(Tóth Tamás)
Klobusiczky Péter (1752-1843)
szatmári püspök 1807
kalocsa-bácsi érsek 1821
Klobusici (klobusiczi) Klobusiczky Péter Fehérgyarmaton (Szatmár vármegye) született 1752. június 26-án, nemesi családba. Édesapja Klobusiczky László földbirtokos, megyei főszolgabíró, édesanyja kölcsei Kende Anna. A család egy másik ágából származó klobusici és zétényi báró Klobusiczky Ferenc kalocsa-bácsi érsek volt 1751 és 1760 között. Gimnáziumi tanulmányait Nagykárolyban, Kassán és Nagyszombatban végezte, kiváló eredménnyel. 1769. október 17-én lépett be Trencsénben, két bátyját követve a Jézus Társaságába. Filozófiai és teológiai tanulmányait Győrött, majd Nagyszombatban folytatta. Szerzetesi örökfogadalmat 1771. szeptember 15-én tett. 1772-ben részesült a négy kisebb rendben gróf Kornis Ferenc felszentelt püspök kezétől.
A Jézus Társasága feloszlatása (1773) után báró Patachich Ádám püspök (1759-1776), későbbi kalocsa-bácsi érsek (1776-1784) meghívására több társához hasonlóan a Váradi Egyházmegyébe nyert felvételt, ahol 1774. augusztus 21-én szubdiakónussá, három nap múlva diakónussá, majd 1774. szeptember 25-én pappá szentelték. Első miséjét Debrecenben tartotta október 15-én. Az 1776-os széküresedés idején - amely alatt Mária Terézia (1740-1780) árendezte az egyházmegyét, kiszakítva belőle 1777-ben a görög katolikus püspökséget –, a káptalani helynök titkára volt, majd 1780-ban Váradolaszi plébánosává nevezték ki.
Kollonich László váradi püspök (1780-1787, kalocsa-bácsi érsek 1787-1817) 1787-ben magával vitte Klobusiczkyt Kalocsára, és érseki titkárnak nevezte ki, majd 1790-ben a kalocsai Főszékesegyház plébánosává és augusztus 13-iki dátummal székesegyházi főesperessé tette. A káptalanban fokozatosan haladt előre, 1794. június 9-én bácsi kisprépost – I. (II.) Ferenc (1792-1835) kinevezési okiratának dátuma: 1794. február 20. –, 1799. október 4-én őrkanonok – I. (II.) Ferenc kinevezési okiratának dátuma: 1799. június 14. –, 1802. május 11-én olvasókanonok lett. Mivel 1795. július 18-án villámcsapás következtében leégett kalocsai Főszékesegyház két tornya, az újjáépített északi torony gömbjét és keresztjét Klobusiczky kanonok áldja meg 1799. augusztus 27-én.
Az uralkodó 1807. július 10-én kinevezte a szatmári püspökké és ezzel együtt szentjobbi apáttá. VII. Pius pápa (1800-1823) 1808. január 12-én prekonizálta. Püspökké február 21-én szentelte fel elődje, báró Fischer István egri érsek (szatmári püspök: 1804-1807, első egri érsek: 1807-1822) Egerben. A társszentelők Szányi Ferenc rozsnyói (1801-1810) és Zábráczky Ferenc vegliai püspökök voltak. Március 5-én vette birtokba egyházmegyéjét, amelybe ünnepélyesen május 3. vasárnapján iktatták be. Szívesen prédikált, végezte a szertartásokat, jótékonykodott, kétszer is vizitálta egyházmegyéjét. 1816. augusztus 25-én ő konszekrálta a kalocsai Főszékesegyházat Kollonich érsek kérésére. Ugyanezen év szeptember 25-én, pappá szentelésének 40. évfordulóján szentelte fel szülőfaluja templomát, amelyet György bátyja, nagyváradi kanonok építtetett. Mivel gyenge fizikumú ember volt, és sokat imádkozott késő estig is, a káptalan még 1814-ben felmentést kért titokban a számára a breviárium végzése alól – azt azonban nem tudjuk, hogy élt-e ezzel a jogával. 1818-ban kapta meg a szabad végrendelkezés jogát. 1821. szeptember 23-26. között megtartotta a Szatmári Egyházmegye első zsinatát. Ezen a káptalan, az esperesek, a lelkipásztorkodásban jelen lévő szerzetesek elöljárói és a teológiai tanárok voltak jelen. Tudjuk Klobusiczky Péterről, hogy Rómához teljesen hű volt, az előírásokat mindig betartotta, a kért jelentéseket mindig megtette. Amikor a szövetségesek legyőzték Napóleont, és VII. Pius 1814-ben ismét szabad lett, ő írta meg a püspöki kar nevében azt az örömiratot, amelyet augusztusban küldtek el a pápának. Ezzel egyidejűleg a királyhoz való hűségét is bizonyította: amikor I. Ferenc 1809-ben a franciák elleni háborúra gyűjtött, az arany- és ezüsttárgyakon túl még étkészletének az árát is felajánlotta, csupán egy ezüstkanalat tartott meg magas rangú vendég érkezése esetére. Három év múlva kölcsönt vett fel az uralkodónak adandó újabb segítségnyújtáshoz. 1812-től kezdődően részt vett a pozsonyi országgyűléseken. 1816-1817-ben az áradás és a rossz termés okozta éhínség idején a szatmáriakat, valamint az idejött idegeneket saját költségén és kölcsönből élelmezte – ettől a tetemes kölcsöntől csak érsek korában tudott megszabadulni. Konviktust alapított Szatmáron a szegényebb diákok számára, támogatta és kápolnát építtetett a helyi gimnáziumba, felemelte a tanárok fizetését, a szegény plébánosokat és a kegyúr nélküli templomokat támogatta. Klobusiczky püspök építő főpásztor volt: a székesegyházban befejezte az emeletesnek tervezett két sekrestye építését és a kriptát. 1820-ban elkészült az orgona is. A kanonoki stallumot és a kispapok padjait szintén az ő idejében készítették. A székesegyháznak adományozott liturgikus kellékeket is. és felépítette a püspöki palota bal szárnyát.
1821. év december 18-án kalocsa-bácsi érsekké nevezte ki I (II.) Ferenc. 1822. április 19-én prekonizálta VII. Pius. Július 10-én kapta meg az apostoli leiratokat és a palliumot a hajósi templomban az ekkor 84 éves Király József pécsi püspök (1807-1825) kezéből, majd augusztus 6-én vonult be ünnepélyesen a metropolitai székesegyházába. szeptember 23-án belső titkos tanácsos, 1825-től a legfelsőbb bíróság, a Hétszemélyes Tábla tagja, egyes források szerint már január 22-étől, társbíró; ülnöki kinevező diplomájának a dátuma szeptember 27. Továbbra is részt vett a pozsonyi országgyűléseken (1812-1836), 1832 és 1836 között az országgyűlés felső tábláján képviselte a katolikus ügyet. Lipót Rend nagykeresztjét 1827. augusztus 18-iki dátummal adományozta neki a császár. A nevelés iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy Brunszvik Teréz grófnő (1775-1861), aki az egész Habsburg monarchia első óvodáját alapította 1828-ben, Azon kis gyermekeket védő és nevelő Intézetének rendes tagja lesz 1830. január 8-án. Az 1831-es kolerajárvány idején ellátta a város szegényeit, gondolkodott gyógyszerekről, az elhunytakról és a károsultakról. A szegények támogatására 21 évi érseksége ideje alatt több mint másfél millió forintot áldozott, amely óriási összeg volt abban az időben. Szívesen vezette a szertartásokat, prédikált még 90 éves korában is Úrnapján (ekkor utoljára). Tetemes összeggel növelte az egyházmegyei nagypénztárat, amelyből a szemináriumot, a kegyúr nélküli plébániákat, a szegényebb plébánosokat és tanítókat segélyezték. Megvetette a kalocsai kórház és aggház alapjait.
Kalocsán, 1843. július 2-án szentség hírében halt meg, sírja a Főszékesegyház kriptájában található.
Művei:
Halottas prédikáczió, melyet mélt. báró Perényi Francziska asszony... Beőthy Mihály úrnak... elmaradott özvegye temetése alkalmatosságának 1779. eszt. Szent-András havának 6. napján... mondott. Nagyvárad, évszám nélkül.
Prédikáczió, melyet... Bihar vármegyebéli Tamásda helységben... Baranyi Mihály úr által megújjéttatott régi templomnak meg szenteltetése alkalmatosságával... 1780. eszt. mondott. Nagyvárad, évszám nélkül.
Prédikáczió, melyet Bihar vármegyebéli Marczi-háza helységben... Kazsui Súghó György… által fel-állíttatott templomnak meg-szenteltetése alkalmatosságával mondott... 1782. eszt. Nagyvárad, évszám nélkül.
Halottas prédikáczió, melyet mélt. gróf Hallerkői Haller Péter úr Kraszna vármegye főispánjának temetése alkalmatosságával Mező-Telegden 1784. Boldogasszonyhavának 17. napján mondott. Nagyvárad, évszám nélkül.
Prédikáczió, melyet... Szentivány József consiliarius úrnak temettetése alkalmatosságával... 1787. Boldogasszony havának 13. napján mondott. Nagyvárad, évszám nélkül.
Kempis Tamás Krisztus követéséről írt könyvének az esztendő minden napjára válogatott tanításai. Pozsony 1787.
Halottas beszéd, melyet azon alkalmatossággal, midőn néh. Nagy-Károlyi gróf Károlyi Antal úr 1791. eszt. gyászos egyházi szertartással eltemettetett, utánnavaló napon Szent-Mihály havának 26. Kaplonyban mondott. Pest és Pozsony, 1792.
Halottas beszéd, melyet azon alkalmatossággal, midőn néh. mélt. Nagy Károlyi gróf Károlyi József úr ő nagysága ns. Szathmár vm. Kaplony nevezetű helységben 1803. eszt. Pünkösd havának 23. napján gyászos egyházi szertartással eltemettetett, ... Bécs, 1803.
Egyházi beszéd, melyet a kalocsai ájtatos iskolák szerzete templomának felszentelése alkalmatosságával 1804. eszt. Kisasszony havának 27. napján mondott. Kalocsa, é.n.
Egyházi beszéd, melyet mélt. és főt. Klobusiczky Péter szatmári megyés püspök ... a midőn ő herczegsége Hessen-Homburg magyar lovas ezredjének négy új zászlóit szentelné, ugyan ezen ünnep alkalmatosságával szab. kir. Debreczen városa mezején 1819. szept. 26. élő nyelvvel mondott. Debrecen, 1819.
Sermo per archiepiscopum Colocensem occasione installationis suae ad clerum et populum suae archidioecesis, die 6. Aug. anno 1822. dictus. Pestini, 1822.
Sermo exc., ac rev. dni P.K. de eadem, archiepiscopi Colocensis ad synodum in ecclesia S. S. Salvatori Posonii die 16. Octobris 1822. Posonii, 1822.
Sermo suae excell. dni Archi episc. Colocensis... post publicationem sanctionatorum Articulorum in mixta statuum et ordinum regni die 18. August. 1827. celebrata comitiali sessione habitus. 1827.
Reggeli és estéli imádság. Mely a szent emlékű Klobusiczky Péter előbb szatmári püspök, utóbb kalocsai érsek udvarában naponkint végeztetett. Kalocsa, 1891.
BEDCSULA KÖZLI MÉG:
EX EXERCICIIS OCTIDUANIS ANNI 1772. JAURINA, PATACHICH ÁDÁM TISZTELETÉRE ÍRT LATIN ODÁJA NAGYVÁRAD 1773;
latin epitaphium az egyetem Budára való áthelyezése alkalmából 1777;
latin beszédei 1822. aug. 6. (ugyanakkor magyar beszéde is), okt. 16., 1825., 1826.;
LITERAE PASTORALES 1823;
Archi-Duci Palatino (1832-1833-as országgyűlés);
SALUTATIO DIVI FRANCISCI I. (KÉT BESZÉD);
Encyclicae de anni 1834 m. Jan., m. Oct. és 1842. m. Mart.;
NUNTIUM DE OBITU FRANCISCI I. 1835. 10. MARTII.
Felhasznált irodalom:
A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923. Schematismus historicus cleri archidioecesis Colocensis et Bacsiensis 1777-1923. Szerkesztette/Composuit Lakatos Andor. Kalocsa/Coloczae, 2002.
A Kalocsai Főegyházmegye schematizmusa 1975. Kalocsa, 1975. 29.
A Szatmári Püspöki Egyházmegye emlékkönyve fennállásának századik esztendejében (Schematismus centenarius). 1804-1904. Szatmár, 1904. 22-28.
Bedcsula, Thomas: Vita Petri Klobusiczky… Colocae, 1859.
Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára. Kalocsa, 1998 (Kalocsai Múzeumi Értekezések 4). 136.
Libri Regii. Királyi Könyvek. 1527–1918. DVD–ROM, szerk. Vissi Zsuzsanna–Trostovszky Gabriella–Németh István–Tuza Csilla–Csavlek Judit–Magyari Gabriella–Németh György. Fotó Czikkelyné Nagy Erika–Micheller Jánosné–Szénási Jánosné, Budapest, 2006.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1899. VI., 573-576.
Winkler Pál: A kalocsai érseki főszékesegyház története 1010-től napjainkig. Kalocsa, 1929 (Árpád Könyvek 31–33). 71-76.
Winkler Pál: A kalocsai és bácsi érsekség. Történeti összefoglalás. Kalocsa, 1926. (Árpád könyvek 4-5.) 42.
Winkler Pál: A papnevelés története a kalocsai egyházmegyében. Kalocsa, 1934. (Árpád Könyvek 47.) 29.
Egyéb irodalom:
A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I-XVI, XVII-XVIII/1-2. Szerk. Bokor József. Budapest, 1893-1904. X., 635.
Archivum Historicum Societatis Iesu. Romae, 1932-. VI., 205.
Biografisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. I-LX. Wien, 1857-92. XII., 110.
Gams, Pius Bonifac OSB: Series episcoporum Ecclesiae Catholicae quotquot innotuerunt a Beato Petro apostolo. Ratisbonae 1873. 372., 381.
Komárik István: Klobusiczky Péter kalocsai érsek élete. Kalocsa, 1891.
Magyar életrajzi lexikon. I-III. Budapest, 1967-1981. I (1967) 938.
Mendlik Ágoston: IX. Pius római pápa és a magyar püspöki kar, vagyis főpapok és egyháznagyok életrajzgyűjteménye. Pécs, 1864. 79., 115.
Reggeli és estéli imádság. Mely a szent emlékű Klobusiczky Péter előbb szatmári püspök, utóbb kalocsai érsek udvarában naponkint végeztetett. Kalocsa, 1891.
Sommervogel, Carlos: Bibliothèque de la Compagnie de Jésus. I-X. Paris, 1890-1909. IV., 1118; IX., 551.
Takács Emma-Lakatos Andor: Klobusiczky Péter. In: Magyar Katolikus Lexikon. Szerk. Diós István, Budapest, 1993–. VII (2002) 31-32.
Felhasznált levéltári források:
Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL):
KFL VIII.I.b.)I.) Klobusiczky Péter