KFL.I.3. KALOCSAI FŐEGYHÁZMEGYEI TANFELÜGYELŐSÉG

5 állag 1858-1952, 58,06 ifm

TARTALOM:
Bevezető (hivataltörténet, iratkezelés)
Az iratok ismertetése:
KFL.I.3.a. Címszavas iratok
KFL.I.3.b. Népiskolák iratai
KFL.I.3.c. Középiskoláki iratai
KFL.I.3.d. Felsőfokú intézmények iratai
KFL.I.3.e. Kötetek

BEVEZETŐ (HIVATALTÖRTÉNET, IRATKEZELÉS)

Az 1868-as Eötvös-féle népoktatási törvény új alapokra fektette az állami tanügyigazgatást. A népiskolák ellenőrzésére elrendelte a királyi tanfelügyelőségek felállítását, és elismerte az egyes felekezetek iskolafenntartási jogát. Az állami tanügyigazgatás szervezetének kiépülésével párhuzamosan hozta létre a katolikus egyház is a célnak megfelelő saját intézményeit.
Haynald Lajos érsek mindig is szívén viselte a népoktatás ügyét, és a törvény megszületése után felkérte a káptalan négy tagját (Lichtensteiger Ferenc, Schreyer János, Schuszter Konstanin és Kubinszky Mihály kanonokokat) az egyházmegye tanügyi viszonyainak felmérésére. Az érsek a részletes jelentések áttanulmányozása után nagy változtatásokat nem tartott szükségesnek. A Kalocsai Főegyházmegyében ui. a tanügyigazgatásnak már 1858-tól kiépült a szervezete, az érseki aulán belül egyházmegyei iskolai főfelügyelő működött, munkáját pedig a kerületi tanfelügyelők (kerületi esperesek) segítették. Haynald Lajos csak annyiban változtatott a régi rendszeren, hogy a főtanfelügyelő mellé hivatalt rendelt és önálló ügykezelést írt elő számára. Ezt a lépést az oktatási intézményekkel kapcsolatos adminisztratív teendők növekedése tette szükségessé. A főtanfelügyelőség feladata lett annak ellenőrzése, hogy az egyes iskolák megfelelnek-e az 1868-as népoktatási törvény előírásainak, és milyen területeket kell még fejleszteni. Az érsek 1873. május 28-án kelt, 896. számú rendeletével állította fel a Főegyházmegyei Tanfelügyelőséget, a rendelet indoklásában a következő szerepelt: "szükségesnek találtam egy külön hivatalt beállítani és szervezni, melynek személyzete minden egyéb hivatali teendőktől menten egész erejét, tehetségét és idejét kizárólag a népoktatás és növelés fontos ügyének szentelhesse..."
A főtanfelügylőség feladatai közé tartozott a folyamatos kapcsolattartás az egyházmegye iskoláival, pl. nagyobb járványok idején iskolai szünetet rendelt el, jóváhagyta a vizsgák időpontjait, kitüntetésre javasolt, foglalkozott a tanítók személyi ügyeivel, illetményeikkel, nyugdíjukkal stb. A hivatal élén álló főtanfelügyelő rendszeresen végiglátogatta a katolikus oktatási intézményeket és megvizsgálta, hogy betartják-e az 1868-as törvény előírásait, valamint azt, hogy megfelelő módon folyik-e a hitoktatás a közös népiskolákban és az állami tanítóképzőkben. Tevékenységéről jelentésekben számolt be az Érseki Hivatalnak. Az oktatásüggyel kapcsolatosan beérkezett iratokat, kimutatásokat, jogszabályokat az Érseki Hivatal neki adta át véleményezésre, javaslattételre, az iskolaügyeket tehát a továbbiakban a Főtanfelügyelőségnél iktatták. A főtanfelügyelő figyelemmel kísérte a tanítók rendszeresen megtartott tankerületi értekezleteit és a tanítókat összefogó egyesületek tevékenységét.
A Főtanfelügyelőség mellett az iskolai főtanácsnak (amely a Főszentszék tagjaiból állt, kibővítve a főtanfelügyelővel) volt jelentős szerepe az egyházmegye tanügyigazgatásában. Az iskolai főtanács erősítette meg az újonnan megválasztott tanítókat és iskolaszékeket, jóváhagyta az új iskolaépületek terveit és költségvetését, döntött a szülők és tanítók között felmerülő vitás ügyekben és a fegyelmi kérdésekben.
Az esperesek mint kerületi tanfelügyelők felügyelték a hozzájuk tartozó népiskolákat. A tanügyi állapotokról rendszeresen jelentést küldtek a főtanfelügyelőnek. Haynald Lajos érsek 1881-ben öt (később hat) tankerületre osztotta az egyházmegyét és minden tankerületbe iskolalátogatót nevezett ki, aki köteles volt évente legalább egyszer a rábízott kerület népiskoláit végiglátogatni és erről részletes beszámolót küldeni a főtanfelügyelőnek. Az iskolalátogatói intézmény felállításával a kerületi tanfelügyelők feladata már csak iskoláik állapotának felügyeletére és anyagi ügyeinek intézésére terjedt ki.
Az egyes iskolákat az igazgató-tanítók vezették. A közvetlen felügyeleti hatóságot a fenntartó helyi egyházközség jelentette, mely ezt a jogkörét az iskolaszéken keresztül érvényesítette. Az iskolaszék elnöke a plébános volt, tagjai pedig állásuknál fogva a tanítók, valamint az egyházközség által delegált személyek. A megbízatás három évre szólt. Az egyházi elnök mellé világi elnököt, jegyzőt és gondnokot is választottak.
A Főtanfelügyelőség 1948-ig, az iskolák államosításáig fogta össze az egyházmegye tanintézményeit, 1948-1952 között pedig mint Hitoktatási Főfelügyelőség működött. Feladata, hatásköre az iskolák államosításával egyre szűkült. Bár a kormány ígéretet tett a kötelező vallásoktatás megtartására, az Elnöki Tanács 1949. évi 5. számú törvényerejű rendeletében mégis fakultatívvá tette az iskolai hittanórákon való részvételt. A hitoktatás visszaszorulása a Főtanfelügyelőség működésének végét jelentette, a hitoktatással kapcsolatos további teendőket az Érseki Hivatal vette át.

A Főtanfelügyelőség iratanyaga 5 állagra oszlik: a címszavas iratokra, a népiskolák, a középiskolák és a felsőfokú oktatási intézmények irataira, valamint a kötetekre. Az itt található anyag évköre: 1868-1952. A feudális kori, iskolákkal foglalkozó akták a plébániai anyagban keresendők, mivel ebben az időszakban még nem épült ki a tanügyigazgatás szervezete, és az adott helységek iskolára vonatkozó ügyeit a plébániák intézték. A Főtanfelügyelőség iratanyagának 1868-as kezdő évszáma általunk meghatározott határvonal. Ebben az esetben az Eötvös-féle népoktatási törvény születését tekintettük mérföldkőnek. Erre az időszakra esik az Érseki Hivatal megszevezése is, ami szintén indokolttá teszi az 1868-as kezdő dátum választását. A Főtanfelügyelőség létrejöttével a korábban keletkezett tanüggyel kapcsolatos iratokat is ide csoportosították, de ez nem volt mindig következetes, és így a plébániai iratok között egészen 1873-ig találhatunk iskolai anyagot.
Az alábbi ismertetésből látható, hogy nagyon hasonló a Főtanfelügyelőség és az Érseki Hivatal iratkezelése. A Főtanfelügyelőség mindvégig az Érseki Hivatallal együttműködő "segédhivatal" volt, érthető módon átvette annak iktatási, iratkezelési szokásait. Az iratokat itt is sorszámos, változó alapszámos rendszerben iktatták.

