Iktatási címszóként a múlt század utolsó évtizedében jelent meg a Personalia kifejezés, a személyekre vonatkozó iratok egybegyűjtésének azonban ennél jóval régibb hagyománya volt a hivatalban. Az iratsorozatokból megállapítható, hogy már a 18. században következetesen kialakították, s előbb-utóbb valószínűleg külön is őrizték ezeket a személyes iratcsomókat, melyek természetesen egyházi személyekre, pontosabban az egyházmegye érsekeire és papságára vonatkoztak. Az iktatási tárgyszavak használatának idején azután a Personalia kifejezést időnként önmagában, de jellemzően inkább személynévvel együtt láthatjuk az iratok felzetén, ill. a személynevek önmagukban is előfordultak. A perszonális iratsorozatok fontos jellemzője, hogy döntő mértékben a hivatal egyes személyekre vonatkozó aktái alkotják, és nem találjuk itt az érintettek személyes iratait, hagyatékát. (Hagyatéki iratok begyűjtésére egyébként a régebbi időkből alig találunk példát, a 20. sz. második felében már időnként előfordult, s a perszonális iratok ilyenkor valóban keveredhettek hagyatéki iratokkal, ezeket azonban a rendezés során szétválasztottuk.)
A perszonális iratok szerves összetartozását a hivatal egyéb irataival egyébként az is jól jelzi, hogy a személyes iratok között számos egyházkormányzati címszóra bukkanhatunk. Informationes, Dimissio Sacerdotum, Papi nyugdíj, Obitus és még hosszasan sorolhatnánk a példákat. Ezt az első látásra talán meglepő állítást rögtön kiegészíthetjük azzal, hogy a sorozatok elkülönítésének módszere-logikája azért sejthető-felismerhető: míg az egyes témák elvi iratait az egyházkormányzati iratok között találjuk, azok gyakorlati alkalmazását bizonyos személyek esetében már az érintettek neve alatt. Ha tehát a papi nyugdíj jogosultsági feltételei, járulékai változtak, azt az egyházkormányzati iratokhoz iktatták, míg N.N. nyugdíjának megítélését már inkább az érintett perszonális iratai között helyezték el. Hasonlóképpen egy espereskerület káplánjairól írt információkat az egyházkormányzat Informationes tárgyszava alatt találjuk, míg az egyetlen káplánról írt jelentést a személyre vonatkozó iratok között. Hasonló átfedések egyébként a plébániai iratokkal is előfordulhatnak: a plébánosi kinevezéseket pl. általában a plébániák iratai között találjuk, de időnként az érintett plébános perszonális iratai között is előfordulnak.
A perszonális iratok rendezését az egyes személyekre vonatkozó iratsorozatok helyreállítása, a sorozatokon belüli időrend és az állag alfabetikus rendjének kialakítása jelentette. Nem volt könnyű viszont az ismertető leírás módszerét, mélységét meghatározni. A puszta nevek, évkörök és iratfolyóméterek közlését több okból is kevésnek éreztük. Az egyik ok, hogy a személynevek "használhatóságához" szükség van bizonyos azonosító adatokra, pl. születési, halálozási dátumokra, hiszen enélkül félreértéseket okozhatnak a többször szereplő, azonos nevek, nem is szólva a különféleképpen írt névváltozatok azonosíthatóságáról… A másik ok, hogy a perszonális iratok hivatali születésüknél-kialakításuknál fogva uniformizáltak, jellegzetes a szerkezetük és hasonló a tartalmuk. Ez a tartalom így néhány rövid jelzéssel jól visszaadható, és kár volna ezt a lehetőséget elmulasztani. Ha ui. a nevek szerepeltetésén túl az iratok jellegével-tartalmával kapcsolatos információkat is közlünk, az nyilvánvalóan csak előnyt jelent az érdeklődők, kutatók számára. Mindezek alapján a mélyebb, tartalmat is jelző közlés mellett döntöttünk. Az adatközlés módszere a fenti szempontok alapján a következőképpen alakult:
Minden személy egyetlen iratsorozatot alkot, és a nevek alfabetikus rendben következnek. A különféle névváltozatokat zárójelben tüntettük fel. A régebben élt személyek esetében akár több névváltozat is előfordul (melyet jórészt az egységes helyesírás hiánya okoz), ilyen esetekben előnyben részesítettük az érintett személy sajátkezű aláírását, ennek hiányában a gyakrabban előforduló, ill. esetleg nyomtatásban is közölt névváltozatot fogadtuk el irányadóként. Közvetlenül a nevek után, azonosító jellegű adatokként szerepeltettük a doktori, kanonoki, püspöki és érseki címeket, más beosztást, rangot viszont nem jeleztünk . Szintén az azonosítást szolgálja a zárójelben feltüntetett születési, halálozási hely és dátum. Amennyiben az iratok között anyakönyvi kivonatok, gyászjelentések szerepeltek, úgy azok adatait használtuk, egyébként pedig a rendelkezésre álló sematizmusok adatait közöltük (az egyházmegyei sematizmusok 1841-től tartalmaznak születési, 1851-től halálozási adatokat). Külön kutatásokat a korábban élt személyek hiányzó életrajzi adataival kapcsolatban nem végeztünk.
