KFL.III. A KALOCSAI ÉRSEKI GAZDASÁGI LEVÉLTÁR
A NEFMI 2012 tavaszán 700.000.- Ft-tal támogatta levéltárunkat „A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár kiemelkedő forrásértékű állományainak darabszintű rendezése és kutatási segédletei elkészítése” céljából. (NEFMI 110842/2011. sz.) A támogatás segítségével a levéltár bizonyos állományainak rendezése és képi digitalizálása is megtörtént. Bízunk benne, hogy az elkészült lajstromok és a kapcsolódó digitális képek hatékonyan segíteni fogják a kutatásokat a Gazdasági Levéltárban. A pdf formátumban közölt, kapcsolódó jegyzékek terjedelme több mint ezer oldal, s a forrásokról készült, böngészhető digitalizált képek száma meghaladja a 40 ezret. Bizonyos állományok rendezése-fotózása a pályázati kereteken kívül, továbbra is folyik, így a jegyzékek és a böngészhető tartalom a későbbiekben tovább gyarapodik majd. A képeket a levéltár már bevált e-kutatási rendszerén belül, regisztrált kutatóink számára szolgáltatjuk. A letölthető pdf jegyzékek nyomtatott változatát az egyes dokumentumok mellé fotóztuk, a képfelvételek és a segédletek megfelelő oldalai így ránézésre is azonosíthatóak.
A Gazdasági Levéltár következő állományairól készültek darabszintű segédletek és digitális képfelvételek:
KFL.III.2.a. Gazdasági szék (tisztiszék) ülésjegyzőkönyvei és azok segédletei 1779-1862, 3,55 ifm, 86 raktári egység (kötet), 13.020 digitális képfelvétel
Patachich Ádám érsek idején, a 18. sz. derekán rendszeressé váltak a gazdatiszti ülések, melyek jegyzőkönyvei jól dokumentálják az érseki birtok életét, tartalmazzák a központba érkező levelek és számadások rövid tartalmi összefoglalását, majd a hivatal válaszait, intézkedéseit és határozatait. Ezt a központi irányító szerepet a feudális kor végén, az 1850-es évek közepétől a jószágigazgatóság vette át.
KFL.III.3.a. Kalocsai Érsekuradalmi Jószágigazgatóság - Iktatókönyvek, mutatók 1857-1946, 97 raktári egység (kötet), 11.606 digitális képfelvétel
A jószágigazgatóság volt a 19. század közepétől az uradalom központi, irányító szerve. Iktató- és mutatókönyvei segítségével áttekinthető az uradalom kiterjedt levelezése, a legfontosabb döntések-ügyek.
KFL.III.5.a. Birtokjogi iratgyűjtemény, jogbiztosító iratok 1580-1941, 1,56 ifm, 12 raktári egység (10 doboz, 1 kötet, 1 köteg), 772 leírási tétel (dokumentum), 4.505 digitális képfelvétel
A birtokjogi iratgyűjtemény döntő részben feudális kori, feltehetően a 19. század végén egybegyűjtött iratokból áll, melyek az érseki nagybirtok életének legfontosabb eseményeit, birtokviszonyainak változásait dokumentálták. Az eredetileg 769 számozott tételből álló, egységes sorozat ma már sajnos hiányos, eredeti rendje megbomlott, módszeresen kiemelték belőle pl. az urbáriumokat.
KFL.III.5.b. Birtokjogi iratgyűjtemény, urbáriumok gyűjteménye 1743-1854, kb. 1,5 ifm, 10 raktári egység (doboz), 219 dokumentum, 2.668 digitális képfelvétel
Az előző pontban említett birtokjogi iratgyűjteménnyel összefüggésben, annak egyik témájaként létrehozott gyűjtemény. Úrbéri összeírások a levéltár más állományaiban, pl. az Érseki Úriszék irataiban is előfordulnak (KFL.III.6.b.), a tematikus gyűjtemény tehát nem teljes.
KFL.III.6.a. Úriszéki jegyzőkönyvek 1761-1848, 20 raktári egység (kötet), 3.758 digitális képfelvétel
A Kalocsai Érseki Úriszék jegyzőkönyvei 1731-től kezdődően vannak a Gazdasági Levéltárban, a csatolt leírás (és az elkészült digitális képanyag) egyelőre a kötetes formátumú jegyzőkönyvek információit tartalmazza.
KFL.III.7.a. Ügyvédi Hivatal – Iktatókönyvek, mutatók 1828-1934, 47 raktári egység (kötet), 5.294 digitális képfelvétel
Az Ügyvédi Hivatal az érseki gazdaság képviseletének (s a 18. sz. első felében a birtok irányításának) legfontosabb szerve volt. Iratai nemcsak a birtokigazgatás, a jogi képviselet, hanem a helytörténeti kutatások szempontjából is fontosak, hiszen itt található az egyes települések határainak elválasztása-rendezése. A digitalizált iktatók-mutatók segítenek a nagy mennyiségű iratanyag áttekintésében.
KFL.I. A KALOCSAI ÉRSEKI LEVÉLTÁR
2012 nyarán kezdtük meg az Érseki Levéltár (KFL.I.) kötetes állományának digitalizálását. Október végére KFL-online szolgáltatásunk keretében kutathatóvá vált a szentszéki (konzisztóriumi) jegyzőkönyvek, valamint az Érseki Hivatal iktatóinak digitalizált képanyaga az 1733-1925 közötti időszakból, s a munka a továbbiakban is folyik. Kutatási segédletként a fényképezésnél is használt leíró lapokat közöljük pdf-formátumban, a Gazdasági Levéltárnál alkalmazott formában.
KFL.I.1.e-A. Konzisztóriumi (szenszéki) jegyzőkönyvek, Érseki Hivatal iktatókönyvei 1733-1956
A feudális korban a konzisztórium, az érseki főszentszék volt az egyházmegye igazgatásának, a hivatali ügyek intézésének legfontosabb fóruma. A polgári korban ebből a szervből vált ki az adminisztratív-egyházkormányzati teendőket ellátó Érseki Hivatal, az iskolaügyeket kezelő Főtanfelügyelőség, valamint a Szentszéki bíróság is. A kiterjedt hatáskörrel rendelkező konzisztórium ülésein általában a Főkáptalan tagjai, a kanonokok, ill. a hivatali-adminisztratív teendőket ellátó személyzet vett részt. A különféle előterjesztésekről a döntéseket az említett ülések alkalmával hozták, s az ülésekről jegyzőkönyv is készült, mely tartalmazta a tárgyalt ügyek rövid összefoglalását, az előterjesztés és a döntés-elintézés ismertetését. A szentszéki-egyházmegyei jegyzőkönyvek stílusa-tartalma az 1860-as évektől változik, meg, ebben az évtizedben alakultak ki a polgári kor fentebb már említett hivatalai, melyek a továbbiakban iktatókönyveket vezettek egyre gyarapodó levelezésükhöz. A jegyzőkönyvek sorozatának folytatását az Érseki Hivatal iktatókönyvei jelentik.
KFL.I.2.b. Első világháborús holttányilvánítási akták
Levéltárunkban a szentszéki bíróság iratanyagából több mint 1.800 háborús holttányilvánítási per iratait válogattuk ki, vagyis ennyi eltűnt katona esetében indítottak hasonló eljárást a Kalcsa-Bácsi Főegyházmegye területén. A perek kezdeményezői általában az özvegyek voltak, akik néhány év eredménytelen várakozás után, egyéb hivatalos információ-tájékoztatás hiányában szerettek volna egyházi-jogi állásfoglalást kapni helyzetükről. (Özvegynek tekinthetők-e jogilag, azaz szabad állapotúak-e egy újabb házasságkötéshez? stb.) A katonai adminisztrációtól származó, hivatalos információk hiányában az eltűnt személyekről tanúk segítségével igyekeztek minél többet megtudni. A bajtársak-tanúk vallomásainak felvételében általában közreműködtek a helyi plébánosok, s a szentszékhez ezek a tanúvallomások írásos jegyzőkönyvek formájában érkeztek be. A szentszéki bíróság az özvegyektől és a tanúktól kapott információkat összegezve mondta ki a holttányilvánítási ítéletet.
A forrás jellegét tekintve elmondható, hogy lényegében bajtársak-szemtanúk vallomásait tartalmazza az eltűnt katonákról, haláluk körülményeiről, hadi eseményekről, betegségekről, hadifogságról stb. A beszámolókból elsősorban a háború és a hadifogság mindennapjairól, a katonák élményeiből kapunk ízelítőt, mindezt sok-sok személyes adat egészíti ki a résztvevőkről. Az 1.800 eltűnt személy ügyéhez ugyanis kb. 5 ezer vallomás társul, mivel egy-egy per kapcsán lehetőleg két-három tanú megszólaltatására törekedtek. Igen komoly hálózata rajzolódik ki így a bajtársi-szolgálati viszonyoknak.