(vissza a lap elejére)

AZ IRATOK ISMERTETÉSE

KFL.I.3.a. Címszavas iratok
63 sorozat 1868-1952, 8,07 ifm

Az oktatásüggyel kapcsolatos általános, elvi jellegű iratokat (az Érseki Hivatal egyházkormányzati irataihoz hasonlóan) tárgyi alapon csoportosították, és címszavankénti sorozatokban helyezték el az irattárban. Ma összesen 63 tárgyszót találhatunk a levéltárban. Külön címszó alatt szerepelnek a főtanfelügyelő hivatali működése során keletkezett akták. Két tárgyszó (Délbácskai iskolaügyek, Iskolai ingatlanok Dél-Bácskában) is foglalkozik az átmenetileg az egyházmegyéhez visszakerült bácskai területek iskolaügyével.
Bizonyos következetlenség megfigyelhető a címszavak kezelésében, egyes témák más állagokban, sorozatokban is visszaköszönnek. A rendszer következetlenségeit nem bíráltuk felül, a rendezés során az eredeti irattári rend megtartására, pontosabban helyreállítására törekedtünk. Az egyes tárgyszavakon belül az iratok időrendben találhatók.
Az állag 1868-1952, között keletkezett iratokat foglal magába, melyek nagyobb része magyar, kisebb része (az 1880-as évek végéig) latin nyelvű. A két Dél-Bácskával foglalkozó tárgyszóban szerb-horvát nyelvű iratok is előfordulnak.

Általános iskola 1945-1949, 0,13 ifm
Bizonyítvány másolatok kiadása 1889-1945, 0,01 ifm
Délbácskai iskolaügyek 1920-1944, 0,06 ifm
Egészségügy 1873-1913, 0,05 ifm
Évkönyvek 1916-1948, 0,02 ifm
Fegyelmi 1882-1950, 0,05 ifm
Főiskola 1927-1949, 0,03 ifm
Főtanfelügyelői 1868-1952, 0,36 ifm
Hitoktatás 1869-1951, 0,56 ifm
Illetményügyek 1868-1950, 0,21 ifm
Internátus 1887-1950, 0,03 ifm
Iskolaépületek 1870-1948, 0,07 ifm
Iskolai autonómia 1947-1948, 0,02 ifm
Iskolai egyesületek 1875-1948, 0,08 ifm
Iskolai év 1875-1950, 0,11 ifm
Iskolai hatóságok 1868-1949, 0,27 ifm
Iskolai ingatlanok Dél-Bácskában 1941-1943, 0,02 ifm
Iskolák államosítása 1902-1950, 0,22 ifm
Iskolák, tanítói állások szervezése, fejlesztése 1879-1949, 0,04 ifm
Iskolalátogatás 1868-1949, 0,44 ifm
Jelentések 1869-1949, 0,07 ifm
Katolikus Tanítói Internátusi Alap KTIA 1929-1948, 0,26 ifm
Katonai ügyek 1871-1950, 0,11 ifm
Kántori (kántorképzés is) 1888-1951, 0,23 ifm
Kérvények 1902-1944, 0,06 ifm
Kinevezések, kitüntetések, alkalmazások 1869-1950, 0,25 ifm
Kisebbségi iskolaügy 1869-1948, 0,12 ifm
Középiskolák 1874-1949, 0,12 ifm
Leventék 1925-1944, 0,03 ifm
Menekültek (menekült tanerő) 1945-1948, 0,03 ifm
Népiskolaügy 1868-1952, 0,11 ifm
Népművelés 1870-1948, 0,12 ifm
Nyugdíj 1868-1950, 0,25 ifm
Óvoda 1877-1948, 0,05 ifm
Ösztöndíj 1877-1947, 0,07 ifm
Pénzügyi 1872-1949, 0,25 ifm
Polgári iskola 1888-1948, 0,09 ifm
Rendszabályok 1872-1950, 0,05 ifm
Rendtartás, ügykezelés 1872-1951, 0,12 ifm
Sajtó 1871-1948, 0,05 ifm
Statisztika 1891-1950, 0,07 ifm
Siketnémák 1869-1924, 0,03 ifm
Szakiskolák 1868-1949, 0,08 ifm
Személyi 1869-1949, 0,28 ifm
Szociális ügyek 1878-1948, 0,05 ifm
Tanfolyamok, továbbképzés 1871-1949, 0,09 ifm
Tanítói egyesületek 1868-1947, 0,32 ifm
Tanítói gyűlések 1878-1935, 0,10 ifm
Tanítói espereskerületi gyűlések, tantestületi értekezletek 1868-1948, 0,71 ifm
Tanítói segélyalap, tanítók segélyezése 1884-1927, 0,08 ifm
Tanítók létszámcsökkentése 1924-1948, 0,11 ifm
Tankönyvek, tanszerek 1869-1950, 0,25 ifm
Tantervek, tanmenetek, órarendek 1869-1948, 0,17 ifm
Tanulók gazdasági hasznosítása 1875-1948, 0,03 ifm
Telekkönyvek 1871-1933, 0,23 ifm
Testnevelés 1892-1948, 0,05 ifm
Uradalmi iskolák 1905-1947, 0,01 ifm
Ünnepélyek, jubileumok 1892-1948, 0,09 ifm
Vallásügy 1882-1948, 0,06 ifm
Vegyes 1875-1905, 0,02 ifm
Vizsgák 1892-1944, 0,02 ifm

(vissza a lap elejére)

KFL.I.3.b. Népiskolák iratai
157 sorozat 1868-1951, 43,68 ifm

A Főtanfelügyelőség az egyes iskolákra vonatkozó iratokat helységenként csoportosította, ill. tárolta. A települések anyagán belül megkülönböztették az iskolatípusokat (népiskolákat, gimnáziumokat, felsőkereskedelmi iskolákat, tanító-, tanítónő- és óvónőképzőket). Ebben a rendszerben (az Érseki Hivatalhoz hasonlóan) irattári segédletek nélkül is viszonylag könnyen visszakereshetőek voltak az iratok.
A Főegyházmegyei Tanfelügyelőség fondjának legnagyobb állagát a népiskolák anyaga alkotja. Az egyes települések népiskoláinak iratai egy-egy sorozatot alkotnak. Korábban a sorozatokon belül megkülönböztették a személyi és dologi aktákat. Ám a rendezés során - figyelembe véve az elkülönített csomók kis terjedelmét - nem tartottuk indokoltnak az egyes sorozatok további tematikus bontását. A sorozatokon belül így az iratok egyetlen folyamatos időrendben találhatók.
A népiskolák állaga 1868-1951, között keletkezett iratokat foglal magába. Nyelvezetét tekintve anyagának jelentős része magyar, kisebb része latin, illetve német nyelvű. 1941-ben a Bácsi Apostoli Adminisztratúra 1923-1941 között keletkezett levéltárát, benne az iskolai iratokat is Kalocsára szállították, de az említett iratok 1983-ban visszakerültek Szabadkára. Így a bácskai népiskolák sorozatainak évköre: 1868-1923, és 1941-1944,. (1923-1941, között csak néhány itt maradt irat található.)
A népiskolák iratanyaga gazdag forrás a helytörténet, az iskola- és oktatástörténet iránt érdeklődő kutatók számára. Az egyes települések népiskolai anyaga rendkívül sokrétű. Találhatunk itt különféle jelentéseket tantestületi értekezletekről, vizsgákról, ünnepségekről, iskolalátogatásokról, tankötelesek iskolai mulasztásairól. További témák lehetnek: szünidők engedélyezése, vizsgaidőpontok jóváhagyása, iskolaépületek és tanítói lakások felújítása, a munkálatokhoz szükséges tervek, hatósági engedélyek beszerzése. Bőségesen olvashatunk a tanítókról: megválasztásukról, alkalmazásukról, fizetésükről és egyéb juttatásaikról, panaszaikról és fegyelmi ügyeikről. Megtalálhatók továbbá a tantervek, órarendek, tankönyvjegyzékek, és nem utolsó sorban az iskolaszéki iratok egyrészt a tagok megválasztásáról, másrészt az iskolaszéki ülésekről. Külön foglalkoztak a hitoktatással, a tanulók vallásgyakorlatával. A sorozatokat az elemi népiskolák általános iskolákká alakításának iratai, valamint 1948-tól az államosítás során készült leltárak és jegyzőkönyvek zárják.
Az egyes iskolák történetének feldolgozásában nehézséget okozhat, hogy az átfogó tankerületi jelentéseket nem különböztették meg az iratkezelésben, hanem a tanfelügyelő-esperes székhelyének iratai között helyezték el. Ezeket a kerületi jelentéseket a további rendezés során célszerű volna kiválogatni.

Ada 1868-1944, 0,35 ifm
Adorján 1871-1940, 0,02 ifm
Akasztó 1870-1950, 0,52 ifm
Állampuszta 1927-1950, 0,02 ifm
Apatin 1868-1944, 0,07 ifm
Baja 1868-1949, 0,26 ifm
Baja-Zárda 1868-1951, 0,54 ifm
Bajaszentistván 1868-1950, 0,40 ifm
Bajmok 1870-1944, 0,28 ifm
Bajsa 1877-1941, 0,07 ifm
Bács 1868-1944, 0,17 ifm
Bácsalmás 1869-1951, 0,94 ifm
Bácsalmás-Zárda 1884-1949, 0,27 ifm
Bácsbokod 1871-1950, 0,51 ifm
Bácsborsód 1874-1951, 0,28 ifm
Bácsföldvár 1868-1944, 0,10 ifm
Bácsgyulafalva 1885-1944, 0,05 ifm
Bácskertes 1868-1944, 0,14 ifm
Bácskossuthfalva 1872-1944, 0,15 ifm
Bácsordas 1871-1944, 0,01 ifm
Bácsszentgyörgy 1925-1949, 0,04 ifm
Bácsszentiván 1868-1944, 0,04 ifm
Bácstóváros 1871-1944, 0,23 ifm
Bácsújfalu 1868-1943, 0,11 ifm
Bácsújlak 1870-1942, 0,13 ifm
Bátmonostor 1870-1950, 0,32 ifm
Bátya 1870-1950, 0,44 ifm
Békova 1937 -
Béreg 1868-1944, 0,20 ifm
Bezdán 1868-1944, 0,03 ifm
Bócsa 1910-1949, 0,21 ifm
Bogyiszló 1890-1950, 0,25 ifm
Bogyán 1873-1944, 0,03 ifm
Borota 1910-1947, 0,20 ifm
Boróc 1869-1944, 0,12 ifm
Csantavér 1870-1945, 0,26 ifm
Császártöltés 1869-1951, 0,30 ifm
Csátalja 1871-1950, 0,30 ifm
Csávoly 1868-1951, 0,31 ifm
Csengőd 1891-1948, 0,59 ifm
Cservenka 1869-1944, 0,09 ifm
Csikéria 1926-1949, 0,01 ifm
Csonoplya 1872-1944, 0,11 ifm
Csúrog 1873-1944, 0,14 ifm
Dávod 1871-1949, 0,34 ifm
Dernye 1876-1942, 0,08 ifm
Doroszló 1868-1944, 0,12 ifm
Dunabökény 1868-1941, 0,12 ifm
Dunapataj 1870-1950, 0,47 ifm
Dunacséb 1871-1944, 0,12 ifm
Dunaszentbenedek 1871-1950, 0,17 ifm
Dunatetétlen 1887-1950, 0,02 ifm
Dusnok 1870-1951, 0,46 ifm
Érsekcsanád 1869-1950, 0,25 ifm
Érsekharta 1878-1949, 0,07 ifm
Érsekhalom 1873-1950, 0,22 ifm
Fajsz 1868-1950, 0,33 ifm
Felsőszentiván 1869-1950, 0,32 ifm
Foktő 1868-1951, 0,27 ifm
Foktő-Zárda 1894-1948, 0,05 ifm
Gara 1870-1950, 0,35 ifm
Gádor 1870-1943, 0,11 ifm
Géderlak 1870-1950, 0,27 ifm
Gombos 1872-1940, 0,02 ifm
Gunaraspuszta 1933-1938, 0,01 ifm
Hajós 1871-1950, 0,39 ifm
Harta 1947-1949, 0,05 ifm
Hercegszántó 1872-1950, 0,32 ifm
Homokmégy 1869-1951, 0,66 ifm
Hódság 1870-1944, 0,13 ifm
Horgos 1872-1944, 0,02 ifm
Jánoshalma 1869-1950, 0,51 ifm
Jánoshalma-Zárda 1876-1950, 0,43 ifm
Kalocsa 1868-1947, 0,40 ifm
Kalocsa-Belváros 1921-1950, 0,23 ifm
Kalocsa-Külváros 1905-1950, 0,30 ifm
Kalocsa-Zárda 1910-1953, 0,06 ifm