Az azonosító jellegű (zárójelben szerepeltetett) adatokat követik a levéltári segédletek "szokásos" adatai, az iratok évköre, terjedelme. 0,01 ifm alatt egy kötőjel (-) jelöli, hogy a terjedelem elhanyagolható, mindössze néhány iratról van szó.
Mindezek után következik az iratok jellegének-témájának részletezése, feltüntetve a következőket:
· születési, halálozási anyakönyvi kivonatok
· közép- és felsőfokú tanulmányokra vonatkozó iratok (bizonyítványok, jelentések tanulmányi eredményekről, egyházi rendek felvétele, segélykérések, ösztöndíjak stb.)
· információk, jelentések a kápláni-lelkészi működésről (Informatio)
· áthelyezésekkel kapcsolatos iratok, kérelmek, pályázatok plébánia-javadalmak elnyeréséért (Dispositio, Concursus) · fegyelmi ügyek (személyek közötti nézeteltérések, konfliktusok, panaszok, ezzel kapcsolatos vizsgálatok, eljárások, szentszéki és polgári perek)
· kinevezések, rangok, kitüntetések, megbízatások
· politikai, tudományos, irodalmi tevékenység
· igazolások papi működésről (Celebret), lelkigyakorlatok végzéséről, jelentkezések zsinati vizsgákra
· papi nyugdíjjal, betegségekkel, gyógykezelésekkel kapcsolatos iratok
· gyászjelentés (Obitus)
· végrendelet, hagyatéki eljárás (Massa) iratai, leltárai
· hagyatéki pereskedés, az elhunyt személyére vonatkozó későbbi levelezés
A leírások során használt kifejezések, rövidítések magyarázata a következő:
Concursus - pályázatok kápláni, plébánosi állásra, ösztöndíjakra
Inf. - informatio, jelentések papi működésről
isk. biz. - iskolai bizonyítvány, általában a bizonyítványt kiadó intézmény megjelölésével
Massa - hagyatéki eljárás
Tan. - tanulmányokkal kapcsolatos iratok
Tud. - tudományos tevékenység, kutatások
Végr. - végrendelet
Az említett tartalmi leírást szinte lehetetlen volt valamennyi sorozatnál egységes szinten végezni. A kisebb terjedelmű, esetleg néhány iratból álló sorozatok mindenképpen előnyt élveztek abban az értelemben, hogy ott a témák jelzés értékű közlésével is érintünk szinte minden egyes iratot. Nagyobb sorozatoknál ezek a témák inkább ügycsoportokat, terjedelmesebb aktákat, tételeket jelölnek.
A következőkben az egyes személyekre vonatkozó iratsorozatokat alfabetikus rendben közöljük. Külön névmutatót nem készítettünk, a keresés a böngésző program keresőjének használatával, beírással is lehetséges. A terjedelmes lapon a közlekedést-keresést a linkként kiemelt (kezdő)betűk is segítik.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges