Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár - Archivum Archidioecesis Colocensis

Május 1-jén fejeződött be Rómában az európai egyházi levéltárosok második konferenciája, melyen részt vett és előadást tartott Dr.

Az idei év nagy eseménye számunkra, hogy a magyarországi levéltárak közül elsőként egy teljes szövegű anyakönyvi adatbázist is publikálhatunk az Interneten, az ezzel kapcsolatos munkálatok május elején kezdődnek, és várhatóan ősszel fejeződnek majd be. Kalocsa és szállásai 1700-1910 közötti anyakönyvi adatbázisa több mint 160 ezer anyakönyvi bejegyzés átírt szövegét tartalmazza, lehetőséget adva az adatok szöveges keresésére (pl. név, foglalkozás, halált okozó megbetegedések stb.) és az eredeti forrás képi megjelenítésére is. A tartalom évtizedes munkával, több település római katolikus-, izraelita-  és állami anyakönyveinek feldolgozásával jött létre, és eddig csak helyben, ill. offline módon állt rendelkezésre.

Eredeti, copf fakeretében, az érseki palota helyiségeiben függött hosszú időn át az az 1792-ből származó kéziratos-rajzos térkép, mely Bács-Bodrog vármegyét ábrázolja. Az üveg mögül kibontva, a hátlap felirataiból kiderült, hogy egyszer már jelzetet is kapott, és régi leírásában Pávai Sámuel munkájának tulajdonították. Címfelirata a következő: "Mappa I.

Húsvét után, a Hit Éve alkalmából egyháztörténeti kiállítás nyílt a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban, melynek keretében válogatott dokumentumokkal és könyvritkaságokkal emlékeznek meg Nagy Konstantin római császár keresztény vallást felszabadító rendeletének 1700. évfordulójáról valamint a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye 20 éves múltjáról. A kiállítást 2013. április 2-án nyitotta meg Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, a tárlat október végéig látogatható, ismertetője a könyvtár honlapján olvasható. A megnyitó-rendezvény keretében hangzott el Dr. Lakatos Andor levéltárvezető rövid előadása egy 15.

2013. február 18-án közel 30 ezer képfelvétellel bővült E-kutatás szolgáltatásunk tartalma. A feltöltött tartalom öt plébánia: Bátmonostor, Katymár, Madaras, Nagybaracska és Vaskút esetében a helyszínen gyűjtött anyakönyvi- és helytörténeti anyag. Kutatói visszajelzések alapján kisebb-nagyobb javításokat és kiegészítéseket tettünk Hódság (E 1909-1922), Nagybaracska (KEM 1839) és Tiszakécske (M 1827-1841) anyagában.