|
Magyarország területe a XVI. században - freskórészlet a Vatikánban
Az 1560-as évek első felében készült freskó Vatikánvárosban, az Apostoli Palota (Terza Loggia) falán mutatja be Magyarország és Lengyelország területét, a most kiadott részlet Magyarország területére, a Duna-Tisza vidékére koncentrál.
A nyomat mérete: 50 x 70 cm
Ár: 500.- Ft
Elérhetőség: ld. alul
További információk, leírás:
Magyarország területe a XVI. században - freskórészlet a Vatikánban
/Giovanni Antonio da Varese, Stefano Francese: Ungaria, Polonia/
Apostoli Palota (Terza Loggia), Vatikánváros, 1560-as évek első fele
Foto: Musei Vaticani
Megjelent Tóth Tamás: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása c. könyv mellékleteként
|
|
A Duna Pest megyei szakasza és a környező mocsarak vízrajzi térképe 1763-ban
A 18. században újjáéledő vidék igen korai, részletekben gazdag, esztétikus ábrázolása. Ruttkay Mihály kamarai mérnök munkája az első generációs vízrajzi térképek egyik fontos darabja, melyen a települések szerkezete (utcák, fontosabb
épületek) is jól kivehetők. Külön érdekesség a Dunától keletre eső, Ócsától Bajáig terjedő mocsarak összefüggű vízvilága, mely a Duna egyik korábbi, belső ágának emléke.
A nyomat mérete: 59 x 127 cm
Ár: 1.000.- Ft
Elérhetőség: ld. alul
További információk, leírás:
Ruttkay Mihály: A Duna Pest megyei szakasza és a környező mocsarak vízrajzi térképe 1763-ban
/Generalis Topographia Defluxus Danubii per Comitatus Articulatiter unitos Pest-Pilis-Solth decurrentis.../
Az eredeti térkép jelzete: KFL.VIII.2.a.No.142.(183)
Az eredeti térkép mérete: 135 x 57 cm
méretaránya: 1:845190
Hasonló korú és részletességű munka a Duna más szakaszáról ismereteink szerint nem készült. A Kalocsai Sárköz keleti határán húzódó, Ócsa-Baja közötti egybefüggő, mocsaras vízvilág, vagyis az elláposodó régi Duna-ág és a folyó főága
egykor egy nagy szigetet vett körül a Kárpát-medence közepén. Ruttkay Mihály 18. századi térképe ennek a vízzel átjárt nagy szigetnek a területét mutatja be. A kora-középkorban ez a térség volt az Árpád-kori Magyarország uralmi
központja, a fejedelmek központi szállásterülete (ld. Taksony, Tass, Solt, Fajsz nevű településeket). A mocsaras, erdős, ártéri vidék halban és vadban gazdag terület volt (ld. az egykori érseki birtok, Gemenc megmaradt erdő- és
vadvilágát), és szükség esetén remek búvóhelyet is jelentett. Történelmünknek erről a korszakáról kevés az írott forrásunk, de további fontos információkkal szolgálhat a régészet, az utóbbi időszak kapcsolódó publikációi közül emlíhető:
Castrum Tetel program (Solt-Tételhegy) Eredmények és perspektívák In: Településtörténeti kutatások. Solt-Tételhegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya. Archeologia Cumanica 3. Szerk.: Somogyvári Ágnes, Szentpéteri József, V.Székely György,
Kiadó: Kecskeméti Katona József Múzeum és MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Kecskemét, 2014.
|
|
A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 1801-es térképe
A főegyházmegye első nyomtatásban megjelent térképe a 18. században újjáépült térség egyházi közigazgatását (főesperességeit, plébániáit, pusztáit) ábrázolja, rajzát Pávai Sámuel készítette. Bács vármegye egészét és Pest vármegye déli
részét tartalmazza.
A nyomat mérete: 45 x 70 cm
Ár: 500.- Ft
Elérhetőség: ld. alul
További információk, leírás:
A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 1801-es térképe
/Mappa Exhibens totam Archidioecesin Colocensem in Comitatibus Bacsiensi, et Pestiensi diffusam, et in tres Distinctos Archidiaconatus Cathedralem, Bacsiensem, et Tibiscanum…/
Az eredeti térkép jelzete: KFK.TK.189.
Méretarány: 1:400000
A kiadás helye: Pest
Készítette: Pávai Sámuel, metszette Karacs Ferenc, 1801
|