A teljes holttányilvánítási tartalom tehát összesen mintegy 1850 per anyaga, több mint 23 ezer digitális képpel, 132 plébániai sorozatban.
Kutatási segédletként letölthető excel-tábla segítségével az egyes perek adatai is áttekinthetők.
A peres akták képei KFL-online kutatási szolgáltatásunk részeként érhetőek el, az állomány jelzete alatt: KFL-I-2-b-Holttanyilvanitas
KFL.II. A KALOCSAI FŐSZÉKESKÁPTALAN LEVÉLTÁRA
KFL.II.1.a. Jegyzőkönyvek
1779-1946, 1,2 ifm (36 kötet) nyelv: magyar, latin
A káptalan legfontosabb testületi döntései a kb. heti rendszerességgel tartott üléseken születtek. Az itt tárgyalt ügyeket, s azok elintézési módját kezdettől fogva jegyzőkönyvekbe vezették. A részletes bejegyzések egyrészt alapvető eligazítást adtak a káptalan tevékenységéről, másrészt az iktatást is pótolták, ill. hosszú időn át helyettesítették az iratkezelésében. A káptalan iratai ugyanis iktatókönyvek híján tárgyalásuk jegyzőkönyvi sorszámait viselték. A káptalan 1832-ben kapott birtokainak, önálló gazdálkodásának következményeként érthető módon megszaporodtak a gazdasági jellegű tennivalók, melyek intézésére ekkortól külön gazdasági üléseket tartottak. Így született meg az általános jegyzőkönyvekkel párhuzamosan, külön könyvekben vezetett gazdasági jegyzőkönyvek sorozata.
KFL.II.4. Hiteleshelyi iratok (A Kalocsai Főszékeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára)
A levéltár két fontos állományrészből áll: a hiteleshely működése során jegyzőkönyveket vezettek, melyekbe minden fontos ügyet bevezettek (KFL.II.4.a. Protocollumok-jegyzőkönyvek 1745-1894), és természetesen külön iratsorozatokban gyűjtötték a felhalmozódó okmányokat is (KFL.II.4.b. Iratok, okmányok 1739-1872). A harmadik állag a levéltárhoz készített irattári segédleteket tartalmazza (KFL.II.4.c. Elenchusok, segédkönyvek 1756-1934).
A teljes állomány kutatható, digitalizált képi változata elérhető a levéltár E-kutatás szolgáltatásának részeként.
A hiteleshelyi levéltár 2013-ban készült kutatási segédletét pdf formátumban tesszük elérhetővé-letölthetővé.
A Kalocsai Főszékeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárának kutatási segédlete tartalmazza:
- A hiteleshelyi iratok, okmányok mintegy ezer tételes jegyzékét (jelzet: KFL.II.4.b. A-H betűvel jelölt, tematikus csoportokban)
- A hiteleshelyi iratok és hiteleshelyi jegyzőkönyvek (kéziratos kötetek) összesített mutatóját (helynevek, személynevek)
- A hiteleshelyi iratokban előforduló családnevek és intézmények alfabetikus mutatóját-jegyzékét
- A hiteleshelyi iratokban előforduló helynevek alfabetikus mutatóját-jegyzékét
A táblázatokban háttérszínnel emeltük ki a hivatkozásokat tartalmazó oszlopokat, az itt található jelzetek segítségével, levéltárunk E-kutatás szolgáltatásának részeként a források digitális fotómásolatban is kutathatók. A kutatási segédlet készítésével párhuzamosan a teljes állomány képi digitalizálása is megtörtént. A képfelvételek fájljai elnevezésükben tartalmazzák az iratok jelzetét, így a jegyzékek „találatai” a képanyaggal jól összevethetők. Az „A-H” betűjelek és sorszámok az iratok-okmányok megfelelő tárgyi sorozatára-tételére vonatkoznak, a mutatók „L 1-6” (Liber 1-6) hivatkozásai pedig a jegyzőkönyvek (protocollumok) állományára, annak megfelelő oldalszámaira utalnak (Az L4 p.77. tehát a 4-es számú jegyzőkönyv 77. oldalát jelenti.) A mutatók böngészésén túl a jegyzék természetesen az „elektronikus keresésekre” (Ctrl+F) is alkalmas, a keresett szavak vagy szótöredékek beírásával, az Adobe Reader Find menüjének használatával.
A feldolgozott, eredeti mutatók-jegyzékek képanyaga is böngészhető E-kutatási rendszerünkben.
Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) támogatásával, 2013 decemberében, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban
(Támogatási szerződés száma: 13959/2013/KOZGYUJT)