Kaskantyú 1884-1950, 0,13 ifm
Katymár 1869-1950, 0,41 ifm
Kecel 1870-1950, 0,83 ifm
Kecskés 1919-1950, 0,05 ifm
Kelebia 1910-1946, 0,06 ifm
Kerény 1875-1937, 0,15 ifm
Kishegyes 1871-1944, 0,22 ifm
Kiskőrös 1870-1949, 0,35 ifm
Kisszállás 1872-1950, 0,19 ifm
Körtés 1878-1943, 0,05 ifm
Kucora 1870-1944, 0,11 ifm
Kunbaja 1871-1948, 0,26 ifm
Kúla 1871-1944, 0,26 ifm
Küllőd 1872-1945, 0,13 ifm
Ludaspuszta 1916-1943, -
Madaras 1868-1948, 0,34 ifm
Magyarkanizsa 1872-1944, 0,37 ifm
Martonos 1873-1944, 0,10 ifm
Mátételke 1871-1951, 0,27 ifm
Mélykút 1869-1950, 0,62 ifm
Militics 1877-1938, 0,17 ifm
Miske 1868-1950, 0,40 ifm
Mohol 1869-1946, 0,18 ifm
Monostorszeg 1869-1943, 0,04 ifm
Mozsor 1897-1937, 0,06 ifm
Nagybaracska 1868-1951, 0,07 ifm
Nagyfény 1921-1937, -
Nemesmilitics 1871-1943, 0,09 ifm
Nemesnádudvar 1868-1949, 0,40 ifm
Óbecse 1868-1941, 0,58 ifm
Ókér 1873-1944, 0,05 ifm
Oromhegyes 1933-1937, -
Ószivác 1872-1942, 0,09 ifm
Őrszállás 1871-1944, 0,12 ifm
Öregcsertő 1886-1950, 0,17 ifm
Pacsér 1870-1944, 0,06 ifm
Palánka 1871-1944, 0,31 ifm
Palona 1871-1940, 0,06 ifm
Paripás 1871-1944, 0,12 ifm
Péterréve 1870-1945, 0,17 ifm
Regőce 1871-1942, 0,14 ifm
Rém 1870-1950, 0,17 ifm
Sajkásgyörgye 1893-1917, 0,04 ifm
Sajkáslak 1901-1940, 0,04 ifm
Sajkásszentiván 1923 -
Sándor 1872-1903, 0,03 ifm
Soltszentimre 1893-1950, 0,22 ifm
Soltvadkert 1868-1950, 0,37 ifm
Sükösd 1871-1950, 0,41 ifm
Szabadka 1869-1942, 0,10 ifm
Szabadka-Zárda 1872-1944, 0,28 ifm
Szakmár 1869-1949, 0,30 ifm
Szentfülöp 1868-1944, 0,08 ifm
Szenttamás 1871-1944, 0,17 ifm
Szeremle 1895-1949, 0,21 ifm
Szépliget 1871-1943, 0,21 ifm
Szilágyi 1908-1944, 0,01 ifm
Szilberek 1872-1944, 0,14 ifm
Szond 1871-1944, 0,12 ifm
Sztapár 1881-1919, 0,13 ifm
Tataháza 1870-1950, 0,19 ifm
Tázlár 1883-1948, 0,27 ifm
Temerin 1868-1944, 0,16 ifm
Tiszakálmánfalva 1887-1940, 0,22 ifm
Titel 1877-1918, 0,01 ifm
Tompa 1916-1949, 0,01 ifm
Topolya 1869-1944, 0,32 ifm
Tornyos 1916-1933, -
Uszód 1872-1950, 0,40 ifm
Újfutak 1873-1945, 0,18 ifm
Újtelek 1871-1950, 0,36 ifm
Újverbász 1874-1944, 0,11 ifm
Újvidék 1868-1944, 0,12 ifm
Vajszka 1868-1942, 0,13 ifm
Vaskút 1868-1950, 0,49 ifm
Veprőd 1872-1944, 0,04 ifm
Wekerlefalva 1898-1943, 0,04 ifm
Zombor 1868-1944, 0,13 ifm
Zenta 1868-1944, 0,07 ifm
Zsablya 1874-1942, 0,06 ifm

(vissza a lap elejére)

KFL.I.3.c. Középiskolák iratai
11 sorozat 1867-1948, 1,00 ifm

A középiskolák (gimnázium, felsőkereskedelmi iskola és iparostanonciskola) állagának sorozatait az egyes iskolák alkotják. A bácskai iskolák iratainak gyarapodása 1923-ban befejeződött. Az iratanyag döntő részben itt is magyar nyelvű, csak töredéke latin. A középiskolák anyaga hasonló iratokat tartalmaz, mint a népiskoláké, a különbséget az iskolaszéki iratok hiánya jelenti. Érdekes többletet jelentenek viszont a diákoktól származó, felvételt és ösztöndíjakat kérő levelek.

Baja-Gimnázium 1868-1948, 0,08 ifm
Baja-Felsőkereskedelmi Leányiskola 1927-1941, 0,01 ifm
Kalocsa-Gimnázium 1867-1948, 0,36 ifm
Kalocsa-Iparostanonciskola 1880-1946, 0,06 ifm
Szabadka-Gimnázium 1871-1923, 0,11 ifm
Szabadka-Felsőkereskedelmi Leányiskola 1910-1921, 0,11 ifm
Újverbász-Gimnázium 1870-1922, 0,08 ifm
Újvidék-Gimnázium 1868-1920, 0,08 ifm
Zenta-Gimnázium 1884-1922, 0,04 ifm
Zombor-Gimnázium 1870-1913, 0,06 ifm
Zombor-Felsőkereskedelmi Leányiskola 1918-1919, 0,01 ifm

(vissza a lap elejére)

KFL.I.3.d. Felsőfokú intézmények iratai
8 sorozat 1867-1952, 4,50 ifm

A felsőfokú oktatási intézmények iratai település és iskolatípus (tanító-, tanítónő- és óvónőképző) szerint tagolódnak. Az egyes sorozatokon belül időrendben következnek az iratok, melyek nagyobb része magyar nyelvű, töredéke latin. Az anyag jellege megegyezik a középiskolák és népiskolák iratainak jellegével.

Baja-Tanítónőképző és Líceum 1929-1952, 0,21 ifm
Baja-Tanítóképző 1870-1933, 0,02 ifm
Kalocsa-Tanítóképző 1867-1951, 2,39 ifm
Kalocsa-Tanítónőképző 1869-1952, 1,13 ifm
Kalocsa-Óvónőképző 1892-1949, 0,22 ifm
Kalocsa-Képezdék 1874-1943, 0,20 ifm
Szabadka-Tanítónőképző 1876-1944, 0,03 ifm
Zombor-Óvónőképző 1892-1905, 0,30 ifm

(vissza a lap elejére)

KFL.I.3.e. Kötetek
26 kötet 1858-1952, 0,81 ifm

Az utolsó állagban találhatjuk a Főtanfelügyelőség kötetes anyagát, mely három sorozatra tagolódik: a jegyzőkönyvekre, iktató- és mutatókönyvekre, valamint a teljesen vegyes tartalmú kötetekre. Az utolsó sorozatban helyeztük el a Kalocsai Tanítóképző anyakönyvi másodpéldányainak töredékes íveit, melyek a rendezés során kerültek elő az intézmény anyagából. Leválasztásukra azért került sor, mert az iratoknál jóval nagyobb méretű ívek tárolására nem voltak alkalmasak a levéltári dobozok. Ezek az anyakönyvi másodpéldányok a félévi-, évvégi-, tanképesítő-, illetve pótvizsgákat tett tanulók nevét és érdemjegyeiket tartalmazzák.

Jegyzőkönyvek
1. Protocollum scholasticum 1858-1871, 0,03 ifm
2. Iskolai jegyzőkönyv 1873-1880, 0,03 ifm
3. Iskolai jegyzőkönyv 1885-1892, 0,04 ifm

Iktató- és mutatókönyvek
4. Egyházmegyei Főtanfelügyelőség iktatókönyv 1914-1918, 0,04 ifm
5. Egyházmegyei Főtanfelügyelőség iktatókönyv 1919-1922, 0,03 ifm
6. Egyházmegyei Főtanfelügyelőség iktatókönyv 1923-1925, 0,03 ifm
7. Tanfelügyelőségi iktató 1926-1928, 0,03 ifm
8. Iskolai iktatókönyv 1929-1932, 0,04 ifm
9. Tanügyi iktatókönyv 1933-1935, 0,02 ifm
10. Főegyházmegyei Főtanfelügyelőség iktatókönyv 1936-1939, 0,03 ifm
11. Iskolai iktató 1940-1942, 0,04 ifm
12. Elnöki iktató 1942-1945, -
13. A kalocsai Érseki Hatóság és Főegyházmegyei Főtanfelügyelőség iskolai iktatókönyve 1943-1945, 0,04 ifm
14. A kalocsai Érseki Hatóság ésFőegyházmegyi Főtanfelügyelőség iskolai iktatókönyve 1946, 0,03 ifm
15. Kalocsai Főegyházmegyei Főtanfelügyelőség iktatókönyve (Az Érseki Hatóság "isk" szám alatt kiadott rendelkezései is e könyvben iktattattak) 1947, 0,04 ifm
16. Kalocsai Érseki Hatóság és Főegyházmegyei Főtanfelügyelőség (egyben mint Hitoktatási Főfelügyelőség) iskolai iktatókönyve 1948, 0,03 ifm
17. Kalocsai Érseki Hatóság és Főegyházmegyei Főtanfelügyelőség (egyben mint Hitoktatási Főfelügyelőség) iskolai iktatókönyve 1949-1952, 0,03 ifm
18. Iskolai Rapulare 1860-1907, 0,06 ifm
19. Kalocsa Főegyházmegyei Főtanfelügyelői Hivatal mutatója 1908-1913, 0,02 ifm
20. Kalocsa Főegyházmegyei Főtanfelügyelői Hivatal mutatója 1943, 0,02 ifm

Vegyes kötetek
21. A Kalocsai Tanítóképző anyakönyvi másodpéldányai 1875-1899, 0,08 ifm
22. Iskolalátogatási jegyzőkönyv 1876, 0,02 ifm
23. Anyakönyv a kántorképesítésekről 1907-1933, 0,01 ifm
24. Kántorképesítővizsgálati anyakönyv 1933-1946, 0,03 ifm
25. Nyugdíjasok és kegydíjasok nyilvántartása é.n., 0,01 ifm
26. Káplánok és Hitoktatók névjegyzéke é.n., 0,03 ifm

(vissza a lap elejére)

Š Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, a honlapot készítette: Lakatos Andor.
A lapon közölt segédleteket Lakatos Adél készítette.