Esemény

Június első hetében lekerültek a védőfóliák raktárainkról, miután befejeződtek a fűtés-korszerűsítési munkák levéltárunkban. Ezzel kutatószolgálatunk rendje is helyreállt, levéltári állományunk egésze újból hozzáférhető. Amint arról korábban is hírt adtunk, 2015. február 26-tól kezdődően, két ütemben folytak fűtés-korszerűsítési munkák levéltári raktárainkban, melyek miatt irataink nagy része nem volt kutatható. A témával kapcsolatos, korábbi híreink honlapunkon:
Korlátozott kutatóforgalom, fűtés-korszerűsítési munkák raktárunkban 2015. február 26-tól (2015.02.24.)

Különleges és látványos térkép-másolatok jelentek meg a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye múltját idézve a Duna-Tisza köze tájáról, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár kiadásában.
A rajzok eredetét-célját tekintve vatikáni freskórészlet (1560-as évek), vízrajzi térkép (1763) és a főegyházmegye első nyomtatott térképe (1801) is szerepel a válogatásban, szemrevaló pillanatképeket nyújtva a különböző évszázadokból. A színes nyomatok nemcsak falakat díszíthetnek, böngészésükkel értékes információk nyerhetők, és számos érdekesség is felismerhető.

A Szent István Könyvhéten, 2015. május 12-én délután, nagy számú érdeklődő jelenlétében került sor Tóth Tamás: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása c. könyvének bemutatójára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Dísztermében.

A Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány (HEH),
a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség (METEM) és
a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL)
tisztelettel meghívja Önt

a Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai sorozatában megjelent

Az 1923-1943 közötti, határon túli bácskai anyakönyvi mikrofilmjeink szkennelésével befejeződött dél-bácskai anyakönyveink képi digitalizálása. A mikrofilm állomány szkennelését 2014 tavaszán kezdtük meg, a munka egy évet vett igénybe. 115 plébánia anyakönyveiről, összesen 87.751 szkennelt képfelvétel készült, melyből 54.327 képfelvétel kutatható: a kereszteltek anyakönyvi bejegyzései ebből az időszakból nagyrészt kutatási korlátozás alá esnek, a kutatható képfelvételek zömét tehát az egybekeltek és meghaltak anyakönyvei adják.

Horváth Mihály (Érsekcsanád, 1878. aug. 24. - ???) Hol és mikor hunyt el Horváth Mihály? Hol tűnt el sok ezer bajtársa, akik az első világháborúból sosem tértek haza, és sorsukról hivatalos értesítés sem érkezett? Özvegyek és leszármazottak ezrei tettek fel az elmúlt száz évben hasonló kérdéseket. Évekkel, sőt gyakran évtizedekkel az események után, a "hivatalos választ" szükség esetén holttá nyilvánítási eljárások keretében igyekeztek pótolni-megadni. A perek során tanúvallomásokat gyűjtöttek az eltűnt személyek halálának körülményeiről, s azokat összegezve mondták ki az özvegyek számára az "ítéletet". A jegyzőkönyvek a bajtársak vallomásaival, a peres akták mellékleteként levéltárak mélyére kerültek, információik az eltűnés-halál tényének megállapításán túl gyakran feledésbe merültek. Horváth Mihály ükunokája a közelmúltban, holttányilvánítási jegyzőkönyvek segítségével tudta meg, hogy ükapja 1918 tavaszán, hadifogolyként halt meg (az egyik visszaemlékező szerint 3700 fogolytársával együtt, éhínségben), és Szkobelev város közelében (Kis-Ázsia, Turkesztán, mai nevén Fergána, Üzbegisztánban) temették el. A család gondosan őrizte Horváth Mihály katona-fényképét, az ükunoka szorgosan egybegyűjtötte a családi emlékezet, sírkövek-emlékművek információit (a kutatáshoz ld. http://nagyhaboru.blog.hu/2013/01/18/egy_nepfolkelo_ersekcsanadrol), ezt a képet egészítették most ki a holttányilvánítási jegyzőkönyvek vallomásai, melyekből ízelítőt adunk képgalériánkban.