(Tóth Tamás)
Kunszt József (1790-1866)
pharosi választott püspök 1848
kassai püspök 1850
kalocsa-bácsi érsek 1851
Kunszt József Zubrohlaván született (Árva vármegye, ma Szlovákia része) 1790. június 28-án. Budai és nagyszombati tanulmányait követően kezdte meg tanulmányait az Esztergomi Főegyházmegye papnövendékeként. 1807-ben a pozsonyi Emericanumba küldik, majd 1808-ban Nagyszombatba filozófiát tanulni, 1810-től pedig a bécsi Pazmaneum növendéke lett. 1813-as pappá szentelését követően Drégelypalánkon lesz káplán, de már 1814-ben központi szolgálatra rendelik, nagybátyja, Kovalik János választott püspök és esztergomi érseki helynök érseki levéltárossá nevezi ki. 1816-tól szentszéki jegyző, 1820. november 1-től a Pazmaneum vicerektora (alkormányzója), majd 1824. augusztus 6-tól 1825. május 10-ig helyettes rektora (helyettes kormányzója). 1830. július 17-én pozsonyi kanonok lesz, de két év múlva, 1832 májusában (Kollányi Ferenc: 1831) kinevezik a Pazmaneum rektorának (kormányzójának), így ismét Bécsbe költözik. Az ő idejében jön létre a 1839-ben az önképző magyar irodalmi iskola, amely 1848-ig működik. Emellett 1833-ban a Boldogságos Szűzről nevezett veszprémvölgyi címzetes apát lesz. 1836. április 20-án esztergomi kanonoki kinevezést kapott, ahol folyamatosan emelkedett fölfelé: 1840. június 12-én sasvári főesperes, 1844. május 12-én (Szinnyei József: december 21.) szentistváni prépost. Bécsben marad egészen 1845-ös esztergomi általános helynöki kinevezéséig, az 1847-es széküresedéskor szeptember 17-én káptalani helynökké választják. 1848 februárjában pharosi választott püspökké nevezi ki V. Ferdinánd (1835-1848). A forradalom és szabadságharc idején Bécsbe menekült, a Főegyházmegyét helyettese kormányozta. A szabadságharc leverését követően, I. Ferenc József (1848-1916) 1850. május 30-án kassai püspökké nevezi ki. Püspökké Scitovszky János hercegprímás (1849-1866) augusztus 25-én szenteli Esztergomban, a társszentelők Palugyai Imre nyitrai (1839-1858) és Haulik György zágrábi (1837-1869) püspökök voltak. Székét október 4-én (a Kassai Főegyházmegye életrajzi adatai szerint október 6-án) foglalta el.
Kassán nem sokáig tevékenykedett, mivel rövid időn belül, 1851. november 30-án kalocsa-bácsi érsekké nevezi ki I. Ferenc József. IX. Pius (1846-1878) 1852. március 15-én prekonizálja. (Egyes lexikonok 1852. május 15-ét jelölik meg az áthelyezés dátumául, ez azonban a dokumentumok ismeretében korábban történt; talán ezen a napon kezdte el a kormányzást.) Renováltatta a Főszékesegyházat, 1860-ban betelepíti az iskolanővéreket Kalocsára, létrehozta kalocsai zárdájukat és nevelőintézetüket, megalapítva a Miasszonyunkról Nevezett (Szegény) Kalocsai Iskolanővérek Társulatát, akik idővel elemi iskolát, polgári iskolát, óvónőképzőt és polgári iskolai tanárképzőt szerveztek. Ennek megfelelően sok iskola és fiú- és leány-nevelőintézet alapítása fűződik a nevéhez érseki egyházmegyéje területén. Ő hívta be ugyanekkor Kalocsára a jezsuitákat is, hogy vegyék át a gimnáziumot, új épületet is alapított a számukra. Az érseki tanítóképzőt is ő alapította, és alapot hozott létre a kisszeminárium megalapítására. Reformokat vezetett be a kalocsai szemináriumban, és egy új, nagyobb kápolnát építtetett. Neves adakozó volt, akkori értéken jelentős összeget, mintegy egy millió forintot adományozott jótékony célokra. 1863-ben a tíz évvel azelőtt létrehozott Zágrábi Érseki Tartomány révén kisebbé lett Kalocsai Érseki Tartomány számára tartományi zsinatot tartott. Érdemei elismeréséül Őfelsége valóságos belső titkos tanácsossá nevezi ki (feltehetőleg 1852 – az 1853-as kalocsai sematizmus említi először), megkapja a Lipót-rend (1854. április 22.) és a Szent István Rend (1863) nagykeresztjét, végül Kollányi szerint Hétszemélyes Tábla társbírája (ez utóbbi címet a kalocsai sematizmusok nem említik) lesz.
1865. december elején Pestre utazik az Országgyűlésre, azonban 1866. január 5-én szélhűdés éri, meghal. Földi maradványait Kalocsára szállítják, a Főszékesegyházban temetik el. Végrendeletében több mint több adományt hagyott iskolákra, zárdákra, egyletekre, szentmisékre, szegényeknek, és más célokra. Hagyatékának nagyobb részét azonban a jezsuita vezetés alatt létesítendő kisszeminárium és a szegény diákok javára ajánlotta. 2001-ben Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek (1999-) Kunszt József-díjat alapított pedagógusok elismerésére.
Művei:
Wohlthätigkeit des christlichen Priesterthums für die gesammte Menschheit. Pressburg, 1816.
Sermo Pastoralis… occasione Canonicae suae in Sedem Episcopalem introductionis. Strigonii, 1850.
Kunszt József kassai püspök körlevele. Kassa, 1850.
Kunszt József kalocsai érsek körlevele. Kalocsa, 1852.
Sermo pastoralis… occasione Canonicae suae in Sedem Archi-Episcopalem introductionis. Cassoviae, 1852.
Josephi Kunszt Archiepiscopi Colocensis, vigore cujus pro recuperata Regni constitutione Eucharistia devotio celebranda. Pestini, 1867.
FELHASZNÁLT IRODALOM:
A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923. Schematismus historicus cleri archidioecesis Colocensis et Bacsiensis 1777-1923. Szerkesztette/Composuit: Lakatos Andor. Kalocsa/Coloczae 2002.
A Kalocsai Főegyházmegye schematizmusa 1975. Kalocsa, 1975. 29.
Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom, 1900. 456-457.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1899. VII., 505-507.
Takács Emma: Kunszt József. In: Magyar Katolikus Lexikon. Szerk. Diós István. Budapest 1993-. In: VII (2002) 549-550.
Winkler Pál: A kalocsai érseki főszékesegyház története 1010-től napjainkig (Árpád Könyvek 31–33), Kalocsa 1929. 134.
Winkler Pál: A kalocsai és bácsi érsekség. Történeti összefoglalás. Kalocsa 1926. (Árpád könyvek 4-5.) 43-45.
Winkler Pál: A papnevelés története a kalocsai egyházmegyében. Kalocsa, 1934. (Árpád Könyvek 47.) 33-36.
http://tornai.com/rendtagok.htm (2011. január 31.)
http://www.rimkat.sk/rs/view.php?cisloclanku=2002101405 (2011. január 31.)
EGYÉB IRODALOM:
A forradalom és szabadságharc levelestára I-IV. Szerk. V. Waldapfel Eszter. Budapest 1950-1965.
Liber Beneficiorum Ecclesiasticorum. Az esztergomi érsekségben 1699-től vezetett javadalom-jegyzék. Kézirat a Prímási Levéltárban. 425.
Fazekas Csaba: Dokumentumok Haynald Lajos 1849-i hivatalvesztéséhez. In: Századok 135 (2001/1) 169-180.
Mendlik Ágoston: IX. Pius római pápa és a magyar püspöki kar, vagyis főpapok és egyháznagyok életrajzgyűjteménye. Pécs, 1864. 79., 113.
Gams, Pius Bonifac OSB: Series episcoporum Ecclesiae Catholicae quotquot innotuerunt a Beato Petro apostolo. Ratisbonae, 1873. 370., 372.
Magyar Sion 1886. 824.
Némethy Lajos: Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque annum 1894. Esztergom, 1894.
Zakar Péter: Isten és a szabadság 1848/49 Magyarországán. A forradalom és szabadságharc liberális egyházi megközelítései In: Századvég 21; http://www.szazadveg.hu/files/kiadoarchivum/21zakar.pdf
Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom-főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, 1893. 279.
Felhasznált levéltári források:
Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL):
KFL VIII.I.b.)I.) Kunszt József