Családkutatók, helytörténeti kutatók figyelmébe


Zsablya (Zabalj, Josephsdorf) község anyakönyvi másodpéldányai
az 1820-as évek végéről

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint kutatóink zöme családfakutató, ill. valamilyen helytörténeti témában (település-, plébánia-, iskola- és más intézménytörténet) kutat. Az ő számukra szeretnénk a következőkben munkájukat segítő megjegyzésekkel, jó tanácsokkal szolgálni.

A levéltári kutatáshoz csak az alapos bibliográfiai tájékozódás után érdemes hozzálátni. Erre a tájékozódásra egyébként a helyszínen is lehetőség van a Főszékesegyházi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében.

Családfakutatóink kedvenc forrásai az anyakönyvek. Levéltárunk gazdag anyakönyvi állománnyal rendelkezik, részben másodpéldányok formájában, részben mikrofilmen. 2009-től kezdődően az eredeti anyakönyvek, valamint a másodpéldányok felhasználásával,  a Communio-projekt keretében levéltárunkban nagy mennyiségű digitális képfelvétel is készült, a több százezres képanyag segítségével ún. "E-kutatás" szolgáltatást indítottunk regisztrált felhasználóink számára. Segédleteinkben, iratainkat ismertető leírásainkban és jegyzékeinkben érdemes körültekintően valamennyi érintett anyagrészt alaposan átnézni (Érseki Hivatal iratai - anyakönyvek,  Gyűjtemények - Mikrofilmtár, valamint az E-kutatás segédletei), mivel az említett állományok nem fedik egymást. Vannak olyan mikrofilmjeink, amelyek tartalma nincs meg papíron, és vannak olyan anyakönyvi másodpéldányok, amelyek nincsenek meg mikrofilmen, végül vannak olyan  plébániai digitális képfelvételeink, melyek sem mikrofilmen, sem másodpéldány formájában nem érhetők el levéltárunkban, csak elektronikus formában léteznek nálunk. A kutatói igényeket figyelembe véve a jövőben igyekszünk elsősorban az E-kutatás lehetőségeit fejleszteni-bővíteni, célunk a teljes anyakönyvi állomány egységes elérhetősége. A levéltárunkban végzett kutatások esetében, amennyiben egy anyakönyv papíron és mikrofilmen is megtalálható nálunk, úgy állományvédelmi okokból a mikrofilm-változat kutatható. Digitális másolatok megléte esetén értelemszerűen  a számítógéphasználat élvez elsőbbséget.
Az anyakönyveknek fontos kiegészítő információi találhatók az Érseki Hivatal plébániákra vonatkozó iratai között, anyakönyvi javítások, kiegészítések, ill. felmentések formájában. A különféle névváltoztatások, törvényesítések stb. gyakran csak itt érhetők tetten, mivel azokat az anyakönyvi másodpéldányokban már nem regisztrálták, és az eredeti anyakönyvekbe sem minden esetben vezették be.
Fontos kiegészítést adhatnak időnként a szentszéki iratok. Nemcsak a házassági köteléki- és válóperek esetében, hanem pl. a háborúk után tömeges méreteket öltő holttányilvánítási perekben is. Gyakran beszédes forrásai ezek az akták, s a bennük található tanúvallomások a hősi halált halt személyek katonai szolgálatának, életük utolsó szakaszának.
Az érseki birtokok lakóinak esetében az úriszéki iratok, az urbáriumok és különféle gazdasági összeírások is bőséges lehetőséget adnak az egyes családok történetének-adatainak kutatására.

A helytörténeti kutatások szempontjából ideálisnak nevezhető az érsekség hivatalainak irattári rendszere, melyet természetesen levéltárunk is megőrzött. Az iratok csoportosításának, elhelyezésének ui. egyik előszeretettel alkalmazott, fontos elve volt Kalocsán az iratsorozatok helységenkénti kialakítása. Régtől fogva külön iratsorozatokban gyűjtötték az egyes plébániákra vonatkozó iratokat, s ezt a "területi elvet" még a szentszéki és az iskolai iratoknál is alkalmazták. Ezek az iratsorozatok megbízható kiindulási alapot adnak a kutatásokhoz, anélkül, hogy előzetesen iktatók és mutatók vaskos köteteit böngésznénk-használnánk.
A kutatások során érdemes figyelembe venni, hogy az Érseki Hivatal plébániákra vonatkozó iratai, ill. a plébániákon található iratok (ld. Plébániai Levéltár) nem fedik egymást. Noha értelemszerűen a két irattár jórészt egymás "tükörképe" lehetne (mivel a levelezés jelentős részben az említett két fél, az érsekség és a plébánia között történt), a valóságban mégis kevés az átfedés, és inkább egymás kiegészítőjének mondhatók az Érseki Levéltár, ill. a plébániák iratai. Teljesen eltérőek viszont az említett két intézménytípus kutatásának lehetőségei. Az egyes plébániákon őrzött iratok magánlevéltáraknak minősülnek, míg az Érseki Levéltár iratai, ill. a plébániákból levéltárunkba szállított iratok esetében a kutatás feltételeit a nyilvános magánlevéltári minősítésnek megfelelően, a fentebb közölt kutatási szabályzat alapján biztosítjuk. Hasonló esetekben ezért érdemes a kutatás feltételeiről alaposan tájékozódni, s ebben a tájékozódásban szívesen adunk segítséget. 2009 óta zajló digitalizálási projektünk keretében a plébániák kéziratos forrásairól (elsősorban a kéziratos kötetekről-füzetekről) is számos digitális képfelvételt készítünk, ezt az állományt szintén E-kutatás szolgáltatásunk keretein belül tesszük elérhetővé.
Az érseki birtokok helységeinek esetében általában fontos történeti forrást jelent az Érseki Gazdasági Levéltár, gyakran szemléletes emlékei e múltnak a települések 18-19. századi kéziratos, színes térképei (ld. Gyűjtemények - Térképtár). Térképtárunk digitális katalógusa-képei az Arcanum Adatbázis Kft. közreműködésével jelent meg off-line, DVD kiadvány formájában.