A FŐEGYHÁZMEGYE TERÜLETI TAGOLÓDÁSA ÉS PLÉBÁNIÁI

SERIES ARCHI-DIACONATUUM, DISTRICTUUM VICE-ARCHI-DIACONALIUM ET PAROCHIARUM IN ARCHIDIOECESI COLOCENSI ET BACSIENSI EXISTENTIUM (1777-1923)

A KALOCSA-BÁCSI FŐEGYHÁZMEGYE Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács-Bodrog és Csongrád megyék területén feküdt. Három fő részre tagolódott: Főszékesegyházi vagy másnéven Kalocsai-, Bácsi- és Tiszai Főesperességekre. Valamennyi főesperesség további három részből állt: felső-, középső- és alsó kerületekből, a Tiszai Főesperesség kivételével, ahol negyedikként a Szabadkai kerületet is megszervezték 1811-ben.1
A beosztás 1869-ben változott, amikor az egész főegyházmegyét 16 kerületre osztották, melyek közül a Miskei, Hajósi, Keczeli, Bajai, Regőcei alkották a Főszékesegyházi – a Zombori, Apatini, Bácsi, Palánkai, Újvidéki alkották a Bácsi – végül az Almási, Szabadkai, Topolyai, Kúlai, Zentai és Óbecsei kerületek alkották a Tiszai Főesperességet./

ARCHIDIOECESIS COLOCENSIS ET BACSIENSIS protenditur per comitatus Pest-Pilis-Solt-Kiskunensem, Bács-Bodrogensem et Csongrádensem. Dividitur in tres archidiaconatus: Cathedralem seu Colocensem, Bacsiensem et Tibiscanum – quilibet archidiaconatus antehac in tres districtus vicearchidiaconales dispescebatur, nempe: superiorem, medium et inferiorem, dempto archidiaconatu Tibiscano, in quo praeter memoratos districtus novus anno 1811 districtus Maria-Teresiopolitanus erat erectus. Juxta circumscriptionem anno 1869 factam tota archidioecesis in 16 districtus vicearchidiaconales divisa est, e quibus Miskensis, Hajósensis, Keczelensis, Bajaensis, Regőczeensis Cathedralem – Zomborensis, Apatinensis, Bacsiensis, Palánkaensis, Neoplantaensis Bacsiensem – Almásensis, Maria-Teresiopolitanus, Topolyaensis, Kúlaensis, Zentaensis, Óbecseensis Tibiscanum archidiaconatum constituunt. (1915)