Sikray-Kollmár Imre

Sikray - Kollmár Emericus, nat. 2. Mart. 1873. in Zsámbokrét (Com. Nyitra), gymn. 1882-90. in Nagyszombat et Léva, theol. 1890-94. Strigonii, ord. 3. sive 31. Aug. 1895. Colocae, Coop. in Bácsbokod, 1898. in Felsőszentiván, mox in Kúla, 1899. in Dusnok, 1901. in Katymár, adm. int., dein coop. ibidem, 1903. in Kunbaja, mox dimissus ad ord. S. Bened., 1904. curatus milit. in Foca (Bosnia) mox in Gyulafehérvár, 1909. in Szeged, 1910. in Nevesinje (Hercegovina), 1913. in Triest, 1913. pensione provisus, Cap. hon. Basil. Lauretan (Schem. 1942)
Sikray Kollmár Imre (Zsámbokrét, Nyitra m. 1873. márc. 2. – Budapest, 1945. jan. 13.) 1895-1948, 0,05 ifm /Inf. 1895-1901. /Szabadságkérelmek, segélykérelmek /Dispositio /Dimissio (bencés akar lenni, de visszatér) 1903-1908. /Császári és királyi tábori lelkész, jelentések hollétéről 1908, 1910. /Papi nyugdíj 1924-35. /Deficientiába jelentkezik 1944. /Obitus /Massa (Personalia-2002)
SIKRAY-KOLLMÁR Emericus káplán Bácsbokodon 1896-1897, Kúlán 1899, Dusnok 1900-1901, Katymáron 1902-1903, tábori lelkész, capellanus militaris in Gyulafehérvár 1909, in Szeged 1910, in Nevesinje, Hercegovina 1911, in Triest 1914, nyugalmazott pap, em. cap. milit. Budapestini 1919-1923. 89, 106, 139, 185, 218, 231 (Történeti Sematizmus-2002)
Sikray-Kollmár Imre nyug. tábori lelkész, a fővárosi háborús cselekmények során megsebesült Budán elhunyt 1945. jan. 13. (Kronológia-2009)