Csajághy Sándor

Csajághy Sándor: (Bács, 1810. április 6. - Temesvár, 1860. február 7.) A gimnázium első három (ún. latin) osztálya: magánúton Bukinban (ahol bátyja Csajághy Pál a pléb.). Többi gimnáziumi osztály: Kalocsa. 1825: felvették a kalocsai nagyszemináriumba. Bölcsészet: Eger. Teológia: Kalocsa. Ifjúkora miatt a pesti Központi Papnevelő Intézetbe küldték tovább. Itt szigorlatot tett a szentírás tudományaiból. 1833. szeptember 21.: szent. Részt vett a pesti papnövendékek egyházirodalmi iskolájának létesítésében. Egy évig növendéke volt a bécsi Augustinumnak. Betegeskedése miatt szabadságot kapott. 1836: káplán Baján, majd 1844-ig a pesti Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője. 1844: teológiai doktori címet kapott, visszatért Kalocsára, ahol egyháztörténetet tanított. 1846: érs. titkár. 1851. április 11.: csanádi püspök (kinev.). 1851. szeptember 5.: megerősítették kinevezését. A Tisza szabályozására 60 000 forintot adományozott. Letelepítette Temesvárra a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Társulatát. Káptalani tisztségei: 1846. november 24.: tb. 1849. december 1.: tiszai főesp. 1851. január 11.: bácsi főesp. Munkái: versei, cikkei megjelentek a Koszorúban (1831), Anastasiában (1838), a pesti papnövendékek Munkálataiban (1836-1839.), az Egyházi Tárban (1835.), a Sas c. folyóiratban, a Figyelmezőben, az Oesterr. Correspondent-ban (1849. Beilage zur Nr. 214.), a Sion, a Religio, a Nevelés, a Fasciculi Ecclesiastici c. folyóiratokban, a Wiener Kirchen-Zeitungban, egyházi beszédeket írt a Pázmány Füzetekbe és a Pátkai-féle gyűjteménybe. Művei: Misés pap az oltárnál. (Sambuga után ford., h. n., 1838.) – Az anyaszentegyház ellensége megczáfolva a történetekből, s legjelesebb protestansok nézeteiből. (németből ford., h. n., 1840.) – Glossák nemes Zalamegyének a vegyes házasságok ügyébeni felirására Európai Rotteck Károly nézetei szellemében. Egy hazafitól. (Pest, 1841.) – Párbeszéd a vegyes házasságokról. (Barátságos felvilágosításul a Világ f. é. 11. sz. vezérczikkére.), (Pest, 1842.) – Lelki életrend a papnevelő-intézetben. (Schlőr után németből ford., Pest, 1843.) – Párbeszéd az inquisitióról. (Pest, 1843.) – Áhítatosság zsengéi. Keresztény katholikus imakönyv az ifjúság számára. Készítette a pesti növendék-papság magyar iskolája Csajághy Sándor felügyelete alatt. (Pest, 1843.) – Isten irgalmából és az apostoli szentszék kegyelméből csanádi püspök, székfoglalásánál minden hiveinek üdvöt és áldást a mi Urunk Jézus Krisztusban. (Temesvár, 1851.) – Sermo pastoralis ad clerum suum dioecesanum, dum die 19. Aprilis 1852. canonice inauguraretur. (Temesvár, 1852.) – A szeplőtlen szent szűzről. (A kölni bíbornok latin hymnusa után ford., h. n., 1859.) – Vegyes művei. Kiadta Csiky Gergely. (3 kötet: I. Értekezések, II. Püspöki körlevelek, III. Költemények, Temesvár, 1870-1872.) Bibliográfia: Thewrewk József: Magyarok Születésnapjai 37. – Toldy: Bibl. (Tudományos Tár 1844.) 480. – Ferenczy és Danielik: Magyar írók I. 75. – Munkálatok XXVI. 1862. (Életrajza Csiky Gergelytől) – Uj M. Sion 1869. II. 48. – Petrik: Bibl. I. 448. – Petrik: Magyar Könyvészet 1860-1875. 44. – Figyelő XX. 187., 310. , 312. – Mendlik 1864. 94. – Gams 1873. 371. – M. Sion 1888. 196. , 1889. 466. – Szinnyei II. 129. – Pallas IV. 587. – Révai IV. 734. – Tolnai VI. – Katolikus Lexikon I. 361. – Gulyás: IV. 554. – Magyar Életrajzi Lexikon I. 292. – Schem. Csan. 1980. 35. – Magyar Katolikus Lexikon III. 327. (Kanonokok-1998)

Csajághy Sándor kanonok, püspök (Bács, 1810. ápr. 6. – Temesvár, 1860. febr. 7.) 1831-1851, 0,01 ifm /Tan. teol. tanulmányok, jelentések a központi szemináriumból 1831-34. /Tud. teol. tanár Kalocsán /1851. csanádi püspöki kinevezés (Personalia-2002)

Csajághy Alexander 17, 38, 51, 71, 75, 84, 104, 106, 108, 109, 152 (Történeti Sematizmus-2002)