2019. május 22-23-án, az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontjában rendezték a III. Scriptorium-konferenciát. A két napos program részeként két kalocsai vonatkozású előadás is elhangzott, Lakatos Adél Patachich Ádám érsek 1784-es hagyatéki leltárát, Lakatos Andor pedig Haynald Lajos érsek 1846-os, nyugat-európai utazásának feljegyzéseit ismertette. A konferencia előadásainak anyagából szerkesztett tanulmánykötet várhatóan 2020-ban fog megjelenni.
Haynald Lajos (1816-1891) bíboros, kalocsai érsek 1846 tavaszán-nyarán, még esztergomi szemináriumi tanárként járta be szinte egész Nyugat-Európát egy három hónapos tanulmányút keretében. Elsődleges célja a szemináriumi nevelés és a teológia oktatás európai helyzetének áttekintése volt, melyet intézmények, tanárok és tudósok látogatásával, hosszú előkészítés után valósított meg. Az út során két kéziratos naplókötet összesen 240 oldalát írta tele többnyelvű feljegyzéseivel. Az előadás ezt a különleges szellemi élményt kívánta elhelyezni egy főpap életében, aki a 19. századi magyar egyháztörténet egyik meghatározó alakjává vált.
Az utazás eredményeként a fiatal tanár „világlátott” (Európában járatos), tájékozott személy lett, aki közvetlenül, „testközelből” is találkozott a 19. század legfontosabb szellemi-politikai irányzataival, ill. azok képviselőivel. Figyelme a nevelés, a szemináriumok és a teológia oktatásának ügyén túl kiterjedt egyházkormányzati, egyházfegyelmi kérdésekre, liturgikus szokásokra, s a lakosság körében megfigyelhető vallásos viselkedésre is. Mindemellett a modern technikai megoldások (gőzhajózás, vasúthálózat minősége, távíró, gázvilágítás, központi fűtés stb.) is érdekelték. Szinte biztosra vehető ugyanakkor az is, hogy Haynald nem „izmusokat”, nem szellemi irányzatokat keresett elsősorban, és nem eszerint válogatta-tervezte látogatásait. Nyugat-Európa aktív, tettre kész katolikus elitjére volt kíváncsi, arra az értelmiségre, mely katolikus maradt, és tudományával-politikájával a kedvezőtlen körülmények között is képes volt hatni környezetére. A névsor, a sok-sok látogatás véleményünk szerint elsősorban Haynald nyitottságát, kíváncsiságát és fáradságot nem kímélő igényességét igazolja, mellyel az említett személyek, a más országokban terjedő megoldások felé fordult. Nem kész eszmerendszerekkel, nem receptekkel tért vissza Magyarországra, hanem fontos élményekkel és emlékekkel, melyek elkísérték élete során, s később időnként „megelevenedtek”...
Patachich Ádám érsek (1776-1784) halálát követően egy nagyon részletes, német nyelvű hagyatéki leltárban írták össze az érsek összes életterének (kalocsai és hajósi érsek kastély, pesti palota) ingóságait, valamint a nagykiterjedésű érseki birtokegyüttesen gazdálkodó uradalom "házi és gazdasági felszereléseit" (fundus instructus). A forrás kiváló lehetőséget nyújt a különféle történeti kutatásokhoz, nemcsak az egyháztörténet, de a művelődés-, mentalitás- és gazdaság-történet, vagy akár még a magyarországi német nyelv történetét vizsgálók számára is értékes adatok sorakoznak az összeírásban. Az előadás során Patachich Ádám inventáriumának bemutatásával egy 18. századi főpap mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást. Néhány napjainkra fennmaradt tárgyi emlékének ismertetésével pedig a hagyatéki leltár sorai válnak "élővé".