Papi csoportkép Zentáról, a 19. század végéről - hasonló képeket keresünk! (2016.01.21.)

Fütyülős, művész, czimbalmos, adminisztrátor, papa... Olvashatjuk egy papi csoportkép hangulatos feliratának "ragadványneveit", a 19. század végi Zentáról. A kép digitális másolatához Per László, nyug. gépészmérnök ajándékaként jutottunk hozzá, aki családkutatása során került kapcsolatba levéltárunkkal. Dédnagybátyja, Appel Ede (1837-1917) a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye papja volt, 1869-től Adorjánban, majd 1887-től egy évtizeden át Zentán szolgált plébánosként. Mi a papi életrajz nálunk őrzött forrásaival segítettük a kutatást, Per László pedig a családnál megőrzött képek másolatával örvendeztetett meg bennünket.
A hasonló képek hiánypótlóak számunkra, mivel az Érseki Hivatalban a sok írott információ mellett fényképeket nem gyűjtöttek a papságról, vagyis az elmúlt évszázadok névanyagához az esetek többségében sajnos nem társítható kép (még a 20. sz-ban sem).  Appel Ede esetében most egy képen öt arcot is kaptunk, ráadásul feliratozva, beszédes ragadványnevekkel, mivel a "papaként" tisztelt idős plébánost káplánok-segítők vették körül. Munkatársai körében készült róla az említett csoportkép ahol "Dúlósy Jenő fütyülős, Udvary István művész, Csóti János czimbalmos" a káplánok (álló sor, balról-jobbra), "Rechner Konrád adminisztrátor" (ülő alak, balról) pedig már plébános-helyettes, hiszen egészségi okokból nyugállományba kellett helyezni "Ede bácsit". A hangulatos felvétel a papi "családról" 1897 őszétől 1898 tavaszáig készülhetett, az anyakönyvi bejegyzések szerint ekkor szolgáltak együtt az említett nevek a plébánián.
Per Lászlótól két másik képet is kaptunk, egy portrét Appel Ede plébánosról (valószínűleg az 1880-as évekből), valamint annak a budai családi háznak fotóját, ahol a nyugállományba helyezett, betegeskedő Ede bácsi végül 1917-ben meghalt. Ebben a házban még sokáig ott függött az ebédlőben Appel Ede olajpotréja a falon, és az esperes-plébános apáti botját is őrizte a család. Mára ezek a tárgyak már eltűntek, a ház sem a család birtokában van, s az Appel nevet a család tagjai általában magyarosították.
Ezúton is köszönjük Per László segítségét, bízunk benne, hogy kutatóink közreműködésével, a plébániák híveinek megszólításával-elérésével még számos papi arcot sikerül "megmentenünk", és írott dokumentumaink mellett, életrajzokhoz kapcsolva megőriznünk az utókor számára.
Főegyházmegyénk egyházi személyeiről-eseményeiről minden hasonló felvételt szívesen fogadunk!

 

Hírek: