtésnek köszönhetően 80 tanuló elhelyezése, ellátása volt biztosítva.
Aggház alap (1804-1811) Kollonich érsek indította, számos egyházi férfiú gyarapította, ki lehet emleni Lovas Imre kanonkot, akinek általános örököse lett ez az alap. Így épülhetett föl 1825-ben az ispotálynak nevezett épület, melyben a rászoruló elhagyatott öregek ingyen lakást, élelmezési segélyt, esetleg teljes ellátást kaptak.
Kórházi alap (1848) Nádasdy érsek rendeletére az aggház alap jövedelmének felét évente átírták a kórházi alapba, mely a kalocsai szegények gyógykezelésére és temetési költségeire szolgált. Haynald érsek és mások is tovább növelték tőkéjét, 1910-ben jelentős bevétele volt a Szőnyi alapítvány révén, mely 105 ezer koronát tett ki. Az említett főbb alapítványokon túl még számos létezett, az alapítványok teljes listájáról a megnevezés szintjén tájékoztat a számadások segítségével összeállított lista. Lásd a 2/c. állagnál.
A kialakított raktári egységek a következők:
KFL.II.2.a. 1. Alapítólevelek, alapítványok létrehozásával kapcsolatos iratok 1756-1919, 1937.
KFL.II.2.a. 2. Az alapok kezelésével, a hivatal működésével kapcsolatos iratok 1783-1896.
KFL.II.2.a. 3. Az alapok kezelésével, a hivatal működésével kapcsolatos iratok 1897-1928.
KFL.II.2.a. 4. Számadási észrevételek 1791-1923. Szervezeti iratok 1867-1921. Az alapok adója 1910-1921. Bedics-alap iratai 1863-1922.
KFL.II.2.a. 5. Nádasdy-alap iratai 1854-1923. Xenodochium (Ispotály) 1838-1864.
KFL.II.2.a. 6. Kifezetések, kötelezvények 1803-1869.
KFL.II.2.a. 7. Kifizetések, kötelezvények 1870-1922.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges