A bácskai zsidóság sorsa 1941-1944 között. Tudományos szimpózium az Óbudai Zsinagógában (2024.04.18.)

2024. április 18-án, A bácskai zsidóság sorsa 1941-1944 között címmel tudományos szimpóziumot tartottak Budapesten, az Óbudai Zsinagógában, a rendezvényen a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárat (KFL) Lakatos Adél levéltáros-történész képviselte.

A kerekasztal-beszélgetésre a Berésit (Kezdetkor) hittudományi szabadegyetem első szemeszterében került sor, melyet a Holokauszt 80. évfordulójának szenteltek (szervezői az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség, a Milton Friedman Egyetem és a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme Alapítvány). A sorozat első beszélgetését 2024. március 14-én tartották, akkor az áttért zsidó emberek egyházjogi státusza volt a téma.

Az április 18-án tartott beszélgetés résztvevői voltak: Dévavári Zoltán író-történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa, Lakatos Adél levéltáros-történész, a KFL munkatársa, valamint Negyela László moderátor, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Múzeumi Gyűjteményének vezetője. A résztvevők a következő kérdésekre-felvetésekre keresték a választ: Hogyan sikerült a bácskai zsidóságnak a két világháború között megőriznie nyelvi (nemzeti) és vallási identitását? Mit jelentett a számukra a Bácska 1941. évi visszacsatolása? Hogyan élték meg a az 1941-1944 közötti időszakot?
A közösség története mellet az egyéni sorsok alakulása is nagy hangsúlyt kapott, a témával kapcsolatban a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár is fontos forrásokat őriz. A 1941-1944 közti időszakban ugyanis az izraeliták számára ideig-óráig egyfajta menekülést jelentett a vallásváltoztatás, az ún. „kikeresztelkedés”. A Bácskában a római katolikus hitet felvenni szándékozók kérelmeivel a kalocsai érsekség központi hivatala is foglalkozott (ld. egyházkormányzati iratok, Baptismus, Conversio iratsorozatait, valamint a hivatal és az illetékes plébániák levelezéseit). A Politica tárgyszó alatt, külön sorozatban kapott helyet a Szent Kereszt Egyesület iratanyaga, melynek fővédnöke 1939-ben Zichy Gyula érsek lett, s az egyesület fontos tevékenysége volt a római katolikus egyházba lépő izraeliták vallásgyakorlatának támogatása és védelme.

Fotók: Merényi Zita/Magyar Kurír

Hírek: