Bár elkülönítésük raktári szempontból logikus, a kéziratos kötetek külön állagként történő szerepeltetését röviden mégis indokolnunk kell. Nemcsak praktikus szempontok vezettek ui. bennünket ennél a megoldásnál: ha végigtekintünk az alábbi felsoroláson, láthatjuk, hogy a kötetek döntő részben az Érseki Hivatal valamennyi állagára vonatkoznak, ezért nehéz, sőt zavaró lett volna az egyes darabokat az iratok egy-egy részéhez kapcsolni.
A kötetekből hat sorozatot alakítottunk ki:
A.) A konzisztóriumi jegyzőkönyvek kísérik végig a közel másfél évszázadon át meghatározó, központi egyházigazgatási fórum, a szentszéki tanácsülések eseményeit és tevékenységét. A polgári korban ezt a feladatkört (az önállósuló bírósági, tanügyi igazgatáson kívül) az Érseki Hivatal örökölte, melynek iktatókönyvei így a jegyzőkönyvek sorának folytatását jelentik. A sorozat régi számozását megtartottuk, a "be nem töltött" számokat és hiányzó köteteket is jeleztük. A protokollumok nyelve az 1845-1849 közötti időszak kivételével latin, az iktatókönyveké az 1870-es évek közepétől fokozatosan egyre inkább magyar, de latin nyelvű bejegyzések még sokáig találhatók.
B.) A konzisztóriumi ülések jegyzőkönyvei mellett másfajta jegyzőkönyvek is készültek. Talán a legfontosabb kiegészítést a kimenő iratok jegyzőkönyvei adják, melyekkel részben együtt, bizonyos időszakokban pedig külön vezették a főpapi funkciók (érsekek, segédpüspökök személyéhez köthető szentelések) végzését.
C.) Tovább folytatva a jegyzőkönyvek sorát, tematikus alapon különülnek el a központi kormányszervek (elsősorban a Helytartótanács) leiratai, a külön könyvekbe másolt vallásügyi rendeletek sora.
D.) Az eddigiekben említett jegyzőkönyvek, iktatókönyvek használatához hivatali segédletek is készültek. Iratleltárak (elenchusok), mutatók (indexek, repertoriumok) és formuláskönyvek mind az iratok kezelését segítették.
E.) A vegyes kötetek eredete, tárgya változatos. Részben a fond iratanyagának kiegészítését jelentik (pl. vizitációs jegyzőkönyvek, körlevelek, plébániai összeírások esetében), ilyenkor felhívtuk rájuk a figyelmet a kapcsolódó egyházkormányzati iratok ismertetésénél is. Másrészt viszont az érsekek székhelyváltásával máshonnan idekerült, nem a hivatalban keletkezett kötetek is előfordulnak (pl. Patachich Ádám nagyváradi protokolluma).
F.) Az érseki uradalom megszűnése után a gazdasági ügyek kezelésére az Egyházmegyei Központi Pénztár működött az Érseki Hivatal segédhivatalaként. Iratait a Hivatal egyházkormányzati iratain belül kezelték. Pénztárnaplóit, számlakönyveit tartalmazza a sorozat.
A kötetek címét "eredetiben", vagyis a címoldalon szereplő változatban közöljük, hiányzó cím esetén saját megnevezést adtunk az egyes daraboknak.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges