Esemény

Horváth Mihály (Érsekcsanád, 1878. aug. 24. - ???) Hol és mikor hunyt el Horváth Mihály? Hol tűnt el sok ezer bajtársa, akik az első világháborúból sosem tértek haza, és sorsukról hivatalos értesítés sem érkezett? Özvegyek és leszármazottak ezrei tettek fel az elmúlt száz évben hasonló kérdéseket. Évekkel, sőt gyakran évtizedekkel az események után, a "hivatalos választ" szükség esetén holttá nyilvánítási eljárások keretében igyekeztek pótolni-megadni. A perek során tanúvallomásokat gyűjtöttek az eltűnt személyek halálának körülményeiről, s azokat összegezve mondták ki az özvegyek számára az "ítéletet". A jegyzőkönyvek a bajtársak vallomásaival, a peres akták mellékleteként levéltárak mélyére kerültek, információik az eltűnés-halál tényének megállapításán túl gyakran feledésbe merültek. 

Amint arról korábban már hírt adtunk, 2015. február 26-tól kezdődően fűtés-korszerűsítési munkák folynak levéltári raktárainkban. A munka szakaszosan folyik, első üteme földszinti raktáraink egyik felével a napokban ér véget. Az áprilisban folytatódó munkálatok során földszinti raktáraink másik fele érintett, levéltári állományunk egy része ez idő alatt nem hozzáférhető. Bár a kutató- és ügyfélszolgálatot teljesen továbbra sem szüneteltetjük, de a felújítási munkák idején csak előzetes egyeztetéssel fogadunk kutatókat. A felesleges utak elkerülése érdekében kérjük, keressenek bennünket e-mailben vagy telefonon, és győződjenek meg előzetesen a használni kívánt dokumentumok elérhetőségéről!

Ezúton tájékoztatjuk kutatóinkat, hogy 2015. február 26-tól kezdődően, várhatóan március végéig nagylevéltári raktárunkban fűtés-korszerűsítési munkák folynak, levéltári állományunk nagy része ez idő alatt nem hozzáférhető. Bár a kutató- és ügyfélszolgálatot teljesen nem szüneteltetjük, de ebben az időszakban csak előzetes egyeztetéssel fogadunk kutatókat. A felesleges utak elkerülése érdekében kérjük, keressenek bennünket e-mailben vagy telefonon, és győződjenek meg előzetesen a használni kívánt dokumentumok elérhetőségéről!

Elkészült intézményünk 2014-es szakmai beszámolója. A dokumentum a visszatekintés mellett a 2015-ös tervekre is kitér, szövegét honlapunkon is elérhetővé-letölthetővé tettük Az intézmény/tevékenység/szakmai beszámolók oldalon, pdf formátumban. A beszámoló terjedelme 10 oldal, főbb pontjai a következők:

A közelmúltban készült el négy éves E-kutatás, Matricula-Historia-online szolgáltatásunk tartalmi-statisztikai elemzése. A rendszerben megtekintett képek (lapozások) száma összességében megközelíti a 8,2 milliót, vagyis félévente átlagosan egymillió, naponta 5.450 képet böngésztek e-kutatóink. (Az utóbbi évben a megtekintett képek száma meghaladta a 2,1 milliót, vagyis naponta átlagosan mintegy 6 ezer képet használtak kutatóink.)

2014. szeptember 26-án este (17-22 óra között), mintegy 70 fő részvételével került sor a Családkutatók Éjszakájára Kalocsán. Immár harmadik éve rendez hasonló programot levéltárunk, s a résztvevők köre idén is nagyrészt e-kutatóink közül került ki. A megjelentek kétharmada távolabbról (Baja, Bátaszék, Budapest, Cegléd, Szeged, Szekszárd vidékéről, sőt külföldről, Szabadkáról, Óbecséről és Zentáról) érkezett, egyharmaduk Kalocsa és a környező települések lakója.

A Kutatók Éjszakájának keretében, harmadik alkalommal hívjuk személyes találkozóra e-kutatóinkat és minden családkutatás iránt érdeklődőt Kalocsára. Programunk címe: Hogyan kezdjük, hogyan folytassuk? - Az internetes családkutatás lehetőségei a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban
A helyszín: 6300 Kalocsa, Hunyadi u. 2. Katona István ház (az Érseki Kincstár épülete), I. emeleti előadóterem
Az időpont: 2014. szeptember 26. (péntek) 17-22 óra

Megjelent levéltárunk rendszeres kutatója, Rádi József és Dr. Koncz István új könyve Party József (1875-1934) címmel. Az életrajzi dokumentumgyűjtemény az Arcok a magyar vadászmúltból c. sorozat 13. darabjaként látott napvilágot, de Party József személyében a kalocsai érseki uradalom egyik főerdőmérnökét is megismerhetjük, aki a korszak lehetőségeit felismerve, példaszerű hivatástudattal tevékenykedett: az erdő- és vadgazdálkodás mellett erdei vasutat építtetett, hidat tervezett, csemetekerti újításai voltak, és hadifoglyok ellátásáról is gondoskodott...

Április vége felé, Szent György napján érkezett be az ezredik e-kutatói regisztráció rendszerünkbe, s ez a kerek szám alkalmat adott az értékelésre, a visszatekintésre. Az elmúlt hetekben átfésültük-elemeztük kutatói nyilvántartásaink adatait, és igyekeztünk megállapítani a legfőbb tanulságokat-eredményeket. A továbbiakban ezekből a megfigyelésekből adunk ízelítőt.
A regisztrációk beérkezése folyamatos-egyenletes volt (átlagosan munkanaponként egy új regisztráció érkezett), megoszlásuk a kért kutatási időt tekintve: negyedéves 58%, 15 napos 23%, egy éves 19%. A legkedveltebb változat tehát továbbra is a három hónapos hozzáférés maradt (szolgáltatásunk első évében csak ilyen regisztráció létezett), és kutatóink általában vissza is térnek hozzánk: egy-egy személyhez a három év alatt átlagosan két regisztráció tartozott.

A 20. század elején épített Bagó-Soós malom a város egyik jelentős ipari létesítménye volt,  s noha az épület ma is áll még a buszmegálló közelében, már csak kevesen kötik hozzá a Bagó-Soós nevet. A malmot elvették, s a szorgos család tagjai időközben Kalocsától távol kerültek, így váratlan és különleges alkalom volt számunkra, amikor Bagó Soós Gergely (V) életrajzi írása 2014-ben eljutott levéltárunkba egy magánlevél formájában, Huntington Beach (USA) - Szeged - Kalocsa útvonalon, Békési Imre (emeritus professor, SZTE) ajándékaként, az ő közvetítésével.