1.) Az Érseki Levéltárban (1733-2002)
A régi jegyzőkönyvek és az egyházmegyei sematizmusok (évkönyvek) tanúsága szerint a következő személyek gondozták az 1733-tól folyamatosan gyarapodó iratokat az érseki udvarban (zárójelben az említett személyek hivatali beosztása olvasható):
kancellár (cancellarius):
1733-1736: Kiss József
1736-1739: Bossány Gábor
1739: Simonetti Dániel
káptalani jegyző (capituli notarius):
1745: Desevfi József
1748: Roxer János
1761-1762: Gányi János
1762-1767: Kászoni Ferenc
1767-1788: Pausz József
1789-1791: betöltetlen
1792-1794: Jeszenszky Mihály
1795-1810: Jeszenszky László
1811-1818: Iveglich József
szentszéki jegyző egyben levéltáros (notarius sacra sedis una archivarius):
1818-1820: Koros Mihály
1821-1825: Wagner Tóbiás
1826-1834: Fratricsevics Márton
1835-1838: Horváth János
1839: Goor Antal
1840: Tary Ferenc
1841-1847: Kobetics Ignác
1847-1851: Barakovics Ferenc
1852-1853: Girk Alajos
1854: Bende Imre
1855-1857: Navratill Ede
1858-1860: Schuster Konstantin
1861-1865: Majorosy János
1866: Mladoniczky Ferenc
1867-1868: Mayer Béla
levéltáros és iktató, -titkár stb. (archivarius et protocollista, -secretarius etc.):
1868-1875: Rónay István
1876-1880: Városy Gyula
1880-1889: Macskovics Pál
1890-1893: Zundl Péter
1894-1899: Hinger Mihály
1899-1907: Winkler Pál
1908-1913: Lepold Antal
1914-1915: Gonczlik Kálmán
1919-1921: Wildinger Jakab
1921-1925: Erdey Ferenc
1932-1936: Péchy István
1939-1941: Gyetvai Péter
1941-1947: Tassi Ferenc
1947-1948: Rózsahegyi György
1949-1951: Rózsa Ernő
1950-1951: Medgyesi József
1952-1953: Gaál Gyula
1953-1954: Marjai Dezső
1954: Iványi Endre
1957-1961: Szommer Károly
1961-1969: Antal Géza
1969-1972: Nagygyörgy László
levéltáros (archivarius):
1972-1976: Székely László
1976-1995: Hamvas József
1989-1990, 1995-2002: Lakatos Andor
1990-2005: Szabó Attila
1999-2000: Kuczy Károly
1999-2002: Lakatos Adél
levéltárvezető (archivaria director):
1919-1938: Winkler Pál
1939-1988: betöltetlen
1989-1995: Hamvas József
1995-2002: Lakatos Andor
2.) A Főszékeskáptalani Levéltárban (1818-1949)
A káptalani levéltárnak önálló levéltárosa nem volt, a levéltárosi feladatokat a mindenkori káptalani jegyző látta el, aki egyébként világi alkalmazott volt. Jól megfigyelhető, hogy a káptalani jegyzők-ügyvédek személye sokszor évtizedeken át nem változott, megbízatásuk gyakran egész életre szólt. 1869-től az Alapítványkezelő Hivatal ügyvédjeként is tevékenykedtek, és 1878-ig a szentszéki bíróságon ügyészi feladatokat láttak el. Az 1818 előtti időszakban a helynöki hivatal alkalmazottaiként az érseki udvarban szolgáltak, ezért az előző pontban találjuk őket. A levéltárat a második világháború után eredeti helyéről, a székesegyház sekrestyéje fölötti toronyszobából átköltöztették az érseki palotába, ahol azután fél évszázad alatt épületen belül több költözést is megélt, míg végül 2001-ben jelenlegi helyére, a második emeleti "kislevéltárba" került. 1949 után a káptalani iratokat alkalmanként az érseki levéltárosok kezelték-gondozták.
1818-1820: Iveglich József
1821-1825: Jankovics Mihály
1826-1866: Szabó Mihály
1867-1877: Horváth Ignác
1878-1918: Kuhl József
1918-1948: Máté-Tóth Jenő
1949-től: betöltetlen
3.) Az Érseki Gazdasági Levéltárban (1985-1999)
Az érseki uradalom levéltárát régebben egyrészt a központi gazdasági épületek (ma: Kunszt József u. 4.) egyik tornyának emeleti szobájában, másrészt pedig feltehetően a jószágkormányzóság épületében (ma: Szentháromság tér 4.) őrizték. Az iratokat kezelő személyek nevét az egyházmegye sematizmusai (más uradalmi tisztségviselők nevéhez hasonlóan) nem közölték, így az 1945 előtti levéltárosok felderítése külön kutatásokat igényelne. 1945 után az anyag az egykori uradalmi mérnök fészerében (ma: Tomori u. 1.) lett egyesítve és elhelyezve, egyedül az értékes térképállományt hozták be a kastélyba. A "fióklevéltár" kulcsa ezután a mindenkori érseki levéltárosnál volt, ennek ellenére az iratok évtizedeken keresztül változatlanul maradtak, és nem fogtak rendező munkába. Az 1970-es évektől a gazdasági anyag rendszeres kutatója Dr. Bárth János, a Viski Károly Múzeum igazgatója volt, aki gyakori, időnként éjszakába nyúló munkája miatt szintén külön kulccsal rendelkezett. Az iratanyag szempontjából komolyabb változás csak 1985 őszén történt, amikor a Városi Tanács átvette az iratok kezelését. Dr. Bán Péter levéltáros az iratokat a Nógrád Megyei Levéltár munkatársainak közreműködésével alapszinten rendezte és dobozolta. A levéltárat 1986-ban Katona István történetíró-kanonok házába költöztették, 1988-ban sor került a térképek átszállítására is. Az Érseki Gazdasági Levéltár kezelési joga 1999 novemberében került vissza az Érsekséghez. Az iratok a Katona-házban maradtak, a térképtárat visszaköltöztettük 1988 előtti helyére, az érseki palota második emeleti szobájába.
1985-1986: Bán Péter
1986-1999: Kuczy Károly
1997-1999: Lakatos Adél
4.) A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban (2002-től kezdődően)
2002-től vált véglegessé intézményünk névhasználata. Ekkortól a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL) keretein belül jelenik meg az Érseki Levéltár, a Főszékeskáptalani Levéltár és az Érseki Gazdasági Levéltár iratanyaga, s a KFL munkatársai kezelik a Főegyházmegye történeti értékű iratait.
2002-től: Lakatos Andor (levéltárvezető)
2002, 2017-től: Lakatos Adél (levéltáros)
2002-2005: Szabó Attila (segédlevéltáros)
2005-től: Csongrádi Gabriella (segédlevéltáros)
2011-2016: Tóth Krisztina (segédlevéltáros)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges