Czigler az épület stabilizálását javasolta tartóvasak alkalmazásával, valamint a szentély alatti kripták betemetését. A legveszélyesebbnek a szentély repedéseit ítélte. 1884-ben a város a templom tervezett felújításának első lépéseként a templom alatti sírboltot kívánta betemetni és az itt nyugvók áthelyezését kérték. Probojcsevics János plébános azonban azt javasolta főpásztorának, hogy kegyeletből ne bolygassák a sírokat, hanem egyszerűen csak temessék be a kriptát.