A KFL vezetője, Dr. Lakatos Andor ismertetője Közösségkutatás a 21. században - Communio-projekt Kalocsán címmel a Bácsország (Vajdasági honismereti szemle) 2011/2. (57.szám) 147-148. oldalán jelent meg, az alábbiakban a 2011 májusában született, majd 2011 júniusában megjelent szöveg elektronikus változatát közöljük:
Közösségkutatás a 21. században – Communio-projekt Kalocsán
A közelmúltban családkutatói körökben Kalocsa neve egy újszerű levéltári szolgáltatással kapcsolódott össze: itt indult útjára – Magyarországon elsőként – a Matricula-Historia-Online elnevezésű, internetes kutatói szolgáltatás. A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL) honlapján megvalósuló, nagy érdeklődéssel fogadott e-kutatási lehetőség a 2009-ben megkezdett Communio-projekt eredményeként született, és nagymértékben megváltoztatta a levéltár hétköznapjait-életét.
A célkitűzés
A vállalt feladat a nagy múltú kalocsai érsekség, vagyis a jelenlegi Bács-Kiskun és a néhai Bács-Bodrog megyék területének római katolikus, kéziratos anyakönyvi és helytörténeti köteteinek feltárása, a források képi digitalizálása, s a létrehozott képanyag szolgáltatása internetes kutatási lehetőség biztosításával.
A családkutatói érdeklődés országszerte markánsan jelenik meg a levéltárakban, és hangsúlyosan jelen van a KFL életében is, utóbbi öt évünkben kutató- és ügyfélforgalmunk 70-80 %-át tették ki a hasonló esetek. A magas arány oka egyrészt nyilvánvalóan az, hogy levéltárunk anyakönyvi állománya igen gazdag (a másodpéldányok gyűjtése az egyházmegyében 1826-tól kezdődően folyamatos volt, és mikrofilm-másolatok segítségével Bács-Kiskun megye egész területéről az anyakönyvezés kezdetétől tudtuk szolgáltatni az adatokat), másrészt a történeti egyházmegye területe, a Duna-Tisza köze (néhai Bács-Bodrog és mai Bács-Kiskun megyék) múltja, a nagyarányú elvándorlás (kitelepítés, lakosságcsere, délvidéki háborúk hatása) is ösztönözte a gyökerek keresését. Kézenfekvő volt tehát e forráscsoport kiválasztása, melyhez levéltárosként, lehetőségeinket tovább gondolva, ill. egyéb szakmai szempontokat is figyelembe véve odaillesztettük a plébániai helytörténeti kötetek (feudális kori protokollumok, egyházközségi-, iskolaszéki-, egyesületi-társulati jegyzőkönyvek, összeírások, historia domusok és más történeti feljegyzések stb.) feldolgozásának igényét is. A két forráscsoport információi jól kiegészítik egymást, és eredetük is közös: a plébániákon, vagyis a helyi közösségeknél születtek, és döntő részt ma is ott találhatóak.
A feldolgozás
Tekintettel a kutatói igényekre, a mielőbbi szolgáltatás érdekében a feldolgozás terén az egyszerűségre és a gyorsaságra törekedtünk, ez alapvetően képi digitalizálási módszert (fotózást) jelent, ahol metaadatok az egyes dokumentumok (kötetek) szintjéhez társulnak, és minden egyes kép egyedi jelzet-azonosító kombinációt kap fájlnevében. A képanyag jelenlegi állapotában, önmutatós könyvtárszerkezetes-fájlelnevezéses rendszerében is jól kezelhető, gyorsan kutatható, bármilyen képmegjelenítő program használatával. Fotózással készült eredeti képeink – köszönhetően a digitális fotótechnika utóbbi években produkált fejlődésének – a 300 dpi-s követelményt teljesítik, és tapasztalataink szerint megfelelő optika alkalmazásával a digitális képek szinte torzításmentesek, alig lehet őket megkülönböztetni a szkenneléssel készült felvételektől. A korábban mikrofilmezett, 1895 előtti anyakönyvekhez képest mi többletként az anyakönyvi mutatók-indexek köteteit, valamint a bérmáltak, megtértek-áttértek anyakönyveit, a katonai anyakönyveket is digitalizáljuk, s a családkutatások és helytörténet fentebb már említett összekapcsolásával ezt a forrásbázist tovább szélesítettük. A helytörténeti köteteknél az esetek többségében feltáratlan-ismeretlen dokumentumok mentéséről és kutathatóvá tételéről van szó, melyek jól kiegészítik levéltárunk központi iratanyagát.
Eredmények
Másfél év alatt több mintegy 16 ezer dokumentumot digitalizáltunk, összesen több mint 340 ezer képfelvétel készült. Bízunk benne, hogy egy-két éven belül szolgáltatni tudjuk majd történeti egyházmegyénk teljes területének anyagát.
2009-ben a feldolgozást a Kalocsai Sárköz plébániáival (19 anyakönyvezési hely) kezdtük, 2010-ben pedig a történelmi főegyházmegye területén fekvő valamennyi plébánia 1920 előtti, házassági anyakönyveinek digitalizálására törekedtünk.
A teljes egészében feldolgozott (anyakönyvek 1920-ig és helytörténeti kötetek 1960-ig) települések a következők: BAJA BELVÁROS (Baja), BAJA SZENT ANTAL (Baja), BAJASZENTISTVÁN (Szentistván, ma Baja része), BÁTYA (Báttya, Battya), CSÁSZÁRTÖLTÉS (Töltés, Kaiserdamm, Tschasartet), DUNAPATAJ (Pataj), DUNASZENTBENEDEK (Szent-Benedek, Benedek), DUSNOK (Dushnok), ÉRSEKCSANÁD (Csanád), FAJSZ, FOKTŐ (Foktű), GÉDERLAK (Lak, Géder), HAJÓS, JÁNOSHALMA (Jankovác, Jankovácz(tz)), KALOCSA (Colocza, Coloca, Kollotschau), KECEL (Keczel, Ketzel), KECSKEMÉT-FŐPLÉBÁNIA (Kecskemét), KISKUNFÉLEGYHÁZA-ÓPLÉBÁNIA (SARLÓS BOLDOGASSZONY) (Kiskunfélegyháza, Félegyháza), KISKUNFÉLEGYHÁZA-ÚJPLÉBÁNIA (SZENT ISTVÁN) (Kiskunfélegyháza, Félegyháza), KISKUNHALAS-ALSÓVÁROS (Kiskunhalas, Halas), KISKUNMAJSA (Majsa), MÉLYKÚT (Mélykut, Mély-Kuth), MISKE, NEMESNÁDUDVAR (Nádudvar, Nadwar), SÜKÖSD, TISZAKÉCSKE, USZÓD
2011-ben a városok teljes feldolgozására törekszünk, őszre várhatóan elkészülünk a következő települések anyagával is: Bácsalmás, Izsák, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Solt, Soltvadkert, Tompa. A néhai Bács-Bodrog vármegye városai esetében, lélekszám szerinti sorrendben: Szabadka, Zombor, Magyarkanizsa, Zenta, Topolya, Óbecse, Újvidék, Apatin, Temerin, Palánka, Bezdán, Kúla, Őrszállás, Futak, Hódság, Bács.
Az e-kutatás tapasztalatai
Az e-kutatás, Matricula-Historia-online szolgáltatás rövid bemutatásához 145 nap statisztikai adatai állnak rendelkezésünkre. Tanulságos az adatokat a hagyományos kutatóforgalommal összevetve vizsgálni, eszerint a kutatók száma a következőképpen alakult:
Látogatójegy: 30 (16,5 %), E-kutatás regisztráció: 152 (83,5 %), összesen: 182 (100 %)
A kutatási esetek számát tekintve a mérleg:
Hagyományos kutatási eset: 58 (1,6 %), E-kutatási alkalmak száma: 3.636 (98,4 %) összesen: 3.694 (100 %).
Tájékoztatásként jegyezzük meg, hogy regisztrált e-kutatóink mindenfajta reklám nélkül, zömmel honlapunk hírei alapján, ill. egymást értesítve jutottak el hozzánk. Mostanában már éled a média érdeklődése is, és a jövőben a feldolgozott települések honlapján is szeretnénk elhelyezni figyelemfelkeltő hirdetéseket. A számok véleményünk szerint meggyőzően igazolják a szolgáltatás létjogosultságát, különösen a kutatási esetek számának növekedése szembetűnő (e-kutatóinkat egy-egy naptári napon csak egy alkalommal vesszük számításba, még ha több esetben is lépnek be a rendszerbe, vagyis a hagyományos és e-kutatói esetek számítási módja azonos, az értékek összevethetőek). Az átlagos e-kutató forgalom a regisztrációk számával együtt fokozatosan nőtt, és időnként meghaladta a 30-as napi átlagot. A teljes időszak (minden naptári nap, vagyis hétvégék, ünnepnapok is) átlaga napi 25 e-kutatási eset. Összesen több mint 12 ezer alkalommal nyitottak meg egy-egy települést a szolgáltatás nyitólapján kutatóink, ez jelzi a témaválasztások számát. Egy-egy e-kutatónk általában 2-3 naponta belép, vagyis rendszeresen dolgoznak. Az internetező szokásoknak megfelelően az esti órák forgalmasabbak. A Duna-Tisza közén alapvetően „földközelben” élő környezetről-társadalomról beszélhetünk, így a tavasz érkezése, a jó idő már inkább a kertekbe és a szabadba csalja az embereket, érződik ez az e-kutatóforgalmon is. Valószínűleg a téli időszak mindig erősebb lesz a szolgáltatás életében.
A megvalósítás támogatói
Hasonló kezdeményezés, alkalmazható minta nem volt hazánkban, s a nagy feladat olyannyira „ijesztő” volt, hogy másfél éve a levéltáros kollégák nagy része még inkább csak egy szép álomnak tartotta tervünket. Ezek után nem meglepő, hogy projektünk nem központi, országos forrásokból-támogatásból, hanem alapvetően helyi összefogás eredményeként valósulhat meg. Elsősorban fenntartónk, a Kalocsa-Kecskeméti Érsekség, ill. Kalocsa városa támogat bennünket, de segítette munkánkat a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Paksi Atomerőmű Zrt. is. Alulról építkezünk, a helyi erőforrások mozgósításával, ami egyébként jól illik magához a projekt tartalmához. A munkát néhány kalocsai személy végzi, öregbítve városunk jóhírét, hiszen az eredményt országszerte, sőt határainkon túl is sokan használják. A szolgáltatásnak bevételei is vannak, a kutatás regisztrációhoz kötött, ennek negyedéves díja 4.000.- Ft. A rendszer fenntartását-bővítését tehát kutatóink is folyamatosan segítik.
Bízunk benne, hogy Communio-projektünk korszerű módon, hatékonyan segíti majd a Duna-Tisza közének közösségkutatásait Magyarországon és határokon túl egyaránt, hiszen az e-kutatás szolgáltatás az internet segítségével bárhonnan igénybe vehető. A feldolgozottságról és a kutatási lehetőségekről folyamatos tájékoztatást adunk honlapunkon, a következő címen: http://archivum.asztrik.hu