A közelmúltban jelent meg Nebojszki László: Alsó-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1859-60-ból (1-2.) című munkája, az Argumentum Kiadó - Országos Széchényi Könyvtár gondozásában. A kiadvány-sorozat újabb köteteiről a Bajai Honpolgár 2026. július-augusztusi számában jelent meg Lakatos Andor levéltárvezető (KFL) könyvismertetője, a szöveget honlapunkon is közöljük, és egyben jó szívvel ajánljuk az egész sorozatot kutatóink, ill. a bácskai helytörténet iránt érdeklődők figyelmébe!
"Nem először esik szó a Bajai Honpolgárban a bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírásairól, melyek Nebojszki László évtizedes munkájának köszönhetően jelentek/jelennek meg (és remélhetőleg fognak még megjelenni). Felső-Bácska anyaga 2017-ben, Közép-Bácska 2021-ben, az Alsó-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1859-60-ból című rész pedig a közelmúltban látott napvilágot az Argumentum Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában, közel kétezer oldalon (!), két vaskos kötetben. Az elsőben a német nyelvű forrás átiratát, a másodikban magyar fordítását találjuk.
Miért különleges ez a forrás? Készíttetője az 1848-49-es szabadságharc leverése után, a bécsi igazgatás alatt létrehozott Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, a szövegek írói viszont a helyi értelmiség képviselői (jegyzők, papok, orvosok, tanítók) voltak. Helyzetleírásaik egységes, az élet számos területére kiterjedő, tudományos igényű kérdések-szempontok alapján készültek, s ez az összegző igény már önmagában is jelzi, hogy fordulóponthoz érkeztünk. Különféle népesség- és adóösszeírások, adatgyűjtések korábban is előfordultak, de ez alkalommal egy több mint húsz oldalas útmutató (részletes magyarázatokkal ellátott kérdőív) alapján kellett válaszokat adniuk, s a helyi elit képviselői pedig képességeikhez, lehetőségeikhez mérten igyekeztek megfelelni. Nem voltak könnyű helyzetben, sokszor rendes eszközeik sem voltak pl. az időjárási viszonyok, hőmérséklet/légnyomás/csapadék stb. rendszeres és pontos méréséhez. A központi, temesvári adminisztráció dicséretére szóljon: sikeresen „bevasalták” a kért leírásokat, de a politikai események hamarosan felülírták a kormányzóság szándékait, a jelentések beérkezése után nem sokkal ui. megszűnt ez a szervezet, és 1861-től a Magyarországhoz visszacsatolt területeken helyreállt a korábbi, vármegyei közigazgatás.
Így történt, hogy ez a Temesváron begyűjtött, német nyelvű iratanyag a kormányzóság megszűnése után alig néhány évtizeden belül tudományos-történeti forrássá válhatott. Elősegítette ezt a folyamatot, hogy közben nagyot lendült a történelem kereke, az 1867-es kiegyezés utáni évtizedekben sokat változott, polgárosult a vidék, s a század végéről visszatekintve megállapítható, hogy valóban szerencsés időpontban, fordulóponton készültek az említett jelentések. Felidézik a régi, feudális kori Bácska településeinek életét-világát, de a polgárosulás hajnalának új igényei (pl. oktatás, gazdaság fejlesztése), és az ezzel kapcsolatos nehézségek is megtalálhatók bennük. Olvasásuknak már a 19. század végén is „íze volt”, s ez az íz a távolság növekedésével csak még különlegesebbé vált."
A könyvismertető teljes szövege itt tölthető le pdf formátumban:
19. századi településleírások immár harmadszor. Nebojszki László: Alsó-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1859-60-ból (1-2.)