1735-1872, 0,82 ifm (11 doboz) nyelv: latin, kevés magyar
Protestationes seu contradictiones /et revocationes/ (Tiltakozások, ellentmondások és visszavonások) 1737-1869. Ezt az iratcsoportot a kalocsai főkáptalani hiteleshely előtt írásban vagy szóban előterjesztett tiltakozások, ellentmondások és visszavonások kapcsán keletkezett, "A" betűjellel és sorszámmal jelzetelt okiratok alkotják. Szóbeli nyilatkozatok esetén külön jegyzőkönyveket vettek fel. Az iratanyagot alkotó oklevelek elsősorban birtokjogi ügyekkel kapcsolatosak, de kiterjednek a magánjog egyéb területeire, így pl. családjogi ügyekre is. Az esetek nagy részében birtokba iktatás, ingatlaneladás, hatalmaskodás, osztályos szerződés, ősi birtok elzálogosítása elleni tiltakozások és ellentmondások fordulnak elő. Kisebb mennyiségben találkozunk végrendeletek, közszerzemény elidegenítése és perbeli egyezségek elleni tiltakozásokkal. A visszavonások tárgyai főként birtokügyekben tett vallomásokkal, perbeli meghatalmazásokkal és kiskorúak szerződéseivel kapcsolatosak. A tiltakozást vagy ellentmondást bejelentők sora változatos, egyházi és világi természetes és jogi személyek, hatóságok is lehetnek - pl. más káptalanok, vármegyék, városok. Területileg az esetek túlnyomó többsége Bács és Pest vármegyékből származik, de vannak ügyek, amelyek a szomszéd vármegyékkel - Baranya, Tolna, Csongrád - kapcsolatosak, sőt távolabb fekvő területek - Nyitra vármegye, Erdély - is előfordulnak. Az iratok birtok-, család- és jogtörténeti szempontból is érdekesek lehetnek.
Az eredetileg 1-159-ig számozott iratok közül jelenleg hiányzik a 9, 36, 87, 90, 132, 133, 144, 158. számú tétel.
KFL.II.4.b. 1. Protestationes seu contradictiones 1-159. sz.
Statutiones earumque relationes (Birtokbaiktató parancsok és azokról jelentések) 1741-1845. A sorozat a királyi birtokadományok kapcsán a káptalanhoz intézett birtokba iktató parancsokat, továbbá a királyi ember és a káptalani kiküldött jelenlétében végrehajtott beiktatások és birtokátadások jelentéseit tartalmazza. Az iratok "B" betűjelet, valamint 1-105-ig terjedő sorszámot viselnek. Hiányzik a 3. és a 47. számú tétel. Részleges hiányok - vagy a birtokbaiktató levél, vagy a jelentés - vannak még a 90, 93, 94, 95, 96, 97, 99, 100, 101,102. sz. tételeknél.
KFL.II.4.b. 2. Statutiones earumque relationes 1-55. sz.
KFL.II.4.b. 3. Statutiones earumque relationes 56-80. sz.
KFL.II.4.b. 4. Statutiones earumque relationes 81-105. sz.
Mandata requisitoria, V. Capitulo sonantia (A káptalanhoz intézett megkerestető parancsok) 1744-1872. A káptalan "Országos Levéltárát" szentnek és sérthetetlennek nevezték. Ezt a megbecsülést jelezte az is, hogy okmányainak használatát királyi engedélyhez kötötték. Ha tehát egy per során bármelyik félnek szüksége volt a hiteleshelyi levéltár egyik oklevelére, az illető a királyhoz fordult, kérve őt, adjon ki kerestető parancsot az illetékes káptalan számára. A hiteleshely ezután elkezdte keresni az oklevelet, majd hiteles másolatot adott ki róla, belefoglalva a királyi utasítás teljes szövegét is. Az így született átírt oklevélnek, másolatnak feltétlen hitele volt, egyenlő értékű és erejű volt az eredetivel. Az utolsó királyi megkerestető parancs 1868-ból való. A királyi parancsokon kívül előfordulnak országbírói megkerestető parancsok is, sőt az utolsó években magánfelek kérelmei is hiteles másolatok kiadatásának céljából. Az okiratok egy "C" betűből és egy sorszámból álló jelzetet viselnek. Föltüntették még általában a tárgyat, továbbá az okirat főkáptalanban történt felolvasásának dátumát is. A 187 számozott ügyiratból a 182. tétel hiányzik, a 141. és 142. szám viszont kétszer is szerepel, így összesen 188 az okiratok száma. Zavart okozhat, hogy a 114. és 142. sorszám között gyakran felcserélték a számokat, így a lajstromkönyv sorszámai és az iratokon szereplő számok nem mindig egyeznek.
KFL.II.4.b. 5. Mandata requisitoria 1-187. sz.
Mandata compulsoria (Vallató parancsok) 1744-1748. A vallató parancsok elnevezés tulajdonképpen királyi megbízásból végzett vizsgálatokat jelent. A sorozat összesen nyolc darab okiratból áll, ezek közül hat darab vallató parancs a hozzájuk kapcsolódó jelentésekkel (relationes inquisitionales) a pécsi püspöknek Pécs városával, a pécsi jezsuitákkal (kilencedügy) és Mohács városával fennállott peres ügyeiben készült 1744-ben, nádori és káptalani kiküldöttek részvételével. Két darab vallató parancs a királyi és káptalani kiküldöttek jelentése egy kunbajai határvizsgálat (inquisitio metalis) ügyében 1748-ban készült. Az iratok betűjele: "D".
KFL.II.4.c. 5. Mandata compulsoria 1-8. sz.
Fassiones coram V. Capitulo celebratae (A káptalan előtt tett vallomások) 1745-1850. A sorozat nagyrészt a hiteleshely előtt tett örökbevallásokból (fassionales perennales) áll, melyek a földbirtokok, részbirtokok, birtokjogok, egyéb ingatlanok és ingók adásvételével kapcsolatosak. Előfordul néhány birtokcserék alkalmával tett (fassio concambialis), valamint követelések kielégítéséről szóló vallomás is. Területileg az ország különböző vármegyéiben fekvő birtokok szerepelnek az okiratokban. Az iratok család-, birtok- és jogtörténeti, valamint ártörténeti szempontból is érdekesek. Jelzetük "E", 1-412-ig sorszámozva.
Az első kötegből hiányzik a 23. számú irat, viszont a 34. és 59. sorszám kétszer fordul elő. A 34. b. számmal jelzett irat Házy Pál kalocsai kanonok bevallása (a lajstromkönyvben és indexben nem szerepel), az 59. I. számú irat Piukovics József fassioja. A második kötegből hiányzik a 181. és 182. számú irat, a 195. számú ketté van szakadva. A harmadik köteg teljes. A negyedik kötegből hiányzik a 325. és 326. számú irat. Az okiratok tényleges száma tehát összesen 409.
KFL.II.4.b. 6. Fassiones 1-200. sz.
KFL.II.4.b. 7. Fassiones 201-412. sz.
Testimoniales super nobilitate, paria etiam armalium (Nemesi bizonyságlevelek, címeres levelek és levélmásolatok) 1738-1808. Ebbe a sorozatba kerültek a nemesi bizonyságlevelek, címeres levelek, és ezek másolatai. A néhány eredeti címeres levél mellett díszes kiállításban (bordó bársony vagy aranyozott papír kötésben), fém- és fatokban tárolva találhatók az adománylevelek. A sorozat iratai "F" betűjelet és 1-29-ig terjedő sorszámot viselnek. A számozott iratok közül öt tétel (5, 7, 8, 27, 29.) hiányzik. A nemesi bizonyságlevelek, királyi adománylevelek és címeres levelek az eredeti számozás szerint nem különülnek el, egy sorozatként kezelték őket.
A nemesi bizonyságlevelek (Testimoniales) között a következő család- és személynevek fordulnak elő: Boczor (1737), Dienes József 1740), Pribék (1743), Vörös, másként Kovács (1799), Kliegl József, Póka.
A királyi adománylevelekben (Donationales) előforduló nevek a következők: Vojnits (Bajsa birtokra, 1793), Vojnits (Rogalitza, 1793), Pocskay Sándor (Pacsér, 1801), Pocskay Sándor (előnévhasználat, 1801), Odry András (Pacsér, 1801), Odry András (előnévhasználat, 1801), Vojnits Fábián és József (Ómoravicza, 1802), Nemesmilitics nemesi közbirtokosság (Nemesmilitics kamarai birtokra, 1803), Bernátffy báró (átírt másolat), Végh (hiányzik).
Címeres levelek (Armales), ill. azok másolatai (Copia Armalium) kapcsán előforduló nevek: Pocskay Gergely (1742), Váradi (hiányzik), Pocskay Sándor (eredeti 1790, másolata hiányzik), Nagy Mihály (hiányzik), Vojnits (1741), Zombory (1741), Nagy Péter és Máthé György (1669, másolat), Deissl János Jakab (1847), Ugróczy (hiányzik).
KFL.II.4.b. 8. Testimoniales… 1-14. sz.
KFL.II.4.b. 9. Testimoniales… 15-29. sz.
Diversa acta coram Capitulo interventa (A káptalan közreműködésével keletkezett különböző iratok) 1743-1847. A sorozat különböző, nagyrészt vagyonjogi ügyekkel kapcsolatos, a káptalan közbejöttével létrejött okiratokból áll. Ilyenek, pl.: egyezségek, szerződések, ügyvédvallások, meghatalmazások, birtokosztálylevelek, alapítólevelek és egy földesúri elbocsájtólevél nemesítés után. Egy oklevél közjogi jellegű, Mária Terézia 1774. augusztus 1-jén kelt kiváltságlevele a tiszai kerület római katolikus lakosságának, mely szerint őket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a görögkeleti rácokat. Az iratok "G" betűjelet és 1-54-ig terjedő sorszámot viselnek.
A lajstromkönyvhöz viszonyítva hiányoznak a következő tételek: 30. (Katona István alapítványa a kiskőrösi adminisztrátor támogatására 1806-ban), 42. (Klobusiczky Péter érsek alapítványa a csanádi plébánia számára 1838-ban), 43. (Klobusiczky érsek alapítványa a kalocsai árvaház számára 1839-ben), 44. (Klobusiczky Péter alapítványa a kalocsai piarista kollégium első, grammatikai osztálya számára 1839-ben), 51. (Nádasdy Ferenc érsek lepecsételt levele), és az 53. (a régi kalocsai főkáptalannak nemes családok jogairól szóló eredeti kiadványai 11 darabban). Ez utóbbiak valószínűleg azonosak azzal a 11 darab okirattal, melyekről az 1844-1894 évi káptalani hiteleshelyi protocollum 79. oldalán az olvasható, hogy Nádasdy érsek Rakovszky Ferenc táblabírótól kapta őket, majd a főkáptalannak továbbadományozta. Feltételezhető, hogy ma a középkori oklevelek egy részét alkotják.
KFL.II.1.b. 10. Diversa acta… 1-54. sz.
Testamenta (Végrendeletek) 1748-1872. A káptalan nemcsak tagjainak végrendeleteit őrizte, szívesen helyezték el itt letétbe végrendeletüket az érsekek, az egyházmegye plébánosai is. Valóban kézenfekvő megoldás volt ez a káptalan hiteleshelyi tevékenységének korában. Az itt őrzött végrendeleteket a halál bekövetkeztével a káptalan ülésein olvasták fel, gyakran a káptalan volt a végrehajtó testület is, amely biztosította a végakarat pontos teljesítését.
