A régi hagyományoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Múzeum adott otthont a Magyar Heraldikai és Geneaológiai Társaság (MHGT) Családok, címerek, történetek című konferenciájának 2019. november 11-én.
A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványsorozatának 15. köteteként, levéltárunk kiadásában jelent meg C. Tóth Norbert: A kalocsa-bácsi főegyházmegye káptalanjainak középkori archontológiája című munkája. A hiánypótló könyv elsőként összegzi a középkori főegyházmegyében működő székes- és társaskáptalanok létszám-adatait, ismertetve az egyes testületeket alkotó személyek neveit és tisztségviselésük időszakát.
Eucharisztia és Úrvacsora a magyarországi vallási kultúrában címmel tudományos konferenciák szervezését és tanulmánykötetek kiadását kezdeményezték Szegeden, a 2020-ban esedékes Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra történő felkészülés jegyében. A közelmúltban jelent meg a sorozat első kiadványa, melyben Lakatos Adél levéltáros (KFL) tanulmánya is szerepel Oltáregyletek a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyében 1897-1945 címmel.
Barokk Bácska címmel, három nyelven jelent meg az a hiánypótló kötet, mely a 18. századi "Bácskaság" létrejöttét, működési kereteit ismerteti. A könyv országhatáron átívelő együttműködés eredménye, szerkesztői Korhecz-Papp Zsuzsanna és Fábián Borbála, kiadója a Szabadkai Városi Múzeum. Gazdagon illusztrált, színes kivitelben olvashatók tanulmányok Bács és Bodrog vármegyék, ill. a katonai határőrvidék történetéről, a térség telepítés-történetéről, a török utáni újrakezdés nemességéről és Bácska barokk művészetéről. A 144 oldalas, tartalmas kiadványt kutatóink figyelmébe ajánljuk! A könyv tartalomjegyzékét, bevezetőjét pdf formában tesszük elérhetővé honlapunkon.
Paptartás a kalocsai főegyházmegyében (1738-1849) címmel jelent meg Bárth János új könyve. A 351 oldalas kötetben 111 levéltári dokumentum kiadása szerepel (a KFL plébániákra vonatkozó iratanyagából, az alsópapság jövedelmei, megélhetése kapcsán), és ezen kívül részletes tanulmányokat, elemzéseket is tartalmaz a témáról. A könyv az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport kiadásában jelent meg (az "Alsópapság a 18-20. századi lokális közösségekben Magyarországon és Erdélyben" c. kutatási program támogatásával), és hasznos adalékokat közöl a török után újjászervezett Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye feudális kori történetéhez.
2019. május 28-án, az esti májusi litániát követően tartottak előadást levéltárunk munkatársai Mária-enciklopédia. Szűz Mária tiszteletével kapcsolatos örökségünk a 21. század elején címmel, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Keceli Csoportjának rendezvényén. A program részeként Szűz Mária tiszteletének kultúrtörténeti vonatkozásairól és az egyházmegye "Máriás emlékeiről" is hallhattak az érdeklődők. Az elhangzott előadások vetített vázlatát pdf formátumban tesszük elérhetővé honlapunkon.
Kozma Róbert könyvtáros, helytörténeti kutató küldte el levéltárunk számára Klobusiczky Péter kalocsa-bácsi érsek 1838. augusztus 24-én kelt, a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalannak címzett ünnepélyes oklevelének szövegét, mely a Csanádi Plébánia alapításáról szól. A latin szöveg átírása az Érsekcsanádi Plébánia levéltárában őrzött, 19. század végi másolat felhasználásával készült, az eredeti dokumentum ui. jelenleg nem található levéltárunkban (sem a Főkáptalani Levéltárban, sem a Sükösdi és Érsekcsanádi plébániákra vonatkozó iratanyagokban).
2018. december 7-én, több mint kétszáz érdeklődő előtt került sor a két kötetes Nagy keceli képeskönyv bemutatójára a Keceli Városi Múzeum pincehelyiségében. A kiadvány egyik kötete a Kecel anno (Kecel XX. századi története képekben), a másik kötet címe: Kecel és Imrehegy katolikus öröksége. Utóbbi lektorálásában, ill. a kötet bemutatásában levéltárunk munkatársai, Lakatos Adél és Lakatos Andor is részt vettek.
2018. november 24-én (szombaton) délelőtt mintegy 30 családkutató érkezett Kalocsára az ország számos pontjáról, hogy látogatást tegyen levéltárunkban. A délelőtti szakmai program 10 órakor kezdődött a Katona István-házban (Hunyadi u. 2.), a résztvevők először beszámolót hallhattak a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár forrásairól, az E-archivum használatának lehetőségeiről és eredményeiről, majd sétát tettek a levéltári raktárakban, és néhány kiemelt dokumentumot külön is megtekintettek. A program – melynek résztvevői nagyrészt a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) tagjai voltak, ebéd után a Szentháromság téri látnivalók (Főszékesegyház, Érseki Könyvtár, Múzeum) megtekintésével folytatódott, és 16 óra tájban fejeződött be. A Levéltári Séta szervezője Beszeda László volt, a sorozat előző állomása (októberben) a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár volt.
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából országszerte számos konferencia várta az érdeklődőket, levéltárunk a közelmúltban tartott programokon két ismeretterjesztő előadással vett részt. Lakatos Andor levéltárvezető „Családtörténet-kutatás a 21. század elején – Célok, források, eredmények” című előadása a Tomori Szabadegyetem szeniortagozatán hangzott el Budapesten, 2018. november 14-én, majd 2018.
