A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából országszerte számos konferencia várta az érdeklődőket, levéltárunk a közelmúltban tartott programokon két ismeretterjesztő előadással vett részt. Lakatos Andor levéltárvezető „Családtörténet-kutatás a 21. század elején – Célok, források, eredmények” című előadása a Tomori Szabadegyetem szeniortagozatán hangzott el Budapesten, 2018. november 14-én, majd 2018.

Sajnálattal értesítjük kutatóinkat, hogy Kalocsa és szállásai anyakönyvi adatbázisa (http://kalocsa.asztrik.hu) működése technikai okokból, bizonytalan ideig szünetel. 

2018. október 11-12-én, Szegeden rendezték az Eucharisztia és Úrvacsora a magyarországi vallási kultúrában 1. című konferenciát, a rendezvénynek az SZTE BTK adott helyet a 14. Szegedi Vallási Néprajzi Konferencia keretében.

2018. szeptember 19-én több mint 10 ezer képfelvétellel bővült levéltárunk e-kutatás szolgáltatása. A felvételek 2018 tavaszán-nyarán készültek, és nyolc bácskai plébánia anyakönyvi állományát egészítik ki, 51 eredeti anyakönyvi kötet képeivel (Adorján, Bácsföldvár, Bácskertes, Martonos, Mohol, Óbecse-Belváros, Péterréve és Szenttamás településekről).

2018. szeptember 13-14-én, Változó egyetem, változó levéltár címmel rendezték az idén 60 éves ELTE Egyetemi Levéltár és a 25 éves Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség (MFLSZ) közös konferenciáját. A jubileumi program második, Levéltári Szakmai Napjának délutánján esett szó a levéltárakban folyó tömeges digitalizálási tevékenységről, a témával kapcsolatban az egyházi levéltárak helyzetéről Dr. Lakatos Andor levéltárvezető tartott beszámolót Tömeges digitalizálás az egyházi levéltárakban - megfigyelések és következtetések címmel.

Elkészült levéltárismertető füzetünk aktualizált, horvát nyelvű kiadása: Arhiv Kalačke nadbiskupije (AKN) – Arhivski vodič [PDF]. Az anyagot pdf dokumentumként terjesztjük honlapunkon, délszláv kutatóink tájékoztatására. A kiadvány hiánypótló, mivel horvát nyelvű ismertető eddig még nem jelent meg levéltárunk állományáról és tevékenységéről. A történeti Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyében jelentős délszláv népesség élt, egykori területének nagyobb része ma Szerbiában található, ennek a résznek a jogutóda a Szabadkai Egyházmegye.