Az egyes iratok a beadás sorrendjében, azaz időrendben egy H-betűből és egy sorszámból álló jelzetet kaptak. Egy személy több végrendeletet is készíthetett. A halálozás után néhol rájuk vezették annak a káptalani ülésnek a jegyzőkönyvi számát, amelyen fölolvasásra kerültek. Századunk első évtizedeiben az anyagot rendezték, némelyik végrendelet új felzetet kapott, jelzetük sorszámát nagy kék számokkal az akták felső lapjára vezették. A köteg elejére a Végrendeletek 1-117-ig címet írták, de a tételek közül mára már számos hiányt lehet fölfedezni. Talán érdemes megjegyezni, hogy az anyag remek forrása lehet a különféle pecsétek vizsgálatának. A végrendelkezők s hitelesítő személyek a biztonságos lezárás és hitelesség végett bőven látták el az iratokat pecsétjeikkel, melyek nagy része sértetlenül megmaradt, több mint száz éven át gyönyörű sorozatát adva az egyházi személyek, vármegyei- és városi tisztviselők pecsétjeinek. Az alábbiakban a végrendelkező személyek nevét, a végrendeletek keltét is megadjuk.
KFL.II.4.b. 10. Végrendeletek 1748-1872. (Számozva 1-117-ig, alfabetikus rendben, hiányokkal.)
Agnelli Erzsébet 1783.
Alázatos Éva, Pandúr István özvegye 1796.
Asturovich Margit 1775.
Bajsai Vojnits Lőrinc 1846.
Bajsai Vojnits Lukács 1794, 1795, 1801.
Bajsai Vojnits Máté 1834.
Bajzik János 1830.
Barakovics Antal 1866.
Baráthy József 1805.
Bednanics Pál 1817. (Két db., két nap időkülönbséggel.)
Benes Mihály 1817.
Benevics Brigitta, Németh Sándor özvegye 1815.
Borbélyi Zsuzsanna 1814.
Boross Márton 1813.
Borsodi Latinovics Anna 1787.
Borsodi Latinovics Miklós 1806.
Borsodi Latinovics Péter 1773.
Böhm Pál karnagy 1822.
Bubreg Anna 1842.
Csáby Mihály 1812.
Cseh László 1819.
Csupor Mihály 1841, 1842.
Demerácz Imre 1824.
Domkovics Zsigmond 1788.
Domsics Mihály 1764.
Draskovich János orvos 1815.
Friberth Sámuel 1805.
Gebhardt Erzsébet, Lang András özvegye 1817.
Gerstner Lénárd (Leonardus) 1810.
Golubrics Iván 1779.
Gregus Tamás 1836.
Házy Mihály 1778.
Hofman Keresztély Dominik 1758.
Kászony Ferenc 1800.
Katona István 1803, 1810.
Klassanovich Marián 1862.
Kligor Pál 1787.
Klobusiczky Péter 1837, 1839.
Kováts János 1820, 1821.
Kováts József 1868.
Kronevetter Eleonóra 1783.
Kunszt József 1859.
Lakner József 1807.
Lonovics József 1863, 1865, 1867.
Lovas Imre 1817, 1821, 1822.
Nádasdy Ferenc 1845, 1847, 1849, 1851.
Nagy Józsefné, szül.
Magyar Izabella 1863.
Németh Sándor 1814.
Pilaszenovity István 1774.
Plekthil Mátyás 1754.
Rácz József 1843.
Rein Jakab 1841, 1845, 1848.
Répásy János 1866, 1867.
Rigyiczai Kovács Katalin, szül. Versegi Márffy asszony 1818.
Schuster János 1825.
Schwerer János 1872.
Sophia Packlin 1809.
Szabó József 1820.
Szalai Erzsébet 1753.
Szalay István 1824.
Szathmáry Antal 1852.
Szent György Völgyi Szabó Ferenc 1820.
Szlávy Miklós 1864.
Tamásy György 1807.
Tanninger András 1755.
Thueguth Vencel 1839.
Ujváry Dávid 1827.
Vermes Mihály (de Nagy-Budafa) 1792.
Vietor János 1755.
Wagner Ferenc Seraphin 1847.
Wolarics János 1797.
Zlinszky Mátyás 1794.
Vegyes okiratok XVIII-XIX. század. A sorozatot jelzet nélküli, vegyes tárgyú iratok alkotják, nem tudni, honnan kerültek a hiteleshelyi levéltár anyagába.
KFL.II.4.b. 11. Vegyes iratok XVIII-XIX. sz.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges